Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-24 / 277. szám
NAPLÖ 1957 NOVEMBER Si Az országos pártérteJeeslet útmutatása nyomán Bátran, ferdítés nélkül! íNe várjanak, míg késit lesz! <[ Gyors és hathatós segítségre van szüksége Kossuth-bányának A nyár hözeoén a molia- ======= esi járási pártbizottság vezetői azt mondták: amíg a pártszervezetek belső rendje nem szilárdul meg, amíg marakodás helyett nem az emberek között dolgoznak a kommunisták, addig egy tapodtat sem lehet előre menni. A nehéz helyzet egyáltalán nem csüggesztette el őket. Sőt! Annál erőteljesebben igyekeztek helyes útra téríteni a pártszervezeteket. A egyik kerek-perec kimondta: legyen társulás. A pártszervezet titkára megadóan bólogatott: ha úgy akarják... Pedig csak egy határozott szavába került volna, amely kifejezi a többség kívánságát és minden fordítva történik; Hónaook óta nak kellett közbelépnie éséj-J Amikor hosszú hónapok A 13-as telepben mér fejtés- szakákon át beszélgetnie az Veredmenves munkája után a nek kellene lenni. Sajnos, ja- emberekkel. Másnap egy idős ütjük a vasat: rendezzük a kilépettek és a szövetkezetek viszonyát. A megtévedt és a szövetkezeteket ott- pártmunkások idejük nagy ré- hagyó volt tagokat ne kez.el- szét a falvakban töltötték, ma- jük ellenségként, mert nem gyarázták a pártértekezlet út- azok. Lippón már engedtek a mutatásait, sokasok gyakor- régi merevségből s vettek fel lati tanácsot adtak. Egyszer- új tagokat. Most már csak azt máskor, a végrehajtó bizottság mondják: „Alaposan megszűr- ülesét is valamelyik község - - ” - - - — Kossuth-bányai bányászok nuár előtt. itt már nem lesz . énem teljesítették a szeptembe- fejtés. Egyszóval a terv teljetsz-tag keresletei okét Moha- i & e^nek követke/ében a sítéséhez szükséges szénter- cson es azt kérdezte. mit te-#m negyedévi tervüket sem, meló munkahelyeknek csak gyen, hogy a szövetkezet #felkerestük Kovács József elv- egy része áll rendelkezésünk megmaradjon. Azóta a helyi társat s megkérdeztük, hogy re. Tartalék fejtésre pedig már pártszervezet is rádöbbent ar- milyen bajokkal küzdenek, mi gondolni sem merünk, ra, hogy súlyosan vétett, ami-ilyenek a távolabbi kilátások? „ kor magukra hagyta őket és f A válasz altkor még az volt, . .JrP-a ’ igyekszik helyesen foglal'koz- !1 hogy a termelés műszaki félté- 9 1 ni velük. Kézenfekvő a tanul- telei novemberre már nagy- — Hosszú sara van ennek, ság: nagyon vigyázzunk a I1 részt biztosítva lesznek s ha Éveken keresztül csak szenet meglévő szövetkezetekre, mert <l;i bányászokban is lesz elég és szenet követeltek tőlünk. az ellenség nem riad vissza fakar.pt, altkor a negyedik ne- Kénytelenek voltunk az akna ben tartották meg. — Akkor az volt a gondunk — mondja Barls elvtárs — hogy dolgozzanak a pártszervezetek. Most viszont az, hogy jól dolgozzanak, helyesen érvényesítsék a párt politikáját. jük a jelentkezőket.” Jó, jó, nézzék meg, kit vesznek közéjük, de vigyázzunk arra a bizonyos „szűrőre” is. Mert ha netalán apró a lyukja, benne maradnak azok is, akik jó- számdékkal, becsülettel közeNemrég néhány helyen meg- lednek a tsz-hez, mert ott vizsgáltuk munkájukat s bi- akarják megtalálná baldogulá- zony a dicséretes tettek mel- sukait. Az október—novemberit, gyakran bizonytalanságot, ri viharban, szélnek eredt volt begubózást láttunk: szövetkezett tagok zöme nem A termelőszövetkezeti moz- azért választotta az egyéni galom mai helyzete és fejlődé- gazdálkodást, mert a szövetsz tükrözi a fogyatékosságokat kezés ellensége; az elmúlt is. Igaz, hogy az elmúlt hór évek hibái, a sok adósság, a napokban négy termelőszövet- félelem taszította el tőle. Színezet alakult s ebben részük uíiic mélyén szövetkezeli em- van a partszervezeteknek. Az- herek ők s moatt amikar látóta azonban megállapodtak Talán elégedettek? Talán már kiaknázták a lehetőségeket? Szó sincs róla. Másutt kell keresni az okokat. ják, hogy a politika helyes, a gazdaságok életképesek, jól fejlődnek, visszakívánkoznak. Bátorítsuk őket, egyengessük útjukat és fogadjuk őket meg- A tárás szövetkezetei értéssel, szeretettel! = . ... „Dunaszekcsőn gazdag, kö- f íendkivul megerősödtek. Az zépparasztokból álló termelő-i gyedévi terv teljesítését már közelében lévő telepeket lefej nem fenyegeti semmiféle ve- teni, nem jutott elegendő erő, szély. pénz az előkészítő munkák elEgy hónap telt el azóta. A végzésére. Ml már réges régen Kossuth-bányai bányászok jeleztük, hogy ha még néhány munkájáról szóló jelentések évig ilyen, az előkészítő mun- azonban azt mutatják, hogy a kák rovására menő munkát szétugratásuktól. A bizonytalanság és az •r,tnr\; ■::Lr.:r-=a,;j== elzárkózás, amely a pártszervezetek gyakorlati munkájában jelentkezik, egy tőről fakad: Bök helyen nem, vagy még remények ellenére sem sike- csak nagy vonalakban isme- f rült úrrá lenni a bajokon. A rik a kommunisták a párt ha-»' termelési terv teljesítése, az tározatát. Jól tudja a járási é™e£ nyeresegrészesedes ve- bizottság Is, hogy ennék híj[ mélyben forog, ján nagyon könnyű eltévedni, \ — Baj van talán a mun rosszul dolgozni, jobbra és', kakedvvel, a teljesítmények balra sodródni. Még nincs ké-i ső: tanulmányozzuk gondosan a a párt érte kéziét határozatát (i ____ és szellemét a helyi körűimé-} — mondja Kovács elvtárs, nyékhez szabva, ferdítés, tor- Kassut h-bánya vezetője. — A zítás nélkül alkalmazzuk. Ez (| bajok eredete nem mai keletű, ^ az az „csodatevő” szer, amely ,! több év mulasztásáról van szó. ban napi 146 és 1959-ben napi megkönnyíti a kommunisták, i Ezenkívül a szerencse is elpár- 126 vagon szenet termel a le- a pártmunkások dolgát, végső # to,A tőlünk. Feltárásaink, elő- maradást 1960-ig nagyrészt fel soron pedig a párt és az egy- (»vajósaink az utóbbi időben so- tudjuk számolni. Az ellenfor- szerű emberek ezreinek köze- # r°zatosan eredménytelenül vég radalom ezt a számítást fel- ledését, barátságát ápolja. ,|Ződtek szentelepeink elvéko- borította. Az országnak szük__„ i nyodnak sőt több helyen szén BO CZ JÓZSEF ^ helyett csak követ találtunk. vagy a műszaki vezetés színvonala csökkent? — Nem, nem erről van szó követelnek tőlünk, akkor előbb utóbb nem lesz honnan termelnünk. A minisztérium szak emberei a múlt év derekán meg is vizsgálták Kossuth-bá- nya helyzetét s nekik is az volt a véleményük, hogy nagyon gyorsan hozzá kell látni Kossuth bánya szénvagyonának feltárásához, a szükséges támadópontok elkészítéséhez. Akkor még úgy látták, hogy ha Kosssuth-bánya 1956-ban napi 147, 57-ben naipi 144, 58sége volt a szénre s mi Kos- suth-bányaiak igyekeztünk minél többet adni. újjászervezett gazdaságokban az idén átlagosan 50—60 forlnszövetkezet működik. Baráti* és ellenség egyaránt elismeri,!' tot ér egy munkaegység. Gör- , w li csönydobokán ennél is többet, legalább úgy el i_.__ nek. mint az revemlee gaz-f el őreláthatólag hetven forintot. Ha valamikor lehet és kell beszélni a termelőszövetkezetek eredményes munkájáról, a tagok jövedelméről — szégyenkezés és persze túlzott dicsekvés nélkül — akkor most lehet. De ez még kevés érv nek, mint az egyénileg gazdálkodó középparasztok. S < ői ez a tsz most mégis nagy nehézségekkel küzd, tanulságos okok miatt. Néhány hete az ellenség útón-útfélen csepüli apró, jelentéktelen bajait, és hovatovább megrendítette a amellett, hogy a falusi politi- tagokat. Az elnök és a köny- járásban százholdívfii miinlrn olrmía a (crrívtuvflrö.- *a ___—t i velő lemondott. A pártszervezet eleinte tehetetlenül nézte a szeme előtt- lejátszódó eseményeket, meg sem próbálta ellensúlyozni az ellem, ség hírverését, visszaverni támadását. Pedig a szövetkezet 11 nyi fertőzött terű mennyire várta ezt a támoga-11 let van a megyé- tóst. A járási pártbizottság-»1 ben Háromezer hold őszi vetést poroztak be futrinka ellen igen száraz, meleg következtében elszaporodott a futrinka lárvája — a csócsárló — a baranyai. vetésekben. A mohácsi, a pécsi és a siklóisi A Szederkényi Növényvédő Állomás minden gazdának biztosította az ingyenes védekezőszert, a nagyobb temotoros végezték. — Érthető — különösen ha figyelembe vesszük az év eleji gyakori anyaghiányt — hogy feltártsági helyzetünk még rosszabbá vált s ma ott állunk, hogy nincs elegendő támadó brigádjai # pontunk, kiszorultunk a telezőek határáig, gyakran egy, kai munka alapja a szövetke zetek népszerűsítése. A párt határozatában világosan benne foglaltatik, hogy a kommunisták bátran és sokoldalúan magyarázzák a szövetkezés gondolatát, ismertessék a gazdálkodás eredményeit, mert csak így szerezhetnek híveket. Ám, mintha a kommunisták szégyenlősek lennének: a világért sem beszélnek erről, nehogy megsértsék a parasztok önér- f zetét és persze az önkéntessé- # get. Az önkéntesség félreértésére vall az a nézet, hogy „mi nem noszogatjuk őket, majd f p.jj.. ___» jö nnek maguktól is”. Hiszen, I* „J... ^tfenzos sapka, alóla ha egy kommunista vagy sző- ' ezüstös ősz haj tolakszik elő kétoldalt vetkezeti tag átlépi az egyéni a halántékára, orra alatt fehér bajusz, gazda küszöbét és a szövetke-!* a vastagkeretes szemüveg alatt csillogó szempár. Nem magas termetű, mégis óriásnak tűnik a roppant erejű, surrogva járó gyalugépek mellett A gép kése játszi könnyedséggel rágja a kemény szürke öntvényt, Máté József, a fehérhajú, fehérbajuszu szaki bácsi pedig csak nézi a vastagkeretes szemüvegen , — át. Mert hiába hatalmas a gép, Itt alaposan megvitatni a dolgozod mégis a szakl bácst az úr ö parasztokkal, milyen elüt esi gépnek induljt is, megálljt is. A gép szántra lepte el a zsenge vetéseket ez a veszedelmes kártevő. A legutóbbi felmérések szerint mintegy 3500 holdelterjedésjének legfőbb oka a helytelen vetésforgó, a falusi mezőgazda- rületeken' pedig ®dfti felügyelők saját motoros bri- most sorra megmaMlvel a futrink- másfél kilométer távolságról gádjaival végeztette el a porozást. — Eddig háromezer hold őszi árpa, búza és rozsvetésben szórták el az Irtószert. A védekezés kétharmadát a növényvédő állomás gyarázzák a dolgozó parasztoknak, hogy a leghatásosabb védekezés az ha a kalászos után egyetlen évben sem vetnek ismét kalá_ szost. szállítjuk az aknáig a szenet, amelyet nem egy esetben már csak a telepmaradványokból fejthetünk ki. Jellemző a fel- fáratlanságunkra, hogy bár a VII. szinten lényegében csak 9 jövő évben kezdjük meg a nagyarányú széntermelést, azért, hogy a tervünket teljesíthessük, ereszkével már a IX. szintről is hozunk fel szenet. — Tudomásul kellene egyszer már vennie, hogy így tovább nem lehet dolgozni. Mi, 1 Kossuth-bányai műszaki vezeSZAK I BÄC zetről beszélget vele. attól még nem kényszerül belépni, azt maid eldönti maga. Mindenesetre segített neki. a gondolatait a szövetkezet' irányába 11 terelte. A szövetkezés gondolata terjesztésének másik feltétele: szervezeti feltételek mellett kívánjuk fejleszteni a szövet, kezeteket. Az adottságok, a feliételek mindnütt mások, s ezt Havelembevéve szorgalmazzuk^ a termelőszövetkezet vagv egyszerűbb forma alakítását. Az egyik községben valamikor hármas tínusű szövetkezet működött. Nemrég néhánvan ismét az alakítás gondolatával foglalkoztak, csak nem tudtak határozni, a termelőszövetkezet mellett kardoskodók is bizonytalankodtak. S akkor az Készül a kamaraszínház pedig engedelmesen tologatja a kés alatt a mázsás fogaskerékszekrényeket. Ha a gép gondolkodó lény volna, egész biztosan érezné is Máté bácsi fölényét, és akkor tudatosan nem próbálkozna semmiféle rakoncátlankodással. Igaz, így sem próbálkozik. Pedig öreg, raffinált jószág már. Ha egy egészen kezdő gyalus keze alá kerülne, csinálna meglepetést. — Mert hintázik az öreg — mondja Máté József, az öregebbik gépre mutatva. — Egyenes felület helyett már inkább teknősre gyalulja a munkadarabokat. De hát azért niég lehet vele dolgozni, csak érteni kell a módját. Máté bácsi pedig érti a módját. Nem csoda. Negyvenhét évvel ezelőtt kezdett a szakma tanulásához. 1910-ben, tizenhárom éves korában szegődött el tanulónak a Soplana elődjéhez, az akkori Hamerlí gépgyárhoz. Azóta pedig sokfelé megfordult, sok mindent megtanult. A gyalugépek mellett is eltöltött már több mint egy évtizedet. Ennyi idő A Szakszervezetek Megyei Tanácsának épületében január első napjaiban megnyílik a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínháza. Az új színház 36C , . , _ férő helyes lesz. A jó látási lc-i le gyalult es leesztergált annyi forhetőséget emelkedő nézőtéri» Olcsót, hogy csinos kis dombocska bebiztosítja majd. A színpad vM rekedne mát- belőle Kikerült már annyi lágitóberendezése a legkorsze-i» féle munkadarab a keze alól, hogy nem rűhb Igényeknek megfelelően > Is igen tudja eldönteni, melyik is volt a készül. A terem fűtését falba ^ legszebb. épített hatalmas kandallókkal# — Mindegyik munkadarab szép, amit oldják meg. f a2 ember egyszer elkezd megmunkálni, Az új színház a Mellékutca — dönti el aztán mégis a kérdést. — című színdarabbal nyitja t Ha sikerül a munka, ha szép és jó, ak- meg kapuit. f kor csak örülni lehet neki, akár esztergapad-alkatrész, akár egy egyszerű gerenda, amit egyenesre keil gyalulni. — Ezeken a gépeken — mutat a két gyalugépre, — megfordult már a szombathelyi, budapesti és pécsi bőrgyár majd mindegyik gépének valamelyik alkatrésze. Mert ilyen hosszú gyalugépek csak itt vannak egész Dél-Dunánlúlon. Alig-alig kerül ide olyan munkadarab, amilyet ne láttam volna már életemben __ Az évtizedes tapasztalata1 bői persze jut bőven a fiataloknak is. Tanácsért. útmutatásért soha senki nem mehet hiába Máté bácsihoz. Ha tud segít. S mikor nem tud ő segíteni? Öeszélgefilnk. Gépekről, emberekről, a családról. Arról, hogy most új módszerrel munkálják már meg a gyalugépen a húsipari gépeket és hogy esztergályos lesz-e az unokából. így jutunk el odáig: elcserélné-e a szakmáját valamilyen más foglalkozásra? — Másra? — kérdezi szinte csak úgy önmagától Máté bácsi és nekidől a gyalugépnek, amelyet ugyanabban az évben szereltek fel a Hamerll gépgyárban. amikor Ő inasnak állt be. — Mi másért cserélhetném el a szakmámat? Szebb szakmára? Van szebb? — Itt van ez az öreg gyalugép. Ott fent Is lehet olvasni: 1909-ben gyártották a Budapesti Fegyver- és Gépgyárban. Ezt a gépet is megmunkálta valamikor egy gyalus. Talán nem is él már, aki simára gyalulta az asztalát, de a gép még megy. Igaz, van már négy ti- zedmilliméteres eltérés benne, — megkopott —, de hát már negyvenhét éve működik és az elmúlt években éjjelnappal, három műszakban dolgoztunk rajta. De ez sem baj. Egyszer elviszik majd nagyjavításba, aztán talán még ötven évig megy majd. Lehet, hogy én sem élek már, amikor ez a gép még mindig gép lesz és dolgoznak rajta.. Es azok a gépek is meglesznek még. amelyeket én munkáltam meg ezeken a gépeken. Túlél a munkám, mert vasból van: 1 — Ezt a szakmát nem lehet odaadni semmi másért, — Es a gépekről sem lehetne lemondani semmiért. Mert a gép olyan mint egy mesterhegedű, Aki hivatott kézzel nyúl hozzá, csodálatos dolgokat tud előcsalni belőle. A gép csak egy élettelen tárgy, de azért hozzánől évek hosszú során át az emberhez. Megismeri az ember a gép minden apró csavarját, megszokja a hangját... — De sajnos egyszer a gépről mégis le kell mondani. — Nyugdíjba kell már lassan menni. Már tavaly is mehettem volna., de gondoltam, még egy évet kihúzok, — mondja Máté bácsi. — A hatvanegy évem miatt még eldolgoznék, az nem akadály, Csak a lábaim fájnak már mindig, ha megyek. Azok hajtanak majd nyugdíjba. — Mit csinál majd nyugdíjas korában? — Erre még nem is gondoltam. Majd csak akkor gondolkodom ezen, ha már benne leszek. Furcsa lesz nyugdíjasnak lenni, az biztos. Már tizenhárom éves korom óta gyárban dolgozom, megszoktam, hogy mindig emberek között vagyok. — Mindig szerettem gyárban dolgozni. Ügy élünk itt mint egy család. Ismerek mindenkit, engem is ismernek. Ebben a műhelyben kaptam meg háromszor a sztahanovista oklevelet. Útválasztónak meg három éven keresztül ilb.-tagnak .. ■ Nehéz lesz itthagyni a gyárat Kicsit felfebb tolja homlokán az olajos szemellenzős sapkát. Rágyújt. Tekintetével végigsimogatja a gépet. Az egykedvűen húzogatja végig a fogaskerékházakat a gyalukés alatt. A forgács percegve hull le a kés nyomán. Nemsokára kész lesz a művelet, lekerülnek a fogaskerékházak is a gépről. Elviszik majd őket egy másik gyárba, ahol még talán évtizedekig pörögnek majd benne a fogaskerekek ... KURVCZ PÁL tők s a dolgozók is megértjük, . hogy az onszágnak nagyon nagy szüksége van a szénre, különösen a komlói kokszolható szénre. Megteszünk ennek érdekében mindent. Hogy mennyire nem csak rajtunk, nemcsak a bányászok hozzáállásán múlik a terv teljesítése, azt bizonyítja, egy-egy fejtésünkben napi 4—500, sőt 600 csille szenet is termeinek, többet, mint egy közepes bányaüzemben. S nem csali a fejtésekben vannak ilyen emberek. Van olyan brigádunk, melynek tagjai három hét alatt kihajtanak egy gu- rítót, de sajnos lelkesedéssel nem lehet mindent megoldani; — Véleménye szerint mit lehet, mit kell tenni, hogy Kossuth-bánya problémái megoldódjanak? — A kiutat már régóta keressük, a tröszt vezetői is járják a bányát s tőlük telhetőén igyekeznek segíteni. Nekünk először is reális tervre van szükségünk. Ha a jövő évben napi 150—160 vagon szenet kell termelnünk a meglévő és az előkészíthető fejtéseket nagyon rövid idő alatt „leesszük”, nem tudunk biztosítékot teremteni a jövőre nézve. Mi a jövő évben napi 135—136. vagon szén kitermelését talán biztosítani tudnánk, persze minden tartalék nélkül, bízva abban, hogy különösebb baj nem történik. Hogy aztán az utána következő években mennyit tudunk majd termelni, az elsősorban attól függ, hogy az előkészítés, a beruházás milyen ütemben fog haladni. — Véleményem szerint lényegesen meg kellene gyorsítani a II. szint feletti széntelepek felkutatására irányuló műnkét, hogy itt — amennyi- ben szerencsénk lesz — két éven belül legalább napi 40 vagonos üzemét létesíthessünk. Ez a munka az aknamélyítőkre vár. Még ennél Is fontosabb a zobáki aknák mélyítésének továbbfolytatása, az ottani széntelepek felkutatásának megkezdése, hogy á kieső Kossuth-bányai kapacitási legyen mivel pótolni, mert számítani kell arra, hogy a ml bányánk a jelenlegi terme1 **01 az elkövetkezendő években jelentősen nem tudja növelni, — Végül még csak annyit; remélhetőleg nem kell már sokáig várni, hogy Kassuth- bánva problémáinak 'megoldásához a tröszt a minisztériumitól is hathatós segítséget kan, ihogy több év mulasztásait mi- # előbb pótolni tudjuk. Ne várjunk addig, amíg késő lesz. Reméljük, hogy novemberi iés decemberi tervünket naev i nehézségeink ellenére tel íesí- tenl tudjuk « így az éves terv teljesítése is biztosítva lesz Az októberi elmaradást seines ,»már nem tudjuk felszámolni. ^Gárdonyi-est Fatapoklosib^n Patapoklos! kis, alig 600—650 lélekszámú község. Mégis november 14-én este zsúfolásig megtelt az Iskola. Mintegy százan hallgatták meg Ball István gyakorló pedagógus Gárdonyt: ..Egri éslllagok” című vetítettképes és Varga Jenő járási népművelési felelős „Amíg felgördül a függöny” című előadását. Az előadás után a fiatalság még sokáig beszélgetett, s a beszélgetés eredményeként kilenc taggal színjátszőésoport alakult. A sikeres népművelési est hatására elhatároztuk, hogy ikéthetenklnt rendszeresen tarolunk az elsőhöz hasonlókat. Terveink szerint a legközelebbi előadás címe „A kultúrált 1 ember magatartása” lesz. SZABÓ FERENC ' községi népművelési felelős. ídőjárásiclctitcs Várható tdfllárás vasárnap estig: erősen felhős, párás MÄ. — Több helyen kisebb eső, a ma- gasalsb hegyeken havazás. Mérsékelt, a Dunántúlon Időnként élánlc szél. Az éjszakai hőmérséklet keleten is emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 0—plusz 3 fok között, keleten még helyenként 0 fok alatt. T.'pgmag rtabh nappali hőmérséklet vasárnap 1—4 fok között;