Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-12 / 292. szám

2 N APLÖ 1937 DECEMBER IS Helyes úton jteJ-Kg? Ezt láii?k « gépjavító­/í épuszedögéj) szakemberek az NDK-ban Kevés járási tanácson köny­velhetett el magának olyan sikereket az ellenforradalom, mint a sásdin. Az elleni'orra- 4 A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fődiszpécsere, Gert- ner Ede elvtárs a napokban A ‘■‘•—í. íjuo v-i » lUi-O JUlJJV1V i 1 dalmat támogatta itt Györkös ? érkezett haza a Német Demo­József, a volt elnökhelyettes 4 és Vajda József, a volt titkár 4 is. Négy vezetőt, egy osztály-4 vezetőt bocsátottak el tavaly októberi cs novemberi tartása miatt a tanácsi' nem számítva a racionalizá lássál kikerült nyolc embert. Ilyen körülmények közüft kezdett dolgozni a pártszerve­kratikus Köztársaságban tett háromhetes tanulmány útjáról. A tanulmányúton a mezőgaz­dasági gépjavító vállalatok szakemberei Vettek részt. A közeljövőben Ugyanis számot- mezőgazdasági gépimport. NDK-ból és a né­met gépek szervizét a mező- gazdasági gépjavító vállalatok végzik el, ezért a vállalatok szakembereinek tanulmányoz ­•i tavaly \ szakembere i maga- 4 közeljövőbe anácsi'ől,4 ,ev<> mezöS a varhato az íonabzá-T __í zet. T avasszal még Györkös 4 níuk kellett az új német mező- is tagja volt, s hónapról-hó- 4 gazdasági gépeket, nain-a azon vitatkoztatía a 4 A legérdekesebb gépek közé taggyűléseket, hogy felvegyék- 4 tartozik, -— mondja Gertne: elvlárs — a neustadtiak kor­szerű cséplőgépe. Ezt a nagy­szerű gépet 16—18 ember he­lyett 6 ember is ki tudja szol­gálni. A gépnek saját húsz ló­erős villanymotorja van, de egy egyszerű tárcsacserével traktormeghajtással is működ­tethető. A gép önetetős, a ké­véket elevátor viszi fel a dob­hoz, a gép gondoskodik a ké­vék kötelének az elvágásáról és vigyáz arra. hogy még vé­letlenül se eshessen bele em­ber, vagy esetleg más súlyo­sabb dolog a dobba. így szinte minden baleseti lehetőséget automatikusan kiküszöböl. A szalma már bálákba préselve e Vajda Józsefet (!) avagy sem. Ugyanakkor — mintha érezte volna, hogy nem sok sót eszik meg a székében ’<— semmit sem törődött a munkafegye­lemmel. Néhány ember csak tessék-lássék módon dolgo­zott, mások késtek, az osztály- vezetők nem készítettek mun­katerveket és így tovább. En­nek megvitatására már nem futotta a taggyűlések idejéből, hiszen politikailag elég jól körvonalazható két csoportra oszlott akkor a pártszervezet. Györkös és Vajda eltávolí­tása után megemberelték ma­gukat a kommunisták. Meg­indult a harc a munkafegye­lemért, s mintegy három hét­tel ezelőtt véget is ért a sze­mélyes példamutatásukkal. Ma már ritkák a késések, rendszeresen elkészülnek a tervek is — a járási tanács dolgozói tehát teljesítik alap­vető kötelességüket. italán sokan legyintenek is: eh. A párttagság többsége és 4 már megint ócskavasgyűjtés? néhány pártonkívüli ma a t Hát igen, már megint. Sőt nem marxizmus-leninizmus kérdő-4 titok az sem, hogy nem is utol- sei tanfolyamon tanul. A vita 4 jára keli körülnézni padláson, most sem kevesebb, de ezek 4 pincében, műhelyekben és a viták már a kommunisták <• gyárudvarokon ócskavas után egységes elvi állásfoglalásáról 4 kutatva; tanúskodik. Sőt mi több: a4 „ . - - , erSSTÄSSÄ »Ä SSSC-tÄ pai (napokat. ^ martinkemencék üzemelése Summa-summárum: a sisdit hulladékvas nélkül nem lehet- járási tanácson is konszolidá- J séges. A martinacél-gyártás- lódott a helyzet, a pártszerve-\ hoz a zet helyes, úton jár. kerül ki a • gépből — a prése­lést is automatikusan végzi el a gép, — a töreket pedig tö- rekfuvóval a géptől huszon­egy méternyire távolítja el. Korszerű porelszívó berende­zést is szereltek a gépre, így az teljesen pormentesen végzi el az általában igen poros eséplést. A gépet már a gyár­ban felszerelték az éjjeli csép- léshez szükséges lámpákkal és éjjeli munkára is tökéletesen használható. A zsáktöltő be­rendezése olyan rendszerű, mint amilyen a nálunk hasz­nált cséplőgépeken van. azzal a különbséggel, hogy mind­egyik garatnál találhatunk egy önműködő zsákemelő készülé­ket, amelyre ha rátesszük a telt zsákot, automatikusan vállmagasságba emeli fel és megszabadítja a munkásokat a zsákemelgetéstől. Igen érdekes a silózó-kaszá- lógép is. Kaszaszerkezete épo- úgy elvágja a száraz kukorica­szárat, mint a füvet, vagy a silókukorica szárát. Ez a gép azonban nemcsak kaszál, ha­nem amit lekaszált, azonnal össze is vágja a kívánt nagy­ságra és kocsiba szórja az ösz- sz^vágott takarmányt, azt azonnal lehet vinni a silóba. Ez a gép, igen alkalmas lesz arra, hogy megoldja majd a kukoricaszárvágást. Kívánsá­gunkra bemutatták, hogy a legvastagabb fajta kukorica- szárat is könnyen le tudja J vágni. Lipcsében szintén másfél hetet töltöttünk egy mezőgaz­dasági gépgyárban. Itt több­fajta traktorral ismerkedtünk meg, láttunk különböző poro­zó és permetezőgépeket és egy nagyon ügye6 cukorrépa szedő gépet. A gép traktorvontatásű és egyszerre öt sor cukorrépát fej­jel és szed fel, majd sorba- rakja külön a répát és külön a fejet, egy következő gép,.— amely szintén ugyanahhoz a traktorhoz van kapcsolva, — felszedi a sorbarakott répát, így anélkül, hogy emberi kéz érne a répához, elvégezhető a betakarítás és fejelés egyszer­re. három ember segítségével. Ezekkel és a többi mező- gazdasági géppel alaposan megismerkedtek a javító vál- íalatok szakemberei. Megis­merkedtek a gyártásukkal, szerelésükkel. javításukkal. Bízunk abban, hogy hamaro­san a gyakorlatban is értéke-4 síthetik majd tapasztalataikat,? miután hozzánk is niegérkez-J nek az új, NDK-beli mezőgaz­dasági gépek. (K. P.) Baranya megye tanácsának karácsonyi ajándéka 4 Nagy gond az egész világon... 4 Lehet, hogy elcsépeltnek hat, húsz százalék hulladékvasra — népszerűén: ócskavasra — van szükség. Gond, nagy gond az egész világon, hogy miből elégítsék ki a hulladékvasszükségleteket. Gond nálunk is, és meg kell ol­dani nálunk is: Hogyan? E kérdést akárho­gyan csűrjük-cgsavarjuk, min­denképpen egy megnyugtató és sőt mindig többet akarunk végső megoldáshoz lyukadunk ki, az ócskavasgyűjtéshez. Gyűjteni kell a hulladékvasat. Nincs hulladékvas? De van. Ahol nem intézik el a hnlla- felhasznált . pjjersvas • dékvasgyűjtést egy kézlegyin- mennyiségének megfelelően téssel, ott van. Ezt bizonyítja az is, hogy a MÉH Vállalat pé­csi telepén a hónap első tíz napjában 1125 mázsa hulladék­vasat adtak le. A Közlekedési Vállalat 61 mázsát, a szentlő­rinci földművesszövetkezet 65 mázsát, a XIV. sz. Autójavító Vállalat 62 mázsát. Az isten­kúti általános iskola tanulói — tipikusan nem ipari kerület! — két nap alatt 31 mázsa hulla1- dékvasat gyűjtöttek, a mecsek- aljai iskolások pedig ugyan­csak két nap alatt 30 mázsát. Persze, sok vasat csak ott lehet gyűjteni, ahol akarnak Úttörőtanáeskosíás a szigeti külvárosi pártszervezetben Kedd este a szigeti külvárosi pártszervezet összehívta a területéhez tartozó úttörőcsapatok szervező bizottságainak tagjait. A színvonalas vita után a többi között elhatározták, hogy területi szervező bizottságot hoznak létre, amelyben kép­viselve lesz a pártvezetőség és a nőtanács is, továbbá őrs- és csapatvezetőket kérnek a Pedagógiai Főiskola KlSZ-szerveze- tétől. Pusztai József elvtárs, a megye úttörő titkára igen hasz­nosnak tartotta a tanácskozást és kifejezte azt a reményét, hogy más területi pártszervezetek is követik a szigetiek példáját. gyűjteni. Például nem valószí­nű, hogy a Pécsi Bőrgyárban több hulladékvas halmozódott fel, mint amennyi általában összejön egy gyárban, de itt nem kézlegyintéssel intézték el a vasgyűjtés ügyét, hanem a KISZ-szervezet a szó legszoro­sabb értelmében megmozgatta az egész gyárat. Mindenki részt vett a vashulladék felku­tatásában és »összegyűjtésében. Az eredmény: közel egy va- gonnyi vashulladékot mentet­ték meg. Van viszont olyan, vállalat is, amelyik nem szívesen válik meg a hulladékvastól. Ilyen például a palotabozsoki és a szentlőrinci gépállomás. Miért féltékenyek a hulladékvasuk­ra? Ki tudja. Tény az. hogy nem adják le. Pedig feltehető­leg van náluk is, éppúgy, mint a többi gépállomáson. Arra semmi szükség, hogy használható gépeket és alkat­részeket dobjunk az ócskavas közé,'de ami valóban hulladék, ne hagyjuk elkallódni. Nemj) kis dologról van szó. Ez nemi „ „ __ egy szeruen vasgyűjtő uttorok, najnak díszítései> beren. Az 1930-as években, ősz- hajú, magyaros bajuszú. szemüveges, idős férfi járta be a magyar és a nemzetisé­gek lakta baranyai falvakat. Úgy bolyongott, mint Mó­ricz Zsigmond országjárása során a Hortobágyon, az Or­mánságban, vagy a Székely- földön. Fonográfja nem volt, de mindenütt elővette jegy­zetfüzetét. S hangyaszorga­lommal gyűjtögette, jegyez- gette, mentette a feledésbe menő népi értékeket: az ősi baranyai népdalokat, népha­gyományokat, hiedelmeket, népi játékokat, adomákat. Hatvannégy baranyai köz­ségben összesen 4500 népraj­zi adatot gyűjtött össze. Így született meg dr. BerzeNagy János volt pécsi tanfelügye­lőnek „Baranyai -magyar néphagyományok” című há­romkötetes, 1830 oldalas ha­talmas néprajzi munkája. Ezt Pécsett, 1940-ben Bara­nya vármegye közönsége a saját költségén adta ki. Dr. Berze Nagy János éle­tének fő műve azonban nem ez, hanem a „Magyar -nép­mesetípusok'' című, kézzel írott, 3778 oldalas alkotása, amelyen több mint harminc­két évig dolgozott. Megírá­sával az volt a célja, hogy rámutasson: mi az, ami az egész emberiség szellemi ha­gyománykincsével közös vo­nás: mi az, ami ősi kúltúr- környezetünkből való; mi ez, amit Európától átvettünk, il­letve átadtunk. A mese­anyagot minden egyes típus­nál összehasonlítja a velünk és körülöttünk élő, valamint a rokonnépek hagyományai­val, a típus anyagának tárgy- történeti, mitológiai és nyelv tudományi vonatkozásaival együtt. „Magyar népmesetípusok” című művében összesen 1620 népmese indítékára mutat rá. Minden egyes mesetípus előtt előrebocsátja a típus nevét és megállapított őské­pét. felsorolja a jellemző motívumokat, vagy eleme­ket, úgy amint azt Bolté tet­te a Grimm-meséknél. A tí­pus ősképét azután megjele­nési, vagy kiadási idővend­ben követik a változatok, amelyekben a jellemző mo­tívumokat, vagy elemeket, mintegy a típus ősképének vetületit tünteti fel. Emellett művében feldolgozza az ed­dig közzétett magyar mesék anyagát is 1933-ig s ezekkel együtt azokat a meséket is, amelyeket az ország külön­böző területein élő magyar­ság körében gyűjtött, de nyomtatásban még nem je­lentetett meg: Ilyen hasonló mű az egész világon csak egy van: a Bol­té által kiadott magyaráza­tok a Grimm-mesékhez. — Azonban ez a mű meg sem kíséreli a típusok szerinti rendezést. Dr. Berze Nagy János „Magyar népmesetí- pusok” című kétkötetes nép­rajzi munkája a legelső és eddig egyetlen’-magyar mű ebben a nemben. Ez a mű nagy terjedelme miatt tizenhárom évig nem talált kiadóra. Értékét és je­lentőségét azonban ez év ele­jén felismerte a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amely a -népmű­velési osztály javaslatára el­határozta, hogy a ^Magyar népmesetípusok'’ című mű­vet teljes terjedelmében, a. saját költségén kiadja. A megyei tanács ezzel felbe­csülhetetlen kültúrmisszlót teljesít, mert tizenhárom év után, az elkallódástól meg­mentett egy olyan éri élre s néprajzi művet, amely a kö­zeli hetekben már közkincs- csé válik: Pécsett, a Mecsek Nyom­dában már hónapok óta ké­szül a „Magyar népmesetí­pusok" című kétkötetes mii, amely az idei karácsonyi, könyvpiac néprajzi, illetve tudományos újdonsága lesz. A bevezető részt dr. Bánó István, a budapesti Központi Pedagógustovábbképző In­tézet tanszékvezető főiskolai tanára írta. Ez a bevezető rész a műben orosz, angol, francia, német és finn nyel­ven is megjelenik. így a „Magyar népmesetípusok" cí­mű munka nemcsak Magyar- országon, hanem a népme­sékben gazdag Szovjetunió­ban, Németországban, Ang­iid ban, Franciaorszá gba-n, Finnországban és több más külföldi országban is nagy érdeklődésre és visszhangra számíthat. PUSZTÁT JÓZSEF Tájjellegnek megfelelően díszítsük a művelődési otthonokat! dolga, nem csak a MÉH dolga,( hanem mindnyájunké. dezései nagyjából „egy kapta­fára” készültek. Ritkán talál­Hogyan takar mányozzuk a teheneket? Közel negyven éve foglalko­zik állattenyésztéssel Varga Károly, a Görösgali Állami Gazdaság törzstenyésztője. Ez idő alatt igen. sok tapasztala­tot gyűjtött. Elsősorban az ő szaktudásának köszönhető, hogy Görösgalon van a me­gye egyik legjobb tehenészetei A Görösgali Állami Gazda­ság is vásárolt tehenekkel kezdte meg a szarvasmarha- tenyésztést. Még tavaly is öt­ven tehenet vásároltak; Ezek közül egynéhány bevált, a többit meghizlalták és elad­ták. Azt mondja Varga elv­társ, hogy az első célkitűzé­sük az volt, hogy legalább minden (éhén megadja a napi tiz liter tejet Ezt elérték és most már csak olyan tehén borjúját hagyják meg továbbtenyésztésre, mely legalább tizenöt liter tejet adott, vagy ad naponta. Ez a helyes irányzat világosan meg mutatkozik e néhány adaton is. Az 1953—54-es gazdasági évben 2127, az 55-ösben 2444, az 56-osban 3015, az 57-esben pedig 3750 liter évi tejterme­lés esik egy-egy tehénre; A selejtezés, a jú egyedek kivá­lasztása tehát nem \wlt hiába­való egyrészt azért,, mert a fenti eredményt hozta, más­részt azért, móri ma már 10 harminc 'literen, 70 húsz lite­ren felüli, 100 15—20 liter kö­zötti tehénnel rendelkeznek és mindössze 70 olyan tehenük van, amelynek a napi terme­lése 10—15 liter között mozog. Igen ám, de ez még nem ad választ a fellett kérdésre. Va­lóban hogyan, milyen eszkö­zökkel fokozták a tejterme­lést? Egyszerű, nagyon egy­szerű eszközökkel; Lehetne több tehenet is ven­ni alapul, de talán a leghelye­sebb, ha egy példán keresztül mutatjuk be, miként is érték el a 123-as Zsókánál a tejter­melés növekedését. Ez a tehén 1950-ben született; 1952—53- ban 2425 liter tejet adott. Ez nem sok, sőt kevés, és ha nem szakember kezébe kerül ez a tehén, akkor lehet, hogy már rég elfogyasztották volna; Pe­dig kár lett volna érte; Kár bizony, mert Zsőka 54-ben már 2791 liter tejet adott és 55-ben már elérte a 4084 litert; Tej­termelése emelkedett és ezért rém sajnálták tőle a pótabra­kot. 1956-ban már 4633 liter és 1957-ben 7.507 liier a tejtermelése ami már nagyon szód ered­ménynek számit: A Zsókára azért figyeltek lése. Ekkor az abrakclásná" külön gondot fordítottak rá. Először tíz literre állították be, majd fokozatosan emelték az abrakját. Az alaptakarmányon kívül minden liter tejre 12 deka árpadarát, 23 deka kor­pát és 8 deka szójababdarát kapott. Az alaptakarmánya na­ponta 15 kiló Szudán! fűből, 25 kiló csalamádéból, 15 kiló lu­cernából, fél kiló korpából és szójadarából állt. Amikor 20 literre készítették elő, akkor az alaptakarmányon felül na­ponta 12. kiló abrakot kapott a. tehén, moslék formájában háromszori napi elosztásban. Az előkészítés eredménnyel járt. Március 26-án a tehén egy 41 kilós borjút ellett és április 24-én 38,7 liter tejjel fejték be. Négy hónapon ke­resztül 30 literen felül fejtek tőle. Jelenleg a napi termelé­se 25,2 liter. A laktációs idő alatt október 31-ig 219 nap alatt 6997 liter tejet adott, de még 81 nap van vissza a lak- tációból és ez idő alatt még mintegy 1600 liter tejre számí­tanak. Zsókáról még annyit, hogy jövő év április, májusá­ban 50 kiló tep termelésére ké­szítik elő és bíznak abban, hogy nem okoz most sem csa­lódást. És erre a takarmányo­zásra nem fizetnek rá, sőt az idén már minden liter tejen fel, mert hosszú időn kérész- .twmnyo'c fii ért kevertek tül egyforma vo tej terme- Egyes terme'ős/övetke/' is. elv­ben, de főleg az egyénileg gazdálkodók körében gyakran hangzik el az, hogy a tehén nem nagyon hálálja meg az, abrakot. Ezeknek az emberek­nek annyiban van igazuk: ha rendszertelenül, össze-vissza abrakoljuk, akkor nem hálál­ja meg, de különben igen. — A legtöbb paraszt kicsap­ja a tehenet a legelőre és ami­kor hazajön a tehén, otthon majdnem semmit, vagy azt ad neki, ami éppen otthon van — mondja Varga elvtárs, az­tán ceruzát, papírt vesz elő és számol. Megéri-e a takarmány — ez most a kérdés, ö azt mondja: meg. Silót minden gazda készíthet. Ez pedig ki­tűnő téli takarmány. De ter­melhet más olyat is, amit a szarvasmarha szeret. Télen te­hát a tehén alaptakarmánya állhat 25 kiló silóból, 8 kiló lóhere- vagy lucernaszénából, '3 kiló polyvából, 10 kiló ta­karmányrépából. Ez az egész 15 forintba sem kerül és a kondícióban tartáson túl ele­gendő öt liter tej termelésére is. Ha ennek az öt liter tejnek az árát leszámítják, akkor ki­derül, hogy majdnem semmi­be se került a tehén tartása. Ha a tehenünk e'érte a 600 kilós átlagsúly4, könnyön elő- ké-zítlietjiik pót abrakkal a ható olyan művelődési otthon, ahol a díszítő elemek, például az asztalterítők, fali díszt á-* nyerők vagy más belső díszítő tárgyak megadnák az otthon . tájjellegét. 1 ( A sellyei járási művelődési, otthonban nemrégiben nagyon ^helyes kezdeményezést láttunk; ? ormánsági múzeumot létesítet- ? lek az Ormánság lakta nép- f szőtteseiből, kézifaragásaiból; több tej termelésére. Az abra kolás is kifizetődik. Az egy li­ter tej előállításához szűk só- Miért ne lehetne másutt, is ges 12 deka árpa 17 fillér, aj ha nem is múzeumot létesíte- 20 deka korpa 20 fillér, a g J ni — de a tájjellegnek megfő* deka szója, vagy napraforgó- tárgyakkal már szemre is dara 16 fillér. Tehát ötvenhá- . i barátságosabbá, _ otthonosabbá w----------— — honokat” (— ray) rom fillér értékű abrakért ka- J,tenni a művelődési otthonokat? punk egy liter tejet, természe­tesen, ha ezt helyesen osztjuk (i el. Ha tehenünk naponta csak dp- „IrpS-f négy kiló abrakot kap ilyen lASemiOlVCr ressi W»­körülmények között, már ak- tt NATO kor is képes tizenöt liter tej 4 csúcsértekezletén termelesere. Ez pedig több f mint 30 forintos napi hasznot!1 Washington (Reuter). A Fe* jelent a gazdaságnak. Persze. hér Ház kedden közölte, Eisen- helyes adagolással a termelő- *' hower elnök elég egészséges szövetkezetek és az egyénileg \ ahhoz, hogy _ reszt vegyen a dolgozó parasztok is a Görös- csúcsertekezleten. Valo­gali Állami Gazdasághoz ha- \ sz.muleg penteken indul repu- somSóan emelhetik a tejhoza- \ llfí<jpen Panzßba. mot rig. egészen a legvégső hatá­h a titka 916 mázsa hízó 4 A Kelemenligeti Állami 4 Gazdaság, amely hosszú éve­ken keresztül sokszor még a tervét sem teljesítette, az idén az előirányzott 650 mázsa hí­zó helyett 916 mázsát szállí­tott le. Tejtermelési tervét is túlteljesítette. 220 ezer liter volt az előirányzata, ezzel szemben november 30-ig 255 _ _ ezer liter tejet termeltek, is,' ra, hogy nem szabad sajnálni 4 hogy a tejtermelésben még a takarmányt, mert annak az 4 jobb eredményeket érhesse­a görösgali tejtermelés növe­kedésének. Nem nagy dolog, mindenki utánuk csinálhatja- a termelőszövetkezetek is, az egyénileg dolgozó parasztok is. Az eredmény nem marad el, ha hallgatnak Varga Ká­roly két legfőbb tanácsára: az egyedi takarmányozásra ősar­ara. s/Ö ha helyesen etetünk, több-4 lií>k e[_ a bejer vissza térül; Szalai János re eseti 19 vzer 4 köbméter siló helyett 32 ezer 4 köbméter silót készítette’.:.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom