Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

2

NAPT <V

1958 JANUAR 1»

Megtartotta első ütését

»Társadalmi ossz

a vasasi üzemi tanács

Pénteken délután tartotta első ülését a nemrég megválasztott Petőfi-aknai üzemi tanács. A délelőttös műszak leteltével az üzemi tanács tagjai a bányaüzem oktatótermében gyülekeztek s a gyűlés kezdetéig ki-ki elfogyasztotta az uzsonna maradványait. A gyűlés megnyitásakor a tanácstagok 81 százaléka jelen volt, a többi pedig elfogadható indokkal igazolta távolmaradását.

Czukor János elvtárs, az üzemi tanács elnöke elsőnek az üzemi tanács március 21-ig végzendő munkájára tett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy

az üzemi tanácstagok leg fontosabb feladata

most az, hogy megismerkedjenek az üzemi tanács működési elveivel, jogaikkal és kötelességeikkel, az üzemi élet problémáival, mindazon feladatokkal, amelyeket, a gazdaságos termelés megvalósítása érdekében meg kell oldani,

— Ezenkívül — mondotta az üzemi tanács elnöke —, törekednie kell minden üzemi tanácstagnak a munka és a biztonsági fegyelem megszilárdítására, meg kell végre szüntetnünk az e téren lévő lazaságokat.

Az elkövetkezendő idők megoldásra váró feladatai közül a munkaterv külön kiemeli, hogy az eddiginél sok- kai nagyobb teret, nagyobb segítséget kell nyújtani az újítási és ésszerűsítési mozgalomnak. Az üzemi tanács tagjainak is elő kell segíteniük, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése minél szélesebb kőiben kibontakozzék s hogy a helyes és jó kezdeményezések, újítások mielőbb elterjedjenek;

Az üzemi tanács tagjai a kifőzött feladatoltókai teljes mértékben egyetértettek és hogy ezek megoldását minél eredményesebben tudják segítem az üzemi tanácson belül megalakították a termelési, műszaki propaganda, munkásellátási, sport-, bér-, újítási és észszerűéi tési, munkavédelmi és kultárbizottságokat. E bizottságokban az üzemi tanácstagok nagy többsége helyet kapott.

Ezután Markó Imre eüvtárs,

a bánya főmérnöke ismertette az első n egyedévi feladó toka t

A vasasi bányászok legfontosabb feladata ebben az időszakban: minél jobb minőségű, minél több gázszenet adni S z tá 1 invárosnak. S mivel a Vasason termelt szén a magas pala- és hamutartalma miatt csak dúsítás után kokszolható, tovább kell fokozni a nyers- széntermelést. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy na» ponta átlagosan »00 tonna szenet kell a felszínre küldeni és a szabolcsi szén tárolóba átszállítani. A terv reális, megvalósítását azonban nagyon gátolja az utóbbi időben krónikussá vált ürescsille-hiány, m szállításnál még mindig tapasztalható tervszerűUenség. Elsősorban tehát ezen kell változtatni, mégpedig úgy, hogy a szállításnál dolgozók indítsanak harcot az aknák teljes kapacitásának kihasználásáé rf.

A termelési terv teljesítésének legfontosabb feltételéül a főmérnök a megfelelő teljesítmények kialakítását jelölte

meg.

— A teljesítmény a legfontosabb — mondotta. — E körül forog minden, ebből lesz a forint, ez mutatja, hogy milyen munka is folyik az üzemben. A múlt évben a teljesít- menyek egészségesem fejlődték, megközelítettük, sőt bizonyos tekintetben túl is haladtuk az 1956. évi teljesítmény- szinteket. Sajnos, most megint ott tartunk, ahol 1957; «tején tartottunk. Azt hiszem* botO'

senki eem kívánja a fizetések csökkentését, márpedig látni kell, hogy a bányában dolgozók nem a bányában eltöltött idő, hanem a teljesítmények után kapják a fizetést A jelenleg előírt 2180 kilogrammos fejtési, 1154 kilogrammos elővájásá és a 802 kilogrammos összüzemi teljesítményszintek a mi körülményeink között elérhetők, sőt túl is teljesíthetőek, csak egy kis akarat, szorgalmasabb, ésszerűbb munka kell hozzá.

Harmadik igen fontos feladatnak a főmérnök a munkafegyelem megszilárdítását jelölte meg.

— Nekünk, üzemi tanácstagoknak — hangsúlyozta —, mim egy őrszemnek, úgy kell őrködnünk s mindent eü kell követnünk a csellengés, a lógás megszüntetése érdekében. Ha lehet, szép szóval? de ha kell, minden megengedhető eszközzel meg kell akadályoznunk, hogy egyesek a becsületes bányászok bőrén élősködőének,

— Vannak egyéb tennivalóink is — fcflytatta. — Gondolnunk kell a jövőre, fokoznunk kell a feltárási tevékenységünket. A Minisztertanács úgy döntött, hogy nehéz gazdasági helyzetünk ellenére 53 millió forint beruházást biztosít a számunkra. Ebből az összegből tovább mélyíthetjük a hosszú- hetényi ikeraknákait, folytathatjuk a hosszúhetényi aknák első szintjét a Petőfi-akna nyolcadik szintjével összekötő két főkeresztvágat készítését

— Itt Vasason elsősorban a kilencedik szinten végzünk feltárási tevékenységet, azösz- szes támadási ponton folytatjuk a munkát Az ország érdeked megkövetelik, hogy minden kifejthető széntelepet felkutassunk, hogy a szárnyakon lévő szenet is kitermeljük. A geológusok szerint az északi szárnyon ipég komoly szénVft- ■gyotrmal rendelkezünk, de kutatni fogunk .az első; szint déli részén is.

— MimdemeWebt nem feledkezhetünk meg a műszaki fejlesztésről sem. Minél mélyebbre megyünk, annál korszerűbb bárnyászkodásna van szükség. Éppen ezért a kilencedik szint, összes fontosabb vágatát korszerű biztosítással látjuk él;

Markó elvtárs beszélt még a takarékos gazdálkodás fontosságáról, az üzem karbantartóinak feladatairólj

A beszámolót igen élénk vita követte

meg a Hosszúhetény—Vasas közötti gyalogúdat, meat a hatalmas sárban 5 kilométert gyalogolni nagyon nehéz, elfáradnak, mire a munkát el- a figyelmet, majd elmondotta,

# Nincs olyan nap, hogy a lappok hasábjain ne jelenne meg fegy-egy írás a társadalmi tu- latden «ámszcdöirőL S talán Utolsónak frank Emil topolyán nap slm.s, hogy a biró_ tos kert szót. Az anyagvétele- #sagok ne ítélkeznének — meg- zeseknel es a; vedoruha-ellatás- # érdemelten — enyveskezű tolnai tapasztalt hibákra hívta fe*llbcreii fölött.

Szabó Antal (4). vájár a sűrített levegőellátás zavaraira hívta fel a figyelmet. Molnár János (3) napszinti munkás lassan, megfontolton, pontokba J ( szedve mondta el észrevételeit. (i Látszott, hogy felkészülten jött (i el a tanácsülésre, hogy ismeri (i a saját munkaterületének (i problémáit; (i

•— Előfordult már többször •— mondotta —, hogy nem tudtunk elegendő fát biztosítani a bányászoknak. S miért? Mert i1 már fél éve várunk arra, hogy »1 megcsinálják a fakocsit, ame- < * lyen a fát kellene szállítani. (1

— Bajok vannak a fatelepi ', dolgozók védőruha-ellátásával , is. Egyesek védőruha nélkül kénytelenek dolgozni.

— Másfél évvel ezelőtt megígérték, hogy az öreg aknánál csinálnak egy vágányt a fa- kocsiknak, hogy azokat ki lehessen váltani, hogy ne keveredjenek a palás csillék közé Ideje lenne mér megcsinálni. '(

Molnár János még le sem], töt, amikor Herczeg János (3) karja a magasba emelkedett. |t

—- A kőmunkán dolgozó csapatoknál — nálunk is —, gyakran előfordul, hogy ami-11 kor repesztenl akarunk, nemi1 ér rá a lómester. Néha óráka' i1 kell emiatt állni s ez a kiesés i1 meglátszik a teljesítményeken is. Több lőmestert kellene kiképezni, hogy amikor repesz teni kell, ne álljunk órák hos2-11 szat tétlenül.

Ezután György&s József vájár a hosszúhetényi bányászok toimeose+ta: Jantoak

kezdik. Véleménye szerint a leghelyesebb lenne Hosszúhe- tényből is autóbusszal Vasasra szállítani a bányászokat, külszíni munkásokat.

— Sokat beszélünk mostanában a takarékosságról — mondotta felszólalásában Kapa Lajos csapatvezető vájár. — A hatodik szinten mégis rengeteg a rossz, lyukas csille és nekünk új deszkákat kell elvágnunk, hogy a lyukakat eltakarhassuk. Szállítás közben aztán nem egyszer előfordul, hogy a deszka elrázódik s a csilléből a fele szén kifolyik, mire kiér a külszínre. Mi is károsodunk, az üzem is. Éppen ezért minél előbb meg kell javítani ezeket a csilléket s ezzel enyhülni fog az üreshiány is.

Stenczer Róbert felvigyázó a szabolcsi szénbuktatómál lévő hibákról beszélt, majd Németh János (S) aknász javasolta: egyes szintekről éjszaka szállítsák ki a meddőt, hogy a feltárási munkahelyekre is jusson üres csille. Meder Miklós aknász ugyancsak javaslattal állt elő.

— Minden gurító feljáratánál helyezzenek el menekülő lámpát, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ez szükséges, noha a biztonsági szabályok nem írják elő.

Ezután Stier József elvtárs, a megyed pártbizottság képviselője, majd Szandtner József elvtáns, a tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke köszöntötte Petőfi-akna üzemi tanácsát.

Kánig János elvtárs, a bányaüzem pártszervezetének titkára elmondotta:

— Az üzemi tanács eredményes munkájának a legfontosabb feltétele az egymás iránti bizalom. Ezenkívül az üzemi tanács minden tagjának — bármilyen bizottságba is került —, éreznie kell, hogy minden, ami ebben az üzemben történik — a mi ügyünk — ránk is tartozik, felelősek vagyunk érte. Azok, akik a múlt évben fegyelmezetlenek voltok, bumliztak, s tudják, hogy ezek után nyerecégvissza- térítéstoen nem részesülnek, most olyan nézeteket terjesztenek, hogy nem is lesz nyereségrészesedés s Igyekeznek elégedetlenséget kelteni. Ne higgyenek ezeknek a híreszteléseknek, mert nyereségrészesedés lesz, csak még nem tudják pontosan, hogy milyen összegű.

P Kevés ez. Dobbal nem lehet

hogy három hónappal ezelőtt ávercbct fogn, _ tart,ja a k«zbeadtak egy újítást, s azóta f ,tiomlás. Az adminisztratív eszvárják, hogy elbírálják azt. ('közök alkalmazása, a pellen- A vitát a főmérnök foglalta Egérre állítás csak egyik módja össze. Elmondta, hogy a leve-' a társadalmi tulajdon védel gőellátás megjavítása érdeké-' mének. Elhangzik egy ítélet? ben már intézkedtek, hogy el-' Egyesek megrettennek, esetleg intézik a fakocsi azonnali meg-' azt sem, s visszahúzódnak, né- javítását, rendet teremtenek a' hány napig talán üres táskával védőruhák használata terén,{ballagnak ki az üzemből. S jobban megszervezik a lőmeS' terek munkáját — mert nem a vész, már elfelejtették az em- célszerű több lőmestert beállí-', berek. felháborodásuk is csök- tani —, megoldják a hosszú-11 kent, akkor megint kezdik, hetényiek problémáját s hama- rosan megoldódik a csillekérdés is. A rossz csillék javítását már megkezdték, s hamarosan 1000 darab új csillét is kapnak. Hamarosan orvoslást nyer a szabolcsi szállítók problémálijzaságokra, a felületességre. Ita az emberek százai, ezrei vesznek részt ebben, akkor megszűnnek az „alkalmak”« amelyek gyakran egyenesen csábítanak a lopásra, sikkasztásra, csalásra. Olyan légkört kell teremteni mindenütt, bogy elítéljek és megvessék a -ársa- dalmi tulajdon fosztogatóit.

Nehéz ezt megszervezni? Nem. Nem, mert mindenki érdekelt a társadalmi tulajdonban, a tolvajok, sikkasztok a munkások zsebéből emelik ki az értéket. Százezer forinttal kevesebb a nyereség? Sajnos, elvtársak — áll az igazgató a munkások elé — mindenki 200

Nem, itt a rendeletek, ítélkezések nem tépik ki gyökerestől a bajokat.

Felismertük-e már ezt? Kevesen. Sajnos, még a kommunisták sem mindenütt. Pedig itt nem lehet mást tenni, mintja s mivel az éjszakai pala-J hogy az egész társadalom beszállítás újabb improduktív ,rsiiletes része fogjon össze és műszakokat igényelne, elren- , közös erővel gátolja meg a delik, hogy a meddőt lehetőleg J szarkák dorbézolását. A kom- dclután szállítsák ki a bányá- J munisták vezetésével tömegből s inkább éjszakára marad- i mozgalmat kell szervezni, jón a szénszállítás. J olyant, amely egyetlen fillért,

— Ml magunk Is érezzük -i *«?*«*? vasat sem enged közmondotta Frank Emil felé for-i Pf^dava tenni. Olyan ellenőr dúlva —, hogy nálunk az,!^*4 *‘el1 megvalósítani minden üzemben az újításokkal baj (i üzemben, vállalatnál, intezamikor úgy érzik, hogy elmúlt forinttal kevesebb nyeresegvissz&térítést kap. Az elherdált vagyon a költségeket terheli... És erről a kommunistáknak beszélniök kell, ebből a munkások többsége megérti, hogy önérdeke a közös tulajdon megőrzése, megóvása. És ahol csak módja lesz, gondosan vigyáz saját vagyonára.

Bizonyára hasznos lenne — ahogy ezt az országban már néhol megtették — taggyűléseken beszélni erről, először a kommunisták állapodnának meg a teendő intézkedésekben. 8 azután a becsületes munkásokhoz fordulni és velük közösen az egész üzem, vállalat, gazdaság ügyévé tenni a társadalmi tulajdon megvédését. Úgy, ahogyan a kínai elvtársak tették a korrupció elleni harc során.

reflektor fé- a

20 000 lakáshoz elegendő mozaiklap

van. Ezért is került az üzemiu menynél, amelyik r tanács munkatervébe az új í- ^ nyevei világit ra a hibákra, tási mozgalom felélénkítése.

Ezen a téren gyökeres változást kell teremtenünk.Az eredményes vita után a^ tanács elnökének javaslatára)'

az üzemi tánács elhatározta, (' A Pécsi Cementaruipari Vat hogy a legközelebbi tanácsülé- (' tolatnál az^ idén négyéves résén az újítási bizottság bes/á-11 konstrukciós munka hozza meg mólóját vitatja meg: mit tettek <1 gyümölcsét. Az újjászülető

az újítási mozgalomban tapasz-f^yar — amelyre összesen tiztalható hibák kijavítása érde-dmiUió forintot költenek — a kében. Elhatározták, hogy kétl'IH- negyedévtől kezdve _ meg- héten belül minden gurítót el-1 'kétszerezi előző termelését és látnak menekülő lámpával. ('évente olyan mennyiségű mo.ästä*

mindent elkövetni a munka-' [ ?‘ÄtHß

fegyelem megszUúrdítána ér- , £ LxlvJ*

dekébTn, hogy e célból -end-'[

szeres agitációs tevékenységet!k ' h a meglfn°k jobb fejt ki. Ugyanakkor rendszeresen támogatja és segíti az!vv » mmm « ■ .

újító mozgatóm kistelesítétet.JHOirOin CVVOtt!! GK fel 1*0 30 an £

tolmácsolja az üzem vezetői fe-< rr ew

lé a munkások helyes kezde-l aZ UngVaT UtCábait

ményezeseit, hogy minden*; esetben felhívják a figyelmet a'

átcsoportosításával érik eL A' munkáslétszám érmék eredményeként például a több mint százszázalékos termelésbővüléssel szemben csak 25 százalékkal nő.

Az ipari jellegű beruházások mellett jelentős összeget fordítanak üzemi szociális és kulturális létesítményekre.

A Pécsi Cementéruíperi Vállalat átépítésének, munkafolyamatok . termelékenyebb megszervezésének terveit a Pécsi'Tervező Irüda' készítette.

tapasztalt hibákra;

_ Ungvár utca 45. szám alá hív- A határozat kimondja meg, i ták a mentőket. A mentők a hogy azt a tanácstagot, aki! helyszínen három vérző gye- üzemi titkot árul el vagy meg- ,reket — Szigeti Györgyöt, Ru- bizatásóhoz méltatlanul visel- dől főt és Bélát — találták. A kedik, ki fogják zárni az öze- , három gyerek kísérletezés közmi tanácstagok soréból. ,i ben felrobbant.

összefoglalva megállapíthat-(' Mint később kiderült, kémiai juk, hogy a vasasi üzemi ta-^ puskaport akartak el5ál]í. nács első ülése eredményes^ tani. Készítés közben a vegy- volt iszer felrobbant. Szigeti György

Mesterfalvi Gyula bal csuklóját és kezét teljesen

Pénteken este 8 érakor az szétroncsolta, arcát teleszórta

szemcsékkel és mindkét szemére megvakult. Ezen kívül vállán, combján és mellkasán szenvedett súlyos vérzéseké ti Rudolf alkarján, arcán sérülj meg és mindkét szemének ki> tóhártyája bevérzett. Béla kezén, arcán és mellkasán szenvedett sérüléseket A mentők a gyerekeket'a gyermekklinikára szállították, ahol még aznap este amputálták Szigeti György kezétj

PARAZ8

P

arázsnak szánon ezt az írást egy gödrei asszony nyelvére. Ugye tudja asszonyom, hogy hajdanában — te jó ég, de rég is volt már — parazsat raktak a pletykáló nőszemélyek nyelvére — okulásképpen. Ezt az — állítom, hogy haladó — hagyományt sajnos, manapság már nem ápoljuk.««

Én akkor is parázsnak szánom s remélem, éget is j.j Ügy kezdődött a dolog, hogy Gödrén is megünnepelték az óesztendő utolsó naipját. Szilveszter éjszakáján. Nagy mulatság volt, folyt a bor, fogyott a gulyás, táncolt szakadásig aki bírta, s akadt sok raép lány Is, nemcsak gödreiek, hanem Vidák-pusztárói is. Amikor a pusztáról megérkeztek a lányok, akkor ön asszonyom kint az udvaron ilyenképpen fogadta őket:

— Megjöttek « vidéki «.ik Nem sikerült olyan csendesen mondania, hogy a lányok köziül kettő meg ne hallja, akik tüstént ön után eredtek, az udvarról ki az utcára, végig a falu sötét, latyakoa járdáján. A sötétben aztán eltűnt. Ez a lányok pechje volt. önnek pedig szerencséje, mert — hogy szavukkal éljek — „meg tép ték' volna. t

Ha olvassa e sorokat, bizonyára fcl- fortyanva kérdi: „Ml közük ezeknek ehhez?” Van közünk, azért van közünk, mset emberek vagyunk, ■ felelősség :

érzünk e harminchét lányért, altík karácsony előtt a Vidék-pusztai kastélyban — a megyei tanácsnak talán soha meg nem hálálható intézkedése révén — otthont kaptak. Ezek a tizenöt-tizenhét éves lányok, akikre ön azt mondta, hogy vidéki ...izék, a legszerencsétlenebb sorsban nőttek fel. Úgy álltak ebben a zűrzavaros világban, mint a kisujj am: minden nélkül, egyedül, árván.

Még abban sem volt részük, amihez nem kell sem pénz, sem szép ruha, gazdagság, fény, csupán csak egy melegen dobogó emberi szív — a szeretet; Ez sem volt.

Baj. Nagy baj ez! Hova-tovább tragédia, hiszen a' lányok egylke-másika mér kint állt Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Budapest, Győr utcáin éjszaka;»« és szólítgatta a járókelőket, hogy hát.*

No ige a Onnét szedte fel őket a rendőrség, vagy a gyámhatóság. Kérdezheti valaki, hogy akkor hol voltak a szülők? Sehol. Hiszen a harminchét lány többsége még ma sem ismert az anyját, az apját, még úgy sem.

Hallgassa csak meg Zsuzsit, e®t a tizenhét esztendős, határozotton szép, barnaszemű kislányt:

— Kéremszépen én ... házasságon kívüli gyerek voltam, ötéves korámban láttam meg anyámat először a debre- .cernl menhelywn: >* Csak arra emlék- hogy -M

Hogy a „mama" hozott tfz deka *a- vanyúcukrot és Zsuarf ügyetlenül beleejtette a lavórba és a eukor vizes lett) Megsiratta a cukrot, do a mamát nem, mert nem is tudta akkor hogy a .mama“ fogalma alatt mit értsen? Tizennégy esztendős korában már ő maga kereste az anyját, meg is találta, de a mostohaapa eltanácsolta hazulról:

— Jobb lesz Zsuzsi, ha elmész tőlünk.,.

És Zsuzsi ment Pestre. Cselédnek szegődik egy minisztériumi családhoz. Nem bántak vele rosszul, de hát istenem, cseléd som, az cselédeors marad... Visszajött az intézetbe, mert Itt más, itt a közös sors összekovácsolja a többi lánnyal. Itt maradt, most termelőszővet kezeti könyvelő-tanfolyamra szeretne iratkozni és majd férjhez megy«:«

Csak 6 tudja, — senki más a világon — csak ő, hogy mit jelent „kitagadottnak” lenni, mit Jelent az, amikor évek hosszú során át keresi az anyját és amikor megtalálja, akkor őt szélnek eres'-- tik, mert .Jeleslegessé** vált a családban. Pedig de sok-sok éjszakát áttöprengett az intézet vaságyán — valami valószínű tlenül rózsaszín-áibrúndokat szőve, hogy hát milyen Is lehet az ó édesanyja? Mellette, jobbról is, balról is, fölötte la alusznak a lányok, ki tudja mitől álmodnak? És Zsuzsi behunyja a szemét s ebben a teljes «fiiétséfben niug Jelenik előtte nz anyja, amilyennek á elképzelte:

— Azt szerettem volna, ha szép ns- szony lesz az anyám. Szép és fiatal...) Olyan fiatal, mint én:««

Szomorúan elhallgat, majd halkán

telj