Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

»58 UNTAK 2*

NAPLŐ

ft

A I X

Nemzetiségi nap Bolyban I ttiMe***

A T/ ZlÁ/f MAI /I W , I 7 Tn r^.Vl <<# í*vl > . 1 A|< 4«/i7 A >V 1 / ■ V% .1 11 7» 7% . . / i 1 r A A - - - —

A búke, a barátság, a testvériség jegyében zajlott le vasárnap a nemzetiségi nap Bólyban. A mohácsi járási nemzetiségeinek nagy talál-J hozóján részt vettek Laki 1st-, van elvtárs, az MSZMP Baranya Megyed Bizottságának első titkára, Török Károly elvtárs. az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága másodtitkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, dr. Wild Frigyes elvtárs, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Ognyenovfcs Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Baris István élvtárs, az MSZMP Mohácsa , Járási Bizottságának titkára, valamint a megye, a járás és a község párt- és állama vezetői, képviselői.

A bólyi művelődési házban megtartott ünnepséget Malik László tanító, művelődési ház igazgató nyitotta meg, majd Baris István elvtárs szólt a termet zsúfolásig megtöltő dolgozókhoz.

Baris István elvtárs beszéde

lé

— Ha visszapergetjük a történelem könyvét ^feltárul előttünk az elnyomatás, a törvénytelenség, a jogvesztettség és megaláztatás keserű emléke. Ma már a múlt homályába vesztek mindezek, mert a félszabadulás hazánkban mindenki számára, meghozta a szabadságot, — legyen az magyar, német, délszláv vagy román. Az alkotmány egyenl jogokat biztosít hazánk minden polgárának, magyarnak ős nemzetiséginek egyaránt. Ezt az élet is igazolja, hiszen a járásban például a párt- és az állami vezetésben a különböző nemzetiségiek is képviselve vannak.

Beszélt ezután az ellenforradalom okozta károkról, majd a békéről szólva ezeket mondotta:

— A dolgozók többsége már megérti, hogy a békét, jólétet, boldogságot csak kizsákmá- ryo'.ásanentes társadalomban érthetjük el. A mi népünk, beszéljen bármilyen nyelvet, a békét óhajtja, nyugodtan akar élni és dolgozni. A jövő útja falun is a nagyüzemi termelés, mert ez biztosítja a többtermelést, a jobb életet, a gazdasági és kulturális felemelkedést. Gazdaggá és erőssé kell tennünk az országot, ezt azonban csak közös összefogással érhetjük el. Az összefogás szép példáját láthatjuk Babarccal, Székel yszaibarban, Dunaszekcsön. ahol magyarok és nemzetiségiek élnek és dolgoznak együtt kölcsönös megértésben, s nagyszerű eredményekről számolhatnak be.

Erősek vagyunk — mondotta —, s erőnk a békébe vetett hitünkből táplálkozik. Ebben pedig a földkerekségen • élő emberek többsége támogat bennünket.

Erőt, egészséget kívánt a megjelenteknek, majd így jezte be beszédét:

— Kívánom, hogy ez az esztendő eredményekben és örömökben gazdag legyen és a nemzetiségiek összefogása még inkább szilárduljon.

Ur. Wild Frigyes felszólalása

Baris István elvtárs beszéde után dr. Wild Frigyes elvtárs üdvözölte a magyar, német

délszláv és román dolgozókat s emlékeztetett arra az igazságra, hogy a marxizmus nemzetiségi politikája nem ismer különbséget, minden embei’- nek egyenlő a joga és a kötelessége. Kifejezte azt a reményét, hogy ez a nap a testvéri egyetértés állomása legyen. Ezután németül szólt a megjelentekhez.

— Nagy öröm számomra, — mondotta többek között — hogy üdvözölhetem a kedves szülőket, gyermekeket. Külön öröm számomra, hogy a párt képviselői is jelen vannak, így tehát közösen beszélhetjük meg a problémákat.

— Az őszinteség jegyében szeretném hangsúlyozná — folytatta, — hogy a szövetség előtt a magyarországi németek minden problémája ismeretes. Ezeket a problémákat illetékes hatóságok elé terjesztjük és kérjük azok megoldását. Vannak türelmetlenek, akik azonnali megoldást várnak. A türelmetleneknek nincs igazuk, mert látniok kell, hogy

a kormány már eddig számtalan problémára orvoslást talált és időt kerít a mi prob lémáink megoldására is.

Beszélt ezután a kultúráik eredményekről, arról, hogy e német általános- és közép is kólák minden igényt kielégít i nek, a Neue Zeitungot min többen és többen olvassák többen fejezték ki megelég- - dósukét a' német naptárra kapcsolatosan is. Említette hogy a Pécsi Rádió ném a adásának megjavítása érdek ben is tettek lépéseket.

Utalt arra, hogy vannak még suttogó hangok, amelyek

Vasárnap délben a Mohács véleményünk, hogy az ország

ráros Tanácsa tanirsterméh-' ünnepélyes keretek között nyílt meg a Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatal és a Baranya Megyei Képzőművészek Munkacsoportja képkiállítása. Az ünnepségen részt vettek Laki István elvtárs. a Magyar Szo- ■\dlista Mun1' n w árt Br,r~-"'r Megyei Bizottsága első titkára, valamint a megye és Mohács város vezetői, képviselői — s számos vendég.

t A megnyitó beszédet Palkó i1 Sándor elvtárs, a megyei párt- (* végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke tartotta.

— Összejöttünk ma. ismét, tartózkodásra hívják fel a né 1! ünnepélyes alkalmat 1 temeteket *a szocializmus építé <' lalva meggyujtsuk a.művésze, sétől, de ez a rosszindulat-' t szovetneket s j el lobbanó la ng- tanács alig talál meghallgat \{a. belepillantsunk netúsra a német dolgozók koré ihanV °ulVan gondolatba, amely ben, mert ők aktívan támogat tömben eszmei fejlődés es ják a békét, a szocializmust, i Wejezes szolgálatát teljes, ti.

f — Minden kiállításnak ket- Kernelem — fejezte ftős célja van. Egyik az a felbeszédet dr. Wild frigyes eh'- f emelő valóság, amely a műtárs, — hogy ez a találkoz' ismét egy lépést jelent élőr' a közös megértésiben, bará Ságban.

Ognyenovics Milán elvtárs beszéde

feEzutám Ognyenovics Milán elvtárg emelkedett szólásra, s a délszlávokhoz intézte szavait. Magyarul köszöntötte a megjelenteket — a csaknem nyolcszáz embert, — s említette, hogy a nemzetiségi politikában a múltban elkövetett hibákat a forradalmi munkás- paraszt kormány teljesen felszámolta és mindent megtesz, hogy nemzetiségi politikánk a gyakorlatban is teljesen megvalósuljon. A barátságról, békéről nem elég csak beszélni,

— mondotta, — hanem azért cselekedni is kell. Minden erőnkkel küzdjü-nk a nacionalizmus, és sovinizmus megnyilatkozásai ellen. Ezután Ognyenovics elv társ saerb-hor- vát nyelven szólt a hallgatókhoz.

— A kormány — mondotta

— mindent megtett eddig a gyakorlatban, hogy a nemzetiségi dolgozók is élhessenek az alkotmány biztosította jogaikkal. — Használhatják anyanyelvűket, az iskolában is saját anyanyelvükön tanulhatnak a gyerekek. Tárgyalásokat, folytatunk a Kossuth-rádióval szerb-horvát nyelvű műsor bevezetésével kapcsolatosan. A mai találkozónk is annak bizonyítéka, hogy az életben Is megvalósítjuk a marxista- leninista nemzetiségi politikát, amikor magyarok, délszlávok, németek és románok együtt

beszéljük meg problémáinkat, eredményeinket, a jövő útját. A Magyarországi Délszlávok De mokratikus Szövetséges Hazafias Népfronton belül, miint társadalmi szerv működik és feladata az, hogy a délszláv dolgozókat bevonja a szocializmus építésébe és mozgósítson a béke védelmére. Másik feladata a magyar és délszláv dolgozók őszinte barátságának ápolása, elmélyítése.

■— Persze, mindezt nem elég csak óhajtani, ennek megvalósításában a délszláv dolgozóknak is cselekedniük keik Hogyan? Dolgozzanak olyan lelkesen, mint ahogyan 1948-ig dolgoztak. Délszláv dolgozóinknak is meg kell érteniük, hogy a jövő útja falun is a nagyüzemi termelés megteremtése.

Ognyenovics elvtárs ezután a békeharc jelentőségéről be- szé’t, majd így folytatta:

— A békét védeni annyi, mint a szocializmust építeni, í'á valaki békét akar. az egyértelmű azzal, hogy szocializmust akar, mert a szocialista táborhoz tartozó országok, élükön a Szovjetunióval, követkevészt alkotásaival állítja a sok ezerszemű kritikus, a közvélemény elé, — a másik — és nem kevésbé jelentős cél a kiállított képzőművészeti alkotás eszmei erejének a szemlélő l1 irányába ható s gondolatvilá- i1 qának, ízlésének, igényének hogy állandóan erősödjem az d formálásában hatást eredmé- őszinte barátság a délszlávok \ nyezö gazdag kiválasztódás — magyarok, németek és roma- (másnéven tömegnevelés. Ezen nők között, mert csak közös., kívül természetesen a két nagy munkával tudjuk megvalósító- c^i és feltétlenül megvalósuló ni a közös célkitűzéseket és ei együtthatás eredményez sza- közös feladatokat — fejezte be mos egyéb hasznot is. Finomíiünmepi beszédét Ognyenovic Milán elvtárs, a Magyarország- Délszlávok Demokratikus Szó vétségének fótit!tára.

kultúrcsoportjai mutatkozna ’ be nagy sikerrel. A műsorszámokat úttörők jelentették br négy nyelven. Első számként p bólyi általános iskola énekkarát hallhattuk — német és magyar dalokat énekeltek. Mate a liptódi általános iskolások* német tánccsoportja követke zott, utána a mohácsi Bartók ' | Béla Művelődési Ház kultúrVasárnap a Rákóczi út és a . Bajcsy-Zsílinszky út kereszteesoport.ia mutatta be műsoré ♦ !l??c^s‘^?'*A?0lor?s ^>a.lcset, t.^r” Nagy sikert aratott a bólvi fú-,^- Kóródi Lajos pécsi lakos vószenekar, a vemendi délszláv J motorkerékpárjával felborult és román tánccsoport, amely- J« felkar-törést sze, nek táncai, énekszámai megér- }

zetesejj harcolnak az új tárna- *«Jjen Y Ugyancsak vasárnap történt

SS» ÄfSSBÄeS J"évA D5”5rmű Karinthy-darab és jóles" érzés volt látni a nagynyárád német lányokat is.

dalmi rend megteremtéséért, — a szocializmusért. Ezért kell nálunk is minden magyarnak és minden nemzetiséginek, mindenkinek, aki e hazában él és dolgozik, küzdenie a béke fenntartásáért. Ennek elérésére viszont arra van szüjcsóg,

A felejthetetlen ünnepség y megszervezéséért dicséret illet a helybeli vezetőket.

ja és formálja az alkotó művész és a szemlélő esztétikai érzékét, elősegíti a kifejezésben formák emelkedését.

Ezután említette Palkó elvtárs, hogy a Pécsett két évvel

_ _ . 1 ezelőtt megrendezett I. OrszáOgnyenovics M

ilán eävtar pécs-Baranyai Képzőműbeszede után kezdődött a lul \ yvészeti KiáWtás volt az eU6, turmusor, amelynek keretebe- { nmj>Ul „

a mohácsi járás nemzetisé?

amely áttörte a várfalat, megdöntötte az évtizedes szokást, hogy csak a fővárosban lehet a képzőművészeti alkotásokat bemutatni.

— Vallottak és ma is az a

egész területére szét kell vinni mindazt, amit az alkotó nép a magyar kultúra területén felmutatott. Teljesen jogos azonban az a kritika, amely azt fogalmazza meg, hogy e területen a megtett lépesek méq nem teljes értékűek. Voltak ugyan a pécsi és baranyai képzőművészeknek korábban is kísérletei, hogy megyénk városainak, .fnUviinak takns<tánához közelebb, vigyék művészeti alkotásaikat s ezzel közvetlen kapcsolatba kerüljenek megyénk lakosságának egészével. Ez azonban eddig nem volt rendszeres, nagyobbára csak egyoldalúan történt, ahol ilyen érdeklődés is- megmutatkozott. Ahol azonban ilyen érdeklődés nem jelentkezett — mert sajnos ilyen igény nem volt és nincs — oda nem jutott el senki.

Ezután beszélt a baranyai képzőmüvészcsoportról, eddigi munkájáról s említette, hogy Szigetvár után Mohácson rendezték meg a második kiállítást. S a megkezdett út folytatásaként a kiállítás anyaga eljut majd minden járási székhelyre. A kiállítás látogatásának szervezésénél említette az iskolák fontos szerepét, majd a kiállító művészekről és műveikről szólt. Említette az ellenforradalom okozta tisztázatlanságot, amely bizonyos fo’cig zavarta a művészek alkotó- készségét, helyenként eszmei tespedést és közönyt teremtett Ma azonban már tisztulta1- a fogalmak — mondotta —, világosan és töretlen határozottsággal tárultak fel előttünk a szocializmus építésének irányai, amely tisztult léqkört teremtett minden területen. A képzőművészetben is megkezdődött e fogalmak teljes tiszta kialakításával egy egészséges kibontakozás, amely gazdagon gyümölcsözik majd minden bizonnyal Baranya művészköreiben is — felezte be mernvütö beszédét Palkó Sándor elvtárs.

A inénak "elsnt k

i.

szenvedett. A sz. sebészetre

]i kapunál Rácz Károly 15 éves (i tanuló sízés közben eltörte a combját.

(| Szurkálás volt a málomi és a siklósi út kereszteződésénél lé- ,ivő kocsmában. Czenz Istvánt hátulról megszúrták, a kés a

hat 7apo'Jkári.ál hatott be a testbe. A mentők az I. sz. sebészetre szállították.

Nem mindennapos baleset volt hétfőn az Aradi vértanúk útiénál. Sá-ies Bé'a to fuvaros teherrel megrakott lovaskocsival jött le a Vilmos utcából. A kocsi eddig még kiderítetlen okokból nekilendült és rakományával együtt az Aradi vértanúk út’án kotort kí felborulva. A fiatal fuvarost a lovak megtaposták és rr.ellkas- zúzódással szállították kórházba.

AKIN

Kálvária u. 81., öreg pécsi á ház egy kis szobájában a város legidősebb festőművésze, Horváth J. Károly, kedves, mOvéstHefh-n feleségével.

Szerényen bútorozott szoba, mely egyben lakás, műterem, konyha. Itt dolgozik a SS éves festő. Államunk havonta 450 ‘ m «‘tJcészt. Emellett dolgozni is ke it. Portrékat fest élő után, gyengülő, de mégis biztos szemmel, ha akad néha. egy-egy rendelő. A rendelőknél gyakoribb vendég a háznál a betegség. 'Mert hiába élénk, friss az alkotó akarat, a test kopik, ahogy közeledik a száz fele. Igaz, a művészek öregsége nem látható munkájukon. De minden alkotás mögött ember van, aki a művert alkotta. Olyan ember, aki egy életen át az eléje táruló jelenségekből figyelő, mérlegelő szemmel választotta ki és fejezte ki az élet lényegét, szépségét Aki így élt, az bölcs belenyugvással viseli el sorsát.

Amint nézegetjük a földre sűrűn egiimás mellé rakptt képekből az eppen kiválasztottat, mintha egy ragr/ogó színes ablakkal lenne több a szobában. Egzotikus tájak, egzotikus lakóival. szépi'onalú női testek, varázsos, színes világ mozaikdarabkái, mely kincseivel telin meg az egyszerű kis szobát.

Horváth J. Károly az a festő, aki nem ismétli, nem reprodukálja önmagát. Azelőtt sem. volt erre szüksége, most meg már elvből sem teszi. Eá- Mcnek Goethe szavai: „Stirb und werde*: Minden képével meghal és minden képében újjászületik. Szerény ember,

ki sohasem volt saját cirkuszának a kikiáltója, sem mások epígonja. Adta a maga romantikus, gazdag fantáziájának a világát, azzal a rendkívüli dekorativ készségével, amely jellemzi minden képét. Gondos, elegáns Vonalú rajzából nőnek ki finom tónusú, optimista színei. A becsületes, munkáját dédelgető szeretet különös egtiéni ízt ad képeinek. Tiszta, világos színekből épített, teremtett egy varázscs világot maga körül. Nem érezte szükségét, hogy csúzlival röppentse a festéket a vászonra. Nem hü- ledezünk képei előtt, de finom életörömöt hangulatokat érzünk ki belőlük.

Művészünk 1873-ban született Pécsett. Irinyi Sándor, a híres festő fedezte fel a diákban a tehetséget. Az ő biztatásával került a főiskolára, hol Székely Bertalan és Lotz Károly voltak tanárai. Történelmi tárgyú képével megnyerte a megye millenniumi díját, 3000 arany forintot, ösztöndíjjal került 1893-ban a festők századvégi Meklcájába, Münchenbe. Kivételes tehetségével Dietz professzornak, a híres állatfes- tnnek lett a tanársegéde. Feltűnő dekoratív készsége és az iparosodó Németország spekulatív vállalkozóinak ösztönzése folytán Németország egyik legnevesebb, legkeresettebb pla- kátfestője lett. Többek között ö festette a nálunk is híres „Unicum” plakátot. Kosztümös díszlettervezéssel is foglalkozott. A frankfurti opershiz a tőle vásárolt terveket adta cl a párizsi operának 150 000 márkáért, melyet Horváth Oscar Strauss ,József legendájáéhoz készített. Stílusa a pre- rafaelisták modorára emlékeztet. Feleségül vett egy orosz származású fiatal színésznőt. Házasságukból két gyermek született, akik nyolc és tízéves korukban az első világháború után tomboló spanyol járványban pusztultak el. Ez és a wci- mari Németország inflációs nyomora késztette rá, hogy elfogadja egy műintézet megbízását.: aquarelleket festeni a Nápoly—Bombay közötti hajó- járat parti részleteiről. Munkájára egy angol műintézet figyelt fel és leszerződtette Ausztráliába. Tíz évig é’tck Melbourneben. Itt az egzotikus környezet állat-paradicsomában festette bámulatos állatképeit, melyekből egy-két darabot láthatunk ma is nála. — Ausztráliát elhagyva, az Egyesült Államok nyugati felében próbálkozott, San Franciscóban és Los Angeles-ben. Nem törődve a várható, anyagiakban is hasznot l-JlHétofAw& «

30-as évben visszatért Európába. fldajd 1934-ben több mint negyven évi távoliét után a honvágy visszahozta szülővárosába, Pécsre.

Csendes nyugalomban, mindig ijesztőbb anyagid kai küzdve élt az elfáradt művész- pár. Míg egy rövidlátó, bürokratikus intézkedés folytán „lakbér-nemfizetés” címén ki-_ lakóitatták őket cny égiszt éktelen szükséglakásba. Itt halt meg elßö felesége, a mo^h-h-i körülmé-hyek folytán szerzett betegségében.

Mennyi kincs ebben a kis szobában! A megőrzött kénekből vagy száz és a szívben őrzött emlékekből több ezer. Sok szép kép, érdekes és méltán feltűnő anyagú kiállítást lehetne belőlük rendezni. De ehhez pénz is kellene... költség... keretek.

Miközben a sötét udvaron h - felé botorkálok, mintha a szuezi partok fehéren Izzó, kik árnyakkal, szikrázó napfeny- nyel vert homokjában — hd egyszer valaha magam is jártam —, vinne az út kt'elé, a ködben tompin világított lan- kás pécsi utcára.

MÓLNAK IMRE