Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

2 NAPT <V 1958 JANUAR 1» Megtartotta első ütését »Társadalmi ossz a vasasi üzemi tanács Pénteken délután tartotta első ülését a nemrég megvá­lasztott Petőfi-aknai üzemi ta­nács. A délelőttös műszak le­teltével az üzemi tanács tagjai a bányaüzem oktatótermében gyülekeztek s a gyűlés kezde­téig ki-ki elfogyasztotta az uzsonna maradványait. A gyű­lés megnyitásakor a tanácsta­gok 81 százaléka jelen volt, a többi pedig elfogadható indok­kal igazolta távolmaradását. Czukor János elvtárs, az üzemi tanács elnöke elsőnek az üzemi tanács március 21-ig végzendő munkájára tett ja­vaslatot. Hangsúlyozta, hogy az üzemi tanácstagok leg fontosabb feladata most az, hogy megismerkedje­nek az üzemi tanács működé­si elveivel, jogaikkal és köte­lességeikkel, az üzemi élet problémáival, mindazon fel­adatokkal, amelyeket, a gazda­ságos termelés megvalósítása érdekében meg kell oldani, — Ezenkívül — mondotta az üzemi tanács elnöke —, töre­kednie kell minden üzemi ta­nácstagnak a munka és a biz­tonsági fegyelem megszilárdí­tására, meg kell végre szün­tetnünk az e téren lévő lazasá­gokat. Az elkövetkezendő idők megoldásra váró feladatai kö­zül a munkaterv külön ki­emeli, hogy az eddiginél sok- kai nagyobb teret, nagyobb segítséget kell nyújtani az újí­tási és ésszerűsítési mozgalom­nak. Az üzemi tanács tagjai­nak is elő kell segíteniük, hogy a dolgozók alkotó kez­deményezése minél szélesebb kőiben kibontakozzék s hogy a helyes és jó kezdeményezé­sek, újítások mielőbb elter­jedjenek; Az üzemi tanács tagjai a ki­főzött feladatoltókai teljes mér­tékben egyetértettek és hogy ezek megoldását minél ered­ményesebben tudják segítem az üzemi tanácson belül meg­alakították a termelési, mű­szaki propaganda, munkásellá­tási, sport-, bér-, újítási és ész­szerűéi tési, munkavédelmi és kultárbizottságokat. E bizott­ságokban az üzemi tanácsta­gok nagy többsége helyet ka­pott. Ezután Markó Imre eüvtárs, a bánya főmérnöke ismertette az első n egyedévi feladó toka t A vasasi bányászok legfon­tosabb feladata ebben az idő­szakban: minél jobb minősé­gű, minél több gázszenet adni S z tá 1 invárosnak. S mivel a Va­sason termelt szén a magas pala- és hamutartalma miatt csak dúsítás után kokszolható, tovább kell fokozni a nyers- széntermelést. A számok tük­rében ez azt jelenti, hogy na» ponta átlagosan »00 tonna sze­net kell a felszínre küldeni és a szabolcsi szén tárolóba át­szállítani. A terv reális, meg­valósítását azonban nagyon gátolja az utóbbi időben kró­nikussá vált ürescsille-hiány, m szállításnál még mindig ta­pasztalható tervszerűUenség. Elsősorban tehát ezen kell változtatni, mégpedig úgy, hogy a szállításnál dolgozók indítsanak harcot az aknák teljes kapacitásának kihaszná­lásáé rf. A termelési terv teljesítésé­nek legfontosabb feltételéül a főmérnök a megfelelő teljesít­mények kialakítását jelölte meg. — A teljesítmény a legfon­tosabb — mondotta. — E kö­rül forog minden, ebből lesz a forint, ez mutatja, hogy mi­lyen munka is folyik az üzem­ben. A múlt évben a teljesít- menyek egészségesem fejlőd­ték, megközelítettük, sőt bizo­nyos tekintetben túl is halad­tuk az 1956. évi teljesítmény- szinteket. Sajnos, most megint ott tartunk, ahol 1957; «tején tartottunk. Azt hiszem* botO' senki eem kívánja a fizetések csökkentését, márpedig látni kell, hogy a bányában dolgo­zók nem a bányában eltöltött idő, hanem a teljesítmények után kapják a fizetést A je­lenleg előírt 2180 kilogram­mos fejtési, 1154 kilogrammos elővájásá és a 802 kilogrammos összüzemi teljesítményszintek a mi körülményeink között el­érhetők, sőt túl is teljesíthető­ek, csak egy kis akarat, szor­galmasabb, ésszerűbb munka kell hozzá. Harmadik igen fontos fel­adatnak a főmérnök a munka­fegyelem megszilárdítását je­lölte meg. — Nekünk, üzemi tanácsta­goknak — hangsúlyozta —, mim egy őrszemnek, úgy kell őrködnünk s mindent eü kell követnünk a csellengés, a ló­gás megszüntetése érdekében. Ha lehet, szép szóval? de ha kell, minden megengedhető eszközzel meg kell akadályoz­nunk, hogy egyesek a becsü­letes bányászok bőrén élősköd­őének, — Vannak egyéb tennivaló­ink is — fcflytatta. — Gondol­nunk kell a jövőre, fokoznunk kell a feltárási tevékenységün­ket. A Minisztertanács úgy döntött, hogy nehéz gazdasági helyzetünk ellenére 53 millió forint beruházást biztosít a számunkra. Ebből az összegből tovább mélyíthetjük a hosszú- hetényi ikeraknákait, folytat­hatjuk a hosszúhetényi aknák első szintjét a Petőfi-akna nyolcadik szintjével összekötő két főkeresztvágat készítését — Itt Vasason elsősorban a kilencedik szinten végzünk feltárási tevékenységet, azösz- szes támadási ponton folytat­juk a munkát Az ország ér­deked megkövetelik, hogy min­den kifejthető széntelepet fel­kutassunk, hogy a szárnyakon lévő szenet is kitermeljük. A geológusok szerint az északi szárnyon ipég komoly szénVft- ■gyotrmal rendelkezünk, de ku­tatni fogunk .az első; szint déli részén is. — MimdemeWebt nem feled­kezhetünk meg a műszaki fej­lesztésről sem. Minél mélyebb­re megyünk, annál korszerűbb bárnyászkodásna van szükség. Éppen ezért a kilencedik szint, összes fontosabb vágatát kor­szerű biztosítással látjuk él; Markó elvtárs beszélt még a takarékos gazdálkodás fontos­ságáról, az üzem karbantartói­nak feladatairólj A beszámolót igen élénk vita követte meg a Hosszúhetény—Vasas közötti gyalogúdat, meat a ha­talmas sárban 5 kilométert gyalogolni nagyon nehéz, el­fáradnak, mire a munkát el- a figyelmet, majd elmondotta, # Nincs olyan nap, hogy a la­ppok hasábjain ne jelenne meg fegy-egy írás a társadalmi tu- latden «ámszcdöirőL S talán Utolsónak frank Emil topolyán nap slm.s, hogy a biró_ tos kert szót. Az anyagvétele- #sagok ne ítélkeznének — meg- zeseknel es a; vedoruha-ellatás- # érdemelten — enyveskezű tol­nai tapasztalt hibákra hívta fe*llbcreii fölött. Szabó Antal (4). vájár a sű­rített levegőellátás zavaraira hívta fel a figyelmet. Molnár János (3) napszinti munkás lassan, megfontolton, pontokba J ( szedve mondta el észrevételeit. (i Látszott, hogy felkészülten jött (i el a tanácsülésre, hogy ismeri (i a saját munkaterületének (i problémáit; (i •— Előfordult már többször •— mondotta —, hogy nem tud­tunk elegendő fát biztosítani a bányászoknak. S miért? Mert i1 már fél éve várunk arra, hogy »1 megcsinálják a fakocsit, ame- < * lyen a fát kellene szállítani. (1 — Bajok vannak a fatelepi ', dolgozók védőruha-ellátásával , is. Egyesek védőruha nélkül kénytelenek dolgozni. — Másfél évvel ezelőtt meg­ígérték, hogy az öreg aknánál csinálnak egy vágányt a fa- kocsiknak, hogy azokat ki le­hessen váltani, hogy ne keve­redjenek a palás csillék közé Ideje lenne mér megcsinálni. '( Molnár János még le sem], töt, amikor Herczeg János (3) karja a magasba emelkedett. |t —- A kőmunkán dolgozó csa­patoknál — nálunk is —, gyakran előfordul, hogy ami-11 kor repesztenl akarunk, nemi1 ér rá a lómester. Néha óráka' i1 kell emiatt állni s ez a kiesés i1 meglátszik a teljesítményeken is. Több lőmestert kellene ki­képezni, hogy amikor repesz teni kell, ne álljunk órák hos2-11 szat tétlenül. Ezután György&s József vá­jár a hosszúhetényi bányászok toimeose+ta: Jantoak kezdik. Véleménye szerint a leghelyesebb lenne Hosszúhe- tényből is autóbusszal Vasas­ra szállítani a bányászokat, külszíni munkásokat. — Sokat beszélünk mosta­nában a takarékosságról — mondotta felszólalásában Ka­pa Lajos csapatvezető vájár. — A hatodik szinten mégis ren­geteg a rossz, lyukas csille és nekünk új deszkákat kell el­vágnunk, hogy a lyukakat el­takarhassuk. Szállítás közben aztán nem egyszer előfordul, hogy a deszka elrázódik s a csilléből a fele szén kifolyik, mire kiér a külszínre. Mi is ká­rosodunk, az üzem is. Éppen ezért minél előbb meg kell ja­vítani ezeket a csilléket s ez­zel enyhülni fog az üreshiány is. Stenczer Róbert felvigyázó a szabolcsi szénbuktatómál lévő hibákról beszélt, majd Németh János (S) aknász javasolta: egyes szintekről éjszaka szál­lítsák ki a meddőt, hogy a fel­tárási munkahelyekre is jus­son üres csille. Meder Miklós aknász ugyancsak javaslattal állt elő. — Minden gurító feljáratá­nál helyezzenek el menekülő lámpát, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ez szükséges, noha a biztonsági szabályok nem írják elő. Ezután Stier József elvtárs, a megyed pártbizottság képvi­selője, majd Szandtner József elvtáns, a tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke köszön­tötte Petőfi-akna üzemi taná­csát. Kánig János elvtárs, a bá­nyaüzem pártszervezetének titkára elmondotta: — Az üzemi tanács eredmé­nyes munkájának a legfonto­sabb feltétele az egymás iránti bizalom. Ezenkívül az üzemi tanács minden tagjának — bármilyen bizottságba is ke­rült —, éreznie kell, hogy minden, ami ebben az üzem­ben történik — a mi ügyünk — ránk is tartozik, felelősek vagyunk érte. Azok, akik a múlt évben fegyelmezetlenek voltok, bumliztak, s tudják, hogy ezek után nyerecégvissza- térítéstoen nem részesülnek, most olyan nézeteket terjesz­tenek, hogy nem is lesz nye­reségrészesedés s Igyekeznek elégedetlenséget kelteni. Ne higgyenek ezeknek a híreszte­léseknek, mert nyereségrésze­sedés lesz, csak még nem tud­ják pontosan, hogy milyen összegű. P Kevés ez. Dobbal nem lehet hogy három hónappal ezelőtt ávercbct fogn, _ tart,ja a k«z­beadtak egy újítást, s azóta f ,tiomlás. Az adminisztratív esz­várják, hogy elbírálják azt. ('közök alkalmazása, a pellen- A vitát a főmérnök foglalta Egérre állítás csak egyik módja össze. Elmondta, hogy a leve-' a társadalmi tulajdon védel gőellátás megjavítása érdeké-' mének. Elhangzik egy ítélet? ben már intézkedtek, hogy el-' Egyesek megrettennek, esetleg intézik a fakocsi azonnali meg-' azt sem, s visszahúzódnak, né- javítását, rendet teremtenek a' hány napig talán üres táskával védőruhák használata terén,{ballagnak ki az üzemből. S jobban megszervezik a lőmeS' terek munkáját — mert nem a vész, már elfelejtették az em- célszerű több lőmestert beállí-', berek. felháborodásuk is csök- tani —, megoldják a hosszú-11 kent, akkor megint kezdik, hetényiek problémáját s hama- rosan megoldódik a csillekér­dés is. A rossz csillék javítását már megkezdték, s hamarosan 1000 darab új csillét is kap­nak. Hamarosan orvoslást nyer a szabolcsi szállítók problémá­lijzaságokra, a felületességre. Ita az emberek százai, ezrei vesznek részt ebben, akkor megszűnnek az „alkalmak”« amelyek gyakran egyenesen csábítanak a lopásra, sikkasz­tásra, csalásra. Olyan légkört kell teremteni mindenütt, bogy elítéljek és megvessék a -ársa- dalmi tulajdon fosztogatóit. Nehéz ezt megszervezni? Nem. Nem, mert mindenki ér­dekelt a társadalmi tulajdon­ban, a tolvajok, sikkasztok a munkások zsebéből emelik ki az értéket. Százezer forinttal kevesebb a nyereség? Sajnos, elvtársak — áll az igazgató a munkások elé — mindenki 200 Nem, itt a rendeletek, ítélkezé­sek nem tépik ki gyökerestől a bajokat. Felismertük-e már ezt? Ke­vesen. Sajnos, még a kommu­nisták sem mindenütt. Pedig itt nem lehet mást tenni, mint­ja s mivel az éjszakai pala-J hogy az egész társadalom be­szállítás újabb improduktív ,rsiiletes része fogjon össze és műszakokat igényelne, elren- , közös erővel gátolja meg a delik, hogy a meddőt lehetőleg J szarkák dorbézolását. A kom- dclután szállítsák ki a bányá- J munisták vezetésével tömeg­ből s inkább éjszakára marad- i mozgalmat kell szervezni, jón a szénszállítás. J olyant, amely egyetlen fillért, — Ml magunk Is érezzük -i *«?*«*? vasat sem enged köz­mondotta Frank Emil felé for-i Pf^dava tenni. Olyan ellenőr dúlva —, hogy nálunk az,!^*4 *‘el1 megvalósítani minden üzemben az újításokkal baj (i üzemben, vállalatnál, intez­amikor úgy érzik, hogy elmúlt forinttal kevesebb nyereseg­vissz&térítést kap. Az elherdált vagyon a költségeket terheli... És erről a kommunistáknak beszélniök kell, ebből a mun­kások többsége megérti, hogy önérdeke a közös tulajdon meg­őrzése, megóvása. És ahol csak módja lesz, gondosan vigyáz saját vagyonára. Bizonyára hasznos lenne — ahogy ezt az országban már néhol megtették — taggyűlése­ken beszélni erről, először a kommunisták állapodnának meg a teendő intézkedésekben. 8 azután a becsületes munká­sokhoz fordulni és velük közö­sen az egész üzem, vállalat, gazdaság ügyévé tenni a társa­dalmi tulajdon megvédését. Úgy, ahogyan a kínai elvtársak tették a korrupció elleni harc során. reflektor fé- a 20 000 lakáshoz elegendő mozaiklap van. Ezért is került az üzemiu menynél, amelyik r tanács munkatervébe az új í- ^ nyevei világit ra a hibákra, tási mozgalom felélénkítése. Ezen a téren gyökeres válto­zást kell teremtenünk.­Az eredményes vita után a^ tanács elnökének javaslatára)' az üzemi tánács elhatározta, (' A Pécsi Cementaruipari Vat hogy a legközelebbi tanácsülé- (' tolatnál az^ idén négyéves ré­sén az újítási bizottság bes/á-11 konstrukciós munka hozza meg mólóját vitatja meg: mit tettek <1 gyümölcsét. Az újjászülető az újítási mozgalomban tapasz-f^yar — amelyre összesen tiz­talható hibák kijavítása érde-dmiUió forintot költenek — a kében. Elhatározták, hogy kétl'IH- negyedévtől kezdve _ meg- héten belül minden gurítót el-1 'kétszerezi előző termelését és látnak menekülő lámpával. ('évente olyan mennyiségű mo­.ästä* mindent elkövetni a munka-' [ ?‘ÄtHß fegyelem megszUúrdítána ér- , £ LxlvJ* dekébTn, hogy e célból -end-'[ szeres agitációs tevékenységet!k ' h a meglfn°k jobb fejt ki. Ugyanakkor rendsze­resen támogatja és segíti az!vv » mmm « ■ . újító mozgatóm kistelesítétet.JHOirOin CVVOtt!! GK fel 1*0 30 an £ tolmácsolja az üzem vezetői fe-< rr ew lé a munkások helyes kezde-l aZ UngVaT UtCábait ményezeseit, hogy minden*; esetben felhívják a figyelmet a' átcsoportosításával érik eL A' munkáslétszám érmék eredmé­nyeként például a több mint százszázalékos termelésbővü­léssel szemben csak 25 száza­lékkal nő. Az ipari jellegű beruházások mellett jelentős összeget fordí­tanak üzemi szociális és kul­turális létesítményekre. A Pécsi Cementéruíperi Vál­lalat átépítésének, munkafo­lyamatok . termelékenyebb megszervezésének terveit a Pé­csi'Tervező Irüda' készítette. tapasztalt hibákra; _ Ungvár utca 45. szám alá hív- A határozat kimondja meg, i ták a mentőket. A mentők a hogy azt a tanácstagot, aki! helyszínen három vérző gye- üzemi titkot árul el vagy meg- ,reket — Szigeti Györgyöt, Ru- bizatásóhoz méltatlanul visel- dől főt és Bélát — találták. A kedik, ki fogják zárni az öze- , három gyerek kísérletezés köz­mi tanácstagok soréból. ,i ben felrobbant. összefoglalva megállapíthat-(' Mint később kiderült, kémiai juk, hogy a vasasi üzemi ta-^ puskaport akartak el5ál]í. nács első ülése eredményes^ tani. Készítés közben a vegy- volt iszer felrobbant. Szigeti György Mesterfalvi Gyula bal csuklóját és kezét teljesen Pénteken este 8 érakor az szétroncsolta, arcát teleszórta szemcsékkel és mindkét sze­mére megvakult. Ezen kívül vállán, combján és mellkasán szenvedett súlyos vérzéseké ti Rudolf alkarján, arcán sérülj meg és mindkét szemének ki> tóhártyája bevérzett. Béla ke­zén, arcán és mellkasán szen­vedett sérüléseket A mentők a gyerekeket'a gyermekklini­kára szállították, ahol még aznap este amputálták Szigeti György kezétj PARAZ8 P arázsnak szánon ezt az írást egy gödrei asszony nyelvére. Ugye tudja asszonyom, hogy hajdanában — te jó ég, de rég is volt már — para­zsat raktak a pletykáló nőszemélyek nyelvére — okulásképpen. Ezt az — ál­lítom, hogy haladó — hagyományt saj­nos, manapság már nem ápoljuk.«« Én akkor is parázsnak szánom s re­mélem, éget is j.j Ügy kezdődött a dolog, hogy Gödrén is megünnepelték az óesztendő utolsó naipját. Szilveszter éjszakáján. Nagy mu­latság volt, folyt a bor, fogyott a gulyás, táncolt szakadásig aki bírta, s akadt sok raép lány Is, nemcsak gödreiek, ha­nem Vidák-pusztárói is. Amikor a pusz­táról megérkeztek a lányok, akkor ön asszonyom kint az udvaron ilyenképpen fogadta őket: — Megjöttek « vidéki «.ik Nem sikerült olyan csendesen mon­dania, hogy a lányok köziül kettő meg ne hallja, akik tüstént ön után ered­tek, az udvarról ki az utcára, végig a falu sötét, latyakoa járdáján. A sötét­ben aztán eltűnt. Ez a lányok pechje volt. önnek pedig szerencséje, mert — hogy szavukkal éljek — „meg tép ték' volna. t Ha olvassa e sorokat, bizonyára fcl- fortyanva kérdi: „Ml közük ezeknek ehhez?” Van közünk, azért van közünk, mset emberek vagyunk, ■ felelősség : érzünk e harminchét lányért, altík ka­rácsony előtt a Vidék-pusztai kastély­ban — a megyei tanácsnak talán soha meg nem hálálható intézkedése révén — otthont kaptak. Ezek a tizenöt-tizen­hét éves lányok, akikre ön azt mondta, hogy vidéki ...izék, a legszerencsétle­nebb sorsban nőttek fel. Úgy álltak ebben a zűrzavaros világban, mint a kisujj am: minden nélkül, egyedül, ár­ván. Még abban sem volt részük, amihez nem kell sem pénz, sem szép ruha, gaz­dagság, fény, csupán csak egy melegen dobogó emberi szív — a szeretet; Ez sem volt. Baj. Nagy baj ez! Hova-tovább tra­gédia, hiszen a' lányok egylke-másika mér kint állt Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Budapest, Győr utcáin éjszaka;»« és szólítgatta a járókelőket, hogy hát.* No ige a Onnét szedte fel őket a rend­őrség, vagy a gyámhatóság. Kérdezheti valaki, hogy akkor hol voltak a szülők? Sehol. Hiszen a harminchét lány több­sége még ma sem ismert az anyját, az apját, még úgy sem. Hallgassa csak meg Zsuzsit, e®t a ti­zenhét esztendős, határozotton szép, barnaszemű kislányt: — Kéremszépen én ... házasságon kí­vüli gyerek voltam, ötéves korámban láttam meg anyámat először a debre- .cernl menhelywn: >* Csak arra emlék- hogy -M Hogy a „mama" hozott tfz deka *a- vanyúcukrot és Zsuarf ügyetlenül bele­ejtette a lavórba és a eukor vizes lett) Megsiratta a cukrot, do a mamát nem, mert nem is tudta akkor hogy a .ma­ma“ fogalma alatt mit értsen? Tizen­négy esztendős korában már ő maga kereste az anyját, meg is találta, de a mostohaapa eltanácsolta hazulról: — Jobb lesz Zsuzsi, ha elmész tő­lünk.,. És Zsuzsi ment Pestre. Cselédnek szegődik egy minisztériumi családhoz. Nem bántak vele rosszul, de hát iste­nem, cseléd som, az cselédeors marad... Visszajött az intézetbe, mert Itt más, itt a közös sors összekovácsolja a többi lánnyal. Itt maradt, most termelőszővet kezeti könyvelő-tanfolyamra szeretne iratkozni és majd férjhez megy«:« Csak 6 tudja, — senki más a világon — csak ő, hogy mit jelent „kitagadott­nak” lenni, mit Jelent az, amikor évek hosszú során át keresi az anyját és ami­kor megtalálja, akkor őt szélnek eres'-- tik, mert .Jeleslegessé** vált a család­ban. Pedig de sok-sok éjszakát áttöp­rengett az intézet vaságyán — valami valószínű tlenül rózsaszín-áibrúndokat szőve, hogy hát milyen Is lehet az ó édesanyja? Mellette, jobbról is, balról is, fölötte la alusznak a lányok, ki tudja mitől álmodnak? És Zsuzsi behunyja a szemét s ebben a teljes «fiiétséfben niug Jelenik előtte nz anyja, amilyennek á elképzelte: — Azt szerettem volna, ha szép ns- szony lesz az anyám. Szép és fiatal...) Olyan fiatal, mint én:«« Szomorúan elhallgat, majd halkán telj

Next

/
Oldalképek
Tartalom