Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-05 / 208. szám

1951 SZEPTEMBER 5

NAPLÓ

s

Rendet a beruházások terén!

Vezessék be Baranyában a területi tervezést! Létesítsenek koordináló szervet! A lakásépítést adják a tanácsok kezébe! Tisztázzuk Komló helyzetét! Meg kell

változtatni a lakásépítkezések átadási határlde ét!

A megyei párt-végrehajtó bizottság javaslatai

Az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága a minap Trautmann Rezső építésügyi miniszter, a Tervhivatal, a Minisztertanács titkárságának, az MSZMP Központi Bizottsága ipari osztályának, a két szénbányászati tröszt, a megye építőipari vállalatainak, a tanácsok és a beruházási bankok képviselőinek részvételével megtárgyalta a megye beruházásainak helyzetét.

Papp János elv társat, az MSZMP Baranya megyei bizottsága ipari osztályának vezetőjét kértük meg, hogy röviden tájékoztassa olvasóinkat: mi volt a célja e tárgyalásnak?

— A cél az volt, hogy az intéző bizottság egy általános tájékoztatás keretében reális képet kapjon a megye beruházási problémáiról s így segíteni tudjon azok megoldásában, hogy a vita során felmerülő helyes javaslatokat a felsőbb szervekhez továbbítsa;

A jelentés főként a három legfontosabb beruházási problémával: az ipari beruházások helyzetével, a tanácsok önállóságának növelésével és a kivitelező vállalatok problémáival foglalkozott,;

és trösztjeik beruházó tevékenységük egyetlen céljának a lakásépítést tartják s nem törődnek azzal, hogy lesz-e iskola, kultúrház, megfelelő utak, víz, kereskedelmi hálózat stb. Már ötödik éve épül például a meszesi városrész, a tereprendezés nagy részét még mindig nem végezték el, a parkosítás minimális, megfelelő vendéglátóipari létesítmények nincsenek, a mozi, a kultúrház is hiányzik. Hasonló a helyzet Komló egyes területein s a repülőtéri építkezésnél is.

A járulékos beruházásokra is szükség van!

1*1 milliárd forint beruházás

Az 1957-e» népgazdasági tervben megyénk számára rendkívül magas, 1,1 milliárd forint beruházási összeget biztosítottak. Ez az összeg az ország összes beruházásainak mintegy 15 százalékát teszi ki, vagyis majdnem annyit fordítunk beruházásra, mint amennyi a megye minisztériumi iparának egy évi teljes termelése. Baranya történetében ilyenre még nem volt példa; Feltétlenül szükséges, hogy ezzel az összeggel vállalataink jól gazdálkodjanak.

Az említett 1,1 milliárd ftó rint kétharmadát a megye iparának fejlesztésére fordítják. így többek között az új pécsi hőerőmű, a mohácsi farostlemezgyár, a hidasi magasnyomású brikettgyár, a hosszúhetényi aknákhoz vezető vasútvonal, az Estván-akna- Üjhegy és a Vasas—Hosszú- hetény közötti kötélpályák építésére, az újhegyi szénmosó és a Kokszművek felújítására. Sajnos, a viszonylag magas beruházás összegek ellenére ezek a létesítmények ebben az évben sehol sem jelentenek kapacitásnövekedést, mert a termelés megindulása csak a jrwő vagy azt követő években várható,

Pontatlan tervezések

Ipari beruházásaink helyzetét vizsgálva, az intéző bizottság megállapította, hogy főként a szénbányászatban hiányzik a körültekintő tervezés. Több millió forintos beruházásokat kezdenek anélkül, hogy megbízható tényekre támaszkodnának a szénvagyon mennyiségét és települését illetően. Példa erse a komlói zobáki ike rakna, amelyet

mindössze három fúrólyuk alapján kezdtek el mélyíteni. Nem megfelelő helyre telepítették a komlói Kossuííh-aknát e a Hf-as aknát sem; Ennek következtében Kossuth-aknán az összes szónwagyon 13,8 százalékát, TH-m aknán pedig mintegy 850 eeer tonna szenet nem tudnak kitermelni; Ugyanitt a város telepítése miatt is viták varrnak s nagyon nagy szükség lenne a felsőbb szervek határozott állásfoglalására Komló további sorsát. illetően. Szükség van erre azért is, mert a komlói tröszt eredeti tervfeladata szerint 1960-ra Komlón el kellene érni a napi 720 vagonos széntermelést a ez a korábbi évek beruházási eredményeit figyelembe véve nem látszik biztosítottnak:

Mi itt a helyzeti X tervben e célra egymdlliárd 900 millió forintot biztosítottak; Ez ér július 31-ig ebből egyrrnTfiárd 164 millió forintot fel is használtak s az enedménya a tröszt tartósan elért termelő kapacitása 351 vagon volt s csak az utóbbi napokban emelkedett napi 400 vagonra. A még meglévő beruházási összegből az eredeti terv tehát már nehezen vatósítbató meg s hogy

ez így történt, azt más okok mellett a kellő műszaki megalapozottság, a geológiai kutatás hiánya is okozta.

Beruházásaink megvalósításánál alapvető követelmény, hogy a népgazdaság anyagi eszközeit minél rövidebb ideig kössük le, hogy a tervezett létesítmény minél hamarabb elkészüljön. Sajnos, nem látjuk, hogy a felsőbb szervek megfelelően törődnének ezzel. A mohácsi farostlemezgyár gépeit (kb. IS millió forint értékűt) már 1954 óta raktározzuk; A szükséges gépi berendezések másik része pedig Svédországban van raktározva, amit a svédek a bejelentéstől számítva egy hónap alatt hajlandók leszállítani. És mi történik? A gyár építésének üteme lassú, hiányzik a megfelelő építőipari kapacitás, noha nagyon is érdemes volna e gyár építését gyorsan befejezni; A gyár üzembelépé- sével ugyanis évente 1 200 000 dollár értékű devizát takaríthatunk meg, vagyis minden nap, ameddig a gyár el nem készül, 4000 dollár veszteség éri a népgazdaságot. Az anyagi eszközök helyes koncentrálása tehát nagyon jelentős az ország számára;

A végrehajtó bizottság ugyanakkor nem látja biztosítottnak az ipari beruházások egy részénél, a rendelkezésre álló hitelkeretók felhasználását rásáben az anyaghiány, »észben, a gépi berendezéseket készítő vállalatok hosszúra nyújtott szállítási határideje miatt Vonatkozik ez elsősorban az újhegyi szénmosó, a hidasi brikettgyár és a Koksz- Ibejsaházásairas

Az új városrészek, települések lakói ezekért a hiányosságokért a helyi tanácsokat teszik felelőssé. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a tanácsokhoz beérkező panaszok nagy része a rossz kommunális ellátottsággal kapcsolatos, ugyanakkor o tanácsok részére semmi olyan eszközt nem biztosítanak, ami e hiányok felszámolását lehetővé tenné. Pedig nagy szükség lenne erre. Az elmúlt évek egyoldalú városfejlesztése következtében ugyanis a régi városrészek kommunális ellátottsága is rosszabbá vált. Megmutatkozik ez elsősorban a vízproblémában; Annak ellenére, hogy a vízmű ma már naponkint 15 ezer köbméter vizet termel — vagyis kétszer any- nyit, mint 1938-ban, s a város lakossága nem duplázódott meg — az ipari üzemek felfejlődése következtében kevesebb víz jut egy főre, mint azelőtt Igaz, épül már a dunai vízvezeték. Mihelyt az erőmű, a bánya és a pécsi üzemek megkapják a Duna vizét, az eddig ipari célra használt víz felszabadul a város lakói számára. Mindehhez azonban szükséges, hogy a Duna vizét igénybe vevő üzemek megfelelő nyomó- vezeték hálózatot építsenek. Sajnos, e célra Pécs város tanácsának még nem állnak rendelkezésére a szükséges anyagi eszközök és így még az elosztó hálózat tervezéséhez sem tudnak hozzákezdeni.

Hasonló a helyzet a gázellátással is. A Kokszművek bővítése és a 20 ezer köbméteres gázitartály építése ugyanis elsősorban a Porcelángyár gázigényeit hivatott kielégíteni. Mivel a déli és a nyugati városrészeknél is jelentős gázfogyasztással kell számolni, a Kokszművek jelenlegi bővítése nem teszi lehetővé az új városrészek és a régi városrészek zavartalan gázellátását. A meszesi új lakótelep gázellátása sincs biztosítva.

Az egyoldalú tervezés, a járulékos beruházások elmaradásának szemléltető példája a pécsi közlekedés is. Noha az autóbuszüzem korszerű kocsiparkkal rendelkezik, a rendelkezésre álló 49 autóbusz egyáltalán nem elegendő. A villamosüzem kocsiparkja, vágány- és vezetékhálózata pedig olyan korszerűtlen, hogy az igények

kielégítésére már nem alkalmas.

Száz és száz példával lehetne még bizonyítani — az utak állapotával, a város köztisztasági helyzetével (hisz még öntözőautónk és seprőautónk sincs elegendő!!!) —, hogy a járulékos beruházásokra legalább olyan szükség van, mint a lakásokra, hogy nem elég elismerni azt, hogy a tanács az államhatalom helyi szerve, hanem lehetőséget is kell nyújtani ahhoz, hogy rendet tudjon teremteni.

Az intéző bizottság éppen ezért javasolja a kormánynak, hogy a jövőben a lakásépítkezéseket a tanácsok bonyolítsák le, hogy az ipari üzemek alapvetően az ipari beruházásokkal foglalkozzanak, mert ez a feltétele annak, hogy ne csak lakások épüljenek, hanem a lakásokban legyen víz is, gáz is, legyen szórakozási, kulturális lehetőség, legyen üzlet is, iskola is, közlekedés is, stb.

Koordinálni kell a vállalatok munkáját!

Köztudomású, hogy megyénkben mintegy 40 jelentősebb építő- és szerelőipari vállalat végzi a beruházások megvalósítását. E vállalatok különböző főigazgatóságokhoz, mégcsak nem is egy tárcához tartoznak, s munkájukat a megyében senki sem koordinálja. Pedig erre nagy szükség lenne, elsősorban az anyagi eszközök, a munkaerő biztosítása miatt. E vállalatok főként csak a saját üzemi érdekeikkel törődnek s

feketecsatomákon keresztül szerzik meg, elvonják az anya- . got a tervmunkáktól, a lakosságtól, s ugyanakkor anyaghiány miatt szünetel a munka olyan fontos és viszonylag alacsony hitelfedezetet kívánó építkezésen, mint a sörgyári ászoktérbővítés.

A beruházások határidőre történő megvalósítását nehezíti, hogy a kivitelező építőipari vállalatok egy része nem rendelkezik saját segéd-, szakgyakran figyelmen kívül hagy- és szerelőipari részleggel, s e

jak a megye, a népgazdaság érdekeit, ennélfogva nem lehet összpontosítani a rendelkezésre álló munkaerőt, anyagot, szállítóeszközt, gépeket, nehezebb lerövidíteni az egyes építkezések időtartamát;

A kivitelezők munkáját ezen kívül nagymértékben hátráltatja az egyes építési anyagok hiánya, mint például betonvas, cement, fa és tetőfedő anyagok. Ennek oka részben az is, hogy egyes vállalatok építésberuházási hitéi híján „anyagmentes’’ építési hitelt kémek és kapnak s a szükséges anyagokat különböző kerülő utakon

Imeqyénk életéből!

é'TTYTYrrrmTY&TniiiiHiwiitr'rtrfjrfrwrrrrrTwrrTrrTjr

i Mivel az expori-éeketdségek.

ii<J mézszállitásbon igen rta- (| gyök, úgyszólván határtalannak — nagy a megrendelés a (I méhkaptárakboL A Siklósi

Az elmondottakat fígyelememeltek. A Hakosság anyagilag i támogatta az EPOSZ-t. Pénz-f beli adományokkal segítették n a kultúrterem létrehozását. Az (• ünnepélyes megnyitót augusz- 4

1 Faipari Váitlalat hamarosan 950 tus 20-án tartották. A fiatalok <i be véve, a végrehajtó bizottság yméhkaptánt ad át az Országos a „Cigány" című színművet (i javasolta, hogy a pécsi és a ” 1 adták é®. i • komlói beruházási bankok ve* ([zetői javasolják az Országos

Beremenden kevés veit az',Tervhivatalnak a beruházási italbolt, különösen az olyan keretek esetleges átcsoportosi- szórakozó hely, ahol a csalá- tasat- mivel elsősorban a mo dók esténként összejöhettek.

Most ez a vágya is teljesült a falubelieknek. A helyi földmű vesszövetkezet mintegy 80 eatr forintos költséggel 'étre- 4

4 Méhészeti Szövetkezednek. ( ( Ezenkívül 3 000 bóhqjár <WŰ- 11 mölcsös ládát is gyónt export

4 rendelések kielégítésére. A <( negyedik negyedévben újra 11 megkezdik a bútorgyártást. I • Nyolcvan garnitúra konyhait bútort és 25 tóhamiét készi- Otenek, s tovább port-ládákat is.

8180 lakás

Ä beruh tziísok egyfeawned részét a lakásépítkezések jelentik. A megye és Pécs város területén ez évben 3100 lakást keH építeni, kétezerrel többet, mint a felszabadulást követő bármelyik évben» Az új lakások egy része az országos bányászházépítési program keretében épül, mégpedig 1159 Komlón, 370 az északi bányavidéken, 94 Hidason, 123 Kővágószőlősön, 777 a régi repülőtéren, 330 Meszesen s ezen lüwfifl a -Sokas és • Petőfi utígen örvendetes, hogy ezekből 847 lakás már földszintes kertes családi ház lesz. Nem tartjuk azonban helyesnek, hogy még mindig épülnek CS-típusú épületek is. A lakásépítési program megvalósulását biztosítottnak látjuk. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni: rendkívül komoly problémák vannak a különféle járulékos beruházások megvalósítása terén. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a minisztériumok

texi

mágocsi ' Béke Termelő- 4 szövetkezetnél már osztják az (•előleget. Búzáiból havam kúót, árpából és »abból egy-egy kilót kapnak a tagok svonkan egységenkéofc Rftast te amt».

hozott egy új italboltot. Az új helyiségnek négy szobája, egy nagy kultúrterme van: \z ünnepélyes megnyitót augusztus 20-án tartották. Azt is terveik, hogy eszpresszó is lesz I; saámú italboltban.- A gép

nak, mindén edefife «negdeígo- már meg is érkezett.- zott monfeaegységne 18 tori tv- tot. így Sipos Pal. aki a ta- <1 karmanyósoknál dolgozik mott 3 930 forintot vesz fel kész- (• pénzben.j! *

(i A m&riakéméwdi EPOSZ

A B&ty és Vidéke Körzeti 4 Földművé sszövetkezet egyik 4

(i szervezet a falu lakosainak tá- varát. Mintegy 30 ezer forint 4 geológiai kutatásokra, ^

(i magolásával kultúrtermet ho- gyűlt így össze és meg is kezd- fzakmeg ebben azevben Kom- rgna^. ^ mezőgazdaságának zott létre. Ilyen még eddig ték a munkát. Az igazgatósági helyzetét, mert itt nagyon gépesítéséhez, ezen belül elsőmunkáikat legtöbbször budapesti székhelyű vállalatokkal kénytelenek elvégeztetni. Az alvállalkozók — sajnos — gyakran megszegik a szerződésüket, ennek következménye pedig az átadási határidők elhúzódása. Ilyen nehézségekkel küzd a 3. sz. Mélyépítő, a Komlói Építőipari, sőt a 22. sz. Építőipari Vállalat itteni főépítésvezetősége is. A megoldás: létre kell hozni ezeket a íészlegeketl

Felesleges

köllségek

Hiba az említetteken kívül az is, hogy a lakásépítkezéseket többnyire mereven az évvégi átadásokhoz kötik. Ennek következtében nincs megfelelő téli munkaterület biztosítva

sem a komlói, sem a 3. sz. Mélyépítő Vállalat számára, s a lakók sem szívesen költöznek télen új lakásba. Hiba az is, hogy megyénkben még mindig igen elterjedt a részleges tervdokumentáció alapján történő építkezés. Ez a munkát rendkívüli módon megdrágítja, s nem egyszer olyan többlet- költségeket okoz, mint a nyu- gat-kökönyösi lakótelep köz- művesítési munkáinál, ahol a téves tájékoztatás miatt 40 ezer forinttal drágább csöveket építettek be, mint kellett volna.

Igen gyakori jelenség a pontatlan tervezés is. A legtöbb beruházásnál igen sok többlet- és pótmunka merül fel és az egységár-módosítások is igen gyakoriak. A Bányászati Tervező Iroda által tervezett Ist- ván-aknai tereprendezésnél az eredeti költségvetés összege 2 523 000 forint volt. Az egységármódosítás következtében azonban a munka vállalati ösz- szege 6 158 000 forintra emelkedett, mivel nem megfelelő talajkategóriát vettek figyelembe. Ugyanakkor néhány építkezés költségeit feleslegesen fényűző megoldások tervezésével is növelik. A Pécsi Kokszművek bővítésénél a tervező például az egyenirányító és a portásfülke homlokzatára domborművet tervezett, holott az épület nem reprezentatív célokat szolgál, sőt még a forgalmas útvonaltól is távol van.

Mindehhez még el kell mondani, hogy ipari építkezéseink technológiája a felszabadulás óta sokat fejlődött, s a korszerű követelményeknek is megfelel. Nem így a lakásépítkezéseké. Még mindig téglával, elavult módszerekkel építünk, mint néhány száz évvel ezelőtt. E téren sürgős változtatásokra van szükség, támogatni kell azokat a kísérleteket, amelyek nemrég a két baranyai* építő- vállalatnál megkezdődtek;

Beruházási tevékenységünk meggyorsításának, a kivitelezési költségek csökkentésének igen fontos feltétele a felvonulási költségek csökkentése is. Sajnos, a kivitelező vállalatok részéről semmi jele nem mutatkozik annak, hogy e költségeket csökkenteni akarnák, ami részben abból adódik, hogy a felvonulási épületek készítése kedvezően hat a tervteljesítésükre. Éppen ezért érvényt kell szerezni annak a rendelkezésnek, hogy munkásszállás céljára lakásokat használjanak:

A végrehajtó bizottság javasolja

hácsi farostlemezgyár, a komlói tröszt, valamint a sörgyári építkezésekhez még beruházási keretekre lenne szükség; A végrehajtó bizottság

ugyanakkor kéri, hogy az országban elsőnek Baranyában vezessék be a területi tervezést. Kapjunk lehetőséget ahhoz, hogy a helyi tervező irodák készíthessenek komplexterveket, hogy ne mások kellő helyi ismeretek nélkül készítsék Baranya fejlesztésének terveit.

Arra kérjük a Miniszter taigazgatósági ülésén elhatároz- 4 nácsot és a felsőbb szerveket: ».jli. i.------- .---.--I-*—a bányászati beruházások terla

latok létesítése. De mivel most is nagyon sok a probléma, ezek megoldásához nagyon sok segítséget nyújthatna a tanács, a beruházási bank és a vállalatok műszaki vezetőiből létrehozott koordináló szerv, biztosítani tudná, hogy ne csak a szűk szakmai szempontok érvényes ül je nek.

Javasoljuk a Miniszter tanácsnak, hogy az összes lakás építést a járulékos beruházásokkal együtt a tanácsok hatáskörébe adják le.

Meg kellene változtatni a lakásépítkezések átadási határidejét is december 31 helyett a második negyedév közepére. Szükséges lenne kimondani azt is, hogy beruházásainknál a felvonulási költség csak indokolt esetben érje el az összbe- ruházás 1—1,5 százalékát.

Végül, de nem utolsósorban javasoljuk a felsőbb szerveknek, hogy figyelembe véve

ták, hogy a tagság félrészje-() ., ,

__ ___, —^

gy

éből kikövezik a TÜZEP- (|Vezesénel sokkal nagyobb gon- megyénkben lévő nagymérvű telepet és a központi iroda ud- } “Ot ^fordiétassanak^ a megelőző munkaerőhiányt, adjanak na... - "" tis gyobb segítséget a megye ipanem volt a faluban. Most mintegy 150 vendég nézheti végig az előadásokat. A fiatalok végezték a kultúrterem átalakítását, beépített színpadot

tagok önként vállalták, hogy ( társadalmi munkával segíte-1 nek. Mindennap négy-9t igaz-l gat ósági tagot látni a munka- / nál,

sok nyitott kérdés van. sorban a bányamunka gépesíFeltétlenül szükségesnek téséhez. Mindez nagyon szük- tartjuk a kivitelezők munká- séges ahhoz, hogy rendet tudjanak koordinálását. Tudjuk, junk teremteni a beruházások hogy a cél az erős helyi vál- területérv