Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-04 / 182. szám

»W AUGUSZTUS 4 NAPLÓ Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei A tézisek bevezetése az elmúlt esztendők agrárpolitiká­jának eredményeivel és hibái val foglalkozik, majd így foly­tatódik: A párt politikája a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban A magyar parasztságot a Gazdaságuk zömében áruter- már megváltozott falusi ősz- meló jellegű. Életkörülményeik tályviszonyok között alapye- mg elöttlhez viszonyítva toen a következő netegek kép- . , , , .. . vfceljjj. javultafc Jelenleg a kozeppa­rasztság úgy érzi, hogy — fő­1 Termelőszövetke-. ként a beadáEÍ kötelezettség • Tpf! nnrasTtann eltörlése után kialakult sza­bad árrendszer mellett — megerősödött egyéni gazdasá­gában, s egyre inkább ezt igyekszik biztosítani. Ebben a helyzetben a középparaszti gazdaságok egy része termé­szetes úton időnként bővített újratermeléshez juthat. Ezzel erősödnek a középparaszti gazdaságok kapitalista tenden­ciái. Amíg e tendenciák a mezőgazdasági termelés fellen­dítését szolgálják, tehát több élelmiszert hoznak a dolgozó népnek és több nyersanyagot az iparnak: a proletárdikta­túra állama célszerű árpoliti­kával és iparcikk-ellátással számára megfelelő mederbe tudja terelni azokat. A pro­letárdiktatúra államának azon­ban nem érdeke, hogy a kapi­talista tendenciák túlzott mér­tékben érvényesüljenek. Ezért is szabta meg a családi mun­kán alapuló paraszti birtok felső határát 20—25 kot. hold­ban. A pártnak a szocialista épí­tés szakaszában a középpa­raszthoz való viszonya döntő jelentőségű. A középparaszt zeti parasztság A termelőszövetkezeti pa­rasztság a jövő egységes szo­cialista parasztosztályának magját képezi. Gazdálkodási módja elvileg és alapjaiban különbözik az egyénileg gaz­dálkodókétól. A termelőszövet­kezeti parasztságot, a mező- gazdasági munkásokkal és fél— proletárokkal együtt a párt fő falusi bázisának kell tekinteni. A tsz-tagok szocialista gazda­sági helyzete és öntudata kö­zött azonban ma még sok eset­ben tapasztalható ellentmon­dás. Ezért a pártnak, a szö­vetkezeti vezetőknek és min­den öntudatos termelőszövet­kezeti tagnak a jövőben na­gyobb gondot kell fordítania a termelőszövetkezeti parasztság egységének, nevelésének, ön­tudatának kikovácsolására, az egységes, egészséges szövetke­zeti szellem kialakítására. Má­sik, nem kevésbé fontos fel­adat: a kilépett termelőszövet­kezeti tagokkal való megfe­lelő bánásmód. Általában úgy kel! bánni velük, minit leendő szövetkezeti tagokkal; cy Mezőgazdasági munkások, felproletárok Számbelileg a falu legna­gyobb rétege. Számuk több mint egymillió, zömmel a mezőgazdaság szocialista szek­torában, az állami gazdaságok­ban, gépállomásokon, erdő- gazdaságokban dolgoznak, egy részük az iparban, mint be­járó, kétlaki munkás, más ré­szük kubifcmunkán, vagy a középparasztoknál, kulákok­nak szüksége van, s ezért segítem kell lehetőségeinek ki­használásában. Meg kell vele ismertetni és kedveltetni a szövetkezeti gondolatot — túl­zott tulajdonosi beállítottsága miatt elsősorban az egysze­rűbb társulásokon keresztül. Nem szabad félni attól sem, hogy állami szerveink kiadják a működési engedélyt csak középparasztokból alakult ter­melőszövetkezetnek vagy ter­melési társulásnak is. A következő években a mezőgazdaság fellendítéséért, szocialista átalakításáért folyó harcban a mezőgazdasági mun­kások, félproletárok, termelő­szövetkezeti parasztok erőire és politikai bázisára támasz­kodva mindent el kell követ­nünk a parasztság igazi derék­hadának, a kis- és középpa­rasztoknak a megnyeréséért. f Falusi **• kizsákmányolok A kulákok tőkés vállalkozók a mezőgazdaságban, akik rend­szerint több bérmunkással dolgoznak vagy dolgoztak, s a parasztsággal csak a falusi kultúrszínvonal, falusi élet­mód és a saját gazdaságuk­ban végzett személyes fizikai munka köti össze. Jövedelmü­ket elsősorban kizsákmányo­lásból és nem saját tisztessé­ges munkájukból szerzik vagy szerezték. A családi munkaerő kapacitását meghaladó föld­területtel rendelkező és ki­zsákmányolásból élő kulákok száma hazánkban ma már igen csekély. Emellett azonban jó­val nagyobb az a rétegük, amely részben vagy egészben lemondott földjéről (vagy el­vagy kisparasztként, illetve az ország gyapjúszükségleté- Az állam piacszabályozó sze­mezőgazdasági vagy ipari nek nagyobb mérvű fedezése, repének ellátásához az szüksé­munkásként dolgozik. Koráb- valamint a tejellátás megjaví- ges, hogy a legfontosabb mező- ban betöltött szerepénél fog- tása érdekében. Az ország ló- gazdasági termékekből megfe- va és az elmúlt évek hibás állományát általában csökken- lelő készletek álljanak rendel- politikája miatt a parasztság- teni kell olyan mértékben, ahogy azt a gépi szállítóeszkö­zök elterjedése és az út­viszonyok javulása lehetővé teszi azért, hogy az így felszabaduló taikarmánytemiő területek más célra le­gyenek hasznosíthatók. Bá­nok ez a rétege nem lehet híve a munkás-paraszt hata­lomnak és a szocializmus épí­tésének. Súlyos hiba lenne tehát az „osztálybéke” álláspontjára helyezkedni velük szemben, s ennek megfelelően vissza­adni földjeiket, felszerelései­kezésre. E készletek az álla­mi gazdaságok árutermelésé­nek fejlesztése révén, állami felvásárlásból, szerződéses ter­meltetés útján, továbbá a föld­adó, a cséplési és a malmi vámnyeremények természetbe­ni fizetésének fenntartásával; romfiállományunk általában szükség esetén importból kell fejlesztendő, főleg a nagyobb biztosítani. Fontos előfeltétele két stb. Ugyanakkor az is sú- tojáshozam és jóminőségű hús az állam Piacszabályozó szere­lyos hiba lenne, ha visszatér­nénk az elmúlt években szoká­sos „likvidáló” módszerekhez és a célszerű korlátozó intéz­kedések helyett olyan — tér­irányában; jvcueaen. irajcu uiy«tu — lei- „ nphr~7 fizikai melésüket lehetetlenné tevő Zntf megkönn^re i pe érvényesítésének, hogy a falu megfelelő választékú ipar­cikk-kel legyen ellátva. A termelési és szállítási szer- més fokozására, a belterjesség ződések kötésében, valamint a mezőgazdasági termékek fel­p\ Mezőgazdasági gépellá- V/ tásunk irányuljon a tér­és őket emberi méltóságukban megalázó — módszereket al­kalmaznánk, amelyekkel a dolgozó parasztság zöme, fő­munka minőségének javításá­ra, a termelési költségek csök­kentésére, a munkacsúcsok csökkentésére, a munka opti­vásárlásában az eddiginél sok­kal nagyobb szerepet kell jut­tatni a földmüvesszövetkeze- teknek. küzdelmet politikai befolyásuk csökkentéséért kell folytatni. Fiaik, leányaik vagy egyéb kö­zeli rokonaik természetesen más elbírálás alá esnek. A kulákok személy szerinti meg­ítélésében legyen döntő szere­pe a körülményeket jól is re. Fel kell számolni a mezőgaz­dasági gépgyártás terén a kül­földi országokhoz viszonyított nagyfokú lemaradást, s ennek 4. A mezőgazdaság terü­letén dolgozó szakembe­reket részesítsük nagyobb megbecsülésben. A mezőgaz­daság szakirányítását arra al­kalmas, népi demokráciához érdekében korszerű, könnyen j*ú, tapasztalt szakemberekre kezelhető, kis önsúlyú, jó anyagból készült gépeket kell merő, helyi szegényparaszti előállítani. Biztosítsuk a meg- közvéleménynek. ! ~~' Az október—novemberi el­lenforradalom azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek során helytelen volt a szocializmus­sal szemben álló osztályellen­ség fogalmát falun csak a ku­lákok körére leszűkíteni. Az felelő mennyiségű pótalkat­részt és garanciális javítószol­gálatot is. d) A mezőgazdasági ter­melés kulturáltságának növelése és belterjes irányú fejlesztése szükségessé teszi az állami és társadalmi beruhá­árutermelésére a népgazdaság- vették tőle), s jelenleg közép­II. osztályellenség fogalma jóval zások célszerű elosztását. Sza szelesebb a kulákságnál kítani kell mindenekelőtt azzal A pártnak és népi demok- az évek óta uralkodó szemlé- ráciánk államhatalmának a lettel, hogy a mezőgazdaság a kulákok mellett az egyéb el- nemzeti jövedelemben való lenséges elemek ellen is kimé- magasfokú részesedés ellenére letten harcot kell folytatni. A mezőgazdasági terme'és fejlesztésénsk főbb irányelvei , — «j““*** folyóáron 33,4 nál, mint alkalmi munkás dől- vet} ,az. ex~ gozik. portban 38,4 százalékkal része­Az október—novemberi el­lenforradalmi eseményekben e réteg lényegében véve szilár­dan kiállt a népi demokrácia mellett; A mezőgazdasági munkások és félproletárok po­litikai szervezésére sokkal nagyobb gondot kell fordítani a jövőben. Ahhoz, hogy a párt szilárdan tudjon támaszkodni rájuk, segíteni kell anyagi nehézségeiken, fokozottan ren­dezni kell kereseti viszonyai­kat. A félproletárok részben a termelőszövetkezetekbe, rész­ben az állami szektorba fog­nak menni; A mezőgazdaság szocialista átszervezésében a pártnak szilárdan kell támasz­kodnia e rétegre és segítenie kell őket belterjes szocialista gazdaságok létrehozásában; Q Kisparasztok (általában 4—8 Népgazdaságunkban a mező- gazdálkodásra való áttérés út- árpolitikával is az anyagi ér­gazdasági termelés igen jelen- ján, 32 lehetséges fokozott dekeltség kialakulását, s azt, tős szerepet tölt be A nem- gépi munka> szaktudás fel- hogy a szarvasmarha-ál!omá­__7A. \ A -U használása, korszerű termelés nyon belül a tehénálV’ ■ -v ett jövedelem létrehozásában és ami ezekkel együtt jár, a emelkedjék. A sertéstenyész- a mezőgazdaság 1955-ben vál- rendszeres bővített újraterme- tésben a jelenlegi állomány to- tozatlan (1954. évi) áron 30,1 l®8 útján valósulhat meg. vábbfejlesztése nélkül fokoza­tosan törekedjünk az intenzí- O Jelentősen előre kell vebb tartást igénylő, de a piac • haladni mezőgazdasá- igényeinek megfelelőbb hússer- gunk termelési kulturáltsága, tés-állomány növelésére, főleg sedett, s az ország lakosságú nak ma is mintegy 44 százalé­kát foglalkoztatja. A mező- gazdasági termelés fejleszté­sének lehetőségei országunk­ban igen nagyok, s az adottsá­gok megközelítően sincsenek kihasználva. Éppen, ezért a párt a lakosság életszínvona­lának további javítása, az ipar nyersanyagbázisának és a mezőgazdasági exportnak nö­velése érdekében azt tartja helyesnek, ha a forradalmi munkás-paraszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet kialakítása mellett, a falu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű vég­zése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendí­tését — arccal a belterjesség felé —, fő feladatnak tekinti. 1 A nyugodt tenmelőmun- • kának, a növényter­mesztés és az állattenyésztés is igen alacsony arányban ré­szesüljön az állami beruházá­sokból. Szükséges, hogy a gaz­daságpolitika és az ipar fele­lős irányítói körében olyan szemléiét alakuljon ki, hogy az ipar egyik fő piaca a me­zőgazdaság. 3 A kötelező beadás el- • törlésével előállott új helyzetben olyan mezőgazda- sági felvásárlási rendszert és árpolitikát kell kialakítani, amely egyrészről elősegíti a mezőgazdasági termelés meny- nyiségi és minőségi fejleszté­sét — másrészről a várható nagyobb árufeleslegek és az egészségesebb árucsereforga­a belterjesebb gazdálkodás ki- azokon a tájakon, ahol ennek lom' kifejlődésével a lakosság alakítása terén, Ennek kében; a) élelmiszerellátásának, az ipar nyersanyagbázisának megjaví­tását és külföldi adósságaink törlesztésének további növelé­sét, a hagyományos és egyéb mezőgazdasági termékek ex­portját teszi lehetővé. III. kell bízni. Ugyancsak becsül­jék meg és beosztásukban erő­sítsék meg a munkájukat íól ellátó, nagy gyakorlati tan^sz- talattal rendelkező, munkate­rületüket jól ismerő. pá-”’oz és népi demokráciához hű — oklevéllel nem rendelkező — munkás- és parasztkádereket. A mezőgazdasági term és fejlődését elő kell segíteni a termelők mezőgazdasági szak­ismeretépek növelésével is. Csökkentsék a mezőgazdáéi főiskolákon kiképzendők ■ szá­mát, viszont növeljék a k; -*r> zés színvonalát. Jelentősen szé­lesíteni kell a különféle me­zőgazdasági szaktanfol vamo­kat, amelyeken mezőgazdasági és szövetkezeti ismereteket is oktassanak. A vidéki általános iskolákban önálló tárgyként mezőgazdasági és szövetkezeti ismereteket oktassanak. C Az állami irányító szer­*z* vek mellett lehetővé kell tenni különféle termelői és tenyésztői szakegyesületek (legeltetési bizottság, cuk ■’-ré­patermelők egyesülete szn'ő- és gyümölcstermelőkből léte­sített hegyközségek, stb.) ala­kulását. E szakegyesülete' ön­kéntes alapon szervező^ - >k. működési körüket alapszabály határozza meg, s a megyei ta­nács szakfelügyelete alatt áll­nak. Az állam a szakegyesüle­teknek a termelés, tenyésztés, értékesítés, szakoktatás, ta­nácsadás területén kifejtett munkájukhoz anyagi és erköl­csi támogatást nyújt, érdé- lehetőségei a leginkább bizto­sítottak. A jele” léginél na­gyobb anyagi érdekeltséget Fokozni kell a talaj kell teremteni a juhtartás szá- termőerejét azzal, hogy mára is, főleg az egyéb állatok az eddiginél több és szaksze- által fel nem használható ta- rűbben kezelt istállótrágyát karmányfélék értékesítése és biztosítsunk. Szükséges jelen­tősen növelni a belvíz-rende­zett területeket, gondoskodnia tásáról," a karbantartásról," s A mezőgazdaság szocialista átépítésének jobban ki kell használni ön­tözési lehetőségeinket. A ke­nyérgabona termelésében a vetésterületek mindenáron Hazánk mezőgazdaságának való növelésére irányuló tö- szerkezete túlnyomó részt kis­l**8 kelyett fordítsuk a fő árutermelő jellegű. Az ország súlyt a hozamok novelesere es _ ... „ cl minőség javítására. Orszá- szántoteruletenek mintegy 78 gunk megnövekedett állatál- százalékát egyénileg gazdálko­lománya szükségessé teszi, dó kisparasztok művelik, és hogy jelentősen növeljük a ta- tsak 22 százaiéit szocialista . ^ __________ . ... ka rmánynövények — elsősor- nagyüzemek, szövetkezetek es tóan ^ ^ bizonyítaná dől- feli időben és jó minőségben irányelvei szocialista átalakításá­hoz nélkülözhetetlen nagyará­nyú állami támogatás jelen- tőségióniek a meg nem értését, a meglevő beruházási keretek helytelen felhasználását, az erőszakoskodásokat stb. Emel­lett világosain és kézzelfogha­melést előmozdító célokra le­het adni; b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy sze­rep vár a gépállomásokra. El- sősorban az alapvető mező- gazdasági munkák gépesítését kát. holdas parasztok) hozamai növelésének egyik ‘ ’ alapvető feltétele, hogy az ál­ban a pillangósok sét; tenmelé­Számuk több, mint negyed- millió. Hazánkban a paraszt­ság egyik jellegzetes rétege. A pártnak a kis parasztok­kal — mint a jövő szövetkezeti parasztjaival — sokat kell fog­lalkoznia. Mivel e réteg a íöld- • reformmal, az igauzsoránál olcsóbban elvégzett gépállo­mási talajmunkával, a szer­ződéses termelés stb. segítsé­gével sokat nyert: hívjuk fel figyelmét arra, hogy mindezt a munkásosztálynak, a népi lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és egyénileg gaz­dálkodó parasztók biztonságo­A növénytermesztés és a ker­tészet területén biztosítani kell a hagyományos termelési kör­zeteknek megfelelő kultúrák állami gazdaságok. Az MSZMP, egész népünk egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazda- sági termelőerők állandó fej­lesztésének fő feladata mellett gozó parasztságunknak a kor­szerű mezőgazdasági nagyüze­mek fölényét a kisgazdaságok­kal szemben. Csak ebben az esetben várható a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó C) san termeljenek. A párt hely- termelését (gyümölcs, ' szőlőd pal'as2tlsás szemléletmódjának ................. minden erejét paprika( hag^a, minőségi ve^ Untának megváltozása és ez­te leníti és latbavetve azokat a törekvéseket, ame- ^ haZal körülményeink között lyek — sokszor a törvények holdanként legnagyobb terme­megakadályozza tömagj stb.). Helyezzük előtér- fóte- 261 mezőgazdasá­kvéseket. ame- k. & tűszerű szocUttista ^ átalakulása. nagyüzemű mezőgazdasággá megkerülésével ta - a mező- lési eredményt biztosító fajták Xfcu!egyetértésének biztosítása, a gazdasági termelés bármely te- és hibridek termesztését. Az “WfcuJjon at- A mezogazuasag ----—i— rü letén termelési bizonytalan- alapvető agrotechnikai mód- ságot igyekeznek előidézni. szerek színvonalának emelése A párt elutasítja az olyan rnellett egyre nagyobb szerepet törekvéseket, amelyek a tér- biztosítani a mezőgazda­demokrácia államhktalmáriak melési _ biztonság kihangsúlyo- sági termelésben a vegyianya- köszömheti. Ugyanakkor kéz- címén az egyéni gazdái- fl0k felhasználásának. A me­zelfoghatóan világossá kell fedfe forma konzerválását ^gazdasági termékek termelé- tenni számára azt is, hogy jö- 'Sfeheznek elérni; Az a véle- gén túl fontos nagy súlyt he- vőjét nem a középparaszti menye, hogy az egyemleg gaz- lyezni a korszerű tárolás és gazdálkodási forma, hanem a dáfe>dó dolgozó parasztságnak feldolgozás feltételeinek bizto- S jövedelmező szövetkezeti 18 a bevétele, es sítására és a növényvédelem termelés fejlesztése és a szo­cialista átalakítás egységes, elválaszthatatlan feladatot ké­pez. A mezőgazdaság nagyüze­mű átszervezése nem öncél, ha­nem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők ál­landó fejlesztésének, a dolgo­zó nép, s ezen belül a pa­rasztság jóléte állandó növeli­jól nagyüzem jelenti, amellyel a középparaszti gazdaság nem képes felvenni a versenyt. 4;. Kozépparasatok emelkedjék életszínvonala an- részben termelői, részben álla­nak arányában, ahogyan tér- mi feladatainak megoldására, melésük és árutermelésük emelkedik, termelési költsé- U\ Az állattenyésztés terén gük csökken. Ugyanakkor *■'/ elsősorban a szarvas­A mezőgazdaság szotíalis­ta átalakítása csak a párt ve­zetésével és dolgozó parasztsá­gunkkal együtt hajtható végié. Ahhoz, hogy dolgozó paraszt­szövetkezett mozgalom kiter­jedése hatalmas kulitúrmunkát és helyes, célszerű gazdaság- politikát követel. Ennek alap- elved a következőik, "I Meglevő szocialista me- -*-• zőgazdasági nagyüze­meinket (államd gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modem belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ennek érdekében: Az állam teherbíróké- pessógének megtel e­biztosítaniok (szántás, cséplés); A termelőszövetkezetek jövedelmükből a kom­bájn, cséplőgép és általában a szántótraktor kivételével minden, a termeléshez szük­séges mezőgazdasági gépet (erő- és munkagépet) megvá­sárolhatnak. A gépállomások kötelesek biztosítaná — a ter­melőszövetkezet kívánsága sze riot — a szövetkezeti gépek javítását; d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem minta- gazdaságai; Az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek közti gazdasági kapcsolatokat általában közbeiktatott szer­vek nélkül kell lebonyolítani. a) e) hangsúlyozza, hogy bevételük marhatenyésztSs és tartás sxá- Ságunk helyeselje és támogas- lően maximálisra kell emel­növekedése és életszínvonaluk mára kell kedvező feltételeket sa a szocialista átalakítást, ni a mezőgazdaság fejleszté­Hazánkban a dolgozó pa- emelkedése nagymértékben biztosítani. A szarvasmaiha- meg kell szüntetnünk az el- sere fordított összegeket. Hi­Léhetővé kell tenni azt is, hogy a termelő­szövetkezetek termelvényeá- ket maguk dolgozhassák fel és így értékesíthessék. legtehetősebb rétege, csak a szövetkezeti nagyüzemi tartásban segítsük elő helyes múlt évek hibáit, a mezőgaz- telt csak gazdaságos és a tér- (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom