Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-03 / 232. szám
2 N A P10 1951 OKTÓBER 9 Európa legnagyobb szilikóziskutató-i: Beszélgetés dr. Miskolczy Vilmos megyei üzemi főorvossal Dr. Miskolczy Vilmos, megyei főorvos a karlsruhei Therapiekongress meghívására szeptember 1—7-ig Nyugat- Németországban tartózkodott, ahol a kongresszuson „Szilikózis befolyása neuralthera- pia útján" címmel tartott előadást. A kongresszuson ismertette azokat a kísérleteit, amelyeket a megelőzés és a szubjektív panaszok enyhítése érdekében végzett. A kongresz- szus befejezése után meghívták Düsseldorfba és Bochum- ba. Mindkét helyen a neural- therapiával és annak szilikózisnál történő alkalmazásával foglalkozott, majd éleget tett a Bayer-gyár meghívásának. Egy napot töltött Leverkusen- ben, ahol az 59 000 munkást foglalkoztató gyár műszaki, egészségvédelmi berendezéseit, valamint szociális intézményeit tanulmányozta. Végül ellátogatott Bochumba, ahol megtekintette Európa legnagyobb szilikóziskutató intézetét, a Bányász Szakszervezet által fenntartott és irányított Silikose Forschungsinstitut-ot. Visszatérve Pécsre, felkerestük orvosi rendelőjében dr. Miskolczy Vilmos főorvost, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen tapasztalatokat szerzett Nyugat-Németország- ban a szilikóziskutatással kapcsolatban és a látottakból mit kíván hasznosítani hazai viszonylatban, — Mindent, amit láttam, — mondotta — elsősorban azon, a szemüvegen keresztül néztem, hogy abból, itthon mi valósítható meg, a külföldi tudományos eredmények miként hasznosíthatók a magyar gyárak, bányák poros munkahelyein dolgozó munkásainak egészségvédelme és gyógyítása érdekében. — A Bányász Szakszervezet által fenntartott és vezetett intézmények két részre oszlanak: a tulajdonképpeni kutató intézetekre és polyklinikákra: A kutató intézet műszaki és orvosi részből áll, a polyklini- ka három hatalmasépülettömbje pedig a tüdősebészetet, belgyógyászatot és a hozzá tartozó szakrendeléseket öleli fel. — A szilikózis«»* megbetegedés megelőzésére vonatkozóin e mik a kutató intézet legjelentősebb irányelvei? — A kutató intézet — amint hajtja. Ezek az egyéni légzésvédők állandó ellenőrzés alatt állanak annak megállapítására, hogy az alkalmazott szűrőbetét milyen nagyságú porszemcsék megszűrésére alkalmas. Igen szellemes és egyszerű készülék mutatja a használatban lévő szűrő telítődés! mértékét is. — Szorgos munka folyik a laboratóriumokban a kőzetek kristálytani, kémiai, röntgen spektografiai stb. tulajdonságainak vizsgálatára. De munkájuk kiterjed a tüdőben lerakodott por minden Irányú tüzetes vizsgálatára is. A Kutató Intézet legszorosabb együttműködése az orvosi kutató részleggel példát mutató és követendő, amennyire azt szerény anyagi eszközeink meg engedik. Nagyon tanulságosak voltak az elektronmikroszkóppal végzett vizsgálatok. Ezek új utakat mutatnak a szilikóziskutatásban. Ha a pécsi egyetem megkapja elektronmikroszkópját, bizonyos, hogy hasznos munkát végez majd» a mecseki szénmedence szilikóziskutatásában is, — Milyen területre terjed ki az orvost kutató munka az Intézetben? — Az orvosi kutató munkát dr. Beckmann főorvos, az intézet kutató részlegének vezetője ismertette. Sok részletnagyon fontos ennek a görcsnek, összehúzódásnak (spaz- musnak) az oldása, hogy a szervezet természetes védőberendezésének működését biztosítsuk. — Ez a törekvés sokirányú kutatómunka alapját vetette meg és sok érdekes részlet- kérdés tisztázásához vezetett. Francia kutatók ama megállapítása, hogy a Szahara homokfelhőiben élő emberek azért nem kapnak szilikózist, mert a porszemcse felületét vékony kalcium réteg vonja be, vezetett végeredményben a mésztartalmú ásványvizek gyógyító és megelőző tendenciájú inhaláeiójához. A bochumi kutató intézet időközben bebizonyította, hogy a szaharai por azért nem ártalmas, mert szemcsenagysága nagyobb tíz mikronnál és így nem tud behatolni a tüdő léghólyagcsáiba, És zömében nem kovasavat haiíem meszet és vasat tartalmaz és ezért nem ártalmas. Az időközben alkalmazott mésztartalmú ásványvíz inha- láció pedig jó hatásúnak mu-|i tatkozott, ■— Ezt a kérdést részletesen i vitattuk meg dr. Breidenbach főorvossal, a Kutató Intézet |> terápiás részlegének vezetőjé-|i vei. ö a mésztartalmú ásvány- {1 víz inhaláció bizonyos esetei-11 ben kifogással élt, annak cse- | * kély kalcium tartalma miatt. 11 kulturális élet vezetőinek tanácskozása a Dunántúli Napló szerkesztőségében kérdés mellett, különösen két Megvitattuk felfogásomat eb-11 probléma foglalkoztatja a ku- bem a kérdésben, mely szerinti» tatókat: a vérfehérjék és kovasav affinitás és kapcsolat, valamint a szilikózisnak és bronhitisznek kapcsolata, vaa mutatkozó jó hatást nem a kalcium tartalomban, hanem a negatív elektromossággal töltött vízcseppeknek a pozitív Kedden délután a Dunántúli Napló szerkesztőségének tanácstermében a város kulturális életének vezetői — mintegy húsz meghívott elv- társ —, megbeszélésre jöttek össze. A megbeszélésen elsősorban a népművelési munka vezetői és a sajtó kapcsolatának szorosabbá fűzését vitatták megA tanácskozás sikerét bizonyítja, hogy csaknem valamennyi megjelent hozzászólásával, tapasztalatainak elmondásával őszinte segítséget kívánt nyújtani ahhoz, hogy a sajtó minél hathatósabban foglalkozhasson a népművelési munka so Írré tű területével. A felszólalók öpömmel üdvözölték a Dunántúli Napló ilyen irányú kezdeményezését és kérték: a jövőben is rendszeresen hívja össze a szerkesztőség a kulturális munka, a népművelés területén dolgozókat s azokat a hasznos javaslatokat, amelyeket ezen a tanácskozáson felvetettek, a lap igyekezzék megvalósítani. Elsőnek dr. H u t h Tivadar elvtárs, az orvostudományi egyetem dékánja szólalt fel. Elmondotta: a pécsi orvosoknak az országhatáron túl is jó hírnevük van s jogos az a kívánság, hogy munkájukról a sajtó is rendszeresen beszámoljon. A dókán elvtárs megígérte, hogy a sajtót ebbeni munkájában a legmesszebbmenőkig támogatni fogja. Ezmári elmondotta: meglátása szerint az újságnak többet kellene foglalkozni az alkoholizmus elleni küzdelemmel, mert nem egyszer szomorú képet festenek a városról az utcákon dülöngélő részegek s az alkohol-okozta különböző káros következmények. Antal György elvtárs, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója hozzászólásában a város zenei életéről, valamint arról beszélt, hogy zenei területen pillanatnyilag a hangverseny-sorozatok beindítása az egyik legjelentősebb feladat és kérte az újságé t: támogassa ennek a feladatnak a minél jobb megvalósítását. Várnagy Viktor elv- társ, a Filharmónia pécsi ki- rendeltségének vezetője többek között az úgynevezett könnyű zene helyzetéről és ennek problémáiról szólott. Megemlítette, bár a Filharmónia színvonalas műsorok rendezésére törekszik, nem egyszer előfordul, hogy nem sikerül a közönség igényét kielégíteni. Kérte: a lap továbbra is rendszeresen foglalkozzon a rendezvények bírálataival, mert ez segíti őket munkájukban. Ezután a Filharmóniát foglalkoztató legnagyobb problémáról szólt. Mint mondotta, jelenleg az a helyzet, hogy á Pécsi Nemzeti Színház vezetősége nem engedélyezi a Fil- harmóniaTendezte esztrád- műsorok bemutatását a színházban. Ezzel a rendelkezéssel sok-sok pécsi „könnyű műfaj“-kedvelőt zárt el a?» esztrádműsorok megtekintésétől. Kérte, az újság segítsen, hogy ebben a kérdésben a színház és a Filharmónia közös megállapodásra juthassonTi már Irma elvtársnő, a városi tanács népművelésügyi csoportjának vezetője az ismeretterjesztő munkáról, a város külterületeinek kultúrotthonairól szólott, majd kérte az újságot: igyekezzék olyan kérdésekre is választ adni, mint pl. „Hogyan nézzünk egy-egy műalkotást?", „Hogyan hallgassunk zenét?", stb. Megígérte, hogy a kapcsolatok szorosabbá tételéért a jövőben rendszeresen felhívják a sajtó figyelmét a várható kulturális rendezvényekre, eseményekre. Lem le Géza elvtárs, a megyei tanács népművelési csoportvezetője a rendszeres hírszolgálatról és többek között a falu kulturális életéről beszélt. Felhívta az újság figyelmét: fordítson nagyobb gondot a falusi kul- túrmunkára is. A hozzászólók közül még számosán foglalkoztak a képzőművészek problémáival, felvetették azt a gondolatot, hogy a képzőművészek is a Hazafias Népfront keretén belül tömörüljenek. Kérték a lapot, többet írjon Komló kulturális életéről is. A szerkesztőség kulturális rovata sok hasznos javaslatot nyert ezen a megbeszélésen s munkájában ezeknek a javaslatoknak megvalósítására törekszik. lamint egymásra gyakorolt töltésű tüdő és légcsőfelületen * fia »»tótéi*— »/í— hatása. Ezek évek óta előtérben álló kérdések és a kutatók úgy érzik, hogy a szilikózis megelőzés és gyógyítás kérdésében itt kell megtalálni a rést, amelyen keresztül eredményes támadást lehet intézni az orvosi megelőzés és a terápia vonalán* — Miben látja a láfrcsffhuraj és azüikózLs kapcsolatának gyakorlati jelentősegét? — Igen nagy a jelentősége. Hiszen olyan felfogás is van, jelentős kutatók álláspontja az, hogy ahol nedves légcsőhurut van, ott nem fejlődik ki szilikózis. Egy bizonyos, hogy úgy a légcsőhurutnál, mint a szilikózisnál, a légutak, sőt a nyirok és vérkeringés útjainak Készülnek a meleg ruhák a szövetkezetben történő kisülésével — megjelölésem szerint — a belső bal- T neotherápiával magyarázható, f — Miként kívánja kamatoztatni a gyakorlatban külföldön szerzett i tapasztalatait? \ — Az Egészségtudományi és Munkaegészségügyi, Szakcsoport keretén belül, előreláthatólag ebben a 'hónapban meg- Jipari szövetkezetek. A Ruhá- kétezer, matróz- és bar alakul a szilikózissal állandó- . , hett-ruhat varrnak a konfekan foglalkozó kollektíva. í asati és Szolgáltató KTSZ pécs- ció-részleg dolgozói. Együttműködésre hívjuk fel a »[szabolcsi konfekció-részelege a Hámán Kató Fehérnemű szilikózis kutatás minden ér- im£r „téliesített”, amikor a készítő KTSZ a nőket és a férden földalatti dolgozóra nézve fennforogni iát ja. Ezért műszaki védelmi intézkedéseit kiterjeszti minden földalatti dolgozóra. Természetesen szem előtt tartva azt, hogy fokozati különbségek vannak foglalko- zások és munkahelyek között. A porvédelem oroszlánrésze a , műszakiak kezében van. Mert, a megelőzés legelső és legfon-( tosabb feladata a por keletkezésének megakadályozása és a vizes alkalmazások ellenére is levegőbe kerülő por legkülönbözőbb eljárások segítségével történő ártalmatlanná tétele. Kitűnően felszerelt laboratóriumaikban minden alkalmazásra kerülő eszköz, munkamódszer vizsgálat alá kerül és csak eredményes, a porvédelemnek megfelelő végeredmény után kerülhet sor a gyakorlati alkalmazásra. — A védelem eszközei lehetnek általánosak és egyéniek. Mindkettőt bevetik a küzdelembe és arra törekszenek, hogy a fúrás, robbantás stb. minden munkafolyamatánál ] | olyan tökéletes eszközöket alkalmazzanak, amelyek mellett a porveszélyt a minimumra tudják csökkenteni. Az egyéni védőeszközök között (i nagy gondot fordítanak a por-(i szűrő légzésvédők alkalmazó- sára. Jelenleg öt féle szűrőt \ alkalmaznak és szabadalmazás ]i céljából most jelentettek be(> egy újabb légzésvédőt, amely- ,i nek az a célja, hogy az eddigi légzésvédők nagy hátrányát, a légzésvédőben történő megnehezült légzést, mint a védő viselésének legnagyobb akadályét, kiküszöbölje. F.zért a lég- t) zésvédőbe légszivattyút szerel • i nek. Ezt a feien vier1* vlllpr-*. j* lámpa áramforrás által táp-í tóit egyenáramú kis motor é mert még nem kaptak megfelelő mennyiségű flanellazt Kortner mérnök, a Műsza- összehúzódása, görcse van je- M - - I szín a ruhákat, illetőleg a ki Kutató Intézet vezetője is- len, ez a belégzett por élettani eredményeit. Meggyőződésem.■ ( nagykereskedelem kozvetitése- mertette,— a porveszélyt min- továbbszállításának akadályo- h°gy ennek gyakorlati ered-JVel juttatja el azokat a vásárzásával szerepet játszik a be- ményei is hasznosak lesznek»f lókhoz. A harmadik negyedévtegség kifejlődésében. Ezért _ fejezte be nyilatkozatát dr. J^n 712 matrózruhát készítet- Anyagbeszerzőlüknek mind a megelőzés, mind a , tek, ezenkívül 1881 iskolakö- anyagot. AnyagoeszerzojuKneK TZLh* a Miskolczy Vilmos, megyei pen’yt adtak át a kereskede. Pestre kell utaznia nagyobb üzemi főorvos. j lemnek. A negyedik negyedév ^*3.™.n»«ifil Pusztai József ?tervének részletei még nem is- " gyógyítás, pontosabban a szubjektív panaszok enyhítésének és megszüntetésének területén Télre készülnek a pécsi kis- méretesek, de Ruháelőreláthatólag és télen a nyári holmikat. Most még ennek fordítottja van, tehát, ha meleg fehérneműt akarnak vásárolni a férfiak, egy kis türelemmel kell len- niök, amíg a Hámán Kató sződekeltjét, orvosokat, bánya és (harmadik negyedévben meg- fiakat öltözteti „melegbe". Már vetkezetben elkészülnek a fris üzemi mérnököket, geológuso- kezdte a leányka bélelt mátkát kémikusokat stb A kol- |róz és a mel barhett-ruhák lektíva kereten belül állan- készítését dóan ismertetjük majd — \ , ___’ _ . , .. __ mindenki a maga sza'cterüle- , A ® , aF5T tán - a legújabb kutatások kereskedelmi Vállalatnak kéf szí ti a ruhákat, illetőleg készülnek a legkeresettebb női sen szerzett anyagból az első, konfekciós cikkek, a meleg jó meleg Ingek és alsónadrá- pongyolák, szövetruhák és a g0k. a szövetkezet dolgozói rekülönleges szabású kismama- .... . kereskedelem ruhák. A férfi konfekciónál ™enK> nogy a Kereskedelem dolgozók sokat bosszankodnak hamarosan „egyenesbe” jut, s mostanában. Sajnos, még csak jövőre, amikor az első hideg nyári” fehérneműket varrnak, idő beköszönt, megfelelő menySzerintük úgy lehetne segíteni ezen az újból és újból felmenyiségű téli fehérneműt adhatnak át. Egyébként a Hámán Kató szövetkezetben hetenkint ezer férfiinget, 1500 alsónadrágot, s // „Hazánkban a harmincas években, de különösen a felszabadulás után fellendült a népszokások, hagyományok gyűjtése. Alig találunk falut, amelyben lelkes tanító, vagy népművészettel foglalkozó ember ne próbálkozott volna — több-kevesebb sikerrel — összegyűjteni a nép szokásait, az ünnepek „szertartásait”, a viselet jellemző sajátosságait stb. A sok néprajzi gyűjtő között megyénk egyik legelismertebb gyűjtője a kémest tanács v. b. titkára, Zentai János. Munlca után és vasárnap látogatja az ormánsági falvakat, keresi az öregeket, akik hajlandók elmondani olyan szokásokat, amelyeket a fiatalok ma már nem ismernek. Sokszor csak „kerülő úton” sikerül megtudni valamit, hiszen az ormánsági nép egyike a legzárkózottab- baknak. Előfordul az is — például egy régi bútordarab megszerzésénél —, hogy minden rábeszélőképesség csődöt mond. Még pénzért sem adják a régi „szökröny’’-t, pedig a padláson tartják, a lakásban nincs rá. szükségük. Komoly munka az adatközlők felkutatása is s bizony igen nagy veszteség, ha egy adatközlő nénike, vagy öreg papa meghalt p,uetät suUűétk vele-... ✓/ A nehézségek azonban semmit nem jelentenek annak, aki szívvel-lélekkel végzi a gyűjtőmunkát. Természetesen a modern technika vívmánya, a magnetofon sokat segítene, de az ma még drága, nem mindenki számára érhető el. így hát ceruza és papír a felszerelés, no meg a kedvesség, a megértés és a falusi nép ismerete. Zentai János eddigi gyűjtéseiből sok érdekeset tudunk meg az Ormánság pépéről. Nemcsak a farsangi szokásokat, a búcsút, a lakodalmat vxzsgálgatta, hanem gondolt a munkás hétköznapokra is. Ilyen mozzanat például a kenyérsütés. Részletesen leírja a kenyérsütés menetét, sőt azt is megtudjuk, hogy: „Az erjedő mustban tenyésző élesztő gombákat is felhasználták tészta kelesz- tésére. Egy 78 éves öreg szüle szerint leánykorában, amikor a szőlőhegyen dolgoztak szőlőérés idején, s nem volt élesztőjük, akkor 3—4 szőlőfürtöt kifacsartak. A levet beleeresztették egy tál lisztbe s kellő mennyiségű víz hozzáadásával megdagasztották. Egész jól megkclt a tészta. „Perecöt süttünk vele”i Igen kiadós gyűjteménye Zentai Jánosnak a táplálkozás adatainak részletes ösz- szegyűjtése. Bár a táplálko-. . . , zás nem volt valami váltó- ^.enség, hogy az zatos, mégis igen sok apró (i utasokkal udvarda- mozanatot figyelhetünk meg. amelyek csak az errmánsá- giakra jellemzőek. Külön turülő problémán, hogy a jövő- mintegy 250 női felsőruhát kében nyáron gyártanák a téli szítenek, „Nem látja ezt a kis villamost?!" Már megszokott Érthető — nehezen És hozzátett még ment. A kocsiveze- néhány „közvetlen“ tő segített néhány szót. san bánnak. Ezért feltűnő, ha esetenként# ennek ellendománynak számít példáuli kezőjét tapasztalai ecetkészítés is. Sok-sok gépelt oldalt tesznek ki a szélütés, halál körüli népszokások, hiedelmek gyűjteményei, az ünnepnapok, a lakodalom szokásai. Nem is szólva a népviseletről, a táncokról, a dalokról, a mesékről, a szőttesekről. Zentai János gyűjtését Rádfalván és környékén végezte, de Kémesen is folytatja munkáját. — Igen, sok szép anyagot találok Szaporcán is — mondotta —, de nagyon hiányzik egy kis segítség. Mostanában nem gondolnak ránk? Ügy véljük, érdemes lenne segíteni nemcsak Zentai Jánost, hanem a többi néprajzi gyűjtőt is, akiket a munka iránti szeretet fűt. S jó lenne megézni, mi történt a sámo- di „Ormánsági fonóka” népi együttessel. P. E. juk. Ilyen esetnek ' voltam tanúja 28* [án reggel 9 órakor fa Tüzér utca és a külvárosi pályaudvar között közleke- , dó villamoson. A 48-as téri megállónál szálltam fel. í Az Irányi Dániel téri piacnál két lo- durvább hangon vaskocsi jött szent- megismételte a ne. be velünk, közel a y igen tetsző kijevi! lamoshoz. A vezető kiszólt a kocsisnak: „Mi az, nem látja ezt a kis villamost?" Majd, mielőtt tovább indult volna, oda* kiáltott: „Az;::-, az anyjának!" így értünk a Kossuth Lajos utcai megállóhoz. Piaci nap volt, sokan : eve kézi ék fémszál !Az események sorozatát, — ame.y- nek a Színház térig voltam tanúja —, azzal zárta be, hogy a megállónál dörgő úgy nehe- hangon kérte: aki Kereszt- nem váltott jegyet, az hagyja nála a negyven fillért. Nagyon szép és dicséretre méltó a vá ki- lat anyagi érdekeinek képviselése, ciánnál lesújtóbb.ik az elhangzott megnyilvánulások. Nem hiszem, hogy akár lentéseket, mint- az utasok, akár egy véleményt ku- munkatársai meg- tatva az utasok kö- dicsérnék és bizo- zött. Süket fülekre nyára a vállalatéi talált. A megálló- sem kap jutalmat, nál ugyancsak so- Ajánlatos volna, ha kan szálltak fel, az az ellenőrök az ud- ajtóban egy tizen- variatlan bánás- négy év körüli fiú módra is felfigyel-. állt. A figyelmes nének. Elvégre a 40 vezető odaszólt: — filléres villamoscsomagot felvenni, hogy meggyorsítsa a felszállást, de közben cinikusan mondogatta: „Hárman jöjjenek egyszerre, zebb.i." be hozzák a csomagot, úgy biztos nem tud feljönni..." A legközelebbi megállóig „más” esemény nem történt, a vezető csupán „öcsém, menj félre az útból, mert úgy' .átemellek', ni nagy kosarakkal -hogy többet nem 'és más terhekkel; ülsz villamosra!” jegy árába a vezető gorombasága • nincs belekalkulálva; Fazekas Ferenc
