Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
1958 JANUAR 19 NAPLÓ Dr. Münnich Ferenc válaszaíte"l»iik sacialisla legyeimet 1 vasműn! az amerikai újságírók kérdésére Kossá István elvtárs beszéde a vasutas pártaktíván (Folytatás az 1. oldalról) ätze. Ha Nyugat-Németorszóg- ban nem volnának nyugati csapatok, ha a világot nem vennék körül az Egyesült Államok támaszpontjai, szovjet csapatoknak sem kellene az \DK-l>an állomásozni. Ezek a csapatok — akárcsak Magyarországon — nem a rendszert, hanem a közös bizton- sá tunikát védik, törvényes szerződéses alapon. Amint . egyébként önök is tudják, leg- . i‘ ibb VJ 000 szovjet katonát vontak ki Magyarországról. Oiök is tudják, hogy a varsói ■ szerződést a NATO felállítása és Ny ugat-Németország fellé w vérzésének megkezdése után hoztuk létre. Nekünk.nagyon rossz tapasztalataink vannak a német imperializmussal kapcsolatban és mi döntjük el. hogyan védekezünk elleni. A Szovjetunió tett már számos javaslatot. amelyek vá’aszt adnak kérdéseikre, hl- »"‘1 a sajtó a legnagyobb rész If.les,seggel közölte okéi. Mindszenty katolikus pap, aki a pápa rendelkezése alatt áll. Mi ugyan nem állunk diplomáciai kapcsolatban a Vatikánnal. de tiszteljük a pápát, mint egyházfőt, s ha ő úgy intézkedik, hogy Mindszenty maradjon az amerikai követségen, mi tiszteletben tartjuk ezt az intézkedést. Ugyancsak nem rendelkezünk az amerikai követség vendégszeretete felett: ha ők jónak látják Mindszentyt vendégül látni, tegy ék. Ami az érseknek nyújtandó laissez-passzez-t illeti: Mindszenty az ellenforradalom alatt a rádióban követelte vissza a felosztott földeket, a kapitalizmus visszaállítását. Ha Mindszenty a követséget elhagyná, meg kellene védenünk őt a parasztság haragjától. Az amnesztia az állam szuverén joga és azt akkor gyakorolja, ha a nép érdekében szükségesnek tartja. Mindenesetre nagyon rossz szolgálatot tesznek az amnesztia ügyének azok, akik külföldről igyekeznek nyomást gyakorolni a magyar kormányra, Magyar állampolgárnak idegen állam nem adhat menlevelet. A kormány és az i egyházak viszonya, a katolikusok viszonylatában is, nagyon jó és rendezett. Grösz érsek1 loyális, elősegíti a jóviszony kialakulását. Mi egyébként is a demokratikus szabadságjogokhoz számítjuk a vallás szabad gyakorlását. A Maléteri’e vonatkozó kérdésre így válaszolt: — Maiéter súlyos bűnöket Pénteken délelőtt tel tűnőén sok egyenruhás vasutast látott a pécsi Kossuth Lajos utca. Csoportosan siettek a Doktor Sándor Művelődési Ház felé a kommunista vasutasok párt- aktívaértekezletére, Kossá István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter beszédének a meghallgatására. Tóth József elvtáns, a pécsi vasútigazgatóság igazgatója nyitotta meg a tanácskozást. Elmondotta, hogy az ellenforradalom súlyos örökségével kezdték el a tavalyi évet, mégis sikerrel zárták. Ebben' az évköveteit el. ezek a bíróságra ( ben azonban még többet kell tartoznak. ! > tenniük. A vasúti berendezéi sek kapacitása ugyanis csak KÉRDÉS: Milven a ma- i kis mértékben nő, ugyanakgyar katonai költségvetés? t kar ,a ,'f. sz?';nt„ 200.?00 a tonnával több árut kell szálli- VÁLASZ: Katonai kiadások | taniok az első negyedévben, költünk, (| Elsősorban is ra nagyon keveset mert kis állam vagyunk, — Vasutasok ugyanakkor része az egymilliárdos békeblokknak. Az évi költségvetés mintegy két—három százaléka a honvédelemé Ennél többet nem is bírnánk, hiszen egyéb nagy feladataink a kommunista helytállásától és példamutatósától függ, hogy sikerrel teljesítik-e feladatukat — mondotta. k, fű vannak a békés építésben. KÉRDÉS: Biztosítanak-e Magyarországon teljes moz-gási szabadságot amerikai t . ..... ll . újság*«, .«-wav ;<u miié iául lámogaiasta Milneli Étiben az élben is V 4LASZ: Természetesen, ? ti T T pasztalhatták ezt Önök is. j Egyébként Budapesten dolgozik az AP és a Reuter tudósítója. tudomásom szerint az MTI tárgyalásokat folytat az UP-val. Persze meg kell tnon- dánom, hogy az eRenforrada- i ián a magyarországi egyházak lom alatt volt itt sóik olyan nyugati újságíró, aki inkább kém volt, mint tudósító. ikc A kcwniány és a magyarországi egyházak között régebben létrejött szerződések alap- a hazánk területén mű-í itödő egyházait az elmúlt évben. igen jelentőt; anyagi támogatásban részesültek, ősz- szesen 63 millió forintot tett ki az államsegély összege. — Ebből 32 millió jutott a római katolikus, 20 millió a református, hat millió az evangélikus egyháznak. Ezen felül a kormány l4 millió forintot juttatott templomok helyreállítására. Ebből az összegből 1957- ben Itatván — zömében katolikus — templomát, állítottak helyre. Ebben az évben az egyházaiknak juttatott államsegély összege 12 millió forinttal magasabb, összesen 75 milliót tesz ki. A tavalyihoz hasonló, összeg jut idén is templomok építésére, illetve helyreállítására. KÉRDÉS: Lehetőséget ad- nak-e az Izraelbe kivándorolt magyarok családtagjainak a kivándorlásra? — Megengedik-« a budapesti izraeli követség létszámának ^ ^ fel töltését? ■ ^ „^■^...‘^ártíKijyullailt a pécsi kamaraszínház tetőzete — mini minden más ország► LAPZÁRTA: Szombatom este a pécsi kamaraszínházban este 9 óra után pár perccel, „Az esernyő« király“ című operett- előadása közben a nézőtér mennyezetén lévő kis szellőző nyílásokból a zenekar egyik tagja tűz fényét látta villogni - - . . T és a sercegés is hallatszott, viselet létszámának csökkenté- a Azonnal intézkedtek, a füg- se. Ezt csak akkor tesszük, ha i gftnyt összehúzták és a közön arra komoly okunk van. A lét- é séget a színház elhagyására szám feltöltése a magyar—iz- \ kértek, raeli viszony alakulásától függ. \ ■ A nézők fegyelmezetten ki- A Mindfizentyne vonabko-f vonultak a teremből, a ruházó kérdésekre ezeket mon- f tárból rendben kivették kadéttá: a hatjukat és eltávoztak. ban — törvények (katonakötelesség. stb.) szabályozzák a kivándorlást. Meg kell azonban mondanom, hogy az Izraelből visszatért magyar állampolgárok ott nagyon kellemetlen tapasztalatokat szereztek, éppen ezért is tértek vissza. — A követséget illetően: nem célunk egy etlen diplomáciai képPar pere múlva a tűzoltók nagy apparátussal vonultak a1 helyszínre és azonnal a tűz oltásához kezdték. A tüzet - amelyet valószínűleg a ké-1 mény mellett lévő fagerenda meggyulladasa okozott — si-' került eloltani. A színház vezetősége értesíti a színházlátogatókat, hogy. a kamaraszínházat pár nap or belül ismét használhatóvá teszik. Az élőre megváltott jegyeket vagy visszaváltják, vagy a következő előadásokra érvényesítik. <—ray) pécsi vasutasok jól megállták a Iieiyüket Ezután Kossá István elvtál« »emelkedett szólásra. Bevezető »szavaiban elmondotta, hogy ré- 1 gi tartozását, akar ja leróni. Az •ellenforradalom után jó hírelv ’ jöttek Pécsről. Úgy értesült. 1 hogy a pécsi vasútigazgatóság V dolgozói állták meg leginkább * helyüket az ellenforradalom * viharában. Szeretett volna lejönni és köszönetét mondani [ ezért, de a sok munka miatt nem sikerült. Most itt az alkalom és a pécsi vasútigazgatóság minden dolgozójának »köszönetét mond a tavalyi jó ! munkáért. Kossá elvtárs ezután elmondotta, hogy a pécsi vasutasok jó munkája benne van gazdasági életünk kcmszolidálásá- 1 ban, hozzájárulásuk nélkül nem beszélhetnének külföldön „új magyar csodá”-ról. (Első „csodádként a forint megteremtését- emlegették.) A kormány ezért minden tőle telhetőt megad a vasutasoknak. — Szinte emberfelettien nehéz volt például, hogy a mérhetetlen károk ellenére is emeljünk a nép életszínvonalán, mégis megtettük. A tervezett 10 százalékos béremelést sok helyen 17 százalékra vagy még többre teljesítettük, s ma ott tartunk, hogy a vasutas dolgozók átlagkeresete körülbelül egyenlő az építőipari dolgozók átlagkeresetével. Ez példa nélküli a magyar történelemben. Kossá elvtárs elmondotta, hogy gazdasági helyzetünkre való tekintettel egy ideig nem tudunk emelni a jelenlegi élet- színvonalon. A fő cél egyelőre az, hogy a mostani színvonalat megtartsuk. Ezért sok munka vár még ránk. Kemény kéz nolitiláját a fosztogatók eiiefi Itt van például két számadat. Tavaly 15 százalékkal több (és jebb minőségű) szenet használtak el vasutasaink, teljesítményük azonban kisebb volt 4 százalékkal. Nem kell főiskolai végzettség ahhoz, hogy megállapítsuk: nincs így jók Feltétlenül szigorítanunk kell a fegyelmi büntetéseken is, mert több helyen az a tapasztalat, hogy megengedhetetlenül enyhén büntetik a szabálytalankodókat és lógó- sokat. Teremtsünk szocialista vasfegyelmei' a vasúton, növeljük a munka intenzitását, érjük el, hogy a munkaidejét mindenki becsületes és pontos munkával töltse ki. Csak eny- nyit kívánunk e tekintetben, de ezt elvárjuk minden dolgozótól; Kossá elvtárs felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a munkaversemyt is erre a célra kellene irányítani — általában többet kellene foglalkozni vele, mert a tömegek már előttünk járnak és a vezetőktől függetlenül vetélkednek egymással. A versenyt természetesen csak ott kell bevezetni, ahol annak reális lehetősége van — papírmunkára vagy ki- rakatpolitikána nincs szükség. Az ellenforradalom erkölcsi hagyatékaival még ma is találkozunk. Többször tapasztaljuk, hogy lopják és fosztogatják a vasúti felszereléseke t, nemcsak sű! utazóközönség garázda elemei, hanem — sajnos — esetenként a vasutasok is. A kommunisták nem minden esetben lépnek fel a rablók ellen, pedig nincs abban semmi hálátlanság, mert a lopás az lopás marad és minden országban börtön jár érte. A fosztogatókat könyörtelenül leleplezünk s kemény kézzel elbánni velük, nemcsak a kommunistáknak, hanem minden becsületes dolgozónak kötelessége. Sokat várunk a kommunistáktól Kossá elvtáns felhívta a kommunisták figyelmét, hogy nagyobb gonddal foglalkozzanak az emberekkel. Azokat a dolgozókat, akik emberi hibákat vétettek, ne keverjék osz- sze az ellenséggel, ne úgy büntessük őket, mint ahogy ellenségeinket szoktuk. (Azok ellen nincs kímélet ezután sem.) Tegyünk már pontot az intrikák végére is! Vizsgáljuk ki gyorsan a még meglévő ügyeket, büntessünk az elkövetett bűnök arányában és tanulságos befejezéssel. Teremtsünk biztonságot a szolgálati vezetőknek, hogy ne érezzék a helyzetüket bizonytalannak, mer kellő biztonságérzet nélkül nem mernek határozottan intézkedni; Kossá elvtárs kitért, a part akarategységének erősítésére is. Elmondotta, hogy akadnak még párttagok, akik egyetértenek a párt és a kormány politikájával, „csupán.” egy-egy „de" ellentétes kötőszót fűznek hozzá. Ezeknek mines helyük! a pártban. A párt akarategysége minden tagra kötelező, ezért a határozatok meghozatala után már nincs helye a „dé’Hnek. Kossá elvtáns befejezésül kérte a kommunistákat, hogy az elhangzottak szerion cselekedjenek. dolgozzanak jobban, nyerjék meg a vasutaslömege- ket, öregbítsék a pécsi vasutasok jóhfcnét; A kommunista aktíva nagy tetszéssel fogadta a beszedet, a hozzászólásokban élénk vita bontakozott ki: Tárnái László tudósító Ahol a foszlós, finom kenyér készül A boltban több meter hosz- szú sor kígyózik az eladóasztal előtt. Az eladó magasra emel egy-egy hévkilós cipót, megforgatja, hogy lássák: sehol sem égett. Aztán öt ujjarái összenyomja a ropogósra sült héjat, amit a foszlós bél visszarugóz egy szempillantás — De az lehetetlen. Nem lehet ő már fiatal..: Balázs Juli most keresteti az anyját a Vöröskereszt segítségével. — Milyennek várod anyádat? — Sok ruhája legyen és engem szeressen ... És vigyen el magával haza, oda. ahol lakik. Ha megtalálom — sóhajtja. Barkóczá Edit? — Én színésznő szerettem volna lenni.. . Egyszer azt álmodtam, hogy a színpadon kiléptünk a függöny elé felvonás után, mindenki tapsolt, engem is tapsoltak es a nézőtéren egy_olyan egyszerű asszony ült, mint amilyenek a mamák, do ő nem tapsolt... csak ült.... keze az. ölében volt, nevetett rám és sirt is. .. ö volt az én anyám. Úgy gondoltam, hogy ő lehetett egész biztos... De hát ezt csak álmodtam ám! Csak álmodta. Mindig az a „csak". Romaniika, ábránd, szép álmok... Ezt lehet. Az ábrándoknak nincs határuk. Oda repít a képzelet, ahova akarod, azt csinálsz, amit akarsz, az leszel és olyan boldog, amilyen akarsz.. A valóság más. Egészén más, de azért __ az is szép. A maga módján az is szép. A Vidák- pusztai kastély lányai már, nem gyerekek. Ismerik, tudják a valóságot.. És azt is tudják, hogy ez a valóság olyan, mint amilyenné ők formálják. Ez a kastély az övék. A megyei tanácstól kaptak négyezer forintos rádiót lemezjátszóval, — arra táncolhatnak minden este, vasárnap pedig fiúkkal táncolhatnak. Igen, igen, fiúkkal! Nehéz dolog ez. az is igaz kedves gödrei asszony,, de szerencsére, nem önre bízták ezt a problémát sem. Az intézet vezetője. Farkas József pedagógus, évek óta neveli, faragja emberré az intézeti lányokat. — Sokat tűnődtem azon, miképpen hozzam be a külvilágot ide a kastély falai közé. Nem zárhatom el lányainkat a szórakozástól, s nem tilthatom meg nekik a szerelmet sem. Furcsának hangzik? Elhiszem. Nekem is gondot okoz, hiszen jóformán apjuk vagyok, nekem éppen úgy szembe kell néznem ezekkel a tényekkel, mint egy igaz apának. Szilveszterkor levitte őket a faluba, bál volt, a lányok nagyon rendesen viselkedtek és a fiúk is. De ez csak egyetlen alkalom. Mi lesz ezután? Es mégis... még erre is van megoldás. A fiúk — akik persze szigorúan tiszteletben tartják majd az intézeti szabályokat — a kultúrteremben táncolhatnak a lányokkal, udvarolhatnak, színjátszócsoportot is alakíthatnak, — felügyelet mellett. Ezt nem lehet, nem is szabad megtagadni sem a lányoktól, sem a gödrei fiúktól, ugye kedves gödrei asszony? Ezeknek a lányoknak elvégre férjhez is kell menniük! Kelengyéről pedig majd... — Én gondoskodom — mondja az intézet igazgatója. Hogyan? Ehhez a kastélyhoz tartozik vagy négyszáz holdnyi terület. Az intézet agronómusa irányítja majd a munkát 250 juhból álló tálkájuk van. a föld egy nagy része szántó, többi erdő és legelő. Ez a — lányoké. Szövetkezet lesz itt hamarosan és a szövetkezet gazdája harminchét lány lesz. Az é^ jövedelem egy részét — előreláthatóan százezer forintot tervez az igazgató, — kelengyére fordítják és így minden évben kiházasíthat nyolc-tíz lányt. — Tizenkét lányt adtam férjhez az utóbbi években. Nézze meg, mit írt az egyik... Olvasom a levelet: „Pécsett a repülőtéri új házakban kaptunk fürdőszobás lakást, Igi bácsi. Nekem még ilyen lakásom soha nem volt. Ha látná, most is sirok, amikor írom ezeket a sorokat. Végtelenül boldog vagyok. Férjem jól alatt. A vásárlóknak láthatóan tetszik a szép kenyérrel végzett mutatvány, de anélkül is vinnék sokan, hiszen az egyes üzem kenyere, — amit a bolt közvetlen szomszédságában sütnek — sohasem savanyú. A sütő csoport vezetője, Várszegi Mátyás fehéren ke- , ^ ^ ^ rül elő. Fáradtan ül le, majdnem nyolcórai munkával a háta mögött, hiszen már hajnali három óta talpon van. Négy óraikor kezdett dagasztani, hatkor bevetették az első cipókat, háromnegyed hétkor pedig már a boltban volt a kenyér. Azóta elvittek, a raktárból ötszáz pirosra 3Ült félkilós büfékenyeret, s éppen most érkezett vissza a lovaskeres.. . Józsikám most új ruhát akar (i tejboltakba. {i kocsi, hogy újabb szállítmányt {i vigyen a környező fűszer- és nekem venni, de addig nem lehet, míg így vagyok ... Mert gyerekünk lesz ám! Azt mondta a férjem, hogy a nyáron már hármasban megyünk nyaralni Balatonra, kapunk beutalót... Igi bácsi, soha sem felejtem el jóságát és mondja meg minden elvtársrak, akilc nekünk fönntartották az intézetet és otthont adtak részűinkre, hogy soha sem felejtem el őket...“ Aláírás: Erzsi. Férjhez ment, élete rendes kerékvágásba kerül, soha senki nem kérdezheti, nem vetheti szemére, hogy valamikor — régen — az utcán töltötte el gyermekkorát, árván, elhagyatottan... Gondoskodott róla — az állam. Ez a szó talán kissé elcsépeltnek hangzik. Lehet. De mégis így van. Az állam kézen fogta asszonyom ezeket a lányokat, becsületre, tisztességes életre, munkára neveli őket. Mert ezeknek az elhagyott lányoknak is élniök kell... Meg van hozzá a joguk, jussuk van az élethez. A vidákpusztai lányokra senki, soha nem emelhet kezet. Még nyelvet sem.. Még Gödrén sem! <> Hogy csinálják ebben az üzemben a kenyeret, ahol (I ugyanolyan liszttel, ugyan- (1 olyan élesztővel dolgoznak a övékek, mint másutt? Várszegi i1 Mátyás azonnal válaszol: 11 — Vigyázunk, hogy ne sava1 nyodjék meg a tészta... (| Az elővigyázatosság pedig (i csupán abból áll, hogy minden. (i sütés után gondosan kitisztítják a dagasztóteknöt, nem marad abban egy szemernyi tészta sem, ami megsananyadhatna. Igaz, hogy ezt más üzemben is így kellene csinálni, dekát ők nem szólhatnak bele, ők elvégzik rendesen ff nui- guk dolgát. — Meg aztán más is van, <1 amitől jobb lehet a kenyér ... i * Ismerni kell a lisztet, amit hol ebből, hol abból a malomból < | kapnak. Ha hosszabb ideig kapják egy helyről — mint T most már egy ikite a pécsi vil- f lanymalomból — ez mindjárt * '•■ ■’giátszik a kenyéren is. Arra te keU vigyázni —- ehhez megint csak ismerni kell a liszt tulajdonságait •—> hogy ha a. liszt jobban birja a hűvösséget, akkor aszerint kezeljék, mert így a kenyér foszlósabb lesz... A jő kenyér elengedhetetlen feltétele, hogy ne legyen benne szeg, szálka, cigarettacsut- ka, búzaszem, kenderkóc, amit et gépszita gondosan kiválaszt a lisztből — ha használják. Itt még a sót is kimossák használat előtt. Az egyes üzemben egyetlen zsák liszt sem kerül a dagasztóba szitálás nélkül. A szitát a kis lisztraktárban helyezték el, itt beleöntik a zsákokból a lisztet, amit a szita továbbít a. mélyebben fekvő műhelybe. Jő bizonyítvány a gondos munkára, tisztaságra, ha eiv pék a magasütötte kenyérből eszik. Várszegi Mátyás előtt felvágott kenyér fekszik az asztalon, rajta a címke: „Pécsi Sütőipari Vállalat, I. üzem". A pékműhelyből kilép az egyik fiatal segéd és jókorát kétnyárit belőle. Arcán látszik, hogy ízlik neki — jól sikerült a mai sütés iSi Két hét óta nem dotgozruik éjszaka a sütődében. Egész napon át gőzölgő friss kenyér kerül a boltba, ahol tíz-tizenkét mázsa kenyér fogy naponta. Mióta csak nappal sütnek, nem maradt meg egyetlen darab kenyér sem, sőt az esti árakban még több is fogyna. De hát... többet nem süthetnek itt. Éppen elég a négy kemencéhez és nyolc órához a huszonöt mázsa. S akik gyakran járnak ügy, hogy nem juthatnak hozzá az egyes üzem kenyeréhez, nem is azt várják, hogy ez az üzem süssön többet, hanem azt kívánják, hogy másutt is süssenek jobb kenyeret.
