Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-12 / 240. szám

mLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

1SSSS2Ä2!

SQNÁIHÚ1I r

NAPLÓ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA

XIV. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957 OKTÓBER 12

>s»!Uss2:e«sas»»n8£semtsn»s:se»»nt2ssns«sc«ntHM!snes»sBUfme«£ftaue!fl3!S9MKísa»M«Au

5

a . m m a *

Mai számunkban s

■ m m —■ -------- --*

* m

M

? *

Újabb közlemények a műholdról Az ötvenedik exporthajő Mohácson A lottó nyerőszámai: 19 S09 66, 73, 77 j

a

m

»

ciinsmimmtiioiimsmaiinisMiMiimtiiiicmimikiiminamNBiiiiiMtitanmiuiUMiWiiuiiuusmimi

11 szocializmus és a ifikés rend békés versenyében

a gyfizelem a szocializmusé lesz

Hruscsov válassai James Restonnak, a New York Times diplomáciai főmunkatársának kérdéseire

Moszkva (TASZSZ). James Reston, a New York Times diplomáciai főmunkatársa — mint már jelentettük — azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, az SZKP Központi Bizottságának első titkárához, hogy fogadja őt. Hruscsov október 7-én fogadta Restont és beszélgetést folytatott vele.

Az amerikai újságíró lenlegi világpolitika majd kozott Hruscsov elvtársi

Az első kérdés így hangzott:

Mi a véleménye önnek a békés egymás mellett élésről és ezen belül arról, ahogyan önök és mi az eszmék és az értesülések szabad cseréjét értelmezzük?

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet álláspont jól ismert. „Mi különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, a szocialista és a tőkés országok békés egymás mellett élését kívánjuk. Nem azért, mert gyengék vagyunk, s nem azért, mert félünk az imperialistáktól, hanem azért, mert egy új háború, olyan korszerű halálos fegyverfajták birtokában, mint a termonukleáris bombák és az ezeket szállító eszközök, valamint az interkontinentális bal- lisztmai rakéta, sok-sok millió ember pusztulását, számos emberöltő munkájával létrehozott hatalmas anyagi értékek tönkretételét jelentené.

Mi kommunisták vagyunk, a kommunista világnézet pedig a világ legemberszeretőbb eszmevilága;

Azt hiszem, hogy a tőkés hatalmaknak a Szovjetuniónál nem kevésbé érdekük a békés egymás mellett élés. Ismeretes, hogy az előző háborúk eredményeként a tőkés rendszerből sok olyan ország, amely ma a szocializmus világrendszerének része, kivált. Egy harmadik világháború csak a tőkés rend csődjével végződhet;

Mi és önök ugyanazon a bolygón élünk; elég hely van rajta mindenkinek, de a távolságok — a korszerű, hiper- gyorsaságú repülőgépek, az interkontinentális rakéták fejlődése, a tudomány és a technika egyéb sikerei következtében — nemzedékünk szeme- láttára jelentősen leszűkültek; Ezért nekünk még jobban, mint valaha, józan eszünkről kell tanúbizonyságot tennünk és jószomszédokként kell megtanulnunk egymás mellett élni.”

— Ügy oéti-e Ön. első titkár úr, hogy egy új háború eredményeként csak a tőkés országok semmisülnének meg, a kommunizmus pedig diadalmaskodnék? — hangzott a következő kérdés.

— Amikor mi azt mondjuk, hogy egy új világháború a tőkés rend csődjével végződnék, akkor egyáltalán nem azt akarjuk mondani, hogy a szocialista országoknak nem lennének veszteségeik egy Ilyen háborúban. A mai pusztító eszközök mellett a veszteségek természetesen roppant méretűek lennének. De nekünk az a meggyőződésünk, hogy a szocializmus élni fog, a tőkés rend viszont nem marad fenn I— mondotta többek közt Hruscsov. Hiszen a nagy veszteségek ellenére az emberiség bemcsak fennmaradna, hanem '[tovább is fejlődne. A népek arra a következtetősre jutnának,

kerdeseire adott válaszokból a je- lényeges kérdéséről nyilathogy nem lehet tovább tűrni egy olyan rendszert, amely háborúkat szül, annyi kínt és szenvedést zúdít az emberekre.

—■ Azt gondolhatják, hogy a kommunistáknak érdeke a háború, ha az a szocializmus győzelméhez vezet. De így csak ellenségeink állíthatják be a dolgot. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus és a tőkés rend békés versenyében a győzelem a szocializmusé lesz, a kapitalizmus pedig elkerülhetetlenül eltűnik a történelem küzdőteréről, ugyanúgy, amint annakidején a hűbéri rend, amely átadta helyét a kapitalizmusnak.

Reston a nagyhatású modern fegyverekről és a bolygóközi közlekedésben elért újabb eredményekkel kapcsolatban felmerült kérdésekre kért választ.

— Ha képesek vagyunk megegyezésre jutni a leszerelés kérdéseiben — a fő dolog pedig az, hogy a mi országaink jussanak megegyezésre — ha bennünket a béke megszilárdításának nemes célja vezet, akkor teljes mértékben biztosítani lehet, hogy ezek az eszközök kizárólag békés célokai szolgáljanak — mondotta Hruscsov;

—< Jelenleg bizonyosfajta fordulat van folyamatban. A katonai szakértők véleménye szerint a repülőgépek korszaka hanyatlóban van; A bombázóké is, a vadászgépeké is; A bombázókat sebességük és elérhető repülési magasságuk; mellett a korszerű rakéták könnyen legyőzhetik. A vadászgépek viszont, éppen ellenkezőleg, olyan nagy sebességet tudnak kifejtem, hogy vadászgépek ellen nehéz bevetni őket, bombázók ellen viszont nem eléggé hatékonyak. Ezenkívül e gépeket emberek vezetik, s őket mi természetesen nem akarjuk elveszíteni.

Ugyanez vonatkozik a Szovjetunióra is: ha nekünk ma' még nincs valamink, ami önöK- nek van, majd lesz nekünk is; Ez is a verseny egyik módja. De mi nem kívánunk ilyen versenyt, mi bettés kapcsolatokat akarunk, nem pedig a pusztító eszközök felhalmozását. Azt hiszem, nem árulok el katonai titkot, ha megmondom önnek, hogy nekünk birtokunkban vannak az összes szükséges rakétafélék, távolsági rakéták, közepes hatósugarú rakéták, közeire ható rakéták; Ez természetesen nem jelenti eredményeink végső határát, hiszen a technika nem topog egyhelyben, de ezek az eszközök teljes mértékben biztosítják védelmünket.

Mindezt nem azért mondtam, hogy bárkit is megfélemlítsek, vagy politikai nyomást gyakoroljak a közvéleményre. Ezek a dolgok kézzelfogható valóságot jelentenek. Amikor mi bejelentettük, hogv sikeresen kipróbáltuk az interkontinentális rakétát, egyes amerikai államférfiak nem hittek

nekünk: a Szovjetunió — mondották — valóságként tünteti fel azt, amivel nem rendelkezik. Most, amikor sikeresen felbocsátottuk a mesterséges holdat, csak a műszakilag képzetlen emberek kételkedhetnek ebben. Az Egyesült Államoknak nincs interkontinentális ballisztikai rakétája, mert különben szintén minden fáradság nélkül felbocsátotta volna a maga mesterséges holdját; Mi azonban felbocsáthatunk mesterséges holdakat, mert nekünk van, ami hordozza őket: a ballisztikai rakéta.

Ezek a reális tények. Nekünk nem célunk, hogy becsapjuk önmagunkat, vagy az embereket. Hiszen nekünk, mint államférfiaknak, kötelességünk mindent elkövetni, hogy megakadályozzuk a háborút és megegyezésre jussunk a fontos nemzetközi kérdésekben, így a leszerelésben is. Mi készek vagyunk ésszerű megegyezésre jutni a leszerelés egész problémakörét illetően, hajlandók vagyunk jelentősen csökkenteni a fegyveres erőket, sőt akár teljesen felszámolni a hadsereget és csak rendőrséget fenntartani, hogy megvédje a becsületes embereket a tolvajoktól és a szélhámosoktól, akik, sajnos, még vannak; De háborúra nekünk nincs szükségünk;

Reston következő kérdésében rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban két év múlva új vezető személyiségek lesznek. Kérdezte, hogy nem lesz-e túl hoszú idő, amíg az új emberek legalább olyan megegyezésre jutnak a Szovjetunióval, mint amennyire Eisenhower elnök jutott:

Hruscsov rámutatott airra. hogy a Szovjetunió akár ma is kész olyan egyezményt aláírni Eisenhower elnökkel. amely mindkét félnek elfogadható és megfelel a világbéke érdékednék. Az Egyesült Államok azonban erre nem hajlandó. Feltételei: ülffimátu- mofe. A Szovjetunió viszont szuverén, szocialista ország. Hruscsov ezután arra kérte Restont, tolmácsolja országa közvéleményének, hogy a szovjet ,nép és álltaim békét akar, de csak egyenlő feltételekkel és nem fogadhat el semmilyen javaslatot, amely ti Szovjetuniót hátrányos helyzetbe juttatja. Hruscsov a továbbiakban. rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban vannak olyan erők, amelyek nem akarnak megegyezésire jutná a Szovjetunióval. Utalt itt Dulles külügyminiszter szerepére. A nukleáris kísérletekről még Eisenhower elnök sem óhajt lemondani, aki pedig más kérdéseikben szeretné megtalálni a megegyezés útját;

Hruscsov ezután hangsúlyozta, hogy a leszerelés feltételed a technika haladásával változnak. Ennek megfelelően megváltoztak a javaslatok is, amelyek a Szovjetunió részéről elhangzottak a leszerelésre, de szilárdan- kitartottak a leszerelés mellett. A reakciós militarista erők azonban a jövedelmüket féltik a leszefre- léslőL

Miért tartatjaik titokban a mesterséges hold felbocsátását? — kérdezte Restem. — Azt hittem, megegyeztek abban, hogy ezt előre közlik.

— Ilyen egyezmény nincs — állapította meg Hruscsov; — Ha előre jeleztük volna a mesterséges hold felbocsátásának időpontját, akkor megint azzal vádoltak volna bennünket, hogy a tőkés országok népeire gyakorlandó lélektani hatás érdekében fecsegünk, hogy mi egyszerűen dicsekszünk.

Milyennek képzeli el ön a Szovjetuniót és az egész világot negyven esztendő múlva? — hangzott a következő kérdés.

Nehéz előre látni a történelem minden kitérőjét — mondotta Hruscsov —, de a fejlődés általános fő irányvonaláról el lehet mondani, hogy a Szovjetunió világviszonylatban negy.'en évnél sokkal rö- videbb idő alatt túlszárnyalhatja az egy lakosra jutó ipari és .mezőgazdasági termelés tekintetében az Egyesült Államokat, amennyiben az Egyesült Államok kapitalista úton fejlődik tovább.

A világ négy évtizedes válható változásairól elmondotta Hruscsov, hogy ha a népeknek sikerül megfékezniük az agresszív erőket s a világ megszabadul a nukleáris háború veszedelmétől, akkor az emberiség a fejlődés minden területén hétmérföldes léptekkel halad majd előre — abban az irányban, ahogyan Marx, Engels és Lenin kifejtette;

Reston ezután megkérdezte, hogy a következő két nemzedék életében folytatódik-e az a politika, amelynek értelmében a Szovjetunióban nagyobbfökú politikai szabadságot adnak.

Hruscsov kifejtette: a kérdés azt bizonyítja, hogy Reston rosszul ismeri a marxista —leninista elméletet, különben nem kérdezne ilyet. A szocialista társadalom fejlődésevéi egyre kevesebb olyan szervre van szükség, amely most arra kell, hogy elfojtsák a szocializmus ellenségeinek próbálkozásait. „Amikor társadalmunk eléri a kommunizmus fokát — mondotta —, csak azok az intézmények maradnak fenn, amelyek a társadalom rendes éleiének megszervezésére szükségesek”. A kommunizmusban igaza szabadság lesz — folytatta —, a társadalom minden tagja élvezi a testvériséget és az egyenlőséget. Igaz, hogy nekünk és Önöknek más fogalmaink vannak a szabadságról.

Ezután Hruscsov kérdezett: Mellesleg szólva, hány éves ön, Reston úr?

Negyvennyolc — válaszolta Reston.

— Azt hiszem — mondotta Hruscsov —, ön még megéri azt az időt, amikor felépül a kommunista társadalom és akkor majd sajnálja, hogy olyan későn értette meg a szocializmus előnyeit. Valószínű, hogy Oá, aki most a szocializmus

ellenfele, akkor lángoló hívévé válik.

Reston most arra vonatkozóan tett fel kérdést, . hogy miért nem vehetik meg Moszkvában a New York Timest, amikor pedig New Yorkban megvásárolható a Pravda.

Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban minden lehető módon korlátozzák a haladó sajtót. Az amerikai lapok szovjetunióbeli terjesztésével pedig az a helyzet, hogy a szovjet emberek nemigen érdeklődnek az amerikai lapok után, az amerikai lapokra a Szovjetunióban mindössze egy tucatnyi ember fizet' élői

Az amerikai tudósító ezután megkérdezte: nyugtalanságot okoz-e Hruscsov- nak a lengyelországi helyzet?

Lengyelország szuverén és független állam — szögezte le Hruscsov, — majd kifejtette, hogy a lengyel kormány és a Lengyel Egyesült Munkáspárt határozott harcot vív azok ellen, akik meg akarják ingatni az ország demokratikus alapjait. „Mi bízunk Lengyelország dolgozó népében —mondotta —, amely a szocialista vívmányokról senki kedvéért nem mond le,”

Reston következő kérdése kettős vonatkozású: az egyik Németországra vonatkozik, a másik a Szovjetunió finnországi és ausztriai poUtiká- jára*

Hruscsov a német kérdésre vonatkozólag kijelentette, hogy Hitler és Adenauer között nem sok a különbség koncepciójukat illetően. Adenauer szintén az erő álláspontján áll. s NyugSat-Németországban élénken tevékenykednek a volt náci tábornokok. Ma azonban más időket élünk: Adenauer nem nőheti ki úgy magát, mint annak idején Hittel'. Németország egyharmada szocialista állam, és Nyugat-Német ország népe sem felejtette el a történelem véres tanulságát, Hitler annak idején azzal dicsekedett, hogy eljut az Uraiig. Most, ha Adenauer megpróbálna valamit, nem sok eszközre lenne szükség megfékezéséhez, még azt is megakadályozva, hogy saját határain túljusson. Közös erőfeszítéssel szeretnénk véget vetni annak, hogy' a német militariz- must feltámasztó irányzatok kibontakozhassanak Nyugat- Németországiban. A nyugati országok militarista erői mégis ösztönzik az ilyen irányzatokat." Ez nyugtalanít bennünket — mondta Hruscsov. — de nem ijeszt meg, mert elég erősek vagyunk ahhoz, hogy szétzúzzuk az agresszív erőkét, ha újabb kalandokra támad kedvük;

Ami az olya« tőkés országok irányában folytatott szovjet politikát illeti, mint Finnország és Ausztria, vagy az olyan szocialista államok irányában, mint a Német Demokratikus Köztársaság és Ma- gyaronsaág, Hruscsov sat tenácsolta Restonnak, forduljon ezen országok vezetőihez, mert kérdéseire azok jobban tudnák válaszolni;

Resten előző kérdését helyesbítve azt kérdezte, hogy milyen, az említett négy ország irányában a szovjet kormánypolitika.

Hruscsov a következőket válaszolta: „Nincs mit csodáim azon, hogy a Szovjetunió Magyarországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal vagy más szocialista állammal másképpen építi viszonyát, mint Finnországgal, Ausztriával vagy más tőkés országgal. A szocialista országokat érdekes célközösség, szocialista testvéri szolidaritás köti össze, ök mindig és mindenben testvérien segítik egymást és mindig készek egymás támogatására. A magyar kormány' felhívására válaszolva még az áldozatoktól sem riadtunk vissza. Megsegítettük Magyar- ország munkásosztályát és dolgozó parasztságát az ellenforradalom szétzúzásában, s a magyar nép szocialista vívmányainak megvódelmezésében, az imperialista reakció' támadásával szemben, Midkor a szocializmus ellenségei ei akarták kaparintani Magyar- ország dolgozóitól ezeket a vívmányokat. S most örömmei látjuk, hogy Magyarországon normális a fejlődés, erősödik a magyar dolgozók szabad és független szocialista állama.”

Milyen események történtek Washington és Moszkva viszonyában, amióta Eisenhower elnök találkozott önnel a genfi értekezleten — kérdezte Restem.

Hruscsov válaszába«, megállapította. hogy az 1955. év. genfi négyhatalmi kormányfői tanácskozás óta a nemzetköz: helyzet az enyhülés irányába mutat. A népek nem akarnak a háború veszélyének légkörében élni s ezért a kormányok — elsősorban, a szovjet és az amerikai kormány — kötetesek lennének továbbfejleszteni ezt az irányzatot. Felsorolta azokat a fontos lépéseket, melyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekében tett. A nyugati hatalmak azonban, sajnos, arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy aláássák a genfi szellemet, akadályokat gördítsenek a nemzetközi feszültség további enyhítésének útjába A NATO tanácsának ülésszaka alapvető fegyverfaj- taként jelölte meg országainak számára a nukleáris fegyvereket s az Egyesült Államok megkezdte atomfegyverekkel felszerelt alakulatainak elhelyezését külföldi területeken.

Utalt arra, hogy a nyugati hatalmak állásfoglalása több ízben a világháború kirobbanásának veszélye elé állította a világot Felsorolta az agresszív cselekményeket, amelyeket a nyugati hatalmak a Közel- és Közép-Keleten végrehajtottak. Elemezte azt a provokációs, fenyegető áradatot, megfélemlítő, zsaroló hadjáratot, amelyet a Szíriái Köztársaság ellen, folytatna!:) „Ez a példa — mondotta — újból

(Faltrtatás « % cUafatb