Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-06 / 235. szám

nsn OKTOBER 8

NAPLÓ

s

KÖDFE) LESZTŐ KÉSZÜLÉK! Li sno-ien

a porlekötés szolgálatában

f

A Pécsi Szénbányászati---- Tröszt kutatási

és kísérleti osztálya egyik legfontosabb feladatának a porártalom elleni eredményes védekezési módok kikísérletezését, a pécsi bányaüzemek gázveszélyességének -csökkentését tartja. Ennek érdekében már eddig is sokat tettek. Eredményesen bizonyították például

hét állapítani, hogy a fejlesztett köd a fejtésekben nem lesz olyan sűrű, hogy az ott dolgozók munkáját nehezítené vagy szervezetükre károsan hatna. Sőt amennyiben a felhasználandó vizet konyhasóval keverik, a köd a lélegzést — különösen a szilikózisos bányászok számára — lényegesen meg is könnyíti. A repesztéses

be, hogy a vízöblítéses fiírógé- munkahelyeken — mivel a véti)

pék a pécsi bányaüzemekben is jól használhatók s nem az 6 hibájuk, hogy a pécsi bányaüzemekben a tervezett 21 munkahelyből jelenleg csak 12 munkahelyen használják a vízöblítéses fúrógépeket, hogy a bányászok egy része még nem értette meg a vizesfúrás nagy jelentőségét. A bányaüzemek vezetőinek kellene sokkal nagyobb gondot fordítaniok a vizesfúrás széleskörű kiterjesztésére. Remélhetőleg e téren hamarosan fordulat is történik.

A „kutatók” éppen a vizes- fúrás üzemszerű alkalmazásának tapasztalatain okulva a szénfalátnedvesítés gyakorlati alkalmazására már több gondot fordítanak. A Pécsbányán lefolytatott szénfalátnedvesíté- si kísérletek ugyanis jó eredménnyel végződtek s így ezután a szénfalátnedvesítés a bányaüzem feladata lesz. A kutatási osztály munkatársai mindenesetre figyelni fogják, sőt ha kell, segítik is ezt a munkát

gat szelvénye elég kicsi s a köd nagyon sűrű lenne, csak közvetlen a repesztés után ködösítenek, munka közben nem.

Az új porlekötési eljárás kísérleteinek eredményességét egyelőre még semmi sem bizonyítja, mivel a mérések még csak most kezdődtek. A kutatók minden esetre bíznak abban, hogy munkájuk nem lesz hiábavaló,

A kutatási osztály több- irányú

tő állomás építése. Itt még ebben az évben meg akarják kezdeni a metán palackozását, melyet egyelőre a lánghegesztéshez és az újhegyi laboratóriumban használnak fel. Távolabbi tervük, hogy a metángázt a vasasi teherautók meghajtására is felhasználják. A számítások szerint e teherautók 100 kilométer hosszú út megtételéhez szükséges gáztartályokkal lennének ellátva s ha a gáz elfogy, vagy újra töltik a tartályt, vagy benzinnel üzemelnek tovább. A vasasi öt teherautónál a metángáz felhasználása havi 4 tonna benzin megtakarítását jeleni s ezért — figyelembe véve jelenlegi nehéz üzemanyag helyzetünket — érdemes ezzel is megpróbálkozni.

Bőr nem a kutatási osztály¥ i Sao-jen dunántúli kör- útja során megyénkbe érkezett, hogy gyönyörködjéb a baranyai tájban, megismerkedjék a baranyai emberek •munkájával, életével.

A harminckilenc éves, apro- : termetű művész fekete hajú ban már ősz hajszálak csillog- | nak. Li Sao-jen ahhoz a művészgenerációhoz tartozik, amelyik évtizedekig harcolt a gyarmati elnyomás ellen, és fegyverrel a kezében két tűz között — a japánokkal és a koumintangistákkal szemben — szolgálta a kínai nép ügyét.

Ahogy a Li Sao-jen fametszeteiről és grafikai alkotásairól készült reprodukció-soroza- : tot lapozgatom, kirajzolódik előttem művészi egyénisége. Alapja: a kínai nép, a kínai élet végtelen szeretete. Újabb : művei hitvallások a szocializál Sao-jen: Gabonát a hazának

és mint felcser tért vissza övéi- bizonyára nem olyan mint hez. Tervezgető kínai kislá- miénk.)

:hoz tartozik, érde-tmus építésének ügye mellett, mes még megemlíteni, hogy a| 1942-ben készült Házépítők Pécsi Szénbányászati Trösztnél; c. első jelentősebb alkotása.

nyok, a gépek titkaival ismerkedő munkások, a Csungking- Csengtu vasútvonal ünnepi ■megnyitásáról készített rajz tanúskodnak a témaválasztás gazdagságáról. Nem hiányzik Li Sao-jen elvtárs [művészetéből a kínai táj sem. Az egykori patak c. metszete a szülőföld, a

a

munkát vegez a. gázveszély js megkezdték a korszerű TH | Azóta szinte a fejlődés minden kínai táj szeretetének és ««**«*«“ e.Tdekében js. Az biztosítási gyűrűk tartósítását.| lépéséről, a kínai nép küzdel- naev természetátalakító r osztály geofizikus mérnöke na- Ezeket az acélgyűrűket, hogy: mének minden szakaszáról volt gyón nagy faba vágta a fejszé- a rozsdásodástól megvédjék, a jet Azt szeretnejmegállapíta- jövőben olajfestékkel vonják ni, hogy a gázkitöréseknél mi- be. A festés darabonként

A vázlatok első kritikusai a termelőszövetkezeti parasztok: Határozottan tetszik nekik a sok szép vázlat.

— Hallod János, szebb vagy a képen mint életben.

— Ilyen jól még nem állt a bajszod.

Azután fényképek kerülnek

, _ __25

.s

zerfpe.r van a közetfe- forinttal drágítja meg a TH- szultsegnek. Nagy gondot for- gyűrűket, dg figyelembe véve,

hogy tartósságuk ezzel lényegesen megnövekszik a festés kifizetődőnek látszik. Persze, ezt a pécsi trösztnél is ideiglenes megoldásnak szánják.

dítanak ezen kívül a gázlecsa- polás kiszélesítésére is. A működő vasasi gázlecsapoló tapasztalatai alapján megkezdték

a pécsbányai gázlecsapoló be- ____ ________

re

ndezés^ terveinek elkészítését Tudomásuk van ugyanis arró', is. A banyában ezzel egyidc- hogy Veszprémben már meg- Közben persze a kísérleteket ®en megkezdődött a gazlecsa- kezdődtek a kísérletek arra vo- " ■ * ‘ polasra kijelölt telepek elokeis tovább folytatják, hogy még az eddigieknél is eredményesebb porlekötési - eljárást találjanak. A napokban ugyancsak Pécsbányán Pányi Ákos bányamérnök vezetésével üzembe helyezték az első köd- fejlesztő készüléket s megkísérlik a köd segítségével lekötni a fejtésekben, a repesztések alkalmával keletkező kőzet, illetve szénport. Annyit már néhány kísérlet után is meg leszítése. A gázlecsapoló berendezés tervei még ebben az évben elkészülnek. A szükséges berendezéseket is megrendelték már, mert a tervek szerint a jövő év végére Pécsbányán is meg kell kezdődnie a metán lecsapolásának.

De nem feledkeztek meg a vasasi gázlecsapoló berendezés továbbfejlesztéséről sem. Beíe jezéshez közeledik már a tölnatkozólag, hogy a TH-gyűrűk anyagát korrozió-védetté te gyék.

mondanivalója. S éppen a nép és az élet szeretete mentette meg attól, hogy a sematizmus útjára tévedjen. Vasútromboló partizánjai úgy magasodnak a töltés oldaláról a távoli fénybe, mint egy nagyszerű küzdelem monumentális szobrai. Másik rajzán sebesülteket szállítanak át a Sárga folyamon. A szívósság erő, elszántság es fájdalom szép költeménye ez a rajz.’ Talán legszebb alkotása, amelyet Niu Vénynél közösen készített egy tibeti kislányról, aki a városban tanult,

nagy természetátalakító mun- elő. Az asszonyok a művész ka igenlésének harmonikus feleségére kíváncsiak, összeegységéből fakadt szép mű.

A vpnso megoldás:

& áunai vízvezeték

Javul-e a közeljövőben Pécs vízellátása? A Víz- és Csatorna Művek főmérnökétől, Du- lánszky elvtárstól a következő választ kaptuk:

— Jövőre feltétlenül több vizünk lesz, de hogy elég lesz-e, nem tudom. A P-kutak bekapcsolásával pillanatnyilag napi ezer köbméterrel több víz jut a városnak, csakhogy,, állandóan nőnek az igények.» A reptéri új lakótelep ezt a vízmennyiséget el is fogyasztja, s így végeredményben a városban változatlan a helyzet. Valamennyi P-kút bekapcsolása után, Pellérd és Pa- tacs környékéről napi 3—;

3 500 köbméter vizet nyerhetünk. Ehhez még az szükséges, hogy megkapjuk a szivattyúkat, s azokat üzembehelyez- hessük.

— Az tehát a tényleges helyzet, hogy mi egyre több vizet adunk és a város egyre többet fogyaszt. Közbejönnek még kisebb, a szolgáltatást gátló zavarok, mint a múlt- heti áramszünet és csőtörés, s ez még csak rontja a helyzetet. Jelenlegi fő bajunk, hogy a második és harmadik zóna, tehát a magasabban fekvő helyek 1 állóit nem tudjuk megfelelően ellátni. Ennek az az oka, hogy a Tettye forrás kevesebb vizet ad. Ez a jelen-: ség minden évben, törvény-; szerűen bekövetkezik, tehát ■ rendszeresen számítunk rá. Ilyen esetekben a város alsóbb részeiről szoktuk pótolni a hiányzó mennyiséget. Idén azonban sokkal nagyobb a fogyasztás, mint sem hogy ezt megtehetnénk. Jövőre azzal segítünk a problémán, hogy elkészítjük a Rigóder-tetői_ víztárolót, s innen adunk pótlást amikor a Tettye-forrás ismét csökkenti a „termelését.”

— Addig pedig csak az jelenthet megoldást, ha takarékoskodunk a vízzel. Ez jelentősen enyhítené a felsőbb területeken lakók nehézségeit, fiondaaiti

— A végső megoldást pedig a Duna-vezeték jelenti majd amelyen keresztül napi negyvenezer köbméter vizet kaphat városunk. Most már nem ál! annyi nehézség előttünk 1959- ig, a vezeték elkészültéig, mint amennyit eddig leküzdöttünk. Még két nehéz nyár, s ha ezt ^átvészeltük“, nem lesznek többé víz-ellátási gondjaink:

Kályhát kér

a bodolyabéri iskola

Levelet hozott « posta

szerkesztőségünknek a bodolyabéri általános iskola vezetőjétől, Cserfái Sándortól. íme, a levélből egy rész: „Szeptemberben kerültem ehhez az iskolához. A tanteremben egy nagyon régi, rossz, fafűtésre sem alkalmas kályha van, mely sehogy sem tudja majd a 250 köbméteres tantermet a télen bemelegíteni. A szülők és tanulók mondották, hogy már pár éve sókat szenvednek a hidegtől a rossz kályha miatt. 33 kis, 6—10 esztendős alsós tanuló egészsége mindannyiunk érdeke. A sásdi járási művelődési csoporthoz fordultam, de keret hiányában nem tudnak kályhát adni. Még a megyei oktatási osztályhoz is fordultam, bár tudom, hogy nekik nincs beszerzési keretük kályhára. Nagyon félek, hogy a télre a kis tanulók kályha nélkül maradnak.” A szerkesztőség helyt adott a kérésnek és mi is felhívjuk a megyei tanácsot: hasson oda, hogy 33 bodolyabéri kis tanulónak ne hidegben kelljen télen az iskolában tanulnia.

C zereti a munkát, szereti az embereket. Szinte minden szavából ez csendül ki.

— Menjünk, menjünk oda, ahol emberek dolgoznak — sürgetett bennünket. A bólyi termelőszövetkezet kertészetében letelepedett a föld végébe, és már készítette is vázlatait a paprikaszedő lányokról, asszonyokról. Majd újabb vázlatot egyik termelőszövetkezeti tagról.

— Menjünk, menjünkt

A tsz tehenészetében folyik a munka; almozás, fejés, szénahordás, borjúetetés. A művész fáradhatatlan. Keresi a legalkalmasabb modellt. Szikár termetű, csontos arcú kocsis forgolódik a lovak körül.

— De engem csak lóval együtt rajzoljon le az Elvtárs/

A művész mosolyog.

— Hát a ló nem lesz a rajzon, de. ha valaki magára néz, mindjárt látja: ilyen ember csak lóval foglalkozhat. — Ebbe valamennyire megnyugszik

{ a „modell”. De azért megkérdi ■"> tőle a biztosság kedvéért:

— Aztán mondja, nem tud az : Elvtárs lovat rajzolni?

Csak telnek a vázlatfüzet [lapjai: szénásszekér, tetején : kocsissal; kisborjú szoptatása a

• mesterséges borjúnevelőben; : bricskázó dolgozók. (E vázla- [ tok egyikén-másikán nagysze- : rűen sikerültek a lovak is.

• Ugylátszik mégis tud lovat : rajzolni! Több baj volt a gyeplővel, mert a kínai lószerszám

borulnak az asszony és leány- fejek egy kis kép felett. Bájos nő mosolyog rájuk.

— Hát jól kiválasztotta any- nyi szent — állapították meg.

— Azért nem is néz nagyon ránk — huncutkodott. egyikük:

Beesteledett. Vacsorán látta vendégül a község népe a távoli ország küldöttét. Nem örült neki. Parasztházaknál szeretett volna vacsorázni, de ebbe a vendéglátók nem egyeztek bele. Hogy is ne! Az a jó pörkölt, sertéssült és a tsz gyümölcseivel dúsan megrakott, valóban festménybe. illő tál a vendég tiszteletére készült!

— Utána elmehetünk egy pincébe — javasolták — s ott majd megláthatja a kínai Elvtárs, hogy hogyan mulat a bólyi ember „második otthonában”.

jyf eg is látta: A művész

t" szemével látta meg. A vázlatfüzetbe újabb rajzok kerültek; a lógó, füstös petróleumlámpa, az üveglopó és az alakok végtelen sokasága, nó- tázó, táncoló emberek, muzsikáló cigányok. Ahogy úgy magamban méregettem az anyagot, megállapítottam, hatalmas kompozícióra is futja belőle. Igazán örülnénk, ha egyszer Csungkingban Li Sao-jen kiállításán megállnának az emberek egy nagyon szép alkotás előtt s találgatnák: vajon hol lehet az a Bóly, amelynek

is

mupincéiben ilyen vidáman latnak az emberek.

Lemle Géza

A PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG NEM TART ÖRÖKKÉ

Nem bizony. Főleg akkor nem, ha gyakran leverik a koronát a „királyok” fejéről. Néhány hete a mohácsi Hammermann „pünkösdi királysága” fejeződött be hirtelen a rendőrség jóvoltából, s most ismét porbahullott egy „királyi” kalpag, amelynek folytatásaként Pásztor Sándor, a mohácsi 18. számú Ruházati Népbolt vezetője és társai a fogdába kerültek.

Pásztor már 1952 óta ügyködött a Népboltban és élvezte az állam bizalmát, miszerint több mint egy millió forint áru fölött rendelkezett. Amikor Hammermann lebukott s híre eljutott Pásztor fülébe, keserűen jegyezte meg a boltban:

— Hja kérem! a pünkösdi királyság nem tart örökké!

Ezt mondta. De akár sajátmagára is érthette volna, mégsem tanult ebből. Ellenkezőleg! Ugyanazzal a módszerrel, amellyel Hammermann „dolgozott”. Pásztor is lebonyolította a maga üzleteit bizonyos Puskás Sándor nevű, dunaszekcsői zúg tímárral. Vagyis: Puskás felesége Budapesten, a Felszabadulás tér 1. alatt, kendőfestő üzemet működtetett, amelyre az anya/ot Pásztor adta a Népboltból. Megfestették a leendőt, az „áru” visszaérkezett Mohácsra, ahol Pásztor

eladta a vevőknek s a pénzen osztozkodott Boda Andrásáé és Oszvald József eladókkal. Hát nem egyszerű? Harmincezer forint értékű anyag mégsem kutya! Abból igazán kerül a „konyhára” valami, igaz?

Került is. Most tessék csak jól figyelni!

1952 óta Pásztor vásárolt egy hálószoba, egy kombinált- szoba és egy konyha berendezést. Azonkívül szőlőt bérel, most a nyáron pedig ötödmagával többnapos kirándulást tett Budapestre, ahol is az Opera-szállóban laktak. Erre is pénz kell, nem is kevés. És hát Pásztorné hirtelen „örökölt” egy fél házat is .a

Mindezt havi ezerötszázból'.

Igaz, ami igaz, az asszony is keres havi ezret, tehát havonta két és fél ezer forint a keresetük. De mindenesetre takarékos emberek, hogy abból a havi kétezerötszáz forintból táplálkoznak, lakbért, tüzelőt, szórakozást, villanyt fizetnek, öltözködnek és még berendeznek egy háromszobás lakást is! Ehhez, hiába, tehetség kell..i

Meg egy Ids aljasság is.

Mert van itt 54 ezer forint hiány is a boltban, amelyre Pásztor csak megvonja a vállát:

— Kéremszépen, nem tudom ez miből adódott,

Nem tudja? Megmagyarázzuk.

Abból, hogy felettesei átkozhatják azt a napot, amikor Pásztor kezébe adták a textilüzlet kulcsát. Nézzük csak, milyen ember.

Az ellenforradalom első napjaiban nyitott bicskával járt az utcán. Félt. Rettenetes félelmében el is égettette a szakszervezeti könyvtárban meglelhető politikai műveket.

— Csak gyorsan-gyorsan tűzre vele!

Mit tesz isten, november ötödikén, amikor a kályhába begyújtott az egyik eladó és kezébe akadt egy ott felejtett politilcai könyv, Pásztor ha- lálsápadtan ugrott oda:

— El ne tüzelje az istenért azt a drága könyvet!

...S lefújta, leporolta.

Aztán Pásztor kartárs új ságot olvas minden reggel nyitás után a boltban. Olvas és félhangosan ilyesmit düny- nyög maga elé:

— Csavargók! Brigantik! Csak lenne még egyszer valami, néhánynak sajátkezüleg vágnám el a torkát..;

S ugyanakkor csal. Fölveri az árakat, becsapja a mohácsi asszonyokat, mert a 45 forintos selymet 57 forintért adja, vagy nyolcvan centiméter anyagért egy méter árát fizettet, 150 forintos szövetet 208 forintért árusít> Puskással Icpaktói, mstba ;i iStbi Az

embernek összefut a keserűség a szájában, amikor végighallgatja a vallomását. Ezrek és ezrek élnek becsületesen, többé-kevésbé jó fizetésből, — Pásztornak a két és félezer nem elég, hanem csal és becsapja a vásárlókat.

De persze másutt is lehetnek hammermannok és pásztorok, akik még meghúzzák magukat, még tömik a zsebüket és a szekrényt, de egyszer biztosan odacsap a ménkő s akkor késő a bánat!

Pásztor is afféle „új arisztokrata” volt Mohácson. Osz- valddal berántották ebbe a piszkos „bussinesbe” ezt a sze rencsétlen Bodánét is, a közkedvelt „Annuskát”, aki 1924 óta dolgozik textilkereskedői szakmában mint eladó és mint, — a gazda kulija. Mert most is az volt. Pásztor kartárs — a feleség sugallatára, — küldözgette ide-oda:

— Annuska! Vegyen a piacon egy csomó zöldséget!

— Annuska, ugorjon át a boltba egy kiló zöldpaprikáért.

„Annuska így, — Annuska úgy” — s Annuska, — a maga 48 esztendős fejével megalázott, törékeny soványságával, — ugrott,

Annuska nem nyúl semmihez, nem csal, nem lop. Hanem egy szép napon Oszvald behívja az üzlet sötét raktárába és Annuska köpenyének zsebébe dug valami papírt.

— Mi ez?

— Csak tegye el. Ne szóljon senkinek, tőlem nem kapta, ha ezt állítja, úgy is letagadom... 1

Annuska kimegy a boltba, jönnek a vevők, megmutogatja nekik az árut, csomagol, újabbakat szolgál és csak ké- ső délután jut ideje arra hogy megnézze mi az a papír, amit Öszvaldtól kapott.

.. Százötven forint. Egyelőre.

Oszvaldot kérdőre vonja, mire ez így bölcselkedik:

— Megérdemli maga a nyolcszáz forintja mellett. Ha Pásztornénak minden héten kerül új pulóver és új kardigán, akkor maga csak tegye el ezt a pénzt.

S Annuska elteszi. Azt is, amit későbbi idők folyamán leap. Szóljon? Jelentse? Kiabálja el, hogy a Pásztor- Puskás—Oszvald trió bűnös szövetkezete hálójába került? Nem meri. Még utóbb lecsukják.

Pedig lecsukják. A többi mellé. Kevesebbet kap talán, de neki is bűnhődnie kell.

i:. Mert egyszer mindenki megérthetné, hogy egyetlen állam sem tűri el, hogy kilopják alóla még a földet is!

... A mi államunk sem!

í? F(