Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-19 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNANT0LI NAPLÓ Ä MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM ARA: 80 FILLÉR HÉTFŐ, 1957 AUGUSZTUS 19 Alkotmányunk ünnepére Idén nyolcadszor ünnepeljük a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Nyolc esztendővel ezelőtt a párt kezdeményezésére folytatott vita után népünk elfogadta, magáénak ismerte el az alkotmányt, amely a forradalom győzelme utáni viszonyokat fejezte ki hazánkban, előrevetítve egyúttal azt is, hogy országunk milyen irányban fejlődik a következő történelmi időszakban. Nyolc év tapaszatalatai elegendők annak megállapításához, hogy az alkotmány helyesen fejezte ki a népünk által elért eredményeket és a jövőt alakító törekvéseket. Azt, hogy a kizsákmányoltak felszabadult dolgozókká váltak a felszabadulás óta, s a maguk kívánságainak, igényeinek megfelelően igyekszenek berendezni hazájukat, amelyet valóban csak a felszabadulás óta nevezhetnek sajátjuknak. 1956. őszén azonban a proletárdiktatúra ellen, a dolgozó nép hatalma, a Népköztársaság ellen indított ellen- forradalmi támadás egyúttal támadás volt az alkotmány ellen is. Kik támadtak ellene"! Talán azok, akik számára az alkotmány a teljes hatalmat biztosítja? Talán azok, akik szamára az alkotmány történelmünk folyamán először biztosította — nemcsak jogszerint, hanem ténylegesen — a munkához való jogot, a pihenéshez és üdüléshez való jo- 9°t?Nem. A dolgozók számára jó volt és jó ma is legfontosabb vonásaiban és tételeiben az alkotmány. Azok támadtak ellene, akiket kizár a hatalom gyakorlásából, mert nem tartoznak a dolgozó osztályok soraiba, azok, akik a munkásosztály győzelme előtt a földeket, a gyárakat bányákat bitorolták, s akiktől mindezeket saját tulajdonába vette a dolgozó nép. dói emlékszünk arra, hogy milyen demagógiával lé- Pett {el, « ellenforradalom. Követelésektől és nagyhangú tgeretektol visszhangzottak az utcák. De mit nyújthatott az ellenforradalom, még ígéretekben is, a népnek? A követeléseket és Ígéreteket összehasonlítva azzal, amit a Ma- .gyar Népköztársaság alkotmánya valóban adott a népnek, i láthatjuk, hogy a nép ellenségei még ígérni is- képtelenek voltak többet, mint amennyit az alkotmány adott. Szólás-, gyülekezési-, sajtár, de méginkább valami „teljes és feltétlen" szabadságot követeltek. Természetesen csak arra voltak jók ezek a követelések, hogy a tömegeket ideig- óráig félrevezethessék. Mégis érdemes megállapítanunk, hogy még ezek a követelések sem tudták „túllicitálni” az alkotmányban már biztosított jogokat. Hiszen — még az MDP felsőbb vezetése által elkövetett hibákat is figye- lembevéve — sohasem volt Magyarországon olyan állam- hatalom, amelynek uralma alatt az egyszerű dolgozók olyan nyíltan és őszintén elmondhatták volna saját véleményüket, beleszólhattak volna az ország ügyeibe, mint népköz- társaságunkban. A magyar nép szabad lett, mert lerázta nyakáról elnyomóit, s nem holmi „teljes és feltétlen’’ szabadságot teremtett magának, hanem olyant, amelynek alapja a kizsákmányolás felszámolása, a volt elnyomók és kizsákmányolok elnyomása. Ez a szabadság a legteljesebb és legszélesebb, de csak úgy tartható fenn, ha korlátokat állít, ha a becsületes dolgozók minden eddiginél szélesebb szabadságjogai védelmében megtiltja azt, hogy egyik ember a másikat kizsákmányolja. A nép szabaddá lett, de megszűnt a kizsákmányolok szabadsága. Így érthetjük meg, hogy kikkel is álltunk szemben, kiknek nem volt elég az alkotmányban biztosított szabadság. A magyar dolgozó nép azonban — újra, másodszor is szovjet segítséggel — leverte a Népköztársaság ellenségeit, s most újra ünnepeljük az alkotmány napját. Idei ünnepünk nagyszabású és egyúttal bensőségesebb, mint a korábbi években volt. Azért van így, mert ma — miután el akarták venni tőlünk — sokkal jobban ismerjük alkgtmá- nyunk értékét és jelentőségét. Sokszor hivatkoztunk rá, sokszor emlegettük, mégis úgy voltunk vele, mint az, aki -sak akkor érti meg, milyen kincs számára az egészség, •imilcor megbetegszik. Az alkotmány ünnepe — hosszú évek hagyományaihoz híven — egyúttal az új kenyér ünnepe is. Véget ért a népünk kenyeréért folytatott egy esztendős küzdelem és az idei búzából sült friss kenyér hirdeti munkánk eredményét. Ünnep ez, mint ahogyan csak másfél évtizeddel ezelőtt is ünnepe volt a szegényparaszt családnak, ha az ínséges tavaszi és nyári hónapok után, amikor kenyér sokszor nem is került az asztalra, végre megszeghették az első kerek kenyeret. Ma már szimbólikus értelmet nyert az ünnep, az új kenyér láttán nem a kiéhezett ember örömét, hanem az eredményesen végzett munka büszkeségét érezzük. Igaz, szinte véletlennek mondhatjuk, hogy a kétféle ünnepnek egy a napja. Mégis, van ennek valami mélyebb értelme. Jog és kenyér egymás mellett — ez jól kifejezi azt a célt, amelyért munkásosztályunk hosszú évtizedeken át küzdött, s amelyet végre elért. Szabadságot szereztünk, s megteremtjük magunknak a jólét feltételeit is, hiszen éppen azért van szüksége a szabadságra a dolgozó népnek, hogy megteremthesse jólétét, hogy munkája gyümölcseit ne vehesse el tőle senki. Vannak és lesznek még, akik szeretnék elvenni népünktől a szabadságot is, a jólétet is. Meggyőződhettünk erről saját kárunkon. Ha ünnepeljük alkotmányunkat és kenyerünket, azt se feledjük el, hogy óvni, védeni is kell, nem szabad megengednünk még egy kísérletet. És dolgoznunk is kell érte, mert csak úgy lesz alkotmányos szabadságunk egyre szélesebb, kenyerünk egyre bőségesebb. Éljen augusztus 20, alkotmányunk ünnepe! MM Ünnepi Illési tartott Péos város Tanácsa Alkotmányunk nyolcadik évfordulója alkalmából a Pécs városi és kerületi tanácsok augusztus 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi együttes ülést tartottak a tanácsháza II. emeleti tanácstermében. Az ünnepi ülés szónoka I Jéhn József elvtárs, a II. kerületi tanács v. b. elnöke volt, aki beszédében többek között a következőket mondotta:. — 1956. októberében és novemberében súlyos veszély fenyegette munkás-paraszt államunkat, alkotmányunkban lefektetett jogainkat és valamennyiünk életét is. Ismét a Szovjetunió hős fiainak vére, emberáldozatvállalása, valamint óriási gazdasági segítsége és támogatása tette lehetővé, hogy gátat vessünk a „nemzeti kommunizmus“ álarcába bújt fasiszta és fél-fasiszta, de mindenképpen népáruló el- lenforrada’mi rombolásoknak, pusztításoknak, gyilkolásoknak. Ezért alkotmányunk nyolcadik évfordulóján elsősorban nagy szocialista test vérnépünket, a nagy Szovjet upiót köszöntjük, amely- immár .másodszor szabadított fe bennünket. A magyar nép a? ő segítségével és a szocialista országok támogatásával megvédte a nép alkotmányát, a dolgozók hatalmát. A véresi ellenforradalom, amely emberben és anyagban, eszmei területen egyaránt hatalmas pusztítást végzett, visz- szavetett bennünket a fejlődésben, de népi demokráciánk alapjait, szocialista építésünk eddigi sikereit nem tudta rom- badönteni. Sokan azt hitték, hogy fejlődésünk hosszú évekre visszaesett és nyomor, infláció lesz a következménye. Ma már mindenki látja, hogy nem így történt. A forradalmi munkás-paraszt kormány határozott intézkedéseket tett, általános bérrendezést hajtott végre, amely egy évre számítva hozzávetőlegesen négy és félmil- liárd forinttal növelte a bérből és fizetésből élő dolgozók jövedelmét, megszüntette a mezőgazdasági termények kötelező beadását, azonos szinten hagyta n mezőgazdasági lakosság jövede’emadóját- és így parasztságunk évi jövedelme is - több milliárd forinttal- emelkedett. Megszűnt- a gyer- mektelgnségi adó, -rendezik, a törvénytelenül megvont nyugdíjakat és így tovább lehetne sorolni a párt és a kormány eddigi intézkedéseit. Mindezek bizonyítékai annak, hogy a kormány az elmúlt háromnegyed év alatt a néphatalom megvédésével, a normális munka és élet helyreállításával, szövetségeseink segítségével megmentette az országot, szocialista államunkat. Most nemzeti egységre van szükség, hogy további fejlődésünk zavartalan legyen. Az ünnepi együttes ülés lelkes hangulatban ért véget. ni ígéretet megtartóit A palotabozsoki gépállomás dolgozói vállalást tettek augusztus 2ft tiszteletére. Adott szavukat nemcsak megtartották, de azon felül is végeztek munkát. így nyári mezőgazdasági tervüket 101,5, cséplési tervüket 140 százalékra te’je- sítették, 8500 tonna gabona helyett 11900 tonnát csépeltek. 1773 tonna szén A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói szombati tervüket 120 százalékra teljesítették. Augusztus 18-ig 1773 tonna szenet termeltek terven felül. Négy panel „áll már az új erőmű f őépületénél Szombaton emelték helyére a tíz emeletnyi magas árbóc- darukkal az új erőmű főépületének negyedik előregyártóit elemét. A panel 34,5 méter mar gas, beemeléséhez mégis csak tíz ember munkája szükséges, ■mert. segít nekik a-gép. ■ A főépület minden fala, minden szintje,,előregyártóit ele-' Készülnek az új gépkocsiforgalmi és javítótelep tervei Megyénk két legnagyobb közlekedési vállalatának, a 21- es és a 26-os számú AKÖV- nek a gépkocsiparkja az utóbbi években oly nagy mértékben bővült, hogy ma már naivon nagy gondot okoz ezeknek i gépkocsiknak a megfelelő tárolása, szakszerű karbantartása, javítása. Mivel e probléma már valóban megérett a megoldásra, a szakemberek s i város közvéleménye is örömmel fogadta a hitt, hogy már íz első félévben elrendelték a város déli területén létesítendő központi gépkocsitelep tervezési munkáinak megindítását. A terveket az VVATERV készíti s szeptember 10-ig el is készülnek. Az új gépkocsiforgalmi és javítótelep a jelenlegi vásártér helyén fog felépülni 65 ezer négyzetméternyi területen." Itt kap majd helyet a 26. sz. AKÖV, a 21. sz. AKÖV majd később a XIV-es Autójavító Vállalat is. A legérdekesebb, hogy a gépkocsi telephelyek-és a javítók mellett külön szerviz épület is épül, amelyben valószínűleg nemcsak űz említett két vállalat, hanem más szervek gépkocsijait is karbantartják. Az új gépkocsitelep elkészítése a tervek szerint 38 millió forintba kerül. Ebből egy milliót a tervekre, 15 milliót a 26. sz. AKÖV, 10 milliót a 21. sz. AKÖV, 12 milliót pedig a nagyjavító telep elkészítésére költenek. A tervek szerint a 26. sz. AKÖV telepén 100 autóbuszt, a 21. sz. AKÖV telepén 200 tehergépkocsit és 60 pótkocsit lehet majd elhelyezni. A javítótelep kapacitása évi 100 autóbusz, 200 tehergépkocsi, 100 személygépkocsi javítását biztosítja majd. mekből készül. Az . elemek gyártása közvetlenül a leendő épület mellett történik. Amikor elkészül egy-egy hatalmas darab, az árbóedaruk segítségével helyére illesztik. / 1épület mintegy tízemelet > ia- gas lesz. Elkészültéig nem kevesebb,r ipint 132 óriás-elemet kell gyártani, illetőleg-helyére emelni, Természetes, hogy a főépület mellett, közben más, kisebb épületek munkái is előrehaladnak. A 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói a vízlágyító épületén például már augusztus 1-ig teljesítették a hónap ■végéig kitűzött feladatokat, most pedig már mintegy kéthónapos „előretartásuk" van. Ez azt jelenti, hogy az 1958- ban megépülő vízlágyító határidejét máris két hónappal lerövidítették. Megkezdődött a kapcsolóház építése is. Az alapot már elkészítették, most az elemek gyártása folyik, ugyancsak a helyszínen. Egy hónapon belül a kapcsolóház „összekapcsolása" is megkezdődik. Kissé kevesebb búza, de lényegesen több árpa termett9 mint tavaly 2382 vagon búsa a raktárakban Az idei búza-átlagtermésről a becslések csaknem elérték már a pontos valóságot. Kiderült, hogy a júniusi hirteJÖVŐ NYÁRIG elkészülnek az új drótkötélpályák Közel tízmillió forintos beruházással, most már hamarosan megépül a Vasas-Újhegy, István- akna—újhegyi drót- kötélpálya, melynek segítségével mellőzni lehet a vasúti szállítást és végleg megoldódik pécsi széntröszt szállítási problémája. Most érkeztek meg az újhegyi leadóállomás építéséhez szükséges vasszerkezeti anyagok. A Duclos-Bányagépgyár itt-tartóz- kodó szerelői rövidesen megkezdik a munkát. István-aknán a feladóállomásnál tereprendezés folyik. A feladóállomás egyébként ugyancsak vasbe tonszer- kezettel készül és előreláthatólag télen fejeződnek be az ezzel kapcsolat«? munkák. A Vasas—Hetény —újhegyi kötélpálya szerelési munkái, Hetényben már végefelé járnak. Már csak az oszlopok felállítása, a kötelek kihúzása és — az üzembehelyezés van vissza, azután megkezdődhetnék a szállítás. A Vasas—Hetény —újhegyi drótkötélpálya a tél folyamán, az Is'ván-ak- na—újhegyi pedig jövő nyárig elkészül. len meleg, amely érés közben érte a búzát, mintegy fél mázsával csökkentette az átlagtermést A rendelkezésre álló csép- lési eredmények alapján idén a megyei búza-termésátlag 8,5 mázsa egy kát. holdon. A terméseredmények érdekesen alakultak. Búzából a mohácsi járásban volt legjobb a termés, 10,5 mázsa. Leggyengébb a szigetvári járás 7 mázsás átlaggal. Őszi Árpiból 11 mázsa a megyei átlag. E növényíélénél is a mohácsi járásban volt legjobb a termés, 13 mázsa holdanként. Leggyengébb a sásdi járás 10 mázsával. A tavaszi árpa termésátlaga 8 mázsa. A pécsi járásban [0, a leggyengébb eredményt elérő szigetvári járásban pedig 7,1 mázsa az átlagos terméshozam. Megállapítható, hogy míg búzából valamivel kevesebb, addig árpából lényegesen magasabb termés van, mint tavaly. Oka: korábbi érése miatt a hirtelen jött meleg hatására nem szorultak meg a szemek, mint a búzánál. Ha valamivel kevesebb is az idei búzatermés mint a tavalyi, lesz bőven kenyér. 2382 vagon idei gabona már raktárakban van. Ezt mutatja a Terményforgalmi Válla lat statisztikája. De másról is beszél. Az augusztus 14-i állapot szerint még több mint ezer vagon búza hiányzott a harmadik negyedévre szükséges mennyiségből. Az előzetes jelentések viszont arról tanúskodnak, hogy szombatig mintegy 700 vagonnyi mennyiséget vásároltak az átvevők. Az állami gazdaságok pedig 219 vagon búzát adtak át. így a becslések szerint mindössze 130 vagon körüli mennyiséget kell vásárolni, hogy az eredetileg tervezett mennyiség raktárakba kerüljön. Elmondhatjuk: a gabonafelvásárlás első része sikeresen befejeződött megyénkben,
