Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-03 / 232. szám

1957 OKTÓBER 3

NAPLÓ

3

Milyen ügyekben interpelláltak | Veterán KISZ-tagok

a városi tanács ülésén ?

Pécs város tanácsülésén talán még soha sem vett részt annyi tanácstag és érdeklődő, mint hétfőn délelőtt, amikor a város lakosságának ellátása szerepelt a napirenden. A tárgysorozatnak ez a pontja olyan kérdés, amely mindenkit közvetlenül érdekel. Ez a magyarázata annak, hogy igen sok hozzászólás és javaslat hangzott eL |

b A város zöldségei Iá fása

Sokan foglalkoztak a város gyümölcs- és zöldségellátásával és ezzel kapcsolatban a MEK munkájával. Oszvald István kifogásolta, hogy a MÉK a fogyasztók rovására meg nem engedett nagykereskedelmi haszonhoz jut. Ennek ellenére a vállalat munkája veszteséges, egyrészt a korrupció, másrészt pedig a felügyeleti szervek ellenőrzésének elhanyagolása miatt. Bár a MÉK élére új vezető került, még mindig nincs meg az összhang vezetők és vezetettek között

Faludi Armin, az ÁKF dolgozója hangsúlyozta, hogy rossz a. zöldségfelvásárlás egész if- dj.'zere, az áru túl sok kézen megy keresztül; Minden szer-v hozzáadja a maga jogos haszonkulcsát és végül is ez drágítja meg az árut. Kifogásolta, hogy Meszesen csak délelőtt 10—11 óráig van zöldáru a boltokban; A boltvezető ugyanis csak annyi árut rendel, amennyit ez ideig eladhat, mert a romlás őt terheli. Ezért délután a meszesi lakosok már nem juthatnak zöldáruhoz; Rámutatott arra is, hogy sokszor rossz a MÉK-boltok áruinak minősége is; Nem törődnek a minőségi átvétellel, sokszor vidéken a kocsikísérő veszi át az árut a MÉK részére.

Arató Pálné azt panaszolta, K jgy a gyümölcs- és zöldségboltokban óriási különbség van a kirakatban elhelyezett és az üzletben lévő zöldáru között. A kirakatokban jó minőségű áru van, a boltban pedig silányabb s a jó minőségű árut nem hajlandók kivenni a kirakatból, jóllehet azt naponta rendezik.

Bernáth János javasolta: addig is, amíg a MÉK részére új raktárt nem építenek, gondoskodjanak megfelelő raktárhelyiségről, ahol a zöldség- és gyümölcsárut tárolni lehet. A

tanácsülés ilyen értelmű határozatot hozott;

Áls

tszervezések a KTSZ-eknél

Schulteisz István, a városi tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője értékes javaslatokat terjesztett a tanácsülés elé a raktár, illetve üzlethelyiségek átszervezésével kapcsolatban. Véleménye szerint, ha a Hámán Kató Fehérnemű KTSZ egy 40 négyzetméteres helyiséget kapna, akkor a IV; negyedévből 5000- rel több inget tudna készíteni. Ha a Kossuth Cipő KTSZ 500 négyzetméteres helyiséghez jutna, akkor 1500-zal több pár cipőt gyárthatna. A Vegyesipari Vállalat pedig 100.000 forint értékű fehérneműt készíthetne minden beruházás nélkül, ha a vállalatnál belső átszervezést hajtanának végre. Végül pedig, ha a Vegyesipari Vállalat munkaruharészlege a Cipőipari Vállalathoz kerülne, akkor a TV; negyedévben 2500 férfi felső ruhát tudna legyártani futószalagon; Mindez azt jelenti, hogy 3 millió forinttal több ruházati cikk kerülne forgalomba Pécsett;

A gyümölcs- és zöldségellátással, valamint a raktárhelyiségekkel kapcsolatos problémák mellett a legtöbb interpelláció a Sütőipari Vállalat munkájára hangzott el. TiH Antálné rámutatott arra, hogy rossz a buci minősége, Vörös Márton kifogásolta, hogy a buciban újságot találtak. Ugyancsak ő és Kolpek József a Sütőipari Vállalat sütőüzemeiben és a kiszállításnál tapasztalható higiénia-ellenes jelenségeket tették szóvá; A tanácsülés határozatot hozott: 1: Megvizsgálja a ktsz-ek átszervezésének lehetőségét, 2. Egészség- ügyi szempontból megvizsgálja a sütőipari vállalatokat, illetve sütőüzemeket

Fedett vásárcsarnok

A tanácsülésen még számos interpelláció hangzott el. Hoh- mann Józsefné kifogásolta, hogy a Marx és Engels út környékét soha sem látják el vízzel és követelte a Marx úti „gomba” megszüntetését. Kovács Lajos kérte, hogy a 3 éves terv keretében a nagypiacot hozzák tető alá, létesítsenek fedett vásárcsarnokot TUI Antalné több helyiséget kért a Vendéglátó Vállalat részére, hogy éttermet létesíthessen, J Vörös Márton a Séta téri bás- * tyafal kiszabadítását sürgette. Kérte, hogy a megszüntetendő népbüfé helyén orvosi rendelőt, vagy könyvtárt létesítsenek;

Bővítsék a tejüzemet',

Kirchner András, a Tejipari Vállalat igazgatója az üzem bővítését kérte, hogy megfeleljen a korszerű követelményeknek és a vállalat termelése lé-: pést tudjon tartani a város fej- ■ lődésével. Bejelentette, hogy október 1-től kezdve a vállalat: ismét megkezdi a pogácsasajt gyártását és bevezetik a túrógyártást is. Foglalkozott a szál- _ lítási nehézségekkel és ennek j megszüntetéséhez kérte a ta-; nács segítségét. Arató Pálné aj burkolt árdrágításokkal foglal-' kozott. Javasolta, hogy az ital- ] boltókban és a cukrászdákban j a kiszolgálók blokkot adjanak: a fogyasztóknak, hogy azok ellenőrizhessék a hivatalosan j megállapított árakat. Kifogá- j solta a piros paprikát, amely: inkább hasonlít a festékhez,' mint a fűszerhez. Kérte, hogy ne csak egy helyen, a belvárosban árusítsanak halat, hanem létesítsenek halboltokat a; külvárosokban te;

Megoldható a jégellátás

Bernáth János a társadalmi tulajdon védelméről szólott. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a vállalati ellenőröknek és vállalatvezetőknek, hanem a társadalmi ellenőröknek is ügyelniük kell a társadalmi tulajdon védelmére. Rugási Endre, a Sörgyár igazgatója kifogásolta, hogy a kereskedelem nagymennyiségű import sört vett át, ugyanakkor a vendéglátóipar nem veszi át a Sörgyár sörét A jégellátással kapcsolatban bejelentette, hogy a Sörgyárnak van egy üzemen kívüli jéggyára. Ha a vállalatok mesterséges jeget tudnának tárolni, akkor a Sörgyár ezt beruházás után üzembe helyezhetné és akkor megoldódna Pécs jégellátása.

Az Interpellációk elhangzása után a tanácsülés elfogadta ez állatok tartásáról, valamint a lakóházak házirendjéről szóló új tanácsrendeletet

Kevesen vannak, de jó gazdák

Kis termelőszövetkezet a kantái Jobb Sons, de erős, ffjg' az ellenforradalom se saétugratui; öt család 11 tagja műveli a Jobb Sors 105 hold szántóját és 16 hold rétjét. Azt mondják, hogy kevesen vannak és ezért egy-egy ember többféle munkát is végez. Még az elnök te. Meg is látszik ez a nagy serénység a termelőszövetkezeten. Jó volt az árpa, a búzatermésük, de jó lesz a kukorica is.

— A burgonyát meg élvezet | volt szedni. Olyan nagyok vol-1 tak közöttük, mint az ember | két ökle, meg aztán sok is...; i

A termelőszövetkezet építke- j zik is: ötveníérőhelyes szarvas j marha istállót, raktárát, ta- * karmányelőkészítőtí Hetvenezer forint kölcsönt vettek fel. a többit a saját erejükből állók. Kell már az istálló, hisz harminckét szarvasmarhájuk tan és jövőre jobban rá akarnak állni a tenyészállat nevelésre. Azt mondják: kifizetődő, mert az idén is eladtak egy hízóbikát — a tenyészbika még eladásra vár — és nyolcezer forintot kaptak érte;

A Jobb Sors-ban az a mondás járja, hogy inkább jót, vagy semilyet sem; Ez meg is látszik állattenyésztésükön. Tíz berkshirei anyakocájuk van, amelyek csakúgy ontják a fajtiszta malacokat. A malacok nagyobb részét törzskönyveztetik, mert így jóval többet kapnak érte. Amelyik meg nem üti meg a mértéket, azt leszerződik és néhány hónap múlva jó pénzért továbbadják, mint sonkasüldőt vagy hízót. Olcsón hizlalják a sertéseket, mert ott van a községben a

sajtüzem és ők napi öt-hétszáz liter savó elvitelével használják ki ezt a lehetőséget.

Tizenhat törzskönyvezett kanjuk van. Ezeket hamarosan átadják az államnak to~ vábbtenyésztésre. Negyvenöt— ötvenezer forintot kapnak értük, ha nem többet. Na és a harminc hízó, amely szintén hamarosan vágóhídra kerül?

— Tudja először úgy volt, hogy húsz forint készpénz

esik egy-egy munkaegységre — újságolja a tanácselnöknő —, de most már úgy mutatkozik, hogy meglesz a harminc is és persze ezenkívül a termény ; ; l Ezen nem te csodálkozom mint ahogy ilyen gazdálkodás mellett azon sem, hogy az öt családból négy házat épít magának. Kettő már be is költözött, a másik kettő pedig most kezdte meg az építkezést.

A Solymosi-család három tagot adott a KISZ-nek. A 27 éves Bélát, a sorköteles Gézát és a maholnap 55 éves Béla bácsit, aki bizony már „Id.” jelzőt tesz a neve elé.

Egyébként nem 6 a legöregebb KISZ-tag. Az urániumbánya kővágószőlösi főműhelyében — ahol dolgozik —, találunk még 60 éveset is. Bitter Ádám bácsi az, Soly- mosi elvtárs testi-lelki jóbarátja; Sok-sok elszakíthatatlan szál fűzi egymáshoz a két embert: mindketten kommunisták (Solymosd elvtáns párt- vezetőségi, Bitter bácsi pedig üzemi bizottsági tag), mindketten lakatosok és mindkét* ten nagy barátai a fiataloknak;

Eredetileg a pártszervezet küldte be őket. Az ifjúmunkások pedig annyim megszerették a két veteránt, hogy nemrég tiszteletbeli KISZ-ta- goknak nyilvánították mindkettőjüket. Belépési nyilatkozatot te adtak. Ej, de furcsa volt kitölteni s beírni, hogy született 1897-ben és 1902-ben! Sókat nevettek, tréfálkoztak akkor, s mi tagadás, még ízt gultak is kicsit a felvételüket tárgyaló taggyűlésen;

Ment minden, mint a karikacsapás, mert a fiatalok segítőtársat, a két öreg munkás pedig elvesztett ifjúságát találta meg a KISZ-ben. Mert ők kevés napfényt élveztek életükben; Bitter bácsi külföldre menekült a Horthy- rendszer üldözése és nélkülözése elől és bejárta a fél világot, megfordult még Egyiptomban is. Sólymosa elvtárs nyolcgyermekes mozdonyvezető fia volt és édesapja becsü- etes munkája ellenére is olyan szegénységben éltek, hogy közös ünneplő cipőt és nadrágot használtak. Később nas lett a kis Bélából, s ma őszülő fejjel mondogatja keserűen, hogy többet súrolt és ;akarított, mint tanult. Ezért épett hát be a KISZ-be, nem akarja, hogy még egyszer olyan legyen a magyar munkásfiatal élete, mint az övé volt;

Ma nincs az ifjúmunkásoknak olyan megmozdulása, ahonnan Solymosi elvtárs és Bitter bácsi hiányozna. Emlékszünk a megyei ifjúsági fesztivál első díjat nyert szép kalózhajójára? Ök is részt vettek a felépítésében. Hallottuk az urániumbányai KlSZ-mű- szatkok hírét? ők is ott voltak, s öregedő, fáradó izmuknak parancsolva, versenyt dolgoztak a fiatalokkal- — Az egyik műszak pénzén kiszista —komszomolista találkozót rendeztek a Tavasz étteremben, a legközelebbi esetben a szegedi ruhagyár fiataljait látták vendégül és így tovább. A szegedi fiatalok sem voltak hálátlanok, mert meghívták őket s három felejthetetlen napot töltöttek Dél-Magyaror- szág fővárosában;

Azért ne gondolja senki, hogy a fiatalok mindig hegyet görgető kedvvel dolgoznak és csak vidámságokból áll az élet. Megtörténik néha az ellenkezője is. Solymosi bácsi például arra lett figyelmes egy alkalommal, hogy titkáruk, Máté Jenő nagyon töprengő arccal jár-kel, a KISZ-szervezet pedig — mintha csak követné példáját, — nagyon hallgat magáról. Vajon mi a baja? — kérdezték tőle Bittér bácsival; Azt válaszolta, hogy elvesztette a kedvét, úgy érzi, hogy nem is ő a KISZ-titkár, mert Jakab Károly, az urániumbányai csúcsvezetőség tagja sokszor kiveszi kezéből a munkát;

Elbeszélgettek Jakab elvtárssal. Elismerte, valóban így történt. 1 Néha nemcsak segített, hanem Máté Jenő „kenyerét’“ is elvette. Legközelebb majd vigyáz, dolgozzon csak nyugodtan a Máté Jenő, hiszen őt választották meg a fiatalok!

Kár te a szót szaporítani. Solymosi és Bittér elvtáns megnyugtatta Máté Jenőt.

Már nem töpreng. Magabiztosabban jár-kei és a szervezet munkája is javult kicsit- Csak egy hiányzik még nagyon: a politizálás, különösen a régi munkásélet ismertetése.

Hogy miért? Amint Solymosi bácsi mondja: ripsz-ropszra kell befejezni a gyűléseket, mert egykettőre indulnak a buszok. Ők nagyon szívesen beszélnének életükről! Szívesen elmondaná, hogy miért vesztette el a fél szemét 1932 április 28-án. A pécsi—mohácsi vasúttársaságnál dolgozott akkor, s munka közben beleszaladt a véső a szemébe. Kórházba került, egy évig betegeskedett és 300 nap letette után nyugdíjba helyezték havi 60 pengővel. Hiába tiltakozott és panaszkodott, hogy 30 éves és 3 gyermekes családapa, élete teljében van és nem akar nyugdíjba menni — nem volt apellálás. A társaság, ahol apja 32 évig, nagyapja 42 évig, öccse hat évig, ő tíz évig —• együttvéve tehát 90 évig — dolgozott, kíméletlenül kidobta az utcára. És hiába ment máshová, nem vették fel. hiszen egészséges munkanélküliek százezrei ődöngtek akkor az utcán, senkinek: sem kellett a félszemű ember. Ezért öt éven át csak négy-öt hónapot dolgozhatott minden évben.

Egyszerűen, de nagyon keserűen adja elő ezt ma Solymosi bácsi és valószínű a fél világot bejárt Bitter bácsi még többet tudna mesélni magáról. Az ifjúmunkások biztosan szívesen hallgatnák őket, hiszen alig tudnak a múltról. Lehetetlen, hogy az autóbuszok indulási idejét ne tudnák ilyenkor későbbre halasztani.

Azzal kezdtük cikkünket, hogy a Solymosi-család három tagot adott a KISZ- nek- Most azzal fejezzük be: jó lenne, ha sok ilyen munkáscsalád akadna az országban, ha a munkásmozgalom veteránjai követnék Solymosi és Bitter bácsi példáját.

A// f újság <

könyvek naptár J

tcnák

ruca

Munkatársunk felkereste dr. Wild Frigyes elvtársat, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkárát, aki a hazai németség kulturális viszonyairól a következő felvilágosítást adta:

Kérdés: Örömmel vettük kézbe az új német nyelvű hetilap első számát. — Szeretnők hallani: mi a lap programja és hasábjain milyen Írásokat találhatnak a hazánkban élű német anyanyelvű dolgozók?

Választ A Neue Zeitung azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországon élő német anyanyelvű polgárok saját nyelvükön értesülhessenek a* ordescUt^etés (U. Wild. frigyessel |

f;

A napokban bírósági végzés került a kezembe. Hitelessége kedvéért közlöm a számát: Pécsi városi bíróság P. III. 22.432/1957—5. szám. K. F.-né felperes Cs. Gy. alperes felett mondott ítéletet a városi bíróság gyermektartás ügyben.

No de ebben semmi furcsaság nincs. A hűtlenné vált apának annak rendje és módja szerint — ha tetszik, ha nem •— meg kell fizetnie a gyermektartást, valamint a családi pótlékot A bökkenő abban van, hogy — ember legyen a talpán, aki meg tudja fizetni a bíróság által kiszabott családi pótlékot. Idézem az ítélet idevonatkozó részét:

„A pécsi bíróság kötelezi az alperest, hogy a felperes gondozásában lévő 1956. május 4. napján született Gy. nevű gyermek tartása fejében fizessen a felperesnek 1957 április 1-től kezdve havi 220,— Ft-ot, valamint 3,750.— forint családi pótlékot.. .**

így bizony, Gy. barátom, önnek havi háromezerhétVégzés

rvvvvvvvvwvwrvTVTvrvvTrwwti

százötven forintot kell fizetnie gyermektartásért, illetve családi pótlékként — a bíróság szerint. De ne ijedjen meg, mert alább mér másként szól a végzés.

„Felperes az alperestől származó gyermek tartása fejében 1957. március 1-től kezdődően havi 220.— forint tartásdíj, továbbá 37,50 Ft családi pótlék megfizetésére kérte alperest kötelezni...“

A hiba csupán egy tizedes vessző rossz elhelyezésén múlik, de kellemetlen következményekkel is járhat az alperes terhére, mert F.-né — az ítélet szerint — jogosan követelhetné a 3,750.—? Ft családi pótlékot.

Van ebben a végzésben máshol is zavar. A Gy. nevű gyermek születéséről azt írja.

„A bíróság a peres felek előadása, az alperes keresetkimutatása, a gyermek szül. akvi. kivonata alapján tényként állapítja meg, hogy a felek együttéléséből 19 56 május 4-én Pécsett született Gy. nevű gyermek 1956 április óta a felperes gondozásában áll.."

Most az a kérdés, hogy mikor született a gyermek? Tény az, hogy az anyakönyvi kivonat 1956 május 4-ét jelöli meg a gyermek születési idejének. Abban viszont kételkedek, hogy a gyermek már 1956 április óta a felperes gondozásában állt. Az igaz, hogy az anya addig is gondját viselte a gyermeknek, amíg a szive alatt hordta, de a gyermek mégis csak 1956 május 4-én született. Igazság szerint, csak május 4. óta állhat a felperes gondozásában.

Az ítéletet, végzést, mégis csak sokkal nagyobb figyelmességgel kellene elolvasni, mielőtt kiadják, mert a P. 111. 22.432/1957—5. számú bírósági végzésből a felületesség tűnik ki,

K. V.

szagban és a világban történt eseményekről. A lap hasábjain ismertetjük azokat a problémákat is, amelyek speciálisan őket érintik. Szeretnők hinni, hogy a Neue Zeitungot megszereti a hazai németség, magáénak fogja érezni és problémáival, örömeivel gyakran felkeresi.

Kérdés: Tavaly készült német nyelvű naptár; az idén számíthatunk-« megjelenésére?

Választ Körülbelül december közepére készül el az 1958-as évre szóló kalendárium és örömmel kell mondanom, hogy sokkal szebb és gazdagabb kiállítású . lesz, mint a tavalyi volt Szó lesz benne a németség településtörténetéről, a németeknek a tsz-mozgalomban való részvételéről, a német népviseletről, az NDK-tói az októberi ellen- forradalom után kapott segítségről, bemutatja a legjobb hazai német zenekarokat, ízelítőt ad a magyarországi németség vidám szokásairól és ír azokról a kiemelkedő személyiségekről, akik a hazai németség köréből emelkedtek ki és alkottak maradandót. A naptár a gazdag képanyagon kívül sok szépirodalmi vonatkozású anyagot is közök verseket, novelláikat;,,

Kérdés: A ndvetség kiadásiban Jelenik-e meg szépirodalmi anyag?

Válasz: A közelmúltban adtunk ki egy Heine-kötetet. Ez elsősorban a kultúrotthonok számára készült, hogy műsoraikhoz megfelelő versanyag álljon rendelkezésre; Hasonló

célt szolgál a napokban megjelent másak verseskötet is. amely Gedidite aus alter und neuer Zeit címet viseli. — A könyv igen sok szép és értékes verset tartalmaz. Népdalokat, költeményeket Goethétől, Schillertől, Lessángtői és a mai német költőktől. — A könyvet igen sok helyre megküldtük, de szívesen rendelkezésére bocsátjuk bármely kul- t úrcsoportnak, amely munkája során fel tudná használni. Ezenfelül 1958. első negyedévéiben szándékozzuk kiadni német dalos-gyűjteményünket; A könyv mintegy 120 német népdalt tartalmaz.

Kérdés: Végezetül arra szeretnénk választ kapni, hogy van-e hazánkban német folklórkutatas és ba van, milyen célzatú?

Válasz: Sajnos, ezen a téren nem sok eredményről tudok beszámolni. A Néprajzi Intézettel együtt végzett tánc- gyűjtésünk most kezd újra erősödni, azonfelül birtokunkban van egy népviseleti gyűjtemény, amely Grynaeus Istvánná munkája; Érdekessége az, hogy figyelmet fordít a népviselet-történetre is. — A Dunántúli Napló hasábjain szeretném felhívni a német anyanyelvű községek pedagógusait, hogy szenteljenek időt a néprajzi gyűjtésre is. Nagyon sok pusztuló érték maradnia meg, ha feldolgoznák Vókányb&n vagy Mecsekná* dasdon, Bolyban vagy Palota* bozsokon a német szokásokat, összegyűjtenék a táncokat, a dalokat s a nép életének számos egyéb megnyilvánulásait,