Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

2

NAPLÓ

1958 JANUÁR M

Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

likája arra irányult és irányul, hogy fejlessze az égés-’ mezőgazdaságot a népgazdaság általános érdekeinek megfelelően. tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat, mind a termelőszövetkezeteket és a? egyéni parasztgazdaságokat.

— Hogyan alakult a szocializmus alapjajnak építése falun az elmúlj másfél esztendőben'.- Az ellenforradalmi hullám ,a buriSoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszakkal .feloszlatott, ennél lényegesen kisebb számú pedig a régi hibák következtében a tagság akaratából oszlott fel.

Az ellenforradalom leverése után az ilyen vagy

olyan módon felbomlott termelőszövetkezeteknek, több

mint fele Ismét újjáalakult.

Mint látható, sok tekintetben kedvezőbb, egyes vonatkozásokban hátrányosabb helyzetben javítjuk a mezőgaedaság szocialista átalakítására irányuló munkát. Most, az átmeneti megtorpanás után megindulunk és meg is kell indulnunk a fejlődés útján. Meg vagyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt, józan intézkedésekkel falun is győzelemre visszük a szocializmus ügyét.

— Az 1957-es év a termelőszövetkezetek stabilizálódásának éve is volt. Ezt mutatják a számok is. Termelőszövetkezet és szövetkezeti csoport 1956 december 31-én 2 089 volt az oi-szagban, 119 000 taggal. Egy évvel később, 1957 december 31-én 3465 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport volt 164 000 taggal. Az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok. 1957-ben megerősödtek, a forradalmi munkás-pn- raszt kormány átgondolt parasztpolitikájának eredményeképpen.

— Most felvetődik a kérdés, hogy előre kell mennünk a falu szocialista átépítése útján, de hogyan? Mi abból indulunk ki, hogy a kormány politikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság ügyét, helyes vob. E politikánk nagy eredménye, hogy az ellenforradalmi támadás időszakában, amikor különösen kiéleződött az osztály- harc nálunk, kitűnt, hogy Magyarországon a parasztság ■nem a burzsoázia, hanem a munkásosztály szövetségese és tartaléka. A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kísérletével szemben mind a terme! őszövetkezeti, minid az egyéni parasztság a népi hatalom oldalán sorakozott fel, a munkás-paraszt szövetség meg erősödött. (Taps)

sát. Ha például a magyar népgazdaságot a maga lábára akarjuk állítani, növelni kell az ország kivitelét. A kivitel azonban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938-ban Magyarország 430.000 tonna búzát exportált. Ezzel szemben a múlt. évben búzát hoztunk be az országba. 1938-ban 64.000 tonna rozsot szállított ki' Magyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. 1938- ban 11.000 tonna árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Mezőgazdasági termelésünk, bár viszonylag elmaradott. de azért az 1938-as- nak felette áll. Ezt az is bizonyítja. hogy a holdankénti termésátlag az 1931—38-as évek átlagához viszonyítva az 1950— 57-es évek átlagában búzánál 7 tized mázsával, az őszi árpánál 2.8 mázsával, a tavaszi árpánál 1.8 mázsával, a kukoricánál 2.3 mázsával magasabb. A múlt viszonylag magas mező- gazdasági exportja a népi demokrácia viszonyai között elsősorban azért hiányzik, mert a | lakosság, a lakosságon belül } pedig a falusi lakosság fogyasz-1 fása lényegesen nagyobb mér-1 tőkben növekedett, mint az j egy holdra eső termés. Szerbi-1 tünk önmagában a fogyasztás J növekedése helyes is, jó. is. j

Az ország mezőgazdasági ex- t portját nem olyan úton kell i növelni, hogy a magyar dolgo- j zók, munkások és parasztok ♦ egyenek kevesebbet, hanem | olyan úton, .hogy haladjunk i gyorsabban a szocialista nagy- f üzemi gazdálkodás felépítése | útján és termeljünk a mezőgaz- | daságban is modem eszközök-1 kel többet, jobban és olcsób-1 ban. Például a Német Demok- } ratikus Köztársaság, a Cseh-1 szlovák Köztársaság haladót- í tabb mezőgazdasági kultúrá- í jának eredményeképpen a hol-1 dankénti átlagos hozam az ősz- . szes fő terményekből mintegy i 50 százalékkal magasabb, mint J nálunk. Ez a fejlődés útja, eh- ? hez pártunk és kormányunk az 1 egyéni parasztsággal egyetér-l tésben, kéz a kézben el akart jútni. :

Hazánk külpolitikája

A továbbiakban a kormány különböző, a kispolgárokat, a kisiparosokat és a kiskereskedőket érintő intézkedéseiről szólott, s beszámolt a kormány külpolitikai téren végzett munkájáról. Részletesen beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának’ moszkvai ünnepségeiről, amelyen magyar párt- és kormány- küldöttség vett részt, továbbá különböző kormány- és parlamenti küldöttségek látogatásairól, amelyek tovább erősítették és mélyítették barátságunkat a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz. Kié- ♦ melte a múlt évben Moszkva- t ban lezajlott tárgyalásokat, í ahol 12 szocialista ország és 64 f ország kommunista és munkás-1 pártjai tanácskoztak, s amely-1 nek nyilatkozataival a magyar | nép mélységesen egyetért. Az I ENSZ-szel kapcsolatban a kö- : vetkezőket mondotta:

— A magyar kormány a nép-1 tömegek aktív helyeslésével és t támogatásával határozottan | visszautasított minden kísérle- | tét, amely az ENSZ szerveinek I alapokmányellenes kihaszná- f lásával a Magyar Népköztársa- t ság belügyeibeakart beleszólni.!

Miniszterelnök — Münnich Ferenc

Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy népünk döntő többsége szilárdan áll pártunk és kormányunk mellett, s helyesli, támogatja kül- és belpolitikánkat,

— A. forradalmi munkás- paraszt kormány politikai irányvonala nemcsak és nem kizárólag a párt Központi Bizottságának irányvonala, hanem irányvonala ez a párt által összefogott és vezetett Hazafias Népfront-mozgalomnak is, a szakszervezeteknek is, az ifjúsági és női dolgozó tömegeknek is,

A minisztertanács elnöke beszéde befejező részében javasolta, hogy Kállai Gyula művelődésügyi minisztert és őt az országgyűlés mentse fel a nagy

elfoglaltságot jelentő kormány- i funkcióból, hogy a párt Köz- $

ponti Bizottsága titkáraiként ♦ hatékonyabban tudjanak dől-1 gozni. Ugyanakkor állammi-1 niszteri funkcióban továbbra is ♦ közvetlenül kívánnak segíteni | a kormányzati munka politikai z vezetésében. A miniszterelnöki | tisztségre .javasolta Münnich | Ferencet, a miniszterelnök első J helyettesének tisztségére Apró | Antalt, a művelődésügyi mi-1 niszter tisztségére pedig Benke | Valériát javasolta.

Kádár János viharos tapssal ! fogadott beszámolója után Ró- t nai Sándor, az országgyűlés | elnöke az ülést bezárta. Az or- i szággyűlés január 28-án dél-f 'előtt 10 órakor folytatja mun-| káját. •

Kedves vendég érkezett városunkba

Tadeusz Gorynski elvtárs, — aki a Lengyel Kereskedelmi és Vendéglátóipari Dolgozók

Szakszervezetének titkára — látogatott el Pécsre több napos magyarországi látogatása alkalmából. Tadeusz Gorynski elvtárs a Szakszervezetek II. kongresszusára érkezett hazánkba meghívott vendégként. Meglátogatta a budapesti, kecskeméti kereskedelmi hálózatot, majd két napot töltött városunkban is.

A délelőtti órákban megnézte az Állami Áruházát. Első pillantásra elismerését fejezte ki a bőséges áruválaszték láttára, továbbá a nagy forgalmat és az áruk minőségét illetően, de észrevette azt is, hogy az Áruház „kinőtte” magát, kicsit szűk a hely. (Ez gondot okoz nekünk is ...) Meglátogatta a

Kossuth utcai Csemegeüzletet is, nagy érdeklődést tanúsított az „önkiszolgáló bolt” iránt. Meglepődött, amikor a kezébe nyomták a dróthálóból font kosarat. Elmondotta, hogy Varsóban is kísérleteztek önkiszolgáló bolttal, de nem vált be.

Magyarországi tartózkodása során szerzett tapasztalatai alapján megállapította, hogy hazánkban bő és jóminősegű áruválaszték áll a dolgozók rendelkezésére. De megállapította azt is, hogy Budapesten — történetesen a Béke-Szálló éttermében a „Szultána” nevű műsor nagyon nívótlan volt s

ezt tapasztalta több helyütt .,A dolgozókat még a szárakon zóhelyen is nevelni kell, még* hozzá nívós, művészi műsor* ral.” Ebben teljesen egyet-j érthetünk Tadeusz Gorynski elvtárssal. Igaz ugyan, hogy a bírálat a budapesti Béke-szálló előadóművészeit érte, de sajnos nívótlan lokál-műsorokkal itt, Pécsett is találkozhatunk A délutáni órákban a KPVDS'/S kultúr otthonában Tadeusz Gorynski elvtárs részt vett a nagyaktíva gyűlésen, amelyen Bíró Sándor elvtárs bevezető szavai után Asztalos Róbert elvtárs, a KPVDSZ országos titkára szá- molt be a Szakszervezetek If< kongresszusán történtekről.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦

Bábszínház

Majson

A napokban a majsi földművesszövetkezet nőtanácsa bábjátszó csoportot alakított. A csoport vezetője Bencz Boldizsámé óvónő, aki maga is tagja a földművesszövetkezetnek. Céljuk, hogy a gyerekeket szórakoztassák, valamint a bevételből az óvodai körülményeket javítsák. Már vidékre — Harkányba — is kaptak meghívást.

Sok a

A téglagyárakban a földelő- ! készítésé, a gépjavításé és a : kemencék nagyjavításáé ez az : időszak.

Már most kitermelik azt a í földet, amelyből a jó idő beáll• ta után a téglák készülnek. A

• földet kitisztítják és „össze- : szoktatják"’, pihentetik és így ■ várják a beindulást.

Általában áprilisban szokták : megkezdeni a téglagyártást, de •idén — ha az idő engedi —

Sok a szarvastehén

kímélik a bikákat a mecseki erdőkber

dósát. A vadásztársaság tagjai

Az utóbbi években igen elszaporodtak a szarvastehenek a mecseki erdőkben. A helyes arány ugyanis az volna, ha ugyanannyi a szarvastehén, mint a bika. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy minden szarva sbikára két-három tehén jut. Különösen elszaporodtak a szarvasok Kisvaszar és Abaliget környékén Ennek pedig az a következménye, hogy szarvasibőgés idején a bikák nagyon kimerülnek, lesoványodnak és a beköszöntő téli időszakban, amikor amugyis nehezen találnak táplálékot, nem tudnak kellőképpen. megerősödni és ez a fejlődésük rovására megy,

A mecseki vadászok most arra törekszenek, hogy a tervszerű vadászat révén helyreállítsák a helyes arányt. A szakszervezeti vadásztársaság például, amely a legnagyobb Baranya megyében, csaknem 23 000 holdnyi erdőterületen szabályozza a vadak szaporoszeptemibertöl január végéig 16 szarvas'bikát lőttek le, amelyek közül 14 selejtezésre szánt vad volt. Ugyanakkor h áromszorantnyi — számszerűit 47 — szarvastehén kerül" terítékre. Hasonló a helyzet az őzeknél is: több a suta, mint a bak. A szakszervezeti vadásztársaság tagjai ezért a téli hónapokban 37 őzsutát lőttek a Mecseken.

| Az utóbbi napokban nyuga- I ü-észafcnyugati. irányból hideg 1 légtömegek törtek be a Kár- I pát-medencébe és el árasztót- I ták az országot. A hideghul- l'ám {szombaton már erősen s éreztette hatását és —14.6 £o- I kot mértek. Vasárnap valami- J vei enyhébb volt az idő és a | 'eghidegebb „csak’* 1 —12.4 fok I volt.

I Hétfőin újra alászállf a hő- | mérséklet és reggel 8 órakor

tégla ?

már március tizediké körül megindul a munka. Idén 4—5 millióval magasabb a gyártási terv, s ha ezt teljesíteni akarják, már jócskán kell égetni az első negyedben is.

Ezért igyekezni kell a gépjavítással, amely most szépen halad. A hibafelvétel még az ősszel megtörtént, most csak egyes alkatrészek hiánya gátolja itt-ott a javítást.

A kemencék javítása is megkezdődött azokban az üzemekben, ahol befejezték az égetést.

Nagy baj, — ha ezt a tavalyi és tavalyelőtti átmeneti hiány után bajnak lehet nevezni —, hogy ismét sok a tégla a gyárakban. Nem győzik raktározni Mohácson sem, ahol majdnem négymilliós készlet vár elszállításra. Március végén már újból hordanak ki a kemencékből, de nem lesz hova. Több üzemben hasonló a helyzet. Jó lenne tehát, ha az építőipartól nagyobb megrendeléseket kapnának, hogy valamennyi helyet biztosíthassanak a márciusi friss tégláknak.

—17.4 fokot mutatott a hőmérő. Ezután óránként átlagosan

1 fokkal melegedett az idő és délután 3 órára mácr csa* — 8.3 fok hideg volt. Később újra emelkedett a hidegtvu)» lám és este 6 órakor már —10 fok körüli hideget mértek.

Érdemes megemlíteni, hogy tavaly a legalacsonyabb hőmérséklet —13 fok volt, melyet január 19-én mértek.

Tegnap regeiről — 17,4 fokot mériok

flz állatedészséixitovrS!

Ml azt gondoljuk, hogy pa- rasztpolitikánkban semmi szín alatt nem szabad megismételnünk a korábban előadódott* fő hibát, a jobbra- balra kanyargást.

Úgy véljük, hogy a falu szocialista átalakításán minden nap rmunk álkod ni kell. Ennek érdekében igénybe kell venni a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztését, a példa- mutatás erejét, a felvilágosító szót is. Ugyanakkor

kitartunk amellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban leggyorsabb útia a meggyőzésen alapuló türelmes vezetés. A ml politikánk lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogy az egyénileg dolgozó paraszt boldoguljon, a termelőszövetkezeti paraszt pedig még jobban boldoguljon. És ez vigye az egyénileg dolgozó paraszté* a termelőszövetkezet felé.

Bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látókor*" mindjobban kiszélesedik és többségük látóhatára mielőbb sajá* udvarának határain uV az ország, a haza horizontjáig szó1 <=«edi k ki.

Kádár János ezután megemlítette, hogy sok kérdés sürgeti a mezőgazdaságban a nagyit >errvi gazdálkodás térhódítáAz emberek egészségének megőrzése, betegségeinek gyógyítása hatalmas gond és munka. Az emberire nemcsak saját egészségének megóvása, betegségének gyógyítása hárul, de az állatoké is. S ez sem kis. gond, nem kis munka.

Több mint 140 ezer számosállat van a megyében, ami visszaszorozva több mint 700 ezer állatot jelent, nem számítva bele a több mint százezer baromfit és kutyát, ment e jó falatot szolgáltatók és hűséges ‘ársak is az állategészségügy munkáját gyarapítják. Sokan foglalkoznak azzal, hogy az ember táplálkozásában elsőrangú helyet foglaló állatállomány egészségére vigyázzanak, betegségeit gyógyítsák. Munkájukat, bármennyire is állatorvosok, elsősorban az' emberért végzik, mert vagyonát óvlak és gyarapítják és az állat betegségeinek gyógyításával, megelőzésével, az ember -eészséwét is védik.

Sokféle betegség fenyegeti az állatokat. Nemcsak az élőket érheti betegség, betegség miatt a szaporulat is veszélyben lehet, ha nine« megelőzés,

gyógyítás. Tehát az állategészségügynek sem annyi csak a gondja, hogy a meglévő állatállományt kell védeni, gyógyítani, hanem a nem meglévőt is.

1957 — mint minden más év — nem hagyta munka nélkül az állategészségügy szakembereit. Az erről készült jelentés második pontját idézzük érzékeltetésnek: „A gümőkór csökkentése érdekében minden áH lami gazdaságban és minden termelőszövetkezetben két ízben (félévenként) a szarvasmarhaállományt gümőkór szempontjából átvizsgáltuk, a fertőzöttek selejtezésére, illetve elkülönítésére intézkedéseket tettünk. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha- állományának 80 százalékát (61 ezer darab) tuberkulinozásd eljárás alá vettük, a fertőzötteket megjelöltük. A fertőzött udvarokról jegyzéket adtunk a Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak, hogy az emberre veszélyes gümőkóros marhát tartó tulajdonos családját az illetékes körzeti orvos megfigyelés alatt tartbas<9. 1

Ez csak egy munka a sok közül. Csak az egyénileg dolgozó parasztoknál 61 ezer szarvasmarhát kellett megvizsgálni. Csillagászati számot kapnánk, ha megpróbálnánk hozzávetőlegesen kiszámítani, hogy e 61 ezer állat vizsgálatához hány kilométert gyalogoltak, motoroztak az- állatorvosok és hány óra telt el e munkával. S ez csak egy a sok közül. Mert ott van még a vemhességi vizsgálattól kezdve a sertéspestisen át egészen a veszettség elleni oltásig az előforduló és előfordulható állatbetegségek egész légiója, nem szólva a barcmfipestisről. Sok kiló orvosság, sok liter szérum fogyott 1957-ben is, hoí?v egészséges legyen az állatállomány, hogy ne tizedelje, ne pusztítsa betegség sem az állatot, sem az embert.

Sok hétköznapi tett, hivatás- szeretet, fáradozás, odaadás van amögött, hogy leírhatjuk: A megye á’lategészségügye általában kedvező képet mutat, számottevőbb vész. pusztulás nem ütötte fel fejét. Másként úgy is mondhatjuk, hogy éteren nem állunk rosszul. Ez nem jelenti, hogy nincs semmi baj, nem jelenti, hogy betegségben nem hullanak el állatok, wenn jelent*, hogy évek,

évtizedeit óta leselkedő állat- betegségek ellen nem kellett és nem kell a jövőben is megfeszített erővel küzdeni. Az állatok egészségéért, betegségeinek megelőzéséért, amíg állatok lesznek, az embernek dolgoznia kell, munkát, pénzt kell rá fordítania.

Ha nehéz is, sok faradsággal járó munka is az állatorvosok, az állategészségügyért dolgozók munkája, mégis kömy nyebb, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Az állattartók többsége ma már nem sajnálja a költséget a gyógyszerre, a gyógyításra, ma már az esetek többségében nem akkor hívja az állatorvost, amikor végszükség van, vagy amikor a szakember is csak egy tanácsot tud adni, hogy „vágják le’1. Társadalmi változás ez, minőségi változás, amit köznyelven legjobban talán úgy lehet kifejezni, hogy az elmaradott falu megokosodott az utóbbi évtizedben és nem ráolvasásban, „csalhatatlan házi kezelésben”, hanem szakember segítségében, beavatkozásában látja az állatok betegségének megelőzését, gyógyításának legjobb módszerét.

Az elmúlt években fejlődtek a technikai eszközök, fejlődött a falu állattartó év ■orrlé«*

kultúrája, mégis ez utóbbiban van továbbra is a legtöbb feladat. A napokban számoltunk be a bánfai sertéspestis okairól. Ezt is, mint a többi, nagyobb méretekben előforduló állatbetegségeket a hozzá nem értés, a tudatlanság, hiszékenység Okozza, amelyet azután fokoz a fertőzés terjesztése. Törvénye lehet minden állattartónak: ha betegnek, vagy beteggyanusnak látja állatát, első dolga legyen állatorvosnak szólni. így még kevesebb állatbetegség lesz és ami nem közömbös, még kevesebb lesz a kár, több, jobb minőségű lesz az állatállomány.

Az állategészségügy megyei helyzete kielégítőnek mondható, jobb, mint számos másik medréé. Ez köszönhető a hivatásukat szerető állatorvosoknak, az állategészségügy minden dolgozójának. A munka * téren tovább folytatódik. A* állategészségügy érdekében idén végzendő munkák ská'á- ja, ha lehet, még szélesebb, mint a múlt évben. volt. Remélhetőleg szélesebb rfíálájú eredmények is születnek és elmondhatjuk, hogy az állat* egészségügy terén szebb eredményeik születtek, mint a mő-