Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-12 / 292. szám

DECEMBER IS

NAPLÓ

3

Népfronttal

as alkotó9 építő népi egységért

Három festő kiállítása

ÍVem új színfoltja a Ha■L ” zaftos Népfront-mozgalom a magyar közéletnek. Életre hívása történelmi időkben, a második világháború zivatarában, a fasizmus tobzódásában, az igaz magyar függetlenségre áhítozó, a nemzet jövőjéért felelősséget érző magyar hazafiak összefogásából vált történelemformáló erővé.

A szovjet hadsereg csapásai alatt a történelem süllyesztőjébe került a népellenes feudális-kapitalista al- lamrend. A munkás-paraszt szövetség crejéx>el, a kommunisták vezetésével, a hazafias nemzeti erők összefogásával rövid esztendők alatt újjáépítettük lerombolt országunkat és elkezdtük a szocialista haza felépítését. Mindannyi nagyszerű eredményünk vitathatatlanul a szocializmus fényes győzelmének bizonyítéka. De egy idő után a széles népi összefogás foszladozott, omladoztak a munkás-paraszt szövetség falai, elhalványultak az éltető népi összefogás csillagai, alábbhagyott a nagy sikerekre, verhetetlen harcokra mozgósító népfront tevékenysége.

A párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány szakítva a múlt hibás nézeteivel, módszereivel módot és lehetőséget ad, hogy ki-ki a maga területén, az üzemben, e hivatalban, az egyéni gazdaságban, termelőszövetkezetben, az élet minden területén, a. társadalmi próblé- . mák megoldásában összefogva hozzáláthat sorsának formálásához, munkálatához. Az eredményes munka mostani alapvető feltétele, hogy összefogjuk azokat a jószándékú, becsületes dolgozókat, akik az alapvető kérdésekben, a párt vezetésében, a béke megvédésében egyetértenek, még ha részletkérdésben van is vitatni valójuk.

Jelenleg is elsőrendű feladat a népfrontbizottságok további talpraállitása, felfrissítése új erőkkel, új gondolatokkal, jó tervekkel. Sok még a tennivalónk a népfrontgondolatnak széles tömegekre való kiterjesztésében is. örömmel vennénk, ha az értelmiség széles tábora is megtalálná helyét, munkáját a népfront egyre növekvő seregében. Most. alakulnak a különböző szakbizottságok a népfront kebelében. A gazdasági, kulturális, jogi és békebizottság, mind-mind fórum, melyen keresztül széles lehetősége van a jószándéknak, az építő tervnek, javaslatoknak. Okos gondolat a gazdakörök, ■ olvasókörök életrehívása a népfront keretein belül. Itt bő lehetőséget kaphatunk kultúrigényeink kielégítésére. Ezen belül gazdára találhatnának a különböző szakbizottságok, színjátszó, tánccsoportok, szakkörök, stb.' Megtalálná itt

helyét minden tanulni, szórakozni, a közösségért dolgozni kívánó dolgozónk. Van-e itt külön programra szükség? — merül fel a gondolat. Van-e szebb program a szocializmus építésénél, a nép jólétének, kultúrájának munkálásánál, a város, a falu fejlesztésénél? Nincs!

Új típusú erőmű

A Moszkva környéki szén- medencében felépítették a világ első olyan gázturbinás erőművét. amelynek működése a szén földalatti gázosításán a'a- NDul. Az erőmű kis helyet fog'lal el. Sohasem találkozhatunk rüI fels2Ínre A geológusok ki-t a h^romuvekne megszokott számít(>tták. hogy a lelőhely:

lÄSÖ’ÄSÄTa» »rt.»k„i 5o „1,56 urna »a-i

ne] egyenerteköek. |

mérséklet sok ezer fokra emelkedik. S e félelmetes energiát] is az emberi akarat irányítja.: A föld<alól 180 centiméter át-1 mérőjű csöveken kresztül órán-t ként 42.000 köbméter gáz ke-:

medencékkel, tömörség, kisméretű berendezéseit — ezek jellemzik az új létesítményt.

Az erőmű egyszerű és szép épülete mellett óriási sík mező terül el. amelyet csövek hálózata szel át. Sehol egy ház vagy gép. Mégis ezt a területet .,gáz- uenerátor műhelynek” nevezik. Ugyanis 40 méterre a felszín alatt itt izzik a szén. A hőAz erőmű berendezéseit a le- ningrádi kohászati gyárban készítették el. Az első turbina kapacitása 12.000 kilowatt.

Az egész technológiai folyamatot úgy szervezték meg. hogy a hő- és energiaveszteség a minimális legyen.

A tanácsok hatáskörének] *-*• kibővítése kapcsán na-] gyobb lehetőségek nyílnak a: társadalmi, községfejlesztésii problémák megoldására. A] községekben visszamaradó] adótöbblet, a község fejlesz-] tési hozzájárulás, a tanácsi] vállalatok nyeresége, ezek] okos felhasználása sok min- i denben segítségére lehet a] falu ifjúságának, idősebb jé-] vek anyagiakban való közve-] tett kielégítésében. A mozi] mellett mindjobban kell szé-j lesíteni falun a színházi elő-] adásokat, a nagy közönség] számára. Le kell hozni a já-] rásokba neues művészek kép-] kiállítását, tárlatait. Meg: kell becsülni és összegyüj-] leni a néprajzi értékeket, hagyományokat újonnan szer-: vezendő táj-múzeumokban.': Mindenhová fürdőt, egész-: ségházat, villanyt, járdát,' közkutat. A cigánykérdés is megérett a megoldásra. A cigányifjúság tanítása, itne-] velése, a bűnözés, a lopás szigorú megtorlása, a dolog-: kerülés büntetése mind-mind olyan terület, ahol dolgozni, tevékenykedni a jobb jövő érdekében kötelesség is mindannyiónk számára.

Nem hiszem, hogy szektám jelenség nyilvánulna meg a népfrontmozgalomban, hogy az csupán az egyénileg gazdálkodó parasztok szószólója lenne. Nyilvánvalóan falun a népfrontbizottságok többségükben dolgozó parasztokból alakultak. Mindamellett szép számmal vesznek részt termelőszövetkezeti dolgozók, kisiparosok, mun- , kások, értelmiségiek, papok is.

A Hazafias Népfront hű szövetségese a pártnak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak. Hiszem, hogy ez a szövetség sok hasznosat, nagy eredményeket szül a magyar nép, a magyar dolgozók számára.

SÓLYOM JÓZSEF népfrontbizoltsági tag

S Kiss Tibor, Lantos Ferenc, Tillai Ernő kö- I zös kiállításán bizonyára sokakban merülnek majd fel kérdések. Talán hozzásegíthetünk a problémák megértéséhez azzal, ha e festők kezébe ecset helyett most tollat adunk és megkérjük őket, néhány mondattal közöljék művészi elgondolásaikat.

KISS TIBOR: Véleményem szerint a képzőművészetnek az absztrakt irányzat nem végcélja, hanem feltétlen szükséges kísérleti módszere. A zenében talán az összhangzattan felel meg ennek. Bár ezek az absztrakt tanulmányok általában keresés céljából születnek (ugyanúgy, mint a zenében a nagy mesterek keze alól kikerült etűdök), egy szűkebb probléma megoldásának Idi’önféle variációi, mégis műalkotásként foghatók fel.

E tanulmányok nagymértékben fejlesztik a kompoziciós készséget az alkotóban, akár tudatosan, akár ösztönösen nyilvánul ez meg.

LANTOS FERENC: 1952 óta foglalkozom rendszeresen a festészettel. Célom kezdetben az volt, hogy a képen egy-egy színskálára hozzam össze a látottakat. Tájképeim festésekor mindig megvolt a vágy bennem a leegyszerűsített formák, a lényeg egyszerűbb, de mégis kifejezőbb ábrázolására. Érdekelt a térbeliség viszonya. Azonban éreztem, hogy rengeteg művészi gátlás van bennem és elsősorban ezeket kell leküzdenem. Korunkban a tér problémája már másképpen vetődik fel, mint régen. Ma, amikor a fejlett technikai civilizáció lehetővé teszi más égitestek felé orientálódásunkat is, lehetetlen, hogy kizárólag az eddig megszokott íormanyelven, a reneszánszba« felfedezett és azóta már megoldott perspektivikus ábrázolásmódban fejezzük ki magunkat. Ezt a látásmódot — mely ma már általános iskolai tananyag és amelyet még az egyébként automatikusan természet- elvűnek látszó fotóművészet is újabb, elsősorban dekoratív- látásmóddal cserél fel — a képzőművészetben is változatosabb, szuggesz- tívebb, modernebb kifejezésmóddal gazdagítjuk.

TILLAI ERNŐ: A kép öltálló törvényszerűségekkel rendelkezik és amikor a valóságot a leginkább akarjuk kifejezni, akkor vagyunk kénytelenek attól a leginkább elszakadni. A valóságos élmény nemcsak optikai síkon ragad meg bennünket, hanem akusztikai, plasztikai, időbeli és asszociatív vonatkozásban is, míg a képélmény kizárólag optikai síkon jelentkezik s ezt a néző alakítja át — a kép szuggesztív erejétől függően — valóságosnak tűnő élménnyé.

A korszerű festészet törekvései közé tartozik a képélmény szuggesztivitásának növelése, melyet a valóságelemek sűrítésével és szokatlan csoportosításával kíván elérni. Ezzel a nézőben asszociatív úton új, sohasem látott, a képből fakadó és mégis valóságosnak tűnő élményt kelt.

A kiállítók szeretnék, ha képeikkel és void eszmefuttatásukkal egészséges vitát indítanának ei a pécsi képzőművészeti életben:

Sarkad iné Hárs Éva

► imtmiMtitMMn

..................................................................................t

Az 1958-as évi költségvetési előirányzat vitája

a szerdai tanácsülésen

Pécs város tanácsa szerdán és ezt hozza összhangba, kap- délelőtt tanácsülést tartott, .csőija össze Pécs Város egész- amelynek napirendjén a kerti- ségügyi intézményeinek fejletí tanácsok, valamint a megyei jogú város 1958-as évi költségvetési előirányzata szerepelt. A költségvetési tervezet adatait dr. Lajos József, a pénzügyi osztály vezetője, meg bízott vb-titkár ismertette, majd elhangzottak a tanácstagok észrevételei, javaslatai a költségvetéssel kapcsolatban.

lesztésd tervével; Javasolta, hogy Pécsbányatelepen a kórházban ne csak hússzal növellis célokra fordítottak: Rámutatott arra, hogy a művelődési osztály kidolgozta Pécs iskolái tatarozásának 3 éves tervét; Még az idén sor kerül a Széchenyi Gimnázium, a Leőwey

jók az ágyak létszámát,“ mert Klára, . a Janus Pannonius

Dr. Méhes

___________Gyula profeszsz

or a . költségvetés egészség- ügyi előirányzatához szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy Pécs város egészségűéi fejlesztése elválaszthatatlan a pécsi egyetem fejlesztésétől. Annál is inkább, mert az orvostudományi egyetem nemcsak orvosképzéssel, vagy tudományos kutatással foglalkozik, hanem beteg- gyógyítással is. Arra kérte a tanácsot, készítsen távlati :: egészségügyi fejlesztési tervet

ez nem kielégítő, nagyobb gondot, fordítsanak a megelőző Orvosi intézkedésekre, tehermentesítsék a klinikákat, amelyek túlzsúfoltak, egészítsél! ki a körzeti orvosi rendelők felszereléseit, egyszerű lakáscserével biztosítsák azt. hogy külön helyiségben iskolafogá- szatá rendelő működhessen, gondoskodjanak a véradó állomás fejlesztéséről.

Lirilca László.

Dr.

a Megyei

Gimnázium, a Mátyás király úti általános iskola és a vasast iskola renoválására; Felhívta a tanács figyelmét arra, hogy Pécsett a játszóterek nincsenek megfelelően felszerelve, illetve a felszerelések időközben eltűnnek. Ezért javasolta: a tanács foglalkozzék egy vidám park létesítésének gondolatával.

Ambrus Jenő elvtárs, az

MSZMP városi titkára ismer- Rendelő Intézet igazgatói') tette az ország jelenlegi gaz- felszólalásában hangsúlyozta dasági helvzetét és a jelenlegi hogy Pécs keleti városrészében városgazdálkodási nehézségképpen úgy szükség lenne egv ket Hangsúlyozta: köszönet kis rendelőintézet felállítására illeti kormányunkat, amelv a mini a nyugati városrészben, nehéz, gazdasági helyzet ellené- hogy a szénbányászati do'gr,- re ^ lehetővé tette, hogy Pécs

Ha a múltban valaki meg öregedett, két sors vári rá: ha egy kis vagyonkát gyűjtögetett magának fiatalabb korában és akkor valahogy eléldegélt öregségére, vagy — és ez a szomorúbb eset. a gyakoribb eset volt — szegényházba ke- liilt. Aztán változott a helyiét és változott az öregek sorfa is. Ma már aki rászorul, az bekerül a szociális otthonba — men valóban otthon —, ahol jobban gondját viselik, mint a saját gyermekeik.

Ezt ők mondják, a szociális otthon gondozottjai és elmondják mindenkinek, aki csak felkeresi őket. A Tímár utcai otthon — melyet négy éve vett kezelésbe az állam, hetven idős, munkában elfáradt embert gondoz. A legfiatalabb a 64 éves Friedmann néni, a legidősebb pedig a 87 éves Mózsi bácsi és a 88 éves Máriássy Sándomé. S a hetven öregre egyenként 600 forintot fordít havonta az állam. S ez igen jó ellátást nyújt számukra. Két- háromágyas szobában, központi fűtéssel társalgóval ellátott otthonban élik la életüket. A kosztról kiHö-n dicshimnuszokat zengenek, hiszen minden szerdán tizenkét libát vágnak.

Az életükről beszéljenek talán az otthon lakói,

Londonból tért hasa

Az otthon lakói csak egyszerűen London Pepinek hívják. Valódi neve özv. Weisz Dezsorié. Még 1946-ban kiment Londonba a fiához, aki csaknem három évtizede él ott. De a

— Húzott az otthon, a testvérek, meg a fiam helyzete. Na igen — magyarázza — a fiamék heten vannak odakint, s bizony akármilyen jól is keres. csak nehéz a hét éhes szájat betömni. Négy gyereket kell taníttatnia, s az bizony odakint nagyon sokba kerül. Mert ott nem ingyen iskoláztatják a gyerekeket.

Aztán még elmondja, hogy most kapott új pongyolát az

honvágy és az itthoni testvé- otthontól, aztán hamarosan

rek hazahúzták.

Három évvel ezelőtt levelet írt a kormánynak, és kérte, tegyék lehetővé, hogy még egyszer és utoljára visszatér-, lünk hessen hazájába. Az állam fele útiköltségét fizette, majd pedig a 70 éves idős asszonyt elhelyezte Pécs egyik legszebb szociális otthonába.

— Miért jött haza?

kap szép sárga barchet há!ó- inget.

— Mert gondoskódnak ró4ki ismerte Adyt

Xeve: Presburqer Gyuláné. Kora 70 éves, de hatvannak

sem néz ki.

— Jót tesz az otthon, a nyugodt élet. .

Arra büszke, hogy annakidején a munkásmozgalomban melyből maga is aktívan kivette a részét, többször találkozott Ady Endrével, később József Attilával. Már 1919-ben felvonult és tüntetett az imperialisták ellesi, aztán később

— hol illegálisan, hol nyíltan

— állt ki a munkások igazáért. Még jól emlékszik, amikor a háború, alatt pincében jöttek össze pártgyűlésre, s rettegve várták, melyik pillanatban csap rajtuk Horthy rendőrsége.

Ma. is párttag. Klein József- névéi és Klein Adolffal tárogatnak el a belvárosi párt- szervezetbe. Az otthont ő is dicséri, jól érzi magát és szeretettel beszél az állam gondoskodásáról.

Valamennyi öreg élete regénybe illő történet. Hetven tró kellene ahhoz, hogy valamennyit megírja és közre adja. Van itt középiskolai tanár aki a társalgóban diákjait idézi fel emlékei közül, egykori szépasszony, akit három festő is lefestett, s arcképét állandó kiállításon mutogatják. Dl bármennyire sokoldalú is életük története, öregségüket most egyformán, szépen élik le a szociális otthonban.

(GÁLDONYl,

zókat éppen úgy elláthassák egészségügyi szempontból, mint az uránércbánya munkásait. A város egyetlen fürdőjével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Pécs város szégyene. Használható állapotba kellene helyezni — mondotta — sőt a tanácsnak távlati tervet kellene kidolgoznia Pécs fürdőügyi problémáinak megoldására.

Az egészségügyi problémák mellett a város lakosságának vízellátási gondjai is felvetődtek a tanácsülésen. Tanácsik Lajos tanácstag kifogásolta, hogy a Vízművek sokszor egv- cgy városrészt egész napra kikapcsol a vízfogyasztásból. Javasolta: a tanács foglalkozzon a Duna—Dráva—Pécs csatorna létesítésével, illetve a Drávát is próbálja bekapcsolni Pécs vízellátásába. Felszólalásában foglalkozott az államosított házak tartozásával is. Megemlítette: vannak olyan volt házigazdák, akik két házat is visszakaptak. A kettő közül a legelhanyagoltabb állapotban lévőt eladják, így sóm ők. sem a vevő, sem a PIK nem gondoskodik a ház res- tausálásáról. közben annak állaga állandóan romlik. — Tan- csik Lajos volt az egyetlen tanácstag, aki felhívta a tanácsülés résztvevőinek figyelmét, hogy Pécs város 1958-as évi költségvetésének összege: a 75 millió forint mögött észre kell venni az emberről való fokozottabb gondoskodást.

Kaba Ferenc emlékeztetett arra, hogy egy évvel az ellenforradalom uíán, senki sem gondolta • volna, hogy Pécs 1958-as évi költségvetése 75 millió forint leltet örömmel vette tudomásul, hogy a jövő évi költségvetésben nagy Ö6Z- szegeket irányoztak elő az iskolák tatarozására, annál is inkább, mert a felszabadulás előtt a legkevesebbet kulturáváros 1958-as évi költségvetése a tavalyinál magasabb legyen. Hozzátette azt is, hogy a takarékosság szem előtt tartásával lehetőség nyílik arra, hogy a költségvetésben elő nem irányzott összegeket lehessen biztosítani. A szocialista tulajdonnal való visszaélés megakadályozásával, a vendéglátóiparban elkövetett csalások, súlycsonkítások megakadályozásával. a színház műsorpolitikájának megváltoztatásával sok millió összeget lehetne megtakarítani, amit azután a dolgozók érdekében szociális, kulturális és egyéb területen lehetne hasznosítani. Ezek minden különösebb beruházás nélkül is megvalósíthatók;

A hozzászólások és javaslatok elhangzása után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta Pécs megyei jogú város és a kerületek 1958-as évi költség- vetését. Utána Györkő Antal elvtárs, a városi tanács elnöke bejelentette, hogy Göcz Bélát ideiglenesen a tanácselnök- helyettesi teendők ellátásával bízták meg.

Kiss Istvánná, a Városi Nőszövetség titkára az interpellációk során közölte, hogy az államosított házakat visszanyert tulajdonosok, házigazdák úgy viselkednek, mintha még ma is a kapitalista társadalomban élnének. Nevezetesen megtiltják a sokgyermekes családoknak, hogy gyermekük az udvaron játsszon, felemelik a lakbéreket, mindent elkövetnek, hogy a házukban lévő dolgozókat lakásukból kitúrják. Dr. Lajos József, a pénzügyi osztály vezetője bejelentette: :! tagú bizottságot alakítottak, amely az államosított házak mentesítése ügyében hozott eddigi határozatokat felülvizsgálja, mert sok esetben a méltányosság elvét nem tartották be a házingatlanok visszaadásánál,