Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-23 / 248. szám

NAPLÓ 1951 OKTÓBER M Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Országon Tanácsának ülésén A népfront alsóbb szerveiben is tegyenek ott a munkások.f (folytatás az 1. oldalról) Történelmi tény, hogy a tár­sadalom élén * munkásosztály jár. És ezért kívánatos, hogy a munkásosztály vezető szere­pe a Magyar Népköztársaság társadalmi életében is, h Ha­zafias Népfrontban is növe­kedjék. — Mi volt itt. eddig a hiba? Az volt a hiba, hogy mi« a Hazafias Népfront országon vezetőcégében és — mondjuk. — budapesti és megyei veze­tőségében ott volt a munkás­osztály — abban az értelem­ben, hogy forradalmi pártja és a szakszervezet által kép­viseltette magát'—, addig lej­jebb, a népfront mindennapi élétében valahogy nem voltak ott a munkások. Bz önmagá­ban torzulást Idéz elő. Hogyan iehet egy olyan mozgalom erős, amelynek egyik fő elve, hogy munkások, alkalmazot­tak, parasztok, értelmiségiek, városi kispolgárok tömörülé­sét fejezze ki, élén a munkás­osztállyal s amelynek elsőbb szerveiben, a mindennap! élet­ben nem létezik a munkásosz­tály? Ebből csak torzulás és hiba jöhet létté. Ha azt akarjuk, hogy a Ha­zafias Népfront egészsége­sen fejlődjék, akkor most szervezetileg úgy korrigál­juk, hogy a népfront alsóbb szerveiben, mindennapi te­vékenységében. életében is ott legyenek a munkások és akkor nem lesz félreértés. — Az a törénelmi tény és elv, hogy a munkásosztály a magyar társadalom életének és harcának vezető ereje, tör­vényszerűen magával hozza, hogy ennek az osztálynak élen járó csapata, a párt realizálja ezt. a Vezetést. Ezt elvileg ál­talában el is fogadják az em­berek, mind a kommunisták, mind a partonklvtíliek. E ve­zetés gyakorlati megvalósítá­sában azonban olyan hibák vannak, amelyeket részben a párt oldaláról, a párton belül, részben pedig a népfront-moz­galom munkája folyamán kell korrigálni. A párt vezető szerepe as egész dolgozó nép szolgálata — Ami a párt vezető szere­pét illeti: isimét szeretném hangsúlyozni, hogy a párt saját vezetési fel­adatát ne mint uralkodást fogjuk fel, hanem a párt ve­zető szerepe —- és ez nem­csak a Központi Bizottság, hanem a párttagság is ál­talában megérti — a veze­tés megvalósítása és reali­tása: az egész dolgozó nép és a haza Ügyének tisztelet­teljes és alázatos szolgálata! Ezt jelenti a párt vezető szerepe. Igyekszünk ezt a szellemet erősíteni. — Ebből néhány nehézség következik a gyakorlati mun­kában. Sajnos, ez az elv bizo­r-nyos években — a személyi kultusz éveiben — nem volt eléggé tudatos a pártközvéle­ményben ég ennél fogva a munkában sem érvényesült megfelelően. Ügy gondoljuk, hogy « a párt »tervei — a Központi Bizottság, a megyei, helyt szervek — különleges, sors­döntő történelmi események, vagy periódusok kivételével, ne hozzanak olyan határo­zatokat, amelyek kötelezőek lennének a pártonkívüli emberekre. A mi pártunk — szervezett erő. Ott kell is rendnek és szervezettségnek lennie, a párt határozatai a párttagokra le­gyenek kötelezők! Nem titkol­juk, hogy amikor a Hazafias Népfront egy-egy fontos aktu­sáról van «zó. szükségesnek tartjuk, hogy a párt arra való szervei, vagy bizonyos nép­front-szervekben dolgozó kom­munisták előzetesen megbe­széljenek néhány alapvető dolgot, amely az 6 egyöntetű fellépésükhöz feltétlenül szük­séges. Énről ml nem mondha­tunk le, mert különben nem tudjuk realizálni a párt veze­tését: — Ugyanakkor arra törek­szünk, hogy a párt funkcio­náriusaiban és tagságában elmélyítsük azt a szellemet, hogy ha bizonyos kérdésben bizonyos álláspontot akar­nak elfogadtatni parton kí­vüliekkel, soha egyetlen fel­lépésnél se a® legyen az érv, hogy „ez az álláspont párt­határozat!“, mert hiszen a párthatározat a párttagokra kötelező, — hanem azt a bizonyos álláspontot meg­győző érvekkel igyekezze­nek elfogadtatni, s ennek megfelelően lépjenek fel a Hazafias Népfront rendez­vényein, bizottsági Ülésein, stb. Ha van egy pártálláspont, azt a szó igazi értelmében vett meggyőző érveléssel kell elfo­gadtatni a pártonkívüli embe­rekkel és nem olyasfajta be­nyomás keltésével, hogy a kér­dést már eldöntötték és most veletek pártánk! vüliek csak közöljük, hogy mégis tudjátok miről van szó. Ez nem helyes vezetési módszer. Bizsunk egymásban! — "Mi legnagyobb tani tónk­nak Marx és Engels után Le­nint tartjuk. Lenin nagyon so­kat foglalkozott a kommunis­ták és pártonkivüliek viszo­nyával, ennek a viszonynak bensőséges, szoros jellegével, ami nélkül nem lehet hatáso­san harcolni. Lenin legfőbb tétele ebben a kérdésben úgy hangzik, hogy a párt és a pártonkivüliek közötti elsza­kíthatatlan, szoros kapcsolat és jóviszony alapja a kölcsö­nös bizalom. Ezért mi, kom­munisták, tehetségünkhöz mérten abban a meggyőződé­sükben akarjuk az embereket megerősíteni, — vagy aki még nem rendelkezik ezzel a meg­győződéssel, erre a meggyőző­désre nevelni, — hogy a kommunisták munkájának lényege: nagy bizalommal legyenek a pártonkívüli dol­gozók széles tömegei iránt. szél tern Mező Imre özvegyé­vel, hogyan él. mit csinál. Én vallom, hogy Mező Imre és 8 gyilkosa — bár tehet, hogy gyilkosát is ez a haza és ez a nép szülte — nem voltak testvérek és soha nem is le­hetnek testvérek a fasizmus es a haladás hivel. A kapitalista kizsákmányo­lás és a szocializmus hívei nem lehetnek testvérek. De testvérek lehetnek mind­azok, — éljenek a világ bár­melyik országában — akik a társadalmi haladásért, a bé­kéért életitk árán is készek harcolni. Nekem azok a gyilkosok, akik megölték a haladó magyar em­bereket, nem testvéreim. De testvéreimnek tudóm tekinte­ni azokat a szír polgárokat, akik keményen kiállnak saját népük függetlensége, szabad­sága, az emberiség oékéje mellett. Állítom, hogy ez a ha­za. ez a nép nem sok árulót szült és nemzeti összefogás lesz az, hogyha abból kire- kesztjük a magyar földön szü­letetteknek két vagy három százalékéi, akik már minden módon bebizonyították, hogy nem tudnak ezzel a néppel egyttttmenn! a haladás útján. Ez nemzeti egység lesz, sőt csak ebben az esetben lehetsé­ges nemzeti tömörülést létre­hozni Magyarországon. — Októberben hazánkban nagy erők csaptak össze. A világpolitika erői is összecsap­tak: a kapitalista Imperializ­mus ’— élén az amerikai impe­rialistákkal — és a szocialista testvériség — élén a Szovjet­unióval. De most nem a kül­politikai részéről akarok szól­ni, hanem a belpolitikairól. Itt társadalmi osztályok-csap­tak össze. Egyiknek az élén a munkásosztály állt. amely a szocialista forradalmat védte, a másiknak az élén a burzso­ázia állt, amely visszafelé akart menni. Ez a harc polgár- háború jellegét öltötte. Mi nem kívánjuk a harc ilyen éles formált. Áltutábun, ha valaki elgondolkodik pártunk Köz­ponti Bizottságának, kormá­nyunknak tevékenysége és a népfront tevékenysége, ered­ményei felett, amelyekét no' vember 4. óta elértünk, akkor megmondhatjuk, hogy a legfőbb eredmény az, hogy ennek a polgárháborús Jelle­gű vérontásnak a helyén ma biztosítva van a békesség, a normális rend és az állam­polgárok testi épsége. Es nekünk ez az utunk tovább­ra is, de természetesen a harc elől nem fogunk kitérni. Ha valaki mindenáron harcot akar, tessék, lehet harcolni Is, de ml a békességet akarjuk —- mon­dotta hosszantartó tapssal fo­gadott beszédében Kádár Já­nos. Elkészült a termelőszövetkezetek fejlesztésének 3 éves terve Hozzászólások És erre a bizalomra építeni le­het: — A kölcsönös bizalom tér- í m eszet esen azt is jelenti, hogy : ha pártonkivüliek látnak ná­lunk, kommunistáknál olyan hibákat, ami az ő meggyőző­désük szerint nem jó — fi­gyelmeztessenek minket. Mi köszönettel vesszük ezt a fi­gyelmeztetést, mert úgy te­kintjük, hogy segíteni akar­nak nekünk. De azért az alap­vető kérdést illetően legyeinek bizalommal irántunk. Mi, magyar kommunisták — ugyanúgy, mint bárme­lyik más hazafi — valljuk, hogy a magyar nép szült miniket, ez a haza a ml egye­diül hazánk a világon és mi azért lettünk kommunisták, mert ezt a népet és ezt a hazái akarjuk szolgálni. VÜd Frigyes, az Ország mint­egy félmilliónyi nemzetiségi dolgozóját képviselő nemzeti­ségi szövetségek üdvözletét tol­mácsolta a tanácskozásnak, majd több felszólalás után Barcs Sándor a tanácsok és a népfront-mozgalom kapcsolatá­val foglalkozott. Harrer Ferenc javaslatára az országos tanács szerkesztő-bi­zottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy az ülésen el­hangzottak figyelembevételével • véglegesen szövegezze meg az országos tanács felhívását. Dezséry László, a kulturális élettel kapcsolatban a népfront és a TTIT munkájának össze­függéséről szólt. Nánási László után Mihályfi Ernő beszélt, majd Apró An-„ tál válaszolt a vitában elhango­zott felszólalásokra, • — Egyetértettünk abban, hogy * a népfront-mozgalom lényege,* programja: a szocialista Ma- \ gyarország felépítése. A nép- * frontot mi, pártonkivüliek és a; kommunisták szövetségének i tekintjük. Abban is egyet ér- ! tettünk, hogy a két nagy dől-; gozó osztály, a munkásosztály ] és a dolgozó parasztság szövet­ségét, testvért együttműködését; kell a fó politikai bázisnak,; alapnak tekinteni. A népfront: tehát olyan osztályszövetség, olyan társadalmi, politikai erő, amely a párt vezetésével ké­pes arra, hogy munkára, harc­ra sorakoztassa a progra­munkkal egyetértőket. A válasz után az elnöklő Darvas József ismertette azo­kat a módosításokat, amelye­ket a felhívás-tervezet végle­ges szövegének kidolgozásá­val megbízott szerkesztőbizott­ság javasolt. Az elnökség javaslatára az ülés határozatot fogadott cl egyes, e tisztségre érdemtelen­né vált személyeknek az or­szágos tanácsból való kirekesz­téséről. Tudomásul vette az ülés, hogy többen az országos tanácsban viselt tisztségükről lemondtak. Az ülés kiegészí­tette az országos tanácsot és annak elnökségét. A földművelésügyi minisz­térium által kiküldött bizott­ság hosszas elemzőmunka utón elkészítette a termelőszövet­kezetek fejlesztésének három­éves tervét. Bevezetőben a terv megál­lapítja, hogy 1957. június 30-i állapotoknak megfelelően 2580 mezőgazdasági termelő­szövetkezet, 1,162 800 hold földdel és 122 456 taggal dol­gozik az országban, A terme­lőszövetkezeti csoportok száma — 1057. május 1-i adatok sze­rint — 928. s az összterületük meghaladja a 245 790 Holdat. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteken és termelő­szövetkezeti csoportokon kí­vül — ez év márciusi állapo­tok szerint — 1011 külön télé termelői társulás működik az országban 38 397 hold földdel és 81 531 taggal, Tennetőszövetkézetek és ter­ma lő szövetkeze ti csoportok je­lenleg az ország Szántóterüle­tének 11,8 százalékán gazdál­kodnak. Az egy szövetkezetre eső földterület 4ttó hold, » a közös gazdaságok földjeinek mintegy 90 százaléka tagosí- tott. A terv bevezető része továb­biakban foglalkozik a közös gazdaságok növénytermelési és állattenyésztési kérdései­vel, majd részletesen elemzi az egy munkaegységre eső jö­vedelem alakulását. Többek között megállapítja. hogy 1955-ben 31,93 forint, 1956-ban 33,30 forint, 1957-ben pedig előreláthatólag 38,23 forint esik egv munkaegységre. Az idén a szövetkezetek 76 szá­zalékában az egy munkaegy­ségre eső részesedés meg fog­ja haladni a 30 forintot, 23.1 százalékában a 40 forintot, 12.8 százalékában az 50 forint ér­téket. 11.4 százalékában pedig 60 forint értéknél magasabb lesz. A termelőszövetkezeteket terhelő állami hitelek kérdé­seit elemző adatokból kitűnik, j; hogy a közös gazdaságok álta- A Hazafias Népfront Orszá-? Iában nincsenek túlterhelve, s gos Tanácsának ülését az el-fa meglévő hitelek nem Jclen- nöklő Darvas József zárta be. i fenek elviselhetetlen terhet a $ termelőszövetkezetek számára, ‘ s nem veszélyeztetik a normá­it lis gazdálkodás lehetőségeit. * A termelőszövetkezeti gaz- | dó lkod ás fejlesztéséről szóló I részben a ten' leszögezi: a ter- f rnelési és jövedelmi színvonal elemzéséből megállapítható, hogy a termelőszövetkezet, mint a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem fő formája Ülést tart |i, kerületi tanács Pécs vires IT. kerületi tanácsa 1937. évi október 24-én, csütörtö­kön délelőtt 9 órakor a tanácshá- zs, raeytanácstermében (II. eme­ltet, 36. az.) ülést tart. Napirendi javaslat: t. Beazámo- | jelentősen előnyben van a tor- ló a pénzügyi tervek teljesítésé- J melékenység, az átlagos jöve- röi es az. azokkal kapcsolatos ? dolmi színvonal, a munka fizi­szakigazsatást feladatokról. Elő­adó: Nagy Ferenc, pénzügyi ősz-! tslyve/etó, s. A 26 1987. számú ta-í nácshatározattal alakított össze- < férbetetlenségt bizottság jelentése , F.lőadő: Gergely Lajos bizottsági ; elnök, ö. Az 1957. évi városfejlesz- ! térti terv költségvetésének módo-1 sításával kapcsolatos végrehajtó bizottsági jelentés megtárgyalása. Előadó: Török Géza, v. b.-titkár.’ < kai megkönnyítése, a növény­termelés hozamai, néhány ál­lattenyésztési hozam tekinte­tében a szétaprózott magán- gazdaságokkal szemben. Az élenjáró és jó termelőszövet­kezetek a teljes termelési ér­ték, az élenjáró termelőszövet­A kapiíalisía kizsákmányolás cs szocializmus hívei nem lehetnek testvérek Mi nemzeti összefogás­ról beszélünk. Hát lehetséges az, hogy nemzeti összefogást szolgáljunk, erősítsünk egy olyan mozgalom keretében, '«*»1 mi harcot is vívunk a kemaeten beRÉ? Gondolom, lehetséges. Vallom, hogy ha­mis, rosswavezető jelszó . az, amikor azt mondja valaki, hogy minden magyar testvér. Ez nem igaz. Régesrégen nem igaz, talán soha sem volt igaz. Tegnap este néhány 6zót be­Használjanak több műtrágyái Termeljenek több takarmányt a termelőszövetkezetek! Tájérteke*let Bolyban Szombaton a mohácsi járás mezőgazdasági szakemberei ér­tekezletet tartottak Bólyhan, amelyen a Központi Vezetőség agrártézlseij, beszélték meg. A beszámolóhoz számosán szóllak hozzá. Úgyszólván vnlameny- nylen beszéltek arról, hogy leg­zással. Ranacs elvtárs szólt ar- ahol betartják az alapszabályt,; ról, hogy a mohácsi járás nem mert a tagok itt is követni sze-; csak azért ért el legjobb ter­mést, mert kedvezőek az adott­ságai. Ehhez nagyban hozzájá­rult a nagy mennyiségű mű­trágyafogyasztás. A mohácsi járásban például egyedül a bó- lyi termelőszövetkezet már eb­retnék a rossz példát. A járási; tanács nyíltan megmondotta: azoké a szövetkezet, akik meg­alakították, de nem engedik, hogy félre dobják az alapsza­bályt. A sásdi járási tanács mező­fontosabb most a meglévő sző- ben az évben annyi műtrágyát gazdasági osztályának vezetője vetkezetek gazdasági, politikai használt fel, mint az egész sai- és szervezeti megerősítése. getvári járás. Az állatsűrűség- E1 mondották, hogy a szövet- gél és trágyakezeléssel azon- kezetek úgyszólván minden ban baj van a mohácsi járás- kozsériben magasabb átlagter- ban is, mint szerte a megyé­méül: értek el eddig is, mint az ben. Hiba továbbá, hogy sek a egyéniek, de még fokozzák az eredményeket. Ehhez termé­szetesen az kell, hogy javuljon az állattenyésztés, hogy többet törődjenek a talaj termőerejé­nek pótlásával. Túl alacsony nálunk az állatsűrűség, ebből eredően kevés az istállótrágya savanyú és vizes talaj. Ennek következtében van olyan tsz, ahol az állatállomány 30 szá­zalékát már megfertőzte a mé­telykór. A bá.ri termelőszövetkezet elnöke az alapszabály szigorú betartásáról beszélt. Elmondot­és a hiányt nem pótolják sem ta, hogy a részesmüvelés gon- mütrőgyával, sem zöldtrágyá- dot okos olyan tsz-ckben is, intette az elnököket, hogy he­lyes, ha állatokat vásárolnak, de termeljék meg a szükséges takarmányt. Ha az állatvásár­lás után még állandóan pénzt; kell adni a, takarmányért is, akkor nem lehet gazdaságos az; állattenyésztés. Már a követ­kező évben vessenek minél több abrak- és szálastakar­mányt. Az értekezlet végén közösen megtekintették a bólyi terme­lőszövetkezet gazdaságát, álla­tait és hasznos tapasztalatok-; kai távoztak az értekezletről. kezetek pedig uz egy holdr^ eső termelési és jövedelmi színvonal terén is maguk mö­gött hagyjak az egyéni gazda­ságokat. Ennek figyelembevé­telével három éven belül el kel! érni & meg kell haladni a paraszti gazdaságok terület- egységre számított termelés: és jövedelmi színvonalát. Ennek érdekében javítani kell a munkaerő-foglalkozta­tottságot. s növelni kell a munkaeszközök, tehát az álló­eszközállomány abszolút és te­rületegységre jutó mennyisé­gét. Különböző lejáratú állami hitelekből és saját erőből elő­reláthatólag a termelőszövet­kezetek 3264 millió forint ér­téket tudnak beruházni út­építésre, villamosításra, öntö- zőtelepek létesítésére, gazda­sági építkezésekre, talajjaví­tásra, állatvásárlásra, vízveze­ték szerelésére, telepítésekre, géneiiUsre, s egyéb létesítmé­nyekre. A terv a továbbiakban a. kö­zti« gazdaságok vetésszci-ksze­lének várható alakulásáról be­szél. így kimondja, hogy át­lag a közös szántóterülete1; 10—48 százalékán kalászoso­kul. 16—-20 százalékán kukori­cát. 18—18 százalékán ízálns- tukannányt és évelő» pillangó­sokat. 8 százalékán Ipari nö­vényeket fognak termelni. A tevvezett vetésszerkezet bizto­sítani fogja a jelenleginél lé­nyegesen nagyobb állatállo­mány takarmányszükségletét. A növénytermelésnél a leg­jelentősebb fejlődést a termés­átlagok tekintetében kell el­érni. A termelőszövetkezetek termésátlagát úgy kívánatos fejleszteni, hogy azok az 1954- 56, évi országos átlagukat 20— 40 százalékkal haladják meg. Ennek érdekében fokozni kell az egy holdra jutó szerves és műtrágya felhasználását. A termelőszövetkezetekben 1960- ban már egy hold szántóra legalább 80—90 kiló műtrágyát kell felhasználni. 1960-ban a termelőszövetke­zeti gazdaságok holdanként átlagosan 11 mázsa búzát, 9,2 mázsa rozsot, 12 mázsa őszi árpát, 9,3 mázsa tavaszi ár­pát, 8,3 mázsa zabot, 14 mázsa kukoricát, 63 mázsa burgo­nyát, 125 mázsa cukorrépát. 26.5 mázsa lucernát, 14 mázsa rizst tudnak termelni. Az egy hold területre jutó termelési érték és jövedelem növelésének egyik legfonto­sabb forrása u termelőszövet­kezetben az állattenyésztés fejlesztése. Az állattenyésztés fejlesztésének módja a terület­egységre jutó állatállomány növelése és a fajlagos terme­lési mutatók fokozása. Ennek érdekében el kell érni. hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös állományából 15.6 szarvasmarha (ebből te­hén 7), 5,5 ló, 47,6 sertés <eb­ből koca 4,2), 44,9 juh, 19,5 baromfi jusson minden száz holdra. Hasonló fejlődést kell. elér- : ni az állattenyésztés produkti- ■ vitása terén is. Az állatsűrűség és produktivitás növekedése eredményeképpen a száz hold szántóterületre jutó vágóállat terrríelésének 65 százalékkal, a tejtermelésnek 37 százalékkal, a gyapjú termelésnek 44 száza­lékkal kell növekednie. A fejlődés következtében egy hold szántóterületre jutó termelési érték a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságában az 1957. évi négyezer forinttal szemben 196D-ba;n 4850 forint lesz, ami mintegy 22—23 százalékos nö­vekedést jelent. Ennek megfe­lelően növekszik a tagok jö­vedelme is. 1955-höz képest egy termelőszövetkezeti család összjövedelme mintegy 16,5 százalékkal növekszik, ezen belül a közös gazdálkodásból származó jövedelem emelke­dése csaknem 36 ssáztalék lesz. Ennek eredményeképpen 1960- ra elérhető, hogy a termelő­szövetkezetek összességükben a termelőszövetkezeti családok számára magasabb jövedelmet tudnak biztosítani, mint egy tíz holdas egyéni gazdaság:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom