Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-01 / 230. szám
A Pécsi ŰStHrőház programja Uttörőiizunk 1954. december óta ottbont ad a pécsi úttörőknek. Az elmúlt évben az úttörőház fennállása óta először foglalkoztattunk hetenként több mint 1700 tanulót. Harmincnyolc féle szakkörön, a napi rendezvényeken és a vasárnapi klubdélutánokon keresztül a város tanulói, úttörői megszerették az úttőrőbázat. A nyári kfllföldl — Német Demokratikus Kőztársaság-1 — egyhónapos kirándulás, a Balaton melletti nagyszerű táborozás Is öregbítette az úttörőház hfimevét. Július 1-től az úttörőházat a Magyar Úttörők Szövetsége országos vezetősége vette át. Mig az elmúlt évben a szakkörök még erős kötöttséget Jelentettek a meghatározott létszámmal, addig az Idei programunkban a tömegrendezvények szabad teret engednek a tanulók, úttörők nagylétszámú részvételének. így a folyó tanévben csak néhány szakkör működik. Milyen szakköröket indítunk az Idén" Kémia, biológia, az úttörők természettudományos érdeklődését elégíti ki. Turisztika — az úttörők túráit, táborozásait és kirándulásait segíti elő, A* úttörők technikai vonzal- . mait kielégítik a rádió, clektro, fémes, fotó, modellező és ezermester szakkörökben. A leányok kedvenc szakkörét, a háztartást is bevezetjük, ahol a sütés, főzés és a sokrétű házi munkákat tanulják meg az érdé lődők. Kulturális-esztétikai kívánsága kát az úttörők a regős, szinjátsz rajz és zenekari szakkörökben összejöveteleken elégíthetik ki. A szakkörökön résztvevő úttörők a heti kétórás foglalkozáso kívül, délelőtti, délutáni szabad idejüket a szakkört helyiségbe tölthetik egyéni és csoportos mun kában. így például a rádiósok rá diót építhetnek, a fotósok filme ■■■■•■■■■■■■■••■■■•■■■■•«■■■■■•■■■■■■a Gyermekvédel mi napot rendez a pccsváradi járási tanács o) tóber 3-án a községi moziban Ennek keretében megtárgyalják a gyermekneveléssel kap csolatos legfontosabb kérdése két. •aaaaaaava*9*aaMWMMaa*aaaa«aaaa*MaB Láttad-e már a fű növését? Ha nem, most próbáld k megláthatod. Egy régi, de fele désbe merült recept szerint 1 nőm kerti földet össze kell ke verni hamuval és borsósza mával. Mafd belerakjuk előzőleg egy 24 órán át tör kölypálinkába áztatott fűma got. Végül langyos esővízzé meghintjük. Negyedórán belü kibújnak az első fűhalmok. két hívhatnak elő, másolhatnak, nagyíthatnak, stb. A tanév folyamán több szak mai tanfolyamot szervezünk, ké zimunka, szabó-varró, kerékpár<a tltő, művészettörténeti, könyvkö tő, ifjú méhészek köri és bélyeg gyújtó köri Jelleggel. A kisdobos-rajok részér? mese és diavetítéseket rendezünk. A úttörők részére túrákat, klrándu lásokai, akadályversenyeket, talál kozókat a KISZ-f Írtatokkal, munkásmozgalom veteránjaival sakk-, plng-pong-versenyeket, lei állításokat, tárlatvezetéseket, stb szervezünk. Ezekről a rendezvé nyeinbről állandó jellegű plaká tokon értesítjük az úttörőcsapato kát. Minden vasárnap klubdélután rendezünk, ahol sakkozhatnak ping-pongozhatnak, beszél gethet nek és táncolhatnak úttörőink. Az úttörőház ÚJ programjában Igen nagy helyet kap az úttörő szervezet vezetőinek képzése. Az úttőrőház rendszeres csapatvezetői összejöveteleket, rajvezetői tan folyamokat és őrsvezetői képzés tart. Létrehoztuk a vezetője klub ját. Az úttörőház egyik helyiségét úgy rendezzük be, hogy az a vezetők képzését elősegítse. Folyóiratokat, újságokat, rádiót módszertani anyagokat helyezünk el és Időnként ismertetőt tartunk a folyőiratokből. BOROS JANOS az úttörőház igazgatója Hit Mda® kit a fúzrd « 'U .i •: ÍÁNKA •.-UDVARI ÖRVÉNYES VlRfUSTElCP AKAU V*AOOS A „parancs-tábla” előtt őrséget áll a két pajtás, aki éjjel „jól" teljesítette szolgálatát Hírek [ A megye 8000 út- ■ törője közül 100-an ; vettek részt az idén ; különböző csapat-tá- ; borozáson. Szeptember 28-án, ! szombaton détutan ! fél 6 órakor gyér- 5 meksereggel telt ; meg a Szabadság “ úti Iskola udvara. ; Ü inepélyre jőt:ek. ; Rövidesen megérk«- ; /ott Molnár Jizsef ni ázados elvtárs, aki “ a Himnusz ethang- i zást után ünnepibe- ; izédében ismertette ; a gyerekekkel a ré- ; gi és a mai hadse- J reg jellegét és fon- ; tosságát. A tábor „csacsi"-ja a baráti körben kissé kellemetlenül érzi magát. Kissné, a tábor „szaki néni”-jc csak három lépés távolból nézi a vigadalmat Vége a szünidőnek KEDVES JUTKA! Távollétedben nagyszerűen érezted magad, gyönyörű kirándulásokat tettél. Remekül szórakoztál, teljes volt az örömöd. Éva, Erzsi, Márta, Jutka és Edit az NDK- ban járt, a Keleti-tenger, Lipcse, Berlin és Drezda szépségeit élvezték, mert részt vettek az úttörőház cseretáborozásán. Piri, Panni a Balaton partján táborozott, — Ibi és Klára a csillebérci, Zsuzsa és Gyöngyi a fonyódi őrsvezetöképzö táborban töltött két hetet. Most, hazaér kézé stek után újabb nagy öröm vár rátok: elmesélhetitek iskolatársnőiteknek a nyár minden gyönyörűségét. A „Kakas őrs” Aczél Pista őrsvezető vezetésével a lakósátor előtt a sátor díszítése előtt. A pécsi 20. sz. Hunyadi János úttörőcsapat tagjai. (Űttörőház tábora.) Tit. ’J' : Ez egészen természetes éd' nagyon érthető kívánság. Találkozzatok tehát és hasonlítsátok össze nyári élményeiteket. Azzal a feltétellel, hogy a hiúság ne ragadjon benneteket túlzásra; ne dicsekedjetek mások hőstetteivel, ne ékeskedjetek idegen toliakkal, csak ezért, hogy nagyobb ámulatba ejtsétek barátnőiteket. Beszéljetek el mindent ömlengés nélkül, röviden, tárgyilagosan, hogy itt vagy ott voltatok. Azután ahelyett, hogy minden mulatság- lókról terjengősen beszámolnátok, vegyetek elő inkább néhány apróbb kellemetlenséget, amit el kellett szenvednetek. Ez mindenesetre hathatós balzsam lesz azoknak a kislányoknak, akik még nem. úttörők és nem olyan jól telt el a vakációjuk, mint nektek. Azután meséltesd el az ő vakációjukat is. ÉVA néni amjTvéHYUvAt Milyen színű a sapka? A rejtvény helyes megfejtése I. ESET: A másik kettő fején fehér sapkát látok. Minthogy tudom, hogy az őt sapka közt összesen :sak két fehér sapka van, a másik három pedig fekete, tehát természetesen az én fejemen csak fekete sapka lehet. l'ersze, ez a legegyszerűbb e-et. Nézzük, milyen lehetőségek vaunak még? II. ESET: Az egyiken fehér, a másikon fekete sapkát látok. Fz esetbeo várok egy kicsit. Figyele n a leitete sapkásat. Ha ő nem szólal meg, akkor ö nem lát két fehér sapkát, csak azt az egyet, amit én látok. Hallgatásánál arra ki5 Hétközietek, hogy a* én lejemen nincs fehér sapka. Tehát az en fejemen csak fekete sapka lehet. III. ESET: A másik kettőn fekete sapkát látok. Ekkor két lehetőség van: a) az egyik szerint fehér sapka van rajtam, b) a másik szerint fekete sapka van rajtam. Nézzük az a) alattit: vagyis azt, hogy az én fejemen fehér sapka van. Ebből a tényből a másik két társam bármelyike, akik közül min legylk egy fehér és egy fekete sapkát lat, a II. esetben elmondottak alapján, rövid fejtörés után azonnal megállapíthatná, hogy az 6 fején fekete sapka van. Miután azonban egyikük szólalt meg, vagyis nem láttak rajtam fehér sapkát, ebből következik tehát, hogy csakis a b) -vel jelölt módozat lehetséges, éspedig az, hogy az én fejemey szintén fekete sapka van. A rejtvénypályázatra beküldött helyes megfejtések közül Lutz György Komló-Kökönyüs, Fürst Sándor utca 25. szám és Döröm- bözy Judit Pécs, Rákóczi út 51. sz. alatti úttörők nevét sorsoltuk ki a szerencsekerékből. Mindkettő könyvjutalomban részesül. A jutalomkönyvek átvehetők a Pécsi Uttörőliázban. ÜUUhUiQCl Hát inán: Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (U) Emberi harcok nélkül is voltak persze bőséges évek. Például a közép-keletafrikai szteppék nagy tragédiája, az 1890 körül dühöngő marhapestis idején, amikor az óriási vadbivalytömegek, a nagy antilopfajok csordái, a mászaiak hatalmas gulyái úgy elpusztultak, hogy hírmondó is alig maradt belőlük. Akkor a szteppéken any- nyi volt a dög, hogy a hiénák mind gömbölyűre híztak, de még az éhenkórász sakál is válogatni kezdett, s a tüzbélű keselyűhad falánksága se volt elegendő, hogy a szteppe megtisztuljon az elhullott állatok tetemeitől. Békésebb időkben az oroszlánok voltak leginkább Marabu hússzállitól, mert az ő zsákmányaikból mindig jutott a számára is valami. Persze, a maga részéért sokszor meg kellett harcolnia, mert a keselyük is lecsaptak rögtön a zsákmánymaradékokra, s a sakálok se voltak szégyenlősek. Ha pedig a sörényes állatkirályok közül érte el valamelyike: a végzete, s áldozatul esett a bennszülöttek lándzsáinak, vagy mérgezett nyilainak, vagy később, amikor a pónt a fehérember is felkereste, és a „lőpor és ólom’’ terítette le a nagymacskákat — Marabu a bundájuktól megfosztott oroszlántetemekből is kivere- kedte a maga részét. Olyankor persze eszébe se jutott Marabunak, vagy a többi vadonsági sírásónak, hogy mennyi jó falathoz juttatta őket talán éppen az az oroszlán, amelynek tetemét olyan tüneményes gyorsasággal tudták felfalni. 3 j Klttenberger Kálmán: A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig Es mennyi nagy sáskajárást átélt a mi öreg Marabunk! A sáskajárás igazi nagy népünnepe a póri lakóinak. Messze vidékről tódul ilyenkor a száz és száz négylábú és szárnyas vad a sáskatömegektől ellepett szteppékre. Még a fenséges állatkirályok se restellik, hogy teletömjék a bendőjüket ízletes sáska-csemegével, hogy restellnék hát a hiénák, vagy a keselyűk kiterjedt rokonságú népei! A fűevő párospatások is rávetik magukat a sás- ! katömegekre, jól tudván, hogy a sáskahad amúgy is elpusztítja előlük a szteppe, a szavanna gazdag növényzetét. S végül a minden növényevők, s egyben az afrikai vadonságok igazi ura — én legalább őt tartom annak — az elefánt se veti meg ezt az időszaki csemegét, ő is alaposan teletömi gyomrát a sáskák millióival. Mondani se kell, hogy Marabunak is nagy öröme telt ezekben a sáskás időszakokban. Ilyenkor, no meg a nagy hernyójárások idején, gyakran vendégei is érkeztek a magas Északról. Európai rokonok voltak ezek, s nem mások, mint a fehérgólyák. Marabu tudta, mit kíván tőle a rokoni szeretet és figyelem. Légi és földi utakon szorgoskodva vezetgette a gólyákat a sáskahadak nyomába, s meglehet, hogy közben az európai viszonyokról is kikérdezgette őket... így éldegélt hosszú évtizedeken át, mig egyszerre csak észrevette, hogy a fehér emberek — a vadonság- ban vörösarcúaknak nevezik őket — egyre gyakrabban tűnnek fel a pórin. Marabu és népe eleinte örültek a mzunguknak — ez meg a fehér ember kiszuahili neve —, mert a mzunguk sok vadat ejtettek el, és így sok jó falat ottmaradt utánuk a szteppén. De aztán félni is megtanultak a „vörösarcú” idegenektől. Igen, mert ezek az újszínű emberek felfedezték, hogy nekik, a marabuk- \ nak szépek az alsó farkfedö tolláik, és ezekért a tol- i lakért kíméletlenül pusztítani kezdték a marabu népet. I Igaz, hogy azelőtt <’>:■ ntiszijlöttek is le-lenyilazlak. közü- j I lük néhányat, hogy harci gallért készítsenek a tollaikKittenberger Kálmán: A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig 33 ból, de micsoda ártatlan jószág volt az íj, a mzunguk messzehordó, biztosan találó puskájához képest! Igaz tehát, hogy a mzunguk szafárija után mindig akadt hús bőven, s hogy Marabu nagyon sokszor kivette a maga részét a fehér ember zsákmányainak maradványaiból, de azt is gyakran látnia kellett, hogy egy- egy puskadörrenés után hogy zuhan alá holtan valamelyik rokona. így ismerte meg Marabu az íj és a puska közötti különbséget, s így kezdte megismerni, s lassanjeint megjegyezni a távolságot, amennyiről a fehér ember ártani tud ... A galéria-erdő faóriásán terjeszkedett a marabunép hatalmas fészektelepe. Marabu és a párja már sok-sok év óta itt fészkeltek s ugyanabból a fészekből eresztették szárnyra évekint a fiókáikat. Marabu fészekvárán a fészek óriási méretein és szerkezetén messziről meg látszott, hogy gazdája a fészektelep patríciusai ősi szár mazású, előkelő családok a régi rómaiaknál) közé far tozik. Evről-évre növekedett ez a fészekvár a faóricr. hatalmas ágain, évről-évre békésen éldegélt benne a gazda és családja, hanem aztán egyszer megtörtént c baj, aminek az lett a szomorú vége, hogy Marabu hosszú-hosszú éveken át raboskodott egy más vilár részen, messze a szép fészekvártól, messze az édes szü’ hazától... Hogy is kezdődött ez a keserves kaland?.. Elős • a hírek jöttek. A kányák keringése jelezte, a dögkese n hírül hozta, a hiéna üvöltötte, a sakál vonította, ho/i a Ruvána-szteppén egy vörösarcú jár, és az a mzuv egészen más, mint amilyenek azelőtt jártak errefelé Nem olyan rövid időre ütötte fel itt a sátrát, mint a: elődei, hanem fűpalotákat épített, furcsa karámokai állít és sose lehet tudni, mikor, mivel, s hogyan árt I egyik vagy másik póri-lakónak. (Folytatása következik.) -
