Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

r 195S JANUAR 24 NAPLÓ-c PMÜV 'Váradi Antal pécsi emlékei Kultúrotthonáinkról A szocializmus építéséhez ki­művelt emberfők sokasága szükséges. A dolgozók ismere­teinek bővítése, gazdálkodásuk kulturáltabbá tétele, művészi dolkozását és ízlését. ml követelményekről, ha az gére alapozva életet elöbbrevivö művek he- belső életének fejlesztését, lyett pl. a régi Színházi Életek- gyónónak, felszerelésének bői kiollózott eszméletlen mű- velését. vekkel rontjuk dolgozóink gon­t A Csehszlovák Kul'úr?! kultúrotthon J előadása Pécset va- \ nö-­A Rákóczi utat és a SaLlai házat. Váradd így emlékezik: ►utcát a Néprajzi Múzeumnál vissza: „Kis, szerény viskó [egy rövid, de forgalmas utca volt ablakkal az utca­1, . . , ra, keskeny udvarocsltaval, köti össze. A 35 eve ha,ott Vá- melyet az anyai gcxnd kertté radi Antal nevét viseli. (Az varázsolt. Abban töltöttem ké- utcatáblán tévesen írták nevét s°bbi gyen i lekéveiinet, onnan f „y’-nal. A „dr.”, meg csak jártam a gimnáziumot, melyet fontoskodás egy írónál. — Ki 1Q’71-^ A kultúrotthonok léirehozá­é A megyei földművesszövet- *kezet) nőbizottsóg és a pécsi]) tevékenységük fejlesztése, szó­nuHutvuuunuii. icuciiuta- v ,i cluu a mit, VcU<mi----*-----------------------------­sá t, fenntartásút afc állam any a- 4nota b < Antal a Tolna megyei Závord- Az első két „gimnaziális^ galil Is támogatja. Emellett#8-án, a nőnapi ünnepségek özvegy édesanyjával 1859- osztályt még a Líceumban rakoztatásuk biztosítása igen [„.[nkáláha. ** azonban működésének helyes frán nagyszabású asszonytalál-ben beköltözött. Váradi (vagy járta Váradi, de amikor a — «— - — kozó lesz Pécsett. Többek kö- £ ’»•hogy a családot eredetileg ciszterciek megkapták a Szé­Kendkívül fontos az, ifjúság bevonása a bnltúrotthonok otthonainkra. Munkájuk nem sítésével kell a fiatalok kultú- Vzö« «t tervezik, hogy meghív-* : Yfóber> ^1 ékkor chenyi téri épületet akkor a előadásaik és rendelvényeik rált szórakozását biztosítani. ^Jiák a Csehszlovák “íí* * társa- rétegszervezet, vagy fiák a Csehszlovák ^ Kultúra [ (^ette róla, hogy néhány évtí- Levéltárban őrzött iskolai bi­l'rnn Iiafmi érintkezés"'"'helves"*for- s*"ve^8®* kizárólagos tulajdo-f munkatársait egy egész estét zed múlva neves író válik be- zomyítványaiban ezt olvashat­azon mérhető le, hogy ezek- dalmi na> hanert m|B| álUml intéz-(j**,,** mrtsnrrfl A tóiékozódóí’óle. az Akadémia négyszer juki „Erkölcsi vteelete: dicsé­nek a feladatoknak mennyiben képesek eleget tenni. máit, előadásokon keresztül gyarapíthassák tudásukat, ösz- szejöveteleken vitathassák meg problémáikat. A kultúrotthon s annak minden eszköze rend­zésére kell, hogy álljon. Kez­deményezzék az ifjúság önte­vékenységére. áldozatkészsé­Mindenekelőtt élő kapcsola­tot kell kiépítenük a község dolgozóival, akik magukénak kell, hogy érezzék kultúrottho- nuUat. Ennek érdekében olyan előadásokat kell szervezniük, melyek a dolgozók érdekelt érintik, összefüggnek minden-•**• napi életükkel, problémáikkal s , számukra hasznot hajtanak. Ez í nem jelent minden esetben - anyagi, vagy gazdasági érdeke­ket, vannak szellemi és lelki, . , HlométCrre. igények is, melyek hozzatartoz- \ v , nak az általános jóléthez. Az a Pécstől, úgy bújik erőszakkal kiagyalt témák, a Ajneg a szelídhajiatú túlságos szempontosítás «■** j dombok közőtt árká. rontja az előadások népszertísé- i , , , . Két. Ugyanez vonatkozik a \dos tornáén, kultúrotthon művészeti tévé-1 falu házaival, ___. ,. biztosítani munkájának eszmei- * sz eresen a fiatalok rendelke- ^ ^„vonalát, művészi* igényességét. LIPPENSZKY ISTVÁN [folyamán erre is sor kerül. JA KILENCSZÁZÉVES FAXUi kenységére is, anélkül, hogy ( engedményeket tennénk a se­lejtes, színvonaltalan művek,, művészieden alkotások előtt. Helyes, ha a kultúrotthonok | munkáját a dolgozók vala-1 mennyi rétegét képviselő kul-( túrotthon-tanács irányítja. Ez-( által elkerülhető, hogy a lakos-1 sag teljes érdektelenségével i készüljön a kultúrotthon prog-( ramja, ne a község .jellegének < leginkább megfelelő előadást i 'Ártsanak, vagy csupán egy kis, réteg igényeit szolgáló mű ke-| 'üljön bemutatásra. Az igények kielégítése meFM 'ett azonban sohasem téveszt-' liető szem elő! az eszmei cél,' a nevelő szándék. Nem szol-< Hálja kultiírforradalinunk < ügyét az, ha » számszerűség < érdekében lemondunk a Urtal­fehér mint gyermek anyja ölén. Ember és ház hozzá­nőtt az ősi földhöz s a kilencszáz esztendő alatt sarjadzott gyö­kerek át-meg átszö­vik az arányló búzát. Ízes gyümölcsöt és ezer színben pompá­zó, népművészetet termő parányi dél­dunántúli földet. — Közben viharok tép­ték, jeget hordó sze­lek szántottak és arattak határában, de mindannyiszor győzött a diadalmas élet, győzött az em­beri alkotó munka; a nép föld- és haza­szeretete. Árpadkorl telepü­lés. Királyi birtok volt, mely a. szent- lágzlói pálosok és a pécsi püspök közötti perről ismeretes. — Adománylevele 1058- búi kelt és még 1402- ben megvolt. Első tu­lajdonosa Mór pécsi püspök, s attól kezd­ve a jobbágy-felsza­badításig hosszabb, rövidebb megszakítá­sokkal a mindenkori pécsi püspök tulaj­dona. Innen korábbi neve: Püspökbogád. A község területe ■már az őskorban Is emberi település volt, ezt igazolják az ős­kori bronzleletek. Az egykori telepü­lés nagyságára nem illának rendelkezé­sünkre írásos emlé­kek, sőt a rendelke­zésre álló későbbi fel jegyzések is kiegészí­tésre szorulnak. Az 1424—171S között okmányok Bagado, Bogad, Brogad, Bo­gát, B ogáth, Topory Bogát, Bodath és Bu­gád néven említik. Valamennyi változat lényegében megfelel a mai Bogád elneve­zésnek. A település törté­nete viharos, miként Dél-Dunántúlé. Ez­zel függhet össze, hogy 1559-ben mind­össze három portát tartanak nyitván, — 1564-ben nyolcat, míg 1565—86-ban 17 ház után fizeti a mohácsi szandzsák­hoz tartozó Bogád a „hitetlenek adóját’. 1692-ben évi jöve­delme mindössze 2 forint. Négy éve puszta. A feljegyzé­sek szerint már hu­szonöt éve elhagyott falu „Topory Bogod ’. látta ezt: „Dr." Jókai Mór?) Az utca elejéhez kö2el, a Sal- 'ai utca 48. szám alatt volt va- ’aha az a ház, ahová Váradi 1863-tól 1871-ig látogattam’1 Ez a ház még megvan, igaz. jeltelenül, valamelyik későbbi gazdája rendbehozatta, s ma Déryné utca 29. számot viseli. —; • I.-----------------Z~ A betöltó műsorra. A tájékozódó, ('Öle, az nMueima négyszer juuv: „c,rn.uicsi vibckk:. uks­ÍÜ Iau t levélre a napokban meg Is ér- J tünteti ká, s drámáit hosszú retes, figyelme: feszült, szór­mennyi művelődni esszorakoz-f _ , , ,, óidéig játssza a Nemzeti Szín- gulma: emyedetien.’1 Az első nf vágyó személy előtt. A nép-ékezett a válasz a Csehszlovák ház üsszes művei) kb 100 kö_ osztályos általános tanulmányi művelési apparátus feladata J Kultúrától. A meghívást elfő-, ((drámák, operaszövegek, előmenetele: „Jeles, első re hí­gadtól;, csupán a részleteket (i versek, regényeik, műfordító- dü, 14-iik 121 tanuló társa kö- kell még megbeszélni. A hét#sok), egy egész könyvespolcot zött”. A nyolcadik osztá’yra foglalnak el. A régi magyar # színészvilágról szóló írásai ma (»is érdekes olvasmányok s meg- I»érdemelnék az újbóli kiadást. # Váradéban ez a város éb- 5 resztette fél a múlt, a törté­nelem, a Rámpád saeretetét. A , kisfiú gyámja (ahogy akkor körhöz vannak kötve kezdő 1696-ban ismét meg- f mondták: gyámnoka) Hille- írói ^pályám minden kedves alig maradnak fólszázan, de Váradi megőrzi jelesrendűsé- gét. Negyedik glmmázista ko­rában már tanítványokat vál­lal. Amikor hetedikes, az iro­dalmi kör aljegyzőjének vá­lasztja. „Ehhez a kedves kis ***** ték. A hitek szerint különben jelenleg békében élnék, de a közvélemény szerint ez csak átmeneti jelenség. férjét utasította, Harmati Sín- ghet: Vigyen haza engem a fe­lesége idén vásárolt vadonat­új Fordján. Csodálatos kocsi Meggyőződésem, hogy Ran- az.^unam, úgy suhan, mint ^ a gat Ram mester jól ismerte a róla kel-ingó pletykákat. A ri­vális borbélyok természetesen egyetlen alkalmat sem mu­lasztottak el, hogy ezeket fel­fújják. A mester önérzetének azonban gyakran még hizel- gett is, hogy ilyen sokan fog- alkoznak vele — ellenségei­nek számszerű szaporodása végeredményben csali tulaj­don fontosságút növelte sze­mében. De abban a percben, amikor a szóbeszéd nem csak merő híresztelés volt már. ha­nem hiteles értesülések jelle­gét kezdte ölteni, megértette, hogy hírneve komoly veszede­lemben forog. Az ilyen időszakokban Rán­gat Ram mester felkészült rá, hogy az első jelre kikészítse ellenfeleit. Ezek közé számí­tott a környékein és mintegy kétszázötven mérföldé« körze­ten belül minden borbély. — Múlt éjjel túl sokat it­tam és ez kissé kimerített — vetette oda Jogúnak. — De epközelebb, ha valami jó al­kalom adódik, téged is ma­gammal viszlek. Hadd láss kilőtt nyfl, hangtalanul: alig érteztem, hcg?y mozog. Négy óra volt, mire hazakerültem, rettenetesen megfázva és ha­sogató fejfájással. Aggódott is szegény feleségem értem. — Ezért zarándokoltam el reggé! mindjárt az orvoshoz. Megköszörülte torkát és úgy folytatta: — Igazán, Professzor Sahib, ’végtelenül sajnálom. De be­csületszavamra, pontban fél négykor égetően fontos ügy­ben meg kell jelennem a fő- megbízottnál, meg kell őt bo­rotválnom és vele együtt há­rom vendégét, akik ugyancsak fömegbizottuk Punjab más vidékein. Ez a közlése furcsa móú eszembe juttatott valamit, amit egy másik borbélytól hallottam. Az előző meghízott, aki csendes ember és u hi­giénia nagy híve volt, állami költségen kiegészítette Rangat Ram mester berendezését a következőkkel: egy biciklivel, mtndenmpos reggeli útjaihoz, néhány darab antisaeptikus szappannal, hogy borotvál ás — Délután borotvál? kérdeztem csodálkozva. — ö igen, uram! —- bólin­tott Ő. — Vadászni mennek a folyó mentén. — Nem szoktak ilyenkor vadászná! Ebben az évszak­ban? — Valami ritka szárnyas vadra memnak, Professzor Sa­hib, kimondhatatlan angol ne­ve van. De erre csak ilyenkor lehet vadászni, fent a folyó felső folyósánál. — Mikor jöjjek akkor? — kérdeztem kétségbeesetten. karórájára pillantott, maga elé mosolygott s megkocogtatta homlokát. Mindjárt három óra — állapította meg. — Elérkezett az idő, amikor az ön szolgá- Iának az előkelőségek tömegé1 , kell sza'kálltatanítania. Bízó- ( nyára epekednek már utána. Kezével felém intett, majd angolul búcsúzott. , — Jó éjtl i f; ügy éreztem magam, amint \ j; mondani szokták, mint akit * cserben hagytak, ügy álltam i ott magamra maradva, mint a \ No, lássuk csak, drága félig töltött aluminiumpohár, a i hl plasztik csésze, amelyben egy . uram! — s figyelmes vigyor ra! meredt egy pillanatra kar­órájára, majd mutatóujjával kétszer homlokára koppintott A csuklóját övező fekete plasz­tik szíjon odaszáradt szappar- hab-pettyet fedezett fel. Le­pöckölte á körmével és. nyo­matékosan vetette oda nekem: — Holnap reggeli előtt a polgármestert kell felkeres­nem, reggeli után a rendőr­főnököt, ebéd előtt a helyeves bírót... azután Még több hivatalt e'Öszám- lált az ujjain. — Délután négykor megfe­lelnek önnek? — javasolta vó­Fünfkirohjier Zedtumgnak ne­met nyelvű cikkeit és a Pécsi Lapoknak magyar nyelvű színháza tudósításait. Nyolca­dikos korában az irodalmi kör elnöke lesz, s neki is része van abban, hogy az irodalmi kör kiadja volt iskolatársuk nak. a korán meghalt Kóczáám Sán­ető nevet őrizte i barátok templomával szemben meg, közöttük „Ha- (i feküdt, hosszú földszintes épü- rám-Basse Józsefét''. volt befelé nyúló keskeny 1702-ben a feljegy- zig-zagos udvarral, melynek zések négy magyar feje ket.^ voir. Három lakás és három jobbágtj iveit egyfolytában az udvar horvát lakosról em- ,> hosszán. A leghátulsóhan laík- lékeznek meg. (ltunk mi. Most is megvan a la­1714-ben két job- ^lkAs — írta 1905-’jen Váradi bágy lakosa magyar , i >;xíjóságom’1 című önéletrajzi dórnak, „Pécs Petőfije -nek nevű. i* visszaemlékezésében. — Meg verseit. 1719-ben „kincstári becsülték emlékül nagyon. Az „exhno modo maturus’' kis kis helyiség. 3 né- é Múltkor, ottjártamban, benéz- érettségizett Váradi a Mátyás pes telekkel áll.' útem. Istálló lett belőle.’1 A ház király fogadóban mondott bű­1786-ban már áll a (• azóta már eltűnt, helyén mo- csút diáktársainak és a város- „szentegyház“ és az ('dem, kétemeletes bérház áll. nak. Nagyon fájt a búcsú, na- egykori iratok tiszta (1 De a szomszédos, még a múlt gyón megszerette a várost. Ké- magyar községként I1 század elején épült földszintes söbb is e kárt ián yszor hazatért említik, 79 házzal és '1 házak látták a kisdiáik Vára- gyermekkorának színhelyére. 559 lakossal. Ez a i'dit, áki iámét járt a belvárosi verssel, cikkben üdvözölte, szám lényegesen < [ templomot a mai Nagy Lajoß Élete végén írt önéletrajzában azóta sem változott. ''Gimnáziummal összekötő hu- így vall: „Pécs az ország 1©°- Volt valamivel több ' zatog boltív alatt a .jiormál gyönyörűbb fekvésű városai- is, 1880-ban elérte a ' iskolába, mely fent volt a nak egyike. A sziklás Mecsek 721 főt, jelenleg 500 1' hegyoldalban.'' Az átjárót az- oldalán van építve, mint egy körül mozog. 11 óta már lebontották, de az is­' [, kola ma is megvan, s a belvá­i-osi általános iskola működik benne; majd ^ özvegy édesanyja Itesőbb a 3Kim'1' Mária utcában vett egy kis szárazföldi Nápoly. Fent gyö­nyörű erdők és szirtes magas­latok, alant zöld, mosolygó völgy és tündénsaép vidék ., . * Tüskés Tibor MARTY (Amerikai film) kérek borotvaszappan tanyá- \ zott, a recéa timsó-kő és Ran- J gat Ram mester hivatásának? egyéb tartozékai a tükör előtt \ I* ▼ álló polcon. A meleg délután az idegeim- a ^ re ment. Fájt a fejem s unal- á jS^ű inamban betértem egy mozi' büféjébe. Az „Eső” című filmet játszották és tolongtak az em­berek odabent. Ahogy szájam- A í ba dugtam a nehéz illatú bétel- ^ 1 levelet, furcsa jelenet tanúja lehettem. Az első gondolatom az volt, hogy meglepem őt. De ez na-# gül, majd szívből fakadt ka- gyón is közönséges bosszú lett«» H( ^oelőzte a filmet, ép- talál egy megértő, beMűiét«* _ff „1 e ^V- —A , A11 /w. »JLrbnnom nlnuirooci - i I * • . . _ . . , eg yszer te is valamit a világ- előtt kezet moshasson, meg jé ból, szegény szamár létedre, pár köténnyel, hogj’ nála léte- szalonokban? cajjal tette hozzá: — Milyen frizurát csináltak önnek az európai hölgyek az új-delhii lönben is úgy volna és alighanem elmérgesí- pcn e2^rt láttuk. A hírek ar- leányt, a két csúnya ember — Marty is Clara lelkűk mélyén fil­•\kkor majd megnézheted, mi- kor legyen mit köesön maga ■yen ember vagyok én való- elé. De alig telt bele egy hét iában; egy másik Rangút Ram master t fogsz, megismerni: nem a fodrászt, nem a fecsegőt, Ka­riam egy fenkölt lelkű férfit, oki n«m marad el semmiben *e a lordok, de még a kor­mányzó mögött sem. Tetszelegve nevetett ezen ez ötletén. — Sokat ivott as «*<«? — próbáltam őt vtaarntéritenl az engem érdeklő problémához. — O'yan sokat, uram — szemöldölce közben ráncbe fu­tott s szeme megszükült az erőlködéstől —, hogy a fő- •nefhizott végül a privát so­— 6 mindezt vissza is vétette. — Ki innen! — ordította. — Maga túl sokat beszél! Az új borbély azután, vala­hányszor csak a fömeg'blaott- hoz ment, mindig Rangat Ram mester szalonja előtt karlká- zott el. A mester ilyenkor bí­ö — emlékeztem vissir legutóbbi szabadságomra, önt Rangat Hant mester, egyi­kük sem tudta tetőzni. A mester csak úgy ragyo­gott: — Hiába tanultak .Angliá­ban, azért megta nul halná ': még Rangat Ram hajspeda- listamestertöl, hogyan kell a. tette volna kapcsolatunkat. Kü-rfól bes^Itefe hogy a Marty lönben is úgy ereztem, hogyi sekélyes amcrikai fil­tesintete kényszeredetten valamiféle szociál­akad rajtam. Ez volt a döntői' pillanat. Ha ránézek, ő vnló­borvörö* lett • méregtói. Még ollót kézbe venni! Nem mex- rendezereaebben járt • temp- mondtam, Professzor Sahtb. lomba, mint addig és sokan észrevették, hogy imádkozás közben könnyek lepik el sze­mét. Könyörgése nem is vo't hiába: egy év se telt belé és áthelyezték n srő{>nnforfió fő­mcgbtzottat. hogy epekedni fog a főváros­ban Ran-’at R'-m mester »- ön szó'gálát kész fodrász- után? Azzal leo'dotta válláról a kis fadobozt, melyben szer­•áiraü tarló"- ?fé* yn -vr- • is megszeretik egymást, — te­hát csúnya ember is lehet bol­dog, s jobb, ha a fiatalok anyós nélkül élnek, ha gyermekeiket kritikai alkotás. szmuleg elfogadja a kihívást á gva^ran előforduló eset, hogy maguk, egyedül nevelhetik. €oj ^ mosollyal kirnagyarózza aggiegény megértő feleségei Marty alakítója Ernest Borg- jemenietek keres. Marty problémája az, nine, a drámai ábrázolás szé­hogy a film szerint — « „szépT les skálájával mutatkozott be. rcaV - nő le előtt nagyobb értékű egy s egyszerűségében, rcményt­keiesnék zte^mten. Csak ^felszínes „szép" férfi, mint egy oesztettségében nagyszerű ala kor neztém fel ova to an, mélyen, érző, becsületes, Iceoés- ki last nyújtott Clara — Betsy caí Rsm uí bé sz*p. S *z * filmben felve- Blair. Kitűnőek voltak a mel Jwfieh«on«i Amásodik probléma: • lékszereplók, a két édesanya es "elmertek á * kuL"0 <5*UIoc,<w ** M«rtV barátja i*. A ssánéstek o “ „csúnyaság" is a becsületes- játéka nagyban hozzájárult a jegypénztár*ablaka eWtt kí t 'é° ^lma' E Mt vanal TOcI' tilm m«V. em^ri érzéseket svó ó h^zú sorba W , lett vezet a harmadik _ a fia- felszínre botó szándékának y u J tál házasok és az anyós együtt- megvalósításához. (Megjelent a „Kaayt'ilág’-^lakásából származó problémák. * A Marty új út az amerikai januári számában. Kaán ( E három vonalat vezeti re filmgyártásban, úgy látszik ott Judit fordításában.) gbj a film n mefjoldásig. Morly is unjak már n stérfa-filnickel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom