Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

»58 UNTAK 2* NAPLŐ ft A I X Nemzetiségi nap Bolyban I ttiMe*** A T/ ZlÁ/f MAI /I W , I 7 Tn r^.Vl <<# í*vl > . 1 A|< 4«/i7 A >V 1 / ■ V% .1 11 7» 7% . . / i 1 r A A - - - — A búke, a barátság, a test­vériség jegyében zajlott le va­sárnap a nemzetiségi nap Bólyban. A mohácsi járási nemzetiségeinek nagy talál-J hozóján részt vettek Laki 1st-, van elvtárs, az MSZMP Ba­ranya Megyed Bizottságának első titkára, Török Károly elv­társ. az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága másodtitkára, Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács elnöke, dr. Wild Frigyes elvtárs, a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Og­nyenovfcs Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, Baris István élvtárs, az MSZMP Mohácsa , Járási Bizottságának titkára, vala­mint a megye, a járás és a község párt- és állama veze­tői, képviselői. A bólyi művelődési házban megtartott ünnepséget Malik László tanító, művelődési ház igazgató nyitotta meg, majd Baris István elvtárs szólt a termet zsúfolásig megtöltő dolgozókhoz. Baris István elvtárs beszéde lé — Ha visszapergetjük a tör­ténelem könyvét ^feltárul előt­tünk az elnyomatás, a törvény­telenség, a jogvesztettség és megaláztatás keserű emléke. Ma már a múlt homályába vesztek mindezek, mert a fél­szabadulás hazánkban min­denki számára, meghozta a szabadságot, — legyen az ma­gyar, német, délszláv vagy román. Az alkotmány egyenl jogokat biztosít hazánk min­den polgárának, magyarnak ős nemzetiséginek egyaránt. Ezt az élet is igazolja, hiszen a járásban például a párt- és az állami vezetésben a különböző nemzetiségiek is képviselve vannak. Beszélt ezután az ellenfor­radalom okozta károkról, majd a békéről szólva ezeket mon­dotta: — A dolgozók többsége már megérti, hogy a békét, jólétet, boldogságot csak kizsákmá- ryo'.ásanentes társadalomban érthetjük el. A mi népünk, be­széljen bármilyen nyelvet, a békét óhajtja, nyugodtan akar élni és dolgozni. A jövő útja falun is a nagyüzemi terme­lés, mert ez biztosítja a több­termelést, a jobb életet, a gazdasági és kulturális fel­emelkedést. Gazdaggá és erős­sé kell tennünk az országot, ezt azonban csak közös össze­fogással érhetjük el. Az össze­fogás szép példáját láthatjuk Babarccal, Székel yszaibarban, Dunaszekcsön. ahol magyarok és nemzetiségiek élnek és dol­goznak együtt kölcsönös meg­értésben, s nagyszerű eredmé­nyekről számolhatnak be. Erősek vagyunk — mondot­ta —, s erőnk a békébe vetett hitünkből táplálkozik. Ebben pedig a földkerekségen • élő emberek többsége támogat bennünket. Erőt, egészséget kívánt a megjelenteknek, majd így jezte be beszédét: — Kívánom, hogy ez az esz­tendő eredményekben és örö­mökben gazdag legyen és a nemzetiségiek összefogása még inkább szilárduljon. Ur. Wild Frigyes felszólalása Baris István elvtárs beszéde után dr. Wild Frigyes elvtárs üdvözölte a magyar, német délszláv és román dolgozókat s emlékeztetett arra az igaz­ságra, hogy a marxizmus nem­zetiségi politikája nem ismer különbséget, minden embei’- nek egyenlő a joga és a köte­lessége. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy ez a nap a testvéri egyetértés állomása legyen. Ezután németül szólt a megje­lentekhez. — Nagy öröm számomra, — mondotta többek között — hogy üdvözölhetem a kedves szülőket, gyermekeket. Külön öröm számomra, hogy a párt képviselői is jelen vannak, így tehát közösen beszélhetjük meg a problémákat. — Az őszinteség jegyében szeretném hangsúlyozná — folytatta, — hogy a szövetség előtt a magyarországi németek minden problémája ismeretes. Ezeket a problémákat illetékes hatóságok elé terjesztjük és kérjük azok megoldását. Van­nak türelmetlenek, akik azonnali megoldást várnak. A türelmetleneknek nincs igazuk, mert látniok kell, hogy a kormány már eddig számta­lan problémára orvoslást ta­lált és időt kerít a mi prob lémáink megoldására is. Beszélt ezután a kultúráik eredményekről, arról, hogy e német általános- és közép is kólák minden igényt kielégít i nek, a Neue Zeitungot min többen és többen olvassák többen fejezték ki megelég- - dósukét a' német naptárra kapcsolatosan is. Említette hogy a Pécsi Rádió ném a adásának megjavítása érdek ­ben is tettek lépéseket. Utalt arra, hogy vannak még suttogó hangok, amelyek Vasárnap délben a Mohács véleményünk, hogy az ország ráros Tanácsa tanirsterméh-' ünnepélyes keretek között nyílt meg a Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatal és a Baranya Megyei Képzőművészek Mun­kacsoportja képkiállítása. Az ünnepségen részt vettek Laki István elvtárs. a Magyar Szo- ■\dlista Mun1' n w árt Br,r~-"'r Megyei Bizottsága első titkára, valamint a megye és Mohács város vezetői, képviselői — s számos vendég. t A megnyitó beszédet Palkó i1 Sándor elvtárs, a megyei párt- (* végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke tartotta. — Összejöttünk ma. ismét, tartózkodásra hívják fel a né 1! ünnepélyes alkalmat 1 te­meteket *a szocializmus építé <' lalva meggyujtsuk a.művésze, sétől, de ez a rosszindulat-' t szovetneket s j el lobbanó la ng- tanács alig talál meghallgat \{a. belepillantsunk ne­túsra a német dolgozók koré ihanV °ulVan gondolatba, amely ben, mert ők aktívan támogat tömben eszmei fejlődés es ják a békét, a szocializmust, i Wejezes szolgálatát teljes, ti. f — Minden kiállításnak ket- Kernelem — fejezte ftős célja van. Egyik az a fel­beszédet dr. Wild frigyes eh'- f emelő valóság, amely a mű­társ, — hogy ez a találkoz' ismét egy lépést jelent élőr' a közös megértésiben, bará Ságban. Ognyenovics Milán elvtárs beszéde fe­Ezutám Ognyenovics Milán elvtárg emelkedett szólásra, s a délszlávokhoz intézte sza­vait. Magyarul köszöntötte a megjelenteket — a csaknem nyolcszáz embert, — s említet­te, hogy a nemzetiségi politi­kában a múltban elkövetett hibákat a forradalmi munkás- paraszt kormány teljesen fel­számolta és mindent megtesz, hogy nemzetiségi politikánk a gyakorlatban is teljesen meg­valósuljon. A barátságról, bé­kéről nem elég csak beszélni, — mondotta, — hanem azért cselekedni is kell. Minden erőnkkel küzdjü-nk a naciona­lizmus, és sovinizmus megnyi­latkozásai ellen. Ezután Og­nyenovics elv társ saerb-hor- vát nyelven szólt a hallgatók­hoz. — A kormány — mondotta — mindent megtett eddig a gyakorlatban, hogy a nemzeti­ségi dolgozók is élhessenek az alkotmány biztosította jogaik­kal. — Használhatják anya­nyelvűket, az iskolában is sa­ját anyanyelvükön tanulhat­nak a gyerekek. Tárgyalásokat, folytatunk a Kossuth-rádióval szerb-horvát nyelvű műsor be­vezetésével kapcsolatosan. A mai találkozónk is annak bi­zonyítéka, hogy az életben Is megvalósítjuk a marxista- leninista nemzetiségi politikát, amikor magyarok, délszlávok, németek és románok együtt beszéljük meg problémáinkat, eredményeinket, a jövő útját. A Magyarországi Délszlávok De mokratikus Szövetséges Haza­fias Népfronton belül, miint tár­sadalmi szerv működik és fel­adata az, hogy a délszláv dol­gozókat bevonja a szocializ­mus építésébe és mozgósítson a béke védelmére. Másik fel­adata a magyar és délszláv dolgozók őszinte barátságának ápolása, elmélyítése. ■— Persze, mindezt nem elég csak óhajtani, ennek megvaló­sításában a délszláv dolgozók­nak is cselekedniük keik Ho­gyan? Dolgozzanak olyan lel­kesen, mint ahogyan 1948-ig dolgoztak. Délszláv dolgozóink­nak is meg kell érteniük, hogy a jövő útja falun is a nagy­üzemi termelés megteremtése. Ognyenovics elvtárs ezután a békeharc jelentőségéről be- szé’t, majd így folytatta: — A békét védeni annyi, mint a szocializmust építeni, í'á valaki békét akar. az egy­értelmű azzal, hogy szocializ­must akar, mert a szocialista táborhoz tartozó országok, élü­kön a Szovjetunióval, követke­vészt alkotásaival állítja a sok ezerszemű kritikus, a köz­vélemény elé, — a másik — és nem kevésbé jelentős cél a ki­állított képzőművészeti alko­tás eszmei erejének a szemlélő l1 irányába ható s gondolatvilá- i1 qának, ízlésének, igényének hogy állandóan erősödjem az d formálásában hatást eredmé- őszinte barátság a délszlávok \ nyezö gazdag kiválasztódás — magyarok, németek és roma- (másnéven tömegnevelés. Ezen nők között, mert csak közös., kívül természetesen a két nagy munkával tudjuk megvalósító- c^i és feltétlenül megvalósuló ni a közös célkitűzéseket és ei együtthatás eredményez sza- közös feladatokat — fejezte be mos egyéb hasznot is. Finomíi­ünmepi beszédét Ognyenovic Milán elvtárs, a Magyarország- Délszlávok Demokratikus Szó vétségének fótit!tára. kultúrcsoportjai mutatkozna ’ be nagy sikerrel. A műsorszá­mokat úttörők jelentették br négy nyelven. Első számként p bólyi általános iskola énekka­rát hallhattuk — német és ma­gyar dalokat énekeltek. Mate a liptódi általános iskolások* német tánccsoportja követke zott, utána a mohácsi Bartók ' | Béla Művelődési Ház kultúr­Vasárnap a Rákóczi út és a . Bajcsy-Zsílinszky út kereszte­esoport.ia mutatta be műsoré ♦ !l??c^s‘^?'*A?0lor?s ^>a.lcset, t.^r” Nagy sikert aratott a bólvi fú-,^- Kóródi Lajos pécsi lakos vószenekar, a vemendi délszláv J motorkerékpárjával felborult és román tánccsoport, amely- J« felkar-törést sze, nek táncai, énekszámai megér- } zetesejj harcolnak az új tárna- *«Jjen Y Ugyancsak vasárnap történt SS» ÄfSSBÄeS J"évA D5”5r­mű Karinthy-darab és jóles" érzés volt látni a nagynyárád német lányokat is. dalmi rend megteremtéséért, — a szocializmusért. Ezért kell nálunk is minden magyarnak és minden nemzetiséginek, mindenkinek, aki e hazában él és dolgozik, küzdenie a béke fenntartásáért. Ennek elérésé­re viszont arra van szüjcsóg, A felejthetetlen ünnepség y megszervezéséért dicséret illet a helybeli vezetőket. ja és formálja az alkotó mű­vész és a szemlélő esztétikai érzékét, elősegíti a kifejezés­ben formák emelkedését. Ezután említette Palkó elv­társ, hogy a Pécsett két évvel _ _ . 1 ezelőtt megrendezett I. Orszá­Ognyenovics M ilán eävtar pécs-Baranyai Képzőmű­beszede után kezdődött a lul \ yvészeti KiáWtás volt az eU6, turmusor, amelynek keretebe- { nmj>Ul „ a mohácsi járás nemzetisé? amely áttörte a várfalat, meg­döntötte az évtizedes szokást, hogy csak a fővárosban lehet a képzőművészeti alkotásokat bemutatni. — Vallottak és ma is az a egész területére szét kell vinni mindazt, amit az alkotó nép a magyar kultúra területén fel­mutatott. Teljesen jogos azon­ban az a kritika, amely azt fo­galmazza meg, hogy e terüle­ten a megtett lépesek méq nem teljes értékűek. Voltak ugyan a pécsi és baranyai képzőmű­vészeknek korábban is kísérle­tei, hogy megyénk városainak, .fnUviinak takns<tánához köze­lebb, vigyék művészeti alkotá­saikat s ezzel közvetlen kap­csolatba kerüljenek megyénk lakosságának egészével. Ez azonban eddig nem volt rend­szeres, nagyobbára csak egy­oldalúan történt, ahol ilyen ér­deklődés is- megmutatkozott. Ahol azonban ilyen érdeklődés nem jelentkezett — mert saj­nos ilyen igény nem volt és nincs — oda nem jutott el senki. Ezután beszélt a baranyai képzőmüvészcsoportról, eddigi munkájáról s említette, hogy Szigetvár után Mohácson ren­dezték meg a második kiállí­tást. S a megkezdett út folyta­tásaként a kiállítás anyaga el­jut majd minden járási szék­helyre. A kiállítás látogatásá­nak szervezésénél említette az iskolák fontos szerepét, majd a kiállító művészekről és mű­veikről szólt. Említette az el­lenforradalom okozta tisztázat­lanságot, amely bizonyos fo’cig zavarta a művészek alkotó- készségét, helyenként eszmei tespedést és közönyt teremtett Ma azonban már tisztulta1- a fogalmak — mondotta —, vilá­gosan és töretlen határozott­sággal tárultak fel előttünk a szocializmus építésének irá­nyai, amely tisztult léqkört te­remtett minden területen. A képzőművészetben is megkez­dődött e fogalmak teljes tiszta kialakításával egy egészséges kibontakozás, amely gazdagon gyümölcsözik majd minden bi­zonnyal Baranya művészkörei­ben is — felezte be mernvütö beszédét Palkó Sándor elvtárs. A inénak "elsnt k i. szenvedett. A sz. sebészetre ]i kapunál Rácz Károly 15 éves (i tanuló sízés közben eltörte a combját. (| Szurkálás volt a málomi és a siklósi út kereszteződésénél lé- ,ivő kocsmában. Czenz Istvánt hátulról megszúrták, a kés a hat 7apo'Jkári.ál hatott be a testbe. A mentők az I. sz. se­bészetre szállították. Nem mindennapos baleset volt hétfőn az Aradi vértanúk útiénál. Sá-ies Bé'a to fuvaros teherrel megrakott lo­vaskocsival jött le a Vilmos utcából. A kocsi eddig még ki­derítetlen okokból nekilendült és rakományával együtt az Aradi vértanúk út’án kotort kí felborulva. A fiatal fuvarost a lovak megtaposták és rr.ellkas- zúzódással szállították kórház­ba. AKIN Kálvária u. 81., öreg pécsi á ház egy kis szobájában a város legidősebb festőmű­vésze, Horváth J. Károly, ked­ves, mOvéstHefh-n feleségével. Szerényen bútorozott szoba, mely egyben lakás, műterem, konyha. Itt dolgozik a SS éves festő. Államunk havonta 450 ‘ m «‘tJ­cészt. Emellett dolgozni is ke it. Portrékat fest élő után, gyen­gülő, de mégis biztos szemmel, ha akad néha. egy-egy rende­lő. A rendelőknél gyakoribb vendég a háznál a betegség. 'Mert hiába élénk, friss az al­kotó akarat, a test kopik, ahogy közeledik a száz fele. Igaz, a művészek öregsége nem látható munkájukon. De min­den alkotás mögött ember van, aki a művert alkotta. Olyan em­ber, aki egy életen át az eléje táruló jelenségekből figyelő, mérlegelő szemmel választotta ki és fejezte ki az élet lénye­gét, szépségét Aki így élt, az bölcs belenyugvással viseli el sorsát. Amint nézegetjük a földre sűrűn egiimás mellé rakptt ké­pekből az eppen kiválasztottat, mintha egy ragr/ogó színes ab­lakkal lenne több a szobában. Egzotikus tájak, egzotikus la­kóival. szépi'onalú női testek, varázsos, színes világ mozaik­darabkái, mely kincseivel te­lin meg az egyszerű kis szobát. Horváth J. Károly az a fes­tő, aki nem ismétli, nem re­produkálja önmagát. Azelőtt sem. volt erre szüksége, most meg már elvből sem teszi. Eá- Mcnek Goethe szavai: „Stirb und werde*: Minden képével meghal és minden képében újjászületik. Szerény ember, ki sohasem volt saját cirku­szának a kikiáltója, sem mások epígonja. Adta a maga roman­tikus, gazdag fantáziájának a világát, azzal a rendkívüli de­korativ készségével, amely jel­lemzi minden képét. Gondos, elegáns Vonalú rajzából nőnek ki finom tónusú, optimista szí­nei. A becsületes, munkáját dédelgető szeretet különös egtiéni ízt ad képeinek. Tiszta, világos színekből épített, te­remtett egy varázscs világot maga körül. Nem érezte szük­ségét, hogy csúzlival röppentse a festéket a vászonra. Nem hü- ledezünk képei előtt, de finom életörömöt hangulatokat ér­zünk ki belőlük. Művészünk 1873-ban szüle­tett Pécsett. Irinyi Sándor, a híres festő fedezte fel a diák­ban a tehetséget. Az ő biztatá­sával került a főiskolára, hol Székely Bertalan és Lotz Ká­roly voltak tanárai. Történel­mi tárgyú képével megnyerte a megye millenniumi díját, 3000 arany forintot, ösztöndíjjal ke­rült 1893-ban a festők század­végi Meklcájába, Münchenbe. Kivételes tehetségével Dietz professzornak, a híres állatfes- tnnek lett a tanársegéde. Fel­tűnő dekoratív készsége és az iparosodó Németország speku­latív vállalkozóinak ösztönzése folytán Németország egyik leg­nevesebb, legkeresettebb pla- kátfestője lett. Többek között ö festette a nálunk is híres „Unicum” plakátot. Kosztüm­ös díszlettervezéssel is foglal­kozott. A frankfurti opershiz a tőle vásárolt terveket adta cl a párizsi operának 150 000 márkáért, melyet Horváth Os­car Strauss ,József legendájáé­hoz készített. Stílusa a pre- rafaelisták modorára emlékez­tet. Feleségül vett egy orosz származású fiatal színésznőt. Házasságukból két gyermek született, akik nyolc és tízéves korukban az első világháború után tomboló spanyol járvány­ban pusztultak el. Ez és a wci- mari Németország inflációs nyomora késztette rá, hogy el­fogadja egy műintézet megbí­zását.: aquarelleket festeni a Nápoly—Bombay közötti hajó- járat parti részleteiről. Mun­kájára egy angol műintézet fi­gyelt fel és leszerződtette Ausztráliába. Tíz évig é’tck Melbourneben. Itt az egzotikus környezet állat-paradicsomá­ban festette bámulatos állatké­peit, melyekből egy-két dara­bot láthatunk ma is nála. — Ausztráliát elhagyva, az Egye­sült Államok nyugati felében próbálkozott, San Franciscó­ban és Los Angeles-ben. Nem törődve a várható, anyagiak­ban is hasznot l-JlHétofAw& « 30-as évben visszatért Európá­ba. fldajd 1934-ben több mint negyven évi távoliét után a honvágy visszahozta szülőváro­sába, Pécsre. Csendes nyugalomban, min­dig ijesztőbb anyagid kai küzdve élt az elfáradt művész- pár. Míg egy rövidlátó, bürok­ratikus intézkedés folytán „lakbér-nemfizetés” címén ki-_ lakóitatták őket cny égiszt ék­telen szükséglakásba. Itt halt meg elßö felesége, a mo^h-h-i körülmé-hyek folytán szerzett betegségében. Mennyi kincs ebben a kis szobában! A megőrzött kének­ből vagy száz és a szívben őr­zött emlékekből több ezer. Sok szép kép, érdekes és méltán feltűnő anyagú kiállítást le­hetne belőlük rendezni. De eh­hez pénz is kellene... költ­ség... keretek. Miközben a sötét udvaron h - felé botorkálok, mintha a szuezi partok fehéren Izzó, kik árnyakkal, szikrázó napfeny- nyel vert homokjában — hd egyszer valaha magam is jár­tam —, vinne az út kt'elé, a ködben tompin világított lan- kás pécsi utcára. MÓLNAK IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom