Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283. szám

5959 DECEMBER 1 NAPLÓ Baranya 12 állami gazdasága rentábilis Baranya 12 állami gazdasá­ga rentábilis. Nem valótlan­ság e mondat, hanem örömteli valóság. Nagy szó ez, amikor köztudomásúan milliókat fi­zettünk rá még tavaly is e mezőgazdasági nagyüzemek­re. Ma pedig, ez év első há­romnegyedének eredménye­ként nincs ráfizetés. Az év­közi helyzet december végéig javulni fog. slí emelt árak nélkül rentábilisak Semmiféle csodatevő nem költözött az állami gazdasá­gokba, csupán az történt, hogy á kormány eltörölte azokat a kötöttséget, amelyek szerint azelőtt köteles volt dolgozni minden állami gazdaság, mód nyílott mindegyiknek lehető­ségeit jól kihasználni: Ez és a gazdaságok megjavult vezeté­sé, dolgozóinak jó és javuló munkája hozta ezt az ered­ményt. Akik kevéssé tájéko­zottak, talán így szólnak a fentiek után: „Könnyű rentá­bilissá tenni, ha az állam fel­emeli az átvételi árakat.” Va­lóban felemelte, de nem az emelt árakon számítják a gaz­daságoknak, s az emelt árak nélkül rentábilisak. S ez így még nagyobb, még örömtelibb eredmény. Sok összetevője van ennek a — nyugodtan mondható — meglepő eredménynek. Az ál­lami gazdaságok termelése emelkedett. Megváltozott a gazdálkodás iránya. Idén is­mét nekik volt legmagasabb átlagtermésük kalászosokból, takarmány szükségletüket már nem vásárlás útján biztosít­ják, mint tették ezt kényszer- helyzetben sok éven át. — A megnövekedett kukorica, ta­karmánygabona, szálas és pil­langós vetésterületük termése fedezi szükségletüket. Emel­kedett a tej- és hústermelésük mennyisége. Tavaly egy tehén­tő’ egy év alatt 2274 liter te­jet fejték. Idén háromnegyed év alatt már 2562 liternél tar­tanak és előreláthatólag elérik a tehenenkónti 3200 litert. Ha­sonló a helyzet a húsnál is, kivéve a hizottsertést, ahol a mennyiséggel ugyan nincs baj, de a ráfordított költségek nem csökkentek. Mert erről is — a költségek csökkenéséről is — örömmel lehet számot adni. Nemcsak többet, olcsóbban is termelnek Nemcsak a termelésük emel­kedett megyénk, állami gazda­ságainak, nemcsak olyan nagyszerű tény van e téren, hogy árutermelésük az éves tervnek, máris 83.5 százaléká­nál tart, hanem, hogy olcsób­ban termelik és bocsátják az ország rendelkezésére termé­keiket. Néhány számot erről. Idén 163 forintért termeltek egy mázsa kenyérgabonát a tavalyi 190- forint helyett, ta­karmánygabonájuk önköltsé­ge mázsánként 24 forinttal alacsonyabb az 1956. évinél, a tej literje 3.35 forintról 3.03 forintra csökkent. Növendék­üsző ét? tinónevelésnél több mint hat forinttal alacso­nyabb egy kiló hús ára, a ma­lac kilója pedig 29.84 forint­ról 23.19 forint lett. Csökken­tek az úgynevezett általános költségek is, amelyek mögött sok felesleges kiadás húzó­dott meg a múltban felesleges munkakörökkel. E felesleges­séget lefaragták, mert már előbb is vadhajtásnak tartot­ták és . a kiadással együtt csökkent a bürokrácia is. En­nek során és a racionalizálás­ét.' 12 százalékkal lett alacso­nyabb munkaerő-létszámuk, ennyivel kevesebb em.ber vég­zi a jobb, eredményesebb munkát. Az, hogy rentábilisak me­gyénk állami gazdaságai, nem jelenti, hogy valamennyi már ezen a színvonalon áll. Nem. inert nem egyforma szintről Hduítak ez év tavaszán. Bár­mennyire ús volt egyformán állami gazdaság tavaly is, az­előtt is például Kelemenliget és Boly, Siklós és Pécs, — a különbség nagy volt. Ezért van, hogy jelenleg vannak komoly nyereséggel dolgozó, rentábilis és még ráfizetéses állami gazdaságok. De biztató, hogy e régebben gyenge, nem éppen a nagyüzemi mezőgaz­daság fölényét hirdetők is so­kat javultak és idén már ke­vesebb ráfizetéssel dolgoznak. A Beremendi, az Ormánsági és a Pécsi Állami Gazdaság viszi jelenleg a jövedelmező gazdálkodás pálmáját, de a Elkészült Pécs 19&8-as éri költségvetési előirányzata 73 millió forint a bevétel, 75 millió iorint a kiadás Pécs megyei jogú város tanácsának pénz­ügyi osztálya elkészítette és a végrehajtó bi- pénteken délelőtt megtartott ülé­sén jóváhagyta a város 1958-as évi költségve­tési előirányzatát. gazdaságai. Növekszik a gé­pek száma, sőt'számos speciá­lis munkát végző gép állt, vagy zottság a áll a közeljövőben munkába ér szabadítja meg nehéz munka tói az embereket. Készek a, ....... , .... , ... .... tervek egy rendkívül modern!1 ,A. J“v° e,vi költségvetési előirányzat terve- kísérleti istálló építésére, ame- I z^enel a kormány az eddigieknél jóval na- lyet az NDK tapasztalatai 7°bb hatáskört es önállóságot biztosított a alapján létesítenek. Csak két- íamics részére.' Az előző évek tervezésétől el- tő lesz egyelőre ilyen az or- f teroen, az egyes tárcák nem a kiadások ke- szágbain. Uj szarvasmarha- 1! reyét szabták meg, hanem a bevételek össze­hajtó (magyartarka és jersy) * , 3ét. A tanácsnak így most joga vo t arra, nemesítése áll az állattenyész- ' tés minőség terében. Kísérleteznek a mű- 5 A végrehajtó bizottság Pécs 1958-as évi 73 148 000 forint bólyi, bikali állami gazdasá- trágya folyékony, oldott álla- költségvetési előirányzatát en — élen haladnak. 1200 hold gyümölcsös hogy a várható, vagy az elért többletbevéte­e au az auaiienyesz- j --------’ ^ — ----­íős ég javításának elő-.>1e^re kiadásokat tervezzen. , Kísérleteznek a mű- J A végrehajtó bizottság Pé gok is — adottságaiktól függő- pótban váló adagolásán, c ,i bevételben és 75 048 000 forint kiadásban ál­maglucerna gépi aratásán, ki- ,i ’apitotta meg. A kettő között mutatkozó dif- terjesztik a vegyszeres gyom- (i ferenda összesen 1900 000 forint és ennek a irtást a rétekre, legelőkre, a ,i hiánynak a fedezésére a tanács a pénzügy- lettre és silókukoricára, nagy- i minisztériumhoz fordnt azzal a kéréssel, hogy jelentőségű összehasonlító mű- f intézkedjen a tanácsi forgalmi adó részesedési trágya-kísérletek folynak. A é kulcsának felemeléséről, lomb és levéltrágyázási lehető- (1 ségeket kutatják, hogy, szer- (1 vestrágya-szükségletüket így 11 Az idei év háromnegyed része csak első lépés. Tovább kell haladni a mind magasabb jövedelmezőség felé, hogy a dolgozó népnek sokkal több legyen a haszna e gazdaságok­ból, mint bármikor volt a föl­desuraknak. Tesznek is érié. A legközelebbi lépések is biz­tatóak, hát még ezek terem­tette továbib lehetőségek. Éve­ken át termelték a burgonyát, répát és mit tudni már, még mi mindent olyan területeken is, amelyet a természet is jobb sorsra szánt. E helyeken ez évben és jövőre több, mint 1200 kát. hold gyümölcsös lé­tesül. A föld, időjárás alkal­mas, akarat kell csupán és ésszerűség, hogy ezrek helyett milliókat adjon e föld. Ez is a tájjellegbe tartozik és vele együtt a megyére hagyomá­nyos fejlett állattenyésztés is. A gazdálkodásnak ezt az ágát sem hagyják a jelenlegi szín­vonalon, bár e téren 10 álla­mi gazdaság dolgozik már jö­vedelemmel. Takarmány és újra takarmány! Ez az egyik jelszó és két év alatt 11 100 Icát. holddal növelik a piVlan- gósterületet és előreláthatólag ekkor sem állnak meg e téren. A több takarmánnyal pedig több állat jár, abból pedig több állati termék, több a me­zőgazdaságnak e legértéke­sebb részéből. A következő években még inkább szocialista nagyüze­mekké válnak a megye állami Jobban keresnek a munkások Szebb és jobb lakásokat sonló tény mutatja: a fejlődés*' üteme megtartja a. jelenlegit f (> így megváltoztak három ne- ^ gyed év alatt megyénk állami gazdaságai. De változtak az itt dolgozó emberek is, válto­zott életük is. Az ellenforra­dalmi események után vi-!1 szonylag hamar helyreállt a (1 rend. Jó hatást váltott ki n< jogos bérkérdések rendezése, f amelynek eredménye, hogy például az addig legalacso­nyabban bérezett nö vényter­melésben 812 forintról 1060 fo­rintra emelkedett az átlagke­reset. Általában 10—15 száza- i iákkal magasabb kereset jut egy-egy állami gazdasági dől-, gozónak idén: ,i Rövid, vázlatos beszámoló ez. Vannak szavak e cikkben amely mögött százak és ezrek nehéz, fáradságos munkája I * húzódik meg szerényen. Igen., (' ezeket az eredményeket ame-!1 gye állami gazdaságainak dől-(l gozói érték el, ember terein- tette ezeket. Köszönet, elisme­rés érte mindazoknak, akik­nek ebben részük volt. To vábbi jó munkát! A jövő évi költségvetésben a városi tanács a legnagyobb Összegű kiadást elsősorban kul­turális, másodsorban pedig szociális és egész­ségügyi célokra kívánja fordítani. A több mint 75 000 000 forintos kiadásból a tanács gazdasági célokra 9 563 000 forintot, szociá­lis és egészségügyi ágazatra 12 595 000, kul­turális célokra 44 167 000 forintot, a rend- és jogbiztonságra 307 000, igazgatási célokra pe­dig 8 375 000 forintot irányzott elő. Tanácsok szerint a költségvetési előirány­zat a következőképpen alakult: a megyei jo­gú város jövő évi bevétele 34 681 000, kiadása pedig 35 881000 forint. Az I. kerületi tanács bevétele 11091000, kiadása 11391000 forint. A II. kerületi tanács bevétele: 18 204 000, ki­adása 18 354 000 forint. A III. kerületi tanács bevétele: 7 989 000, kiadása pedig 8 239 000 fo­rint. A költségvetési előirányzatot a december első felében tartandó tanácsülés tárgyalja meg és hagyja jóvá, majd végleges jóváha­gyásra felterjesztik a pénzügyminisztérium­hoz. építenek Meszesen A meszcsi iskolával szem­ben lévő oldalon félig ké­szen áll már több, emeletes lakóház. Az építők szerint ezek a házak már sokkal szebbek, jobbak lesznek a „régi” me­szes! épületeknél. .lobb'a la­kások alaprajzi elrendezése, a helyiségek tágasabbak, kényelmesebbek. A lakások konyhái itt már lakó­konyhák lesznek, amelyek nagyobb család számára is megfelelőek. Hogyan lehet kétszáz mázsás átlagtermést elérni? Diafilm készül a cukorrépatermelésről Baranyában évente 4200 hol­don termelnek cukorrépát, öt­éves átlagban 90 mázsa termett egy-egy holdon. A megye adottságai azonban olyanok, hogy megfelelő műveléssel el­érhetnék a kétszáz mázsás át­lagtermést is. A szakemberek megállapították, hogy az ala­csony terméseredményeknek ikét főoka van; nagyon széles Az új épületek beruházója _ a Pécsi Szénbányászati ('távolságra vetik a répamagot Tröszt, mely néhány hóna- ('és az egyelésnél kevés tövet pon belül ezeket is átadhat- f hagynak. ja dolgozóinak. f A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya a TTIT-vel és a Kaposvári Cukorgyár felügye­lőségével közösen diafilmet ké­szít most a cukorrépatermelés helyes módszereiről. A filmhez szükséges hatvan felvételt a megye legjobb cukorrépater­melő vidékén készítették: így például a gyöngyfái gazdáknál, a szentdénesi és a rózsafai tsz- ekben, valamint a Görösgali Állami Gazdaságban; Ezeken a helyeken az idén is kétszáz mázsa felett volt a cukorrépa átlagtermése. ;!Áz egyhozaskozári tsz-tagok majdnem annyit keresnek mint a bányászok KÁSZOíi i Néhány héttel ezelőtt Egy- ázaskozáron jártam és ter­mészetesen meglátogattam a z-t is. A vezetőkkel beszél­gettem a munkájukról, s mi­közben eredményeiket sorol­ók, ismételten lelkemre kö­ftUUúi te&z Pécseit depend'átelefon ? i; kát is csak abban az esetben, 4 . ,, . , , . ha a bővítéssel párhuzama-1 csi^et 15 hozza. A va­sán a hálózatot is korszerű-{(lányt, a_ vizet^ís. ok szereljek A posta szakemberei sze­rint Pécsett igen magas fokú a telefonkultúra. Budapestet kivéve, országos viszonylat­ban is igen nagy nálunk a telefonsűrűség és igen magas azoknak a száma, akik sze­retnének bekapcsolódni a távbeszélőhálázatba. Azok pedig, akik megpró­bálták végigjárni a tábeszélő igénylés rögös útjait, azt mondják, könnyebb Pécsett lakást szerezni, mint egy távbeszélőkészüléket. A két vélemény hűen tük­rözi a jelenlegi távbeszélő- helyzetet, ami bizony egyál­talán nem rózsás. Kezdjük talán a központ­nál. A pécsi telefonközpontot 1930-ban helyezték üzembe. Akkor, — huszonhét évvel ezelőtt — még a legkorsze­rűbb követelményeknek is megfelelt és tökéletesen ki­elégítette a város akkori igé­nyeit. Azóta azonban történi egy és más. A harmincas évek kisvárosából százezres nagyvárossá fejlődött Pécs, a technika pedig olyan nagy léptekkel szaladt előre az el­múlt csaknem három évtized alatt a távközlésben is, hogy a Beloiannisz gyár szakem­berei szerint a pécsi telefon központ ma nemcsak az or­szág, hanem a világ egyik legelavultabb automata tele­fonközpontja. A javításához szükséges alkatrészeket sem. gyártják már. Ha javításra szorul, külön kell a szüksé­ges alkatrészeket legyártani. De ez még talán nem is lenne baj, ha a központ nem lenne már túlterhelve. De túl van. A központ kihasz­náltsági foka legmagasabb az országban — vidéki vi­szonylatban. Több előfizetőt egyszerűen lehetetlen már rákapcsolni. A túlterheltség egyik legközismertebb ismer­tetőjele már gyakran jelent­kezik: sokszor percekig kell várni a készülékekben je­lentkező búgó hangra. A hálózat állapota sem jobb, mint a központé. A há­lózat is túlterhelt. Ha a köz­pont bírná az újabb terhelé­seket — de hát nem bírja — a hálózat tenné lehetetlenné újabb előfizetők bekapcsolá­sát. Ez a két ok játszik közre abban, hogy a múlt évben is kereken kilencszáz igénylőt kellett elutasítani. Természe­tesen ez nem az összes táv­beszélőigény. Ehhez még hoz­zá kell számítani azokat is, akik be sem adták igényüket, ismerve a helyzetet. Ez a jelen. Nézzük, milyen a jövő? A közeljövő még nem igéi gyökeres változást a távbe­szélőhelyzetben. Igaz, tervbe van véve a központ bővítése és lehet számítani arra, hogy 1959 első felében a Beloian nisz gyár végez a közpon: ezres bővítésével és utána megkezdi egy újabb ezres bővítés legyártását és szere lését, de ez még nem sokai jelent az igénylők szempont­jából. A bővítések jórész’ csak a legfontosabb igényel kielégítését teszik lehetővé és részben a távbeszélőfor­galom minőségét javítja majd. Vj előfizetőket azon­ban csak alig-alig tudnak a hálózatba bekapcsolniAzo­tötték, feltétlen írjam meg, milyen sokat segít nekik a Komlói Bányagépjavító Vál­lalat, Lám, lám, mégsem halt meg teljesen ez a hasznos és szép mozgalom. Kár, hogy ereje már megcsappant, pedig igen hasznos segítséget nyújthatna ra munkások, a fiatal tsz-ek- (1 nek. Ezt bizonyítja az egyhá- { -askozári példa. — Az istállóban a komlóiak vezeték be a síneket — mond­hat is csafc abban az esetben,!»a kozáriak. Meg két ___r -í-t._______ \ csilléi is adtak sz erte nagyobb kapacitású új automata központot. Az új központ létesítése több tíz­milliós beruházással valósít­ható csak meg és minden­képpen évek kellenek a be­fogadására alkalmas épület felépítéséhez, a központ le­gyártásához és felszerelésé­hez. De ha elkészül, feltétle­nül szakíthatunk a ma még kínzó telefongondjainkkal. Mit tegyünk addig? Hik \be. A bikaístállóba is bevezet­Mikor lesz hát telefonunk? ga a darálónkat — Kérdezi bizonyára most 3<(1S beszerel tek. sok ezer készülék nélküli te-d De segítettek másban is. A lefonrajongó. f nyáron, aratáskor egy vonta­Erre a kérdésre csak azt < > tóval és egy DT lánctalpassal lehet felelni: nyolc-tíz év <• siettek a tsz segítségére. Több múlva, A tervek szerint i* napig dolgoztak Egyházasko- ugyanis a hatvanas étiek kö-<> záron a bányagépjavitó embe- zepén kell üzembehelyezni d rei és a tsz-nek csak a gépek- majd a mai központnál két- ^ hez tartozó emberek órabérét kellett kifizetnie. De nemcsak a munkában ta- álkoznak. Tavaly augusztus ?,0-án Egyházaskozáron mun­kás-paraszt találkozó volt. Ott voltak a bányagépjavítótól is. A tsz megvendégelte őket. Bá­nyásznapkor pedig ők voltak n komlóiak vendégei. Most november 29-én újból Egy 1 lázaskozárban jártam, zse­bemben a meghívóval, mely szerint november 28-án zár- A legkezenfekvóbb válás? számadó közgyűlést tartott a persze: várjunk. De mast is, tehetünk. A távbeszélgetések p minőségének javulásáért te­hetnek egyet s mást az elő­fizetők is. Például csökkeni-,i hetik a központ túlterheltsé yét. Mégpedig azzal, hoqyp rövidebbre fogják a beszélge-\ téseiket. így igen sokat sc-r qíthetnének, főleg a hétfőit és szombati csúcsnapokonJ Erre az önmegtartóztatásra“ persze csak addig volna nagy'-. , __ sz ükség, amíg az a várva* termes iskola, melyet második várt új központ fel nem épült e!?e1”d€Je a .gfe" Utána már kedvünkre kibe-z iei<c^.,. a létszámot tekintve szélgethetjük magunkat, fe-t 1T!‘^ idén szeptemberben is lejtve azt, hogy volt Pécsett* v:-^nek bizonyult. Ezer!. vá»t Kossuth Tsz, amely ez év már­ciusában alakult; Kíváncsi voltam, mire mentek; A Kossuth tagjainak több­sége aludt, mert a zárszáma­dást vacsorával és hajnalig tartó bállal is megünnepel­ték. Az elnök, a könyvelő nem aludt, de azok meg marhákat mentek vásárolni, mert a 320 hold földhöz a kilenc tehén és az öt borjú nagyon kevés. A tanácson azonban mindent megtudtam. Hatvanhárom forintot ért a Kossuth-ban egy-egy munka­egység.. Sok ez? Becht János brigádvezetőnek több mint négyszáz munkaegysége volt, Torma Ferenc növénytermesz­tő is 380 munkaegységet tel­jesített, Hoffmann Annának pedig 280 munkaegységet írtak be a könyvébe. Tessék ezeket a számokat beszorozni 63 fo­rinttal és akkor kiderül, hogy sok-e? Annyi bizonyos, hogy a Kossuth tagjai meg vannak elégedve, mert amint kiszá­molták, a 28 tag külön-külöii majdnem elérte a bányászok havi fizetését. A jövedelem nagy részét terményben kap­ták, de most zárszámadáskor minden munkaegységre 10 fo­rint készpénzt is fizettek. Hát ennyit fejlődött az egy- házaskozári Kossuth nyolc hó­nap alatt: majdnem elérte azt, hogy a tagok annyit keresnek havonta, mint a bányászok. Ez pedig nem kis dolog! Készül a tneszesi iskola „tükörképei6 A 'közelmúltban i tók a meszestelepi i iskola bővítését. A megkezd­ői talámos nyolctan­egyszer telefonhiány is ... KÜRÜCZ t szükségessé a bővítés, mely-. ^ nek során megépítik az isko- f la „tükörképét", ami nem más, mint a jelenlegi nyolc tante­rem pontos mása. A bővítést „átmenő beruhá­zás” biztosítja. Jövő szeptem­berben, minden bizonnyal ta­níthatnak mér az új tanter­mekben is. A bővítéssel egyidőben folyt eddig az iskola körülkerítése. A kerítés építését kedden fe­jezték be,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom