Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-06 / 183. szám
►I 1957 AUGUSZTUS 6 NAPLÓ HÍREK Takarékszövetkezet Bólyban A bólyi földművesszövetkezet igazgatósága augusztus 2- án megtárgyalta a takarék- szövetkezet megalakításának lehetőségeit. Az igazgatóság úgy határozott, hogy szorgalmazza majd a takarékszövetkezet szervezését. A tervek szerint augusztus 20-án tartják meg a takarékszövetkezet alakuló közgyűlését. Automatikus zsáktöltő A Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat (MEZÖSZÖV) augusztus 6-án, kedden reggel 9 órakor bemutatja a Jamkó-féle zsáktöltő szerkezetet a Terményforgalmi Vállalat, Bajcsy Zsilinszky úti raktárában (Weil-féle raktár). Ezzel a konstrukcióval a gabona felmérési munkáinál egy munkaerőt lehet megtakarítani mert a zsákot nem kell tartani. A MEZÖSZÖV .kéri a terményfelvásárlássaü foglalkozókat, hogy ezt a 880 forintos gépet a bemutató alkalmával tekintsék meg. Sző’őtermelő szakcsoport Mohácson Mohácson a földművesszövetkezet keretében szőlőtermelő szakcsoportot alakítottak. A tágság három tagú küldöttséget menesztett Villányba, hogy az ottani szőlőtermelő szakcsoport munkáját tanulmányozza ■ Elhatározták, hogy villányi tapasztalataikat Mohácson hasznosítják majd. A. Sütőipari Vállalat válasza: Jobb lesz a kenyér * A „Legyen jobb a kenyér" című, a Du- 2 nántúli Napló augusztus 2-i számában meg- f jelent cikk után a városi tanács ipari osz- f tályán megbeszélésre ültek össze az illeté- \ kesek. Ezen a megbeszélésen, vállalatunk 1 megjelent képviselői írásbeli vegyvizsgá- J lati bizonylatok alapján megcáfolták a kis- ? sé elhamarkodott malomipari nyilatkozatot 2 és bebizonyították, hogy a leszállított lisz- 2 tek 99 százaléka slkér-szegény volt! Bár a 2 lisztek színe javult, ez még nem elegendő a 2 jó kenyér előállításához, mert az ízletes és 5 kifogástalan minőségű kenyér elsőrendű fel- 2 tétele a jó sikértartalmú liszt. A pécsi sütőipar helyzetét nehezíti az a körülmény is, hogy a beérkező lisztek minőségéről (főleg a helyi malmokból érkező lisztek esetében) a malomipar nem küld tájékoztatást és így a minőség ellenőrzése is a Sütőipari Vállalat feladatkörébe tartozik. Ez pedig a jelenlegi helyzetben, szinte megoldhatatlan. Szerintünk a malomipar feladata lenne, hogy tájékoztasson bennünket a liszt minőségéről, a feldolgozásnál való miheztartás végett. Tájékoztatásképpen említjük a következő esetet. Az 1957 július 1-i lisztszállítmány csírázott gabona őrleménye volt, nagyon gyenge sikértartalommal. Az ilyen gyengeminőségű lisztekkel fokozottabb elővigyázatossággal kell eljárnunk és csak igen nagy körültekintéssel, más lisztek keverésével lehet feldolgozni. Ha a malomipar minden szállítmány minőségét előre jelezné, nagymértékben könnyítené a közös cél elérését, a jóminőségű kenyér sütését. Szükség lenne arra is, hogy a malomipar egy őrleten belül, azonos minőségű lisztet szállítson a sütőiparnak és ne változtassa állandóan a lisztek minőségét. A cikkben említés történik arról, hogy próbavásárlásokat végeztek különböző helyeken, s ez alkalommal különböző minőségű kenyereket kaptak. A minőség különbözőségét elismerjük. Ez részben abból adódik, hogy üzemeink különböző minőségű lisztekkel kénytelenek dolgozni. Ennélfogva ott, ahol barnább és sikérszegényebb a liszt természetesen gyengébb is a minőség, míg másutt jobb a kenyér, az előnyösebb helyzetből kifolyólag. Persze, azért nem minden múlik a llsz ten, mint ahogy azt fentebb is elismertük Való igaz az is, hogy egyes üzemeinkben — például a hármasban és a kettesben, kissé felületesen dolgoznak, nem tartják be min den esetben a technológiai utasításokat. E.ó- fordul például, hogy csak egyszer mossák meg a kenyeret, holott a norma is háromszori mosást ír elő. Vagy: nem tisztítják k' megfelelően kenyérbevetés előtt a kemencét stb. Most a legszigorúbb ellenőrzést vezettük be, elsősorban az említett két üzemben A vállalat műszaki vezetője, vasárnap éjfélig tartózkodott a hármas üzem dolgozó' között. Ellenőrzése során sok apróbb, a kenyér minőségét nagyon befo’yásoló — h5bá* talált, amelyeket sürgősen meg kell szüntet nünk! Elsősorban arra törekszünk, hogy telepvezetőink legyenek üzemük gazdái, tart sanak szigorú fegyc’met, követe1; ék meg r lelkiismeretes munkát! Ennek érdekéb" még az áthelyezésektől, e'bocsátásoktól sen riadunk vissza. Vállalatunk vezetősége a cikkben foglal takat gondosan tanulmányozta és levon* a szükséges következtetéseket. A fogyaszt'; közönség kívánságának mindenképpen ele get kell tennünk, de ezt csak közös erőve'' a malomiparral szorosan összefogva tudju1 elérni. Műszaki vezetésünk állandóan ellen őrzi az üzemek munkáját. .ROMÁNC FERENC igazgató Kicserélik a síneket a Rákóczi úton $ Már régen kikopott és kicserélésre várt a Rákóczi-úti villamos sínpár egy szakasza. Hétfőn este hét órakor pályamunkások érkeztek erre a részre és munkához láttak. Az a feladatuk, hogy a kopás által veszélyessé vált területen újra cseréljék ki a régi síneket, és tizenhét órai munka után ismét indítsák meg a fő- i Idén kevesebb a szálastakar- pályaudvar felé a villamos- fmány, mint az elmúlt eszten- kocsí forgalmat. időben. Az első kaszálás bő A munkát ma, hatodikén i termést hozott, a második délben fejezik be. Eddig az i azonban úgyszólván csak rö- időpontig autóbuszok szállít- évid, száraz cérnaszólszerű fűjük az említett útvonalon az bosszantotta a £jazdalkodó~ utasokat. 0 kát. Érthető, hisz akkor volt a Lesz-e elegendő lakármány a télre? Halálos közlekedési baleset a Bartók Béla utcában Halálos-kimenetelű szerencsétlenség történt hétfőn délután két órakor Pécsett, a Bartók Béla utca felső részén. Kiss Sándor 21 éves, hoboli lakos, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat vontatóvezetője a meredek Bartók Béla utcán át tartott a városba. Harminc mázsa kavics volt a vontatón és a két rakodómunkás: Ma- tuca Gyula és Pisch Gyula. A traktor a teherrakomány- nyal 30—35 kilométeres sebességgel gördült lefelé. A vontató bal első kereke nekiütközött az úttesten levő csatornatetőnek és ennek következtében feldobta a traktor elejét és magát a vontatóvezetőt is, aki elveszítette uralmát a gép felett. A traktor átsiklott a baloldali vízfolyó- ba, majd az ott lévő salakon keresztül haladt tovább. Kiss Sándornak nem sikerült visz- szatennie a sebességváltót a legkisebb fokozatú sebességbe. Most már teljes súllyal nytxmta a vontató a traktort keresztbe az úttesten, amíg el nem érte a partot. Itt a vontató kereke már a parton haladt, amikor megbillent a legnagyobb szárazság, amikor legjobban kellett vo'na,az eső. Nagy veszteség adódott ebből, mert a második kaszálás aránylag jó termést hozott volna. így mondhatnánk: egy kaszálás teljesen kimaradt ebben az esztendőben. Aggasztó, hogy ennek ellenére még most sem gondos- 1 kodnak a gazdák az állatok té- takarmányáról.' Sok helyütt még mindig petrencék- ' iaen ázik az értékes takarmány * a réteken. A termelőszövetke 'zetek pedig két-három százalékát silózták be annak a 'mennyiségnek, amelyet a gaz- ' dasági év elején beterveztek. 1 Más szóval az a helyzet, hogy ' most még bőven van takar- [mány és kevesen gondolnak [arra, mit etetnek majd a tél végén. I Mulasztás az is, hogy a köz> ségek vajmi keveset törődnek a kaszálók gondozásával, gyomtalanításával, talajerő (pótlásával. Pedig ha a megye I területén csak két mázsával [ emelnék egy hold kaszáló ho> zamát, ezzel a többlettel kö- (zel 13.000 szarvasmarha évi i takarmányszükségletét biztosí- ? tanánk. Nagy a szegénység az utóbb! napokban a rémhírterjesztők konyháján. Legalábbis erre enged következtetni néhány újabb készítményük. Letűnt volna az időszak, amikor egy ötletből tíz rémhírre Is futotta, méghozzá olyanokra, amit — ha ideig-óráig is —, magához vett az átlagemberek jelentős része? Fogytán a készlet, mert ml másra lehet gondolni, amikor ilyeneket hallani: „Nagy tüntetés volt Prágában a Szovjetunió ellen, amikor Hruscsovék ott jártak". Ez bizony csaknem teljesen Igaz, csupán egy szót változtattak a konyhán. Az eredetileg szereplő mellett szót, felcserélték az „ellen"-nel. Hát ez óriási! Tovább. „A párt megváltoztatta véleményét az októberi események értékeléséről az országos pártérte- kczleten. Kiderült, hogy nem ellen forradalom volt, hanem nemzeti felkelés". Mi? Ez nem igaz? Na ugye. Mégtovább. „Már Tolnay Klárit is letartóztatták, már ő Is ellenforradalmár, pedl^... pedig kitüntetéseket Is kapott". Ez sem igaz? Számit Is valamit. Elvégre nem mindenki olvassa a Népszabadságot, meg a Film- Színház-Muzsika című lapot, hogy megtudja a hír ellenkezőjét. Ilyenekkel lehet találkozni, mint legújabb „szenzációkkal". Mindegy. Elvégre nem szégyen a szegénység, csak kellemetlen. traktor és Kiss Sándor lezu hant. Ebben a pillanatban maga a traktor a partnak borult. A vontatóvezető súlyos sérülésébe a helyszínen néhány percen belül meghalt Szerencsére a két rakodómunkásnak nem történt baja. A szerencsétlenség a 44. számú ház előtt zajlott le. A vontatóvezetőt hétfőn p kora délelőtti órában az Ágoston templom környékén már figyelmeztette egy rendőr a gyorshajtásért és elkérte tőlr az 1-es számú ellenőrzőlapját A figyelmeztetés és a jó szó nem használt s Kiss Sándor délután sajnos az életével fizetett; Másodvzóá a város peremén.,. Élesen csöngött a szerkesztőség telefonja. — Itt Kasza Lajos beszél, a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 7-es számú üzletének vezetője. Kertváros lakossága nevében nagyon szépen köszönöm a „Dunántúli Napló“- nak, hogy július 4-i cikke nyomán a bolt előtti úttestet portall tanították. És öröm- 2mel közlöm azt is, ,hogy Kertvárosban |itnár van víz. (I Befejezzük a beszélgetést és elindu- # lók ismét bolyonga- ini a város peremén..; (l Beszélgetek az emberekkel és azt látom, (ihogy még mindig' 11 vannak megoldat! an 11 kertvárosi ■ problé- 5 mák. A legnagyobb (I probléma, hogy en- únek a gyors ütemben fejlődő városrésznek, . i még most sincs postahivatala. 2 Pedig a pécsi pos- 2 taigazgatóság már 2 július 17-én elké- « szítette a 7-es számú fűszerüzlet raktárának postahelyiséggé történő átalakítási vázrajzát és költség- vetését. Ezt a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat elfogadta és azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy az általa vállalt 20 000 forint hitelösz- szeget biztosítsa, annál is inkább, mert a 14 000 forint többletösszeget a posta fedezi. Július 30-án a vállalat arról értesítette a postaigaz. gatóságot, hogy a városi tanács tervosztálya, illetve kereskedelmi és ipari osztálya nem akarja a 20 000 forintot megadni, pedig az üzletnek szüksége lenne nagyobb raktárhelyiségre, több árut tudna tárolni a kertvárosi dolgozóknak és végre megoldódna a kertvárosi posta problémája is. — „Amint a 20 000 forintot a tanács biztosítja — mondja dr. Komondy Andor postaigazgató, — az építést és átalakítást megkezdjük s a lehető legrövidebb időn belül be is fejezzük“. Most már nem a postán, hanem a városi tanácson múlik, hogy lesz-e és mikor lesz postahivatala Kertvárosnak. És még sok minden múlik a tanácson. Többek között az is, hogy portala- nítsa a Táncsics Mihály utcát. „Az utca mindenegyes házában gyerek van — írja levelében Kuckó Vendelné és Marton- né — egészségüket veszélyezteti az, hogy a szennylefolyók nem működnek. Az utcán térdig érő a por, e miatt sem nappal, sem éjjel szellőztetni nem lehet. A járdán életveszélyes a közlekedés, főleg a gyermekeknek, mert ott kerékpárosok közlekednek.” Bizony jó lenne, ha égy-egy rendőrjárör időnként végigsétálna a Táncsics Mihály utcán. És mi lenne, ha a Pécsi Köztisztasági és Útfenntartó Vállalat portalanítana; ha a Pécsi Vendéglátó Vállalat cukrászdát létesítene; ha a MO- KÉP mozit építene; ha társadalmi munkában kultúrotthont létesítenének; ha a városi tanács egészségügyi osztálya nagy orvosi rendelőről gondoskodna; ha a postaigazgatóság több nyilvános telefonállomást állítana fel; ha a Közlekedési Vállalat megnagyobbítaná a fedett várótermet és piaci napokon sűrűbb autóbusz járatot inditana; ha a városi tanács a Megyei Kórház sarkáról más helyre telepítené a cigányokat, ha a Sátortábor évszázados gesztenyefái alá padokat helyeznének és ezt a gyönyörű árnyas területet parkíroznák? Kertváros lakóinak lenne szórakozási lehetőségük és megelé- gedettebbek len nének. Pusztai József Az értelmiségről és kulturális politikánkról címmel a Népszabadság vasárnapi számában Kállai Gyula elvtárs írása jelent meg. Ügy vélem, hogy mindazok, akik kulturális életünk egyik vagy másik területén dolgoznak, örömmel olvasták a cikket. Azért örömmel, mert világosan és félreérthetetlenül választ adott jónéhány kérdésre. Nem kétséges, hogy az ellenforradalom kultúréletünl. területén is rést ütött. Ha sorra vennénk akár az irodalom, akár a képzőművészet, vagy bármely má.s kuitárterületet, mindenütt megtaláljuk az ellenforradalomnak „köszönhető” káros következményeket. Sokan mondják, hogy a gazdasági konszolidáció után miért nem értünk már el hasonló, konszolidációt kulturális téren? S türelmetlenkednek, sürgetik a gyorsabb előrehaladást. S igazuk van! Ezen a területen tartja még ma gát leginkább a polgári, dekadens nézet, a sovinizmus, a revizionlzmus. De amikor a hibák gyorsabb kijav’ta- sáért tevékenykedünk és szólunk, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a túlzott türelmetlenség nem használ, hanem árt kultúrpolitikánknak. A Magyar Dolgozók Pártja alapjaiban helyesen irá nyitotta kultúrpolitikánkat. A magyar nép történelme ben most először mondhatjuk el, hogy huzamosabb id': át sokat tettünk népünk fejlődése, művelődése érdek ben. Sok példát lehetne találni ennek bizonyítására, Jeteteket lehetne írni róla. De most nem az a célunk. hor dicshimnuszokat zengjünk elért eredményeinkről, azo ról, amelyek a napnál is világosabbak, amelyeket iind józanul gondolkodó embernek el kell ismernie Célún most az: megtalálni azt az utat. ahol mindenféle ellet séges áramlatot visszaverve szabadabb teret engedi” azok számára, akik becsülettel kívánják szolgálni a n •; ügyét. Csak egyet lehet érteni Kállai Gyula elvtárs cikké nek azon állításával, hogy „A Magyar Dolgozók Pár’ vezetősége, túlbecsülve a szocializmus egyéb területeii elért eredményeket, a kultúra, az irodalom és művészi területén is hasonló gyors sikereket akart elérni. Ezért nagyfokú türelmetlenséget tanúsított a még nem szocia lista-realista tartalmú művekkel szemben.’’ Ezek a hibá valóban megtalálhatók voltak, s akarva-akaratlanul :i ellenforradalom után is hajlamosak voltunk arra, hoc kulturális életünkben türelmetlenkedjünk, nem számok - a reális lehetőségekkel, gyorsabb ütemű előrehalad’-, diktáljunk. Félreértés ne essen: nem arról van szó, hop hagyjuk művészeinket a „nyugodt tespedésben” min■. addig, míg maguktól meg nem találják fejlődésük helye irányát. Nem, erről szó sincsen. Mi a párt és állami irá nyitásból a jövőben sem engedünk egy jottányit ser,. arra törekszünk, hogy az irodalom és művészet segíts• népünk boldogulásáért vívott mindennapi munkáját, szói gólja a szocialista építés érdekeit. S ha ez a célunk, ak kor az is világos, hogy a legnagyobb segítséget és legt obi támogatást a szocialista-realista művészeknek és müvek nek nyújtjuk és leleplezzük és elítéljük a fejlődést gátló és .azzal szemben álló műveket. Ennek a célnak elérésére azonban nem türelmetlenségre, hanem nagyfokú türelme: ségre van szükségünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem akar és nem is fog abba a hibába esni, amelybe az MDP ezen a terű létén esett. Nem lehet a kulturális életet a gazdasági élettel úgy összehasonlítani, hogy például: lám ez a gyár már leszorította az önköltségét a tervezett alá — tehát jól dolgozott — s íme az irodalom, még mindig nem produkált elég, a mai élettel foglalkozó szocialista-realista művet, tehát alapjában baj van az írókkal. Persze, az egyáltalán nem örvendetes, hogy művészeink még nem ocsúdtak^ fel, hogy többségük még nem jelentkezett helyesen állástfoglaló művel. De káros és hibás az a nézet is. amely ezért vészharangot kongat kulturális életünk felett. Mi tehát a tennivaló annak érdekében, hogy következetesen kitartva a párt és az állam irányító szerepének igenlése mellett, íróinkat, művészeinket — a türelmetlenség hibáját elkerülve — hozzásegítsük helyes állás- foglalásuk mielőbbi kialakításához? Kállai elvtárs ezt a feladatot így jelöli meg: „Az új irányítási módszer alapjául elsősorban a művészek eszmei-politikai nevelését müveik marxista bírálatát, a művészi alkotómunka sajátságainak messzemenő figyelembevételét tekintjük”. S ez a helyes út. Művészeink munkáját nem a ledorongolás hanem a segítségnyújtás szellemében bírálni. S ne vegyük el egyetlen olyan művésznek sem kedvét az alkotástól, aki még nem értette meg teljesen a szocialista realizmus célkitűzéseit, de velünk együttműködni kíván. A múltban bizony nem egy esetben — éppen türelmetlenségünkből fakadóan — nem segítettük, hanem sanda szemmel néztünk az ilyen művészekre, s ezzel azt értük el, hogy elzártuk fejlődésüket, illetve fejlődésük reakciós irányba kanyarodott. Kulturális életünkben az eddigieknél gyorsabb előrehaladást tehát nem a türelmetlenség, hanem a segítség- nyújtás talaján állva tudunk elérni. A párt, az állam minden tőle telhető segítséget megad kultúrmunkásaink- nak tevékenységükhöz. Ez azonban csak az egyik oldala a dolognak, s mint mondatni szokás — „a vásár kettőn áll”. Művészeinknek is számot kell vetniök önmagukkal, el kell határozniok hovatartozásukat, állást kell foglal- níok, s állásfoglalásukat müvekben, alkotásokban kell kifejezésre juttatniuk. Természetes, hogy ez nem megy máról holnapra. Elmélyült alkotáshoz idő kell. Kinek több, kinek kevesebb idő szükséges önmaga megvizsgálásához, állásfoglalásának eldöntéséhez. Miben kell egyetérteni? Kállai Gyula elvtárs így határozza meg: „Kultúránk tartalmát tekintve mi továbbra is azt a célt tűzzük magunk elé, hogy az szocialista legyen, nevelje a doloo zókat a proletárinterhiacionalizmus magasztos eszméinek szellemében, összhangban kultúránk haladó hagyományaival, segítse a népben elmélyíteni a szocialista haza iránti szeretetet és tanítsa gyűlölni azokat, akik a nemzeti érzést, a hazafiság fogalmát sötét céljaik érdekében nacionalista uszításra használják fel a kultúrában és egyebütt’ Bizonyos, hogy hazáját szerető ember ezekkel a célokkal egyetért. S ha egyetért, akkor tudásának megfelelő mértékben lásson hozzá inkább még ma, mint holnap az alkotáshoz. GARAY FERENC Megnyílt a ««Rigó Jancsi" A Pécsi Vendéglátó Vállalat az Alkotmány utcai „Bástya" vendéglő helyiségét 35 000 forintos beruházási költséggel átalakíttatta, kifestette és itt megnyitotta 34-es számú cukrászdáját és eszpresszóját: a „Rigó Jancsi”-t. A vállalat cukrászüzemei közül csak itt készülnek a finom, tejszinhabos sütemények: Rigó Jancsi, sarokház, indiá- ner, csoki fánk, extra sütemények: bohém-szelet, legyező torta, francia krémes. albán torta. A „Rigó Jancsi” hétfő kivételével minden nap reggel fél 8 órától este 10-ig tart nyitva.
