Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-12 / 240. szám

mLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1SSSS2Ä2! SQNÁIHÚ1I r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957 OKTÓBER 12 >s»!Uss2:e«sas»»n8£semtsn»s:se»»nt2ssns«sc«ntHM!snes»sBUfme«£ftaue!fl3!S9MKísa»M«Au 5 a . m m a * Mai számunkban s ■ m m —■ -------- --* * m M ? * Újabb közlemények a műholdról Az ötvenedik exporthajő Mohácson A lottó nyerőszámai: 19 S09 66, 73, 77 j a m » ciinsmimmtiioiimsmaiinisMiMiimtiiiicmimikiiminamNBiiiiiMtitanmiuiUMiWiiuiiuusmimi 11 szocializmus és a ifikés rend békés versenyében a gyfizelem a szocializmusé lesz Hruscsov válassai James Restonnak, a New York Times diplomáciai főmunkatársának kérdéseire Moszkva (TASZSZ). James Reston, a New York Times diplomáciai főmunkatársa — mint már jelentettük — azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkárához, hogy fogadja őt. Hruscsov október 7-én fogadta Restont és beszélgetést folytatott vele. Az amerikai újságíró lenlegi világpolitika majd kozott Hruscsov elvtársi Az első kérdés így hangzott: Mi a véleménye önnek a békés egymás mellett élésről és ezen belül arról, ahogyan önök és mi az eszmék és az értesülések szabad cseréjét értelmezzük? Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet álláspont jól ismert. „Mi különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élését, a szocia­lista és a tőkés országok békés egymás mellett élését kíván­juk. Nem azért, mert gyengék vagyunk, s nem azért, mert fé­lünk az imperialistáktól, ha­nem azért, mert egy új háború, olyan korszerű halálos fegy­verfajták birtokában, mint a termonukleáris bombák és az ezeket szállító eszközök, vala­mint az interkontinentális bal- lisztmai rakéta, sok-sok mil­lió ember pusztulását, számos emberöltő munkájával létre­hozott hatalmas anyagi érté­kek tönkretételét jelentené. Mi kommunisták vagyunk, a kommunista világnézet pedig a világ legemberszeretőbb esz­mevilága; Azt hiszem, hogy a tőkés ha­talmaknak a Szovjetuniónál nem kevésbé érdekük a békés egymás mellett élés. Ismeretes, hogy az előző háborúk ered­ményeként a tőkés rendszerből sok olyan ország, amely ma a szocializmus világrendszerének része, kivált. Egy harmadik vi­lágháború csak a tőkés rend csődjével végződhet; Mi és önök ugyanazon a bolygón élünk; elég hely van rajta mindenkinek, de a távol­ságok — a korszerű, hiper- gyorsaságú repülőgépek, az in­terkontinentális rakéták fejlő­dése, a tudomány és a techni­ka egyéb sikerei következté­ben — nemzedékünk szeme- láttára jelentősen leszűkültek; Ezért nekünk még jobban, mint valaha, józan eszünkről kell tanúbizonyságot tennünk és jószomszédokként kell meg­tanulnunk egymás mellett él­ni.” — Ügy oéti-e Ön. első tit­kár úr, hogy egy új háború eredményeként csak a tőkés országok semmisülnének meg, a kommunizmus pedig diadalmaskodnék? — hang­zott a következő kérdés. — Amikor mi azt mondjuk, hogy egy új világháború a tő­kés rend csődjével végződnék, akkor egyáltalán nem azt akar­juk mondani, hogy a szocia­lista országoknak nem lenné­nek veszteségeik egy Ilyen há­borúban. A mai pusztító esz­közök mellett a veszteségek természetesen roppant mére­tűek lennének. De nekünk az a meggyőződésünk, hogy a szo­cializmus élni fog, a tőkés rend viszont nem marad fenn I— mondotta többek közt Hrus­csov. Hiszen a nagy vesztesé­gek ellenére az emberiség bemcsak fennmaradna, hanem '[tovább is fejlődne. A népek ar­ra a következtetősre jutnának, kerdeseire adott válaszokból a je- lényeges kérdéséről nyilat­hogy nem lehet tovább tűrni egy olyan rendszert, amely há­borúkat szül, annyi kínt és szenvedést zúdít az emberekre. —■ Azt gondolhatják, hogy a kommunistáknak érdeke a há­ború, ha az a szocializmus győ­zelméhez vezet. De így csak ellenségeink állíthatják be a dolgot. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus és a tőkés rend békés versenyében a győzelem a szocializmusé lesz, a kapita­lizmus pedig elkerülhetetlenül eltűnik a történelem küzdőte­réről, ugyanúgy, amint annak­idején a hűbéri rend, amely átadta helyét a kapitalizmus­nak. Reston a nagyhatású mo­dern fegyverekről és a boly­góközi közlekedésben elért újabb eredményekkel kap­csolatban felmerült kérdé­sekre kért választ. — Ha képesek vagyunk meg­egyezésre jutni a leszerelés kérdéseiben — a fő dolog pe­dig az, hogy a mi országaink jussanak megegyezésre — ha bennünket a béke megszilár­dításának nemes célja vezet, akkor teljes mértékben bizto­sítani lehet, hogy ezek az esz­közök kizárólag békés célokai szolgáljanak — mondotta Hruscsov; —< Jelenleg bizonyosfajta fordulat van folyamatban. A katonai szakértők véleménye szerint a repülőgépek korszaka hanyatlóban van; A bombázó­ké is, a vadászgépeké is; A bombázókat sebességük és el­érhető repülési magasságuk; mellett a korszerű rakéták könnyen legyőzhetik. A va­dászgépek viszont, éppen el­lenkezőleg, olyan nagy sebes­séget tudnak kifejtem, hogy vadászgépek ellen nehéz be­vetni őket, bombázók ellen vi­szont nem eléggé hatékonyak. Ezenkívül e gépeket emberek vezetik, s őket mi természete­sen nem akarjuk elveszíteni. Ugyanez vonatkozik a Szov­jetunióra is: ha nekünk ma' még nincs valamink, ami önöK- nek van, majd lesz nekünk is; Ez is a verseny egyik módja. De mi nem kívánunk ilyen versenyt, mi bettés kapcsolato­kat akarunk, nem pedig a pusztító eszközök felhalmozá­sát. Azt hiszem, nem árulok el katonai titkot, ha megmondom önnek, hogy nekünk birto­kunkban vannak az összes szükséges rakétafélék, távolsá­gi rakéták, közepes hatósugarú rakéták, közeire ható rakéták; Ez természetesen nem jelenti eredményeink végső határát, hiszen a technika nem topog egyhelyben, de ezek az eszkö­zök teljes mértékben biztosít­ják védelmünket. Mindezt nem azért mond­tam, hogy bárkit is megfélem­lítsek, vagy politikai nyomást gyakoroljak a közvéleményre. Ezek a dolgok kézzelfogható valóságot jelentenek. Amikor mi bejelentettük, hogv sikere­sen kipróbáltuk az interkonti­nentális rakétát, egyes ameri­kai államférfiak nem hittek nekünk: a Szovjetunió — mondották — valóságként tün­teti fel azt, amivel nem ren­delkezik. Most, amikor sikere­sen felbocsátottuk a mestersé­ges holdat, csak a műszakilag képzetlen emberek kételked­hetnek ebben. Az Egyesült Ál­lamoknak nincs interkontinen­tális ballisztikai rakétája, mert különben szintén minden fá­radság nélkül felbocsátotta volna a maga mesterséges holdját; Mi azonban felbocsát­hatunk mesterséges holdakat, mert nekünk van, ami hordoz­za őket: a ballisztikai rakéta. Ezek a reális tények. Ne­künk nem célunk, hogy be­csapjuk önmagunkat, vagy az embereket. Hiszen nekünk, mint államférfiaknak, köteles­ségünk mindent elkövetni, hogy megakadályozzuk a há­borút és megegyezésre jussunk a fontos nemzetközi kérdések­ben, így a leszerelésben is. Mi készek vagyunk ésszerű meg­egyezésre jutni a leszerelés egész problémakörét illetően, hajlandók vagyunk jelentősen csökkenteni a fegyveres erőket, sőt akár teljesen felszámolni a hadsereget és csak rendőrséget fenntartani, hogy megvédje a becsületes embereket a tolva­joktól és a szélhámosoktól, akik, sajnos, még vannak; De háborúra nekünk nincs szük­ségünk; Reston következő kérdésé­ben rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban két év múlva új vezető személyisé­gek lesznek. Kérdezte, hogy nem lesz-e túl hoszú idő, amíg az új emberek leg­alább olyan megegyezésre jutnak a Szovjetunióval, mint amennyire Eisenhower elnök jutott: Hruscsov rámutatott airra. hogy a Szovjetunió akár ma is kész olyan egyezményt alá­írni Eisenhower elnökkel. amely mindkét félnek elfogad­ható és megfelel a világbéke érdékednék. Az Egyesült Álla­mok azonban erre nem haj­landó. Feltételei: ülffimátu- mofe. A Szovjetunió viszont szuverén, szocialista ország. Hruscsov ezután arra kérte Restont, tolmácsolja országa közvéleményének, hogy a szovjet ,nép és álltaim békét akar, de csak egyenlő feltéte­lekkel és nem fogadhat el semmilyen javaslatot, amely ti Szovjetuniót hátrányos hely­zetbe juttatja. Hruscsov a to­vábbiakban. rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban vannak olyan erők, amelyek nem akarnak megegyezésire jutná a Szovjetunióval. Utalt itt Dulles külügyminiszter szerepére. A nukleáris kísér­letekről még Eisenhower el­nök sem óhajt lemondani, aki pedig más kérdéseikben sze­retné megtalálni a megegye­zés útját; Hruscsov ezután hangsú­lyozta, hogy a leszerelés fel­tételed a technika haladásával változnak. Ennek megfelelően megváltoztak a javaslatok is, amelyek a Szovjetunió részé­ről elhangzottak a leszerelés­re, de szilárdan- kitartottak a leszerelés mellett. A reakciós militarista erők azonban a jö­vedelmüket féltik a leszefre- léslőL Miért tartatjaik titokban a mesterséges hold felbocsá­tását? — kérdezte Restem. — Azt hittem, megegyeztek ab­ban, hogy ezt előre közlik. — Ilyen egyezmény nincs — állapította meg Hruscsov; — Ha előre jeleztük volna a mesterséges hold felbocsátásá­nak időpontját, akkor megint azzal vádoltak volna bennün­ket, hogy a tőkés országok né­peire gyakorlandó lélektani hatás érdekében fecsegünk, hogy mi egyszerűen dicsek­szünk. Milyennek képzeli el ön a Szovjetuniót és az egész vi­lágot negyven esztendő múlva? — hangzott a követ­kező kérdés. Nehéz előre látni a történe­lem minden kitérőjét — mon­dotta Hruscsov —, de a fejlő­dés általános fő irányvonalá­ról el lehet mondani, hogy a Szovjetunió világviszonylat­ban negy.'en évnél sokkal rö- videbb idő alatt túlszárnyal­hatja az egy lakosra jutó ipa­ri és .mezőgazdasági termelés tekintetében az Egyesült Álla­mokat, amennyiben az Egye­sült Államok kapitalista úton fejlődik tovább. A világ négy évtizedes vál­ható változásairól elmondotta Hruscsov, hogy ha a népeknek sikerül megfékezniük az ag­resszív erőket s a világ meg­szabadul a nukleáris háború veszedelmétől, akkor az em­beriség a fejlődés minden te­rületén hétmérföldes léptek­kel halad majd előre — abban az irányban, ahogyan Marx, Engels és Lenin kifejtette; Reston ezután megkérdezte, hogy a következő két nem­zedék életében folytatódik-e az a politika, amelynek ér­telmében a Szovjetunióban nagyobbfökú politikai sza­badságot adnak. Hruscsov kifejtette: a kér­dés azt bizonyítja, hogy Res­ton rosszul ismeri a marxista —leninista elméletet, külön­ben nem kérdezne ilyet. A szo­cialista társadalom fejlődése­véi egyre kevesebb olyan szervre van szükség, amely most arra kell, hogy elfojtsák a szocializmus ellenségeinek próbálkozásait. „Amikor tár­sadalmunk eléri a kommu­nizmus fokát — mondotta —, csak azok az intézmények ma­radnak fenn, amelyek a társa­dalom rendes éleiének meg­szervezésére szükségesek”. A kommunizmusban igaza sza­badság lesz — folytatta —, a társadalom minden tagja él­vezi a testvériséget és az egyenlőséget. Igaz, hogy ne­künk és Önöknek más fogal­maink vannak a szabadságról. Ezután Hruscsov kérdezett: Mellesleg szólva, hány éves ön, Reston úr? Negyvennyolc — válaszolta Reston. — Azt hiszem — mondotta Hruscsov —, ön még megéri azt az időt, amikor felépül a kommunista társadalom és ak­kor majd sajnálja, hogy olyan későn értette meg a szocializ­mus előnyeit. Valószínű, hogy Oá, aki most a szocializmus ellenfele, akkor lángoló hívé­vé válik. Reston most arra vonatko­zóan tett fel kérdést, . hogy miért nem vehetik meg Moszkvában a New York Timest, amikor pedig New Yorkban megvásárolható a Pravda. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban min­den lehető módon korlátoz­zák a haladó sajtót. Az ame­rikai lapok szovjetunióbeli ter­jesztésével pedig az a helyzet, hogy a szovjet emberek nem­igen érdeklődnek az amerikai lapok után, az amerikai la­pokra a Szovjetunióban mind­össze egy tucatnyi ember fi­zet' élői Az amerikai tudósító ez­után megkérdezte: nyugta­lanságot okoz-e Hruscsov- nak a lengyelországi hely­zet? Lengyelország szuverén és független állam — szögezte le Hruscsov, — majd kifejtette, hogy a lengyel kormány és a Lengyel Egyesült Munkáspárt határozott harcot vív azok el­len, akik meg akarják ingatni az ország demokratikus alap­jait. „Mi bízunk Lengyelor­szág dolgozó népében —mon­dotta —, amely a szocialista vívmányokról senki kedvéért nem mond le,” Reston következő kérdése kettős vonatkozású: az egyik Németországra vonatkozik, a másik a Szovjetunió finn­országi és ausztriai poUtiká- jára* Hruscsov a német kérdésre vonatkozólag kijelentette, hogy Hitler és Adenauer között nem sok a különbség koncep­ciójukat illetően. Adenauer szintén az erő álláspontján áll. s NyugSat-Németországban élénken tevékenykednek a volt náci tábornokok. Ma azonban más időket élünk: Adenauer nem nőheti ki úgy magát, mint annak idején Hittel'. Né­metország egyharmada szo­cialista állam, és Nyugat-Né­met ország népe sem felejtette el a történelem véres tanulsá­gát, Hitler annak idején azzal dicsekedett, hogy eljut az Ura­iig. Most, ha Adenauer meg­próbálna valamit, nem sok eszközre lenne szükség megfé­kezéséhez, még azt is megaka­dályozva, hogy saját határain túljusson. Közös erőfeszítés­sel szeretnénk véget vetni an­nak, hogy' a német militariz- must feltámasztó irányzatok kibontakozhassanak Nyugat- Németországiban. A nyugati országok militarista erői még­is ösztönzik az ilyen irányza­tokat." Ez nyugtalanít ben­nünket — mondta Hruscsov. — de nem ijeszt meg, mert elég erősek vagyunk ahhoz, hogy szétzúzzuk az agresszív erőkét, ha újabb kalandokra támad kedvük; Ami az olya« tőkés orszá­gok irányában folytatott szov­jet politikát illeti, mint Finn­ország és Ausztria, vagy az olyan szocialista államok irá­nyában, mint a Német Demok­ratikus Köztársaság és Ma- gyaronsaág, Hruscsov sat te­nácsolta Restonnak, forduljon ezen országok vezetőihez, mert kérdéseire azok jobban tudnák válaszolni; Resten előző kérdését he­lyesbítve azt kérdezte, hogy milyen, az említett négy or­szág irányában a szovjet kormánypolitika. Hruscsov a következőket vá­laszolta: „Nincs mit csodáim azon, hogy a Szovjetunió Ma­gyarországgal, a Német Demo­kratikus Köztársasággal vagy más szocialista állammal más­képpen építi viszonyát, mint Finnországgal, Ausztriával vagy más tőkés országgal. A szocialista országokat érdek­es célközösség, szocialista test­véri szolidaritás köti össze, ök mindig és mindenben test­vérien segítik egymást és min­dig készek egymás támogatá­sára. A magyar kormány' fel­hívására válaszolva még az áldozatoktól sem riadtunk vissza. Megsegítettük Magyar- ország munkásosztályát és dolgozó parasztságát az ellen­forradalom szétzúzásában, s a magyar nép szocialista vívmá­nyainak megvódelmezésében, az imperialista reakció' táma­dásával szemben, Midkor a szocializmus ellenségei ei akarták kaparintani Magyar- ország dolgozóitól ezeket a vívmányokat. S most örömmei látjuk, hogy Magyarországon normális a fejlődés, erősödik a magyar dolgozók szabad és független szocialista állama.” Milyen események történ­tek Washington és Moszkva viszonyában, amióta Eisen­hower elnök találkozott ön­nel a genfi értekezleten — kérdezte Restem. Hruscsov válaszába«, meg­állapította. hogy az 1955. év. genfi négyhatalmi kormányfői tanácskozás óta a nemzetköz: helyzet az enyhülés irányába mutat. A népek nem akarnak a háború veszélyének légköré­ben élni s ezért a kormányok — elsősorban, a szovjet és az amerikai kormány — kötete­sek lennének továbbfejlesz­teni ezt az irányzatot. Felso­rolta azokat a fontos lépése­ket, melyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhíté­sének érdekében tett. A nyu­gati hatalmak azonban, sajnos, arra összpontosították erőfe­szítéseiket, hogy aláássák a genfi szellemet, akadályokat gördítsenek a nemzetközi fe­szültség további enyhítésének útjába A NATO tanácsának ülésszaka alapvető fegyverfaj- taként jelölte meg országai­nak számára a nukleáris fegy­vereket s az Egyesült Államok megkezdte atomfegyverekkel felszerelt alakulatainak elhe­lyezését külföldi területeken. Utalt arra, hogy a nyugati hatalmak állásfoglalása több ízben a világháború kirobba­násának veszélye elé állította a világot Felsorolta az ag­resszív cselekményeket, ame­lyeket a nyugati hatalmak a Közel- és Közép-Keleten vég­rehajtottak. Elemezte azt a provokációs, fenyegető árada­tot, megfélemlítő, zsaroló had­járatot, amelyet a Szíriái Köz­társaság ellen, folytatna!:) „Ez a példa — mondotta — újból (Faltrtatás « % cUafatb

Next

/
Oldalképek
Tartalom