Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-03 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI f A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957 SZEPTEMBER 3 Hatalmas tömegek ünnepelték Pécsett a VII. bányásznapot Visszautasítunk minden ellenforradalmi provokációs törekvést! Határozatban tiltakozott az országgyűlés külügyi, jogi és [igazságügyi bizottsága a „magyar ügy“ napirendre tűzése ellen Az .országgyűlés külügyi, va- Horváth Imre külügyminiszter Sándor, az országgyűlés elnöke lamint jogi és igazságügyi bt- és dr. Nezvál Ferenc igazság- pedig az Interparlamentáris zottsága 2-án délelőtt együttes ügyminiszter tájékoztatta a két v .. . . . . : ülést tartott. A tanácskozást bizottságot az ENSZ közgyűlé- umo s .p n lonaom ^ : Kiss Károly, a külügyi bízott- sével és az ötös bizottság je- ferenciajának magyar előkéság elnöke vezette. Az ülésen lentésével kapcsolatban, Rónai szüléiéiről számolt be. Horváth Imre: \ Az alkotmányosság és az igazság a mi oldalunkon áll A VII. bányásznap vasárnapi ünnepségei délelőtt 9 órakor kezdődtek a Széchenyi téren. Az ünnepség kezdetére a teret mintegy háromezres tömeg töltötte meg. Transzparensek alatt vonultak fel a szénbányák és az urániumbányák dolgozói. A táblákon győzelmi jelentések: a bányásznap tiszteletére indított versenyben kitűnt csapatok eredményei. Az emelvénnyel szemben a Béke-aknai bányászok csoportja előtti tábla hirdette, hogy a pécsi széntröszt legjobb üzemének a. küldöttei is itt vannak az ünneplők között. Az ünnepség a bányászhimnusz akkordjaival kezdődött, majd elhangzott Győri Illés István: Fény katonái című verse. Ezután Pataki Mihály, a széntröszt igazgatója köszöntötte a megjelent dolgozókat és Csenterics Sándor miniszterhelyettes lépett a mikrofon elé, hogy elmondja ünnepi beszédét Horváth Imre külügyminiszter beszámolójában elmondotta, hogy az úgynevezett magyar kérdés hajánál fogva elő- ráncigált ügy, s Magyarország belügye. Magyarország bel- ügyeihez az ENSZ közgyűlésének különben sincs semmi köze. Ezt bizonyítja az a hatal- : más tiltakozási hullám is, amellyel a magyar dolgozók fogadták az ötös bizottság jelentését, s a kérdés napirendre tűzését; A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy az ENSZ ötös bizottsága mindössze három tanút nevezett meg jelentésében névszeri irt, a többi száznyolc tanú nevét nem közölte. Bizonyára azért, — mondotta —, mert a „tanúk” túlnyomó többsége nemcsak ellenségesen viseltetik a magyarországi rendCsenterics Sándor miniszterhelyettes beszédei ;Áz iskolaév első napján Elöljáróba«» tolmácsolta a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét és jókívánságait a pécsi bányászoknak, majd az idei bányásznap jelentőségét méltatta. Az idei ünnepnek különös jelentőséget ad, — mondta, — az elmúlt év október—november hónapjában lezajlott ellenforradalmi esemény. Országunk rendjét, a termelés ütemét, a magyar nép békés nyugalmát igyekeztek felborítani a gálád ellenforradalmi bandák a nyugati imperialisták segítségével; A magyar munkásosztály a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, a szovjet hadsereg segítségével helyreállította hazánkban a rendet. Ennek köszönhető, hogy a pécsi bányák dolgozói is újra boldogan ünnepelhetik az elért jó termelési eredményeiket; A mai napon az egész ország népe szeretettel és megbecsüléssel gondol bányászainkra, elismerve azt a nehéz és kemény munkát, amit a bányákban, lent a munkahelyeken folytatnak. Köszönet jár azért, hogy nehéz munkájuk nyomán megindulhatott ismét az élet, és a november—decemberi súlyos helyzetből elindulhattunk a felemelkedés útján; Ezután Csenterics elvtárs beszélt az ötös bizottság jelentéséről. A kedélyeket most ismét fel akarják korbácsolni — mondotta többek között, —de megnyugtathatjuk azokat, akik ezt szeretnék, hogy terveik nem fognak sikerülni. Résen leszünk, sokat tanultunk októbertől. összehasonlította ezután a bányászok múltbeli életét a mai élettel. Emlékeztette a Pécs vidéki bányászokat arra, hogy húsz évvel ezelőtt még csendőrsortűzzel és szuronyokkal várták a jobb életért, nagyobb darab kenyérért küzdő bányászokat. Üldözték, feketelistára tették a szervezett dolgozókat, Emlékeztetett arra, hogy akkor a bányászság legjobbjai életüket adták a jobb élet, a munkáshatalom megteremtése érdekében.Ma a kormány elismerésének és megbecsülésének számtalan jelét adja a bányászoknak. Ebben az évben 160 millió forint hűségjutalom került kiosztásra az ország bányászai között. A pécsi széntröszt üzemeiben kereken 10 millió, az uránércbányánál 4 millió, az aknamélyítő vállalatnál pedig 800 ezer forintot osztottak ki hűségjutalomként. Amíg a felszabadulás előtt igen rossz volt a bányászság lakáshelyzete, a felszabadulás óta 917 új lakást kaptak a pécsi bányászok az államtól és 140 új lakást építhettek saját erőből. Jelenleg több mint százan kötöttek szerződést saját-ház építésre. Ezután ismertette, hogy milyen erőfeszítéseket tett a kormány, a bányászok egészség- ügyi és kulturális igényeinek a kielégítésére, majd felhívta a dolgozók figyelmét, hogy a még jobb kulturális és egészségügyi ellátottság érdekében a bányászoktól a tervek teljesítését várja el a kormány. A miniszterhelyettes elmondta többek között, hogy a pécsi széntröszí területén a december végéig húzódó sztrájk következtében 36 millió forint értékű szénnel termeltek kevesebbet a tervezettnél. Emellett még 000 ezer forint értékű anyagot hurcoltak el az ellenforradalmárok az üzemekből és munkásszállásokról; Dícséröen szólt a vasasiak- ról, akik az októberi eseményeket követően szinte egy napra sem szüntették be a munkát és ha kisebb létszámmal is, de a termelést állandóan folytatták* Számokkal illusztrálva mutatta be a továbbiakban, mi-^ lyen mélyre süllyedt a bányák ( termelése az ellenforradalmi < eseményeket követően, majd^* elemezte a jelenlegi helyzetet, í megállapította, elsősorban a laza munkafegyelemben kell annak okát keresni, hogy még mindig 5,7 százalékkal alacsonyabb az egy műszakra eső teljesítmény, mint az elmúlt év harmadik negyedévében volt. Júliusban a műszakmulasztások száma az elmúlt évihez képest megduplázódott. A legtöbb mulasztás Pécsbányatele- pen fordul elő. A mulasztások eredményeképpen napi hatvankét vagon szén esett Id a termelésből. Felhívta a párt- és szakszervezeti vezetőket, hogy harcoljanak a munkafegyelem lazitóival szemben, mert az ország gazdasági hely(Folytatás a 4. oldalon.) koizaitlflik szerrel szemben, hanem jelentős részük bizonyára bűnöző is. Hangsúlyozta: dolgozó népünknek világosan kell látnia, hogy az ENSZ sem szervezetileg, sem politikailag nem alkalmazhat ellenünk semmiféle rendszabályt. A külügyminisztérium már nyilatkozatban fejtette ki álláspontját az ötös bizottság jelentéséről és a „magyar ügy” napirendre tűzéséről. Kormá- ^ nyűnk ugyancsak nyilatkozatában rögzíti ezzel kapcsolatos 11 véleményét. Ez a kormány- (1 nyilatkozat átfogó ismertetést (•ad majd az októberi ellenfor- (1 radalomról; A mi legerősebb fegyverünk az Egyesült Nemzetek Szerve(Folytatás a 4. oldalon.) Baranya megye túlteljesítette gabona-felvásárlási tervét Megyénk a gabona-felvásárlásban a múlt beti értékelés alapján III. helyezést ért el. Alkotmányunk ünnepére már 100 százalékon felül teljesítette tervét és azóta Is a túlteljesítés aránya növekszik. Különösen szükséges ennél a kérdésnél megemlíteni a szabad felvásárlást, amelyet megyénk majd 250 százalékra teljesített. Ez a tény alátámasztja pártunk és kormányunk azon Intézkedésének he lyességét, hogy a begyűjtést megszüntette és a gabonaárakat felemelte. Vállalatunk tapasztalata megyés zerte az, hogy a kezdetben magasabbnak mutatkozó piaci árak teljesen közel kerültek az általunk meghirdetett árak hoz, sőt a legtöbb helyen azonossá váltak. A termelők zöme pedig ma már piaci értékesítéssel nem is kísérletezik, mivel azonos áron eladhatja a Terményforgalmi Vállalat raktárainál nagyobb tételben, ami előnyösebb, mert kisebb munkával jár mint a piacon való kilózás. Vidáman, jókedvűen 17 _ JJf M ünnepeltek bányászaink Már kora reggel zenés ébresztő köszöntötte a város lakóit. A ragyogó napfényben ünnepi díszbe öltözött, zászlókkal ékesített utcákon indultak el az ünneplők Komló főtere, a Lenin tér felé. Kilenc órakor már több ezren hallgatták a térzenét, látogatták sorra a bányászvásár pavilonjait. Az ünnepség megkezdése előtt néhány perccel repülőgép jelent meg a tér felett s virágokkal köszöntötte az ünneplő bányászokat, feleségüket és gyermekeiket. Az ünnepi nagygyűlés 10 órakor kezdődött. Czéder János megnyitó szavai után Czottner Sándor nehézipari miniszter tartott ünnepi beszédet. Czottner Sándor elvtárs beszéde Czottner élvtárs beszéde elején megemlékezett az 1919- es tatabányai, az 1937-es csertetői csendőreortüzek áldozatairól, arról az elnyomásról, amelyben a múlt rendszerben a bányászoknak is része volt s arról a harcról is, amelyet a bányászok 1919-<ben s utána is elnyomóik ellen vívtak. „Jól emlékezünk a bányászok lakáshelyzetére, a bányászkolóniákra és arra az időszakra, — hangsúlyozta, — amikor feltűnést keltett, ha a bányászok közül valaki iparcikket tudott vásárolni. A szakmánybérek állandó csökkenése és a bérek emeléséért folytatott keserves harcok még emlékezetünkben élnek.'' Beszélt a felszabadulás utáni időkről is, amikor a bányákban nagy lendülettel indult meg a termelés, amikor a bányászok hősi munkával biztosították a gyárak, az üzemek megindításának legfontosabb feltételét, a szenet. „Pártunk és kormányunk nem feledkezett meg a bányászokról — folytatta. — Az első ötéves tervben több mint négymil- liárd forintot biztosított a szénbányák fejlesztésére. Ebből csak a komlói tröszt 1,275 millió forintot kapott, melyen belül munkavédelmi, egészségügyi, szociális és kulturális célokra a kormány 230 millió forintot fordított. Lakásépítkezésekre 204 millió forintot használtak fel. 1955—56-baw ugyancsak Komló részére 272 millió forint beruházást tett lehetővé népi demokráciánk. E beruházások eredményeképpen a szegényes bányaviskók helyett itt az ország déli részén új szocialista bányaváros létesült.“ Czottner elvtárs elmondotta, hogy mennyire más körülmények között dolgoznak, élnek, szórakoznak ma a komlói bányászok, mint valaha, hogy a bányászgyerekek előtt is milyen nagy jövő áll, hogy az öregekről is egyre jobban gondoskodva van. „Ezeket az eredményeket, ezeket a vívmányokat akarta tönkretenni, megsemmisíteni az ellenforradalom" — hangsúlyozta, majd az ellenforradalom okozta komlói károkról, s utána arról a munkáról beszélt, amelyet a komlói bányászok fejtettek ki a kormány programjának megvalósításáért. A komlói bányászok júliusi termelése már elérte a tavaly szeptemberi termelésnek a 90,4 százalékát. A miniszter névszerint is megdicsérte Dobos József és Weisz József üzemvezetőket* Jazbincsek Vilmos és Rajnai József főmérnököket, Kincses Józsefet, Földesi Hermant. Gerber Györgyöt, Jauch Istvánt, Tóth István II. frontmestert, Szűcs Lajost, Endrei Józsefet, Bors Dezsőt, Koós Lászlót, Storcz Ferencet, mint olyanokat, akiknek nagy részük volt a termelés állandó jellegű emelkedésében. Dícsé- rően emlékezett meg az aknamélyítők komlói körzetéről. Kovács Nemes Lajos, Porkoláb János, Kovács János brigádjairól, amelyeknek tagjai kiemelkedő eredményekkel köszöntötték a bányásznapot. Komoly eredményként említette, hogy júliusban a komlói bányászok összteljesítménye elérte a múlt év III. negyedévi összteljesítmény 99,6 százalékát, hogy a frontfejtések előkészítésének üteme jobb mint a múlt évben volt s így a fronthamlokhossz is 14 százalékkal több, mint akkor volt. Hibaként rótta fel viszont, hogy a költségszintek — az elért eredmények ellenére — még mindig magasak Komlón is. 66 forlint/tomnáról 52 forint/ tonnára növekedett például az anyagfelhasználás és indokolatlanul magas a külszíni szállítás és osztályozás költsége.- „Javult a munkafegyelem és kialakult a szakmánybérezés rendszere“ — állapította meg Czottner elvtáre, majd így folytatta: „Meg kell említeni, hogy kormányunk béremelése után az 1956 szeptemberi 1,574 forintos átlag munkáskeresettel szemben 1957 júliusában az ipari munkások jövedelme 2081 forintot tett ki, ami több mint 32 százalékos béremelést jelent." Az ünnepi nagygyűlés részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a miniszter szavait, amikor az 1957. évi lakásépítkezésről beszélt. „1957-ben 10 ezer bányászlakást kíván kormányzatunk a bányászságnak juttatni. A komlói tröszt területén ez évben ebből már 64 lakást átadtak, a bányásznap tiszteletére pedig szeptember 1 és 30-a között újabb 141 lakás kerül átadásra. A készülő lakások száma pedig 1234. De számos bányász sajátház építésére is lehetőség nyílott s a nyereségrészesedés biztosításával a kormány újabb ösztönző erőt akar nyújtani a bá- nyászságnak.“ Czottner eivtárs megemlítette még, hogy Komló fejlesztésére ez évben 112 millió forintot irányoztak elő s ebből öt millió forintot a szociális kulturális és egészségvédelmi célokra fordítanak. Ezután részletesen beszélt kormányunk kül- és belpolitikájáról, az ENSZ ötös bizottság rágalmazó jelentéséről „Egyes imperialista köröknek fáj — mondotta, — hogy hazánk leverte az ellenforradalmi provokációs kísérleteket, Szovjetunió és a baráti államok támogatásával kilábalt mocsárból és ismét a fejlődé útjára lépett.*• Megvalósítandó feladataink közül Czottner elvtárs Is elsőként a termelés, a termelékenység növelésiét, az önköltség csökkentésének fontosságát emelte ki. „Az önköltség csökkentési mozgalmat senki se értse félre — mondotta. — Itt nem a megdolgozott és jogos bérek elvonásáról van szó mert ezt kormányzatunk nem tűri meg, de igenis harcolnunk kell mindenféle pazarlás ellen A tröszt vezetőinek ugyanakkor elsőrendű feladata, hogy (Folytatás a 4. oldalon.) Vállalatunk egyik legnagyobb problémája jelenleg az áru elhelyezése. A tények azt mutatják, hogy bár a csépiéit legtöbb helyen befejezték, továbbra is nagymennyiségű szabad gabonával jelentkeznek a termelők. A begyűjtés megszüntetése, az új árrendszer, a jó termés, felvásárló apparátusunk mind jobban javuló munkája megadja a lehetőséget, hogy megyénk a jelenlegi III. helyről az I. helyet foglalja el. SZENDRO KAROLY, igazgató. üzenten mii forint a bányásznap! forgalom A VII. bányásznapra alaposan felkészült a megye kereskedelme és árubőségével hozzájárult a bányásznap sikeréhez. A Baranya megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztályától szerzett értesülésünk szerint több, mint 13 millió forint volt a bányásznapi kereskedelmi forgalom. A megyében, a bányászlakta területeken megtartott vásárok alkalmával eladtak 88 mosógépet, 53 Danuvia, 9 Pannónia és 6 Moped motorkerékpárt, 100 kerékpárt, 8 hűtőszekrényt, 10 varrógépet, 45 tűzhelyet, 10 villanytűzhelyet, 10 lemezjátszót, 050 hanglemezt, 10 tangóharmonikát, 420 rádiót, 50 mázsa zománcedényt. Különösen nagy volt a kereskedelem forgalma Komlón. Itt 320 hektoliter sör, körülbelül 60 hektoliter bor, 10 hektoliter minőségi bor, valamint 30—32 hektoliter palackozott bor fogyott el. Komlón nagy volt az érdeklődés a textiláruk iránt is. Elfogyott 157 méter télikabát- szövet, 140 méter 650—720 forintos import szövet, valamint 270 méter függöny. Bányászaink 57 fényképezőgépet, 280 karórát, 9 tangóharmonikát, 49 garnitúra hálószobabútort, 60 garnitúra konyhabútort, 11 kombináltszekrényt, ezenkívül 11 hármas szekrényt, 340 nylon kötött blúzt vásá-' roltak Komlón; Á legújabb tsz Augusztus 29-én Antalszál- láson 10 taggal 67 hold földön termelőszövetkezet alakult.
