Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-29 / 281. szám
1991 NOVEMBER 29 NAPLÓ 3 TIZENHÁROM ÉVE SZABAD ___________PÉCS __ VP ORDULON Irta: Györkő Antal, a városi tanács elnöke 11 s! városunk történelmének sok olyan év^ fordulója van, amelyhez az itt élő lakosság súlyos szenvedése, vagy örömteli fel- emelkedése kapcsolódik. Tizenhárom évvel ezelőtt, 1944. november 29-én olyan nap köszöntött ránk, amely megszabadított bennünket a második világháború szenvedéseitől és lehetőséget adott a békés és nyugodt élet megteremtésére. Ez a nap tehát minden becsületes pécsi polgárnak örömünnepet jelent. Még mindnyájunk emlékezetében tisztán él szoknak a szomorú napoknak az emléke, amikor a fasizmus dühöngött hazánkban és városunk dolgozóinak szivét is a szorongás érzése szállta meg. Aggódó reménységgel tekintettünk a közeledő szovjet hadsereg felé, amelynek hős katonái elértek a Dunát. Bár éreztük és tudtuk, hogy a szovjet hadsereget semmiféle hatalom sem állíthatja meg előrenyomulásában, mégis aggódtunk, mert nem tudtuk, hogy az észté- , lenül rombolva visszavonuló fasiszta seregek , nem okozzák-e esetleg városunk pusztulását. Most már tudjuk, hogy ez a kérdés szeren-1 cséré nem a német—magyar fasiszta hadvezetéstől függött, hanem a felszabadító szov- < jet haderőtől. A szovjet csapatok parancsnoksága olyan gyorsan lepte meg az itt lévő fa-1 siszta erőket, hogy azok szinte harc nélkü kényszerültek feladni Pécset. Ennek a zseniá- < lis hadvezetésnek az eredménye az, hogy városunk szinte teljesen ép maradt ebben a 1 szörnyű vérzivatarban. A szovjet hadseregnek 1 ez az emberséges és baráti magatartása örök ' hálára kötelezte városunk lakosságát. Ennek a kötelezettségünknek teszünk ele- ' get, amikor a hálás megemlékezés babérkoszorúját nyújtjuk át a nagy szovjet népnek cs ^ősi hadseregének. Ú ljen felszabadítónk, a nagy Szovjetunió ' *-J és annak hősi hadserege! {öt új üzlet, * cukrászda és Patyolat-fiók nyílik meg hamarosan Meszesen, az új iskola feletti részen. A meszesi lakók régi kívánsága teljesül azzal, hogy az egyik új üzlethelyiséget cukrászdának rendezi be a Vendéglátó Vállalat. A cukrászdán kívül hat új üzlet kap helyet a 33, 36. és 39. jelű épületekben, mégpedig húsbolt, élelmiszer, gyümölcs- és zöldség, tej és iparcikk-bolt, s ezeken kívül egy Patyolat-fiók. A Patyolatfiók létesítése is régi óhaja volt a meszesi asszonyoknak. Eddig csak úgy tudták igénybe venni a Patyolat szolgáltatásait, ha ruhaneműiket behozták a városba. Néhány hónapon belül, megszűnik ez az állapot, mert a családok rendelkezésére áll majd a meszesi Patyolat. Egy új intézmény: Ahol a járvány ellen küzdenek 1 A „küzdelem” szót itt szó- ról-szára kell venni, mert valóban az. Úgy kezdődák, hogy a fiatal — alig egy éve alakult — pécsi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozói sorra látogatják a város üzemeit, a munkahelyeket, közétkeztetési vállalatokat és boltokat. Azután kis fiolákban levegő- mintákat vesznek, üvegekben ételmintát visznek magukkal. Majd megkezdődik a küzdelem első szakasza. A laboratóriumban megállapítják a levegő szennyeződését, az ételek minőségét és ha azok nem felelnek meg az előírásnak, vagy túllépik a megengedett határokat, akkor kezdetét veszd az igazi harc, a gyárakkal, munkahelyekkel, a munkások egészségéért, a járványok megelőzéséért; így volt ez a Parkettagyárban. is. A fémköszörű túl sok szennyező anyagot juttatott a levegőbe, amely már igen káros volt az ott dolgozókra. Ezért a járványügyi állomás vezetője határozatban kötelezte a gyárat, szereljen fel a géphez porelszívó berendezést. Hosszas huzavona és magyarázkodás után végül is ez év szeptemberében megérkezett a válasz: „A porelszívó berendezés elkészült.” Csakhogy a járványügyi állomás nem elégszik meg ezzel. A jelentéseket, a kiadott utasításokat ellenőrzik, s így megállapítot ták, hogy a berendezés nem működik megbízhatóan. Ezért most újabb határozatban kötelezik a gyárat a berendezés átépítésére. Aztán ott van Pécs egyetlen gőzfürdője. Sajnos, azt kell mondani, hogy vele van a legtöbb baja a járványügyi állomásnak. A nagy medencét nem lehet használni és a kádak is olyan állapotban vannak, hogy nem felelnek meg a higiénia minimális követelményeinek sem. Ezért szü’etett meg a járványügyi állomás határozata, hogy december 31-ig hozzák rendbe a falakat, javítsák mega helyiségeket, és főleg a tisztaságra ügyeljenek. Ki ne emlékezne a nyárvégi nagy gyenmekparalízis- veszélyxe? 18 napig szakadatlanul dolgoztak az orvosok, sajnos azonban a szülők közömbössége és enyhén szólva felelőtlensége miatt a városban a gyerekeknek csak 60 százalékát tudták beoltani. Az őszelejd nagy influenza-járványt ma már csak piros vonalait jelzik a járványügyi állomás grafikonján, Túl vagyunk rajta. A fertőző májgyulladás is, mely a téleleji hőhullámok váltakozásakor mindig nagyobb mértékben jelentkezik, idén mintha megcsappant volna. Sajnos, a járványügyi állomás — bármennyire is lelkiismeretesen igyekszik védeni a munkások, a lakosság egészségét, — egymagában nagyobb járványok idején szinte tehetetlen. Ugyanis nincs komolyabb elkülönítő intézet, ahol a fertőző betegeket megfelelő ápolásban részesíthetnek. — Remélik azonban, hogy hamarosan meghallgatásra talál ez a kívánság is, és lesz külön intézet a fertőző betegek részére. (Gáldonyí) ) Visszaemlékezés Késő ősz volt és 02 emberek tanácstalanul ültek ott*------ ------------ hónaikban. Vártak, legtöbben maguk se m tudták mire, csak valami nagy-nagy változást vártak. S a változás november 29-én megérkezett. Akkoriban azt mondták a pécsiek, hogy csoda volt. Csoda, hogy kétezeréves városunkat épségben, minden nagyobb kár nélkül elkerülte a háború. Ma már tudjuk, hogy nem volt csoda. Egy emberségről és a nemzetközi testvériség alapján készült parancs mentette meg városunkat is a pusztulástól, mely úgy szólt: „A lehetőség szerint kerüljék meg a várost, és átkaroló mozdulattal kényszerítsék térdre az ellenséget.” Valami nagy-nagy feszültség volt a levegőben, a város felett, az utcákon azokban a napokban. Még német megszállás volt, még a Király utcában zöld egyenruháit géppisztolyos katonák cirkáltak, de már egy kis csoport megkezdte tevékenységét. Krancz Pál elvtárs vezette őket* Céljuk az volt, hogy segítsenek a szovjet hadseregnek és megakadályozzák a németeket abban, hogy utolsó dühükben kárt tegyenek a városban. Jól tudták, ha elfogják őket, valamennyien az életükkel fizetnek, mégis cselekedtek. Tevékenységük nem volt eredménytelen. Magukra vonták a németek figyelmét és ezzel elősegítették a szovjet csapatok harcmozdulatait. Később a felszabadulás után a város közüzemeinek békés működését biztosították.' Edy nappal a felszabadulás előtt minden termelés megszűnt a bányákban. A német parancsnokság a bányászokat Németországba akarta hurcolni további munkára. Reggel olvasták fel a parancsot* melyben az állt, hogy délután 4 órakor minden hányása jelentkezzen a mecsekszabolcsi Hősök terén. A parancsnak nem volt foganatja. A meghatározott időben csak ketten jelentkeztek. A többiek elhúzódtak a közeli erdőkbe* bányák mélyére. Aztán futótűzként terjedt el a hír, hogy a faluba* már bent vannak az oroszok. Percek alatt hatalmas tő* meg verődött össze az útvonalakon, ahonnan a vörös hadá sereg érkezését várták. Nem félt senkt* Kitől féltek volna? Valamennyien boldog izgalommal figyelték ez utati Aztán egyszer csak moraj futott végig a sorokon. Megjoí lent az első katona, majd utána a többiek. Fáradtak voU tak, mégis mosolyogtak, köszöngettek a bányászoknak* S ekkor váratlan dolog történt ’• A sorból egy idősebb katona lépett ki, kezében papír» zacskót szorongatott. Egy hat év körüli kislány felé tartott és a kezébe nyomta a zacskót. Valószínű a kislánya jutott eszébe, aki odahaza van, s akiről talán már hosszúhosszú ideje nem tud semmit. lfíV történt ez> 13 évvel ezelőtt. 13 esztendő..; Meng* ====== nyit épült, szépült, fejlődött városunk* Már feledtük a főispánokat, már feledtük a báró urakat* és a DCT vérszopóit, de egyet sosem feledünk el: azt* hogy szabadságunkat, boldog jövőnket a szovjet hadseregnek köszönhetjük. Pécs városa a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt jelentős változáson ment keresztül. Az egykori mecsekalji papi városból jelentős ipari és bányászváros lett, mely* megelőad Szeged és Debrecen városokat és Miskolc után a vidéki városok rangsorában a második helyet foglalja el. Pécs város népessége a fel- szabadulás után 72 ezer főre volt tehető, ma a népesség száma mintegy 116 ezer. Az 56 ezer főnyi szaporulat 61 százalékos növekedésnek felel meg. Az 56 ezer főből 17 ezret tesz íká a Pécshez csatolt községek lakossága. 1947-ben Mecsek- szabolcs, 1954-ben Mec&ekalja, Vasas, Málom, 1955-ben Nagyárpád lakossága mondta lei Pécshez való csatlakozását, amit a város megnövekedett vonzóereje tett indokolttá. Természetes szaporodás következtében 8 ezer fővel, bevándorlások következtében mintegy 31 ezer fővel növekedett a város népessége, A felszabadító szovjet hadsereg a Horthy-közigazgatási rendszer felbomlott és összetört maradványait találta Pécsett, Azóta a munkásosztály vette a kezébe a hatalmat, melynek megtestesítőjeként a városi tanács vezeti Pécs köz- igazgatását. A városi tanácsban nem a visnyák, bauman- nok, a bankigazgatóik, a földesurak, a virilisek ülnek, hanem munkások, parasztok és értelmiségiek. A közigazgatás is közelebb keTült a néphez azáltal, hogy 3 kerületi tanács alakult és 5 közigazgatási ki- rendeltség működik. Korszerű üzemek ’ Ha Pécs város fejlődéséről beszélünk, akkor elsősorban iparának növekedését kell megemlíteni. Az ipar fejlődését leginkább a munkáslétszám növekedése jellemzi; M4£-ban 8 ezer, jelenleg enTIZENHÁROM ESZTENDŐ ftTTHtTTTTtttTTTTTtTTTTTTtTTTTffTtTTTTTTtfTfTTTtftTTTTTfTUitmTfTmTtmnfTffftTnTffmm'tTTTTnTTTmntmurftf nek több mint két és felszerese. 20 ezer ipari munkás dolgozik Pécsett a gyáriparban és építőiparban. A pécsi szénbányák termelése rohamosan növekedett, 1955-ben a termelt szén mennyisége 49 százalékkal volt több, mint a háborús évek legmagasabb termelése 1943-ban. A fejlődést azonban sokkal jobban jellemzi, ha a háborús kizsákmányolás által tönkretett bányák 1945. évi termeléséhez mérjük a fejlődést, ez esetben a termelés az 1945. évinek a háromszorosára emelkedett. A felszabadulást követő időkben ipari üzemeink hatalmas változáson mentek keresztül. A szocialista ipar megteremtésével a szétszórt, korszerűtlen tőkés kisipari üzemekből nagyobb szövetkezetek, helyi ipari vállalatok alakultak, gyáriparunk pedig nagyobb beruházások révén modernizálódott. Hogy csak a nagyobbakat soroljuk fel: a Sepiana Gépgyár új, modern szerelőcsarnokot kapott, a Pécsi Bőrgyár krómos üzemet, a Pécsi Porcelán- gyár alagútkemence-csarno- kot, cserépkályha-gyárat. nyersanyagraktárt, gázkemencéket kapott. A Kokszműveknél új szén- toro és szénkeverő berendezés létesült és jelenleg az üzem rekonstrukciós munkálatai folynak. A Pécsi Szénbányászaid Tröszt szénosztályozó üzemét korszerűsítették. — György-aknán új kompresszor telep, István-aknán új műhelytelep létesült, Széchenyi- aknán pedig modem bányászfürdő épült, A Pannónia Sörgyár kapacitását az új ászok- pincék növelték. Sziníe új üzemnek tekinthetjük, oly nagyot fejlődött a Pécsi Cement- áruipari Vállalat A Pécsújhegyi Hőerőmű ég- bemeredő paneljei egy új hatalmas. nagyipari létesítményt jeleznek. A város nyugati folytatásaként pedig az Urán- ércbánya nagyiramú építkezései jelzik, hogy Pécs bányaváros egy új bányászati ággal bővült, ami fi@an nagy- jelentőségű további fejlődése szempontjából, Az ipari jellegű beruházásokon kívül több tízmillió forintot tesz ki az az összeg, amit az elmúlt évek során ipari üzemeink munkásvédelmi, szociális, kulturális létesítményeinek fejlesztésére fordítottunk:. Évente 247 lakás Nem árt. ha a felszabadulás évfordulóján visszaemlékezünk a felszabadulást követő esztendőre, amidőn a háború viharaitól megtépázott gazdasági é'efünk a mélyponton volt. Az ipari termelés alig kezdett erősödni, ugyanakkor nyomasztó teherként nehezedett a dolgozók vállára az infláció. Azóta gazdasági életünk nemcsak, hogy helyreállt, és megerősödött, hanem kibírta a múlt évi ellenforradalmi események megrázkódtatását is. A város kereskedelmi élete i6 nagy változásokon ment keresztül. Létrehoztuk a szociális! a kereskedelmi hálózatot és Pécsett olyan gyönyörű áruházak létesültek, mint az Állami Áruház, a Ruházati Bolt áruházad, a csemegeboltok, huiboltók, tlb. Ha mindeonaoi etetőnkben némi keserűséget okoznak is az egyes hiánycikkek, ennek ellenére nyugodtan egybevethetjük kereskedelmünk áruellátását és választékát a felszabadulás előtti időkével. A város külső képe is több tekintetben jelentősem megváltozott Pécs keleti részén azóta egy új városnegyed bújt ki a földből, mely ma is egyre tovább fejlődik, A város nyugati részén egy 25 0C0 lakosú új városnegyed épül. Pécsett a rendelkezésre álló adatok szerint 1950-tól 1957-ig 1732 lakás épült, évi átlagban 247 lakás. A déli városrész rendezésének kezdetét jelzi az új Jókai utca és a Petőfi utcai építkezések. A városrendezés során került kiszélesítésre a Mecsekre vezető Hunyadi János út. Városunk szépségét az új Petőfi szobor és Hunyadi János lovasszobra növeld. Az új létesítmények közül kiemelkedik a PVSK 30 OOO nézőt befogadó sportstadionja, örömmel látjuk, hogy a város régi épületei is nagyabb ütemben szépülnek, csinosodnak az utóbbi években. Pécset Budapesttel ma már modern betonút köti össze, melynek pécsi átkelő szakasza is hamarosan elkészül A u tóbusz- u tas- forgalom: 4276°l0 A város belső forgalma szintén megsokszorozódott. Ki gondol ma arra. amidőn a Széchenyi téren alig lehet meg mozdulni a sok autóbusztól, hogy a Horthy-rendszer 1944 őszén 1—2 roncsautó- buszt hagyott ránk örökségül, ma pedig a meglévő 49 autóbusz is alig tudja lebonyolítani a forgalmat. 1945-höz képest az autóbuszon szállított utasok száma 4276 százalékkal, a villamoson szállított utasok száma 146 százalékkal növekedett A régi piactéren a távolsági autóbuszok gyülekeznek és szállítják a munkásokat a környező ipartelepekre. A Rákóczi út ma már szűkösnek bizonyul annak a hatalmas személy- és teherforgalomnak a lebonyolítására, melyet a rohamosan fejlődő Pécs mindennapi lüktető élete diktál. A pécsi állomás személyforgalma is nyolcszorosára emelkedett az 1938. évhez képest. Különösen nehéz egy rövid cikk keretében felsorolni azokat a jelentős eredményeket, melyek Pécs váró.«} szociális és kulturális életében a fel- szabadulás óta megmutatkoznak. Csak egy példát kiragadva: ezer leiekre eső halálozás 1933—38. években 17,9 volt, 1955-ben 11,3, 1956-ban 11.0. A város népmozgalmi életet az jellemzi, hogy erősen lecsökkent a halálozások száma, az átlagos életkor megnövekedett. Ugyancsak nőtt a születések száma is, csökkent viszont a csecsemőhalandóság. Kórházi. klinikai intézményeink bővültek, a város új orr-, fül-, gége- és urológiai klinikával, valamint gyermekkórházzal gazdagodott. 1942-ben Pécsett 207, 1956-ban 403 orvos működött. A társadalombiztosításba bevont dolgozóik száma is többszöröse a felszabadulás előtti időknek. Korszerű rendelőintézet, 7 körzeti és 15 üzemi orvosi rendelő létesült a felszabadulás óta. Említésre méltó, hogy jelenleg 3 területi és 5 üzemi bölcsőde működik Pécsett, 1945-ben mindezekből csak egy bölcsőde működött. Új főiskola létesült A közoktatás terén is nagy változások történtek. A népesség általános műveltségének színvonalát emeli, hogy a régi népiskolákból 8 osztályos általános iskolák lettek, a gimnáziumok mellett újabb ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi technikumok létesültek. A főiskolák számát a Pedagógiai Főiskola szaporítja. Pécs-Meszesen új korszerű iskola épült. Közép- és főiskoláinkon a munkás-para°zt származású tanulók aránya jelentősen megnövekedett. A pécsi középiskolákon a jelenlegi tanévhan a tanulók 48,1 százaléka mun- liás-paraszt származású, míg a felszabadulás előtt nem érte «1 a 25 százalékot. A város kulturális élete számos vonatkozásban össze sem hasonlítható a felszabadulás előtti viszonyokkal. Pécsett ön- . álló rádióadó működik, 3 ezer főt befogadó szabadtéri színpad létesült, a Pécsi Nemzeti Színház mellett kamara színház működik, a Liszt Ferenc hangversenyterein a zenekedvelőknek adott otthont. Nap-nap után hangzanak el tudományos, művészeti és kulturális előadások, melyeken a hallgatók száma többszöröse a felszabadulás előttinek. A városban és az üzemekben új leül túrházak és kultúrotthonol* létesültek. A rádióeiőfizetőlí száma oly nagy mértékben megnövekedett, hogy ma már minden második pécsi családra jut egy rádió. Dr. Erdélyi Ernő, Statisztikai Hivatal Igazgatta eáeimús
