Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-06 / 235. szám

4

NAPLÓ

1957 OKTOBER «

m ÚTON

Irta: OGNYLNOVICS MILAN,

a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára

\s

c/hlif /U uir e

válogatott levelei

LaDunh.» Narodne Novine

===== újramegjelenése alkalmából mint a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének új főtitkára, üdvözlöm a Narodne Novine olvasóit, az egész délszláv dolgozó népet Lapunk újbóli megjelenése nagy örömmel tölti el nemcsak a délszlávok kérdésével foglalkozó felelős vezetőket, hanem valamennyi dolgozónkat, akik a lap megjelenését már régen várták.

Lapunk rendszeres megjelenésének az 1956. október 23-i véres ellenforradalom vetett véget, amely egész országunknak mérhetetlen károkat okozott. Népünk különböző ellenségei. kezdve a nyugati imperialistáktól a Nagy Imre—Lo- sonczy csoportig, megkísérelték, hogy hazánkat egy új háború tűzfészkévé változtassák, országunkat szembeállítsák a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, hogy ismét a nép nyakára ültessék a nagy- birtokosokat és a tőkéseket. Hazánk hű fiai a szovjet hadsereg segítségével szétverték az ellenforradalom erőit és megvédtek a munkások és parasztok hatalmát.

A forradalmi munkás-paraszt kormány az ellenforradalom elfojtása és szétzúzása után minden erejét arra összpontosította, hogy az országot minél előbb kivezesse a tragikus helyzetből. A Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével a kormánynak sikerült leküzdenie a súlyos állapotokat, megmenteni az országot és a dolgozó népet a nélkülözéstől, a fenyegető nyomortól és a teljes pusztulástól.

A kormány és a párt előtt rengeteg probléma tornyosult, köztük a nemzeti kisebbségnek problémája is. A kormány arra törekedett és törekszik ma is, hogy ezt a kérdést lehetőleg minél jobban és minél gyorsabban megoldja. A nemüdvöztöltük a két szomszédos szocialista ország viszonyának megjavulását és mély meggyőződésünk, hogy a baráti és testvéri kapcsolatok Jugoszláviával mind jobban meg fognak szilárdulni. A mi dolgozóinkat. élénken érdekli idősebb jugoszláv testvéreinknek élete, és éppen ezért lapunknak az is feladata, hogy tárgyilagosan tájékoztassa olvasóit a jugoszláv nép életéről, eredményeiről és problémáiról, ébren tartsa a szeretetet a magyarországi délszlávokban Jugoszlávia népei iránt.

A lapunk 5lőtt álló összes

r. ... sa— feladatok vonatkoznak a Délszlávok Demokratikus Szövetségére is, amely hosszú ideig tartó tétlenség után ismét megkezdte működését. Valamennyi délszláv előtt ismeretes, hogy a

amellett a tény mellett, hogy ma nincs egyetlen olyan művészeti-kulturális együttesünk sem, amely állandó jelleggel létezne és dolgozna, terjesztené a mi nemzeti kultúránkat, mindenütt és minden alkalommal. A Szövetség mulasztása volt, hogy a meglévő kisebb csoportoknak nem nyújtott elegendő művészeti és más segítséget, hogy nem teremtett szorosabb és bensőségesebb kapcsolatokat a területi csoportokkal. Ezen a területen még nagyon sokat kell dolgoznunk és a kultúrcsopor- toknak sokkal több segítséget kell nyújtanunk.

Nyugodt lélekkel

Délszlávok Demokratikus Szövetsége az utóbbi években elvesztette minden jelentőségét, nem mutatott semmi kezdeményezést és aktivitást sem politikai, sem kulturális, sem köz- ihűvelődési területen vétség még 1948-ban kezdett veszíteni jelentőségéből, a Tájékoztató Iroda ismeretes határozatának nyilvánosságra hozatala után. A délszlávok vezetőit és tevékeny munkatármondhatjuk, hogy sokkal messzebb jutottunk volna fejlődésünkben, ha az ellenforradalom nem szakította volna meg a párt .és a kormánynak a múltban elkövetett hibák kijavítására irányuló munkáját. Az ellen- forradalom átviharzott azokon a falvakon is, amelyekben a A Sző- mi nemzetiségi kisebbségünk él, és ez a néhány nap megmutatta, hogy milyen sors várt volna ránk, ha az ellen- forradalmároknak sikerűit volna megvalósítani sötét teracatok várnak, mindenekei; a délszláv nemzetiségi kisebbséggel kapcsolatban. A Szövetség csak úgy tud elt tenni ezeknek a feladatoknak, ha ismét olyan szervezetté válik, amelyet a mi délszláv iáink szívesen felkeresnek, amelytől problémáik megoldásához segítséget kérnek és amely képes is ezt a segítséget megadni mindenhol és mindenkinek, ahol erre megvannak a lehetőségek.

Ahhoz, hogy a Szövetség eleget tehessen minden feladatának, mindenekelőtt arra van szükség, hogy a Szövetség vezetését széles társadalmi alapra helyezzük. Ennek megfelelően már a közeljövőben szükség lesz egy 30—40 tagú központi vezetőség megválasztására, amelyben helyet kell kapniuk a délszlávok legkiválóbb képviselőinek.

A Szövetség előtt sok feladat megoldása áll. A legrövidebb időn belül meg ke.l oldania olyan égető kérdéseket.

A levél mindig kíváncsisáRévész „Ady és Léda’ agy Dénes Zsófia „Élet helyett arák” c. könyvében is a legérdekesebb, a legnyomatékö- sabb érvelési bizonyítékok a közölt Ady-levelek voltak; Már ekkor éreztük, hogy a novellák és versek mellett egy levél-regény tenné az Ady- művet teljessé. Kívánságunk most valóra vált. (A leveleket Bella György válogatta, rendezte sajtó alá, s látta el h*«z- nos jegyzetekkel, s a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki).

Ady életének és művének bonyolult kapcsolatát ? •;völgy űjtemény ismerete nélkül bizonyos, hogy nem is lehet tisztán látni. Ady levelezése sajátságos egészet alkot művével: magyarázó, eligazító lelek ezek a versek és novellák között.

Egy nőkkel megvert, Lédával és Csinszkával megáldott,

; got ébreszt. Egy borítékba zárt betegségtől marcangolt. 8 bor : írás mindig izgalmas olvas- : mány, de különösen érdekfe- í szító, ha az egy híres, nagy ■ ember írása, A levél már

szenvedélyének rabságában töltött élet nyugtalan, vergődő idegrendszere tárul elénk e levelezésben. A Lédához (rt, s tőle kapott levelek párhuzasait eltávolították, üldözték és lett a nacionalizmus és a so- bebörtönözték. A Szövetség az vinizmus kardja és azzal főidők folyamán a Népművelési nyegetett, hogy a legrövidebb Minisztérium egyik osztályává idő alatt gyökerestől vágja ki alakult át és nem volt semmi- mindazt, amit az elmúlt 12 évféle befolyása a mi nemzeti- ben kaptunk a népi danokrájezéSe, a kulturális munka színvonalának emelése, az iskoláinkkal kapcsolatos problémák megoldása cs sok személyes, de azért egyáltalán , nem jelentéktelenebb p-obió- veiket. Megjelent a fejünk-fe- ma rendezése. Szövetségünk

mai vezetősége azt a meggy őmint a rehabilitálások befe- imájánál, közvetlen hangjánál mos sodrásából éppen úgy ki

ségi kisebbségünk nemzeti jogainak védelmére, amelyeket az Alkotmány biztosít nekünk.

A Szövetségben olyan emberek is dolgoztak, akik egyáltalán nem ismerték a mi délszláv nemzetiségi kisebbségünk problémáit, egyáltalán nem viselték szívükön a nép ügyét, ennélfogva .népünknek nem sok haszna volt belőlük.

Az 1949—1953. években napi- _ ___

zétis

égi kisebbségek szövetségi renden voltak az ^üldöztetések léptek be a munkásőrségekbe szervezetei megkezdték aktív es ebben az időben számos ^ fegyverrol a kezükben har- munkájukat, megjelentek a délszláv^ dolgozot vetettek bornemzetiségek anyanyelvén írt főnbe. Kiagyalt vádak alapján újságok, köztük a mi Narodne sokakat letartóztattak és elítéltek, családtagjaikat üldözciától, a párttól. Büszkék lehetünk, hogy a ml délszláv dolgozóink azonnal látták, hogy mit akar az ellenforradalom, és hogy azonnal felkeltek a párt és a néphatalom védelmére, a szocializmus, a rend és a béke védelmére. — Például említjük meg többek közül Garát, Katymárt, Herződést vallja, hogy valameny- nyi délszláv dolgozó tárni ga- tásával sikerül rövid idő alat t úrrá lenni a nehézségeken, hogy sikerül a Szövetség munkáját magas színvonalra emelni és ezzel újból megszerezni embereink, bizalmát és azt a tekintélyt, amely a Szövetséget megilleti. A délsziá- voknak érezniük kell, iogy a Szövetség értük van és az ő érdekükben fejti ki működését. Meg vagyunk győződve,

[fogva is bepillantást enged I írójának legbensőbb énjébe, [legrejtettebb érzései közé Is. [Az alkotó-művészek levelei I meg éppen életüknek, érzelmi [és gondolati világuknak olyan • metszeteit adja, amelynek ís- ! mert-tében művük érthetőbbé, : alkotásuk világosabbá válik.

Ady levelezése is valami [egészen varázsos kapcsolatban 1 van művével. Ezek a levelek, : melyek á versírással csaknem I azonos hőfokon születtek, va- É lóságos hangulati-szellemi ; összekötők élet és mű között, j Olyannyira szoros e levelezés [és mű között a viszony, hogy í valósággal hiányzott eddig. — [ Már Bölöni „Az igazi Ady’,

érezzük azokat a szikrázó hangulatokat, amelyek eey-< *y költeménynek, költemény-csoportnak alaphangjává tüzesednek, mint a Csinszka-'eve- lekből, vagy a barátaival és ellenségeivel vívott irodalmi harcokból.

A kornak, melynek istene az aranyszügyű, disznófejű Nagy úr volt, el kellett süly- lyednic, hogy Ady visszhangra találjon. Ez az új Ady-kö- tet, mely életművének teljességét jelenti, a visszhangot kristályossá tisztította, s az eddiginél még szélesebb tömegek előtt tette érthetőbbé.

HARCOS OTTO

ahol a délszlávok elsőken.'.

Novinenk ia,

M.ilyen feladatok állnak

■■ — ■ -- == a mi

újságunk előtt?

A legfóntósabb feladatok egyike kétségkívül a forradalmi munkás-paraszt kormány támogatása kitűzött céljai megvalósításában, abban az erőfeszítésében, hogy az ország minden polgárának, így a nemzetiségi kisebbségeknek is, biztosítsa az alkotmányban lefektetett összes jogokat. E jogok közé tartózik elsősorban a nemzetiségi kisebbség joga az anyanyelven való iskolai tanuMirtf ismeretes

ték és deportálták. Ma egész szívvel örülünk annak, hogy délszlávjaink nagyobb részét már rehabilitálták, amiben a Délszláv Szövetség új vezetőségének is megvan a maga része. Néhány elmaradt eset elintézése folyamatban van és a Szövetség a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a még nem rehabilitált elvtársaink minél előbb nemcsak erkölcsi, hanem anyagi jóvátételt is kapjanak;

Sok sebet begyógyítottak és '»**-*********•**-"" jóllehet azok, akik átélték ezeket a szenvedéseket, nehezen tudják a múltat elfeledni, mi

, .... hogy törekvésünkhöz és ilyen

cegsziántot és több más falut. irányú munkánkhoz megkapjuk a délszláv dolgozók teljes támogatását. Bizalommal és őszinte optimizmussal nézünk a jövőbe. Bizakodásunk annál inkább jogosult, mert eddigi munkánkban máris éreztük a kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt tényleges segítségét, és ez a támogatás nápról-napra nagyobb és hathatósabb lesz.

Midőn elindulunk az új

együttműködésre hívjuk fel az összes délszláv dolgozót a mi népünk javára, a mi magyar hazánk minden dolgozójának boldogabb és jobb jövője megteremtésére.

coltak az ellenforradalom megsemmisítésén. Ezzel legjobb bizonyítékát adták a párt iránti szeretetüknek, hazaszeretetüknek és annak, hogy mennyire forrtak össze a szocializmus ügyévéi.

Hal szarvashiba Egy őz >ak Eg/ vaddisznó

78000 R

a Délszlávok

Demokratikus Szövetsége tagja a Hazafias Népfrontnak, amely az országépítő munkában most íij jelentőséget kapott. A Hazafias Népfront keretében a mi szövetségünkre is nagy és felelősségtel jesfelNem, nem tévedés. A számítás pontos, a hat szarvasbika, egy őzibak és egy vaddisznó pontosan 78 000 forintot ér a nyugatnémet vadászolma k. Ugyanis szeptemberben ellátogattak hazánkba, s négyen baranyai vadászterületet kerestek íeL Két nyugatnémet vadász a sasréti erdőkben állt iesbe és nem sikertelenül. — Négy szarvasbikával dicsekedhetnek el odahaza.

Két másik nyugatnémet vadász körcsőnyén (Sellye alatlj cserkészte az erdőt, hogy puskavégre kapja a vada*. Itt két bikát, egy őzbakot és egy vaddisznót ejtettek él.

A külföldi vadász-szerződések szép hasznot biztosítanak az államnak, hiszen csak <s a négy nyugatnémet vadasz bebocsátása 78 000 forintot eredményezett — mégpedig valutában. Ezt az igén nasznos szerződés-kötést jövőre tovább szélesítik;

...........................................................................................................................................

lá

sra, a nemzeti kultúra meg ^ őrzésére és ápolására. Nem. le- ^ mégis bizalommal nézünk hét különbség állampolgár es a jövőbe és készek vagyunk

ZSOLNAYEK „ORÖKSEQE

//

állampolgár között, bármelyik nemzetiséghez tartozzék is, akkor sem, ha a jogok gyakorlásáról, akkór sem, ha a kötelezettségek és feladatok teljesítéséről van szó. Feladataink közösek és közösen is kell azokat megoldanunk. A mi újságuknak e téren is szervezőnek és segítőnek kell lennie, hasábjain foglalkoznia kell a délszláv dolgozók valamennyi problémájával;

Újságunknak lehetőséget kell nyújtania mindén egymástól távol élő délszlávnak, hogy megismerhessék a közös problémákat és célokat, közös örömeinket és gondjainkat.

Lapunknak a lehetőségekhez képe?: segítenie kell népünket, hogy minél gyorsabban haladhasson előre a szocializmus építő' ■' ek útján, a jobb és boldogabb élet útján;

A Narodne Novine egyik fő- feladata kell legyen, szembeszállni a sovinizmus jelenségeivel. akármilyen formában és akármelyik oldalról bukkannak fel; hogy igazi hazaszeretetre. proletárnemzetköziségre nevelje népünket. A Narodne

minden erőnket a mi szocialista hazánk felépítésének szolgálatába állítani. Nagyon jól tudjuk, hogy a hibákért és igazságtalanságokért, melyek bennünket értek, a párt mint egész, nem felelős, hanem csak azon vezetői, akik letértek a marxizmus—leninizmus útjáról, elszakadtak a dolgozó tömegektől és ilyen módon elvesztették a nép bizalmát.

Mégis igazságtalanok vol- : ------- nánk, ha csak a hibá

król beszélnénk. Mint ahogy az élet többi területein, így a nemzetiségi kisebbségek életével kapcsolatos munkában is bizonyos eredményeket értek el. így például az oktatás területén, amennyiben az 1956— 1957. tanévben már 66 iskolában folyt szerb—horvát nyelvtanítás, ezenkívül van két középiskolánk. Szerb—horvát

nyelvtanítás van a Pedagógiai Főiskolán és a budapesti Szlavisztikai Intézetben. Volt tizennyolc óvodánk is. Ezekben az iskolákban 3911 tanuló hallgatta az előadásokat a mi anyanyelvűnkön. Ezek mellett j Novine nagy figyelmet fog for- Budapesten és Pécsett diákott- dítani a délszláv és a magyar hon- áll fenn azon tanulók ré-j dolgozó nép őszinte barátságé- szére, akik falujukban, a tanu-j nak megszilárdítására. lók elégtelen száma miatt nemj

Magyarország és Jugoszlávia kaphattak anyanyelvű szakok- riszonyának megromlása az tatást.

1948—1953. évek periódusában Kulturális területen azon- kihatott a délszlávok életére is. ban sokkal kisebb az ered- j Ezért valamennyien örömjnd meny. Nem mehetünk el

Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor mindjárt elöljáróban meg kell mondani, hogy örökségről tulajdonképpen szó sincs, mert hiszen mi nem örököltünk Zsolnayéktól semmit. A gyárat legalábbis nem. Azt úgy vettük el tőlük, ők ugyanis soha életükben le nem mondtak volna a javunkra a gyárról. Nem olyan természetű emberek voltak. Nem ám! Hiszen még maguk között is pereskedtek tizenhat éven át, hogy ki húzzon nagyobb sápot a gyárból. Kinek jusson több az 1913—38-as évek átlagos 40—60 ezer pengős nyereségeiből. Szóval ilyen emberek voltak ők. Se nem jobbak, se nem rosszabbak, mint a többi tőkés.

Azon persze so!ta nem vesztek össze, hogy hová építsenek új fürdőt, vagy mondjuk új bölcsődét. Nem is volt a gyárban jóformán semmi, ami a munkások érdekében való lett volna. Amikor a gyár munkáslétszáma már meghaladta a hétszáz főt, még csak egyetlen fürdőhelyiség vólt a gyárban egy zuhanyozóval.

Ez az egy tény is elég jellemző a Zsolnayék-korabeli gyári állapotokra. De még jellemzőbb talán a munkásfelvétel akkori rendszere.

Móninger Imre, a jelenlegi üb.-elnök 1942-ben került a gyárba.

— Akik akkoriban felvételre jelentkeztek, azoknak ide kellett jönniük, ahol most az üb. iroda van, — meséli Móninger Imre. — A felvételeket Zsolnay Márta intézte. Sorra végignézett mindenkit alaposan. Élőiről, hátulról, megtapogatta az izmait, hogy birja-e majd a nehéz fizilmi munkát, aztán kiosztotta az embereket erejük szerint:

maga égető lesz, maga az iparvágány hoz megy, maga ide, maga oda. Embervásár volt.

Mindezekből ma már jóformán, semmit nem találni az egész hatalmas gyártelepen. Igaz, hogy még az épületek megvannak mind, csak legfeljebb más célt szolgálnak, mint tizenöt épvei ezelőtt. Megvan még a Sikorsky Zsolnay család néhai lakosztálya is. Itt van a gyári bölcsőde és óvoda. Itt élnek a porcelángyári munkások gyerekei olyan gyermekkort, amiről régen hiába ábrándoztak volna. A bölcsödések szép tiszta ruhácskákban, apró bútorok és nagyszerű játékok között élnek, amíg a szülők a gyárban dolgoznak. Az apró embereknél a csokoládé, a kávé vajaskenyérrel, vagy a sonka retekkel ma már legalább arínylra megszokott élelmezési cikk, mint amilyen a húsz év előtti gyári munkás gyerekének a száraz kenyér volt. A gyerekek napi bölcsődei ellátása pedig egy forint ötven fillérbe kerül a szülőnek. Ehhez a gyár még hozzáad naponta öt forintot. így jut midegyik csöppségre napi hat és fél forint ellátmány.

Nem tudom, él-e Pécsett még Zsolnay családtag, de ha él, tegye most a szivére a kezét, mielőtt válaszol. Ugye inkább hagyta volna a fogát kihúzatni, mint napi öt forintot fizetni munkásai gyerekei után a bölcsődében?

No de a Mattyasovszky-Zsolnay család lakosztálya sem hever parlagon, amióta voltak szívesek az előző tulajdonosok kiköltözni. Abban az épületben az Üzemi étkezdét rendezték be. Igen. Ma már nem a regétoknak dőlve ebédelnek újságpapírból a porcelángyárl

munkások, hanem ez étkezdéjükben. Naponta 550 körül mozog á gyári étkezdében ebédelők száma.

A lakatlan, — csak bútorraktárnak használt — lakóépületből kultúrház lett, amióta nem a Zsolnay családé a gvár, Épült melléje még egy nagy tágas kultúrterem is. Most ebbe az épületbe járnak a munkások pihenni, szórakozni. Válogathatnak, hogy hová menjenek, hiszen van ott klubszoba csendes sarkokkal, van mozihelyiség, van büfé.

Sok baj volt a gyárban mindig az öltözőkkel és a fürdővel. Jobban mondva az volt a baj, hogy nem voltak. December végén már ez a gond is megszűnik. Az új hétszázszemélycs fürdő és öltöző- épület felépült már, december végére remélhetőleg elkészülnek majd az ölt - zők szekrényei is é$ az öltözőhiánybol is emlék lesz majd.

Valahogy Így néz ki ma a néhai Zsolnay-gyár. Talán rá sem ismernének a régi tulajdonosok. Ugyan hiába keresnék már például az iparvágánynál a 4—5 mázsás talicskákat nyögve toló iparvágányt munkásokat. Ott ma már szállítószalagok dolgoznak a talicskák helyett. Nézhetnének, hogy megnőtt a termelés. Ma három és félszer annyit termel a gyár, mint 1938-ban. És jó árut termel. Hiszen amióta Pécsi Porcelángyárnak hívják a néhai Zsolnay-gyárat. világrészeket hódított meg a szigetelőivel. Mert ezt is kell tudni: az államosítás egy csőd szélén álló gyárát vett el a Zsolnayéktól. és abból a munkáshatalom évei alatt lett ötvenmillió fo- rintos beruházás árán világhódító porcelángyár. KURUCZ PÁL