Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-12 / 240. szám

2

NAPLÓ

195t OKTÓ8E* If

Hruscsov válással James Regionnak, a New York j Pénteken hajn ajban látható volt Times diplomáciai főmunkatársának kérdéseire \L agyarort®^ c ges

(Folytatói az l, oldalról.)

meggyőz bennünket arról, hogy

az imperialista erők készen állnak bármilyen hazugságra annak érdekében, hogy elérhessék hódító céljaikat."

— Sok burzsoá személyiség

— folytatta — istenteleneknek mondja a kommunistákat, hogy befeketítse őket olyan emberek szemében, akik politikai kérdésekben tájékozatlanok. Mi, kommunisták, akik ateisták vagyunk, az emberek viszonyában a leghumánusabb elképzelésekhez Igazodunk. Arra törekszünk, hogy minden jót megtegyünk az emberek érdekében. A kommunista akkor boldog, ha minden embert boldoggá tud tenni, A tőkés országok egyes vezetői pedig Istenhez fohászkodva, hogy segítsen nekik tevékeny- kedésükben, cselekedeteikben távolról sem igazodnak mindig jó és humánus szempontokhoz.

Hruscsov kifejtette, hasznos lenne, ha az amerikai szenátus megismerkedne azokkal az utasításokkal, melyeket Henderson kapott Dullestői közel- és közép-keleti útjára. Ezeknek az utasításoknak értelmében ugyanis Törökországot háborúba akarják vinni Szíria ellen: ebből a szikrából pedig a háború hatalmas csóvája lobbanhat lángra-,

— Mi minden í elkövetünk.

— mondatta —, hogy az események ne vezessenek háborúra. Érthető, hogy nem maradhatunk tétlenek, mert Törökország szomszédunk és hosszú, közös hatéra van velünk. Elmondotta Hruscsov, hogy míg a Szovjetunió inti a török kormányt elhamarkodott, kalandos Hfspésetotől, a legharciasatab amerikai uralkodó körök — egyes amgdl és francia körök beleegyezésével

— háborúra úszítják Törökországot,

Megállapította: ha a nagyhatalmak ünnepélyesen le- -*>»■ mondanának arról, hogy a Közel- és Közép-Keleten fegyveres erőket alkalmaznak, ez jelentős mértékben segítené a világnak e térségében a feszültség enyhülését.

A leszerelésről eimondotta, hogy ez a kérdés a legfonto- sabű nemzetközi problémák egyike. A Szovjetunió következetesen törekszik a leszerelésre, a nyugati hatalmak azonban nem mutatnak törekvést sem erre, sem az atom- és hidrogénfegyver eltiltására. „Ha országaink és az összes nagyhatalmak megegyeznének a leszerelésben, ezt az egyszerű emberek roppant megelégedéssel fogadnák; a föld minden részén, mert ez megnyitná az utat az államok széleskörű együttműködéséhez, minden ország és nép tartós, békés egymás mellett éléséhez“ — mon/lotta,

Restem, ezután elmondotta, hogy az amerikai szenátus egyik tagja, aki mindenkinél jobban ismeri Eisenho- wert, kijelentette, hogy Eisenhower egyetlen dolgot kíván: megegyezésre, jutni a Szovjetunióivá. Ezért csodálkozik azon, amit Hruscsov mondott,

Hruscsov rámutatott a tények meggyőző erejére. Ha pedig az amerikai elnököt valóban ez az óhaj vezeti, akkor tegyen meg mindent a békét fenyegető bűnös kéz eltávolrtásáira. Viszont Eisen- howernak tudnia kell mindenről, mert Dulle» semmit sem tehet az ő beleegyezése nélkül.

A Szovjetunióinak a föld egyik részén sincsenek különleges érdekei, sem Szíriában, sem Egyiptomban, sem az arab világban: A Szovjetuniónak

mindene megvan, több mint az arab országoknak. Ezen országok irányában, ezért a Szovjetunió a belügyikbe való be nem avatkozás elvére alapítja külpolitikáját;

Hruscsov a továbbiakban rámutatott arra, hogy Törökország háborúra készülődik Szíria ellen az Egyesült Államok egyes vezetőinek bíztatáséra. Ez veszélyes dolog, mert ha ott eldördülnek az ágyuk, ■nehéz lesz őket elhallgattatni.

Reston kifejtette, hogy Hruscsov ezután meglepik öt Hruscsovnak a szovjet—amerikai szíriai eseményekről mondott szavai. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „az a legmeglepőbb, hogy valamilyen okból mi nem beszélhetjük ki magunkat közvetlenül egymással és nem juthatunk megegyezésre.”

Hruscsov válaszában ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió békét akar: Ne legyen háború. De eljön az az Idő, amikor az értesüléseket nem tartják majd titokban cm akkor az amerikai közvélemény is mindent megtud.

Reston következő kérdésé» e válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy Szíriában nincstn egyetlen szovjet katona sem, csak gazdasági küldöttség tartózkodik ott technikai szakértőkkel: A Szovjetunió valóban, adott cl fegyvert Szíriáinak, de vajon az Egyesült Államok nem adott-e el fegyvert sok más országnak?

Hruscsov kijelentette, hagy a Szovjetunió nem titkolja ro- konszenvót a függetlenségükért harcoló népekkel és 'kész nekik segítséget nyújtani.

A gyairmati rendszer összeomlóban van — állapította meg Hruscsov. — Az amerikai uralkodó körök meg akarjál; fékezni ezt a folyamatot. De az Egyesült Államok nem akar maga harcolni, mert ez túlságosan. szembeszökő beavatkozás 'lenne. Ezért akar felhasználni más országokat. Ilyen szégyenteljes dolgok rejtőznek a „kommunista veszély'* koholmánya mögött. Nasszert a Szovjetunió támogatja, holott nem kommunista, s ő (Nassaer) sem akar a szovjet emberekből nacionalistát faragni. Ezt nevezik együtt- éltesnek, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának és az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozásnak:

Reston következő kérdése a két ország (Szovjetunió ’ — Egyesült Államok) új tárgyalásainak lehetőségére vonatkozott;

Hruscsov kifejtette, hogy a nemzetközi problémák egyetlen megoldási útja a tárgyalások útja, valamennyi tárgyalófél érdekelnek számításba vételével. A Szovjetunió ezt az utat választja;

Ha mindkét ország — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — ezt az utat választja, akkor a béke esélyei az egész világon ás az összes országok és népek szempontjából jelentősen megnövekednének.

rátért a viszonyra. Miért ne tudná az a két állam elhárítani a háborút, amely a második világháború éveiben együtt harcolt? „Megtehetjük ezt és kötelességünk is megtenni” — mondotta Hruscsov.

Az Egyesült Államokban viszont gyakran lehet ellentétes beszédeket hallani: egyrészt a béke biztosításáról beszélnek, másrészt a béke ellen szónokolnak. Miért van szakadék az amerikai kormányvezetők és az események valóságos fejlődése között?

A Szovjetunió állhatatosan törekszik a két ország viszonyénak megjavítására. „Remél_ jük — mondotta Hruscsov —, hogy a közeljövőben kezdődő, az érintkezés fejlesztését célzó szovjet—amerikai tárgyalások építőek lesznek.”

Reston megköszönte Hruscsov türelmét a kérdések megválaszolásában s megkérdezte: kit bízott meg a Szovjetunió s küszöbön álló tárgyalások folytatására az Egyesült Államokkal a kölcsönös érintkezés kérdésében. „Amikor ön országaink szélesebbkörű együttműködéséről beszél — mondotta — nyilván valamilyen konkrét programot vagy technikai vitát ért alatta, amely a genfi értekezlethez hasonló újabb tanácskozást vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű tanácskozását előzné meg.”

Hruscsov kifejtette véleményét: a tárgyalások széleskörű alapon folyhatnának, de egyelőre szőkébb körre lesznek korlátozva: Hogy szovjet részről ki vezeti a tárgyalásokat, az az amerikai képviselők rangjától függ majd. A Szovjetunió hajlandó minden szinten tárgyalni, csak vezessenek oda ezek a tárgyalások, hogy az emberek nyugodtan alhassanak. Ehhez ei kell ismerni a befejezett tényekeit: a Szovjetunió létezik mint szocialista állam, Kína létezik mint szocialista állam, elkeli ismerni a többi szocialista állam létét;

Az a véleményünk, hogy a vtás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani, háború nélkül. Ha ideig-óráig nem sikerül megegyezésre jutni valamilyen kérdésben, türelemmel kell lenni és fokozatosan kell törekedni a megoldásra. Úgy véljük, ha az Egyesült .Államokban megvan a hajlandóság, akikor nincs olyan kérdés, amelyben ne egyezhetnénk meg.

Hruscsov végül emlékezte - tett ama, hogy Eisenhower

hasznosnak nevezte Zsukov

marsall és az amerikai nemzetvédelmi miniszter esetleges találkozását. Mikor azonban szovjet részről lépés történt a

találkozásra, Dulles megcáfolta Eisenhower szávait, s útját állta annak.

Reston közölte: emlékszik Eisenhower szavaira s csodálkozott, hogy a Szovjetunió semmit sem tett e szavak után. Hruscsov megállapította: „Az amerikai külügyminisztérium egyszerűen eltitkolta az amerikai nép előtt, hogy bennünket érdekelt ez. a kérdés. Hajlandó vagyok átadni önnek a megfelelő okmányt, amelyből megismerheti az amerikai külügyminisztérium álláspontját. Lehet, hogy ezzel megsértem a diplomáciai szokásokat, de ez nem baj, ha a béke ügyét szolgálja.”

— Nagyon hálásak löszünk, ha megkapjuk ezt az okmányt és fel is használjuk lapunkban — mondotta Reston, majd megköszönte Hruscsovnak a beszélgetést.

Pénteken a Magyar Űrhajózási Bizottság és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai közös értekez.letel tartottak, amelyen értékelték a mesterséges holddal kapcsolatos eddigi megfigyeléseket és megállapították a további feladatokat, A cél az, hogy a jövőben a megfigyeléseket szervezett tudományos alapon végezzék. A jövőben megszervezni az előzetes jelentést és ennek alapján időben értesítik az ország különböző helyein levő

Egyébként a moszkvai rádióújság táviratilag kért adatóka* az eddigi megfigyelésekről a Magyar Rádiótechnika című laptól. A magyar lap a rendelkezésre álló adatokat megküldte.

A mesterséges hóid megfigyeléseinek újabb érdekessége, hogy pénteken hajnalban 4.56 órakor Magyarországon is látható volt a mesterséges holdat szállító rakétának utolsó fokozata, amely a mesterséees holdéval közel azonos pályán kering. A mesterséges holdat körádióamatőröket és állomáso- vető rakétát északnyugat-rvukat. Kiépítik a jelentésszolgálatot és a vidéki állomásokat is ellátják megfelelő érzékenységű vevőkészülékekkel ős magnetofonnal. Ugyancsak ösz- szeköttetést teremtenek a moszkvai rádióktubbal.

gat, délkelet-keleti irányba vonulva a látóhatár felett 30 fokra, a Göncöl-szekér rúd ja alatt lehetett látni. A megfigyelést Budapesten kívül Debrecenből, Nyíregyházáról és Szombathelyről ia jelentették.

Szofiet Étla-szaM milaltalaaiájalilifcÉilEltliól

New York (Reuter). Anatolij Blagonravov altábornagy, vezető szovjet rakéta szaktudós, , ? , , , .csütörtökön látogatást tett az

honvédelmi miniszter iknsz székházában, ahol wjeRévész Géza

üdvözlő távirata

A lengyel néphadsereg napja alkalmából Révész Géza altá- lx>rnagy, honvédelmi miniszter üdvözlő táviratot küldött Marian Spychalszki vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének.

[lentette, hogy a legközelebbi ! szovjet mesterséges bolygót tégy hónap múlva készülnek kilőni. Ez a bolygó tudományos [eszközöket fog magával vinni ;a kozmikus sugárzás és a me- i teoritok tanulmányozásának elősegítésére.

A lírai kinyi intézel és egy egén

Peking (MTI). Mint az Oj Kína jelenti, a kínai népi külügyi intézet és a kínai—japán diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért küzdő japán országos tanács küldöttségének vezetői közös nyilatkozatot írtak alá csütörtökön Peringben. A nyilatkozatban sürgetik a kínai—japán diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, a „két Kínáról” szőlő elmélet elutasítását és Kínának az ENSZ-be való felvételét.

A nyugati hatalmak felelősek a fegyverkezési hajszáért

Gromiko beszéde az ENSZ Politikai Bizottságában

New York. (TASZSZ): Az ENSZ Politikai Bizottságaiban felszólalt Gromiko, a Szovjetunió képviselője. Megállapította: Az ENSZ közgyűlésének általános vitája folyamán minden felszólaló hangsúlyozta a leszerelés problémáinak fontosságát.

Ma már nem elegendő, hogy egyszerűen kijelentjük, véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, s megegyezésre kell jutnunk a leszerelés kérdéseiben, — konkrét erőfeszítéseket keli tennünk, hogy a szavaikat végre tettek kövessék.

|A tudományban nincs lehetetlen

A mesterséges hold is ezt bizonyítja

„A tudományban nincs lehetetlen“ — új hangsúlyt kap e régi igazság, a szovjet mesterséges hold felbocsátása után a világ közvéleményében.

Moszkva. A szovjet lapok továbbra is részletes tájékoztatót adnak a mesterséges hold útjáról és ennek visszhangjáról. „Megvetettük a világűr-repülések , alapját" címmel közli a Pravda Ambar- cumjan akadémikus cikkét. A szerző megállapítja, hogy mér a legközelebbi esztendőkben előállíthatok olyan mestersé- , ges holdak, amelyek, a föld l felületétől többezer kilométeres távolságra keringenek majd bolygónk, körül, s műszerük, berendezésük segítségével rendkívül érdekes tudományos méréseket végezhetnek. Az egyik következő lépés — mondotta — olyan rakéta előállítása, amely kijut a föld vonzóköréből, elérkezik u holdág és körülrepüli azt•

Fodinsaácij professzor a következőket közölte:

: A szovjet mesterséges hoM t felbocsátása óta eltelt hét nap j alatt még egyetlen meteortest j Sem okozott észrevehető kárt a I „kis holdban.” Ez azt jelenti, j hogy még egyetlen nagyobb *. meteortest sem ütközött össze

vele. Ennek alapján ki lehet számítani a romboló nagyobb meteorteslek valószínű távolságát a világűrben. Különösen érdekesek ebből a szempontból az október 20. és 23. közötti napok, amikor földünk a Halley-üsiökös részleges szétbomlása következtében létrejövő meteor-zuhatagen, az orjonid.ik meteoráramlalán halad keresztül.

Amint a mesterséges hold a nagy ritkaságú felső légrétegekben fékeződik, spirális pályán fog közeledni a föld felszínéhez. A mesterséges hold előnyösen fog különbözni a meteoroktól — amelyeknek tanulmányozásával a tudósok adatokat szereznek a felső légirétegek sűrűségéről — különösen abban a vonatkozásban, hogy fénye hosszabb idein át lesz megfigyelhető.

Ulm. August Piccard tanár, az ismert sztratoszféra- és mélyitengerkutató Ulmban kijelentette, hogy ezek után valóban a „technikában semmi sem lehetetlen". Amikor megkérdezték tőle, hogy a mesterséges hold szállíthat-e atomfegyvert és elképzelhető- e, hogy hosszal* keringés után bizonyos célpontra irányítsák, Piccard azt felelte, hogy e térd» a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy ehhez meg kellene óvni a mesterséges holdat zuhanás közbeni elégésétől.

Piccard a legnagyobb felismerés hangján méltatta a szovjet mesterséges holdat. Ezt a típust fejlődőképesnek tartja a más bolygókra való világűrutazás perspektívájában. Még nem lehet válaszolni arra a kérdésre — mondotta Piccard —, hogy mikor utazhat ember először a világűrbe. A legnagyobb nehézség itt is az, hogyan biztosítsák az űrhajó sértetlen visszatérését a főidre. Az űrhajózás szempontjából — fűzte hozzá — nem jelent gyakorlatilag veszélyt a kozmikus sugárzás és a meteorokkal való találkozásnak is kicsiny a valószínűsége.

Elképzelhető — hangsúlyozta Piccard — hogy körtilrepü- 'éssel televíziós felvételeket készítsenek a hold eddig ismeretlen oldaláról. Ez rendkívüli jelentőségű lenne a tudomány számára.

New York. Bővült a világűr nyelvének szókincse. Erre utal egy newyarki Reuter-je- len-tés, amely szerint az Egyesült Államok haditengerészete Juttató lábára tóriumának dolgozói csütörtökön közölték, hogy a szovjet mesterséges hold a már ismerős „Bip-bip“ jeleken kívül most „hm-hrrt”, valamint „pszt-pszt" jeleket is ad.

A nyugati hatalmakat terheli a felelősség azért, hogy a fegyverkezési hajsza folytatódik, s hogy nem sikerült egyezményre jutni a leszerelés egyetlen kérdésében sem. A nyugati hatalmak okozzák a fegyverkezési hajszát, támadó katonai tömböket teremtenek, s a hidegháború politikáját külpolitikájuk alapjává teszik meg.

Az Egyesült Államok kormányában nyilvánvalóan

nincs komoly szándék az iráni, hogy elősegítse a leszerelési egyezmény megkötését.

Valahányszor a Szovjetunió juttatja, hogy egyetért a nyugati hatalmak által javasolt színvonallal, az utóbbiak vagy visszavonják javaslatukat, vagy más javaslatokkal állnak elő, vagy újabb elfogadhatatlan feltételeket támasztanak, hogy meghiúsítsák a megegyezést. A nyugati hatalmak nem akarnak belemenni a katonai költségvetések csökkentésébe sem.

A Szovjetunió változatlanul kitart amellett, hogy szükség van az államok fegyveres erőinek és a hagyományos fegyverzetnek a csökkentésére.

Gromiko ezután hivatkozott azokra a szovjet javaslatokra, amelyeket a kérdés megoldása végett előterjesztettek, de amelyéket a nyugati hatalmak nem fogadtak el.

A Szovjetunió javasolta: a nagyhatalmak egyezzenek meg abban, hogy az atom- és a h [drogén fe gyvert eltiltottnak tekintik, kivéve azokat az eseteket , amikor az alkalmazás, a Biztonsági Tanács határozata alapján, támadó« elhárítása végett történik. Felhívjuk az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányát, egyezzenek bele egy becsületes, kölcsönösen elfogadható megegyezésbe.

A Szovjetunió véleménye szerint az atom- és hidrogén- fegyver4dsérietek megszüntetése halaszthatatlan.

A szovjet kormány Ismételten kijelentette: a leszerelés radikális megoldásút kívánja, «mely magában foglalná az államok fegyveres erőinek lényeges csökkentését. Ez legelte sorban a nagyhatafcmafcr« vonatkoznék.

Gromiko kijelentette: minthogy kiderült, hogy egy széleskörű leszerelési egyezmény megkötése igen sok akadályba ütközik, mert a nyugati hatalmak egyre újabb nehézségeket támasztanak, a szovjet kormány arra a következtetésre jutott, hogy először v részleges leszerelési intézkedésekben kellene megegyezni A Szovjetunió ezért terjesztette elő említett emlékiratált:

Az atom- és a hidrogénfegy- ver-kíséi*letek megszüntetése oldható meg a legkönnyebben ha megvan a kívánság a megoldásra.

A szovjet képviselő ezután a leszerelés ellenőrzéséről s ezzel kapcsolatban a nemzetközi bizalomról boáéit:

Gromiko megállapította, a nyugati hatalmak, különösképpen pedig az Egyesült Államok álláspontja lehetetlenné teszi a leszerelési egyezményt.

Gromiko bebizonyította: a nyugati hatalmaknak a néme- egység kérdésében elfoglal» álláspontja tarthatatlan, s e kérdés felvetése csak azt a célt szolgálja, hogy meghiúsítsa a leszerelési egyezmény megkötését

Gromiko kifejtette: Nem » Szovjetunió hibája, hogy az Egyesült Államok, Anglia UH Franciaország viszonya több arab állammal megromlott. A közel- és közép-keleti helyze: megváltoztatásához az szükséges, hogy a nyugati hatalmak mondjanak le az erővel való fenyegetés politikájáról, s ne avatkozzanak be az arab országok belügyeibe. A Szovjetunió ezt kívánta, s változatlanul kívánja:

Amikor a nyugati hatalmak a leszerelési egyezmény megkötését a közel- és közép-keleti problémák rendezéeéto' teszik függővé, eleve kudarcra ítélnek minden, a leszerelési egyezmény megkötésére irányuló próbálkozást

Gromiko kifejezte azt a re* ményét, hogy a leszerelési vi> ta elősegíti konkrét határoza tok meghozatalét, s valamiképpen Igazolni fogja az em- betntóUiók reményeit, a leszerelést illetően a néptömegek milliói inár cm szavakat, hanem tetteket várnak-