Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-29 / 281. szám

2 NÄPEÖ 1957 NOVEMBER W Tanácskoznak az fnisz-küídottek Tegnap délelőtt 10 órakor a volt Tiszti Klub épületében zött elő kell segíteni a paraszt­ünnepélyes keretek között megnyitották a Baranya megyei ság egyszerűbb társulásainak földmúvesszövetkezetek V. megyei küldöttgyűlését. alakulását, s segítséget kell A küldöttgyűlésen csaknem kétszáz küldött és vendég je- nyújtani részükre a nagybani, lent meg a párt- és tanácsszervek, valamint a szövetkezetek előnyösebb értékesítéshez. részéről. Sasvári János elvtársnak, a MÉSZÖV választmányi elnö­kének megnyitója után Fodor Imre elvtárs, a MÉSZÖV igaz-* gatóságának elnöke tartott beszámolót. Fodor Imre elvtárs beszámolója legnagyobb kárt azzal okoz­tak az 1956. októberi esemé­nyek, hogy meglazult az anyagi fegyelem, s az eddi­gieknél is nagyobb mérték­ben történtek sikkasztások és lopások. ' Beszámolt a földműves szö­vetkezetek elmúlt három évi munkájáról. Beszélt az 1954-es megyei küldöttgyűlés határoza­tainak végrehajtásáról, a föld- művesszövetekezti mozgalom munkájában jelentkező hibák­ról, s azokról a kiemelkedő eredményekről, melyeket a földművesszövetkezetek a falu áruellátása, s az egyszerűbb társulások szervezése terén el­értek. Megemlítette, hogy amíg a Hangya-szövetkezetek csak ott nyitottak boltot, ahol a nagy forgalom és a nyereség feltétlen biztosítottnak látszott, addig a földművesszövetkeze­tek elsősorban a parasztság ér­dékeit tartják szemelőtt, s na­gyon sok kisebb faluban is nyitottak vegyesboltot és ital- mérés, hogy megkönnyítsék a falusi lakosság folyamatos áru­ellátását, s ezzel a parasztságot felesleges és sok időt rabló utazgatásoktól kímélje meg. Megemlítette, hoar a párt és az állam támogatásával a földmfivcsszövctkezetek több olyan feladatot kaptak vissza, melyek korábban a földművesszövetekczetek ha­táskörébe tartoztak. Ilyen például a mezőgazda- sági termelés elősegítése, szer­ződéskötések, s egyszerűbb tár­sulások szervezése. Eddig a megyében több mint 30 mező- gazdasági szakembert állítottak' a szövetkezetek munkába, akiknek az a feladatuk, hogy a szerződéskötések Irányítása mellett szakmai tanáccsal lás­sák el a szakcsoportokat, ezzel- _ elősegítsék a fejlettebb agro-1 ^zeJ„n, a knszt teremben technikai eljárások meghonoso-f 1 vo Maeek, a zágrábi kor.zer­T vatónum tanára adott hang­Igen jelentős lépés lenne az az intézkedés, mely megszün tetné a szövetkezetek és ; MÉK közötti látszólagos el­lentétet, amely a szövetkezeti felvásár­lás és a MÉK értékesítési tevé­kenysége között fennáll. Ennek útja, hogy megszűnne a MÉK vállalati jellege és szövetkezet­földművesszövetkezetek helyt­állásával az elmúlt év októbe­rében és novemberében, ami­kor megindult falun is a felvá­sárlási láz. Sok millió forintos árukészletükkel gátat szabtak alalmln^^á^ melynek tegjal a felvásárlási láznak, s folya­matos áruutánpótlással meg­akadályozták falun az inflációs hangulat elterjedését. A tavalyi ellenforradalom hatását mérlegelve, megállapí­totta a beszámoló, hogy az egyes földművesszövetkeze­tek, Ez a javaslat még vita tárgya, s a küldöttek jóváha­gyása szükséges végrehajtásá­hoz. Foglalkozott még a beszá­moló (többek között a föld­művesszövetkezetek szövetke­zetpolitikai és kulturális fel­adataival is. A beszámoló különös érd e- me, hogy igen részletesen és alaposan kidolgozott adatok­kal, bizonyítékokkal vázolta az elmúlt évek eredményeit és hibáit, s éhből vezette le azo­kat a feladatokat, melyek a _______szövetkezetekre a megyei kül­és ” legfontosabb döttgyűlés után várnak. A beszámoló a feladatok megjelölése mellett azokat a módokat is megemlíti, melyekkel végre lehet azo­kat hajtani. Lapzártakor még folyik a vita a beszámoló fölött. Hol­Az ilyen jelenségek megaka­dályozása a földművesszö vet­kezeti vezetők és alkalmazottak legközelebbi feladata. A jövővel foglalkozva meg­állapította a beszámoló, hogy a szövetkezetéknek közelebb kell kerülniük a parasztság­hoz. Ahol erre mód van, elő kell segíteni az eddig körzetbe tartozó nagyobb községek szö­vetkezeti önállósodását, külön- napi számunkban ismertetjük- válását, s egyre több szövetke­zeti tagot kell bevonni az ügyek intézésébe, döntésekbe és a szövetkezet tevékenységé­nek ellenőrzésébe. Többek kö­jelentősebb hozzászólásokat és a Baranya megyei földmű- vésszöVetkezetek V. megyei küldöttgyűlésének fontosabb határozatait. ÍVÓ MACEK hangversenye dását Fodor elvtárs a beszámoló­jában külön foglalkozott a versenyt. A művész kedves, minden póztól mentes egyéni­ségével a közönség rókonsten- vét mindjárt kezdetben meg­nyerte. Acélos biUentése a „ Ili ^dfelclő helyeken szépen ér­vénye sült, de ennek állandó ki- műsorán, hangsúlyozása a 'lírai részek­ben fárasztó és nem meggyő­ző volt. Ki kell emelnünk iz­jobban sikerült Brahms erő­teljes Esz-dur Rapszódiájának előadása. Érdekes volt Bovida Kung: Hat bagateü című, inkább motorikus jellegű, mint daUa-minvencíóju műve. Chopin két maziirXája ts a költői tartalmú f-moll Ballada szerepelt még a hangverseny hm HARMATI 1ÓZSEFN&. MOHÁCS Értesítjük- hogy a misodfokú léses és nagyigényű műsorvá­lasztását. Nem üresen csillogó, ! hanem mélységes, a nagykö­zönség szempontjából kevésbé- hálás müveket szólaltatott j meg. Bach J. S. hatalmas D-dur] orvosi bizottság november r-6 érkezett szakvéleménye szerit rokkantnak minősítette és ennél lógva az alközpont 1957 január 23 tói havi S00 forint nyugdijat álla pított meg. Az erre vonatkozó ha • tározat kiadás alatt áll. Égy névtelen levélíró felvetette hogy egyik alkalommal több tár­sával együtt lemaradt a vonatról mivel sokan voltak a pénztárná és nem tudtak Idejében Jegyet vál tani. Miért nem állítottak be több pénztárost? — kérdi levelében. A MÁV pécsi igazgatósága veze­tője szerint valóban oly sok vol az utas, hogy négy pénztárkezelő működése ellenére is volt, aki nem futott a pénztárablakhoz a vona indulásáig. Ezért elrendelte, hog\ erős utasforgalom esetén öt jegy pénztár álljon a közönség rendel kezésére és egy ügyeletes tartóz kodjon az előcsarnokban, aki az utasok csoportosításával biztosítsa azt, hogy elsősorban azok kerülje nek a pénztárablakhoz, akiknek vonata hamarabb Indul. Ennek el lenére is lesz olyan későn érkező utas, aki közvetlenül a vonat In üulása előtt akar jegyet váltani Ebben az esetben a jegykiadás biztosítani nem tudják, de nem i akarják, mert ilyen utasokkal for­dul elő baleset, akik a mozgó vo natra kísérlik meg a felszállást. KÜLVÁROSI IE6BNDA A film témáját az 1930-as évek külvárosának életéből meríti. Egy bérház lakóinak életéit állítja reflektorfénybe. De hogyan? Mondjanak most véleményt az újságírók közül azok, akik a sajtóbemutatón láttáit a fil­met, Garay Ferenc: A fűim egyoldalúan ábrázol. Csak a piszkot, a szennyet veszi észtre s ezt a „nézőpont­ját” még azzal sem tudja el­lensúlyozni, hogy a férfi fő­szereplőt a film végéig szim­patikusnak, „hős"-netk mutat­ja. S egyáltalán: mi a monda­nivalója? Mire akar nevelni, milyen tanulságot akar le­szűrni a cselekménnyel? A színészek mindent elkövettek, hogy mentsék, ami menthető, de még ez sem segíthetett. Sok a naturalista jelenet. A filmet csak 16 éven felü­liek látogathatják. Ehhez csak annyit: 16 éven felülieknek és — jógyomrú embereknek! Kászon József: Gyenge alkotás. Van ebben minden, amit egy ilyen kor- rajznaik szánt filmbe össze le­het szedni. Erények, erény je­lenségek, hősnek indulás és részvétlenség miatti elbukás, szerelem és prostitúció, por­nográfia egy csupán női nad­rággal fedett apacslány alak­jáig, esemyőugrás a tetőről, veiekedés, pletykás öregasz- szony, fiatalos szerelemre lob- banás és lekezelő kiábrándu­lás, ízléstelenség — szói:al minden. Csák azt nem tudni, hogy mi miért történik, miért úgy és miért nem másként. — Olyant nyújt e film, mintha valaki elmegy Angyalföld, vagy Józsefváros egyik bér- Itaszárnyújába albérlőnek és ott lát egyet s mást, de fiatal lakó lévén nem tudja, hogy mi miért történik. A korrajsbäl csak torvor.al lett, az is eléggé szakadozott, esetenként egyoldalú, Monda­nivalója a múlttól is kevés, a mának 'még kevesebb. Ezért a témáért — néhány jelenet­től és ellentéttől eltekintve — amelyek ugyan nem hatják át a film egészét nem kellett volna a harmincas évekhez nyúlni. A film tartalmi gyen­geségét még néhány igen jó színészi alakítás sem tudja fe­ledtetni. A „Dani" után a „Külvárosi legenda” témájá­ban is, mondanivalójában is csalódást okozott. Elsősorban a mondanivaló miatt, ami előző­leg másoknak is fejtörést okoz­hatott, nevezetesen a filmet hirdető plakát tervezőjének, Mészáros Ferenc: A szép hazugság veszedel­mesebb a durva hamisításnál. A „Külvárosi legenda” pedig szépen hazudik. Valami olyas­mit állít, hogy a külvárosok népe a maga sajátos életfor­májában érzi jól magát, abból nem is igen törekszik kisza­badulni, vagy ha mégis, annak halvaszületett szentímentaliz- mus, de még inkább gyerekes kakaskodás az indítéka. — A harmincas években még lehe­tett. ilyent állítani a hazugság gyanúja nélkül, de ma már, amikor tények bizonyítják az ellenkezőjét —, nem lehet A film realizmusa sem igazi rea­lizmus, inkább hol szimboli­kus, hol hamisan romantikus, hol nyersen naturalista jelene­tek és figurák keveréke. Ami erénye: a múlt ellentmondásai közül néhányat feltar. i Pálinkás György: Sásdon szerepeitek a mohácsi színjátszók | Ha a film írója azt akarta, | hogy összehasonlítást legyünk i a „Római lányok", a „Róma, ! 11 óra” című filmek és a. „Kitt- Óvárosi legenda” mondanivalói A mohácsi .színjátszók községünkben előadták az „Igazgató | között, akkor ez sikerült neki. Toccata és fuga-ja óriási erő-?úr nevenapja” című darabot. Sok együttes szerepelt már kul-j Sikerült, de nem a „Külvaro- vel dübörgőit Végig a zongo-1 túrotthóinunk színpadán, de ilyen fegyelmezett, jól megrende-1 s* legenda*’ javára. Mert amíg rán. A szólamok tisztaságát a J zett előadást ritkán láttunk. Nem akarom égig magasztalni az»® hasonló témájú olasz filmek pedál használata kissé zava- í együttest, de meg kell mondanom, hogy művészi szempontból i szereplői a szennyben, az el- rossá tette. Beethoven E-dur $ la' meglepetést okoztak az együttes tagjai és jó példát mu-j esettségben is hősök marad­-----— _ ,-i.­------------♦ tattak. • inak, s emlékeket ébresztenek A jó előadásért a sásdi közönség nevében köszönetét mon- í bennünk, egy nálunk már le­dőlt és további sikereket kívánok. | tűnt korról, addig a saját fil­H. L. * műnk csak zavart pkoz, hiány­szonátájában a teljesen magá­ra maradó, de a művészei csúcspontjára érkezett Beetho­vent csodálhatjuk. Talán leg­érzetet hagy bennünk. Kivel kössünk szimpátiát ebben a filmben? Az időnként hazaté­rő matrózzal-e, aki a maga igazát bizonyítva elveri a hűt­len asszonyát, vagy a fiatat vil- lamoskalauzzal-e, akiből egy­szerűen kipofozzák a szerelem okozta szent gerjedelmét. Nem tudom. Es ami mégis bennem maradt, az az, hogy sem Sin- kovits Imre, sem Törőcsik Ma­ri, sem a többi szereplő nem tehet erről ök megtették, ami művészileg megtehető. Rab Ferenc; Olyan, amelyre azt mond­juk: se jó, se rossz. Jó azért, mert keresztmetszetet ad egy külvárosi bérház lakóinak hétköznapjairól. De csak az író szándéka jó —a valóra* váltás rossz. Felvetődnek a né­zőben a kérdések, amikor fel­áll a helyéről: Benkő miért veri a feleségét, amikor sem­mi sem indokolja? A Kossuth- dijas Somló Istvánnak tulaj­donképpen mi a szerepe ebben a filmben? A kisfiú merész leugrása a háztetőről—-meny­nyiben viszi előbbre a film mondanivalóját, egyáltalán szükséges-e ez a jelenet? Mi­ért karikírozzák túl a nyomo­zó alakját? Végezetül: mi a mondanivalója ennek a film­nek? Ha osztályoznám a fűimet, hármast adnék! Idojárásielentés Várható időjárás pénteken estlgj felhöátvonulások, több helyen, fór ként északon és keleten kisebb eső, mérsékelt, időnkint élénk nyugati-* északnyugati szél, enyhe idő. Várható legalacsonyabb nappali hőmérséklet pénteken: 8—•, észak* keleten 4—7 fok között. Én esi csinálnám9 ha termelííssowetheseti elnök fennék Hát, ami igaz az igaz. Va­lóban fogas kérdés: „Mit ho­gyan •csinálna, ha ön egy ter­melőszövetkezet elnöke lenne?” Ezen gondolkodni kell egy ki­csit, még az olyan tapasztalt mezőgazdásznak is, mint Jó- A Dunántúli Napló november 6-1 { zsef Sándornak, az Ormány- Bzámában megjelent „4 nyugati; s<5j7i Állami Gazdaság főagro­nómusának. Egy ideig gondol­kodik, valamit irkái az előtte fekvő papírra, majd lassan beszélni kezd. ötszáz holdas termelőszövet­kezetet vesz alapul Ha ő ott elnök lenne, akkor először Is megfelelő munkaerőről gon­városrész lakóinak tetszik ... nem tetszik" című cikkel kapcsolatban a Postaigazgatóság forgalmi veze­tő helyettese közli hogy: ,,A pécsi távbeszélő helyi háló­zatot — a Szigeti országúton ré­gebben épített távbeszélő vonal teljes foglaltsága miatt — ez ú) nyugati városrész területére eddig nem lehetett kiterjeszteni. Az ú) városrész építésének meg-_ _ indulásakor csak azokat a kábel- j doíkodna. Véleménye szerint párokat lehetett az építkezésnek* ... . távbeszélővel való ellátására fel-i a jelenlegi gepesites mellett használni, melyek a volt repülőtéri egy ötszáz holdas termeloszo- áthelyezése folytán szükségtelenné} vetkezetnek legalább ötven­lápécs város nyugati része felé le-5 hatvan tagjának: kell lenni. Xenleg kábelépítési munka folyik, ; Ezzel a munkaerővel biztosata­Az épülő kábelvonalból távbeszélői je-hef a föld gyors, jó meg­kábel ágazik majd *í az uj város-. . .., ,, rész be, annyi SbpAijiCil, amennyi- * niuniKaiasat. vei a legsürqősebb távbeszélő lgé-l — Véleményeim szerint ez nyékét ki lehet elégíteni. ♦ az első nagyon fontos, mert roVéTtávb^m hálót at™ akéX\ ettől-függ majdnem minden a tésére vonatkozó terv készítése fo-> továbbiakban. Sok kelyen ta- lyamatban van. a munka végre- f pasztalnl, hogy sok a föld és hajtására előreláthatólag l95S-ban{ f. , ,,, p mAi-i kerül sor. Abban az esetben, ha a* kevés a ta^. Eg osak azért volt repülőtér mellett valamelyik• nem vesznek fel több tagot, távbeszélő állomás leszerelésre • a7f mondják, nem tudnak Tel? TglKtí\\le*%\UellTő > megélni. Ebből az ötszáz hold­állomás felszabaduló kábelérpárját - ból legalább 60—70 családnak m kért nyilvános távbeszélő dUo-*t iehet biztosítani a középpa- más felszereléséhez használjukf maja fel? f. posztokéval egy finlő életszín­vonalat már az első években i* *. Később persze jobbal — teszi hozzá. — Tehát az emberekkel meg volnék! — gondolkodik han­gosan és most arról kezd be­szélni, hogy ezek után mihez kezdene. A termelőszövetkezetnek szüksége lenne 10—12 pár ló­ra, aztán más állatra is. Első lépésként 50—80 tehénnel és ennek a szaporulatával indul- na. Huszonöt-harminc kocára is szüksége lenne ahhoz, hogy évente mintegy 180 hízót dob­hassanak piacra, no meg, hogy minden nyolc holdra legalább egy számos állat jusson. Meg aztán ezekre az állatokra azért is szükség van, hogy a talaj­erőt visszapótolhassák. Ha al­kalmas terület van, akkor 2—300 juhot is beállítana, ami nemcsak a talajerő visszapót­lás, hanem a jövedelem szem­pontjából sem haszontalan, különösen, ha fejik is azokat. És ha már az állatoknál tar­tunk, akkor meg kell mondani hogy József Sándor nem akár­milyen teheneket és sertése­ket állítana be, mint ahogy ezt még ma is több termelő­szövetkezetben teszik. A tehe­neknél lehetőleg olyat, amely törzskönyvezett, vagy legalább Is erre alkalmas. Csak fehér hússertést tartana, mert ez nő a leggyorsabban, ez hozza a legtöbb hasznot. Persze, ez az állatállomány még a szaporulatával együtt sem alkalmas arra, hogy a talajerővisszapótlást teljes mértékben fedezze. Szorgal­mazná emellett, hogy a ház­táji trágya is a közös föld­jére kerüljön és kezdetnek holdanként mintegy 130 kiló műtrágyát szórna el. Nem saj­nálná erre a pénzt, mint egyes termelőszövetkezetek,, mert a műtrágya legalább az árának a kétszeresét hozza. Hogy mit vetne? Elsősorban gabonát, mert ennek majdnem minden munkáját géppel lénet végezni. A föld 30 százalékát kenyér- és talcarmánygaboná- val v<jtná be. Az aratást kom­bájnnal végeztetné és a kom­bájntarlót nitrogén műtrágyá­val megszórná, mert ez véle­ménye és tapasztalata szerint majdnem egy fél szervestrá­gyázásnak felei meg és csak ezután végezné el a tarlóhán-1 tást. A föld tizenöt százalékába pillangóst, 15 százalékba pedig kukoricát vetne. A többibe, mint ő mondja, '„pénzelő növé­nyek” kerülnének. Nem kezdene nagy vállalko­zásokba, hanem csak olyan növényeket termesztene, ame­lyekkel a tagok meg tudnak birkózni és ami nem utolsó dolog, amit csak lehet, leszer­ződne, mert véleménye szerint ma már egyre nehezebb az áru elhelyezése. Olyan árut termeszteni, amit nem lehet elhelyezni, nem helyes. Mégis milyen növényeket termeszte­ne ő? Kertimagvakat. Ezek kere­settek is, jól meg is fizetik, emellett jó elővetemény: a kömény, a kapor, a saláta és nem sok munkát igényel. De hasonlóan jövedelmező, kevés munkát igénylő a len és a kender is. Mindemellett nem megvetendő, hogy azok a vál­lalatok, amelyekkel leszerző­dött az ember, szaktanácsot is adnak. Borsót is termelne, ter­mészetesen masmak, mert így sokkal kevesebb munkát igé­nyel és elővetemónymek így is kiváló. Aztán minden nehézség nélkül foghatna lucerna- és lóheremagot is, ha már egy­szer megvan a terület. Ebből jön a pénz, ebből lesz a na­gyobb jövedelem. És most újra visszakanyaro­dik a sertésekhez, a tehenek­hez, Azt mondja, hogy ő azon a véleményen van: minél fee-* vesebb terményt és minél több pénzt adni a tagoknak. O nem adna ki a közös kukoricájából» Ebből hizlalná a sertéseket, a teheneket. így jobban jár a termelőszövetkezet, többet kap a termelvényeiért. De nemcsak ez a meggondolás vezeti erre* hanem az is, hogy a tagnak elég az a kukorica is, amit a háztájiban megtermelt ahhoz, hogy a maga részére hizlaljon^ Ha kiadja neki a kukoricát^ akkor egyenesen ama biztatja, hogy eladásra is hizlaljon ser­tést a tsz-tag odahaza. Szóval terményből csak annyit oszta­na, amennyire a tagnak feltét­lenül szüksége van. A többit a közös állataival etetné fel, mert így tudná csak megvaló­sítani azt, hogy a termelőszö­vetkezetben ne csak két-há- romszáz forintos előlegekre^ hanem többre is jusson pénz. A beszélgetés nehezen indul! és végül is mennyi, de meny­nyi hasznos dolog született« íme, érdemes ezen a kérdésen elgondolkodni: „Mit, hogyan csinálna, ha ön egy termelő­szövetkezet elnöke lenne?“, mert ha gondolkodik az em­ber, sok hasznos dologra ráfi jön, SZÁLAI JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom