Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-21 / 170. szám

Közel a 40 vagonhoz Acélos egységben megvalósítjuk az országos pártértekezlet határozatát A Görösgalli Állami Gazdaság kiváló kombájnosa Kovács Ferenc már 3184 mázsa gabonát vágott le péntek estig. Második Máris József a Bikali Állami Gazdaságból 25 vagonos teljesítményével. Harmadik ismét Görösgallról Tóth József 2420 mázsával. A képen Tóth József kombájnja munkában. XIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM. ÁRA: 60 FILLER VASARNAP, 1957. JÜL. 21. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megyei pártaktíva a Doktor Sándor Művelődési Házban Szombaton délelőtt n Doktor Sándor ÄM* velödcsi Ház nagytermében az MSZMP Ba* tanya megyei bizottsága pártaktiva-értekez* letet tartott. Megjelent az értekezleten és felszólalt Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára. As elnökségben helyet foglalt Laki István elvtárs, a megyei bizottság titkára, Török elvtárs, a Központi Bizottság megyei in­struktora, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Kelemen László élv- társ, a komlói városi pártbizottság titkára, Steinmetz Endre elvtárs, a megyei intéző bizottság tagja, Petőházi Gábor elvtárs, a megyei intéző bizottság tagja, Papp János elv társ, a megyei intéző bizottság tagja, Piegl János elvtárs, a megyei intéző bizott­ság tagja és Takács László elvtárs, a KISZ megyei titkára. A pártaktíva-érte kezlete t Palkó Sándor elvtárs nyitotta meg, majd Laki István elv­társ mondott beszámolót Laki István elvtárs beszámolója Tisztelt Pártaktíva! Elvtárs- nök! Elvtársak! Június utolsó hetében meg­tartott országos pártértekezlet­tel lezárult pártunk életének egy történelmi szakasza. Az országos pártértekezletet nagy várakozás előzte meg ha­zai vonatkozásban a kommu­nisták és pártortkívüli dolgo­zók részéről, mind pedig a ba­ráti országok és kapitalista or­szágok kommunista pártjai ré­széről. Az ellenség a maga módján vérmes reményeket fű-' zött az országos pártértekezlet- hez, arra számított, hogy ezen' az értekezleten ki fognak üt­közni a párt egységét bomlasz­tó nézetek is. Az ellenségnek ezek a reményei teljesen szét- foszlottak. A pártértekezlet valamennyi küldötte egységesen zárkó­zott fel pártunk központi bi­zottsága möge és teljes egé­szében jóváhagyta az ideig­lenes központi bizottság ed­digi politikai vonalvezetését. Valamennyi küldöttet lenyű­gözte az az őszinte és közvet­len légkör, amely a központi bizottság beszámolóját, a vitát, a 3 napos tanácskozást jelle­mezte. Ez a tanácskozás került min­den ünnepélyes külsőséget, va­lóban munkaértekezlet volt, ahol nem voltak úgynevezett ..kényes kérdések”. A beszá­moló. a küldöttek gátlás nél­kül, őszintén, fesztelenül és el­fogulatlanul tárták fel a prob­lémákat és szálltak szembe a téves nézetekkel a pártegység megszilárdítása, a párt politi­kai vonala mellett. A résztve­vők kifejezték a párt és dol­gozó népünk iránti szeretetü- ket, felelősségüket hazánkban a szocializmus felépítéséért. Egységbe kovácsolódva, hitben és bizalomban megerősödve születtek a határozatok. Meg­szilárdult a párt, amely vezeti a harcot a haza és a nép üd­vére. Az országos pártértekezlet egyik alapvető jellemvonása az volt, hogy — bar elemezte a. múltat és annak hibáit — el-, sősorban a jövő felé fordította a figyelmet és magas eszmei síkon jelölte meg a feladato­kat. Az értekezlet lezárt egy sor vitás kérdést, tiszta hely­zetet teremtett a pártban, szá­munkra biztos alapot adott, hogy most már nyugodtan fog­lalkozhassunk az építés mun­kájával. Az országos pártérte­kezlet olyan határozattal vér­tezte fel a párttagságot, amely a politikai, gazdasági, kulturá­lis élet, a párt belső életének minden fontos kérdését felöleli és a párt egésze számára meg­szabja a feladatokat, A pártértekezlet óta eltelt idő mutatja, hogy megyénk kommunistái és velük ro­konszenvező dolgozók elége­dettek a párt politikai irány­vonalával és készek a hatá­rozatok végrehajtására. Raj- t tunk múlik, hogy kihasznál- í va a kedvező körülményeket, ; aktivizáljuk a párt tagjait, f megyénk dolgozóit a párt ha- I tározatainak valóraváltására. káshatalmat. Ez a munkásosz­tály harcolt 25 éven át a Horthy-fasizmus ellen. S ez a munkásosztály harcolt a felsza­badulás után is. S ha a mai ve­zetők nem lennének, akkor is létezne a magyar proletárdik­tatúra, mert a magyar mun­kásosztály akkor is megtalálta volna a maga embereit. A kor­mány nem érhetett volna el eredményeket, ha a néptöme­gekben nem élt volna a szo­cialista forradalom gondolata.” '. A gyors sikerekben,, elvtár-■ sak, döntő szerepe volt a párt újjászervezésének. A Magyar Szocialista Munkáspárt meg­alakítása november első nap­jaiban új reményt keltett a kommunistákban. Az országos pártértekezlet ugyanakkor megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának feloszlatá­sa abban az időszakban, ami­kor az ellenforradalom dúlt az országban, káros és helytelen volt. November 2-a után meg­tisztították az MSZMP Köz­ponti Szervező Bizottságát a (Folytatás az 2. oldalon.) Kormányhatárosat a munkások teljesítménybérezésének irányelveiről A hivatalos lap szombati száma közli a kormány hatá­rozatát a munkások teljesít­ménybérezésének irányelvei­ről. A határozat bevezetőben leszögezi, hogy a kormány — figyelemmel a gazdaságos ter­melésre — elengedhetetlennek tartja a helyesen alkalmazott teljesítménybérezésnek "a je­lenleginél szélesebbkor!! beve­zetését. A teljesítménybérezés alkalmazásánál azonban meg kell akadályozni a minőség és a gazdaságosság rovására tör­ténő ösztönzést, A törvényes bérszínvonal helyreállítása után elejét kell venni a kere­seti aránytalanságok keletke­zésének úgy, hogy lehetőleg később se kelljen számottevő keresetcsdkkentést okozó álta­lános normarendezéseket vég­rehajtani. A munkások szak­értelmének keresetükben job­ban kifejezésre kell jutnia. A fentiek érvényesítésére a kormány elhatározta: teljesít­ménybérezést kell alkalmazni mindenhol, ahol az a munká­sok és a népgazdaság részére egyaránt gazdasági előnyök­kel jár, s ahol a teljesítmé­nyek megbízhatóan mérhetők. Teljesítménybérezés alatt nem­csak darabbérezést kell érteni, hanem minden olyan bérrend­szert, amelynek alkalmazása­kor a kereset, vagy annak egy része a teljesítménytől (meny- nyiségi, minőségi, vagy gaz­daságossági eredmény) függ. Nem szabad teljesítménybére­zést alkalmazni ott, ahol az nem gazdaságos, vagy ahol a munka bonyolultsága, a meg­követelt magas minőségi szín­vonal azt nem teszi lehetővé és kizárólag a bérszínvonal emelését célozza. A teljesítménybérezés sok formája közül a helyi körül­ményeknek legmegfelelőbb ki­választását a vállalatokra kell bízni. Ugyancsak a vállalatok­nak kell meghatároztok —az üzemi bizottsággal egyetértés­ben — az egyes munkák és a munkások alapbérét, esetleg biztosított bérét. Törekedni kell arra, hogy az azonos szakmájú és hasonló munkakörülmények között dol­gozóknál az alkalmazandó bé- j rezési formák, a munkák és a ♦ munkások egyes csoportjának t alapbére, keresete megfeozelí- : tőén azonos legyen. | A határozat a továbbiakban - leszQge?á: .kormány .korábbi határozatai alapján . 'felemelt JfoJytniás a 4. oldalon ) .» . ' >" ; fí '■ ’ .• ■■ A áért&Tbói'öK' félöói^b^ásá- ban egyedülálló" eredményeket ért el a Pécái Bőrgyár. Alvilá­gon itt sikerült először díszmű­bőrt előállítani a sertések bő­réből. S amint a tapasztalatok bizonyítják, ezek a bőrök nem­csak szépek, hanem jók is. Nagy kitüntetés éri ennek lévén a Pécsi Bőrgyár dolgo­zóit. Felsőbb szervektől kapott ígéret: szerint a gyár is részt- vehet a brüsszeli világkiállítá­son. A gyár máris átadott bizo­nyos mennyiségű bőrt egy pes­ti vállalatnak a. mintadarabok elkészítésére. Jeanne Marie Darre zongoraművésznő Pécsett Tíz napon belül már a má- \sodik francia vendégművész fogadására készül a zeneked­velők pécsi tábora. A jelenleg > hazánkban hangversenyző vi- ! lághírű zongoraművésznő, Aláírták a magyar—csehszlovák jhosszúlejáratú hitelmegállapodást A magyar munkásosztály pártja éli és betölti funkció ját Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy röviden érintsem azt a nehéz, de ered­ményes nyolc hónapos harcot, amelyet a párt és a forradal­mi munkás-paraszt kormány vívott az ellenség leveréséért, a politikai és gazdasági kon­szolidációért. Az országos pártértekezlet egyöntetűen megállapította, hogy megbecsülés és elismerés illeti meg azokat az elvtársa­kat, alak az ellenforradalmi idők alatt megalakították a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányt, és a becsületes, a szo­cializmushoz hű tömegek élére állva, segítettek megvédeni né­pünk 12 éves szocialista vív­mányait. Megszervezték a fegy­veres alakulatokat, a szovjet hadsereg segítségét igénybe véve, rövid idő alatt rendet teremtettek és szétverték az el­Július 19-én este Budapes­ten a kü Ike reskede I mi minási- tériumban aláírták a Cseh­szlovák Köztársaság által Ma­gyarország részére nyújtott százmillió rubelre szóló hosz- szűlejáratú hitelmegállaBp- dást. E hitelkeret terhére a Csehszlovák Köztársaság 1957- ben Magyarország részére már különböző árufajtákat, így nyers- és alapanyagokat, töb­bek között szenet, kokszot, kaolint és más vegyipari cik­keket, textilárukat, cipőt, hű­tőszekrényeket, kerékpárokat, edényárukat és bútort, háztar­tási villamoskészülékeket szál­lított. A hitel visszafizetése 1960- ban kezdődik és évi 2 száza­lékos kamattal együtt 1967-ig tart. Egyidejűleg felülvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kö­zött 1951-ben kötött, az alu­míniumgyártás kiépítése és a kölcsönös energiaszállításokra vonatkozó egyezményt. A megállapodásokat magyar részről Incze Jenő külkeres­kedelmi miniszter, csehszlováik részről Otto Kocour, a külke­reskedelmi miniszter első he­lyettese írta alá. Az ünnepélyes aláírás és az okmányok kicserélése után Incze Jenő külkereskedelmi miniszter kormányunk nevé­ben köszönetét mondott a Csehszlovák Köztársaság kor­mányának segítségéért és azért a személyes közvetlen segítő készségért, amelyet a csehszlo­vák delegáció Otto Kocour ve­zetésével tanúsított a tárgya­lások során. Az MTI munkatársa meg­kérdezte Otto Kocourt, hogy milyen terveik vannak a két ország további gazdasági • együttműködésére. : — Ebben az évben három i nagy feladat áll előttünk :—i válaszolt. — Első az 1957.’ év­re szóló árucsereforgalmi: egyezmény kibővítése, amely i hez minden előfeltétel meg-' van. Több áru szállítására ké- > pes a gyorsan talpraállt ma-; gyár ipar és ugyanakkor a i csehszlovák ipar is folyama to- ; san túlteljesíti terveit és nö- j vélni tudja az exportot. Másik j feladatunk az 1958. évi áru-: csereforgalmi egyezmény meg­kötése. Jövőre is növekvő ki­vitelt biztosítunk. Alapja a- megkötendő hosszúlejáratú árucserefoi-galmi megállapodás • lesz, amelynek előkészítése harmadik fontos tennivalónk. A hosszúlejáratú megállapodás legnagyobb jelentősége az, hogy birtokában biztonságo­sabban, alaposabban dolgoz­hatjuk ki éves részléttervein- ket. A hosszúlejáratú árucse- reforgálmd megállapodáshoz a csehszlovákok már átadták a magyar félnek az erre vonat­kozó javaslataikat. i 20 Mináliszekrénr 20 litaszekrénr 00 kerékasztal készült júliusban az asztalosárugyárban Többszáz kombináltszekrény, háromájtós szekrény, fénye­zett és festett hálógarnitúra készül el évente a Hangszer- és Asztalosáru gyárban. A harmadik negyedévben, a MESZÖV-vél kötött szerződés szerint nyolcvan háromajtós és ötven kombináltszekrényt kell elkészíteniökr Ezenkívül negy­ven fényezétt, és hetvenöt fes­tett hálógarnitúrát várnak tő­lük, elsősorban a baranyai fa­lusi lakosság számára. Július eddigi szakaszában hú6z kombináltszekrény, húsz hármasszekrény, száz kerék­asztal hagyta el készen az üze­met. A hónap végéig még 15 fényezett, 25 festett hálót és száz kerekasztalt adnak át a MESZÖV-nek. . A gyár e havi munkáiéban már segédként vesznek részt a júniusban vizsgázott ipari ta­nulók. Tizennyolc tanuló sajá­tította el az asztalos-szakmát a gyárban, ezek közül tizenhat szakmunkásként továbbra is a gyárban dolgozik, Készülnek a mintadarabok a brüsszeli világkiállításra 1; A . bórgyáíj.á^i^bj&lik „ .ftofcp a mmtadarftbok;. siker-t -ayatnpk majd a .világkiállításon is* v • f r> ‘ V ’ •' rí ' T ' * Jeanne Marie Darre szerdán, július 24-én lép pécsi pódium­ra szimfonikusainkkal. Jeanne Marie Darre művészetét nem kell e helyen méltatni. Ez a művészet világszerte ismert és megbecsült. Ennek az elisme- 'résnek külső jele a „Becsület­rend lovagja’’ cím, s a nemzet­közi hírnév, mely előtte jár és koncertjei után követi. A pécsi hangverseny műso­rán a zenekedvelők táborának kedvenc, romantikus alkotásai kerülnek előadásra. A zenekar Weber: Bűvös vadász nyitánya után Csajkovszkij: b-moll zon­goraversenyét játssza Jeanne Marie Darre. A szünet után a pécsi szimfonikus zenekar Dvo­rak: Űj világ szimfóniáját adja elő. Rubányi Vilmos vendég- karmester vezényletével. A hangversenyt július 24-én a szabadtéri színpadon fél 9 órai kezdettel, rossz idő esetén a Nemzeti Színházban ugyan­csak fél 9 órai kezdettel ren­dezik. lenforradalmi bandákat. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mány sokoldalú, hathatós in­tézkedései révén rövid idő alatt helyreállt a rend, a köz­biztonság, a normális élet az egész ország területén. Kádár elvtárs a zárszavában így fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. „Az érdemeket illetően, mint már a referátumban is hang­súlyoztam, korai még a dicső­ségen osztozkodni. Különben is elsősorban a Szovjetunió és a testvéri országok dolgozóit il­leti a dicsőség. Ha Magyaror­szágon van valakinek érdeme a munkáshatalom megvédésé­ben, az a magyar munkásosz­tály, amely évtizedek óta töret­lenül harcol a szocialista forra­dalomért. Egyik legnagyobb nemzeti büszkeségünk, hogy a Szovjetunió után először a ma­gyar proletariátus és a ma­gyar nép harcolta ki a mun­

Next

/
Oldalképek
Tartalom