Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-24 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957 NOVEMBER 24 Mai számunkban: A Szovjetunió nem vesz részt az ENSZ ieszereíési bizottságának munkájában Beszélgetés a TU 114-es tervezőjével Hat ütemben rendezik a déli városrészt Párizsi képek BÉKEKIÁLTVÁNY! Munkások és parasztok! A tudomány, a technika és a kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóakara- tú emberei! Mi, a különböző országok kommunista és munkáspárt­jainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának meg­ünneplésére jöttünk Moszk­vába, hozzátok, józanságtok­hoz, szívetekhez szólunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világ­háború kegyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűn­tek el egészen a háború véres nyomai, de a békés városok és falvak felett máris ott lebeg egy új, százszorta rombolóbb háború vészjósló kísérlete. Nincs ma a világon olyan or­szág, amelyben az új háború veszélye ne fenyegetné szün­telenül a családi otthonokat, ne keserítené meg az élet Örömeit, ne vetne fel aggasz­tó kérdéseket. Mi lesz holnap, egy hónap múlva, egy év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja el házainkat, a mindent meg­semmisítő atom- és hidrogén­bombák pedig a mi és gyer­mekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban ané- a««k már keserű tapasztalatra Jritek szert. Az egyszerű em­berek, akik a háború vihará­ban a legnagyobb áldozato­kat hozzák, tudják, hogy min­den újabb háború még na­gyobb szenvedésekkel jár, egyre több országot tesz tönk­re, mind több és több embert pusztít cl, egyre veszélyesebb és hosszantartóbb következ­ményeket hagy hátra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagy­hatalmak idéztek elő. s a né­met militaristák robbantottak ki. tízmillió ember pusztult el. Tíz- és tízmillió vesztette cl egészségét, Illetve vált nyo­morékká. Egész népeket kár­hoztatott éhségre és nélkülö­zésre. A második világháborúban, amelynek fő kezdeményezője a német fasizmus volt, nem­csak hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett fron­tok sodródtak bele a háború forgatagába, A repülőgépekről leszórt bombák védtelen vá­rosokat romboltak, békés pol­gári lakosok ezreit és százez­reit ölték meg, a hitleristák börtöneiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyerme­kek milliói pusztultak el. A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket hasz­náltak fel, amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és felruháztatására lehetett vol­na fordítani. A második világ­háború több mint 30 millió ember éleiébe került, a sebe­sültek és hadirokkantak mil­lióit nem is számítva. Az a két atombomba pedig, amely a háború utolsó napjaiban a védtelen japán városokra esett, megmutatta, hogy a tö­meges ember gyi’ko'ás milyen kézzé'fogható veszély az em­beriség eilen. Nem szükséges tudósnak lenni és nincs szükség költői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a következő há­ború — ha a népek megenge­dik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig el­szenvedett. Európa és Ameri­ka, Ázsia és Afrika és Auszt­rália lakosai tudják: az em­ber a természet oly nagy erőit szabadította fel, s olyan ha­talmas eszközökkel rendelke­zik, amelyek romboló hatása a földkerekség bármilyen ré­szét sújthatja. Egy új háború­ban nem lesz olyan hely, ahol az ember nyugodtan, bizton­ságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tü­ze elérne minden népet és fel­becsülhetetlen károkat okoz­na, veszélyeztetné az emberi­ség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei, függetlenül nemzetiségüktől, politikai nézeteiktől, vallá­suktól és bőrük színétől, bé­kében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést: Az ember, aki diadalmasko­dó józanságával kifürkészi a természet minden titkát és mind nagyobb mértékben uralkodik a természet felett, az ember, aki a szovjet mes­terséges holdak kilövése ré­vén egyhamar elérheti a csil­lagokat — ez az ember vajon ne tudná elkerülni a háborút és megakadályozni a saját pusztulását? Mi, a kommunista és mun­káspártok képviselői, a népek sorsáért való felelősségünk teljes tudatában kijelentjük: A háború nem elkerülhetet­len. A háborút meg lehet aka­dályozni, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet ten­ni. ........­Alinak az országnak a fő­városában jöttünk össze, amely 40 évvel ezelőtt új kor­szakot nyitott az emberiség történetében. 1917-ben, á tör­ténelem során először, orosz földön győzött a szocialista forradalom. A dolgozók vet­ték kezükbe a hatalmat és azt a célt tűzték maguk elé. hogy megsemmisítik az elnyo­más, valamint embernek em­ber általi kizsákmányolása minden formáját. Oroszország munkásai és paraszíjai Lenin pártjának vezetésével zász- laikra írták a béke jelszavát és mindvégig kitartottak mel­lette. A szovjetország fennál­lásának 40 éve alatt minden nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperia­listák minden ellenállása da­cára békés együttműködésre törekedett más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A kapitalista országok mun­kásai létérdekeiktől vezetve, aktívan bekapcsolódtak a bé­keharcba. Ezt a nemes ügyet támogatták a haladó emberek világszerte. A béke erőinek azonban nem sikerült megóvni az emberiséget az új szeren­csétlenségtől, a második világ­háborútól. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak, a Szovjet­unió pedig ebben az időben az egyedüli ország volt, amely következetesen harcolt a béke megőrzéséért. Mi, kommunisták azt mond­juk, hogy manapság már meg lehet akadályozni a háborút, meg lehet őrizni a békét. Ezt teljes meggyőződéssel mond­juk, mert ma már más a hely­zet, mások az erőviszonyok a világon. A Nagy Októberi Forrada­lom szülte szovjetország ma már nem áll egyedül és nincs elszigetelve. A fasizmus fölötti győzelme után létrejött a ha­talmas szocialista világrend- szer, amelyhez csaknem egy- milliárd ember tartozik. A Szovjetunióval vállvetve küzd a békéért, a nemzetközi együtt­működésért, a különböző tár­sadalmi rendszerek békés egy­más mellett éléséért a másik szocialista nagyhatalom, a népi Kína. Ugyanilyen békés célok vezérlik az összes európai és ázsiai népi demokratikus or­szágokat. A Szovjetunió és más szocia­lista országok iparának, tudo­mányának és technikájának eddig nem látott fejlődése a békét szolgálja és erős gátja a háború kirobbantásának. A világ színterén még egy új erő jelent meg: az októberi forradalom felébresztette a gyarmati népeket, amelyek már lerázták, illetve lerázzák áz évszázados függőség igáját, amelyek békében akarnak élni és nem tűrik, hogy imperialis­ta erők belügyeikbe beavatkoz­zanak. Ezek a népek, hogy fel­számolják az elmaradottságot és a nyomort, a béke és a sem­legesség politikáját, az ismert „öt alapelv” — a területi sért­hetetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a' meg nem támadás, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés — politi­káját folytatják. Nemcsak a szocialista orszá­gok népei, de a Kelet népei sem akarják a háborút. A nyu­gati kapitalista országok népei, amelyeket már két ízben súj­tott a háború, szintén nem akarják a háborút, sőt gyűlölik azt. Hatalmasak a béke erői. Meg tudják akadályozni a háborút, meg tudják őrizni a békét. De mi, kommunisták kötelessé­günknek tartjuk, hogy figyel­meztessük a világ minden em­berét: még fennáll egy szörnyű, embergyilkoló háború veszélye. Honnan fenyegeti veszély a békét, a népek biztonságát? A két világháború során és a jelenlegi fegyverkezési hajszán hallatlanul meggazdagodott ka­pitalista monopóliumok azok, amelyeknek érdeke a háború és amelyek háborúról ábrán­doznak. A monopóliumoknak hatalmas profitot biztosító fegyverkezési hajsza egyre sú­lyosabb teherként nehezedik a dolgozók vállára, jelentősen le­rontja az országok gazdasági helyzetét. Egyes kapitalista ál­lamok kormánykörei, a kapita­lista s különösen az amerikai monopóliumok nyomására visz- szautasítanak minden olyan javaslatot, amely a leszerelés­re, a nukleáris fegyverek be­tiltására, valamint az új hár ború megakadályozására irá­nyul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a békeszerető országok számos értékes javas­latot terjesztettek elő, amelyek elfogadása megszilárdította vol- rta a békét, csökkentette volna az uj háború- veszélyét. Senki sem tagadhatja, hogy azok a javaslatok, amelyeket az ENSZ- ben a fegyverkezési hajsza be­szüntetésére, az atomháború veszélyének elhárítására, az államok békés egymás mellett élésére, a közöttük való gazda­sági együttműködés fejlesztésé­re terjesztettek elő — az álla­mok közötti szükséges bizalom megteremtésének döntő ténye­zői és megfelelnek valamennyi nép életbevágó érdekeinek. Sok tekintetben e kérdések megoldásától függ a béke, a jövendő nemzedékek sorsa. E javaslatok csak azoknak a te­vékeny ellenállásába ütköznek, akiknek érdeke a nemzetközi feszültség fenntartása. Az újságok és rádióállomá­sok ezrei próbálják naponta elhitetni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaor­szág, Olaszország és más ka­pitalista országok népeivel, hogy — úgymond — a „világ­kommunizmus" veszélyezteti szabadságukat, életmódjukat és békés életüket. De egyetlen kommunista pártnak, egyetlen szocialista országnak nincs semmiféle oka arra, hogy háborút rob­bantson ki és katonai táma­dást intézzen más országok ellen, s hogy idegen területe­ket hódítson meg. A Szovjet­unió, a népi Kína maga is óriási földterülettel és fel­mérhetetlen természeti kincs­esei rendelkezik. Egyetlenegy szocialista országban nincs olyan osztály, vagy társadalmi réteg, amelynek érdeke lenne a háború. Ezekben az orszá­gokban a hatalom a munkások és parasztok kezében van, akik a legnagyobb áldozatokat hozták minden háborúban. Vajon akarhatnak ők egy új háborút? A kommunisták cél­ja egy olyan társadalom fel­építése, ahol biztosítva lesz az általános jólét, minden nép felvirágzása, a nemzetek kö­zötti örök béke. A szocialista országoknak egy ilyen társa­dalom felépítéséhez tartós bé­kére van szükség ült. Éppen ezért a kommunisták a legkö­vetkezetesebb ellenségei a há­borúnak, a legkitartóbb harco­sai a békének! A szocialista országok egyet­lenegy népre sem akarják rá­erőszakolni társadalmi és po­litikai rendszerüket. Ezek az országok szilárdan meg van­nak győződve arról, hogy a szocializmus győzelme elke­rülhetetlen, de azt is tudják, hogy a szocializmust nem le­het exportálni, mert a szocia­lizmus minden egyes ország­ban elsősorban a munkásosz­tály és valamennyi haladó erő belső harcának az eredménye kell, hogy legyen. Éppen ezért a szocialista országoktól távol áll az, hogy más országok bel­ügyeibe avatkozzanak, de nem engedik meg azt sem, hogy mások avatkozzanak be az ő belügyeikbe. Azok az érvelé­sek, tehát, hogy a szocialista országok veszélyeztetik a bé­két, mert állítólag rá akarják erőszakolni rendszerüket má­sokra — nem egyebek mint kísérletek a békeszerető em­berek félrevezetésére. A békét csak azzal a felté­tellel lehet megőrizni, ha min­denki, akinek kedves a béke, egyesíti erőfeszítéseit, nagyobb éberséget tanúsít a háborús uszítok mesterkedéseivel szem ben, mélyen álérzi, hogy szent kötelessége fokozni a harcot a békéért, amelyet ma is ve­szély fenyeget^ TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY A világ néptömegeinek jó­létéért, minden nép haladásá­ért és boldog jövőjéért har­colva fordulunk a férfiakhoz és nőkhöz, munkásokhoz és parasztok­hoz, a tudomány és művészet dolgozóihoz, a tanítókhoz és alkalmazot­takhoz, az ifjúsághoz, a kisiparosokhoz, kiskeres­kedőkhöz és ipari vállalko­zókhoz, a szocialistákhoz, demokra­tákhoz és liberálisokhoz, minden emberhez, függet­lenül politikai és vallási meg­győződésétől, mindazokhoz, akik szeretik hazájukat, mindazokhoz, akik nem akarnak háborút, a világ minden jóakaralú emberéhez. Mindannyiolokat arra hí­vunk fel: követeljétek a fegyverkezési hajsza I>esziintetését, mert <*z napról-napra fokozza a hábo­rús veszélyt és a fegyverke­zés terhe rátok, a munka em­bereire nehezedik a legna­gyobb mértékben. Követeljétek, hogy tiltsák meg az atom- és hidrogén­fegyverek gyártását és alkal­mazását, s első lépésként ha­ladéktalanul szüntessék be c fegyverekkel való kísérlet-' követeljétek, hogy vessenek véget annak a politikának, amely arra irányul, hogy ka­tonai tömböket és katonai tá­maszpontokat hozzanak létre idegen országokban; tiltakozzatok az ellen, hogy Európa kellős közepén a né­met militaristákat, a legutób­bi háború fő. okozóit újra fel- fegyverezzék; tiltakozzatok az imperialis­ták közel- és közép-keleti csel­szövései és háborús provoká­ciói ellen; támogassátok a kollektív biztonság a különböző társa­dalmi rendszerek békés egy­más mellett élése, a népek széleskörű gazdasági és kul­turális együttműködése poli­tikáját. Arra hívunk fel benneteket: követeljétek kormányaitok­tól, hogy az. Egyesült Nemzetek Szervezetében békepolitikál folytassanak és szántanak szembe a hidegháború politi­kájával. Felhívjuk a világ valameny- ►tínyi jóakaratú emberét: I Szervezkedjenek és harcol- | janak 1. Az atom- és hidrot la kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletérő\\ i A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lójának megünneplésén részt vett kommunista és mun­káspártok küldöttségei elhatározták, hogy Moszkvában tett látogatásukat felhasználják arra, hogy baráti találkozóra üljenek össze és a valamennyi pártot érdeklő kérdéseket megtárgyalják. November 16—19 között Moszkvában értekezletet tar­tottak, amelyen a következő kommunista és munkáspártok képviselői vettek részt: Ausztrália Kommunista Pártja, Ausztria Kommunista Pártja, az Albán Munkapárt, Algé­ria Kommunista Pártja, Argentina Kommunista Pártja, Belgium Kommunista Pártja, Bolivia Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Brazília Kommunista Pártja, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuela Kommunista Pártja, a . Vietnami Dolgozók Pártja, a Guatemalái Munkapárt, Németország Kommunista Pártja, Németország Szocialista Egységpárt­ja, Honduras Kommunista Pártja, Görögország Kommu­nista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, a Dominikai Köz­társaság Népi Szocialista Pártja, Izrael Kommunista Párt­ja, India Kommunista Pártja, Indonézia Kommunista Pártja, Jordánia Kommunista Pártja, Irak Kommunista Pártja, Spanyolország Kommunista. Pártja, az. Olasz Kom­munista Párt, Kanada Haladó Munkáspártja. Kína Kom­munista Pártja, Columbia Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, Costarica Népi Élcsapata, Kuba Népi Szocia­lista Pártja, Luxemburg Komrr nista Pártja, Ma’ájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Me­xikó Kommunista Pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Hollandia Kommunista Pártja, Üj-Zéland Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista Pártja, Peru Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugália Kommunista Pártja, a Román Munkáspárt, San-Marino Kommunista Pártja, Szíria és Libanon Kommunista Pártja, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Tuniszi Kommunista Párt, Törökország Kommunista Pártja, Uruguay Kommunista Pártja, Finnország Kommu­nista Pártja, a Francia Kommunista Párt, Ceylon Kom­munista Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt, Chile Kommunista Pártja, a Svájci Munkapárt, Svédország Kommunista Pártja, Ecuador Kommunista Pártja, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége, Japán Kommunista Pártja. Az értekezlet résztvevői véleménycserét folytattak, amelyen megtárgyalták a mai nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kommunista és munkáspártok képviselői elhatároz­ták, hogy békckiáltványt intéznek minden ország mun­kásaihoz és parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz és asz- szonyaihoz, minden jóakaratú emberhez. Az értekezlet a marxi—lenini ideológia és a proletár- internacionalizmus által egybeforrott testvérpártok kölcsö­nös viszonyára jel'emző szoros együttműködés és szívé­lyesség légkörében folyt le. ; 2. E fegyverek gyártásai l és alkalmazásának a légre í debb időn belüli feltétlen ; ; tiltásáért, í Mától kezdve a kiiliinbi E társadalmi rendszerű orszáf i a békés tudomány és a bél • technika fejlesztésében v • senyezzenek egymással. I i : nyűket ne a harctéren, han : a haladásért, a népek él színvonalának emeléséért > lyó versenyben bizonyít­l be. , Mi kezet nyújtunk mini ; jóakaratú embernek. Szál ■ dítsuk meg közös erővel a i : pékét a fegyverkezés téri • tői, amely sújtja őket. Szál ; dítsuk meg a világot a hál i rú, a halál és a pusztulás ' > szélyétől. A ha’adásért hari í ló emberiség ragyogó és b 1 dog jövője áll előttünk. BÉKÉT A VILÁGNAK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom