Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-19 / 168. szám

195?. JÚLIUS 19.

NAPtő

$

Két véglet helyett

Ülsz a taggyűlésen; Előtted az ember, aki a kommunisták közösségébe akar lépni. Ismered. Talán együtt gyere- keskédtetek, nőttetek férfiú- •vá. Talán hosszú évekig egymás mellett dolgoztatok; szomszédod, akivel minden nap találkozol. Az élet ezernyi szála fűz egybe vele.

S most döntened kell. Felelősséggel .: Minek alapján?...Baranyai elvtárs, a nagydobjai szövetkezeti bolt vezetőié, Becsületes, régi párttag. Soha semmi panasz nem volt rá, bármilyen munkával bízták meg, pontosan elvégezte. Februárban a taggyűlés elé állt, felvételét kérte.

A faluban már előtte homályos célozgatások forogtak közszájon, hogy „Baranyai nem tiszta, az ellenforradalom alatt sok disznóságot csinált“..; A taggyűlésen pontosan megfogalmazták az általában elhangzott vádat. így: „Baranyai kidobálta az utcára a boltban található politikai és szépirodalmi könyveket azzal, hogy égessétek el, végre szabadok vagyunk:; Ilyen emberre nincs szükség! Hiába volt minden, elutasították;

Ki látta? Ki mondta? Honfiét szerezte a pártszervezet ezt a kétségtelenül súlyos vádat?

Baranyai elvtárs fellebbezett. S csak a vizsgálat derített rá fényt, adott választ a kérdésékre; Egyetlen ember állította, aki sikkasztásért börtönben ült, régóta személyes ellentét áll fenn közöttük; S hogy teljes legyen a kép: a síkkasztót átigazolta az alapszervezet (már kizárták) és természetesen készpénznek vette szavait, a harag szülte rágalmazást. Becsületükre legyen mondva, később elismerték, hogy felületesen ítélkez- ték. „Nem áll fenn a dolog — mondta Máté elvtárs, az intéző bizottság elnöke, — hibát követtünk el“. Azóta Ba- • ranyai elvtárs, a pártszervezet tagja.

Vörös Jánosné, egyszerű pa- rasztasszony. Nem előnyökért választotta a pártot, minden időben szívesen dolgozott, munkájáért sók elismerő szót kapott. Az ellenforradalom alatt tisztességesen viselkedett.

A taggyűlés mégis nem-et mondott. Apósa miatt;

Nagyon régi, már feledésbe merült „érvet" melegítettek fel; Apósa 1945-ben alapító tagja volt a kommunista pártnak. Évek múltán, a kuláklista korában minden áron a ku- lákok közé akarták szorítani; Nem sikerült, bárhogy is szoroztak, a földterület messze nem érte el a kívánt mértéket. Annyit mindenesetre elértek, hogy kizárták a pártból;

Ezzel pecsételték meg Vörös Jánosné sorsát. Apósa nem kulák, de jobb óvatosnak lenni, mert „nem zörög a ha- ra6zt, ha nem fúj a szél". Ám, ha osztályidegen is lenne, mennyiben befolyásolná ez az ő saját ügyét?

Felsőbb pártszerv megvizsgálta az ügyet s mert látták, hogy alaptalanul utasították el, szektáns, dogmatikus gondolkodás érvényesült, átigazolták az MSZMP-be,

•

Az alapszervezet feloszlatása megdöbbenést váltott ki. Pedig a járási pártbizottság helyesen cselekedett. Az egyik párttag még februárban felvételre jelentkezett, rövid vita után el is fogadták. Később aztán kitűnt, hogy az illető valóban „nem tietrta“, az ellenforradalom egyik aktív résztvevője volt. A leg- hamgosabban követelte a kommunisták eltávolítását, uszított, gyalázta a rendszert. Nem tudták ezt akkor a kommunisták? Dehogy nem. taggyűlés „megbocsátott“ neki, többen viszont nem mertek ellene szólni, mert hátha elér hozzájuk a keze. A nagy megbocsátásban elfeledkeztek arról, hogy néhány hónapja még az utcára dobta volna őket. S mert ügyének felül-1 vizsgálásakor sem volt egységes a pártszervezet, a felsőbb pártszerv feloszlatta az alapszervezetet.

Nem egyedül álló példa, hogy kétes múltú, az ellenfor- ? radalmi eseményekben tévé- f kény szerepet játszó elemek * férkőznek a pártba. Csak a | liberalizmussal, az engedő-1 kenységgel magyarázható, t hogy zászlóégetők, büntetett | előéletű, korrupt emberek ? könnyedén párttagsági iga- | zolványhoz jutnak. Persze, eb- ♦

bői a hadállásból azután igye- *

X

........................................................i

líáHyk&kmiúz&t,

fditámdás, piac, ások

zák a szükséglet több mint egyharmadát.

Érdemes végigkísérni, hogyan látszik ez a mindennapi életben, egészen addig, míg a vásárló háziasszony kosarába jut a főznivaló, a gyümölcs, a tojás. Mintegy 1200 katasztrá- lis hold területen termelnek megyénkben konyhakerti növényeket. Az értékesítéssel foglalkozó szakemberek véleménye szerint a vetésterületet legalább 500 katasztrális holddal bővíteni kellene. Ez is csak akkor lenne elég — közepes termést számítva —, ha kora tavasztól késő őszig termelnének rajta, ami csak öntözéses gazdálkodással lehetséges. Ha öntözés nélkül akarnánk a szükségletet kielégíteni, úgy 1000 katasztrális holddal kellene bővíteni a konyhakertészet területét.

Ekkora terület konyhakerti művelése csak nagyüzemi módon lehetséges. Arra halvány remény sincs, hogy egyéni gazdaságokból ez a mennyiség piacra kerüljön. Igaz, már most több zöldségfélét termelt a megye parasztsága, mint tavaly, de bármennyire is növekszik a termelési kedv, bármennyire is kihasználja lehetőségeit, 500 katasztrális hold öntözéses konyhakert termésének csak kis részét tudja biztosítani.

Annak ellenére, hogy évek óta nehézségek vannak e téren, ez évben nem javulás, rosz- szabbodás következett be. Az állami gazdaságok konyhakerti területe csökkent. A mohácsi farostlemezgyár építkezésénél igénybe vett területet * sehol nem pótolták. Néhány állami gazdaság kevesebbet termel, mint az előbbi években, mert megégették kezüket”. Régebben Budapesten állapították meg, hogy miből mennyit termeljenek és nem aszerint, hogy mire van szükség. így történt, hogy egyik állami gazdaság olyan mennyiségű karalábét termelt, ami Dunát re- keszteni is elég lett volna, és nem csoda, ha nyakukon maradt. Ilyesmi előfordul másutt is.

Most, hogy az állami gazdaságóik tevékenységét is csak fő vonalakban állapítják meg a minisztériumban, nem csoda, ha a helyi vezetőik úgy gondolkodtak, ők ugyan rá nem fizetnek a zöldségtermelésre, volt elég ráfizetés eddig. Következmény: kevesebb zöldáru, méghozzá abból kevesebb, amivel a MÉK elsősorban sza-» bályozni tudja a piacon a kereslet és a kínálat alapján kialakult árakat. A termelőszövetkezetek, amelyek öntözéses konyhakertészettel rendelkeztek, többségükben megvannak, termelésük nem csökkent.

keznek a hasonszőrűeket párt-: fogolni. Sőt, — mint nem egy; helyen mondják — elzárják; az utat a becsületes, a párt-; hoz őszinte szándékkal köze-: ledő elvtársak előtt, apró,: cseprő emberi botlások eseté-: ben a párt tisztaságának vé-; delmével érvelve;

Mind a liberalizmus, mind i a szektarianizmus rendkívül i veszélyes. Az előbbi révén nem j kívánatos emberek belülről; bomlasztják a párt egységét,: ahol csak módjuk van rá, a: revizionizmus, a megalkuvás; eszméjét terjesztik, A szék- j tarianizmus viszont sok be-! csületes elvtárs életét keseríti- meg, eldobjuk magunktól j azokat, akik felismerve hibái- j kát, mindenkor készek a pár-: tot, a népet szolgálni. ;

•

Előtted az ember.;.

Nem, nem lehet abszolút: értékmérőt ajánlani, aminek alapján dönteni lehet s azt mondani rá, hogy ez csalha-: tatlan. ez megvéd mindentől. Ilyent ne is várj, ne is keress! Mégis van mérce: tisztesség, becsület, hűség a párt-: hoz, a dolgozókhoz, a szocializ-: mushoz. És van „módszer” is: a gondos körültekintés. Ne a: szavak, a hallomások, kicsinyes intrikák, a barátság vezessék ítéletedet; a tettek döntsenek, az ember munkáját, életét tedd mérlegre. S amelyik oldalra húz a serpe-: nyő, oda bátran szavazhatsz. Nem leszel igazságtalan.

Bocz József

A konyhakertészet nem

újkeletű problémája Pécsnek. Baranya megye sohasem volt önellátó zöldségféleségekből és gyümölcsből. Ennek sok oka van, s nincs igazuk azoknak, akik a problémakört leegyszerűsítve azt mondják: a bolgár- kertészek ellátták a várost és ellátnák ma is, ha nem korlátozták volna őket és nem tették volna kuláklistára. Ez két okból nem helytálló: a 70—80 ezer lakosú város nem fogyasztott annyit, mint a mai 100 ezren felüli, és nem volt még Komló. Igaz, történtek túlkapások a Pécs környéki bolgár- kertészekkel szemben is, de ezeket már régebben kijavították és a bolgárkertészek egykét kivétellel . valamennyien megvannak, termelnek, árusítanak a piacon. Másutt van a bajok forrása:

A hibák igazi oka az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közötti különbség. A konyhakertészet területe kissé nagyobb a megyében, mint például a negyvenes években volt, de ez csak kis részében elégíti ki a megnövekedett fogyasztást. Röviden: a mezőgazdaság e téren sem követte a városok, az ipar fejlődését. Számok mutatják az elmaradást: az őstermelők és a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Vállalat (MÉK) a piacon jelentkező igények mintegy 80 százalékát tudják csak kielégíteni, ezt is úgy, hogy más megyékből hozÍDrótkö(élpálya ! a MECSEKRE

Ho Si Minh Prágában

PRÁGA: (MTI) Mint a CTK jelenti, Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke július 17-én, Prágába érkezésének délutánján látogatást tett Antonin Zápo- tocky csehszlovák köztársasági elnöknél;

Ezt követőén Hoang Van Hoannak, a Politikai Bizottság tagjának kíséretében meglátogatta Antonin Novótnyt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A Vietnami Dolgozók Pártjának és a Csehszlovák Kómmunista Pártnak képviselői a szívélyes légkörben folytatott megbeszélésen a két testvéri pártot érintő több fontos kérdésről, valamint a két ország együttműködéséről tárgyaltak.

Ho Si Minih és kísérete a

délután fplyamán csehszlovák személyiségek társaságában megtekintette a Vitkov hegyen lévő Nemzeti emlékművet. Ho Si Minh elnök megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját és Klement Gottwald mauzóleumát,

lllcsl Isii sz otsiígplés Ipari Misina

Az Országgyűlés Ipari bizottsága július 26-án, pénteken délelőtt 10 órakor ülést tart az Qrsiágházban. Az ülésen Czéttrtér Sándor nehézipari miniszter tá jékoztatja a képvi««iftket * * minisztérium munkájáról.

Este a prágai Valdstejn-pa- ♦ lota kertjében hangversenyt ? adtak Ho Si Minh elnök tisz-| •teleiére. A hangversenyen * megjelent Ho Si Minh és ki- ♦ sérete, valamint a csehszlovák t kormánynak és a párt vezető-1 ségének több tagja.;

A minap fenn jártam Misina-tetőn, csodálkoztam, hogy aránylag milyen kevés emberrel találkoztam. Ekkor merült fel bennem az a gondolat, hogy személyszállító drót- kötélpályát kellene létesíteni. Hazánkban először Pécsett épülne ilyen „különlegesség”, amely nemcsak Pécsről, hanem a legtávolabbi országrészről is sok látogatót vonzana a Mecsekre.

A pálya hossza megközelítőleg 1500 méter lenne, alsó és felső állomással. Az alsó állomást a misinai erdei nyiladék irányában a székesegyház mögött az Aradi vértanúk útján, a felsőt ugyancsak a nyiladék irányában, de a misinai gerincre kellene építeni. A forgalmat egy, esetleg két húszszemélyes vagonnal lehetne lebonyolítani. Ez any- nyit jelent, hogy naponta mintegy 800—1200 kiránduló fel- és leszállítása volna lehetséges. Ugyancsak biztosítható volna a Misina-tetőn a jövőben építhető vendéglő, turistaszálló mindennemű ellátása. Ezzel a gondolattal együtt önként adódik a téli sportolás lehetőségeinek jobb kihasználása: a síugrató, a ródlipálya szakszerűbb kiépítésével.

A költségeket, melyek a pálya és a két állomás építéséből adódnának, — mintegy egymillió forint — Pécs város és közönsége kölcsönjegyzéssel vagy szövetkezeti alapon előteremthetné. Ha csak tízezer lakos fejenként 100 forintot jegyezne, máris biztosítva lenne az építéshez szükséges összeg. A tervezést a Pécsi Szénbányászati Tröszt tervezői bizonyára szívesen elvállalnák. Becslésem szerint az építés költségei három év alatt megtérülhetnének.

DR. KOLLWENTZ ÖDÖN erdőmérnök

A zöldségfélék két módon jutnak a városi piacokra, üzletekbe: felvásárolja a MEK és hozzák a termelők. A MÉK munkáját sok minden nehezíti. Tevékenysége nemcsak abból áll, hogy „veszem a zöldségféléket és eladom“, mint ezt kívülállók gondolják. A megye szükségletének több mint egyharmadát más ma* gyékben vásárolják, még tévesből is szállítanak. A paradicsom, paprika, tök, dinnye, nyári alma nagyobb része más megyékből kerül ide. S ez sem egyszerű. Csak egy példát; szombaton Bács megyéből rendelnek paradicsomot, mondjuk 10 forintért kilónként. Ott vasárnap leszedik, csomagolják, hétfőn útnak indítják s mire ideér, már annyiértsem tudják eladni, amennyiért vették, mert közben csökkent az ára. így nem könnyű gazdaságosan dolgozni.

A MEK alapvető feladata, hogy a vásárlók előnyébe kedvezően alakítsa a piaci árakat, hogy olcsóbban árusítson, mint az őstermelők. Ez van, hogy sikerül, van hogy nem, attól függően: tudnak-e felvásárolni elegendő mennyiséget megfelelő áron. Ha igen, akkor megtakarít néhány forintot a bevásárló háziasszöny, ha nem, akkor ők is kénytelenek olyan áron adni, amilyen a piacon kialakult. Ha ez fftes áruval történik, még nem nagy baj, fő, hogy van áru. De ha fonnyadt zöldsée fél ékért kér ugyanannyit a MÉK, mint a frissért az őstermelő, az rrtár baj. Ekkor lép színre a magántermelést. magánkereskedelmet egekig magasztalok társasága, mondván, hogy „lám, az állami, a szövetkezeti kereskedelem".:: Pedig ném az állami kereskedelem tehet róla, hogy ilyen kényszer- és kellemetlen helyzet élé lett állítva;

Ezt megszüntetné egy jó

raktár, amely alkalmas arra, hogy a MÉK felkészüljön a piaci napokra. A jelenlegi helyzet? Van egy szűk raktár, ahova ugyanazon ajtón jut be és ki az áru és egyszerre cáak egy teherautó rakodhat. Hogy mit jelent ez a fogyasztóknak, arról majd az árak alakulásánál lesz bővebben szó.

(A cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük.)

Czép szokás, régi szokás Magyarba bolyban, hogy aratáskor — különösen pedig hordás idején — összefognak a gazdák. Szomszéd segít a szomszédnak fogattal, erővel, amivel győzi. Fenn, a dombtetőre települt gazdák között még jobban kialakult ez a segítés, mint lent a faluban. Itt négy-öt háztól is összejönnek a szekerek és egész kocsisor hordja a kévéket.

Ifjú Sípos Sándor is beállt segíteni. Maga már learatott, behordott és el is csépelt mindent. Most a szomszéd asz- tagja tetején áll és olyan búzakévéket emelget, hogy öröm nézni, öntik majd a szemet.

A szóra lecsúszik az asztagról. Beszélgetünk.

— Mennyi termett idén?

— Elég szépen volt — válaszolja kurtán és a tanácstitkárra néz, minek érdeklődnek idegenek a termése iránt? S hogy az int, beszéljen csak nyugodtan, megjön a szava.

— Négy holdon termeltem idén búzát, összesen 164 kereszt lett rajta, negyvenegy kereszt holdanként, aztán keresztje 36 kilót adott.

A tanácstitkár meg nem állhatja, hogy közbe ne vesse.

— Na, igaza lett a Szokolovics Miiének?

— Egy mázsát hibázott■ Azt mondta meglesz a 60 mázsa összesen, ötvenkilenc lett. Átlagosan 14 mázsa 75 kilói adott holdja.

Jó termés. A Konctkada dűlőben mindig ilyen jó termés van már évek óta. S hogy a dűlőben is Síposnak van a legjobbt termése, az egyedül csak annak köszönhető, hogy törekvő gazda.

Nem étinél különleges dolgot a földdel, csak jól megmunkálja. Három hol•

Számadás

iát egy éve trágyázott meg, a negyedik holdat öt esztendeje törte fel először.

önkéntelenül is az ajkára kívánkozik az embernek, hogy mit csinál a bő terméssel.

Már szortírozza is.

— Tizennyolc mázsa a földadó. Már le is szállítottam, azon melegiben. Aztán a géprész 3 mázsa 30 kiló, a munkásoknak jár három mázsa húsz kiló. Vetőmagot most többet hagyok, mert éppen most beszéltük a szomszéddal, hogy ott az aljban érdemes több búzát vetni. Jövőre Így öt holdon termelek, Arra is kell legalább hat mázsa. Aztán a tíz hold bérelt föld után a gazdájának fizetek tíz mázsa búzát.

Gyorsan számolunk.

összesen 40 mázsa és 56 kiló, ami elmegy. Marad hát a nyolctagú családnak összesen 18 mázsa és negyven kiló egy esztendőre,

És tavaly?

— Tavaly? — feltiílja kalapját eseko- ládébarna homlokára, mintha a gondolatot akarná kiszabadítani — tavaly sem volt rossz termésem, mégis venni kellett a búzát kenyérnek. A három is háromnegyed holdon 36 mázsa termett, Ebből leadás vált 24 mázán. Mire mindent kifizettem, elrendeztem, a napú családnak alig maradt öt mázsa a padláson. Enni meg kellett. Tizenegy múzsa báliét vásároltam én tavaly, hogy

kenyeret adhassák a nyolc éhes szájnak.

— Idén is mondta a család, főleg az asszony, mikor a földadó-búzát szállítottam, hogy minek az. Mi marad akkor nekünk? Megnyugtattam, hogy ha a búzából kevesebb is marad, mint szeretnénk, de a többi termény a mienk, abból nem kell már leadni senkinek sem.

Az is kiderül, hogy már tavaly is, tavaly előtt is volt földadó. A 24 mázsa beadási búzából 11 mázsa adóba ment. Most igaz, hét mázsával több, de nincs beadás. Ezzel az egy kötelességgel mindent letudott ifjú Sípos Sándor,

Hivatalos kérdés: Mit ad az államnak szabadon? Erre gyorsan válaszol.

— Búzából keveset. Hetvenöt kilóval vittem többet földadóba, azt kifizették. Hanem majd kukoricából, ha így marad, mint most, talán egy vagonnal is adok.

— Vagonnal?

— Na igen, mert 11 holdat vetettem a tavasszal és várok holdanként legalább 25 mázsát.

gőzei három vagon kukorica, De kell isi Eddig már öt sertést leadott szerződésre s most másik öt hízik. Bikát is leszerződött, Most adta le öt mázsával A másik bika meg egy üsző szintén nevelődik szerződésre, Mert ha már jó a termés, s a lehetőségeket is biztosították a szabadabb gazdálkodáshoz, akkor kihasználja.

Csak haszna van belőle. ( i

Gárdonyi sem

yj lMl áfSájj.

Baranyában?

Soha még ennyi építkezési engedélyt nem adtak ki a siklósi járásban, mint ebben az évben. Különösen Harkányban cs Siklóson nagy az épitkézé- si láz. Kár, hogy az OTP pádig a sok igénylő közül csak kettőnek adott lakásépítési kölcsönt.

*

Befejeződött a vilii rtykövér,- di bekötőút építése. Az út építést költsége kb. százezer forintra rúg.

*

Hidat építettek Drá vánál konyán a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával a Fekcteviz fölé. A híd elkészültével nagy kerülőutak megtételétől szabadul meg a falu rté- pe.

*

Szombaton a Danko Pista

c. filmmel nyitja meg kapuit a beremendi nórmálfümes mozi. Eddig csak egy meglehetősen rozzant állapotban levő keskenyfllmszinház volt « községben, A kultúrház nagytermében rendezte be a MO- KÉP a felemelt nézőteres mozit,

*

Zenés kiránduló-vonatot indít Fonyódra a Hazafias Népfront szigetvári járási elnöksége a járási kulíiirházzá! közösen július 28-án, vasárnap- Részvételi díj személyenként felnőtteknek 24 Ft, gyerme- Ueknek 12 Ft. Jelentkezés a járási kultúrház Irodájában július 33-ig,