Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-22 / 301. szám

9 NAPLÓ T957 DECEMBER Vt szem Mi szükséges ahhoz, hogy a még ingadozó, tévelygő, a ko­rábbi hibáiból következően passzivitásban lévő, s ezt már- csak rátartiságból sem beis­merő értelmiségi csoportot a párt politikája mellé állítsuk? Mi kell ahhoz, hogy a lojali­tás értelmében a méltányos­ságon, jóhiszeműségen túl, nyílt hűséget tanúsítsanak a népi demokrácia rendszere mellett? Elöljáróban egy egészen friss emléket. N-i pártszerve­zet baráti beszélgetésre hívta az értelmiségieket. Nem akar­tak különösebbet, minthogy mindnyájan kiönthessék szi­vüket, elmondják egymásnak gondjaikat, bajaikat. Végre tiszta víz kerüljön a pohárba: A pártszervezet titkára nyíl­tan, őszintén elemezte a párt álláspontját, a közeledés, együttműködés még látható jeleit. Valaki úgy .jellemezte: a szívét, lelkét kitette. S ami­kor rájuk került a sor, a kö- ■ zeledés vdszonozására, sokan, hallgattak. Akik szóltak, ab­ban sem volt sok köszönet. Ilyeneket mondtak, helyeseb­ben kérdeztek: „Mi a vélemé­nye a pártszervezetnek, ho­gyan kaphatnának mosógé­pet?“ „Hogyan vehetnének részt a termelés segítésében?'’ (Pedagógusok) Banális, apró-cseprő dolgok. Szóra sem érdemesek, ha nagy, közös ügyeinket vesz- sZük tekintetbe és az ő gondo­latvilágukba éljük bele ma­gunkat. Ilyenek foglalkoztat­ják őket? Nem; Lehet, hogy sokan azt mondják erre: nem is akarnak mást, csak kibúj­ni a viszonosság alól. csak el­el minden más problémával; Nem hiszem; Az értelmiség e csoportja, amely ugyan aktí­van nem vett részt az ellen- forradalom eszmei előkészíté­sében, majd ■ a későbbi esemé­nyekben sem, mert megret­tent, rádöbbent, hogy már nem a hibák kijavításáról van szó — nem tudja kimondani, hogy „tévedtem.4 Inkább még hallgat,, mellé­kérdez, vagy mellébeszél. Ezt kissé divatosnak is tartja, bár belül már elis­meri, hogy „tévedett." Ez a helyzet nem tartható örökké, mind az egyik, mind a másik oldal nem nyer, ha­nem nagyon sokat veszít rajta. Egyesek már rájöttek emg. A korábbi „egység" bom- lóhan van s mind többen keresik a közeledést a párt­hoz. Az idő múlásával együtt józa­nodnak ki és láttáik be állás­pontjuk tarthatatlanságát. Ez azt jelenti, hogy kedvező kö­rülmények vannak a párt és az értelmiség szövetségének megszilárdításához. A lehető­ség valőraváltásának- feltétele, hogy helyes értelmiségi politi­kát folytassunk, kerüljünk minden általánosítást, politi­kánkat minden elvi enged- *mény nélkül, bátran tudjuk elfogadtatni. Ki képviselje ezrt a politi­kát? Elsősorban a kommunista értelmiség. Ezek az elvtársak elidegenít­hetetlen részei e rétegnek, tisztábban látnak, marxista műveltségük kiutat talál az útvesztőből. * A kommunista értelrrfiség a legjobban ismeri az értelmiség - magatartását, gondolkodásmódját s meggyő­zőbben hat tudatára. Minden­nap érintkezik, a munka során kapcsolatba kerül a pártonkí- vüliekkel; A kommunista értelmiség politikai tevékenysége a to­vábbi előrejutás nagyon lontos feltétele, az ő vállán nyugszik a teher nagyobbik része. A párt értelmiségi politiká­ja és- a kommunista értelmi­ség léte objektív feltételek. Más is szükséges; A kommunista értelmiség egy és nagyobb része még ma is várakozó álláspontra helyez­kedik. Nem azt várja ugyan, hogy az értelmiség majd va­lamikor önmagától rálép az általunk helyesnek tartott, a munkásosztállyal való szocia­lista szövetség útjára. Elisme­ri,. így nem jutunk előbbre; Azt sem mondja, hogy az ér­telmiség megnyerése, felvilá­gosítása nem égető problé­mánk. Sőt, „mérgelődik" a ci­nikus véleményeken, a passzi­vitáson és egyéb, számára idegen jelenségen, nyugtalan­kodik, ha valaholis az értel­miség ilyen állásfoglalásáról esik szó. Ennél tovább azon­ban nagyon kevés kommu­nista jutott; A pártszervekre, a párt- szervezetekre várnak, hogy majd ezek szervezetten fog­lalkoznak az értelmiséggel. Többek között tartanak érte­kezleteket, baráti megbeszélé­seket, ahol közösen megkere­sik a közeledés módjait, vitat­koznak az aktuális politikai kérdésekről; Köztudomású, hogy ilyen jellegű megbeszélések gyako­riak és eredményesek is, de politikai szűklátókörűség és a probléma teljes lebecsülése azt hinni, hogy az ankétok min- : dent megoldanak. Mi törté­nik a „szünetben"? Magukra hagyjuk őket? Egy-fkét órás beszélgetés eloszlatja a ködöt? Megannyi kérdés, amelyre csak egy lehet a válasz: nem. Azonkívül egy szervezet ké­pes lehet arra, hogy megfele­lő irányelveket dolgozzon ki *— és ki is dolgozza —, ame­lyeket azonban aprópénzre kell* váltani. Teljesen érthető, hogy a szakszervezetekben és más tömegszervezetekben dolgozó kommunistáktól el­várja a pártszervezet, hogy az elfogadott politikája alapján és érdekében mun­kálkodjon. A kommunista értelmiségiek is ott fejtsenek ki munkát, ahol élnek, dolgoznak, azok között politizáljanak, akiket a legjobban ismernek. Ez le­gyen az egyetlen és legfonto­sabb pártmegfoizatásuk. Lenin a GOELRO-ban dol­gozó kommunisták feladatai­ról írta: „A GOELRO-ban dol­gozó kommunistáknak az a feladata, hogy . kevesebbet pa­rancsolgassanak, jobban, mondva egyáltalán ne paran­csolgassanak. hanem roppant óvatosan és ügyesen bánjanak a tudományos és műszaki szakemberekkel, emellett ta­nuljanak tőlük és legyenek se­gítségükre látókörük kiszélesí­tésében, az illető tudomány megállapításaiból és eredmé­nyeiből kiindulva S szem előtt tartva, hogy a mérnök nem úgy I fog eljutni a kommuniz­mus elismeréséhez, ahogy az illegális propagandista, a pub­licista eljutott, hogy a maga módján fog eljutni a kommu­nizmus elismeréséhez az agro- nómus,. a maga módján az er­dész, stb. Az a .kommunista, aki nem bizonyította be, hogy képes a szakemberek munká­ját összefogni .:: munkájukat szerényen irányítani, az olyan kommunista többet árt, mint használ." Ebben a vonatkozásban a legfontosabb: a marxizmus —leninizmus eszméjének terjesztése, magyarázása. Ha az értelmiség előrehalad a marxizmus—leninizmus meg­ismerésében és elsajátításá­ban, akkor feltétlenül előre­halad a párt politikájának tá­mogatásában is. Ennek felté­tele: , a politikai bátorság. Senki sem vádolhatja á kommunista értelmiséget az­zal, hogy nincs kapcsolata a pártonkívüliekikel. Most már felengedett a fél évvel ezelőtti ridegség, emberileg közelebb kerültek' egymáshoz. Régi is­meretség, barátság,' munka­társi viszony fűzi egymáshoz, minden nap találkoznak, érint­keznek egymással. Az a kér­dés: milyen a tartalma? Egy párti unkc ionárius mesél­te, hogy sok kommunista rend­kívül tud vitatkozni, ha a he­lyi labdarúgócsapat , eredmé­nyéről, várható összeállításá­ról, a termelés nehézségeiről beszélgetnek négy vagy hat­szem között. Igen barátságos eszmecsere folyik mindenről, csak éppen — politikáról a legkevesebb. Nem is kezdemé­nyeznek ilyen vitát. Ezzel akarva-akaratlanul támogat­ják az értelmiség e csoport­jának passzivitását.,, hallgatá­sát, azt, hogy az ömbeismerés ♦ helyett más vizekre terelje aj csónakját. A félreértést elke-í rülve: szó sincs aprói, hogy a| kommunistáknak unosumtalan j politizálniuk kell, egy pohár ♦ sör mellett a vendéglőben ésí egyebütt ha találkoznak csak; semlegességről, a harmadik út- ♦ ról szabad és kell beszélniük. { ha akarják, ha nem erőszakol- { ni kell a beszélgetést. Ezt nem f várja senki és szükség sincs ♦ rá. A formákat, módszereket { ki kell alakítani. { Ámde azt világosan kell lát- ♦ ni, hogy a „te sem szólsz, én{ sem szólok" álláspontba „ha-J verkodás”, amely a politikai ♦ kérdések körül kialakult, { semmi jót nem hoz a konyhá-j ra. - ♦ A közös munka, a közele­dés nem jelenthet mindent elnéző együttélést, az együttműködés és az clvi- ség, az együttműködés és a bírálat nem zárják ki egy­mást. Nem igaz az, hogy az értel­miség inkább eltávolodik a.: párttól, a kommunista értelmi­ségtől, ha bátran és őszintén polemizálnak napjaink és a? elmúlt évek úgynevezett „ké­nyes“ ügyeiről. A vita, a bírá­lat nem a barátságtalanság jele, hanem az ellenség befo­lyásától óvja az értelmiséget, mert az vesztére tör, saját bol­dogulását kockáztatja. Nincs ok tehát arra, hogy a kom­munisták féljenek,, viszolyog- janak a bátor politikai vitáié­tól, a kezdeményezéstől, amely egyetlen mód arra, terjesszék a párt politiká ját s eközben szorítsák ki { Rövidesen megválasztják üzemi tanácsaikat a vasasi bányászok A vasasi bányaüzem párt- szervezete és üzemi bizottsá­ga december 19-én értekez­letet tartott, amelyen meg­vitatták az üzemi tanácsok választásának módját, idejét és az ezzel kapcsolatos leg­fontosabb problémákat. Az üzemi tanácsválasztás ja­nuár 8-án lesz, amelyet egy aktívaülés előz meg, ahol is­mertetik majd a választások menetét. A választást dél­után fél 3-kor, a kiszállás után tartják, az éjjeli mű­szak dolgozói pedig küldöt­tekkel képviseltetik magu­kat. A vasasi bányaüzemben 81 tagú üzemi tanácsot válasz­tanak. Ennek egyharmad ré­sze úgy oszlik meg, hogy a földalatti dolgozók 18, a kül­színiek 9 tagot küldenek az üzemi tanácsba. A földalatti dolgozók üzemi tanácstag­választása körletek szerint oszlik meg. Kraut Ferenc körlete 7, Szakcsi Jenőé 6, Takács Józsefé pedig 5 tag­gal képviselteti magát. A gyűlésen úgy határoz­tak, hogy az üzemi tanács tagjainak magas szakmai képzettséggel kell rendelkez­niük. Azok lehetnek csak tagjai, akik legalább két éve az üzem dolgozói, és mind politikai, mind erkölcsi ma­gatartásuk kifogástalan. Nem lehet üzemi tanácstag bün- : tetett előéletű egyén. ' **♦♦♦♦«♦♦♦♦ t iieljesilík az ez évi tervet jta ismerik a jövő évi programot ♦ { Az év elején, a párt és a kor­Í mány áltat meghirdetett tízezer bá- nyászlakás felépítésében való rész­vétel, központi feladatunk volt. A J lakásprogram megvalósítása képezte ♦ vállalatunk kapacitásának döntő ♦ többségét. Ezen kívül részt vettünk ♦ a Komlón és környékén végzett { ipari létesítmények kivitelezésében {is. Az utóbbi munkák üteme azon- {ban a lakásépítési program bizto- Jsítása érdekében, az eredeti tervvel j szemben módosult. | A vállalatnak a munka kivitele- ♦ zése során fennálló akadályokat si- ♦ került leküzdenie. A befelező mun^ .Icaiatoknál igen nagy problémát je- {lentett és jelent még ma is, a szak- j ipari munkát végző vállalatok ka- ♦ pacitásának hiánya. Az alvállalkozók í a munkálatokat ugyan batáridőre {vállalták, a kivitelezés azonban igen ♦ vontatott ütemben halad.- A határ- ♦ idő biztosítása érdekében vállala- {tunk igyekezett a lehetőségekhez {képest szakipari részlegeket felállí- ♦ tani. A már meglévőket megérősí- ♦ tette és ezzel az alvállalkozói munka {vontatottságát igyekezett megszün­tetni. Az említett és más nehézségek el­lenére is elmondhatjuk, hogy válla­latunk teljesítette feladatát, illetve teljesíteni fogja. Erre többek között biztosíték, hogy a vállalat, saját ter- • melésl tervét már novemberben {96 százalékra teljesítette. Előzetes {számítások szerint 3,5 százalékkal ♦ teljesítjük túl éves tervünket; { Eredményeink mögött sok küzde- {lem rejlik. Az 1956 októberében 1c- { zajlott ellenforradalom során erősen ♦ meglazult a munkafegyelem, csök- ♦ kent a termelékenység. Ez év első a komlói építők negyedében alacsonyabb volt a ter­melékenység, mint 1956 azonos idő­szakában. Ezért jó eredménynek mondhatjuk, hogy az év végére vál­lalatunk ro8 százalékos termelé­kenységet produkál., A vállalatvezetés hathatós intéz­kedései biztosították az építési program megvalósítását. Ezek so-, rán az 1956-ról áthúzódó munkákkal együtt a vállalat részéte előírt la­kás! tervet - amely mintegy 928 lakásnak felel meg - határidőre teljesítjük, a lakások nagyobb részét már át is adtuk. A vállalat már most - terven felül - megkezdte az olaszi, szakcsi és kaposszekcsői is­kolák kivitelezését, és biztosítjuk ezeknek az-iskoláknak, a jövő évi program keretén belüli befejezését. Az építőipar régi betegségei közé tartozik, bogy a következő évi program még decemberben sem áll rendelkezésre. Ez az állapot válla­latunknál sajnos most is fennáll, ugyanis az 1958. évi munkák, a vál­lalat kapacitásához mérten, esik egyhatodrészt ismeretesek. Bár foly­nak tárgyalások új munkák beindí­tására, de ez' még koránt sincs meg­nyugtató stádiumban. Ez í körül­mény gátolja a tervszerű kivitelezést és ezen a téren, az illetékesek mi­előbbi intézkedése szükséges. Az ez évben végzett eredményes, jó munka alapján, vállalatunk dol­gozói és vezetősége számít arra, hogy ezt az évet nyereséggel zárja; ami egyben azt is jelenti, hogy a munkavállalók részesülnek a nyere­ségből. Lakatos József, a Komlói Állami Építőipari Vállalat igazgatója. ■ a fejekből a polgári gon­,521 jtfaJluiiaJe tanácsadója. Több állat Ahhoz, hogy a belterjes gazdálkodásra át­takarmányt nem kapnák. Ez a zöldtakanmányhiány úgy a tlolkodásmódot, a burzsoá ♦ világnézet jócskán meglévő í maradványait. { TeH I (érhessünk, meglévő állatállo- kondíció, mint a termelési vo ■ - > * . ’ {mányunk létszámát feltétle- nalon kedvezőtlen formában munkásosztálynál és a paraszt { S°Után CSÖkkenésben Ságnál. Az értelmiség egyedül, í ^- trá ával tudjuk önállóan, vagy Ötotói'ítení talierőnk zavar­ban végzi munkáját *, ebből!taUm fenntartását, aminek fo­több termés következően, előtérbe'kértír In­kább a személyekre szóló vi­ta, meggyőzés. Az értelmiség; megnyerése nem megy 'máról-holnapra. A párt megteremtette az együttműködés feltételeit: ki­javította és kijavítja azokat a hibákat, amelyek . korábban szakadást idéztek elő az elmé­let és a gyakorlat között, el­lentmondásokat szültek a tár­sadalomban, és az értelmiséget eltávolította a párttól, a marxizmus-ileminizrmistól. — Mégis, türelemre, . megértésre van szükség, a csapkolódás, a gyors eredményvárás csak kárt okozhat. Emellett, pon­tosabban tartozékaként min­dig meg kell keresni az egyé­nekhez vezető utat, az első lépjés nagyon fontos és kihat a továbbiakra. Az egyik tan­testülethez fiatal . pedagógust helyeztek. Ez a . fiatalember nyegle és hiú volt, semmilyen apróbb társadalmi munkál nem volt hajlandó elvállalni. A kommunista pedagógus ja­vaslatára a pártszervezet mé­gis a KISZ patronálásával bízta meg. Akik ismerték.'m.tg hökkentek.. Viszont a fiatalem­ber hiúságát „hizlalta“, sőt ambicionálta és rpvid másfél hónap alatt rendbehozta a szervezetet. Ennek következ­ményeiben kettős az eredmé­nye: egyrészt tapasztalataival segíti a KISZ-t, másrészt en­nek hatásaként a gyakorlat­ban ismerkedik meg, ■ a maga munkájának eredményeként, a párt politikájával. Ha ez las­súbb is, de biztos talajra» épül. Vitathatatlan, hogy a köze­ledés és az együttműködés a kölcsönös bizalmon és a közeledés kölcsönös aka­rásán múlik. Jyamányaképpen térmésered- ményeinket is ' lényegesen emelhetjük. Nem lehet’ azon­ban közömbös az, hogy a bel­terjes. gazdálkodásra való át­térés" után,. milyen jószágok állnak istállóinkban. Nem sza­bad megtűrnünk olyan tehenet, például, amely a legjobb ta­karmányozás mellett sem ké­pes a napi 15—20 liter tejet megtermelni. Nagy gondot for­dítsunk az egyedek kiválasz­tására, s ezen keresztül tér­jünk át a törzskönyvezett ál­latok tenyésztésére. Ne felejt­sük él, hogy egy törzskönyve­zett tehén értéke legalább 50—60 százalék értéktöbblet mellett, a gazdának az eddig nem törzskönyvezett -tehenével szemben a legtöbb esetben 200—300 százalékos termelési többlethasznot is hajthat. Ah­hoz azonban, hogy állataink termelékenységét kellőképpen kihasználhassuk, fehérjében gazdag takarmányokra van szükségünk. Meglévő rétjeink túlnyomó része a hanyag kezelés követ­keztében leromlottak, s alig mutatkozik meg. Ezt a , hátrá­nyos helyzetet mindenki elke­rülheti, és el is kell kerülnie! A silózás beindítása alig kíván tagon szalmával letakarjuk, majd 40—50 cm vastagon le­földeljük. A silóárokban ezek - után megindul az erjedési fo­lyamat, mely ha rendesen lett elkészítve, már is biztosítja a zöldtakarmányozásunk továb­bi menetét. v- . A silózott takarmány ete­anyagi befektetést. Kertünk tése:.^ silótakarmáijybpl szánt valamely magasabb pontján kiválasztunk egy helyet, ahová a silóárok megásását tervez­zük. Mielőtt a kiásást megkez­denénk, tisztában kell lennünk a silószükséglettel, hogy az árok nagyságát ezen keresztül megállapíthassuk. Egy darab számosállatnak naponta 30 kg siiótakarmányt kell számíta­nunk. Ezt a mennyiséget 200 napon keresztül keli biztosíta­nunk. Számítás alapján meg­állapítjuk, hogy egy számos ál­latnak 60 mázsa silóra van szüksége. Ha több számosálla­tunk van, úgy a Szükséglet annyiszor 60 mázsának felel meg. v Milyen takarmányokból ké­szítsünk silót? A silózásnál mindenkor az legyen a főszem­pont, hogy azt vegyes Anya­gokból állítsuk elő. Ilyen ve­gyes siló például a csalamádé, búza, rozs, zabpolyva. cukor­répafej, káposztahulladék és tengeriszár. Ezt a keveréket igen jó étrendi hatásúvá te­hetjük, ha köbméterenként egy kg melasz négy liter viz kimutatható értékű savanyú keverékével meglocsoljuk. Mi­szónát teremnek. Fontos tehát rétjeink sürgős megjavítása mellett, a szántóföldi szálas- takarmányok termelésére is áttérni. Nem kívánom részle­tesen ismertetni a lucerna, vö­röshere jelentőségét az állat- tenyésztés terén, mert ezt min­den gazdának ismernie, tud­nia kell. Meglévő lucernásaink azonban ugyancsak a hanyag kezelés következtében alig 3—4 7 esztendei vegetálás után ki- ♦ pusztulnak, noha rendes, szak-{ szerű gondozás mellett 8'—10 { esztendeig is jó termést lehet-1 ne biztosítani. Mindezen hibák { mielőbbi megszüntetése újabb { lépést jelentenének a belterjes | gazdálkodás megvalósítása | . .felé, nem utolsó sorban dől-* Az elmúlt egy esztendő min-* gozó parasztságunk életszín- j előtt a keverék az árokba ke­rülne, az árok alját 15—20 centiméter vastagon béleljük ki szalmával, hogy a takar­mány közvetlenül a földdel ne érintkezzék. A berakott tépett, szecskázott silót állandóan ta­possuk, hogy a levégőt kiszo­ríthassuk belőle. Amikor az árok megtelt, 30—40 cm vas­adagot kétszeri — reggeli és esti — etetéskor adjuk álla­tainknak. Az etetést minden­kor a silóval kezdjük. Amíg állataink meg nem szokják . a silót, kb. 4—5 napig, csak fo­kozatosan adagoljuk. Szántó­földi szálastakarmányok közül nem hagyható ki a zabosbük­köny keverék, amely a mai rétiszénák tápértékét rnesz- sze . felülmúlja akár zölden etetve, akár szénává szárítva. Korai zöldi akaimányt tu­dunk még biztosítani a rozsr«- bükköny, búzás-bükköny, őszi takarmányborsó keverék veté­sével is, amelyek április, má­jus hónapokra nagytömegű ta­karmányt biztosítanak álla­taink részére. Nagyon fontos, hogy álla­tainkat maximális termelésre serkentsük, amit csak szak­szerű takarmányozással érhe­tünk el. Meg kell ismernünk a rendelkezésre álló takarmá­nyaink hatóanyag , tartalmát fehérje és keményítő érték­ben; A községi és körzeti gaz,- ......—u dasági felügye­lők mindenkor készséggel áll­nak rendelkezésre a haladni akaró gazdáknak, termelőszö­vetkezeteknek és tudásuk leg­javát adják, hogy a belterjes gazdálkodásra való áttérést ez­zel is segítsék. P a psa György gazdasági felügyelő. Lezajlott a MÉH-sorsjegyek húzása dent kizáróan bebizonyította, hogy határozottan és félreért­hetetlenül igent vagy nemet kell mondani, nem lehet laví­rozni. Mindenkinek le kell tenmá a garast. Ebben kell a kommunista értelmiségnek nö­vekvő .tekintélyével, műveltsé­gével, marxista tudásával, az értelmiség segítségére lenni. Más ezt helyettük nem old­ja me* Borz József vonalának emelését is lénye-: gesen elősegítenék. Az abrak, a szálas, a gyökj és gumós takarmányok terme- : lésé mellett elengedhetetlenül: szükséges a silózás bevezetése. Nem belterjes gazdálkodás fo-i lyik ott, ahol nincs silózott ta- ‘ karmány! Késő ősztől faszig, ■ - ■■■ vagy meg-: Szombaton délután a Bartók teremben húzták ki a MÉH sorsjegyeket; A MÉH tele­pekre bevitt hulladékanya­gokért 450 000 sorsjegyet bo­csátottak ki és adtak át a szorgos gyűjtőknek. Szomba­soltak ki, a nyertes kötvények számai: II. osztály 0045 soro­zatszám, 18-as sorsz., IV. oszt. 0319-es sorozatszám 04-e^ sorszám, IV. osztály 1263-as sorozatszám, 06-os sorszám. Kisorsoltak még a nagynyere- mények között öt kombinált ton 36 értékes nagymyere- szekrényt, öt magnetofont, egy mény, számos kisebb tárgy'és több ezer vásárlási utalvány talált gazdára. A főnyereményt az 50 000 forint értékű, kom­binált szoba-'és konyhaberen­dezést a II. osztály 1591-es so­rozatszámú, 25-ös sorszámú, a hálószobabútort az I. osztály 2889. sorozatszámű. 22-es sor­hátározva az időt, november- j számú sorsjegy nyerte.. Három tői májusig, állataink zöld- {Pannónia motorkerékpárt sor­zeneszekrényt, nyolc hűtőszek­rényt, öt televíziós készüléket, antennával együtt és hét varrógépet. A nyereményjegyzéket ki­függesztik a MÉH-telepeken. átvevőhelyekén és megtekint­hetők az állami is;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom