Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-24 / 277. szám

NAPLÖ 1957 NOVEMBER Si Az országos pártérteJeeslet útmutatása nyomán Bátran, ferdítés nélkül! íNe várjanak, míg késit lesz! <[ Gyors és hathatós segítségre van szüksége Kossuth-bányának A nyár hözeoén a molia- ======= esi járá­si pártbizottság vezetői azt mondták: amíg a pártszerve­zetek belső rendje nem szi­lárdul meg, amíg marakodás helyett nem az emberek között dolgoznak a kommunisták, ad­dig egy tapodtat sem lehet elő­re menni. A nehéz helyzet egyáltalán nem csüggesztette el őket. Sőt! Annál erőteljeseb­ben igyekeztek helyes útra té­ríteni a pártszervezeteket. A egyik kerek-perec kimondta: legyen társulás. A pártszerve­zet titkára megadóan bóloga­tott: ha úgy akarják... Pedig csak egy határozott szavába került volna, amely kifejezi a többség kívánságát és minden fordítva történik; Hónaook óta nak kellett közbelépnie éséj-J Amikor hosszú hónapok A 13-as telepben mér fejtés- szakákon át beszélgetnie az Veredmenves munkája után a nek kellene lenni. Sajnos, ja- emberekkel. Másnap egy idős ütjük a va­sat: rendez­zük a kilépettek és a szövet­kezetek viszonyát. A megté­vedt és a szövetkezeteket ott- pártmunkások idejük nagy ré- hagyó volt tagokat ne kez.el- szét a falvakban töltötték, ma- jük ellenségként, mert nem gyarázták a pártértekezlet út- azok. Lippón már engedtek a mutatásait, sokasok gyakor- régi merevségből s vettek fel lati tanácsot adtak. Egyszer- új tagokat. Most már csak azt máskor, a végrehajtó bizottság mondják: „Alaposan megszűr- ülesét is valamelyik község - - ” - - - — ­Kossuth-bányai bányászok nuár előtt. itt már nem lesz . énem teljesítették a szeptembe- fejtés. Egyszóval a terv telje­tsz-tag keresletei okét Moha- i & e^nek követke/ében a sítéséhez szükséges szénter- cson es azt kérdezte. mit te-#m negyedévi tervüket sem, meló munkahelyeknek csak gyen, hogy a szövetkezet #felkerestük Kovács József elv- egy része áll rendelkezésünk megmaradjon. Azóta a helyi társat s megkérdeztük, hogy re. Tartalék fejtésre pedig már pártszervezet is rádöbbent ar- milyen bajokkal küzdenek, mi gondolni sem merünk, ra, hogy súlyosan vétett, ami-ilyenek a távolabbi kilátások? „ kor magukra hagyta őket és f A válasz altkor még az volt, . .JrP-a ’ igyekszik helyesen foglal'koz- !1 hogy a termelés műszaki félté- 9 1 ni velük. Kézenfekvő a tanul- telei novemberre már nagy- — Hosszú sara van ennek, ság: nagyon vigyázzunk a I1 részt biztosítva lesznek s ha Éveken keresztül csak szenet meglévő szövetkezetekre, mert <l;i bányászokban is lesz elég és szenet követeltek tőlünk. az ellenség nem riad vissza fakar.pt, altkor a negyedik ne- Kénytelenek voltunk az akna ben tartották meg. — Akkor az volt a gondunk — mondja Barls elvtárs — hogy dolgozzanak a pártszer­vezetek. Most viszont az, hogy jól dolgozzanak, helyesen ér­vényesítsék a párt politikáját. jük a jelentkezőket.” Jó, jó, nézzék meg, kit vesznek közé­jük, de vigyázzunk arra a bi­zonyos „szűrőre” is. Mert ha netalán apró a lyukja, benne maradnak azok is, akik jó- számdékkal, becsülettel köze­Nemrég néhány helyen meg- lednek a tsz-hez, mert ott vizsgáltuk munkájukat s bi- akarják megtalálná baldogulá- zony a dicséretes tettek mel- sukait. Az október—novembe­rit, gyakran bizonytalanságot, ri viharban, szélnek eredt volt begubózást láttunk: szövetkezett tagok zöme nem A termelőszövetkezeti moz- azért választotta az egyéni galom mai helyzete és fejlődé- gazdálkodást, mert a szövet­sz tükrözi a fogyatékosságokat kezés ellensége; az elmúlt is. Igaz, hogy az elmúlt hór évek hibái, a sok adósság, a napokban négy termelőszövet- félelem taszította el tőle. Szí­nezet alakult s ebben részük uíiic mélyén szövetkezeli em- van a partszervezeteknek. Az- herek ők s moatt amikar lát­óta azonban megállapodtak Talán elégedettek? Talán már kiaknázták a lehetőségeket? Szó sincs róla. Másutt kell ke­resni az okokat. ják, hogy a politika helyes, a gazdaságok életképesek, jól fejlődnek, visszakívánkoznak. Bátorítsuk őket, egyengessük útjukat és fogadjuk őket meg- A tárás szövetkezetei értéssel, szeretettel! = . ... „Dunaszekcsőn gazdag, kö- f íendkivul megerősödtek. Az zépparasztokból álló termelő-i gyedévi terv teljesítését már közelében lévő telepeket lefej nem fenyegeti semmiféle ve- teni, nem jutott elegendő erő, szély. pénz az előkészítő munkák el­Egy hónap telt el azóta. A végzésére. Ml már réges régen Kossuth-bányai bányászok jeleztük, hogy ha még néhány munkájáról szóló jelentések évig ilyen, az előkészítő mun- azonban azt mutatják, hogy a kák rovására menő munkát szétugratásuktól. A bizonytalanság és az •r,tnr\; ■::Lr.:r-=a,;j== elzár­kózás, amely a pártszerveze­tek gyakorlati munkájában jelentkezik, egy tőről fakad: Bök helyen nem, vagy még remények ellenére sem sike- csak nagy vonalakban isme- f rült úrrá lenni a bajokon. A rik a kommunisták a párt ha-»' termelési terv teljesítése, az tározatát. Jól tudja a járási é™e£ nyeresegrészesedes ve- bizottság Is, hogy ennék híj[ mélyben forog, ján nagyon könnyű eltévedni, \ — Baj van talán a mun rosszul dolgozni, jobbra és', kakedvvel, a teljesítmények balra sodródni. Még nincs ké-i ső: tanulmányozzuk gondosan a a párt érte kéziét határozatát (i ____ és szellemét a helyi körűimé-} — mondja Kovács elvtárs, nyékhez szabva, ferdítés, tor- Kassut h-bánya vezetője. — A zítás nélkül alkalmazzuk. Ez (| bajok eredete nem mai keletű, ^ az az „csodatevő” szer, amely ,! több év mulasztásáról van szó. ban napi 146 és 1959-ben napi megkönnyíti a kommunisták, i Ezenkívül a szerencse is elpár- 126 vagon szenet termel a le- a pártmunkások dolgát, végső # to,A tőlünk. Feltárásaink, elő- maradást 1960-ig nagyrészt fel soron pedig a párt és az egy- (»vajósaink az utóbbi időben so- tudjuk számolni. Az ellenfor- szerű emberek ezreinek köze- # r°zatosan eredménytelenül vég radalom ezt a számítást fel- ledését, barátságát ápolja. ,|Ződtek szentelepeink elvéko- borította. Az országnak szük­__„ i nyodnak sőt több helyen szén ­BO CZ JÓZSEF ^ helyett csak követ találtunk. vagy a műszaki vezetés szín­vonala csökkent? — Nem, nem erről van szó követelnek tőlünk, akkor előbb utóbb nem lesz honnan ter­melnünk. A minisztérium szak emberei a múlt év derekán meg is vizsgálták Kossuth-bá- nya helyzetét s nekik is az volt a véleményük, hogy nagyon gyorsan hozzá kell látni Kos­suth bánya szénvagyonának feltárásához, a szükséges tá­madópontok elkészítéséhez. Akkor még úgy látták, hogy ha Kosssuth-bánya 1956-ban napi 147, 57-ben naipi 144, 58­sége volt a szénre s mi Kos- suth-bányaiak igyekeztünk mi­nél többet adni. újjászervezett gazdaságokban az idén átlagosan 50—60 forln­szövetkezet működik. Baráti* és ellenség egyaránt elismeri,!' tot ér egy munkaegység. Gör- , w li csönydobokán ennél is többet, legalább úgy el i_.__ nek. mint az revemlee gaz-f el őreláthatólag hetven forin­tot. Ha valamikor lehet és kell beszélni a termelőszövetkeze­tek eredményes munkájáról, a tagok jövedelméről — szé­gyenkezés és persze túlzott di­csekvés nélkül — akkor most lehet. De ez még kevés érv nek, mint az egyénileg gaz­dálkodó középparasztok. S < ői ez a tsz most mégis nagy ne­hézségekkel küzd, tanulságos okok miatt. Néhány hete az ellenség útón-útfélen csepüli apró, jelentéktelen bajait, és hovatovább megrendítette a amellett, hogy a falusi politi- tagokat. Az elnök és a köny- járásban százhold­ívfii miinlrn olrmía a (crrívtuvflrö.- *a ___—t i velő lemondott. A pártszerve­zet eleinte tehetetlenül néz­te a szeme előtt- lejátszódó eseményeket, meg sem pró­bálta ellensúlyozni az ellem, ség hírverését, visszaverni tá­madását. Pedig a szövetkezet 11 nyi fertőzött terű mennyire várta ezt a támoga-11 let van a megyé- tóst. A járási pártbizottság-»1 ben Háromezer hold őszi vetést poroztak be futrinka ellen igen száraz, meleg következtében elszaporodott a futrinka lárvája — a csócsárló — a baranyai. vetések­ben. A mohácsi, a pécsi és a siklóisi A Szederkényi Nö­vényvédő Állomás minden gazdának biztosította az in­gyenes védekező­szert, a nagyobb te­motoros végezték. — Érthető — különösen ha figyelembe vesszük az év eleji gyakori anyaghiányt — hogy feltártsági helyzetünk még rosszabbá vált s ma ott állunk, hogy nincs elegendő támadó brigádjai # pontunk, kiszorultunk a tele­zőek határáig, gyakran egy, kai munka alapja a szövetke zetek népszerűsítése. A párt határozatában világosan benne foglaltatik, hogy a kommunis­ták bátran és sokoldalúan ma­gyarázzák a szövetkezés gon­dolatát, ismertessék a gazdál­kodás eredményeit, mert csak így szerezhetnek híveket. Ám, mintha a kommunisták szé­gyenlősek lennének: a világért sem beszélnek erről, nehogy megsértsék a parasztok önér- f zetét és persze az önkéntessé- # get. Az önkéntesség félreérté­sére vall az a nézet, hogy „mi nem noszogatjuk őket, majd f p.jj.. ___» jö nnek maguktól is”. Hiszen, I* „J... ^tfenzos sapka, alóla ha egy kommunista vagy sző- ' ezüstös ősz haj tolakszik elő kétoldalt vetkezeti tag átlépi az egyéni a halántékára, orra alatt fehér bajusz, gazda küszöbét és a szövetke-!* a vastagkeretes szemüveg alatt csillogó szempár. Nem magas termetű, mégis óriásnak tűnik a roppant erejű, surrog­va járó gyalugépek mellett A gép kése játszi könnyedséggel rágja a kemény szürke öntvényt, Máté József, a fehér­hajú, fehérbajuszu szaki bácsi pedig csak nézi a vastagkeretes szemüvegen , — át. Mert hiába hatalmas a gép, Itt alaposan megvitatni a dolgozod mégis a szakl bácst az úr ö parasztokkal, milyen elüt esi gépnek induljt is, megálljt is. A gép szántra lepte el a zsenge vetéseket ez a veszedelmes kár­tevő. A legutóbbi felmérések szerint mintegy 3500 hold­elterjedésjének leg­főbb oka a helyte­len vetésforgó, a falusi mezőgazda- rületeken' pedig ®dfti felügyelők saját motoros bri- most sorra megma­Mlvel a futrink- másfél kilométer távolságról gádjaival végeztet­te el a porozást. — Eddig háromezer hold őszi árpa, bú­za és rozsvetésben szórták el az Irtó­szert. A védekezés kétharmadát a nö­vényvédő állomás gyarázzák a dolgo­zó parasztoknak, hogy a leghatáso­sabb védekezés az ha a kalászos után egyetlen évben sem vetnek ismét kalá_ szost. szállítjuk az aknáig a szenet, amelyet nem egy esetben már csak a telepmaradványokból fejthetünk ki. Jellemző a fel- fáratlanságunkra, hogy bár a VII. szinten lényegében csak 9 jövő évben kezdjük meg a nagyarányú széntermelést, azért, hogy a tervünket telje­síthessük, ereszkével már a IX. szintről is hozunk fel sze­net. — Tudomásul kellene egy­szer már vennie, hogy így to­vább nem lehet dolgozni. Mi, 1 Kossuth-bányai műszaki veze­SZAK I BÄC zetről beszélget vele. attól még nem kényszerül belépni, azt maid eldönti maga. Minden­esetre segített neki. a gondola­tait a szövetkezet' irányába 11 terelte. A szövetkezés gondolata ter­jesztésének másik feltétele: szervezeti feltételek mellett kívánjuk fejleszteni a szövet, kezeteket. Az adottságok, a fel­iételek mindnütt mások, s ezt Havelembevéve szorgalmazzuk^ a termelőszövetkezet vagv egy­szerűbb forma alakítását. Az egyik községben valamikor hármas tínusű szövetkezet működött. Nemrég néhánvan ismét az alakítás gondolatával foglalkoztak, csak nem tudtak határozni, a termelőszövetke­zet mellett kardoskodók is bi­zonytalankodtak. S akkor az Készül a kamaraszínház pedig engedelmesen tologatja a kés alatt a mázsás fogaskerékszekrényeket. Ha a gép gondolkodó lény volna, egész biztosan érezné is Máté bácsi fö­lényét, és akkor tudatosan nem próbál­kozna semmiféle rakoncátlankodással. Igaz, így sem próbálkozik. Pedig öreg, raffinált jószág már. Ha egy egészen kezdő gyalus keze alá kerülne, csinálna meglepetést. — Mert hintázik az öreg — mondja Máté József, az öregebbik gépre mu­tatva. — Egyenes felület helyett már inkább teknősre gyalulja a munkadara­bokat. De hát azért niég lehet vele dol­gozni, csak érteni kell a módját. Máté bácsi pedig érti a módját. Nem csoda. Negyvenhét évvel ezelőtt kezdett a szakma tanulásához. 1910-ben, tizen­három éves korában szegődött el tanu­lónak a Soplana elődjéhez, az akkori Hamerlí gépgyárhoz. Azóta pedig sok­felé megfordult, sok mindent megta­nult. A gyalugépek mellett is eltöltött már több mint egy évtizedet. Ennyi idő A Szakszervezetek Megyei Tanácsának épületében január első napjaiban megnyílik a Pécsi Nemzeti Színház kama­raszínháza. Az új színház 36C , . , _ férő helyes lesz. A jó látási lc-i le gyalult es leesztergált annyi for­hetőséget emelkedő nézőtéri» Olcsót, hogy csinos kis dombocska be­biztosítja majd. A színpad vM rekedne mát- belőle Kikerült már annyi lágitóberendezése a legkorsze-i» féle munkadarab a keze alól, hogy nem rűhb Igényeknek megfelelően > Is igen tudja eldönteni, melyik is volt a készül. A terem fűtését falba ^ legszebb. épített hatalmas kandallókkal# — Mindegyik munkadarab szép, amit oldják meg. f a2 ember egyszer elkezd megmunkálni, Az új színház a Mellékutca — dönti el aztán mégis a kérdést. — című színdarabbal nyitja t Ha sikerül a munka, ha szép és jó, ak- meg kapuit. f kor csak örülni lehet neki, akár eszter­gapad-alkatrész, akár egy egyszerű ge­renda, amit egyenesre keil gyalulni. — Ezeken a gépeken — mutat a két gyalugépre, — megfordult már a szom­bathelyi, budapesti és pécsi bőrgyár majd mindegyik gépének valamelyik al­katrésze. Mert ilyen hosszú gyalugépek csak itt vannak egész Dél-Dunánlúlon. Alig-alig kerül ide olyan munkadarab, amilyet ne láttam volna már életem­ben __ Az évtizedes tapasztalata1 bői persze jut bőven a fiataloknak is. Ta­nácsért. útmutatásért soha senki nem mehet hiába Máté bácsihoz. Ha tud se­gít. S mikor nem tud ő segíteni? Öeszélgefilnk. Gépekről, emberekről, a családról. Arról, hogy most új mód­szerrel munkálják már meg a gyalu­gépen a húsipari gépeket és hogy esz­tergályos lesz-e az unokából. így jutunk el odáig: elcserélné-e a szakmáját va­lamilyen más foglalkozásra? — Másra? — kérdezi szinte csak úgy önmagától Máté bácsi és nekidől a gya­lugépnek, amelyet ugyanabban az évben szereltek fel a Hamerll gépgyárban. amikor Ő inasnak állt be. — Mi másért cserélhetném el a szakmámat? Szebb szakmára? Van szebb? — Itt van ez az öreg gyalugép. Ott fent Is lehet olvasni: 1909-ben gyártot­ták a Budapesti Fegyver- és Gépgyár­ban. Ezt a gépet is megmunkálta vala­mikor egy gyalus. Talán nem is él már, aki simára gyalulta az asztalát, de a gép még megy. Igaz, van már négy ti- zedmilliméteres eltérés benne, — meg­kopott —, de hát már negyvenhét éve működik és az elmúlt években éjjel­nappal, három műszakban dolgoztunk rajta. De ez sem baj. Egyszer elviszik majd nagyjavításba, aztán talán még ötven évig megy majd. Lehet, hogy én sem élek már, amikor ez a gép még mindig gép lesz és dolgoznak rajta.. Es azok a gépek is meglesznek még. amelyeket én munkáltam meg ezeken a gépeken. Túlél a munkám, mert vas­ból van: 1 — Ezt a szakmát nem lehet odaadni semmi másért, — Es a gépekről sem lehetne lemon­dani semmiért. Mert a gép olyan mint egy mesterhegedű, Aki hivatott kézzel nyúl hozzá, csodálatos dolgokat tud elő­csalni belőle. A gép csak egy élettelen tárgy, de azért hozzánől évek hosszú so­rán át az emberhez. Megismeri az em­ber a gép minden apró csavarját, meg­szokja a hangját... — De sajnos egyszer a gépről mégis le kell mondani. — Nyugdíjba kell már lassan menni. Már tavaly is mehettem volna., de gon­doltam, még egy évet kihúzok, — mond­ja Máté bácsi. — A hatvanegy évem miatt még eldolgoznék, az nem akadály, Csak a lábaim fájnak már mindig, ha megyek. Azok hajtanak majd nyugdíj­ba. — Mit csinál majd nyugdíjas korá­ban? — Erre még nem is gondoltam. Majd csak akkor gondolkodom ezen, ha már benne leszek. Furcsa lesz nyugdíjasnak lenni, az biztos. Már tizenhárom éves korom óta gyárban dolgozom, megszok­tam, hogy mindig emberek között va­gyok. — Mindig szerettem gyárban dolgoz­ni. Ügy élünk itt mint egy család. Is­merek mindenkit, engem is ismernek. Ebben a műhelyben kaptam meg há­romszor a sztahanovista oklevelet. Út­választónak meg három éven keresztül ilb.-tagnak .. ■ Nehéz lesz itthagyni a gyárat Kicsit felfebb tolja homlokán az olajos szemellenzős sapkát. Rágyújt. Tekintetével végigsimogatja a gépet. Az egykedvűen húzogatja végig a fogaske­rékházakat a gyalukés alatt. A forgács percegve hull le a kés nyomán. Nemso­kára kész lesz a művelet, lekerülnek a fogaskerékházak is a gépről. Elviszik majd őket egy másik gyárba, ahol még talán évtizedekig pörögnek majd benne a fogaskerekek ... KURVCZ PÁL tők s a dolgozók is megértjük, . hogy az onszágnak nagyon nagy szüksége van a szénre, különösen a komlói kokszol­ható szénre. Megteszünk ennek érdeké­ben mindent. Hogy mennyire nem csak rajtunk, nemcsak a bányászok hozzáállásán múlik a terv teljesítése, azt bizonyít­ja, egy-egy fejtésünkben napi 4—500, sőt 600 csille szenet is termeinek, többet, mint egy közepes bányaüzemben. S nem csali a fejtésekben vannak ilyen emberek. Van olyan bri­gádunk, melynek tagjai három hét alatt kihajtanak egy gu- rítót, de sajnos lelkesedéssel nem lehet mindent megoldani; — Véleménye szerint mit lehet, mit kell tenni, hogy Kossuth-bánya problémái megoldódjanak? — A kiutat már régóta ke­ressük, a tröszt vezetői is jár­ják a bányát s tőlük telhetőén igyekeznek segíteni. Nekünk először is reális tervre van szükségünk. Ha a jövő évben napi 150—160 vagon szenet kell termelnünk a meglévő és az előkészíthető fejtéseket na­gyon rövid idő alatt „leesszük”, nem tudunk biztosítékot te­remteni a jövőre nézve. Mi a jövő évben napi 135—136. va­gon szén kitermelését talán biztosítani tudnánk, persze minden tartalék nélkül, bízva abban, hogy különösebb baj nem történik. Hogy aztán az utána következő években mennyit tudunk majd termel­ni, az elsősorban attól függ, hogy az előkészítés, a beruhá­zás milyen ütemben fog ha­ladni. — Véleményem szerint lé­nyegesen meg kellene gyorsí­tani a II. szint feletti szénte­lepek felkutatására irányuló műnkét, hogy itt — amennyi- ben szerencsénk lesz — két éven belül legalább napi 40 vagonos üzemét létesíthessünk. Ez a munka az aknamélyítők­re vár. Még ennél Is fonto­sabb a zobáki aknák mélyíté­sének továbbfolytatása, az ot­tani széntelepek felkutatásá­nak megkezdése, hogy á kieső Kossuth-bányai kapacitási le­gyen mivel pótolni, mert szá­mítani kell arra, hogy a ml bányánk a jelenlegi terme1 **01 az elkövetkezendő években je­lentősen nem tudja növelni, — Végül még csak annyit; remélhetőleg nem kell már sokáig várni, hogy Kassuth­- bánva problémáinak 'megoldá­sához a tröszt a minisztérium­itól is hathatós segítséget kan, ihogy több év mulasztásait mi- # előbb pótolni tudjuk. Ne vár­junk addig, amíg késő lesz. Reméljük, hogy novemberi iés decemberi tervünket naev i nehézségeink ellenére tel íesí- tenl tudjuk « így az éves terv teljesítése is biztosítva lesz Az októberi elmaradást seines ,»már nem tudjuk felszámolni. ^Gárdonyi-est Fatapoklosib^n Patapoklos! kis, alig 600—650 lélekszámú község. Mégis no­vember 14-én este zsúfolásig megtelt az Iskola. Mintegy szá­zan hallgatták meg Ball István gyakorló pedagógus Gárdonyt: ..Egri éslllagok” című vetített­képes és Varga Jenő járási népművelési felelős „Amíg fel­gördül a függöny” című elő­adását. Az előadás után a fia­talság még sokáig beszélgetett, s a beszélgetés eredményeként kilenc taggal színjátszőésoport alakult. A sikeres népművelési est hatására elhatároztuk, hogy ikéthetenklnt rendszeresen tar­olunk az elsőhöz hasonlókat. Terveink szerint a legközeleb­bi előadás címe „A kultúrált 1 ember magatartása” lesz. SZABÓ FERENC ' községi népművelési felelős. ídőjárásiclctitcs Várható tdfllárás vasárnap es­tig: erősen felhős, párás MÄ. — Több helyen kisebb eső, a ma- gasalsb hegyeken havazás. Mérsé­kelt, a Dunántúlon Időnként élánlc szél. Az éjszakai hőmérséklet ke­leten is emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 0—plusz 3 fok között, keleten még helyenként 0 fok alatt. T.'pgmag rtabh nappali hőmérséklet vasárnap 1—4 fok között;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom