Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-13 / 189. szám

mAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Véget ért a moszkvai fesztivál Színpompás záróünnepség a luzsnyiki stadionban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD. 1957 AUGUSZTUS 13 Jobb helyre kerül a pénz Hogyan menjünk tovább? Ez a kérdés a mezőgazda­ságban is feszeget. Az nyilvánvaló, hogy a végső cél a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami a dolgozó pa­rasztság önkéntes elhatározásával, meggyőzésével való­sítható meg. Ez rendben van, de milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megteremtsük azokat a tényeket, amelyek ezúttal már valóságban is bizonyítják, hogy jobb a nagyüzem a legbelterjesebb középparaszti gazdaságnál is? A kérdés jogos. Mit láttak az elmúlt évek alatt nem egyszer a termelőszövetkezeteken kívül állók? Hogy nem jól gazdálkodnak az állam segítségével, nem egyszer el- fecsérlik azt. Ezt azután úgy tüntették fel egyesek, hogy „hiába injekciózzák a szövetkezeteket százezrekkel, lám, mégsem mennek vele semmire’’-, Az MSZMP agrárpolitikai tézisei a többi között egy­értelműen kimondják, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításához nélkülözhetetlenül nagyarányú állami tá­mogatásra van szükség és meg kell szüntetni az elmúlt évek alatt, a helytelen hitelpolitikából fakadt hibákat is, amelyek közömbösséget, anyagi érdektelenséget, célsze- rűtlenséget, az anyagi támogatás jelentőségének meg nem értését, sőt esetenként erőszakoskodást is kiváltottak. Te­hát nem amiatt nem mentek a szövetkezetek egyes ese­tekben még sok ezer forintos segítséggel sem előbbre, mert nem akartak, hanem azért, mert nagyon lényeges kérdésekben nem volt jó a hitelnyújtási politika. Vegyünk elő néhányat a kissé már porosodó emlé­kekből. Hány termelőszövetkezetre erőszakolták rá olyan növények termesztését, amelyek sem talaj, sem éghajlati adottságaiknak nem feleltek meg? önállóságuk megsérté­sén túl, komoly anyagi veszteség érte őket. Ráfizettek ők is, ráfizetett az állam is, a szövetkezet pedig, hogy vala­miképpen kilábaljon a kátyúból, „forint-injekciókaf ka­pott. Ezt fel kellett nekik venni, akár akarták, akár nem. Ez — mint utólag kiderült — csak arra volt jó, hogy eladósítsa a termelőszövetkezeteket. Egyes, nagy összegeket igénylő beruházásokat az ál­lam költségén valósítottak meg. Ez amolyan „nemzeti ajándék” volt, gesztus, amely a nagyarányú segítség bi­zonyítékának lett szánva, viszont az egyes szövetkezetek­nél anyagi érdektelenséget váltott ki. Az állam például ingyen telepített a termelőszövetkezeteknek szőlőt, üzemi gyümölcsöst. Egy fillérjükbe sem került — sokhelyütt nem is éreztek iránta felelősséget. Ha termőre fordult jó, ha nem — hát nem sikerült úgy, ahogyan kellett volna, holott a gondozás maradt el, nem egyszer a munkaerő­hiány miatt. Volt másik oldala is ennek. Ha az előbb elmondot­taknál kérés nélkül is jött a pénz, akkor a következőkből kiderül, hogy egyes esetekben kérésre sem kaptak, illetve olyan megkötöttségek voltak, amelyek gyakorlatilag gá­tolták a szükséges hitel folyósítását. Jószágvásárlásra csak államilag megállapított irányárakon lehetett kölcsönt adni. Ezek az úgynevezett irányárak az esetek többségé­ben pedig jóval alatta voltak a piacon kialakult áraknak. Természetesen nem tudtak vásárolni. Azok a termelőszö­vetkezetek, amelyeknek volt pénzük, nyugodtan vásárol­hattak, azok viszont, amelyeknek megerősödéséhez, jöve­delmük fokozásához erre feltétlenül szükség lett volna, kénytelenek voltak belenyugodni a megváltoztathatat- lanba. A munkás-paraszt kormány e hibás rendeleteket megszüntette, de meghagyta mindazt, ami az elmúlt évek falvei hitelpolitikájában jó volt, a rosszakat pedig jóval helyettesítette. Alapvető kérdésekben változott meg o helyzet. Jövőben semmiféle más szerv nem döntheti el, csak a termelőszövetkezet tagsága, hogy milyen termelési célra, milyen beruházásra mennyi összeget vesz fel. Meg­szűntek az irányárakhoz szabott hitelfolyósítások, a pia­cokon kialakult árakhoz mérten utalnak ki állatvásárlási kölcsönt. Az új hitelpolitika egyik fő vonása, hogy olyan hitelek igénybe vételére igyekszik mozgósítani a termelő- szövetkezeteket, amelyek gyorsan visszatérülnek, jövedel­mezővé válnak, viszonylag gyorsan segítik a mezőgazda­ság belterjességének fejlesztését. Ez nem jelenti, hogy hosszabb idő múlva visszatérülő hitelt nem kaphatnak a termelőszövetkezetek. Nyilvánvaló, hogy például egy te­hénistálló építésére fordított kölcsön későbbi térül vissza, mint egy öntözéses kertészethez létesített vízvezető háló­zaté. A kormány ennek megfelelően állapította meg a visszafizetések idejét. így lett a középlejáratú hitel visz- szafizetésének ideje 15, a hosszúlejáratúé pedig 35 év, kamatterhük mindössze egy százalék. Megszűnt az ingyenes bruházás, a „nemzeti ajándékf. Az új hitelpolitika fő elve, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközükből, vagy hitelekből végezhetnek beruházá­sokat. Ezzel együtt azonban nem szűnt meg a kedvez­mény. Olyan „kedvezmény” azonban már nincs,_ amely anyagi érdektelenséget váltott ki. Jövőben is mód van, hogy például szőlő- és gyümölcstelepítésre, talajjavításra, fásításra, öntözőtelep, halastó létesítésére, thermálvizes elöhajtő telep építésére felvett kölcsönt töröljék az ille­tékes szervek. Ennek feltételei vannak, amelyek össze­foglalva úgy fogalmazhatók meg, hogy a hitelkedvez­ményben csak jó munka árán részesülhetnek a termelő- szövetkezetek. Egy példát az érzékeltetésért: ha szőlőtele­pítésnél 85 százalékos a megeredés, akkor a telepítésre fordított összes költségek 50, ha 95 százalékos a meg­eredés, akkor az összes költségek 80 százalékát lehet tö­rölni. Ez arra ösztönzi a hitelt igénybe vevőket, hogy jó munkát végezzenek. így változott meg főbb vonalaiban a termelőszövet­kezeteknek nyújtandó hitelpolitika. E változást még keve­sen ismerik falun. Ez is oka annak, hogy a termelőszö­vetkezetek jelentős része húzódozik az állami hitelektől, eladósodástól fél, holott eladósodás csak szükségtelenül és rosszul felhasznált hitelekkel történhet. Tájékoztatás az állami építési kölcsönről (4. oldal) Moszkva: (MTI) Moszk­vában vasárnap este véget ► ért a VI. Világifjúsági és Diák­italálkozó. Két héten át tartó ^ünnepségek, baráti megbeszélé- Iseíc és viták sorozatát zárta le la luzsnyiki Lenin-stadionban l tartott színpompás záróünnep- \ség, ahol búcsúzásképpen még | egyszer találkozott a világ ► százharminc országának ifjú- ísága a szovjet főváros lakos- [ságával és fiataljaival. A stadion gyepszőnyegének fközepén a VIT kivilágított jel­vénye pompázott. A bejárat E felett még ott lengett a feszti- fväl hófehér selyemzászlaja. A | tribünökön százezer ember és i közöttük a fesztivál külföldi í vendégei ültek és a díszpáholy­ban megjelentek az SZKP és | a szovjet kormány vezetői, j Arisztov, Szuszlov, Furceva, ! Kalberzin és Koszigin. Este fél tízkor a pályán el­helyezett VIT-jelvényre felvo­nultak a fesztivál szervező bi­zottságának tagjai, majd a mun aerőtartalékok hivatala egyesített zenekarának hang­jaira megkezdődött a feledhe­tetlen záróünnepség. A stadion két marathoni kapuján kéknadrágos fehér- inges fiatalok hozták a feszti­válon résztvevő országok zász­lóit. Közben léggömbök ezrei és ezrei szálltak a magasba, a tri' '.nőkön szüntelenül zúgott a taps. Először Romanovszkij, a fesz tivál szervező bizottságának elnöke beszélt, majd Bruno Bernini, a Demokratikus If­júsági Világszövetség elnöke olvasta fel a VI. Világifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi bizottságának nyilatkozatát. A VIT nemzetközi bizottságának nyilatkozata — Mi, 131 ország sokxnillió fiataljának harmincnégyezer képviselője — hangzik többek között a nyilatkozat — azért találkoztunk a fesztiválon, hogy barátian megvitassuk életünk sok kérdését, amelyek nyugtalanítják a fiatalokat, Megkezdődött az ultra rövidhullámú kísérleti rádióadás Pécsett Azok a pécsi rádióhallgatók, akiknek készülékei ultrárövid- hullámú adás vételére alkal­masak, tegnap délután, szokat­lan mondatokra lehettek fi­gyelmesek. 17 óra 45 perckor a következőket hallhatták: — „Kedves hallgatóink! Itt a Magyar Posta pécsi ultrarövid- hullámu kísérleti rádióadását hallják!“ Hol van ez a rádióadó? A Misina-tetőn, a Kiss Jó­zsef kilátó tornyában, egy olyan szűk kis helyiségben, hogy négyen alig férünk el benne. Amikor belépek, külön­böző műszerek és drótok kö­zött Hőgye Imre és Bereczki Gyula elvtársakat, a Pécsi Rá­dió Állomás dolgozóit, vala­mint Csete Károly elvtársat, a Pécsi Postaigazgatóság dol­gozóját találom, abból a 15 ta­gú brigádból, amely lehetővé tette a kísérlet megindulását, ök bábáskodnak itt a kísér­leti adás születésénél. Azok a rádióhallgatók, akik már ^ultrarövidhullámok vé­telére alkalmas készülékkel rendelkeznek, egy minőségileg jobb, tökéletes zenei élvezetet nyújtó rádióadást hallhatnak. Az adó telepítésének célja az, hogy a terjedési viszonyokról a posta tájékoztatást szerezzen. Éppen ezért kérik a szakembe­rek, hogy azok a, rádióhallga­tók, akik az adást vették, Pécs postafiók 300 címre jelentsék. (—ray) S&á<z> cO’zid-wí&u Uúvohíu jf DélszIMálkozó Felsőszenlmártoaban Augusztus 20-án, Felső- szentmártonban is ünnepel­nek a falu dolgozói. A ter­vek szerint délután 1 órakor ünnepi beszédet mond Föld­vári János elvtárs, a megyei j tanács elnökhelyettese, vala- t mint a Magyarországi Dél- J szlávok Demokratikus Szö­vetségének kiküldötte. Az ünnepi beszédek után kul­túrműsor lesz, majd ebéd és este bál. Délután 5 órakor labdarúgómérkőzést nézhet­nek végig a sport kedvelői. Az ünnepségre meghívják a szomszédos délszláv közsé­gek lakóit is. A vendégek és a helybeliek étkeztetéséről a földművesszövetkezet gon­doskodik. A vendégekre való tekintettel természetesen több italra, sörre, borra is van szükség. A felsőszent- mártoniak remélik, hogy il­letékesek ezt biztosítják ré­szükre. bárhol is éljenek, bármilyen Is legyen politikai és vallási meg­győződésük, bármilyen nem­zetiséghez tartozzanak is. — Azért gyűltünk össze, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást, beszéljünk sikereinkről és nehézségetek­ről, megismertessük egymást népeink kultúrájával, össze­mérjük erőnket a baráti sport- versengéseken. — Fesztiválunk jelmondata: Béke és barátság! Ezért ez az ünnep nemcsak azoké volt, akik itt összegyűltek, ez az ün­nep a világ egész fiatalságáé, amelynek számára csak a bé­ke és a népek barátsága biz­tosítja a boldog holnapot. — A VIT minden napja ar­ról győzött meg bennünket, milyen erős és megbonthatat­lan lehet az a barátság, amely minden országnak a vi­lág békéjéért küzdő ifjú nem­zedékét összefogja. Világosan megértettük, hogy bennünket, a világ minden táján élő em­bereket közös törekvés egye­sít, békés ég alatt akarunk él­ni és dolgozni. A Hirosimát ért atombombatámadás évfor­dulóján hatalmas találkozót rendeztünk. E találkozó részt­vevői határozottan követelték, hogy hagyjanak fel az atom- és a hidrogénfegyverkísérle­tekkel, tiltsák be e fegyvere­| két. (Folytatás a 4. oldalon.) : Tanévnyitás: szeptember illetékes helyről nyert ér­tesülés szerint az új tanév szeptember 2-án kezdődik. Az általános és középiskolákban * ezen a napon rendezik a tan- 5 évnyitó ünnepélyeket. Az Mintegy száz gyönyörűszép eozinvázát festenek havonta♦ egyetemek és a főiskolák, a a Pécsi Porcelángyár festőműhelyében. Minden egyes vázai helyi körülményektől függően, a minták rajzolójának, Nagy Margitnak, festőinek, Istókovics! szeptember 2 és 15 között nyit- Károlynénak és társainak művészetét dicséri, * ják meg kapuikat. Változatos, érdekes lesz alkotmányunk ünnepének programja A Hazafias Népfront pé­csi irodájának az al­kotmány ünnepét előkészítő operatív bizottsága hétfőn tar­totta meg a harmadik ülését. Itt vitatták meg és fogadták el az augusztus 20-i munka­tervet. A tervezet szerint az alkotmányi ünnepségek már augusztus 18-án megkezdőd­nek városunkban. Augusztus 18, vasárnap Napközben a város felett sportrepülőgépek keringenek s az alkotmány ünnepet nép­szerűsítő röpcédulákat szórnak le. A városi tanács nagytermé­ben a kerületi tanácstagok be­vonásával alkotmány ünnepi tanácsülést rendeznek. Györ- kő Antal elvtárs, a városi ta­<Valutama fi — a aonatan Szekszárdra utaz­tam vasárnap reggel. Jókedvű kalauz kérte a jegyeket. Indulás­kor még kevesen vol­tunk a kupéban, így — látván, hogy ráér — szóba elegyedtünk. — Mikor ünnepli a vasutasnapot, hiszen ma szolgálatban van? — kérdeztem. >— Már megünne­peltem — mondja. — Tegnap este, előre. Mert kérem, ilyen a mi szakmánk. Nincs se vasárnap, se ün­nepnap ... — és mo­solyog, mintha ez lenne a világ legter­mészetesebb dolga. Megtudom, hogy ma, a vasutasnapon is három különvona- tot indítottak Pécsről Harkányba és a Ba­latonra. Papírszalagot mu­tat: — Nézze kérem, múlt hónapban is több, mint kétszáz túlórám volt. össze­sen 418 órám, ami ugye nem kevés? És tudja, hogy mirólunk, a vonatkísérőkről mégis mindig megfe­ledkezik a sajtó és rádió. Pedig mi is vasutasok vagyunk.... Es ugye, az utasokkal is mi érintkezünk közvetlenül. Valóban, az utasok... Hát milyenek is va­gyunk mi a kalauz szemével? Mosolyog. — Tudja, ahány utas, szinte annyifé­le, Ha van időm, szí­vesen elbeszélgetek velük. Csak egy faj­tát nem szívelek: a szemtelent. Főleg, ha még ittas is. Mert sajnos, van ilyen. Múltkor is a pesti vo­nalon történt Fölszán egy utas Kurd-Csibrákon és Sztálinvárosba men­ne. De se jegye, se pénze. Mondom neki, hogy a vasút nem in­gyenes, népjóléti in­tézmény, mire az utas elkezd kiabálni: —! Ne vicceljen ve­lem, és egyáltalán, hogy beszél egy dol­gozóval, maga mar­ha? Kissé meghökken­tem, aztán nyugod­tan ezt válaszoltam: — Vegye tudomá­sul kedves uram, és ez csak magának szól: a vasút marhá­kat nem alkalmaz, csak szállít. Nevettek a többiek, egy idősebb bácsi meg a térdeit csap­kodta és úgy mond­ta: Az aldóját, ez is jól megkapta a ma­gáét i i} Mi is derülünk a történeten, ahogy el­menőben még meg­jegyzi a kalauz: — Mondom, külön­félék az utasok Aztán csend borul ■a kupéra, csak a vo­natkerekek kattog­nak egyhangúan, és szeli a kanyarokat a virágcsokrokkal dí­szített mozdony.-.-, .. «rVÁ— nács elnöke mondja el az ün­nepi beszédet. Az ürögi kultúr- házban délután három órakor a társadalmi munkában ki­tűnt dolgozókat köszöntik, majd tánculatság kezdődik. A szabadtéri színpadon a lengyel Hot-együttes ad ünnepi mű­sort este fél kilenc órai kez­dettel. Népes lesz a Széchenyi tér is, mert itt 9 órakor utcai filmvetítés kezdődik. Bemuta­tásra kerül az „így történt“, valamint a „Számonkérés" cí­mű kisülni és egy mesefilm is. Augusztus 19-én, hétfőn délelőtt 9 órakor nyitják meg a Káptalan utcai Zsolnay mú­zeumban a kaposvári képző­művészek munkacsoportjának kiállítását. Délelőtt 10 órakor a Vasas I. kultúrotthonban sakkverseny kezdődik. A KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában (Folytatás a 4. oldalon.) Szabad szemmel is látható az üstökös Az. Uránia bemutató csil­lagvizsgáló jelenti, hogy az észak-északnyugati égbolton szabad szemmel is megfigyel­hető a néhány nappal ezelőtt felfedezett Mrkos üstökös, amelynek felfedezéséről a csehszlovákiai csillagvizsgáló intőzet (adott ki. közleményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom