Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-04 / 155. szám

1951 JÜLIÜS 4 NAPLÓ s A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSÁÉRT ILLI ROBUR ET AES TRIPLEX CIRCA PECTUS ERAT, QUI FRAGILEM TRUCI COMMISIT PELAGO RATEM PRIMUS.. i és súlyú mesterséges bolygó­kat alkossanak és bocsássanak tel. Eljött az ideje, hogy a kü­lönböző országok tudósainak és . mérnökeinek az erőfeszítéseit a mesterséges bolygó mielőbbi és gyakorlati megalkotására összpontosítsák és a rakéta- technika katonai potenciálját átállítsák a világűr-repülések kidolgozásának békés és nemes céljaira. S Horatius szavai valóban meg elevenednek évszázadok múl­tán. Mert pajzzsal és három­szoros érc páncéllal vértezett legyen annak a szíve, aki el­sőnek kimerészkedik az isme­retlen veszedelmeket rejtő mmdenségbe, a világűrbe. Ho­ratius nem érhette meg ezt a kort és nagyszerű verselésé­vel nem énekelhette meg ezt az első, vakmerő utazót S vajon milyen hozsannát zen­gett volna, ha szeme láttára emelkedik magasba az ember s eltűnik a kék levegőég vég­telen tengerében? 1958. december 31-ig tart. Ez idő alatt számos és nemzetkö­zi összhangban megtervezett megfigyelést végeznek a világűr minden tájáról. Azon­kívül több ország készül mes­terséges bolygó felbocsátásá­ra. Érieké német rakétaszakér­tő, aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban dolgo­zik, a napokban beszámolt a Föld mesterséges bolygójának terveiről. Elmondotta, hogy a szakembereket az érdekli leg­jobban, hogy lehetséges-e olyan mesterséges bolygót fel­bocsátani, melyben emberek is laknának? A légkör felső rétegeinek körülményeit és ismeretlen világát eddig gázzal töltött léggömbök segítségével ku­tatták, amelyek csupán har­minc kilométeres magasságba emelkedtek fel és hoztak töb- bé-kevésbé megbízható adato­kat a Földre, Vakmerő lerirek A rakéta ejtőernyővel sértetlenül visszatér a Földre Később a felsőbb régiókat rakéták segítségével ostromol­ták és vizsgálták. A kísérletek során elért legnagyobb ma­gasság 400 kilométer volt. Ilyen módon szereztek adato­kat az atmoszféra felső réte­geinek nyomásáról, sűrűségé­ről, hőmérsékletéről és össze­tételéről, az ottani légköri vi­szonyokról, melyek nagyban befolyásolják az űrhajózást és a további kísérleteket. Számos rakétában kísérleti állatokat is elhelyezték. Az amerikai tudósok egereket és majmokat, a szovjet kísérlete­zők pedig kutyákat lőttek fel rakétában. Az állatok a ra­kéta belsejében berendezett kamrában szabadon mozog­hattak. Az egyik geofizikai kongresszuson filmet mutat­káros hatásától, ugyanakkor azonban megfosztja a tudóso­kat attól a lehetőségtől, hogy megfigyelhessék a világmin­denség fejlődési törvényeit feltáró jelenségek egész sorát. A tudósoknak — különböző fontos adatok megszerzése cél jából — műszereket kell el­helyezni a földi légkör hatá­Föld körül. Azután — az at­moszféra ellenállásának hatá­sára — fokozatosan közeledik majd Földünkhöz. Amikor pe­dig sűrű légrétegekbe kerül, felmelegszik és végül magasan bolygónk felett lángralobbanva elég, mint valami meteor. A tudósok már azzal a gondolat­tal is foglalkoznak, hogy a mes­terséges bolygó esetleg épség­ben visszatér kiindulási he­lyére. A mesterséges bolygó egyéb­ként — a Föld körüli mozgásá­nak jellegét tekintve — bizo­nyos mértékben emlékeztetni fog a Föld természetes útitár­sának — a Holdnak — mozgá­sára, amely mintegy -400,000 kilométer távolságra van tő­lünk. , Kedvező légköri viszonyok mellett a mesterséges bolygó távcsővel, sőt néha szabad­szemmel is látható lesz. Egyéb­ként a mesterséges bolygó' mozgását a legkülönbözőbb műszerekkel és távcsövekkel figyelik, fényképezik. Felhasz­nálják ebben a munkában a teleszkópokat, teodolitokat és az elektronműszereket Kelle, stutgarti német tudós egy távolabbi bolygó­közi repülés programját is el­készítette. Szerinte már 1966 —1970 között hozzáláthatnak a Föld mesterséges rakéta­bolygóinak sorozatgyártásához és azok terheket, sőt embere­ket is szállíthatnak majd a világűrbe. Ugyanebben az idő­szakban elkészíthetik a légkö­rön kívül eső első kísérleti megfigyelő állomást is. 1971— 1977 között pedig megtervez­hetik és előkészíthetik a Hold expedíciót, majd 1978—1985 egy ideig, mint mesterséges bolygók keringenének. A be­épített műszerek rádióhullá­mok útján tájékoztatják majd a megfigyelő állomásokat a magasban uralkodó természeti viszonyokról, légnyomásról, hőmérsékletről, kozmikus su­gárzásról, napfényről stb. A két ország tudósai már a hullámhosszban is megállapod­tak. Amint a .oldacskákat 1— 2 heti időközökben fellövik, az automatikus készülékek A rakétában egy kiskutya is utazott, egészségesen tért vissza társaihoz között a Mars repülést. Kelle számításai szerint a program megvalósításához A világűrrakéta útrakészen, belsejében az első .utasok­kal". Ma csaknem természetesnek vesszük, hogy a tudósok és kutatók olyan űrhajókat épí­tenek, melyek könnyedén sze­lik a levegőt és száz-kétszáz kilométerek nem számítanak akadálynak, sőt! Kitörnek a nagy világmindenségbe is. Július 1-én megkezdődött a nemzetközi geofizikai év és Az amerikaiak első és nagy hangon beharangozott irányit haté rakétája, mely kiszabadult irányítói hatásköréből Dél-Amerikában eltűnt az őserdő felett és tak be, amelyen Jól látható volt, hogyan viselkednek az állatok a rakéta belsejében nagy magasságban. A film megörökítette a rakéta zuha­násának egyes pillanatait, amikor például az egerek szinte lebegtek a kísérleti kam ra közepén. Elvesztették sú­lyukat. A földreérés előtt kinyílott egy ejtőernyő és a rakéta első „utasaival" együtt lassan leereszkedett. A műszerek és a szakemberek megállapították, hogy az ál­latok a rendkívüli magasság­ban tett repülöutak alkalmá­val kielégítően érezték ma­gukat Régen tadott dolog, hogy a légkör megvédi a Föld lakóit a világűrből érkező, és az egészségre ártalmas sugárzá­soktól, részecskéktől, az erős ibolyántúli sugárzás minden raln tűi, hogy e műszerek se­gítségével a vizsgált jelensé­gekről megfigyeléseket gyűjt- hessenek a további kísérletek­hez. Ma már egyes, bennün­ket érdeklő adatok ismertek­ké váltak a korszerű technika segítségével. Nagy magassá­gokba rakétákat bocsátanak fel, műszerekkel és rádióadó­val, melyek pontosan mérik és rögzítik az észlelt adatokat. De a rakéták útja és a köz­ben végzett kísérleti mérések csak Igen kis időközre és a vi­lágűr rendkívül keskeny sza­kaszára korlátozódnak. így csakis a mesterséges bolygók segítségével válik majd lehet­ségessé, hogy pontosan meg­határozhassák azokat a körül­ményeket és nehézségeket, amelyekkel az ember találkoz­ni fog eljövendő világűr-repü­lései alkalmával. A mesterséges bolygó alkal­mazásával lehetségessé válik, hogy a földmágnességre, az észaiki fényre, az ionoszféra fi­zikájára, a naptevékenységre, a kozmikus sugarakra vonat­kozó számos, eddig nem ismert adatokat szerezzünk a megfi­gyelések során. Annak a lehetősége is meg­van, hogy különböző nagyságú mintegy 50 billió dollár szük­séges. Most — a nemzetközi geo­fizikai év alkalmával — a szovjet és amerikai tudósok rakéták orrában körülbelül futtball-labda nagyságú mű­szergömböket készülnek a F öld légkörén túljuttatnd, amelyek adásait a világ minden táján nagy gonddal figyelik. A hí­rek — tudományos adatok — olyan nagy magasságokból ér­keznek majd, ahol ember ké­szítette tárgy és műszer eddig még nem járt. Egy másik elképzelés szerint a holdacskákat optikai mű­szerekkel kísérik földköri út­jukon. Erre úgyszólván min­den ország, ahol meteorológiai és csillagászati megfigyelő ál­lomás van, berendezkedik és készül. Megfigyeléseiket időn­ként közük a holdacskákat kibocsátó országgal. Leírják a holdacska pontos helyzetét és az észlelteket. Számítások sze­rint egy helyről csupán har­minc percig leaz látható a mesterséges holdacska. Ezért a hivatásos csillagászok mellett az amatőrök nagy tömegére lesz szükség, hogy a nap min­den szakában és a Föld min­den részéről végezhessenek megfigyeléseket és minél több adatot gyűjtsenek össze. A mesterséges bolygó Indul a világűrrakéta Kiszámították, hogy a mes­terséges bolygónak olyan kez­deti sebességet kell adni, hogy a Föld körül, egy előre kiszá­mított és meghatározott kör­pályán való mozgáshoz elegen­dő nagyságú centrifugális erő­vel rendelkezzen. Az Ilyen mesterséges bolygó — a tervek szerint — több száz kilométer magasságban kering majd a Föld körül, óránkint 25,700 ki­lométeres sebességgel. A „mű­bolygó”, amelyet többlépcsős rakétával visznek fel a magas­ba, körpályán mozoghat, anél­kül, hogy motor hajtaná és másfél óra alatt teszi meg a körpályát a Föld körül. Ügy vélik a szakemberek, hogy a mesterséges bolygó akár hóna­pokig, sőt évekig keringhet a Indításra készen áll a többlépcsős rakéta, melynek részei bizonyos magasságokban leválnak és visszahullnak a földre Bolygó­fényképoző­góp További lehetőséget nyújt a megfigyelések száméra a holdkövető fényképezőgépek beállítása. Az Amerikai Egye­sült Államokban és a Szovjet­unióban 12 különleges fény­képezőgépet készítenek külön erre a célra, melyeket a Fö‘d különböző és megfigyelésre al­kalmas pontjain helyeznek el. Ezek a fényképezőgépek nagy fényenejű (f/1. o) lencsével és körülbelül 50 centiméteres nyílással készülnek. A felvéte­lek nagy segítséget nvújtanak majd a holdacskák adatainak pontosabb értékelésére. A geofizikai év négy napja megkezdődött. Ez ismét egy lépés előre a bolygóközi utazás felé, amikor a bátor emberek meghódítják a világmindensé­get* Az első utasok

Next

/
Oldalképek
Tartalom