Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-13 / 189. szám

2 N A Pt 0 1951 AUGUSZTUS It ’ A szentdénesi FlLDINIULÍS Félfüllel hallottam, hogy a ====== szentdénesi ki­azesek nagyon rendes gyere­kek. Gyerünk, nézzük meg őket! Olajoskezű traktoros, pon­tosabban: Gregorios Lajos tit­kár fogadott. Sajnos, nem na­gyon ér rá. Nincs egy pillanat­nyi ideje sem. Csépelnek, most huzatnak a tszcsébe. Tíz-tizen- két vagon gabona vár rá, s ha nein siet, a szövetkezet mini a tizenhét tagja megveri.; Menjünk csak a párttitkár elv­társhoz, az majd elmond min­dent, , .hiszen együttdolgo­zunk .. Tíz-tizenkét vagon gabona..: a szövetkezet „mind“ a tizen­hét tagja... Nem’ mondom! — De ne ámülkodj — biz­tattam magam — hallasz te itt különb históriákat is! Úgy is lett. Olyan földindulás bon­takozott ki előttem, ami mond­juk B'-odán valóságos csodá­nak illenék. Gregorics Lajcsi tehát a te­nyereimbe csapot és elballa­gott. Károm új emberrel ta­láltam szemben magamat a tsz- irodában. Az egyik, a rövid- nadrágos izgatottan telefonált. A tsz einöke volt. A másik — markánsarcú, zöldkockásinges férfi — az íróasztalhoz kö­nyökölve nézett a párttitkár­ra. A falna tanácselnöke. A harmadik, a fiatalos, de őszü­lő hajú párttitkár elmélyülten kopogtatta az írógép billen­tyűit. Ö mesélte el a szentdénesi földindulás történetét: — Kezdetben EPOSZ-t ala­kítottunk, utána lett a javá­ból KISZ. Sokan húzódoztak tőié. Azt mondták, hogy ők belépnének, de a szüleik nem engedik. Tudni szeretnék előbb, hogy mi is az a KISZ.:, —■ Igazuk volt, összehívtuk őket. Gyűlést tartottunk a ma­máknak és a papáknak. így jött el május, az alakuló gyű­lés napja:.; Summa-summárum: huszon­hét1 tagja lett a KISZ-nek. Dolgos, jókedvű lányok és fiúk! Nem olyanok, múlt mi voltunk 47-ben:;. Szolnokon tanultam akkor a népi kollégiumban. Hány- * szór, de hányszor fújtuk a da­lunkat, teli tüdővel és bele­kiáltva a mindenségbe, hogy: „Sej, a mi lobogónkat fényes tűk napjainkat, csak énekel­tünk és labdáztunk a nagy szavakkal. A szentcfténesiek sohasem . ; 1 '=: .= hivalkod­tak földmozgató erejükkel, mégis megforgatták a szent­dénesi világot. Ifjú kommunis­ták módján. Július 28-án zász­lóavató ünnepséget tartottak, ahova az egész környéket meghívták. Kgtádfaiak, bán­faiak, rózsafaiak, nagypeter- di, szentegáti, boldogasszony­fai, szigetvári és pécsi földön nőtt munkás és parasz'tgyere- kek sereglettek a lrilenc&záz hetven éves bácsik is megje-< lentek. Az öreg Szőke Mátyás ( bácsi például azt mondta, * hogy megnézi, mert ilyet még * nem látott Szentdénesen, pe- j dig hetvenkettedik évébe lé- ' pett már. — Kétszer egyméteres vörös ’ selyemzászlót adott pártszer- j vezetünk a fiataloknak. Ami-] kor kibontottuk, elismerő mo­raj futott végig a tömegen,' sokan felszisszentek, olyan gyönyörű volt. Meghatódva. köszönte Mátyás Kornélia, s , megígérte, hogy hűségesek ma­radnak hozzá. Utána piros-. 11 teljesíménybér-rendszer helyes alkalmazása mindannyiunk érdeke Nincs még egy hónapja, hogy megjelent a munkások teljesítménybérezésének irány­elveiről szóló kormányhatáro­zat. E határozatot az tette szükségessé, hogy az októberi ellenforradalmai követő idő­szakban az ipari üzemekben szinte kizárólagosan az időbé­rezési rendszerre tértek át, no­ha ez a bérezési rendszer sok esetben sem a munkások, sem a népgazdaság számára nem előnyös. A kormány a termelés gaz­daságosságának, a kereseti állományú dolgozóknak közei 100 százaléka teljesítménybér­ben dolgozott. Most a második negyedévben, egészen e hónap elsejéig viszont a dolgozóknak csak 12 százaléka részesült teljesítmény szerinti bérezés­ben. Azóta itt az időbérrel kombinált teljesítménybér és minőségi prémium-rendszer be­vezetése eredményeként némi­leg javult a helyzet. Sajnos, a Mohácsi Gépgyárban nem. Itt a teljesítménybérezés részará­nya az időbérek javára 88 szá­zalékkal csökkent s június lakosú fatornyos kis faluba, safegíűhői font koszorút #aranyta lanságok megszünteté- 15-ig a gyár teljes egészében mintha az lenne a járás kö- helyezett ra. A notanacs sza- » s(jnCk. érdekében éppen ezért időbérezést alkalmazott. Az zepe. De hallgassuk csak iHugyecz elvtársat, a párttitkárt';! — Kétszázhetvenes vendég­sereg gyűlt egybe. Legalábbis ennyi vacsorát osztottunk ki. Ez a nap az ifjúság ünnepié volt. Az öregek pincélrkedtek, a fiatalok el sem mozdulhat­tak a helyükről. Megérdemelték.- KISZ van a faluban, fiatal olyan szépen köszön az idősebbeknek, hogy öröm hall­gatni. Hanem egyre furdalja az oldalamat a kíváncsiság: honnan vették azt a sok pénzt a vacsorára? — A falu Összefogásából: Úgy bizony. A tanács húst, a nőtanács rizsát, zsírt, paprikát, sőt hagymát is adott, a kisze- sek süteményt hoztak, a föld­művesszövetkezet sörrel ruk­kolt ki : : ; — Ez igen! mondom. —> Vaií itt összefogás! — Van hát! Főként, ha az asszonyokkal kezdi az ember. Akár megcsókolhatnánk a ke­züket! : :. . ___ ? ? ? ' — Igen. A pártszervezet leg­először is az asszonyokat nyer­te meg. Levetítettük az „így történt“ című filmet és meg­alakítottuk a nőtanácsot ötven taggal, (ötvennel!) A zászló­1 aggal ékesítette. Sokan mondtak még köszön­tőt, eljött Szabó elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára is. Utána — mint lenni szokott — vigalom következett. Ba­rátságos futballmeccs, helyi h totó, díszvacsora, a boldogasz-* delet i. J , SY szonyfaiak kultúrműsora, tóm-# bola és végül felzengett a # Amióta szentegátiak muzsikája. Való-# minden Sággal dühöngött a föld, több# mint háromszáz ember ropta f a táncot, kivilágos virradatig.# És most? f Átköltöztek a kultúrházba. f Ahogy írom: „átköltöztek“, $vagyis ahol a mert a elengedhetetlennek tartja a helyesen alkalmazott teljesít­ménybérezésnek szélesebb kö­rű bevezetését. Persze — éppen az elmúlt évek hibáin okulva — e ren­tcljcsítménybérezést csalt ott szabad alkalmazni, ahol az a munkás és a népgazda­ság részére is gazdasági clő- nyökkel jár, időbérek arányának ilyen elto­lódását semmi sem indokolja. Vannak ezen kívül más hi­bák is. A Mohácsi Gépgyárnál a vállalat vezetői augusztus 15-tŐl kezdődően olyan bérezési rendszert kívánnak bevezetni, mely az időbér és a teljesít­ménybér kombinációjából te­vődik össze. Itt a vállalat va­lamennyi dolgozójának úgyne­vezett személyi órabért kíván­nak megállapítani, melynek 70 százalékát — a vállalaton be­lül eltöltött időnek megfele­lően — biztosított bérként fo­cim- auiuiHj/ienJvagyis ahol a teljesítmények , ....... ....... , ,,, , fa lú ifjúsága eddig » megbízhatóan mérhetők, s ahol lyósitják. A 3° százalék lenne fröccsözéssel kártyával rexe-#a teljesítménybérezés nem hat a ^altc^ bér, amit a teljesit- iroccsozessei, Kuriyavai, rexe f, , J ménytól függően a normaórák zéssel csapta agyon sivár va- # hátrányosán a termetes gazaa , J futnék ki sárnapjait, olykor néhány po- # fágosságára, a minőség alakú- aranya Dán tizeinek ki. fon is elcsattant;: < Ma új nevetés veri fel a falu békés esti csendjét, barát­ságosan hunyorog a kultúrház ablaka. Néha-néha az ősz har­cosok is bekukkantanak, s ilyenkor mint a kiscsíbék az anyjukat, úgy fogják körül a párt öreg katonáit, ősszel ta- ^ nulni fognák.;. S készítenek Á i lására. A kormány ugyanakkor lehetővé tette, hogy ipar! Ez a tervezett teljesítmény- bérezési rendszer részben bo­nyolult, részben nem felel meg resete (óránkint átlagosan 8 forint) eléri a szakmunkások keresetét A taszításnál pél­dául a szakmunkások átlag 8—9 forintot keresknek órán­kint, s ugyanitt a segédmun­kások átlagórabére is eléri a 8 forintot. Ezen a téren tehát mielőbb változtatni kell. Hasonló helyzet alakult ki a Beremendi Cement és Mész- műveknél is. Itt a cementese magoló munkások teljesítmény órabére 100 százalékos terv- teljesítés esetén 4,50 forint. A sima időbér viszont 4,62 forint. Tehát ha a cementcsomagoló munkást munkakörében átme­netileg nem tudják foglalkoz­tatni, s mondjuk a gyárudvar söprésével bízzáik meg az el­végzett munkája mennyiségé­től és minőségétől függetlenül óránkint 12 fillérrel többet ke­res, mintha teljesítménybérben cementet csomagolna. A vállalat vezetői erre «t. visszásságra már felhívták á felsőbb szervük figyelmét, de intézkedés még mindig nem történt. Szükséges lenne ezeri kívül felülvizsgálni, hogy pél­dául a Pannónia Sörgyárban mi indokolja a teljesítmény­bérezés egész szűkkörű al­kalmazását, alaposabba n üzemeinkben mindenkor a helyi adottságoknak leg­megfelelőbb teljesítmény­be endszert alkalmazhas­s nem ártana megnézni, hogy üzemeink a kormányhatározat szellemé- többségében miért volt szük­egy emlékművet is, az októ­sák. nek. Hiba az is, hogy a válla­lat a béreket a teljesítmények­kel azonos arányban növeli, holott a kormány határozata kimondja: „Az átlagos bérek a bázisként megállapított ter­melékenységi színvonal túlha- ladása esetén sem emelked­.. „ . . - , #Igy is lehetőséget adtak ahhoz, hetnek a teljesítmény növeke­tére. ooeiisKk lesz, a xaiu I0-^hogy a munkások szaktudása désének megfelelően, hanem téren állítják lel: ia keresetekben is megfelelően csak a felügyeleti szervek által Ez lenne hát a ezentdéne-érvényre jusson, hogy ne kelet- engedélyezett mértékben a vál- földindu-i kezzenek kereseti aránytalan- lalat részére jóváhagyott átlag­si A teljesítménybérezés" be­vezetésének egyik célja a kereseti aránytalanságok megszüntetése. lás története. Nem jelezte a # ságok, s ne legyen szükség ké- béremelkedésen belül.” bontó gyűlés előtt összehív- szeizmográf, mégis érzékelték #sőbb sem jelentős keresetcsök- tuk a nőtanács 13 vezetőségi a környéken, mert a párt ál-# kenést okozó általános norma­tagját, s megkértük . őket, tál vezetett és az asszonyok ól-('rendezés végrehajtására. ' hogy beszéljenek a szülőkkel, tál segített ifjú kommunisták {1 ^ határozat tehát nagyon — Alig telt el néhány nap kiforgatják az úri világ sokév- # sokoldalú lehetőséget nyújt a és vagy négyszázan jöttek ősz- százados gyökereinek marad- vállalatoknak a teliesítménv- sze a kultúrbázban. Még a ványait a nép leikéből. ^bére^ We^tó^e^ mégis' megyénk ipari üzemeinek, vál- ■I j j , . .. ... ,i .r. ,, » ! a tatainak többségében nem Vadgaztagi bizottságot lefesi ének Ug g^he0^rea^6 a A vadgaadaságok fejlesztő- szakemberei közül a földmű-1, várni lehetett. Pedig itt Bara- szellők fújják. Sej, az van ar- #sének elősegítésére a földmű- velésügyi miniszter nevezi M onyában is van mit tenni az' ra írva, éljen a szabadság! velésügyi miniszter Vadgazda- A bizottság feladata az ország ? ösztönző bérrendszerek kiter­a gyenge állományú területek benépesí­tésére; az egyes terüleken élő felmérése j (jesztése terén. Sej, szellők fényes szellők, fúj-('sági bizottságot létesít. A bl- vadállományának játok, fújjátok, Holnapra meg- #zottság a vadgazdálkodást után javaslattétel: forgatjuk az egész világot!...“ ( érintő kérdésekben a földmű- Természetesen nemi tudtuk ( velésügyi miniszter vélcmé- restre, aj. egjes reiuícucu nu. az univerzumot megforgatni, nyező és javaslattevő szerve. A vadfajok állományának esetle-' ( fittyet hányt ránk az öreg <; bizottság tagjait — az Orszá- gos csökkentésére vagy növelő- \ földgolyóbis, s rendíthetetlen gos Erdészeti Főigazgatóság sere; a fogoly- és fácánállo-*, nyugalommal ballagott tovább fvéleményének meghallgatásá- mány felszaporítására; a nagy-' elipszis alakú pályáján. Fel-Jvai — a vadgazdálkodás leg- vadállomány minőségi fejlesz- \ A felhevülve. de csendesen él- kiválóbb elméleti és gyakorlati tésére. * III'. 99 Horogra“ kerültek a haltolvajok LOPJAK a halakat. Már évek óta. Csak késő éjjel, éjfél után vihetik, mert 12 óráig őrzi a tavat Györkös János, a csősz. Addig nem jönnek a tolvajok, reggel azonban letaposva, össze­zúzva találja a nádast, és za­varos a tó vize. Györkös Jánost nyugtala­nítják ezek az éjszakai „nagy halászatok”, mert őt bízta meg a Görösgali Álla­mi Gazdaság a csertői halas­tó őrzésével. Mit gondolnak, hova tűnt a teméntelen sok hal, majd lehalászni akar­nák, s nincs mit. Egy időben már arra gondolt, hogy szól Farkas Józsefnek. Farkas mégis csak rendőr, szakasz­vezető, bizonyára talál mó­dot, hogy legalább egyetlen éjszakai halász horogra ke­rüljön. De meggondolta ma­gát. Fecsegő ember ez a Farkas. A minap is este tíz­kor kopog Györkösekhez. Éj­félig mesél lehetetlen törté­netekről, fecseg a rendőrség­ről, mint egy vénasszony. Györkös nem is tudja elkép­zelni, hogyan beszélhet egy szakaszvezető ilyen szabadon a rendőrség belső ügyeiről. Ha szól a lopásról, holnap talán már az egész szigetvári járás tudja, mi történik éj- szakánkint a tavon. Ez pe­dig nem túlságosan emelné a csősz tekintélyét. Ahogy így elmélkedik, éppen jön Farkas. Jókedvű, dől belőle a pálinkagőz, de úgy látszik, még nem ivgtt eleget. ■— Jöjjön, príma pálinkát mérnek a csertői kocsmában! Mint a méreg. Kutyakaparó, érti? Kutyakaparó . Györkös tiltakozik. Nem mehetek. Tudja, nekem van más kötelessé­gem .. — Ugyan, éjjel tizenegy­kor? — fűzi tovább a sza­kaszvezető, de hasztalan. Az őrnek nem kell a pálinka. — Kimegyek a tóra, szét­nézek — mondja. Farkasnak erre hirtelen torkán akad a szó. Pillanat­nyi zavar az egész, aztán mentő ötlete támad. — Ha ladikkal mégy, én is megyek — vágja ki magát. • LEÉRNEK a tóhoz. Vízre lökik a ladikot, s halk cso­bogásai siklónak a vizen. Éjszaka van, csendes nt/ári éjszaka, sötéten bólogatnak a zizegő nádszálak. Farkas töri meg a csendet: — Nem egyedül vagyok ám! Itt van a főhadnagy elvtárs, a bűnügyi osztály vezetője és még egy hadnagy elvtárs.: ■. Györköst furcsa érzés kör­nyékezi. Első gondolata: le­het, hogy éppen a lopás ügyében éjszakáznak a ta­von. Ebben nem hisz, inkább valami „turpiságot" gyanít. Nem tiszta ez az ügy. Ha itt a kapitányság vezetője, meg mások, miért nem mondta előbb a szakaszvezető? Vagy miért hívta pálinkázni? Távolabbról is csobban a víz. Györkös a hang irányá­ba fordul, erőlteti szemét, s egyszeresük látja, hogy négy fekete alak húzza a hálót. — De hisz itt négyen van­nak — -jegyzi meg, s mikor egész közel érnek a csurom­vizes emberekhez, kíván­csian megkérdezi. — Vannak itt rendőrök? Mielőtt válaszolhatna va­laki a „halászok” közül: — Farkas biztatólag közbe vág: — Beszéljen csak nyugod­tan, hadnagy elvtárs.,. Tiszta itt minden.:: Györkös látja, nincs ezek között egy rendőrtiszt sem. De azok vaknak gondolják. Na, mindegy! O sem a Mari nénihez jár furfangért, ha kell, túl jár Farkasék eszén. Látszólag belenyugszik az éjszakai halászatba. Kimen­nek a partra. Itt újabb há­rom ismeretlen szívja a ci­garettát. Beszélgetnek, vic­celnek, közben mindenki el­fogyaszt négy deci pálinkát. A bütykös persze kiürül. Farkas meg Dvorszky Lőrinc asztalos motorra ülnek, hogy újabb üveggel térjenek vis.r- sza. S amíg a motor elstá­guld Szigetvár felé, Györkös ség az 1956. III. negyedév* ben érvényben lévő normák fellazítására. Ez utóbbi azért is fontos, mert a kormány ha­tározata kimondja, hogy: v.;-» „A kormány korábbi hatá­rozatai alapján felemelt bé­rekért a munkásoknak cl kei! émiök az 1956. III. ne- gyedév (idényiparágakban a megfelelő időszak) telje­sítményeit.’* Meg kell állapítani azonban azt is, hogy megyénk ipari üzemeinek többségében nagyon1 helyesen nem kívánták beve­zetni a teljesítménybérezést olyan területeken, ahol az nem lenne gazdaságos, vagy a mi­nőség romlását okozná. Idő­bérben foglalkoztatják tovább­ra is azokat a karbantartókat, szerszámkészítőket, anyag- mozgatókat stb., akiknek a teljesítménye különböző okok miatt nem mérhető megfele­lően. Ez meg is felel a kor­mány határozatában foglaltak­nak. ... «... . ... Ma, mivel az üzemek több­függővé és mivel a szakkép- ségében a teljesítménybérezés zettseg ezekben a műhelyek- különböző formáinak alkalma- Sopiana Gépgyárban 1956. ben nem jut megfelelően kife- ZÁSa ótfl ^ igen rövid jd6 IIL negyedévében a munkás- jezésre a segédmunkások ke- telt elj nem lehet tiszta képet alkotni arról, hogy a beveze­tett bérrendszerek mennyiben helyesok, vagy sem, megfele­lően ösztönöznek-e a teljes ítf mények növelésére. A Pécsi Bőrgyár példája azonban meg- kőműves, Relnis József (Do-J mutatja — mivel itt az új b(> dó) tejellenőr, Dvorszky Lő-irezési rendszer hatására a mi- rinc (Lulu) asztalos, Tóth (i nőség javulásénak eredménye- János (Karanc) cukrász, Ko- (iként az első negyedévbe!) vács József konzervgyárifi 300 000, a második negyed- dolgozó és Mozsgai István,iévben pedig 930 ezer foriijf (Csibe), aki mint régi hor-|itöbblet árbevételt értek el gáss hálókkal látta el a tár-hogy ez a helyes út, amelyen saságot. Vezetőjükké Kissi haladni kell s megyénk ipari Lajos szabómestert válasz- i üzemeiben mindent el kell kö-l!' tották. Az 6 műhelyében be-i vetni a kormány határozaté- szélték meg a találkozót, es-ínak végrehajtásáért, mert h téré aztán összejöttek a i teljesítménybérrendszerek he- „nylon” étteremben. Né-pjyes alkalmazása mindany* hány liter után felzúgtak aínyiunk érdeke. / motorok •— irány a csertői |i halastó. Igen kedvezőtlen például megyénk üzemeiben az idő­bér és a teljesítménybér aránya. a munkások szaktudásának kifejezésre, juttatása. Sajnos, e problémát — minden jóakarat ellenére — sem sikerült min­denütt megoldani. így például a Pécsi Bőrgyárban a január elsején bevezetett akkordbére­zési rendszer sem szüntette meg a kereseti aránytalansá­gokat. Mivel egyes műhelyek­ben a segédmunkásoknál a bérkategóriát az elvégzett munka körülményeitől tették megkérdezi: — önök közül melyik a B. hadnagy? Egy alacsony köpcös „ha­lász” saját magára mutat. „Hazudtok disznók” — gondolta az őr. De nem szólt. Most csak halásszanak. Úgyis torkukon akad a szál­ka. Elköszön, de nem megy hazáig. Meghúzódik a sötét­ben, hallgatja, miről tárgyal a társaság. Azok is gondolják, hogy Györkös a közelben van, mert továbbra is handnagy- elvtársozzák egymást, el­mondják, melyik nyomozó­nak adnak majd a halból, s szidják Farkas szakaszveze­tőt, amiért ilyen mély vízre hozta őket... ÉJFÉL UTÁN pedig 12 kiló hallal, hálókkal felpa­kolnak a motorokra, s bosz- szankodva távoznak. Okuk volt rá, mert halból arány­lag kevés került a hálóba, az éjszakai halászok közül azonban sokan „bekapták a horgot”. Nincs köztük egyetlen rendőr sem, csak Farkas szakaszvezető. Társai: Kiss Lajos szabómester, Faragó András, a járási tanács dol­gozója, Bagoly József botty- kapeterdi gépkocsivezető, Ács Béla konzervgyári dol­gozó, Rácz István (Csacsesz) TÍZEZREKET zsebelt be#G(C;zpC^QCk ez a banda. Annyira jól jő-<> * . , védelmezett a vállalkozás, j' TÓD DG fii hogy egy-egy fogás után 15—# 20 kiló halat kapott mindent Tegnap délután, körfiHváai Tfméf,e£ú’sr ?háromnegyed 2 érakor a fő­piacra dobták. Az utolsó fo-é , , , .... gás azonban a rendőrségé (1 epuleteben a Posta Koz- volt »ponti Járműjavítótelep szercl­A szigetváriak felháborod- (' déjében a hegesztésnél haszná­lSetTŐ1 gázpalack öngyulladást háborító, hogy egy rendőrt .... , , 7 . . csak azért, hogy bőrét ment- »kapott. A gázpalackot — mivel, se, le akarta járatni a kapi- lehűteni nem tudták és félő tányság beosztottjait, az#volt, hogy robbanás követkéz­?tldőZdnZSTrÁ W be - a szerelde melletti a rendőrségbe be férkőzhetett?,. . ...#t ^ Farkas szakaszvezető, de#k,s térségre vittek. Éppen Ide- most, hogy igazi énjére fényijében, mert a gázpalack né- derillt, azonnal kisöpörtéki hány perc múlva hatalma* ' onnét. „Civilbe" öltöztettél.# dörrenéssel felrobbant, és társaihoz hasonlóan —# A légnyomás kÖvetkerté,',«B- biróság tárgyalja majd t a közeli báze-k ablekai bc'ör- ügyét, UPÖCZKY JÓZSEF # tek. Sebesülés nem történt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom