Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-24 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957 NOVEMBER 24 Mai számunkban: A Szovjetunió nem vesz részt az ENSZ ieszereíési bizottságának munkájában Beszélgetés a TU 114-es tervezőjével Hat ütemben rendezik a déli városrészt Párizsi képek BÉKEKIÁLTVÁNY! Munkások és parasztok! A tudomány, a technika és a kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóakara- tú emberei! Mi, a különböző országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére jöttünk Moszkvába, hozzátok, józanságtokhoz, szívetekhez szólunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világháború kegyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűntek el egészen a háború véres nyomai, de a békés városok és falvak felett máris ott lebeg egy új, százszorta rombolóbb háború vészjósló kísérlete. Nincs ma a világon olyan ország, amelyben az új háború veszélye ne fenyegetné szüntelenül a családi otthonokat, ne keserítené meg az élet Örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket. Mi lesz holnap, egy hónap múlva, egy év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja el házainkat, a mindent megsemmisítő atom- és hidrogénbombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban ané- a««k már keserű tapasztalatra Jritek szert. Az egyszerű emberek, akik a háború viharában a legnagyobb áldozatokat hozzák, tudják, hogy minden újabb háború még nagyobb szenvedésekkel jár, egyre több országot tesz tönkre, mind több és több embert pusztít cl, egyre veszélyesebb és hosszantartóbb következményeket hagy hátra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagyhatalmak idéztek elő. s a német militaristák robbantottak ki. tízmillió ember pusztult el. Tíz- és tízmillió vesztette cl egészségét, Illetve vált nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nélkülözésre. A második világháborúban, amelynek fő kezdeményezője a német fasizmus volt, nemcsak hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett frontok sodródtak bele a háború forgatagába, A repülőgépekről leszórt bombák védtelen városokat romboltak, békés polgári lakosok ezreit és százezreit ölték meg, a hitleristák börtöneiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek milliói pusztultak el. A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket használtak fel, amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és felruháztatására lehetett volna fordítani. A második világháború több mint 30 millió ember éleiébe került, a sebesültek és hadirokkantak millióit nem is számítva. Az a két atombomba pedig, amely a háború utolsó napjaiban a védtelen japán városokra esett, megmutatta, hogy a tömeges ember gyi’ko'ás milyen kézzé'fogható veszély az emberiség eilen. Nem szükséges tudósnak lenni és nincs szükség költői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a következő háború — ha a népek megengedik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenvedett. Európa és Amerika, Ázsia és Afrika és Ausztrália lakosai tudják: az ember a természet oly nagy erőit szabadította fel, s olyan hatalmas eszközökkel rendelkezik, amelyek romboló hatása a földkerekség bármilyen részét sújthatja. Egy új háborúban nem lesz olyan hely, ahol az ember nyugodtan, biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tüze elérne minden népet és felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei, függetlenül nemzetiségüktől, politikai nézeteiktől, vallásuktól és bőrük színétől, békében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést: Az ember, aki diadalmaskodó józanságával kifürkészi a természet minden titkát és mind nagyobb mértékben uralkodik a természet felett, az ember, aki a szovjet mesterséges holdak kilövése révén egyhamar elérheti a csillagokat — ez az ember vajon ne tudná elkerülni a háborút és megakadályozni a saját pusztulását? Mi, a kommunista és munkáspártok képviselői, a népek sorsáért való felelősségünk teljes tudatában kijelentjük: A háború nem elkerülhetetlen. A háborút meg lehet akadályozni, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. ........Alinak az országnak a fővárosában jöttünk össze, amely 40 évvel ezelőtt új korszakot nyitott az emberiség történetében. 1917-ben, á történelem során először, orosz földön győzött a szocialista forradalom. A dolgozók vették kezükbe a hatalmat és azt a célt tűzték maguk elé. hogy megsemmisítik az elnyomás, valamint embernek ember általi kizsákmányolása minden formáját. Oroszország munkásai és paraszíjai Lenin pártjának vezetésével zász- laikra írták a béke jelszavát és mindvégig kitartottak mellette. A szovjetország fennállásának 40 éve alatt minden nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperialisták minden ellenállása dacára békés együttműködésre törekedett más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A kapitalista országok munkásai létérdekeiktől vezetve, aktívan bekapcsolódtak a békeharcba. Ezt a nemes ügyet támogatták a haladó emberek világszerte. A béke erőinek azonban nem sikerült megóvni az emberiséget az új szerencsétlenségtől, a második világháborútól. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak, a Szovjetunió pedig ebben az időben az egyedüli ország volt, amely következetesen harcolt a béke megőrzéséért. Mi, kommunisták azt mondjuk, hogy manapság már meg lehet akadályozni a háborút, meg lehet őrizni a békét. Ezt teljes meggyőződéssel mondjuk, mert ma már más a helyzet, mások az erőviszonyok a világon. A Nagy Októberi Forradalom szülte szovjetország ma már nem áll egyedül és nincs elszigetelve. A fasizmus fölötti győzelme után létrejött a hatalmas szocialista világrend- szer, amelyhez csaknem egy- milliárd ember tartozik. A Szovjetunióval vállvetve küzd a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséért a másik szocialista nagyhatalom, a népi Kína. Ugyanilyen békés célok vezérlik az összes európai és ázsiai népi demokratikus országokat. A Szovjetunió és más szocialista országok iparának, tudományának és technikájának eddig nem látott fejlődése a békét szolgálja és erős gátja a háború kirobbantásának. A világ színterén még egy új erő jelent meg: az októberi forradalom felébresztette a gyarmati népeket, amelyek már lerázták, illetve lerázzák áz évszázados függőség igáját, amelyek békében akarnak élni és nem tűrik, hogy imperialista erők belügyeikbe beavatkozzanak. Ezek a népek, hogy felszámolják az elmaradottságot és a nyomort, a béke és a semlegesség politikáját, az ismert „öt alapelv” — a területi sérthetetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a' meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés — politikáját folytatják. Nemcsak a szocialista országok népei, de a Kelet népei sem akarják a háborút. A nyugati kapitalista országok népei, amelyeket már két ízben sújtott a háború, szintén nem akarják a háborút, sőt gyűlölik azt. Hatalmasak a béke erői. Meg tudják akadályozni a háborút, meg tudják őrizni a békét. De mi, kommunisták kötelességünknek tartjuk, hogy figyelmeztessük a világ minden emberét: még fennáll egy szörnyű, embergyilkoló háború veszélye. Honnan fenyegeti veszély a békét, a népek biztonságát? A két világháború során és a jelenlegi fegyverkezési hajszán hallatlanul meggazdagodott kapitalista monopóliumok azok, amelyeknek érdeke a háború és amelyek háborúról ábrándoznak. A monopóliumoknak hatalmas profitot biztosító fegyverkezési hajsza egyre súlyosabb teherként nehezedik a dolgozók vállára, jelentősen lerontja az országok gazdasági helyzetét. Egyes kapitalista államok kormánykörei, a kapitalista s különösen az amerikai monopóliumok nyomására visz- szautasítanak minden olyan javaslatot, amely a leszerelésre, a nukleáris fegyverek betiltására, valamint az új hár ború megakadályozására irányul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a békeszerető országok számos értékes javaslatot terjesztettek elő, amelyek elfogadása megszilárdította vol- rta a békét, csökkentette volna az uj háború- veszélyét. Senki sem tagadhatja, hogy azok a javaslatok, amelyeket az ENSZ- ben a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, az atomháború veszélyének elhárítására, az államok békés egymás mellett élésére, a közöttük való gazdasági együttműködés fejlesztésére terjesztettek elő — az államok közötti szükséges bizalom megteremtésének döntő tényezői és megfelelnek valamennyi nép életbevágó érdekeinek. Sok tekintetben e kérdések megoldásától függ a béke, a jövendő nemzedékek sorsa. E javaslatok csak azoknak a tevékeny ellenállásába ütköznek, akiknek érdeke a nemzetközi feszültség fenntartása. Az újságok és rádióállomások ezrei próbálják naponta elhitetni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok népeivel, hogy — úgymond — a „világkommunizmus" veszélyezteti szabadságukat, életmódjukat és békés életüket. De egyetlen kommunista pártnak, egyetlen szocialista országnak nincs semmiféle oka arra, hogy háborút robbantson ki és katonai támadást intézzen más országok ellen, s hogy idegen területeket hódítson meg. A Szovjetunió, a népi Kína maga is óriási földterülettel és felmérhetetlen természeti kincsesei rendelkezik. Egyetlenegy szocialista országban nincs olyan osztály, vagy társadalmi réteg, amelynek érdeke lenne a háború. Ezekben az országokban a hatalom a munkások és parasztok kezében van, akik a legnagyobb áldozatokat hozták minden háborúban. Vajon akarhatnak ők egy új háborút? A kommunisták célja egy olyan társadalom felépítése, ahol biztosítva lesz az általános jólét, minden nép felvirágzása, a nemzetek közötti örök béke. A szocialista országoknak egy ilyen társadalom felépítéséhez tartós békére van szükség ült. Éppen ezért a kommunisták a legkövetkezetesebb ellenségei a háborúnak, a legkitartóbb harcosai a békének! A szocialista országok egyetlenegy népre sem akarják ráerőszakolni társadalmi és politikai rendszerüket. Ezek az országok szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a szocializmus győzelme elkerülhetetlen, de azt is tudják, hogy a szocializmust nem lehet exportálni, mert a szocializmus minden egyes országban elsősorban a munkásosztály és valamennyi haladó erő belső harcának az eredménye kell, hogy legyen. Éppen ezért a szocialista országoktól távol áll az, hogy más országok belügyeibe avatkozzanak, de nem engedik meg azt sem, hogy mások avatkozzanak be az ő belügyeikbe. Azok az érvelések, tehát, hogy a szocialista országok veszélyeztetik a békét, mert állítólag rá akarják erőszakolni rendszerüket másokra — nem egyebek mint kísérletek a békeszerető emberek félrevezetésére. A békét csak azzal a feltétellel lehet megőrizni, ha mindenki, akinek kedves a béke, egyesíti erőfeszítéseit, nagyobb éberséget tanúsít a háborús uszítok mesterkedéseivel szem ben, mélyen álérzi, hogy szent kötelessége fokozni a harcot a békéért, amelyet ma is veszély fenyeget^ TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY A világ néptömegeinek jólétéért, minden nép haladásáért és boldog jövőjéért harcolva fordulunk a férfiakhoz és nőkhöz, munkásokhoz és parasztokhoz, a tudomány és művészet dolgozóihoz, a tanítókhoz és alkalmazottakhoz, az ifjúsághoz, a kisiparosokhoz, kiskereskedőkhöz és ipari vállalkozókhoz, a szocialistákhoz, demokratákhoz és liberálisokhoz, minden emberhez, függetlenül politikai és vallási meggyőződésétől, mindazokhoz, akik szeretik hazájukat, mindazokhoz, akik nem akarnak háborút, a világ minden jóakaralú emberéhez. Mindannyiolokat arra hívunk fel: követeljétek a fegyverkezési hajsza I>esziintetését, mert <*z napról-napra fokozza a háborús veszélyt és a fegyverkezés terhe rátok, a munka embereire nehezedik a legnagyobb mértékben. Követeljétek, hogy tiltsák meg az atom- és hidrogénfegyverek gyártását és alkalmazását, s első lépésként haladéktalanul szüntessék be c fegyverekkel való kísérlet-' követeljétek, hogy vessenek véget annak a politikának, amely arra irányul, hogy katonai tömböket és katonai támaszpontokat hozzanak létre idegen országokban; tiltakozzatok az ellen, hogy Európa kellős közepén a német militaristákat, a legutóbbi háború fő. okozóit újra fel- fegyverezzék; tiltakozzatok az imperialisták közel- és közép-keleti cselszövései és háborús provokációi ellen; támogassátok a kollektív biztonság a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, a népek széleskörű gazdasági és kulturális együttműködése politikáját. Arra hívunk fel benneteket: követeljétek kormányaitoktól, hogy az. Egyesült Nemzetek Szervezetében békepolitikál folytassanak és szántanak szembe a hidegháború politikájával. Felhívjuk a világ valameny- ►tínyi jóakaratú emberét: I Szervezkedjenek és harcol- | janak 1. Az atom- és hidrot la kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletérő\\ i A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésén részt vett kommunista és munkáspártok küldöttségei elhatározták, hogy Moszkvában tett látogatásukat felhasználják arra, hogy baráti találkozóra üljenek össze és a valamennyi pártot érdeklő kérdéseket megtárgyalják. November 16—19 között Moszkvában értekezletet tartottak, amelyen a következő kommunista és munkáspártok képviselői vettek részt: Ausztrália Kommunista Pártja, Ausztria Kommunista Pártja, az Albán Munkapárt, Algéria Kommunista Pártja, Argentina Kommunista Pártja, Belgium Kommunista Pártja, Bolivia Kommunista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Brazília Kommunista Pártja, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuela Kommunista Pártja, a . Vietnami Dolgozók Pártja, a Guatemalái Munkapárt, Németország Kommunista Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Honduras Kommunista Pártja, Görögország Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, a Dominikai Köztársaság Népi Szocialista Pártja, Izrael Kommunista Pártja, India Kommunista Pártja, Indonézia Kommunista Pártja, Jordánia Kommunista Pártja, Irak Kommunista Pártja, Spanyolország Kommunista. Pártja, az. Olasz Kommunista Párt, Kanada Haladó Munkáspártja. Kína Kommunista Pártja, Columbia Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, Costarica Népi Élcsapata, Kuba Népi Szocialista Pártja, Luxemburg Komrr nista Pártja, Ma’ájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Mexikó Kommunista Pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Hollandia Kommunista Pártja, Üj-Zéland Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista Pártja, Peru Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugália Kommunista Pártja, a Román Munkáspárt, San-Marino Kommunista Pártja, Szíria és Libanon Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Tuniszi Kommunista Párt, Törökország Kommunista Pártja, Uruguay Kommunista Pártja, Finnország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, Ceylon Kommunista Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt, Chile Kommunista Pártja, a Svájci Munkapárt, Svédország Kommunista Pártja, Ecuador Kommunista Pártja, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Japán Kommunista Pártja. Az értekezlet résztvevői véleménycserét folytattak, amelyen megtárgyalták a mai nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kommunista és munkáspártok képviselői elhatározták, hogy békckiáltványt intéznek minden ország munkásaihoz és parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz és asz- szonyaihoz, minden jóakaratú emberhez. Az értekezlet a marxi—lenini ideológia és a proletár- internacionalizmus által egybeforrott testvérpártok kölcsönös viszonyára jel'emző szoros együttműködés és szívélyesség légkörében folyt le. ; 2. E fegyverek gyártásai l és alkalmazásának a légre í debb időn belüli feltétlen ; ; tiltásáért, í Mától kezdve a kiiliinbi E társadalmi rendszerű orszáf i a békés tudomány és a bél • technika fejlesztésében v • senyezzenek egymással. I i : nyűket ne a harctéren, han : a haladásért, a népek él színvonalának emeléséért > lyó versenyben bizonyítl be. , Mi kezet nyújtunk mini ; jóakaratú embernek. Szál ■ dítsuk meg közös erővel a i : pékét a fegyverkezés téri • tői, amely sújtja őket. Szál ; dítsuk meg a világot a hál i rú, a halál és a pusztulás ' > szélyétől. A ha’adásért hari í ló emberiség ragyogó és b 1 dog jövője áll előttünk. BÉKÉT A VILÁGNAK!
