Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-04 / 182. szám

4 N A P E 0 1957 AUGUSZTUS « Jä MSZMP agrárpolitikájának tézisei (Folytatás a 3. oldalról.) O A meglevő termelőszö­vetkezetek fejlesztésé­hez — a fentieken kívül — jelentős szakmai segítség is szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdászok, hanem egyrészt a szövetkeze­tek által alkalmazott, másrészt a tanácsapparátusban dolgozó szakemberek útján kell bizto­sítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirdetésével al­kalmazzanak mezőgazdászo­kat. Az állam — ahol ez szük­séges — a szakemberek fize­tésének egy részét vállalja magára, jj.\ Annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgo­zó parasztság előtt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása, így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységé­nek kialakítása, a szövetke­zeti demokrácia megerősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése, O A mezőgazdaság szo- cialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. Mezőgazda- sági termelőszövetkezetek aizok, amelyekben: „I közösek a termelőeszkö- zök (beleértve az ál­latállományt is), kivéve a ház­táji gazdasághan törvényesen visszahagyható' földet, eszkö­zöket, állatokat; h\ a nagyüzemi rnunlka- megosztás előnyeit ki­használva, közösein végzik a munkáit a termelés minden ágában; a jövedelem túlnyomó ' ' részét a végzett munka alapién osztják el, a kisebb részét pedig a földiáradék ki­fizetésére használják fel; Évről-évre á jövede- lemnek legkevesebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot' és a folyamatos üzemvitelhez szük­séges tartalékot képeznek; közösen végzik a be­test; f) szerzést és értékesí­a gazdálkodást éves terv alapján folytatják; pontos nyilvántartást &/ vezetnek^ szocialista szellemben nevelik tágjaikat, ki- asákmányolókat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tű­rik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem. Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység-rendszer mel­lett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a mun­kaegység-rendszer továbbfej­lesztését, megjavítását céloz­zák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasz­nosítani kell. Lehetővé kell tenni, hogy a te-mel őszövetkezetek, a szo­cialista alapelvek betartása mellet*-, a helyi viszonyoknak mm'-Illően módosításoka‘ e— ’ "-öljenek az alapszabály zati: ' ban. 9 Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő töme- g'" i termelőszövetkezeti gaz- d'" :dás útjára lépjenek szi' '!7 van az alacsonyabb tij—r egyszerűbb szövetke­zef mák eddiginél hatha- tőr'•’ah felkarolására és támo ga diára. Az egyszerűbb szövetkeze* formák közül a legismertebb és a legelterjedtebb: az álta lános földművesszövetkeze4 Ezt elsősorban felvásárló, ér­tékes“*, fogyasztási és hite’- szövetkezeti tevékenysége fejt ki, s a nagyszámú szak­csoport útján egyre kiterjed tebb a termelési tevékenysé­ge is. Ahhoz, hogy a földmű­vesszövetkezeti mozgalom va­lóban betöltse szövetkezeti funkcióit, a parasztság széles rétegeit felölelő, élő tömeg- mozgalom legyen s alkalmas­sá váljék az igazi szövetke­zeti közszellem kialakítására a faluban: mindenekelőtt az szükséges, hogy a földműves- ♦ szövetkezeteket megszabadít­suk az évek óta rájuk rakó­dott bürokratikus kincstári, hivatali boltjellegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan válasz­tott dolgozó paraszti vezetősé­gük legyen. A földművesszsövetkezetek keretében kell — a jelenlegi­nél sokkal kiterjedtebbén — létrehozni a termelési szövet­kezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásokat (gép- használati társulás, vízhasz­nálati társulás stb.) valamint a különféle szakszövetkezete­ket és tejszövetkezeteket stb. Ezek a termeléshez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös cél- tevékenységet is folytatnak (például közös géphasználat). Ugyancsak a földművesszö­vetkezetek keretében alakulja­nak — de ha kérik, önálló mű­ködési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlet­tebbek, hogy a tiszta jövede­lem egy részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére for­dítják. Végül önálló szövetkezeti »üzemként működnek a tejme- lőcsoportok, amelyek a mező- gazdasági termelés, egy vagy néhány ágát kollektivizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta jö­vedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján oszt­ják el, jövedelmük egy részét rendszeresen a közös alap fej­lesztésére fordítják, közös be­szerző és értékesítő tevékeny­séget folytatnak. A termelő­csoportokat, szakcsoportokat és egyéb termelési társuláso­kat az állam olyan arányban támogassa, amilyen, arányban a közös nagyüzemi termelés elemeit kifejlesztik, közös be­ruházást végeznek Támogatni kell a paraszt­ság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvé­seit, meg kell szüntetni az ez­zel kapcsolatban kialakult bi­zonytalanságot, ügyplni • kell arra, hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzervá­lására ■ szolgáljanak, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé. A A nagyüzemi gazdállto- dás fölényének bizonyí­tásában és az új termelőszö­vetkezetek alakításában dön­tő szerepük van a gépállomá­soknak. A párt a mezőgazda­ság szocialista átalakításáért folytatott harcban a gépállo­másokat fontos bázisának te­kinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg en­nek a feladatnak a gépállo­mások csak részben felelnek meg. Ezért mindenekelőtt meg kell javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívá­jának szociális és politikai ösz- szetételét. A termelőszövetkezetekkel való jó viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a gépállomások mennyiben képesék kellő időben, jó mi­nőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Emel­lett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erő- és munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az ál­taluk ki nem használt, feles­leges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezetek­nek. A gépállomások jó kap­csolatukat az egyéni paraszt­sággal a gépi munkák kiter­jesztésén, a szervezett kultúr- munkán stb. túl elsősorban az­zal biztosítsák, hogy a gépállo­mási szolgáltatásokat a jelen­leginél sokkal szélesebb terü­letre terjesszék ki. A mezőgaz­dasági termelőmunkához szük­séges szolgáltatásokon túl, cél­szerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatások­ra is (kovács-, bognármunkák, kisgép javítás és egyéb műsza­ki jellegű munkák stb.) Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gép­állomások kihelyezett műhe­lyeket létesítenek, C A mezőgazdaság szoda- lista átalakításának az eredményesen működő nagy­üzemek és a kisárutermelők közötti egészséges verseny kö­rülményei között kell végbe­menni. Ebben a versenyben a újonnan alakult mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek bizo­nyos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzé- meiik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta ki­alakult egyéni gazdaságokkal. Ezért az államnak megfelelő gazdasági politikájával, min­denekelőtt hitelpolitikával elő kell segíteni, hogy ebben a versenyben a szövetkezeti gaz­daságok minél előbb jelentős fölényt harcolhassanak ki a kísárutermelő gazdaságokkal szemben. Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hoáy a jövő­ben a termelőszövetkezet a termeléshez szükséges forgó­eszközökhöz a hitelt az általa megtermelt árualap lekötésé­vel szerezze. Nyújtsunk a megalakuló új, kellő állóesz­közökkel nem rendelkező ter­melőszövetkezeteknek (2—3 éven keresztül több részletben) olyan mérvű állami indítóhite­leket, hogy az a parasztságnak a nagyüzem létrehozására ren­delkezésre álló saját eszközei­vel együtt a nagyüzemi gaz­dálkodás feltételeit megfelelő színvonalon biztosítsa. A múlt­tal szemben e hitelek nagyobb része hosszúlejáratú legyen. /Z A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákba való ta­gosítását. Ezt azonban az el­múlt évektől eltérően úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot. Épért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti föl­dekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évelő kultúra, beruházási létesítmények stb. vannak, vagy ha cserébe gyengébb mi­nőségű, elhanyagoltabb földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett köz­ség, vagy határrész dolgozó pa­rasztjai többségének kérésére hajthatók végre. A jövőben a tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös meg­egyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adás­vétel útján történő cseréket is 'T A termelőszövetkezeti • * mozgalom kiterjesztése érdekében szembe kell szállni a spontaneitás szemléletével.' amely szerint nem kell folya­matos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra téré­sét, magukra lehet hagyni őket. A felvilágosító munka irányuljon elsősorban a nagy­üzem fölényének és szükséges­ségének bizonyítására. O A mezőgazdaság szocia­*-*• lista átalakításának cél­ja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehaj­tani, hogy a termelési szín­vonal az átalakítás időszaká­ban se csökkenjen, sőt növe­kedjék. A mezőgazdaság szo­cialista átalakításának ütemét elsősorban a következő tények határozzák meg: IV. a meglevő nagyüzemek *V termelési színvonala, fölényük kialakulása, az egyé­ni termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekinteté­ben; U\ a termelőszövetkezeti nagyüzemek megterem­tésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb se­gítség mennyisége; a dolgozó parasztság sa- ját eszközeinek meny- nyisége, amelyek a szövetke­zeti nagyüzem megteremtésé­re szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti for­mák elterjedését, s az ezekben kialakuló szövetkezeti akku­muláció mértékét; a párt-, állami és egyéb '-í/ szervek által végzett agitációs, felvilágosító és ok­tató munka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúr- színvonalának emelkedése. A mezőgazdaság szocialista átalakítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagy­üzemi gazdálkodásra való át­térés e négy alapvető feltéte­lét biztosítani tudjuk. Á falusi pártmunkáról Dolgozó népünk életszínvo­nalának további emelése, az ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében pár­tunknak a következő évek so­rán nagy figyelmet kell for­dítani a párt falusi munkájá­ra. Ahhoz, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön, s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb legyen, a mezőgazdasági termelés szín­vonalát emelni tudjuk és fa­lun is sikerrel fejezzük be a szocializmus építését, szüksé­ges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi párt­munka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi pártszervezeteink még gyengék, az ellenforradal­mi események falun is komoly károkat okoztak és az osztály­ellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk haj­tani, a falusi pártmunka terén a következők szerint kell el­járni: 1 A falusi kommunisták­-*-• nak a megyei és járási pártbizottságok segítségévei arra kell törekedniük, hogy minden faluban erős, szilárd pártszervezetet hozzanak létre. A falusi pártszervezetek mellett mindazokban a ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomáso­kon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre ön­álló üzemi pártszervezeteket is. O Gondosan' ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele megfelelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb, termelőszövet­kezeti tagokat, ipari és mező- gazdasági munkásokat és fél­proletárokat vegyék fel a párt- szervezetekbe. Ezek képezzék a falusi pártszervezetek bázi­sát. Rajtuk kívül azonban nagy gondot kell fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, EPOSZ legöntudatosabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsa­nak azzal az elmúlt években kialakult gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a párt­építési munkát a kis- és kö­Hiszen szükségünk van egymásra, nem? A kérdés elhangzott. Csak válasz nem érkezik. Hogy,is? Hiszen félpercenként nyílik az ajtó. Porosarcú bányász leszállási engedélyt írat alá, „csak ideiglenes, még nem kfész a fénykép” — mentegetőzik. Mások a vá­jár-megbeszélés miatt ke­resik Sziklai elvtársat, az üzem vezetőjét..,A főmérnök­nél gyülekezzenek” — mond­ja. Néhány percre egy újon­nan jelentkezett vájár, majd a munkásőrség egyik tagja ül le az íróasztal mellé. Az­tán egy kis szusszanásnyi idő...] Bujtor elvtárs, a pártszer­vezet titkára felkapja fejét. — Hogy milyen a kapcso­lat az értelmiség és a párt- szervezet között? Jó, azaz most már jó... A pártszerve­zet három alapító tagja közül kettő műszaki... Sziklai elvtárs sorolja a neveket: Bujtor elvtárs mér­nök, Angyalfi Lajos szintén bányamérnök. A forró napok­ban egy régi bányásszal ők hárman kezdték szervezni a pártot. A műszakiak három­negyede párttag. Egy részük más üzemektől jött, másik ré­sze a nehéz időben is hű ma­radt a munkás hatalomhoz. A héttagú vezetőségben négy műszaki. Legutóbb három kérte felvételét: Németh Ist­ván mérnök, Reisz János ak­nász és Kelemen Imre főfú­rómester. Reisz elvtárson kí­vül a másik kettő az ellen- forradalom alatt is Szőlősön dolgozott. Most Vándor i András gépészmérnök ügye kerül a taggyűlés elé. Hát ez a helyzet ..; — Kölcsönösen bízunk egy­másban — mondja Sziklai elvtárs, de csak fél mondat erejéig jut el, mert megint keresik. Aztán így folytatja: — Hiszen szükségünk van egymásra, nem? Jamtórbin bizony még más gondokban főtt a fejük. Bujtor elvtársat akko­riban minduntalan megállí­tották: „Mi lesz . velünk, igaz, hogy elbocsátanak ben­nünket, mert nem vagyunk párttagok?" Bizonytalanság, a holnaptól való félelem ural­kodott. Néhány műszaki em- berről-lehullott az álarc a no­vember—decemberi napok­ban; uszítottak, rágalmazták. A pártszervezet azonban nem általánosított. S amint em­lékeznek arra az időre, tisz­telettel gondolok a kommu­nistákra, mert nagyon gondo­san és biztqs kézzel szűrték le a salakot, választották el a búzát a konkolytól. Akik „nagy levegőt vettek”, azok előtt kinyitották az ajtót: tes­sék, kívül tágasabb. A töb­bieknek bizalmat szavaztak, nemcsak szavakban, tettek­ben is. Az üzem főmérnöke, Sallai Árpád fiatal, tehetséges szak­ember. Nem igen politizál, de munkájára nincs panasz. Más részlegek, osztályok élén is állnak pártonkívüliek. A pártszervezet ugyanis abból indult ki, hogy ezeket a funkciókat pártonkívüliek is betölthetik. A követelmény: rátermettség éz hűség a mun­kások országához. A pártér­tekezlet határozata csak megerősítette az eddigi he­lyes gyakorlatot. MakJai István az üzem születése óta itt van. Pártonkívüli, egyik osztály vezetője. Azt mondják róla, isteníti szakmáját. Hallgas­suk csak, mit mond! — Tudja, itt nagyon jó a megértés. Nincs különbség, hogy ez kommunista, az meg pártonkívüli és ezért egyiket előnyben részesítik,• a mási­kat meg hátrébb tolják. A képzettséget, a munkát nézik. ■ 'Cao—rn't, segítjük egymást, ezt tudom mondani. Ha nem így lenne, már itt hagytam volna... Keresetlen, egyszerű, őszin­te szavak. A bizalom másik oldala és elismerése a párt- szervezet munkájának. Bér edvtárs az üzem fő­könyvelője. ö is pártonkívü­li, mindössze öt hónapja ke­rült ide. Mondom neki, mit hallottam, hogyan véleked­nek a pártszervezet és az ér­telmiségiek viszonyáról. — Azért nem minden fe­nékig tejfel... Nocsak! Várom, mi követ­kezik. — Hát... Szóval, igaz, itt nincs fúrás, becsülik a mű­szakiakat. Nyugodtan dolgoz­hatunk és van is kedvünk. De velem még nem beszélge­tett Bujtor elvtárs ... Nem volt pártnap, hogy egy ki­csit mi is polit’zálhrtssui:1: Aztán nem ismerem a párt­szervezet tervét, de néhány műszaki szívesen részt venne a pártoktatásban is ... Ilye­nekre mondom... Megszívlelendő tanács. Es érdekes is: a pártonkívüliek politikai fórumot igényel­nek, hogy szavukat hallas­sák. Nos, — ez is a párt- szervezet dicsérete — észre­vette ezt a kívánságot. Csak néhány napja készült el a munkaterv, amelyet majd taggyűlés elé terjesztenek. Hamarosan pártnapot ren­deznek, és a pártöktatásbav is számítanak a pártonkivü- liekre. Sőt, lesz még néhány 'elsősorban kommunista) ta­nácskozás, — gazdasági kér­désekben — amelyekre pár- tonkívüli műszaki vezetőket is meghívnak. Kifejthetik elképzelésüket s véleményü­ket. így jó, Így helyes. Mert a szőlősi bánya óriási fejlő­dés előtt áll. Az itt dolgozó értelmiség mindkét kezére, agyára, szivére szükség van, hogy terveink valósággá váljanak. A kölcsönös biza­lom, megértés kohójában nő­nek fel a feladatok nagysá­gára: tanulnak meg isme­retlen szakmát, a fiatalok szervezést. A párt helyi kép­viselőin nem múlik; minden ben segédkezet nyújtanak hogy így legyen. Ez mind annyiuk érdeke. „Hiszen szükségünk var egymásra, nem?" (BÖCZ) C) zépparasztok között. O Ahhoz, hogy falusi * pártszervezeteink a munkás-paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazda- sági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakítását sikeresen megold­ják, szükséges, hogy kialakul­jon a falusi pártmunka he­lyes módszere. Ezért: a'pártnak mint a pro­**/ letariátus élcsapatának, mindenkör a munkás- és pa­raszttömegek élén kell jár­nia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szer­vező szerepet, a szocializmus építésének gyakorlati kérdé­seiben, akár politikai, akár gazdasági, akár kulturális fel­adatokról van szó. Á pártta­gok járjanak élen a párt-, a gazdasági és áz államhatalmi szervek munkájában tapasz­talható hibák — nem ritkán nyílt visszaélések — felfedésé­ben és kijavításában is. 1^\ A párt politikáját a széles pártonkívüli dol­gozó tömegek előtt döntően a tömegszervezeteken keresztül kell érvényesíteni. Meg kell alakítani mielőbb mindenütt a falusi nőtanácsot is. Falusi pártszerveze­teink ' egyik legfonto­sabb feladata a tömegek poli­tikai nevelésének megszerve­zése olyanformán, hogy a fal­vakban valóban tömegmére­tekben folytassanak írásos és szóbeli kommunista propa­gandát, agitációt. Különösen fontos feladatuk ezen a téren, hogy meggyőző felvilágosító munkát végezzenek a terme1ő- szövetkezetek és általában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében, Tep- lezzék le az ellenséges ha~- gulatkeltést, jelszavakat, rém­híreket, fedjék fel a párt tikájával szembenálló kük ’- féle opportunista, antirp—■'« ta nézeteket és mutassák -ok káros voltát lem" és népszerűsítsék a párt ' ér. kormány intézkedéseit stb J \ Pártszervezeteink .» lenőrizzék a ga-ví államhatalmi és egyéb • vek munkáját. Ez az er<- zés elsősorban a tömegek « ségével történjen, a’ i • hogy különös tekintet*'" gyenek az egyes szervek ró­kájával szemben, a tön részéről megnyilvánuló !- tikai észrevételekre, keres. rpeg az elköve+ett hibák üi gondoskodjanak azok ír- szüntetéséről. Falusi pártszervezeteink f ' adataikat — köztük a pár* rárcélkitűzésemek magva1 fását — csak akkor tudják végrehajtani, ha fő figyeli > két a pártonkívüli dolgozó ' megekkel való jó viszony 7 alakítására fordítják. Ha a1-' jobboldali opportunizmusból akár túlzó „baloldaPságbó-" —n,lekerülnek a dobozó * :- megekkel, elszakadnak tőlük, cm lehetnek a tömegek veze­tői. .....

Next

/
Oldalképek
Tartalom