Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-03 / 232. szám

2 N A P10 1951 OKTÓBER 9 Európa legnagyobb szilikóziskutató-i: Beszélgetés dr. Miskolczy Vilmos megyei üzemi főorvossal Dr. Miskolczy Vilmos, me­gyei főorvos a karlsruhei The­rapiekongress meghívására szeptember 1—7-ig Nyugat- Németországban tartózkodott, ahol a kongresszuson „Szili­kózis befolyása neuralthera- pia útján" címmel tartott elő­adást. A kongresszuson ismer­tette azokat a kísérleteit, ame­lyeket a megelőzés és a szub­jektív panaszok enyhítése ér­dekében végzett. A kongresz- szus befejezése után meghív­ták Düsseldorfba és Bochum- ba. Mindkét helyen a neural- therapiával és annak szilikó­zisnál történő alkalmazásával foglalkozott, majd éleget tett a Bayer-gyár meghívásának. Egy napot töltött Leverkusen- ben, ahol az 59 000 munkást foglalkoztató gyár műszaki, egészségvédelmi berendezéseit, valamint szociális intézmé­nyeit tanulmányozta. Végül el­látogatott Bochumba, ahol megtekintette Európa legna­gyobb szilikóziskutató intéze­tét, a Bányász Szakszervezet által fenntartott és irányított Silikose Forschungsinstitut-ot. Visszatérve Pécsre, felkeres­tük orvosi rendelőjében dr. Miskolczy Vilmos főorvost, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen tapasztalatokat szerzett Nyugat-Németország- ban a szilikóziskutatással kap­csolatban és a látottakból mit kíván hasznosítani hazai vi­szonylatban, — Mindent, amit láttam, — mondotta — elsősorban azon, a szemüvegen keresztül néz­tem, hogy abból, itthon mi va­lósítható meg, a külföldi tudo­mányos eredmények miként hasznosíthatók a magyar gyá­rak, bányák poros munkahe­lyein dolgozó munkásainak egészségvédelme és gyógyítása érdekében. — A Bányász Szakszervezet által fenntartott és vezetett intézmények két részre oszla­nak: a tulajdonképpeni kutató intézetekre és polyklinikákra: A kutató intézet műszaki és orvosi részből áll, a polyklini- ka három hatalmasépülettömb­je pedig a tüdősebészetet, bel­gyógyászatot és a hozzá tarto­zó szakrendeléseket öleli fel. — A szilikózis«»* megbetegedés megelőzésére vonatkozóin e mik a kutató intézet legjelentősebb irányelvei? — A kutató intézet — amint hajtja. Ezek az egyéni légzés­védők állandó ellenőrzés alatt állanak annak megállapításá­ra, hogy az alkalmazott szűrő­betét milyen nagyságú por­szemcsék megszűrésére alkal­mas. Igen szellemes és egysze­rű készülék mutatja a haszná­latban lévő szűrő telítődés! mértékét is. — Szorgos munka folyik a laboratóriumokban a kőzetek kristálytani, kémiai, röntgen spektografiai stb. tulajdonsá­gainak vizsgálatára. De mun­kájuk kiterjed a tüdőben le­rakodott por minden Irányú tüzetes vizsgálatára is. A Ku­tató Intézet legszorosabb együttműködése az orvosi ku­tató részleggel példát mutató és követendő, amennyire azt szerény anyagi eszközeink meg engedik. Nagyon tanulságosak voltak az elektronmikrosz­kóppal végzett vizsgálatok. Ezek új utakat mutatnak a szilikóziskutatásban. Ha a pécsi egyetem megkapja elek­tronmikroszkópját, bizonyos, hogy hasznos munkát végez majd» a mecseki szénmedence szilikóziskutatásában is, — Milyen területre terjed ki az orvost kutató munka az Intézet­ben? — Az orvosi kutató munkát dr. Beckmann főorvos, az in­tézet kutató részlegének veze­tője ismertette. Sok részlet­nagyon fontos ennek a görcs­nek, összehúzódásnak (spaz- musnak) az oldása, hogy a szervezet természetes védőbe­rendezésének működését biz­tosítsuk. — Ez a törekvés sokirányú kutatómunka alapját vetette meg és sok érdekes részlet- kérdés tisztázásához vezetett. Francia kutatók ama megálla­pítása, hogy a Szahara homok­felhőiben élő emberek azért nem kapnak szilikózist, mert a porszemcse felületét vékony kalcium réteg vonja be, veze­tett végeredményben a mész­tartalmú ásványvizek gyógyí­tó és megelőző tendenciájú inhaláeiójához. A bochumi ku­tató intézet időközben bebizo­nyította, hogy a szaharai por azért nem ártalmas, mert szemcsenagysága nagyobb tíz mikronnál és így nem tud be­hatolni a tüdő léghólyagcsáiba, És zömében nem kovasavat haiíem meszet és vasat tartal­maz és ezért nem ártalmas. Az időközben alkalmazott mésztartalmú ásványvíz inha- láció pedig jó hatásúnak mu-|i tatkozott, ■— Ezt a kérdést részletesen i vitattuk meg dr. Breidenbach főorvossal, a Kutató Intézet |> terápiás részlegének vezetőjé-|i vei. ö a mésztartalmú ásvány- {1 víz inhaláció bizonyos esetei-11 ben kifogással élt, annak cse- | * kély kalcium tartalma miatt. 11 kulturális élet vezetőinek tanácskozása a Dunántúli Napló szerkesztőségében kérdés mellett, különösen két Megvitattuk felfogásomat eb-11 probléma foglalkoztatja a ku- bem a kérdésben, mely szerinti» tatókat: a vérfehérjék és ko­vasav affinitás és kapcsolat, valamint a szilikózisnak és bronhitisznek kapcsolata, va­a mutatkozó jó hatást nem a kalcium tartalomban, hanem a negatív elektromossággal töl­tött vízcseppeknek a pozitív Kedden délután a Dunán­túli Napló szerkesztőségének tanácstermében a város kul­turális életének vezetői — mintegy húsz meghívott elv- társ —, megbeszélésre jöt­tek össze. A megbeszélésen elsősorban a népművelési munka vezetői és a sajtó kapcsolatának szorosabbá fű­zését vitatták meg­A tanácskozás sikerét bi­zonyítja, hogy csaknem va­lamennyi megjelent hozzá­szólásával, tapasztalatainak elmondásával őszinte segít­séget kívánt nyújtani ahhoz, hogy a sajtó minél hatható­sabban foglalkozhasson a népművelési munka so Írré tű területével. A felszólalók öpömmel üdvözölték a Du­nántúli Napló ilyen irányú kezdeményezését és kérték: a jövőben is rendszeresen hívja össze a szerkesztőség a kulturális munka, a nép­művelés területén dolgozó­kat s azokat a hasznos ja­vaslatokat, amelyeket ezen a tanácskozáson felvetettek, a lap igyekezzék megvalósí­tani. Elsőnek dr. H u t h Tiva­dar elvtárs, az orvostudomá­nyi egyetem dékánja szólalt fel. Elmondotta: a pécsi or­vosoknak az országhatáron túl is jó hírnevük van s jo­gos az a kívánság, hogy munkájukról a sajtó is rendszeresen beszámoljon. A dókán elvtárs megígérte, hogy a sajtót ebbeni munká­jában a legmesszebbmenő­kig támogatni fogja. Ezmári elmondotta: meglátása sze­rint az újságnak többet kel­lene foglalkozni az alkoho­lizmus elleni küzdelemmel, mert nem egyszer szomorú képet festenek a városról az utcákon dülöngélő részegek s az alkohol-okozta különbö­ző káros következmények. Antal György elvtárs, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója hozzászólásában a város zenei életéről, vala­mint arról beszélt, hogy ze­nei területen pillanatnyilag a hangverseny-sorozatok be­indítása az egyik legjelentő­sebb feladat és kérte az új­ságé t: támogassa ennek a fel­adatnak a minél jobb meg­valósítását. Várnagy Viktor elv- társ, a Filharmónia pécsi ki- rendeltségének vezetője töb­bek között az úgynevezett könnyű zene helyzetéről és ennek problémáiról szólott. Megemlítette, bár a Filhar­mónia színvonalas műsorok rendezésére törekszik, nem egyszer előfordul, hogy nem sikerül a közönség igényét kielégíteni. Kérte: a lap to­vábbra is rendszeresen fog­lalkozzon a rendezvények bírálataival, mert ez segíti őket munkájukban. Ezután a Filharmóniát foglalkoztató legnagyobb problémáról szólt. Mint mondotta, jelen­leg az a helyzet, hogy á Pé­csi Nemzeti Színház vezető­sége nem engedélyezi a Fil- harmóniaTendezte esztrád- műsorok bemutatását a szín­házban. Ezzel a rendelkezés­sel sok-sok pécsi „könnyű műfaj“-kedvelőt zárt el a?» esztrádműsorok megtekinté­sétől. Kérte, az újság segít­sen, hogy ebben a kérdés­ben a színház és a Filharmó­nia közös megállapodásra juthasson­Ti már Irma elvtársnő, a városi tanács népművelés­ügyi csoportjának vezetője az ismeretterjesztő munká­ról, a város külterületeinek kultúrotthonairól szólott, majd kérte az újságot: igye­kezzék olyan kérdésekre is választ adni, mint pl. „Ho­gyan nézzünk egy-egy mű­alkotást?", „Hogyan hallgas­sunk zenét?", stb. Megígér­te, hogy a kapcsolatok szo­rosabbá tételéért a jövőben rendszeresen felhívják a saj­tó figyelmét a várható kul­turális rendezvényekre, ese­ményekre. Lem le Géza elvtárs, a megyei tanács népművelési csoportvezetője a rendszeres hírszolgálatról és többek kö­zött a falu kulturális életé­ről beszélt. Felhívta az új­ság figyelmét: fordítson na­gyobb gondot a falusi kul- túrmunkára is. A hozzászó­lók közül még számosán fog­lalkoztak a képzőművészek problémáival, felvetették azt a gondolatot, hogy a képző­művészek is a Hazafias Nép­front keretén belül tömörül­jenek. Kérték a lapot, töb­bet írjon Komló kulturális életéről is. A szerkesztőség kulturális rovata sok hasznos javasla­tot nyert ezen a megbeszélé­sen s munkájában ezeknek a javaslatoknak megvalósítá­sára törekszik. lamint egymásra gyakorolt töltésű tüdő és légcsőfelületen * fia »»tótéi*— »/í— hatása. Ezek évek óta előtér­ben álló kérdések és a kutatók úgy érzik, hogy a szilikózis megelőzés és gyógyítás kérdé­sében itt kell megtalálni a rést, amelyen keresztül ered­ményes támadást lehet intéz­ni az orvosi megelőzés és a terápia vonalán* — Miben látja a láfrcsffhuraj és azüikózLs kapcsolatának gyakorlati jelentősegét? — Igen nagy a jelentősége. Hiszen olyan felfogás is van, jelentős kutatók álláspontja az, hogy ahol nedves légcső­hurut van, ott nem fejlődik ki szilikózis. Egy bizonyos, hogy úgy a légcsőhurutnál, mint a szilikózisnál, a légutak, sőt a nyirok és vérkeringés útjainak Készülnek a meleg ruhák a szövetkezetben történő kisülésével — megje­lölésem szerint — a belső bal- T neotherápiával magyarázható, f — Miként kívánja kamatoztatni a gyakorlatban külföldön szerzett i tapasztalatait? \ — Az Egészségtudományi és Munkaegészségügyi, Szakcso­port keretén belül, előrelátha­tólag ebben a 'hónapban meg- Jipari szövetkezetek. A Ruhá- kétezer, matróz- és bar alakul a szilikózissal állandó- . , hett-ruhat varrnak a konfek­an foglalkozó kollektíva. í asati és Szolgáltató KTSZ pécs- ció-részleg dolgozói. Együttműködésre hívjuk fel a »[szabolcsi konfekció-részelege a Hámán Kató Fehérnemű szilikózis kutatás minden ér- im£r „téliesített”, amikor a készítő KTSZ a nőket és a fér­den földalatti dolgozóra nézve fennforogni iát ja. Ezért mű­szaki védelmi intézkedéseit ki­terjeszti minden földalatti dol­gozóra. Természetesen szem előtt tartva azt, hogy fokozati különbségek vannak foglalko- zások és munkahelyek között. A porvédelem oroszlánrésze a , műszakiak kezében van. Mert, a megelőzés legelső és legfon-( tosabb feladata a por kelet­kezésének megakadályozása és a vizes alkalmazások ellenére is levegőbe kerülő por legkü­lönbözőbb eljárások segítségé­vel történő ártalmatlanná té­tele. Kitűnően felszerelt labo­ratóriumaikban minden alkal­mazásra kerülő eszköz, mun­kamódszer vizsgálat alá kerül és csak eredményes, a porvé­delemnek megfelelő végered­mény után kerülhet sor a gya­korlati alkalmazásra. — A védelem eszközei lehet­nek általánosak és egyéniek. Mindkettőt bevetik a küzde­lembe és arra törekszenek, hogy a fúrás, robbantás stb. minden munkafolyamatánál ] | olyan tökéletes eszközöket alkalmazzanak, amelyek mel­lett a porveszélyt a minimum­ra tudják csökkenteni. Az egyéni védőeszközök között (i nagy gondot fordítanak a por-(i szűrő légzésvédők alkalmazó- sára. Jelenleg öt féle szűrőt \ alkalmaznak és szabadalmazás ]i céljából most jelentettek be(> egy újabb légzésvédőt, amely- ,i nek az a célja, hogy az eddigi légzésvédők nagy hátrányát, a légzésvédőben történő megne­hezült légzést, mint a védő vi­selésének legnagyobb akadá­lyét, kiküszöbölje. F.zért a lég- t) zésvédőbe légszivattyút szerel • i nek. Ezt a feien vier1* vlllpr-*. j* lámpa áramforrás által táp-í tóit egyenáramú kis motor é mert még nem kaptak meg­felelő mennyiségű flanell­azt Kortner mérnök, a Műsza- összehúzódása, görcse van je- M - - I szín a ruhákat, illetőleg a ki Kutató Intézet vezetője is- len, ez a belégzett por élettani eredményeit. Meggyőződésem.■ ( nagykereskedelem kozvetitése- mertette,— a porveszélyt min- továbbszállításának akadályo- h°gy ennek gyakorlati ered-JVel juttatja el azokat a vásár­zásával szerepet játszik a be- ményei is hasznosak lesznek»f lókhoz. A harmadik negyedév­tegség kifejlődésében. Ezért _ fejezte be nyilatkozatát dr. J^n 712 matrózruhát készítet- Anyagbeszerzőlüknek mind a megelőzés, mind a , tek, ezenkívül 1881 iskolakö- anyagot. AnyagoeszerzojuKneK TZLh* a Miskolczy Vilmos, megyei pen’yt adtak át a kereskede. Pestre kell utaznia nagyobb üzemi főorvos. j lemnek. A negyedik negyedév ^*3.™.n»«ifil Pusztai József ?tervének részletei még nem is- " gyógyítás, pontosabban a szub­jektív panaszok enyhítésének és megszüntetésének területén Télre készülnek a pécsi kis- méretesek, de Ruhá­előreláthatólag és télen a nyári holmikat. Most még ennek fordítottja van, te­hát, ha meleg fehérneműt akarnak vásárolni a férfiak, egy kis türelemmel kell len- niök, amíg a Hámán Kató sző­dekeltjét, orvosokat, bánya és (harmadik negyedévben meg- fiakat öltözteti „melegbe". Már vetkezetben elkészülnek a fris üzemi mérnököket, geológuso- kezdte a leányka bélelt mát­kát kémikusokat stb A kol- |róz és a mel barhett-ruhák lektíva kereten belül állan- készítését dóan ismertetjük majd — \ , ___’ _ . , .. __ mindenki a maga sza'cterüle- , A ® , aF5T tán - a legújabb kutatások kereskedelmi Vállalatnak ké­f szí ti a ruhákat, illetőleg ­készülnek a legkeresettebb női sen szerzett anyagból az első, konfekciós cikkek, a meleg jó meleg Ingek és alsónadrá- pongyolák, szövetruhák és a g0k. a szövetkezet dolgozói re­különleges szabású kismama- .... . kereskedelem ruhák. A férfi konfekciónál ™enK> nogy a Kereskedelem dolgozók sokat bosszankodnak hamarosan „egyenesbe” jut, s mostanában. Sajnos, még csak jövőre, amikor az első hideg nyári” fehérneműket varrnak, idő beköszönt, megfelelő meny­Szerintük úgy lehetne segíteni ezen az újból és újból felme­nyiségű téli fehérneműt adhat­nak át. Egyébként a Hámán Kató szövetkezetben hetenkint ezer férfiinget, 1500 alsónadrágot, s // „Hazánkban a harmincas években, de különösen a fel­szabadulás után fellendült a népszokások, hagyományok gyűjtése. Alig találunk falut, amelyben lelkes tanító, vagy népművészettel foglalkozó ember ne próbálkozott volna — több-kevesebb sikerrel — összegyűjteni a nép szoká­sait, az ünnepek „szertartá­sait”, a viselet jellemző sa­játosságait stb. A sok néprajzi gyűjtő kö­zött megyénk egyik legelis­mertebb gyűjtője a kémest tanács v. b. titkára, Zentai János. Munlca után és vasár­nap látogatja az ormánsági falvakat, keresi az öregeket, akik hajlandók elmondani olyan szokásokat, amelyeket a fiatalok ma már nem is­mernek. Sokszor csak „kerü­lő úton” sikerül megtudni valamit, hiszen az ormánsági nép egyike a legzárkózottab- baknak. Előfordul az is — például egy régi bútordarab megszerzésénél —, hogy min­den rábeszélőképesség cső­döt mond. Még pénzért sem adják a régi „szökröny’’-t, pedig a padláson tartják, a lakásban nincs rá. szüksé­gük. Komoly munka az adat­közlők felkutatása is s bi­zony igen nagy veszteség, ha egy adatközlő nénike, vagy öreg papa meghalt p,uetät suUűétk vele-... ✓/ A nehézségek azonban semmit nem jelentenek an­nak, aki szívvel-lélekkel vég­zi a gyűjtőmunkát. Termé­szetesen a modern technika vívmánya, a magnetofon so­kat segítene, de az ma még drága, nem mindenki számá­ra érhető el. így hát ceruza és papír a felszerelés, no meg a kedvesség, a megértés és a falusi nép ismerete. Zentai János eddigi gyűj­téseiből sok érdekeset tu­dunk meg az Ormánság pé­péről. Nemcsak a farsangi szokásokat, a búcsút, a lako­dalmat vxzsgálgatta, hanem gondolt a munkás hétközna­pokra is. Ilyen mozzanat pél­dául a kenyérsütés. Részlete­sen leírja a kenyérsütés me­netét, sőt azt is megtudjuk, hogy: „Az erjedő mustban tenyésző élesztő gombákat is felhasználták tészta kelesz- tésére. Egy 78 éves öreg szü­le szerint leánykorában, amikor a szőlőhegyen dolgoz­tak szőlőérés idején, s nem volt élesztőjük, akkor 3—4 szőlőfürtöt kifacsartak. A le­vet beleeresztették egy tál lisztbe s kellő mennyiségű víz hozzáadásával megda­gasztották. Egész jól megkclt a tészta. „Perecöt süttünk vele”i Igen kiadós gyűjteménye Zentai Jánosnak a táplálko­zás adatainak részletes ösz- szegyűjtése. Bár a táplálko-. . . , zás nem volt valami váltó- ^.enség, hogy az zatos, mégis igen sok apró (i utasokkal udvarda- mozanatot figyelhetünk meg. amelyek csak az errmánsá- giakra jellemzőek. Külön tu­rülő problémán, hogy a jövő- mintegy 250 női felsőruhát ké­ben nyáron gyártanák a téli szítenek, „Nem látja ezt a kis villamost?!" Már megszokott Érthető — nehezen És hozzátett még ment. A kocsiveze- néhány „közvetlen“ tő segített néhány szót. san bánnak. Ezért feltűnő, ha eseten­ként# ennek ellen­dománynak számít példáuli kezőjét tapasztal­ai ecetkészítés is. Sok-sok gépelt oldalt tesz­nek ki a szélütés, halál kö­rüli népszokások, hiedelmek gyűjteményei, az ünnepna­pok, a lakodalom szokásai. Nem is szólva a népviselet­ről, a táncokról, a dalokról, a mesékről, a szőttesekről. Zentai János gyűjtését Rádfalván és környékén vé­gezte, de Kémesen is foly­tatja munkáját. — Igen, sok szép anyagot találok Szaporcán is — mon­dotta —, de nagyon hiányzik egy kis segítség. Mostanában nem gondolnak ránk? Ügy véljük, érdemes lenne segíteni nemcsak Zentai Já­nost, hanem a többi néprajzi gyűjtőt is, akiket a munka iránti szeretet fűt. S jó lenne megézni, mi történt a sámo- di „Ormánsági fonóka” népi együttessel. P. E. juk. Ilyen esetnek ' voltam tanúja 28* [án reggel 9 órakor fa Tüzér utca és a külvárosi pályaud­var között közleke- , dó villamoson. A 48-as téri meg­állónál szálltam fel. í Az Irányi Dániel téri piacnál két lo- durvább hangon vaskocsi jött szent- megismételte a ne. be velünk, közel a y igen tetsző kije­vi! lamoshoz. A ve­zető kiszólt a ko­csisnak: „Mi az, nem látja ezt a kis villamost?" Majd, mielőtt tovább in­dult volna, oda* kiáltott: „Az;::-, az anyjának!" így értünk a Kos­suth Lajos utcai megállóhoz. Piaci nap volt, sokan : eve kézi ék fémszál !­Az események so­rozatát, — ame.y- nek a Színház térig voltam tanúja —, azzal zárta be, hogy a megállónál dörgő úgy nehe- hangon kérte: aki Kereszt- nem váltott jegyet, az hagyja nála a negyven fillért. Na­gyon szép és dicsé­retre méltó a vá ki- lat anyagi érdekei­nek képviselése, ci­ánnál lesújtóbb.ik az elhangzott meg­nyilvánulások. Nem hiszem, hogy akár lentéseket, mint- az utasok, akár egy véleményt ku- munkatársai meg- tatva az utasok kö- dicsérnék és bizo- zött. Süket fülekre nyára a vállalatéi talált. A megálló- sem kap jutalmat, nál ugyancsak so- Ajánlatos volna, ha kan szálltak fel, az az ellenőrök az ud- ajtóban egy tizen- variatlan bánás- négy év körüli fiú módra is felfigyel-. állt. A figyelmes nének. Elvégre a 40 vezető odaszólt: — filléres villamos­csomagot felvenni, hogy meggyorsítsa a felszállást, de közben cinikusan mondogatta: „Hár­man jöjjenek egy­szerre, zebb.i." be hozzák a csoma­got, úgy biztos nem tud feljönni..." A legközelebbi meg­állóig „más” ese­mény nem történt, a vezető csupán „öcsém, menj fél­re az útból, mert úgy' .átemellek', ni nagy kosarakkal -hogy többet nem 'és más terhekkel; ülsz villamosra!” jegy árába a veze­tő gorombasága • nincs belekalkulál­va; Fazekas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom