Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-04 / 182. szám

4

N A P E 0

1957 AUGUSZTUS «

Jä MSZMP agrárpolitikájának tézisei

(Folytatás a 3. oldalról.)

O

A meglevő termelőszövetkezetek fejlesztéséhez — a fentieken kívül — jelentős szakmai segítség is szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdászok, hanem egyrészt a szövetkezetek által alkalmazott, másrészt a tanácsapparátusban dolgozó szakemberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirdetésével alkalmazzanak mezőgazdászokat. Az állam — ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét vállalja magára,

jj.\ Annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztság előtt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása, így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövetkezeti demokrácia megerősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése,

O A mezőgazdaság szo- cialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Mezőgazda- sági termelőszövetkezetek aizok, amelyekben:

„I közösek a termelőeszkö- zök (beleértve az állatállományt is), kivéve a háztáji gazdasághan törvényesen visszahagyható' földet, eszközöket, állatokat;

h\ a nagyüzemi rnunlka- megosztás előnyeit kihasználva, közösein végzik a munkáit a termelés minden ágában;

a jövedelem túlnyomó ' ' részét a végzett munka alapién osztják el, a kisebb részét pedig a földiáradék kifizetésére használják fel;

Évről-évre á jövede- lemnek legkevesebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot' és a folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek;

közösen végzik a betest;

f)

szerzést és értékesía gazdálkodást éves terv alapján folytatják;

pontos nyilvántartást

&/ vezetnek^

szocialista szellemben nevelik tágjaikat, ki- asákmányolókat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem.

Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység-rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítani kell.

Lehetővé kell tenni, hogy a te-mel őszövetkezetek, a szocialista alapelvek betartása mellet*-, a helyi viszonyoknak mm'-Illően módosításoka‘ e— ’ "-öljenek az alapszabály zati: ' ban.

9 Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő töme- g'" i termelőszövetkezeti gaz- d'" :dás útjára lépjenek szi' '!7 van az alacsonyabb tij—r egyszerűbb szövetkezef mák eddiginél hatha- tőr'•’ah felkarolására és támo ga diára.

Az egyszerűbb szövetkeze* formák közül a legismertebb és a legelterjedtebb: az álta lános földművesszövetkeze4 Ezt elsősorban felvásárló, értékes“*, fogyasztási és hite’- szövetkezeti tevékenysége fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útján egyre kiterjed tebb a termelési tevékenysége is. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom valóban betöltse szövetkezeti funkcióit, a parasztság széles rétegeit felölelő, élő tömeg- mozgalom legyen s alkalmassá váljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására a faluban: mindenekelőtt az szükséges, hogy a földműves- ♦

szövetkezeteket megszabadítsuk az évek óta rájuk rakódott bürokratikus kincstári, hivatali boltjellegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen.

A földművesszsövetkezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal kiterjedtebbén — létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásokat (gép- használati társulás, vízhasználati társulás stb.) valamint a különféle szakszövetkezeteket és tejszövetkezeteket stb. Ezek a termeléshez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös cél- tevékenységet is folytatnak (például közös géphasználat).

Ugyancsak a földművesszövetkezetek keretében alakuljanak — de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek, hogy a tiszta jövedelem egy részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére fordítják.

Végül önálló szövetkezeti »üzemként működnek a tejme- lőcsoportok, amelyek a mező- gazdasági termelés, egy vagy néhány ágát kollektivizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el, jövedelmük egy részét rendszeresen a közös alap fejlesztésére fordítják, közös beszerző és értékesítő tevékenységet folytatnak. A termelőcsoportokat, szakcsoportokat és egyéb termelési társulásokat az állam olyan arányban támogassa, amilyen, arányban a közös nagyüzemi termelés elemeit kifejlesztik, közös beruházást végeznek

Támogatni kell a parasztság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvéseit, meg kell szüntetni az ezzel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot, ügyplni • kell arra, hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzerválására ■ szolgáljanak, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé.

A A nagyüzemi gazdállto- dás fölényének bizonyításában és az új termelőszövetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban a gépállomásokat fontos bázisának tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a feladatnak a gépállomások csak részben felelnek meg. Ezért mindenekelőtt meg kell javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívájának szociális és politikai ösz- szetételét.

A termelőszövetkezetekkel való jó viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a gépállomások mennyiben képesék kellő időben, jó minőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Emellett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erő- és munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk ki nem használt, felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások jó kapcsolatukat az egyéni parasztsággal a gépi munkák kiterjesztésén, a szervezett kultúr- munkán stb. túl elsősorban azzal biztosítsák, hogy a gépállomási szolgáltatásokat a jelenleginél sokkal szélesebb területre terjesszék ki. A mezőgazdasági termelőmunkához szükséges szolgáltatásokon túl, célszerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatásokra is (kovács-, bognármunkák, kisgép javítás és egyéb műszaki jellegű munkák stb.) Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gépállomások kihelyezett műhelyeket létesítenek,

C A mezőgazdaság szoda- lista átalakításának az eredményesen működő nagyüzemek és a kisárutermelők közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemenni. Ebben a versenyben a újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek bizonyos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzé- meiik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta kialakult egyéni gazdaságokkal. Ezért az államnak megfelelő gazdasági politikájával, mindenekelőtt hitelpolitikával elő kell segíteni, hogy ebben a versenyben a szövetkezeti gazdaságok minél előbb jelentős fölényt harcolhassanak ki a kísárutermelő gazdaságokkal szemben. Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hoáy a jövőben a termelőszövetkezet a termeléshez szükséges forgóeszközökhöz a hitelt az általa megtermelt árualap lekötésével szerezze. Nyújtsunk a megalakuló új, kellő állóeszközökkel nem rendelkező termelőszövetkezeteknek (2—3

éven keresztül több részletben) olyan mérvű állami indítóhiteleket, hogy az a parasztságnak a nagyüzem létrehozására rendelkezésre álló saját eszközeivel együtt a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit megfelelő színvonalon biztosítsa. A múlttal szemben e hitelek nagyobb része hosszúlejáratú legyen.

/Z A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákba való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot.

Épért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évelő kultúra, beruházási létesítmények stb. vannak, vagy ha cserébe gyengébb minőségű, elhanyagoltabb földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett község, vagy határrész dolgozó parasztjai többségének kérésére hajthatók végre. A jövőben a tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös megegyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adásvétel útján történő cseréket is

'T A termelőszövetkezeti

• * mozgalom kiterjesztése érdekében szembe kell szállni a spontaneitás szemléletével.' amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra lehet hagyni

őket. A felvilágosító munka

irányuljon elsősorban a nagyüzem fölényének és szükségességének bizonyítására.

O A mezőgazdaság szocia*-*• lista átalakításának célja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék. A mezőgazdaság szocialista átalakításának ütemét elsősorban a következő tények határozzák meg:

IV.

a meglevő nagyüzemek *V termelési színvonala, fölényük kialakulása, az egyéni termelés felett a termelés,

az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében;

U\ a termelőszövetkezeti nagyüzemek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség mennyisége;

a dolgozó parasztság sa- ját eszközeinek meny- nyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjedését, s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét;

a párt-, állami és egyéb '-í/ szervek által végzett agitációs, felvilágosító és oktató munka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúr- színvonalának emelkedése.

A mezőgazdaság szocialista átalakítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alapvető feltételét biztosítani tudjuk.

Á falusi pártmunkáról

Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, az ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében pártunknak a következő évek során nagy figyelmet kell fordítani a párt falusi munkájára. Ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön, s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb legyen, a mezőgazdasági termelés színvonalát emelni tudjuk és falun is sikerrel fejezzük be a szocializmus építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmunka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi pártszervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi események falun is komoly károkat okoztak és az osztályellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk hajtani, a falusi pártmunka terén a következők szerint kell eljárni:

1 A falusi kommunisták-*-• nak a megyei és járási pártbizottságok segítségévei arra kell törekedniük, hogy minden faluban erős, szilárd pártszervezetet hozzanak

létre. A falusi pártszervezetek mellett mindazokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre önálló üzemi pártszervezeteket is.

O Gondosan' ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele megfelelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb, termelőszövetkezeti tagokat, ipari és mező- gazdasági munkásokat és félproletárokat vegyék fel a párt- szervezetekbe. Ezek képezzék a falusi pártszervezetek bázisát. Rajtuk kívül azonban nagy gondot kell fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség, EPOSZ legöntudatosabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsanak azzal az elmúlt években kialakult gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a pártépítési munkát a kis- és köHiszen szükségünk van egymásra, nem?

A kérdés elhangzott. Csak válasz nem érkezik. Hogy,is? Hiszen félpercenként nyílik az ajtó. Porosarcú bányász leszállási engedélyt írat alá, „csak ideiglenes, még nem kfész a fénykép” — mentegetőzik. Mások a vájár-megbeszélés miatt keresik Sziklai elvtársat, az üzem vezetőjét..,A főmérnöknél gyülekezzenek” — mondja. Néhány percre egy újonnan jelentkezett vájár, majd a munkásőrség egyik tagja ül le az íróasztal mellé. Aztán egy kis szusszanásnyi idő...]

Bujtor elvtárs, a pártszervezet titkára felkapja fejét.

— Hogy milyen a kapcsolat az értelmiség és a párt- szervezet között? Jó, azaz most már jó... A pártszervezet három alapító tagja közül kettő műszaki...

Sziklai elvtárs sorolja a neveket: Bujtor elvtárs mérnök, Angyalfi Lajos szintén bányamérnök. A forró napokban egy régi bányásszal ők hárman kezdték szervezni a pártot. A műszakiak háromnegyede párttag. Egy részük más üzemektől jött, másik része a nehéz időben is hű maradt a munkás hatalomhoz. A héttagú vezetőségben négy műszaki. Legutóbb három kérte felvételét: Németh István mérnök, Reisz János aknász és Kelemen Imre főfúrómester. Reisz elvtárson kívül a másik kettő az ellen- forradalom alatt is Szőlősön dolgozott. Most Vándor i András gépészmérnök ügye

kerül a taggyűlés elé. Hát ez a helyzet ..;

— Kölcsönösen bízunk egymásban — mondja Sziklai elvtárs, de csak fél mondat erejéig jut el, mert megint keresik. Aztán így folytatja: — Hiszen szükségünk van egymásra, nem?

Jamtórbin bizony még más gondokban főtt a fejük. Bujtor elvtársat akkoriban minduntalan megállították: „Mi lesz . velünk,

igaz, hogy elbocsátanak bennünket, mert nem vagyunk párttagok?" Bizonytalanság, a holnaptól való félelem uralkodott. Néhány műszaki em- berről-lehullott az álarc a november—decemberi napokban; uszítottak, rágalmazták. A pártszervezet azonban nem általánosított. S amint emlékeznek arra az időre, tisztelettel gondolok a kommunistákra, mert nagyon gondosan és biztqs kézzel szűrték le a salakot, választották el a búzát a konkolytól. Akik „nagy levegőt vettek”, azok előtt kinyitották az ajtót: tessék, kívül tágasabb. A többieknek bizalmat szavaztak, nemcsak szavakban, tettekben is.

Az üzem főmérnöke, Sallai Árpád fiatal, tehetséges szakember. Nem igen politizál, de munkájára nincs panasz. Más részlegek, osztályok élén is állnak pártonkívüliek. A pártszervezet ugyanis abból indult ki, hogy ezeket a funkciókat pártonkívüliek is betölthetik. A követelmény:

rátermettség éz hűség a munkások országához. A pártértekezlet határozata csak megerősítette az eddigi helyes gyakorlatot.

MakJai István az

üzem születése óta itt van. Pártonkívüli, egyik osztály vezetője. Azt mondják róla, isteníti szakmáját. Hallgassuk csak, mit mond!

— Tudja, itt nagyon jó a megértés. Nincs különbség, hogy ez kommunista, az meg pártonkívüli és ezért egyiket előnyben részesítik,• a másikat meg hátrébb tolják. A képzettséget, a munkát nézik. ■ 'Cao—rn't, segítjük egymást, ezt tudom mondani. Ha nem így lenne, már itt hagytam volna...

Keresetlen, egyszerű, őszinte szavak. A bizalom másik oldala és elismerése a párt- szervezet munkájának.

Bér edvtárs az üzem főkönyvelője. ö is pártonkívüli, mindössze öt hónapja került ide. Mondom neki, mit hallottam, hogyan vélekednek a pártszervezet és az értelmiségiek viszonyáról.

— Azért nem minden fenékig tejfel...

Nocsak! Várom, mi következik.

— Hát... Szóval, igaz, itt nincs fúrás, becsülik a műszakiakat. Nyugodtan dolgozhatunk és van is kedvünk. De velem még nem beszélgetett Bujtor elvtárs ... Nem volt pártnap, hogy egy kicsit mi is polit’zálhrtssui:1: Aztán nem ismerem a pártszervezet tervét, de néhány műszaki szívesen részt venne a pártoktatásban is ... Ilyenekre mondom...

Megszívlelendő tanács. Es érdekes is: a pártonkívüliek politikai fórumot igényelnek, hogy szavukat hallassák. Nos, — ez is a párt- szervezet dicsérete — észrevette ezt a kívánságot. Csak néhány napja készült el a munkaterv, amelyet majd taggyűlés elé terjesztenek. Hamarosan pártnapot rendeznek, és a pártöktatásbav is számítanak a pártonkivü- liekre. Sőt, lesz még néhány 'elsősorban kommunista) tanácskozás, — gazdasági kérdésekben — amelyekre pár- tonkívüli műszaki vezetőket is meghívnak. Kifejthetik elképzelésüket s véleményüket.

így jó, Így helyes. Mert a szőlősi bánya óriási fejlődés előtt áll. Az itt dolgozó értelmiség mindkét kezére, agyára, szivére szükség van, hogy terveink valósággá váljanak. A kölcsönös bizalom, megértés kohójában nőnek fel a feladatok nagyságára: tanulnak meg ismeretlen szakmát, a fiatalok szervezést. A párt helyi képviselőin nem múlik; minden ben segédkezet nyújtanak hogy így legyen. Ez mind annyiuk érdeke.

„Hiszen szükségünk var egymásra, nem?"

(BÖCZ)

C)

zépparasztok között.

O Ahhoz, hogy falusi * pártszervezeteink a munkás-paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazda- sági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakítását sikeresen megoldják, szükséges, hogy kialakuljon a falusi pártmunka helyes módszere. Ezért:

a'pártnak mint a pro**/ letariátus élcsapatának, mindenkör a munkás- és paraszttömegek élén kell járnia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szervező szerepet, a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseiben, akár politikai, akár gazdasági, akár kulturális feladatokról van szó. Á párttagok járjanak élen a párt-, a gazdasági és áz államhatalmi szervek munkájában tapasztalható hibák — nem ritkán nyílt visszaélések — felfedésében és kijavításában is.

1^\ A párt politikáját a

széles pártonkívüli dolgozó tömegek előtt döntően a tömegszervezeteken keresztül kell érvényesíteni. Meg kell alakítani mielőbb mindenütt a falusi nőtanácsot is.

Falusi pártszervezeteink ' egyik legfontosabb feladata a tömegek politikai nevelésének megszervezése olyanformán, hogy a falvakban valóban tömegméretekben folytassanak írásos és szóbeli kommunista propagandát, agitációt. Különösen fontos feladatuk ezen a téren, hogy meggyőző felvilágosító munkát végezzenek a terme1ő- szövetkezetek és általában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében, Tep- lezzék le az ellenséges ha~- gulatkeltést, jelszavakat, rémhíreket, fedjék fel a párt tikájával szembenálló kük ’- féle opportunista, antirp—■'« ta nézeteket és mutassák -ok káros voltát lem" és népszerűsítsék a párt ' ér. kormány intézkedéseit stb J \ Pártszervezeteink .» lenőrizzék a ga-ví államhatalmi és egyéb • vek munkáját. Ez az er<- zés elsősorban a tömegek « ségével történjen, a’ i • hogy különös tekintet*'" gyenek az egyes szervek rókájával szemben, a tön részéről megnyilvánuló !- tikai észrevételekre, keres. rpeg az elköve+ett hibák üi gondoskodjanak azok ír- szüntetéséről.

Falusi pártszervezeteink f ' adataikat — köztük a pár* rárcélkitűzésemek magva1 fását — csak akkor tudják végrehajtani, ha fő figyeli > két a pártonkívüli dolgozó ' megekkel való jó viszony 7 alakítására fordítják. Ha a1-' jobboldali opportunizmusból akár túlzó „baloldaPságbó-" —n,lekerülnek a dobozó * :- megekkel, elszakadnak tőlük, cm lehetnek a tömegek vezetői. .....