Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-22 / 301. szám

W51 DECEMBER 22

N \ P í <*)

Javult a bányák biztonsága

A Bányaműszaki Felügyelőség tapasztalatai

r

A pécsi Kerületi Bányamű szaki Felügyelőség havonta komplex-szemlét tart egy-egy bányaüzemben, a felügyelőség teljes létszámának bevonásával. A szemlék alkalmával az illető üzem ősz- szes földalatti munkahelyeit, továbbá az üzemek külszíni berendezéseit is felülvizsgálják, A komplex-szemlék célja, a bányák biztonsági állapotának felülvizsgálása, ezzel párhuzamosan a dolgozók egészségvédelme érdekében az egészségvédelmi berendezések felülvizsgálata, különös tekintettel a szálló szénpor, a kőzetpor, továbbá a sújtólé ges bányáknál a sújtólég elleni védelemre.

Dr. Székely Gábor, a Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség főmérnöke a komplex-szemlék tapasztalatairól a következőket mondotta:

távoztak 4 268-an. Ez a nagyarányú vándorlás nehezíti az újoncok oktatását. Fő hiba az, hogy a leszámolt dol- dolgozott az üzemben, begyakorolta magáit és akkor távozik, helyébe viszont kevésbé gyakorlott munkavállaló kerül. Ezekből az új dolgozókból kerül ki a sérültek tekintélyes százaléka. A harmadik ok: a műszaki vezetők sok esetben nem követelik meg kellő eréllyel a biztonsági előírások betartását. A negyedik: a beteg- ellenőrzés majdnem teljes hiánya az üzemek részéről.

— A Kossuth-bányán tartott komplex-szemle alapján megállapíthattuk, hogy a Bánya állapota javul. A harmadik negyedévben közel 8000 folyóméter korszerű biztosítást építettek be. Javulás tapasztalható a bányavíz-elvezetés terén is. Az iszapolást sikerült megjavítaniok. Ezt azzal érték el, hogy több fúrólyukat mélyítettek le a bányába. így az iszupolási útvonal lerövidült és az eddigi 1:4 arányú homok és víz keverék helyett jelenleg 1:0.5

arányban kevert iszappal { dolgoznak. Ez természetesen | magával hozza, hogy a bánya vágatain kisebb mennyiségű vizet kell elvezetni, nem kell térdigérő vízben járni a vágatokon. A bánya levegő- ellátása is lényeges javulást mutat. Két-három évvel ezelőtt gyakoriak voltak a 30 fokos, vagy ennél melegebb munkahelyek. Ma a bánya átlagos hőmérséklete 25 C fok körül. van. Kifogás tárgyát képezik Kossuth-bányán a Diesel-mozdony szállításból eredő nagy füst és gáztermékek, melyek a főszállitó- vágatokal szennyezik. A mozdonyok porlasztói ugyanis nem megfelelőek, a szűrők nincsenek kellően gondozva, illetve kitakarítva és nincsenek tartalék porlasztók. Az üzemvezetőség ezzel kapcsolatban megtette a szükséges intézkedéseket, új porlasztókat szereznek be, s ha ezek megérkeznek, megszűnik az említett hiba.

Kassuth-bányai szemle során általában az a vélemény alakult ki, hogy javulás tapasztalható a biztonság terén is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az üzemvezetőség már mindent megtett és már nincs tennivalója a nagyobb biztonság érdekében. Tovább ra is gondosan kell őrködni azon, hogy a jelenlegi állapot ne romoljon és továbbra is állandó javulás mutatkozzék. Biztonságos bányaüzem mellett, az 1958-as, magasabb termelési terveket is jobban fogják tudni teljesíteni.

Szigetváron tartott vb-ülest

a megyei tanáé»

Szigetvárait,-A

A z utóbbi időben tartott komplex-szemlék során megállapíthattuk, hogy a bányák biztonsági helyzete, továbbá a bányák szellőztetése javult az ellenforradalom előtti időkhöz viszonyítva. Ez a javulás részben annak köszönhető, hogy az üzemek mind nagyobb mértékben térnek rá a korszerű biztosítási módok alkalmazására. A faácsolaitok helyett: most már mind gyakrabban alkalmazzák a TH gyűrűs vasbiztosítást, továbbá a be- ttmidomkővél valló vágatfalazást. Ezen a téren további eredmények várhatók, mert rövidesen megkezdődik a baranyai bányákban — elsőnek valószínűleg Komlón — a fejt lsek vastámokkal való biztosítása is.

— Az üzemek nagy lépést

tettek a szilikózis elleni védelem területén. A szilikózis leküzdése érdekében a meddő munkahelyeken mindinkább alkalmazzák a vízöb- titéses fúrást. A vizesfúrás alkalmazása azonban sokhelyütt a dolgozók ellenállásába ütközik. A vizesfúrás üzemszerű alkalmazása érdekében legfontosabb teendő ..................rn-ttmrHtmmttttttHiHMummttuminnnTintiiiTttttttnii

ne

velőmunka fokozása. A J

HSSSss» felsőkandai délszláv általános iskolások

kalmazzák. Ennék megérte-1 fősében komoly feladat hárul J a szakszervezeti bizottságok- ♦ ra, illetve a szakszervezeti • aktívahálózatra, 5

— Annak ellenére, hogy a » bányák biztonsági állapota» lényeges javulást mutat, a í balesetek területéről nem ♦ mondhatjuk el ugyanezt. En- f netk több oka■ van. Egyik a j laza munkafegyelemben ke-1 resendő. A dolgozóknak telán- * télyes vésze még mindig '• nem tartja be a biztonsági j előírásokat. Ezekkel szemben i a felügyelőség minden eset- < ben pénzbírságot szab ki. A 3 pénzbírság természetesen I nemcsak a fizikai dolgozókat j érinti, hanem amennyiben j hibát követnek, a műszákia-\ kait is. A balesetek viszonylag magas számának másik] oka a munkaerővándorlás.

Még mindig nem sikerült 3 megteremtenünk az ügyneve- j zeit bányász törzsgárdát,j még most is jelentékeny aj munkaerővándorlás. A har- 3 módik negyedévben például] a Pécsi Szénbányászati j Trösztnél felvettek 1512, le-j számoltattak 1051 dolgozót. 3 Komlón rosszabb a helyzet:<

5694 munkás jelentkezett, el- i

e csoportja nagy sikerrel szerepelt a mohácsi nemzetiségi napon. Eredeti népviseletben délszláv dalokat és táncokat adtak elő és mutattak be.

a járási kultúrotthonban, a ciklámenekkel díszített asztalok mellett. a szigetvári járási és városi tanács vb-elinökei, vb-tag- jai, az állandó bizottságok elnökei ülnek. Közöttük a megyei tanács vezetői, osztályvezetői, más járások tanácselnökei, ügyészek, népfront-elnökök. Azért jöttek el, hogy részit vegyenek a (negyei tanács vb-ülesén, amelynek napirendjén a szigetvári járási tanács v. b.-a irányító munkájának értékelése szerepel.

Mindenki előtt két jelentéi fekszik. Az egyiket a szigetvári járási tanács készítette. Ebben értékeli irányító munkájának eredményeit és fogyatékosságait. A másik jelentés a megyei tanács titkárságáé, amely egy hónapig tairtó helyszíni vizsgálat alaipján készült. Ez főleg a járási tanács irányító munkájában tapasztalt hiányosságokra mutat rá, segítő, javító szándékkal.

Mindenki ismeri tartalmukat. A megyei tanács v. b.- ának tagjai: Lukács Antal, dr. Görcs László, dr. Hídvégi Tivadar, Szilvássy Imre, Győri Lajosié most már csak kérdéseket tesznek fel Varga Józsefnek, a szigetvári járási tanács vb-elnökénék. Egymásután hangzanak el a kérdések: a vb megvizsgálta-e már, hogy miért passzívak a vb- és a tanácstagok; miért nem .tartanak tanácstagi beszámolókat; mi az oka annak, hogy a pedagógusok az osztályfőnöki órákat nem mindig tartják meg, osztályfőnöki órán politikamentességre törekednek; rendezettek-e a földviszonyok a járás területén; szeptember óta miért nincs vb-titkár; a tanácsok segitottek-e felkutatni a tanköteles gyermekeket; visszaállftották-e már a ■tsz-ektől jogtalanul elhurcolt vagyontárgyakat; milyen intézkedést tettek a közös állatállomány fejlesztése érdekében, stb.

A tanácselnök alig győz válaszolni a kérdésekre. Azután a megyei tanács v. b.-ának tagjai gépkocsiba ülnek és elmennek a járás községeibe, hogy helyszíni tapasztalatot szerezzenek. Bruck József Al- máskereszturra megy, hogy a községi tanács munkáját vizsgálja meg. Dr. Görcs László Mozsgóra indul, hogy az oktatásról és a kulturális helyzetről szerezzen tapasztalatot. Lukács Antal Nagydobszán a tanács és a termelőszövetkezet kapcsolatát, dr. Hídvégi Tivadar a nagypeterdi tanács munkáját, Szilvássy Imre pedig a rózsafai tsz tevékenységét ellenőrzi.

Földvári Jánossal, a megyei tanács helyettes elnökével Szulimánba megyünk. Szilágyi József vb-elnökfcel és

Hamarits István vb-titkarla beszélgetünk:

— Hány lakosa van a köt ségnek?

— Még nem mértük fel.

(Pedig a vb-titkár a lakónyilvántartó. 2 éve lakik a köz ségben.)

— Ismeri a község történetét?

— Csak a felszabadulás utánit.

— A falu egészségügyi helyzetét megtárgyalta-e már a vb vagy a tanácsülés?

— Csak az egészségház elhelyezéséről beszélgettünk.

— Ez melyik jegyzőkönyvben olvasható?

— Egyikben sem.

Bepislamtunk a tanácsi

munlka tükrébe: a tanácsülési és vb-ülési jegyzőkönyvekbe. Sablonos mondatok, általánosságok, konkrét feladatok . megjelölésének hiánya mindenütt. A jegyzőkönyvek elárulják, hogy a községi tanács minden hónapban megtárgyalja az adófizetést, de igen fontos kérdések nem szerepelnek benne.

— Nem szokott gorombán beszélni az emberekkel?

— A vb-titkárnak szél a kérdés. Először tagadni próbál. Azután védekezik: ideges,

jelentés, a megyei tanács vb- tagjainak helyszíni tapasztalata és azt itt elhangzott hozzászólások alapián mutat irányt a járási tanács jövőbeni munkájához. Megállapítja, hogy a szigetvári járást évek óta. mint a megye egyik eg- gyengébb járását ismerték; Ma már felfejlődőben van — Varga József, tanácselnök rátermett. jóképességű vezető, szorgalmasan dolgozik. de munkaerejét szétforgácsolja, mert olyan munkát is ő végez el, ami nem az ő kötelessége. Az eredmények mellett, a hibák egyike az, hogy a vb irányító munkája átcsúszott a szakosztályokhoz, mintha nem is a vébéknek kellene perspektívát adnék a szakosztályoknak. Ne a vb irányítsa a tanácsot, hanem a tanács a vb-t, ez pedig a szakosztályokat. A másik hiba: a tanácsi dolgozók nem ismerik eléggé a törvényeket és ebből fakadnak a törvénysértések, a már meghozott határozatok megsemmisítése. Nemcsak szakmai vonalon leéli képezniük magukat a tanácselnököknek és tanácsi, dolgozóknak, hanopt részt kell venniök állami oktatásban is.

Szigetvárnak várossá való fejlesztése — mondotta Palkó

beteg, ellenséged állíthatják -elvtárs —, megvalósítható és

Hí ígéret szép szó... |

Több cikket olvashattunk a sajtó- ' ban, hogy a pesti művészek igen gyenge előadásokat tartanak falun. , Mi, villánykövesdiek nem bíráltunk ; szigorúan, mondván, - ez az álta- 3 lánosítás nem helyes.

De amikor december i8-án este 1 hiába vártuk a Vidám Fiatalok Művészegyüttesét, - megváltozott véleményünk.

Este 7 órakor a falu aptaja-nagy- ja bent szorongott a kultúrotthon- ban és várta a művészeket. Az óra mutatója vészesen közeledett a nyolcashoz, - még mindig nem jót- tek. Kilenc óra, tíz óra... ekkor | azonban már üres lett a terem, I mindenki megunta a hiábavaló vá- ; rakozást. ;

Mi bíztunk a pesti művészekben, • vártuk őket, - öt aktíva készítette 5 elő fogadásukat, vártuk, hogy hét- J köznapjainkat megaranyozzák egy * kis humorral, jókedvvel. Nem így \ történt, - mi is tanultunk, cs meg- ? fizettük az iskolapénzt. De kérdem: | illetékesek hogyan engedhetnek meg * ilyesmit? ;

A pesti „művészek" Viliánykó- vesden is levizsgáztak, - erkölcsi , szempontból: egyesreI ;

Srsvári Imre * tanácstitkár. 3

c/hina-akiiátt íq,tf iz&kcu.. .

Az Anna aknai bányászok ismét nagy dologra készülődnek. A napokban, amikor teljesítették 1957. évi tervüket, felajánlották, hogy még ebben az évben ötezer tonna szenet adnak terven felül.

Ez a felajánlás talán nem is tűnne igen nagy dolognak, ha ebben a hónapban nem történt volna baleset a bányában és ennek következtében nem esett volna vissza a termelés és nem forgott volna veszélyben a decemberi terv teljesítése is.

De Anna aknán mindezek megtörténtek. így az ötezer tonnáért alaposan meg kell dolgozni most a hónap második felében. De az ötezer tonna mégis meglesz.

Hogyan?

Ügy, hogy az egész akna összefog azért az ötezer tonnáért.. Ä bánya vezetői megbeszélték a csapatokkal, kitől mit várnak. A csapatok vezetői és tagjai el mondják, hogy mit tudnak adni a tervtúlteljesítés érdekében.

Kiss László frontf ejtési csapatától például kétszáznegyven csille szenet kértek, ők kettőszázhetvenet ígértek. Az Eckert és a Huszár előváj ősi csapatok is ígéretet lettek, hogy hét-nyolc csillével többet töltenek, mint amennyit kért tőlük a bánya vezetősége.

Szappan Pál elővájási csapata egy új front gurítóját hajtja jelenleg. Tőlük azt kérték, hogy a jövő hónap közepére készítsenek elő termelésre egy frontfejtést. Szappanék pedig megígérték, hogy ha biztosítják számukra a műszaki feltételeket, állandóan ellátják őket fával stb., akkor már január harmadikén átadják az új frontfejtést.

A feltárok, az úgynevezett köves csapatok is kitettek magukért. Battki István és Gálczi Emil csapata önként vállalta, hogy szenes elővá- iásban dolgoznak addig, amíg a, munkájukra ott van szükség. Bizony szükség is van most a munkájukra, mert az őszi influenza-járvány rria<" most kell kiadni az elmarad' szabadságokat is és a köves csapotok felajánlás« nélkül nchcwi ment volna M Picsák róla ezt, mert azelőtt a begyűjtésnél dolgozott. Végül bevallja: előfordult, hogy goromba volt;

— Mi, tanácsi dolgozók — mondja ki Földvári elvtárs, — azért vagyunk, hogy szolgáljuk a népet. Értsék meg, hogy érző emberekkel dolgozunk és .emberséges hangot kell használnunk.

Azután tanácsokat ad, segít. Elmondja, hogy milyen fontosabb kérdésekkel kellene foglalkoznia a községi tanácsnak, miként kell vezetni a jegyzőkönyvet, javasolja: , bővítsék ki az állandó bizottságokat. Búcsúzás előtt még néhány kérdés hangzik él:

— Tudják-e, hogy 1958-ban a községi tanács milyen anyagi alapok fölött rendelkezhet a községi fejlesztési tervek végrehajtásához?

— Nem.

— Hát nem olvasták a „Nép- szabadság”-ban Varga elvtárs cikkét?

— Nem.

— összeállították már a jövő évi községfejlesztési tervet?

— Még nem. Ilyet mi még soha sem csináltunk. Nem tudjuk, hogyan kell. Jó lenne, ha a járási tanács segítene.

— A tanácsüléseken vagy vb-üléseken hányszor vett részt a járási tanács kiküldötte?

— Egy évben egyszer.

Most már világos előttünk,

hogy ez a két tanácsi vezető miért ennyire tájékozatlan, miiért nem látja még ma sem tisztán a tanácsi munka lényegét. Mert a járási tanács vezetői magukra hagyták, nem segítették, nem irányították őket, pedig mindössze féléve kerültek a tanácsi apparátusba, azelőtt más területen dolgoztak.

És délután fél 3 órakor — amikor a szigetvári járási kultúrotthonban — folytatódik a megyei tanács vb-ülése. Földvári János, dr. Görcs László és a többi vb-tag már beszámol a járás községeiben szerzett tapasztalatokról. Es egymásután hangzanak el a segítő javaslatok: a járási tanács ne adminisztratív, hanem gyakorlati segítséget nyújtson a községi tanácsoknak; gondoskod ion a h atározatok végrehajtásának ellenőrzéséről; ellenőrizze a szigetvári gépállomás munkáját, a kereskedelmet. a köztisztaságot, végeázan politikai felvilágosító munkát a pedagógusok között; foglalkoztassa és számoltassa be az állandó bizottságokat.; támaszkodjon a szakemberekre; szorgalmazza a mozsgói kultúrotthon befejezését; a tanácselnök ne ap’-óz- m el munkáiét, többit fogseezer tonnás vállalás teljesí-j fése. Igaz, a kövesek viszont 3 könnyen tehetnek ilyen vál- j ;a-lást. mert a feltárások te-’ kintetében Anna akna igen] jól áll.

Így áll a harc Anna aknán j az ötezer tonnás vállalás tel-] iesítéséért. Meglesz az ötezer] ionná7 Meg, feltétlenül meg.1 Mert akarják, hogy megle-] gyen. Kiss László, Szappan]

Pál és Bede Bálint csapatai1 még azt is kijelentették, hogy] hajlandók Ádám-Éva napján] és Szilveszterkor is kiszállni,’, és legalább száz csillét töl- 3 leni. j

Persze, még pusztán az ígé-1 retekből soha nem született3 semmi. Az Anna aknai bá-j nyászok azonban még soha! nem ígértek olyat, ami csak] pusztába kiáltott szó maradt.1 Most is teljesítik ígéretüket. 3 Szerdára 650 csille szenet] ígértek és 680-at adtak. Biztosra vehető, hogy az ötezer] tonnát is inkább megtetézik

viár száz tonnával, minthogy] 1 átkozzon az irányítással: izzzl kevesebbet adjanak öt-1 <*ítse e'ő, hogy Szigetvár vá- -zernél. f rossá feilődheí's-n. rnegf»'e’ő

Miért? Anna aknán ez így] mozija, kultúrotthona legyen:

szokás .

K, P.

X Most Palkó Sándor l gyei tanáét

a me• Ml

előbb-utóbb el kell érnünk azt, hogy minden járási székhely várossá fejlődjön. Ezután be« szélt a tanácstagok passzivitásáról, a vb-tagók visszahúzó« dozásáról és hangsúlyozta: foglalkoztatni és beszámoltat* ni kell őket. A vb azonban be* számoltathatja az aMja nem tartozó társszerveket is bizonyos mértékig. Számoltassák be időnként a rendőrséget, ügyészséget, bíróságot, kereskedelmi vállalatok vezetőit. És ha a tanácstagok, vb-tagok ilyen témákról is hallanak majd, bizonyára aktívabbak lesznek. Kérte, hogy mindenütt ismertessék az új költségvetési elvet, amely a tanácsoknak újabb anyagi lehetőségeket biztosít községpo'iti- kai terveik megvalósításához. A községpolitikai tervek e1 készítésénél pedig támaszkodjanak a tanácstagokra, a szakemberekre és a Hazafias Népfrontra.

Palkó Sándor elvtárs összefoglalója után a megyei tanács v. b.-a a következő határozatot hozta:

1. A járási tanács az eddigi hiányosságok megszüntetése érdekében 60 napon belül dolgozzon ki intézkedési tervet.

2. A pénteki vb-ülés teljes anyagát ismertesse a járási tanács ülésén.

3. Gondoskodjon arról, hogy 1958. március l-lg a járási tanácsnak vb-titkára legyen.

4. A tanácsütéseken egy-egy állandó bizottsági elnököt számoltasson be végzett munkájáról.

5. 1958. január 15-ig tartson a vb egésznapos tanfolyamat a községi tanácstitkárok részére a jegyzőkönyvek helyes vezetéséről.

6. Nyújtson segítséget a szigetvári gépállomásnak problémájuk megoldásához.

7. Készítsen ütemtervet, hogy a vb tagjai mikor, melyik községben kívánnak segítő ellenőrzési munkát végezni.

8. A járási tanács tűzze napirendre az ifjúság nevelésének az ügyét.

9. A megyei tanács kötelezze az építési és közlekedési osztályt, hogy intézkedtek a mozsgói kultúrotthon haladéktalan befejezéséről.

Mohács és Pécsvárad után Szigetvár immár a harmadik hely, ahol a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a helyszínen, gyakorlati segítséget nyújt a járási tanácsnak. Értékes tapasztalatokkal gazdagodott nemcsak a szigetvári járási tanács és több községi tanács, hanem a megyei tanács is. És minél több hetven tart majd a tanács ilyen helv- szjni vb-iVést, annál gyorsabban sikerű' majd mefjevítani a tanácsok rmmká’á* annál tökéletesebben tö'tik maid be államhatalmi tevékenységüket — a nép érdekében.