Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-24 / 198. szám

1951 AUGUSZTUS 24 NAPLÖ 9 Túlhaladták a félezer métert a hosszúhetényi légakna mélyítői Ebben az évben a beruházási feszegek hiánya miatt a hosz- szúhetényi iker aknák mélyítői csak az egyik aknát, a légak­nát mélyítik. A légakna mély­sége a múlt hónapban érte el a félezer métert, jelenleg 516 méter mély. Az aknamélyítők a terv szerint a hónap végére érik el a II. szinti rakodó el­készítéséhez szükséges mélysé­get. Ezzel a légakna mélyíté­se egyelőre be is fejeződik, csupán az akinazsompot keli még elkészíteni. Az aknamélyítés befejezté­vel a légakna mélyítői az ak­narakodó készítéséhez fognak. Ezzel a munkával október kö­zepéig szeretnének elkészülni, mert ezután nagyon nagy ■» munka következik; A hosszú- f hetényi légakna I. és II. szint­jét ugyanis körülbelül 1700 méter hosszú, 3,5 méter át­mérőjű vágattal össze kell köt­ni a vasasi Petőfi-akna VIII. illetve IX. szintjével. A szál­lítás meggyorsítása érdekében — hogy a vágabhajtás megfe­lelő ütemben haladhasson — áttérnek a jelenlegi un. bö- dönyszállításról a kasszállítás­ra is. A 75 hosszúhetényl aknamé­lyítőre tehát a csökkentett üte­mű beruházásók ellenére nagy feladatok várnak. Megvalósítá­suk sok erőfeszítést követel, különösen most, hogy Hosszú- hetényben is felbukkant a bá­nyászok legnagyobb ellensége, 5 Egy vagon 2 savanyúság télre A Pécs és Vidéke Körzeti, i1 Földművesszövetkezet eddig, Mohácsról vagy Szigetvárról, Az szállította a savanyúságot ősz-4 A TANULSÁG hívta fel a figyelmüket, óvóintézkedéseket rögtön meg­tették s most várják a Bánya­műszaki Felügyelőséget, hogy meghatározza, milyen módon dolgozhatnak tovább. A 401 méter mély szállító aknában jelenleg 225 méter magas vízoszlop van. A felszín­től 170 méter mélyen felsze­relt szivattyú biztosítja, hogy ennél magasabbra ne emelked­jen. Ez a hatalmas vízmennyi­ség a szakemberek szerint nem hat károsan az aknára, mert a víz tiszta, s aránylag savmentes. Az aknamélyítők \— ahogyan ürülnek szeretnék, ha a légakna elké-?tóroló edények a metán. Néhány nappal ez- aia « icgaiuia előtt az akna talpon vették szításé után itt folytathatnák 5 .. észre, a bugyborékoló talpvíz a munkát. fto szel és télen. A szállítás nagyi gondokat okozott, mert leg-4 többször nem volt elegendő edény. Most ezen úgy igyekez- nek segíteni, hogy maguk gondoskodnak a körzet sava- 4 nyúság-ellátásáról. Már kibe- reltek Mecsekalján egy pincét 4 havi 400 forintért, ahol a sa- <• vanyúságot tárolják. Uborkától paprikát és káposztát savanyí-<> tanak egy teljes vagonnal. A 4 tartósításhoz a felvásárlást f már megkezdték. Azt is terv­bevették, hogy folyamatosan majd a újra meg­töltik azokat. |;A közlekedési balesetek oka: nem tartják be a KRESZ-t Köszönet jí A közúti forgalom növeke- „ Ldé6ével növekedett a baleseti O dZOVjefliniOnaKd, veszély is. A közúti balesetek A pécsi fűtőház MSZMP okait vizsgálva megállapítható, • T-T _____ís v hogy azok nem csupán a meg­t tn övk7dettforgaTomlövetFel­es a létszámába tartozó ősz- hanem legtöbb eßetben gondatlanságból, ittasságból, fegyelmezetlenségből erednek. segített elnyomni az impe­rialisták és azok magyar- országi ügynökei által szer­vezett ellenforradalmat 3. Minden segítséget meg­zottabban tiltakozásunkat fe­jezzük ki az ENSZ ötös bi­zottságának hamis adatokra (i Ezért határoztuk el, hogy na­alapozott jelentése és a „ma- . i pirendre tűzzük az autóköz- gyar kérdés” napirendre tű- {i lekedési vállalatok ezirányú zése -’’«'n. munkájának vizsgálatát. A 15­1. - '■‘■■uWkozunk a hazánk ,1 én megtartott értekezletre meg bcáuj«-.„e való beavatkozás (i hívtuk az érdekelt vállalatok ellen. |l ü. h.-elnökeit és igazgatóit, 2. Kösaönetünket fejezzük 4 valamint a megyei tanács köz­ki a Szovjetuniónak, hogy } lekedési osztályának és a me­gyei rendőrkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának vezetőit b 11 Bakán József elvtárs, az adunk az MSZMP-nek és <> AKIG igazgatója, valamint a Kádár elvtárs által szerve- 4 területi bizottság brigádjának zett forradalmi munkás-pa- i> számoltak be az érde­raszt kormánynak. ''~'L “ Követeljük az _____| hogy u tasítsa vissza a nyu- (tszámáról, azok okairól. Ki- gatra szökött hazaárulók <1 tűnt, hogy a baleseteket nem alaptalan vallomásaira ala- (t a gépjárművek fokozott mér­tékben való bevonása a köz­úti forgalomba, hanem legtöbb esetben a KRESZ be nem tar- i> tása okozza Ezzel kapcsolat- 4 ban felvetődött az oktatás Lengyel V6IUf6Q6k PÉCS6tt| ^S^S^valanünt^0!™ Szombaton délelőtt lengyel { tel&ségrevonás kérdése, az ok- földművesszövetkezeti vendé-* tatáff61 Tal6 elmaradások gek érkeznek Pécsbe. Az öt- f miatt tagú küldöttség vezetője a len- . A statisztikai adatokból gyei fogyasztási szövetkezetek \ megállapítható, hogy a leg­A közúti baleset oka lehet a gépkocsivezetők rendszeres és huzamos időn át való túl­óráztatása is. A jelenlevők, miután hangsúlyozták, hogy mennyire szükségesnek és hasznosnak tartják az ilyen és ehhez hasonló megbeszélé­seket, az alábbi határozati ja­vaslatot tették, illetve fogad­ták el: 1. A TB. javasolja, hogy a rendőrség közlekedés- rendészeti osztálya a múltban jól bevált társadalmi ellenőr­zést ismét szervezze meg. Eh­hez a TB, a szakszervezeti bi­zottságok, valamint az érde­kelt vállalatok vezetői nyújt­sanak hathatós segítséget. A TB javasolja a Pe­dagógus Szakszervezet TB-nek, valamint a megyei és városi tanácsok művelődési b) A vállalatok fotó-szak­körei a balesetekről készítse­nek helyszíni felvételeket és azt használják fel szemlélte­tésre. Ugyanerre a célra hasz­nálják fel a hangoshíradókat is. c) Az üzemi bizottságok a munkavédelmi felelősöket, va­lamint a vállalatok munkavé­delmi megbízottait rendszere­sen, de legalább félévenként ü. b. ülésen számoltassák be a közlekedési balesetek alaku­lásáról. Zsifkovies György tb.-elnök K. László vájárt elbocsá­tották a bányából. Az egyszerűnek látszó eset bonyolult helyzetet takar. K. László egy volt uradalmi cseléd fia. Alig tíz éves ko­rában apja mellett dolgozott. A bányászmesterséget tizen­ötéves fejjel takarítófiúként kezdte. Itt kapta az első po­fonokat: az egyik sztrájk után a csendőrök a gyereke­ket is összeszedtek, a hosz- szú folyosón szembeállítot­ták őket és egymást kelleti pofozniok. Vájár lett. jó szakmunkás. A felszabadulás után belépett a kommunista pártba, később azonban tag­sági könyve eltűnt. A múlt évben kérte felvételét a pártba. Nos, ez az ember október­ben, novemberben elkövetett hibákat. Nem volt vezető, nem volt szervező, még a fő hangosok közé sem tartozott. „Járatta a száját” — évek­kel ezelőtt is, erről ismerték — tett bizonyos kijelentést a pártról, egyes kommunisták­ról. „Nem gondoltam komo­lyan és csak baráti körben beszéltem...” — védekezett a fegyelmi vizsgálatnál. „Hő- bölgése” semmi esetre sem válik dicséretére. Sőt! A kü­lönböző okokra, körülmé­nyekre való hivatkozása sem más, mint a tények bizonyos ellensúlyozása, a felelősség alóli kibúvás keresése. Egyet­len „mentsége”, hogy elisme­ri tettét, semmit sem tagad le. K. Lászlót ezért bocsátot­ták el. Közel bárom hónapja mun- kanélkül van. Alkalmi mun­kából, vagonkirakásból tart­ja el feleségét,, három gyere­két. Apránkint eladogatja bútorát. Számtalanszor pró« bálkozott, mlndenfitt elutasi« tották. „Sajnos, nem alkat« mázhatjuk.... ” — mondták, amikor őszintén ismertette, miért nincs munkája. Fele­sége munkakönyvét váltott ki, de őt sem kiséri szeren­cse: férje tette miatt ő sem kap munkát. Ez felel meg a párt poll« Ilkájának? Ez a proletárdik­tatúra helyes értelmezése? Semmi esetre sem! K. László vétett a munkáshatalom, sa­ját osztálya ellen. De főben­járó bűnt nem követett el, hisz a bíróság, amely felleb­bezését tárgyalta, csupán a korábbi határozatot erősí­tette meg. Most nem vitat­juk az elbocsátás helyessé­gét, bár itt is inkább alkal­mazhatták volna a szigorú megrovás, esetleg alacso­nyabb munkakörbe való he­lyezés büntetését. Az élet­hez azonban joga van, hogy családját eltarthassa, gyer­mekeit felnevelhesse, s ha tudja, ha akarja, munkájá­val kijavíthassa botlását. Ehhez pedig munkalehető­ségre van szüksége. Az osztályharcnak törvé­nyei vannak. Nem ad és nem adhat felmentést sem­milyen bűn alól, nem vé­delmez senkit sem, ha a nép hatalmára emeli kezét. Ez a törvény azt mondja: kímé­letlen keménységet tanúsít­sunk az osztályellenséggcl, a fegyveres provokátorokkal, a szellemi előkészítőkkel szemben; kommunista éber­séget, megértést a kisembe­rekkel szemben, akik a ne­héz napokban eltévclycdtck. Ez a párt politikája, s az ügy tanulsága. (BOCZ) 2. ,i kelt autóközlekedési vállalatok osztályának, hogy az oktatási f ENSZ-től I munkájáról, a közúti balesetek évben foglalkozzanak a közle-f _ _ ___’ S7imirni ví_ kedésrendészeti oktatással, < \A sütőipari vállalaton múlik | Dolgozzák fel a száraz kenyeret! Áldatlan állapot a pozott sát jelentés megtárgyalá- A pécsi fűtőház összes dolgozó!. országos központjának elnöke. A lengyel elvtársak a bara-! nyal MÉSZÖV vendégeként< szombaton meglátogatják a bo­ly! körzeti földművesszövetke- J zetet, a mohács! méhész szak-J szövetkezetei és a villányi * földművesazövetkezetet. több baleset. gyorshajtásból és ittasságból ered. Példaként felvetődött a. 25-ös AKÖV dombóvári főnökségének ügye, ahol a legtöbb baleset adó­dott — ugyancsak ittasságból. A főnökség vezetője is ittas- san karambolozott. az AK.IQ és a közlekedésrendészet — közös rendezésében féléven­ként széleskörű balesetelhárí­tási ankétot tart, ahol az AKIG legjobb vállalatának átadják a három szerv közös vándorzász­laját és jutalmát A Az AKIG vállalatai és < üzemi bizottságai ren-1 előzzenek ebben az évben bal- ( esetelhárítási kiállítást I már bosszúsághoz, 1 vagy egyenesen élé­amelyhez az illetékes szervek * J kereskedelemben minden segítséget megadnak. ||tiem egyszer vezetett 9 A TB, az AKIG és közlekedésrendészet. ­gedetlenséghez, hogy a boltvezetők félnek a túlrendeléstől. — Ezért legtöbbször in­kább valamivel a szükséglet alatt ren­delnek, nehogy az áru a nyakukon ma­radjon vagy megro­moljon és nekik kell­jen megfizetni. Külő- * v i (nősen érezteti ea a A balesetelhántás er- hatását a kenyérren­dekében: 4 delésnél. a) A vállalati oktatást rend-f Itt ugyanis a hely­szeressé tesszük és az arról tá- f zet a következő, volmaradókat a vállalatvezető A boltvezető az elő­vonja felelősségre. f ző napi fogyasztás 5. fi gy elembevételével lerendel két mázsa kenyeret. A háziasz- szonyok azonban ezt nem veszik figyelem­be és mintha össze­beszéltek volna, töb­ben is tésztanapot tártanak. Summa- summárum a boltve­zetőnek megmarad ötven kiló kenyere. Az érvényben lévő rendelkezések értel­mében — a fogyasz­tás túlértékelése és túlrendelés miatt — az összeget a számlá­jára . írják és a saját, zsebéből kénytelen kifizetni, mivel nincs lehetőség arra, hogy a száraz kenyeret más módon értékesít­sék. Ezért nem egy­szer megesett már, hogy a megmaradt száraz kenyeret hat kereskedő inas és bolti alkalmazott sze­letelte apróra. Ga­rázsban szárították és kézzel darálták le morzsának. S ez még a jobbik eset; Leg­többször megpenésze- sedett a megmaradt kenyér és ki kellett dobni. A megoldást min­denütt az országban megtalálták már, csupán Pécsett késle­kednek vele a Sütő­ipari Vállalatnál; — Másutt ugyanis a megmaradt száraz kenyeret a sütőüzem visszaveszi, morzsát készít belőle és igy kerül újra a keres­kedelemhez. Sem az állam, sem a lakos­ság nem károsul, de még csak a boltveze­tőnek sem kell meg­fizetnie a száraz ke­nyér árát. Ideje lenne már, hogy a Pécsi Sütőipa­ri Vállalat is gondol­kodna a száraz ke­nyér feldolgozásáról, hogy a boltosokat ne rémítse el a megren­deléseknél a túlren­delés veszélye, és ne ismétlődjenek meg olyan esetek, amikor a fél városban nem lehet kenyeret kapni. odhcíépcscíhnoJc! A „GAZDA n Ezen az emberen tervszer segíteni akartam. Ismertem. Azt hiszem, két esztendeje már, amikor Kom­lón, a Fekete Gyémánt ven­déglő avatásánál találkoztunk először. Öt is meghívták az avatásra, mint a város köztisz­teletben álló polgárát, a jóne­vű orvost, aki amellett sze­rény, csendes egyéniség. Va­lamiképpen melléje kerültem az asztalnál. Iszogattunk, ön­gyújtójából tüzet adott s így szólt: — Nézd barátom, itt aztán lehet mit írni. Egyszer be­jössz hozzám a rendelőbe, meglátod az embereket, hogy jönnek hozzám. Szeretnek, tisztelnek, bíznak bennem. És ez jól esik... Barna, kerekarcú, simára fésült, középtermetű férfi volt az orvos. Csupán az tűnt föl, hogy az ujjaival minduntalan idegesen játszadozott és ha te­nyerét néha-néha egy pilla­natra pihentette d fehér ab­roszon. az ujjal akkor is re­megtek. Ahogy a hangulat emelke­dett, egyre sűrűbben emelget­tük a poharat, a szeme csil­logott az italtól. Később fel« állít — Ha egyszer erre jársz, nézzél be hozzám! Itt lakom szemben, látod? S kimutatott az egyik kö- könyösi bérházra. Kedvező véleményt formál­tam erről az emberről, már az első látásra is. Azt hiszem egy hónap elmúltával ismét Komlón jártam. Fölmentem a bérház lépcsőjén, megtaláltam az ajtót, rajta a táblát: „Dr. Horváth Géza orvos’1. A hosz- szú csengetésre senki nem nyit ajtót. Egy asszony föl­kiált a lépcsőházból: — A doktorék nincsenek otthon! Miért keresi? Lent a kapuban részleteseb­ben elmagyarázta, mint afféle „jólértesülH’, hogy Horváthék- nál nagy baj van ám, mert a szegény asszony öngyilkos lett, majdnem belehalt, de a kórházban kikurálják belőle a mérget. — ;.. Mert ugye, manap­ság a férfinépség sírbavisziaz asszonyokat... Az én uram is hallja ..; S véget nem érő mesébe kezdett, hogy az ura nőzik. meg iszik, hát a doktor sem volt különb, mór mint a Hor­váth doktor. Megdöbbentett a dolog. A Horváth nőzne, in­na? És ez a családi tragédia? Elmúlt talán egy esztendő ís, amikor Horváthtal ismét találkoztam. Sűrű ólmos eső esett, november vége volt, az emberek fázósan, behúzott nyakkal siettek hazafelé a ké­ső éjszakában. A Pannonia- pince lejáratánál egy bőrkabá­tos férfit pillantottam meg. Háttal támaszkodott a falnak, feje mellére bukott, a gallér­tól elálló nyakába folyt az ereszről leömlő esővíz. — Mi van veled, Doktor? — kérdeztem tőle, aztán le­húztam a lépcsölejdrathoz az eső elől. — Hogy velem mi van?! Mi van velem? Velem...!? Már. ordított a keserűségtől és egyre csak azt hajtogatta cinikus sértődöttséggel: „Ve­lem?! Velem!? Letámogattam a lépcsőn, két duplát kértem s a kívül- belül elázott doktort leültettem egy székre. Csak a kockacuk­rot rágta el, a feketét érin­tetlenül hagyta. Most nem hangoskodott, hanem zavaros szemeit rámemelte és motyo­gott: — ...A Horváth már nem kell senkinek ... Nem vagyok doktor...! Érted? Nem va­gyok doktor! S akkor hangosan felneve­tett Gúnyosan, szinte eszelő- s«n a szeme parázslóit o düh­től. — Becsapta . hát most ők is becsapta. la .., ha. :-, haí ,; s ha , m S ráejtette fejét az asz­talra — elaludt. Másnap bejártam Kordiát Orvosokkal, bányászokkal, párttitkárokkal, asszonyokkal beszéltem: Horváth doktor — csaló! Ez volt a vélemény. Hor­váth becsapta az egész vá­rost. Diplomá ja soha nem volt, valamikor régen, állítólag Zágrábban hallgatott néhány félévet az egyetemen, több semmi. S Komlón — főorvos lett. .. i Rájöttek a csalásra, azoúnal kitették állasából. De még örülhetett, hogy igy meg­úszta, mert Horváthnak már volt más is a füle mögött: hatszor volt büntetve csalá­sért, okirathamisításért és egyebekért. Horváihettől kezdve egyre jobban züllött. Nem volt olyan éjszaka, hogy akár a Pannó­niában, akár az Oázisban, vagy valamelyik másik mula­tóhelyen meg ne fordult vol­na. Társasága: stricik, vagá­nyok, utcalányok. Akik pedig szívesen tömjénezték Hor- váthot, jnert elvégre mégis csak „orvos”, ö lett a társa­sig kedvence. Én emlékszem rá, abban az időben ahány vrostituájt vaay vagány be­került a rendőrségre razzia, vagy akór ciyői-efetí büncsc- lekmén'i '-•vén. m-jdnem ki­vétel nélkül mind ismerték a doktort. így: sss A Géza? Jó pofa! Va­gány gyerek! Klassz srác! Csi­nos fiú! A. Gézuka csodás fiú!.:-, Stbi-.: stbiít S a „Gézuka” züllött. , Mi­ből? Az urániumbányában dolgozott, nem tudom már pontosan milyen beosztásban, de annyit tudok, hogy nem lapátolt. S keresett is szépen.. Állítólag három-három és fél­ezret is megkapott havonta. Amikor az ellenforradalom „átveszi” a hatalmat az el­múlt őszön, Horváthról még édes-keveset hallani. Hanem november negye­diké után Horváth „doktor” a mecseki „fegyveresek“ pa­rancsnoka lett. Az isten a megmondhatója, hogy hogyan? Már a megbízatását illetően persze, mert egyébként nem lepődtünk meg, hogy Horváth végül is a Mecseken kötött ki mint parancsnok, hogy bosz- szút álljon a rendszeren, az őt ért „igazságtalanság’ miatt. Horváth tehát, vagyis a „Gazda”, néhányszáz fiatal­embert, — nagyrészük szö­kött rabokat, — a kezében tartott. Az ő irányítása alatt működő fegyveres ellenforra­dalmárok támadták meg a vidéki rendőrőrsöket, rabol­ták ki az Üdülőt, lövöldöztek ismeretlen emberekre, akik abban az időben esetleg föl­merészkedtek a Tettyéig, de végül már egymást gyilkol­ták. Az apátvarasdi ellenfor­radalmatok tárgyalásán el­mondották a vádlottak, hoot! a „Gazda? később már fegy­verrel fenyegette a banda tagjait, ha szökni próbálnak. Fenyegetését beváltotta: „had­bírósága” halálraítélt két fiút. mert szökni akartak. Novemberben két összekötö­zött fiút találtak a rendőrök az Üdülő környékén, — tár- kőlövéssel. A „Gazda” dol­gozott . Amikor már égett a talaj a lába alatt, szorult a hurok a nyaka körül, — akkor vagy negyvened magával Jugoszlá viába szökött, útközben föl­pakolva értékes gyógyszerek­kel. Több gyilkosság terhelné a lelkiismeretét, ha—lenne lel­kiismerete. De nincs. Végig- szélhámoskodta az ország városait s amikor ütött az ő órájuk, akkor, — ezen aztán nem is csodálkoztunk, — fegyvert fogott a kezébe s ez­zel végérvényesen föltette ed­digi tetteire az alávalóság és az ocsmányság koronáját. Hogy miért mondom el mindezt tíz hónap elmúltá­val? Miért teregetem ki októ­ber—november szennyeseit? Azért, mert teregetik Nyuga­ton is. Az ENSZ ötös bizottsá­ga most állította össze jelen* tését, a magyarországi „sza­badságharcról”. Hát csak ezért. Hogy láei suk, kik voltak a szabadság „hősei?' (RAB)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom