Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

mAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ) DUNÁNTÚLI , NAPLÓ iliii mm mm Siw A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA [Az NDK népi kantaráfának i küldöttsége a Pedagógiai Főiskolán XIV. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951 NOVEMBER 1 A Pedagógiai Főiskola taná- ■ ri testületé és ifjúsága nagy j örömmel értesült az NDK : népi kamarája küldöttségének : érkezéséről és tervezett főis- : kólái látogatásáról. A főiskola • ünnepi hetet tart a Nagy Ok- : tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepi hétnek külön tartalmat adott a Szovjetunióval test­véri barátságban élő Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája küldöttségének látogatása. A tanári testület, az ifjúság, de különösen a né­Nem népszerűtlen Kétségtelenül van népszerűtlen feladat is. Például azt magyarázni X. Y. egyénileg dolgozó parasztnak, hogy ük­apjának milyen nagyszerű sorsa volt, mint nyolcadtelkes jobbágynak és arról csevegni, hogy milyen kár volt el­hagyni az úrbér rendszert, a kötelezd papi tizedet és így tovább. Ezzel sem teremne sok babér az illetőnek, de az­zal sem, ha házról-házra járva így beszélne az egyéni pa­rasztokkal: „Nézze papa, lehet, hogy magának egyelőre nem tetszik, de majd tetszeni fog, így hát, ha kissé fanya­logva is, de belép a termelőszövetkezetbe.” Afölött aligha lehet vitatkozni, hogy e két véglet nép­szerűtlen-e vagy sem. Afölött már annál inkább, amit a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban egyes elvtársak, becsületes szándékú emberek is miért, miért sem hangoztatnak, elhisznek. Csak néhány hete, hogy kö­zöltük „Amiről nem beszélünkcímmel cikkünket, amely­ben vitába szálltunk egyesek olyan véleményével, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomról nem kell beszélni, mert a róla való beszéd sérti a fejlesztés önkéntességét. Most újabb terminológiát hallani. Eszerint a termelőszövetke­zeti mozgalmat népszerűsíteni, a fejlesztése érdekében te­vékenykedni népszerűtlen feladat — és ó mi szörnyű —■ gyengíti a párt és az egyénileg dolgozó parasztok kapcso­latát. Nem érdemtelen szólni, hogy milyen forrásból táplál- Icozhat e hamis nézet. Ha valaki figyelemmel kíséri ha­zánk, a népi demokratikus rendszer, a párt és kormány ellen folyó külföldi propagandát, észreveheti, hogy a fék­telen gyűlölködés, szitkozódás mellé újabban ismét jó adag ,,tárgyilagosság” került. Sőt gazdasági, politikai, kulturá­lis kérdésekben már „jóakaratú tanácsokat” is küldöz­getnek az éter hullámain. Nevetséges, de „óvni” akarnak bennünket hibák elkövetésétől, „tanácsokat’ adnak, hogy hogyan lenne jobb a szocializmus építése. Mintha csakis azért kapnák a dollárokat, hogy teljes erejükkel szocia­lizmust segítsenek építeni. Nos, ebbe a keretbe tartozik bele olyan politikai nézet elhintése, hogy bízzuk a teljes spontaneitásra a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Tudják külföldön is, hogy az egyénileg dolgozó paraszt fütyül a meséjükre, de tudják, hogy még élénken él em­lékezetében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett túlzás, túlkapás, erőszakoskodás. Ebből csinál­nak politikát. Sikerüket egy dologtól remélik, a hiszékeny­ségtől. Ügylátszik, e számítás nem maradt teljesen ered­ménytelen. Ha ma szocialista építésről szólunk, akkor elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezését értjük. Városon a szocialista termelés már megteremtődött. Falun csak részben. Ezt a részt akarjuk fejleszteni, erősíteni, de nem úgy, mint 1950—52-ben előfordult néhány esetben. Annak az időszaknak soha nem szabad visszatérnie, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése sok esetben egyet jelentett az erőszakossággal, a meggyőződés sem­mibe vevésével, a gazdasági kényszerrel, a lélektani nyo­mással. Ennek még csíráját sem engedi meg a párt, a kor­mány. Ma termelőszövetkezet fejlesztéséről beszélni nem azt jelenti, amit jelentett. A cél azonos, de más a cél el­érésének eszköze. Attól még egy egyénileg dolgozó pa­rasztnak sem görbül meg a haja szála, nem érez haragot egyetlen kommunistára sem, ha őszintén, becsülettel, a valóságnak megfelelően elmondjuk, megmutatjuk neki a termelőszövetkezet eredményeit, ha megmutatjuk a szö­vetkezetben élő és egyénileg dolgozó paraszt élete közötti különbséget. Ez még nem kötelezi öt, hogy belépjen a termelőszövetkezetbe, ezzel nem kerül még semmiféle gazdasági hátrányba. Sőt, ha akarja meghallgatja, amit mondani akarunk neki, ha akarja nem. Kétségtelen, hogy falun nagy fellendülés van. A párt, a kormány politikája kedvez a termelőszövetkezetnek is, az egyénileg gazdálkodónak is. Vannak szép számmal kö­zépparasztok, akik jobban, vagy lényegesen jobban élnek, több jövedelmet érnek el, mint a termelőszövetkezetbe lépők. De nem mindenkinek ilyen a sorsa falun. A falun élő agrárpoletárok, szegényparasztok, kisparasztok talán elérik, vagy el sem érik életnívójukban azt a szintet, amit a termelőszövetkezetek tagjai. Hozzájuk kell elsősor­ban fordulni, ők képezik jelenleg elsősorban azt a réte­get, amely legközelebb áll a termelőszövetkezethez, amely ha sorsának jobbra fordulását látja benne, szívesen tag­jává válik. A középparasztokkal jelenleg más a helyzet. A falu fellendülésének ők kapják elsősorban krémjét. Sokhelyütt talán lényegesen alacsonyabb színvonalú életkörülmények közé kerülne, ha termelőszövetkezetbe lépne. Ez viszont nem ok arra, hogy neki is nyíltan, őszintén ne mondjuk meg: fellendülését gazdaságának adottságai bizonyos ideig teszik lehetővé, fellendülése nem végtelen, de a saját gaz­daságában elért legmagasabb szintet is túlszárnyalja majd a termelőszövetkezetben, mert ezek elérik, túlhalad­ják az ő gazdálkodásának, jövedelmének színvonalát. Ez nem holnap lesz, talán nem is két év múlva, da néhány év alatt meglesz. Türelmesség — ez a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének egyik igen fontos követelménye. Hirdetni igazsá­gunkat még-akkor is, ha lesznek, akik először, másodszor, sőt talán még huszadszor is azt mondják, hogy számom­ra nem időszerű ez”. Nem zaklatunk senkit, senkinek nem fogjuk meg lajbliját és húzzuk a termelőszövetkezet­be Eszünk ágában sincs és nem is lesz, mert jóvátehe­tetlen károkat okoznánk vele. Azokkal sem tesszük, akik e napokban jelentkeznek megyeszerte a termelőszövetke­zetbe és azokkal sem, akik várják a zárszámadás ered­ményét, hogy eldöntsék, maradnak-e tovább is egyemleg, vagy belépek a közösbe. Rájönnek igazságunkra, meg­győzi őket jól dolgozó termelőszövetkezet eredménye es nem eltávolodnak, hanem még közelebb kerülnek hozzánk, szemükben és előttük nem népszerűtlenek, hanem nép­szerűbbek leszünk. ... .. .. . Erre az oldalára kell gondolni és nem abban hinni, hogy holmi rés támad, kapcsolat, lazulás lesz az egyéni­leg dolgozó parasztsággal. Ma, november elsején reg­gel forradalmi műszak indul pécsi és komlói bányákban. A hónap elején a bányaüze­mek nagy része nem tel jesítet- te tervét, a hónap utolsó nap­jaiban azonban, amikor már kezdetét vette az ünnepi ké- izülödés, elérték, sőt túl is tel- i jesítették a száz százalékot. A i pécsi bányászok 26 óta teljesí- j tik a tervüket, a komlóiak 31- j én reggel érték el a száz szá-i zalckot, A két tröszt hagyó-: mányos párosversenyében el-; sók a pécsiek, 101,1, másodikj helyen állnak a komlóiak 100,11 százalékos havi eredményük-: kel, _A pécsi tröszt legjobb ke­rülete a szabolcsi, melynek dolgozói 122 százalékra telje­sítették harmincadiki tervü­ket, havi eredményük 105 szá- » zalék. Komlón az Anna-ak-1 na iáké az elsőség 105,1 száza- : iákkal. A III-as akna dolgozói j csak egy tized százalékkal ma-1 vadnak mögöttük, Mázán 105,4, S Bétán 105,2 százalékra teljesí-: tették október 31-ig esedékes * tervüket. November hetediké tiszte­letére minden bányaüzem egy . hétig tartó forradalmi mű- ♦ szakba kezd. A Béta-aknai bá-♦ nyászok 100, Anna-akna dol-S Ma kezdődik a bányákban a forradalmi műszak met szakos hallgatók az MSZMP és a KISZ-szerveze: irányításával nagy örömmel készült a küldöttség fogadásá- t^a. Fél hat óra tájban gördül­tek a főiskola kapuja elé a küldöttség autói. A bejáratnál a KISZ-szervezet nevében egy hallgató német nyelven köszöntötte a küldöttséget, s a küldöttség vezetőjének vi­rágcsokrot adott át. A főiskola tanácsa nevében a főiskola j igazgatója többek között eze­ket mondotta: „Megtisztelte­tésnek és kitüntetésnek érez­gozói 100, a III-as üzem bá­nyászai 200 tonna szén terven felüli kihozatalára, tettek kö­telező ígéretet. Mindkét trösztnél pénzjutal­mat kapnak a felajánlások tel­jesítésében élenjárók. A Pé­csi Szénbányászati Tröszt 35: ezer forintot fordít a ver-1 senyben legjobb eredményt♦ elérők jutalmazására. A jutái- » mák kiosztására november 10 » után, a verseny értékelésével t egy időben kerül sor. : zük ezt a látogatást, és öröm­mel mutatjuk be főiskolánkat kedves vendégeinknek, mert ezt az intézményt teljes egé­szében népi demokráciánk hívta életre és mert főiskolán­(F oly tatás a 2. oldalon) Ünnepélyes keretek között nyitották meg A SZOVJET FILM ÜNNEPÉT Tegnap este Pécsett a, Petőfi filmszínházban ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a szovjet film ünnepét. A meg­nyitáson az ünnepi közönség között foglaltak helyet a párt és a tömegszervezetek képvise­lői, munkatársai. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Szabó Ottó, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze Maja­kovszkij : Beszélgetés Lenin elvtárssal című költeményét szavalta, majd Gábriel József elvtárs, a városi tanács műve­lődési osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. — Tizedszer rendezzük meg hazánkban a szovjet film ün­nepét — kezdte beszédét, majd azokról a szovjet filmekről szólott, amelyek méltán nőt­tek a mi szívünkhöz is. Meg­említette többek között az „Egy életen át’’, a „Szibériai rapszó­dia’’, „Bátor emberek”, „Othel­lo” és a többi nagysikerű szov­jet filmet, majd így folytatta: — Ebben az esztendőben kü­lönösen nagy a mi ünnepünk, ' amikor a szovjet film ünnepe egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negy­venedik évfordulójával. — Amikor egy-egy új mű kerül a közönség elé, azt szok­ták mondani: fogadják szere­tettel! Az elmúlt esztendők szovjet filmünnepei és a fel- szabadulás óta hazánkban be­mutatott jó szovjet filmek el- J értek annyit, hogy ezt mari Az erőmű építéséi télen is folytatják Az erőmű-építkezés égnek meredő pillérsorai már való­ságos erdőt alkotnak. Az A és B sori pillérek között már betonozzák a tetőhéjdongálkat is, amelyeket majd a jövő hó­nap első felében emelnek a helyükre. Ezzel meg is válto­zik majd az építkezés képe. Az első tetőszerkezeti elem már jobban sejteti majd a ki­alakuló üzemépület végleges alakját. Az építkezés a téli hóna­pokban sem szünetel majd. Az F sori pillérek előregyár- tási tervét már teljesítették. Az A és B soron pedig még 2—2 darab pillért kell legyár­taniuk. Ezzel a munkával még a fagyok beállta előtt szeret­nének végezni, hogy biztosít­va legyen a téli emelési prog­ramhoz a megfelelő számú pillér; Teljes erővel folytatják majd télen az úgynevezett kisielemek gyártását. A kis­dérnek négy-öt tonnás abla­kok, homlokzati díszítő ele­mek és egyebek. A kisdérnek gyártásához ötletes hordozha­tó bódékat terveztek, ame­lyeket hulladékfábói lehet összeállítani. Télen ezekben a bódékban szárítják majd a lebetonozott beton kiseleme- ket hőlégfúvók segítségével. Amikor az elemek betonozása megkötött és megszáradt, a bódét eltolják görgőkön a kö­vetkező elem fölé. így nagy beruházás nélkül is biztosít­va lesz egész télen át a kis- elemgyártás folytonossága.; Télen készülnek majd el az üzemépület alagsorában a malomalapok és egy turbina­alap. A vezénylőépület belső munkáit is a tél folyamán végzik el. A vízlágyító épüle­tének jelenleg a födémezése folyik. Amikorra beállnak a fagyok, ott is már csak a bel­ső vakolást és a burkolást kell elvégezni; A betongyártásnál sem okoz majd fennakadást a téli hi­deg; A betongyár előmelegí­tett kaviccsal és vízzel dolgo­zik majd. A munkahelyek és az előregyártott elemek szárí­tóinak fűtéséről pedig öt gőz­kazán és kilenc hőlégfúvó gondoskodik majd; nem szükséges külön hangsú­lyozni. Akik a szocializmus ügyével rokonszenveznek, akiknek a Csápájevek, Maxi- mok, Zsurbinok, Timur úttörők a szívükhöz nőttek, bizonyára ugyanúgy megszeretik a most bemutatásra kerülő új szovjet filmek hőseit is, bizonyára sze­retettel fogadják a szovjet filmművészek új alkotásait is. Ezen gondolatok jegyében nyi­tom meg a szovjet film 1957. évi ünnepét; Gábriel elvtárs beszéde után a „Negyvenegyedik” című szovjet film került vetítésre. Kim Ir Szén vezeti a koreai küldöttséget Phcnjan (TASZSZ): A Ko- j reai Központi Távirati Iroda I jelentése szerint a küldöttsé­get, mely képviseli a Koreai {Népi Demokratikus Köztársa- * ságot a Nagy Októberi Szocia- tlista Forradalom 40; évfordu­lójának ünnepségein: Kim ír [Szén, a minisztertanács elnö- Ike vezeti. Továbbra is enyhe marad as idő Egy hét óta tart a vénasz- szonyok nyarának harmadik szakasza: az ajándék-ráadás. A hőmérsékleti maximumok állandóan 15 fok körül inga­doznak. Az éjszalcai lehűlés csupán helyenként okozott kisebb talajszinti fagyoldat. A reggelek ősziesen párásak, kö­dösek, a nappalok derültek s az évszakhoz képest szokatla- ; nul melegek. * A Meteorológiai Intézet táv- | prognózis osztálya tájékoztatá- } sában elmondotta, csaknem l egész Közép-Európában rend­kívül enyhe, szép idő uralko­dik, amit a magas légnyomás­nak és a felhőképződést gátló leszálló légáramlásnak köszön­hetünk. Eszak-Európában vi­szont változékony jellegű, hű­vös az idő. Az enyhe, szép idő nálunk előreláthatólag tovább tart. Mérsékelt déli, délnyu­gati szél várható ugyan az elkövetkező napokban, s a bo­rulás így gyakoribb lesz, sőt a jövő hét első fele valószí­nűleg már esőt is hoz, jelentő­sebb lehűléstől azonban egye­lőre nem kell tartanunk. VÉGIG A. KOtSSÜIH JTCUS U1CÄN Egy kis séta a Kossuth Lajos utcában... Egy kis nézge- lődés, s elszomorodik az ember. El bizony, ha a cégtáblákat nézi. A pécsi 10. sz. Ruházati Boltnál például hatalmas üveg­Í táblák hiányoznak a feliratból. Nem messze innen, az Állami Biztosító csonka cégtáblája csúfítja az utca képét. Vagy ve­rmük a Zetkin Klára utcával szemben a közkedvelt Csemege Boltot, hosszú ideje egyáltalán nincs cégtáblája. Aztán a lim­lom-bolt, meg a többiek. Valamennyit nem tudja az ember feljegyezni; már csak azért sem, mert a cégtáblák hiányában nehéz megállapítani a bolt „kilétét”. Ügy gondoljuk, hogy az ízlésesen és nagy rá* lasztékkal berendezett kirakatok megérdemlik, hogy a cégtáb­láidat is rendbehozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom