Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-11 / 161. szám

1957. .TÜUUS 11. NAPLÓ S UtTORO ITTTTTTTT??t7'?777?77?777TYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY».,YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY TUDOD-E, HOGY i •. i az indiánok nem tudtak lo­vagolni Amerika felfedezése előtt, ugyanis Amerikába a spanyolok vitték be a lovat. ... a kakuk azért rakja tojá- srit idegen fészkekbe, mert csak nagy időközökben tojik s nem tudná a tojásokat egyszerre ki­költeni. ... a madarak nem alusznak fészkeikben. A fészkeket csak a tojások kiköltésére és a kicsi­nyek „gyermekszobájának” hasz­nálják. ... a tekuösbéka egyike a leg­hosszabb életű állatoknak. Ked­vező viszonyok között több mint 300 évig is elél. i. . a zsiráf nemcsak hosszú ttvakáról, hanem hosszú nyelvé­ről is nevezetest Ä zsiráf nyel­vének hossza a 65 centimétert is eléri. ... a világ legnagyobb eslga­gyüjtcményével a spanyolországi Murciában élő Pedro Bayons di­csekedhet. Bayons 35 év alatt 5000 különböző csigafajtát gyűjtött össze s mindegyikről feljegyezte a legfontosabb tudományos ada­tokat. ... matematikusok kiszámították, hogy a pont az i-betűn, jól hegy- zett ceruzával írva, egy-két mikrogrammot nyom. Egy mikro- gramm egy gramm milliomod ré­sze. Friss tintával Írva már tíz­szer akkora a súlya. Ha azonban a tinta megszárad, ugyanannyit nyom, mint a ceruzával írt pont. Tábori krónikás Az úttörőház 20. számú Hu­nyadi János úttörőcsapata nagyszabású egésznapos aka­dályversennyel egybekötött túrát rendezett. A túrán 24 úttörő vett részt. Az útvonal: Mandulás, Emil pihenője volt a kiinduló állomás, ahonnan reggel 6 órakor indult el a két őrs. A leányőrsöt Bolgár Jut­ka vezette. Tagjai voltak: Szá­raz Erzsébet, Biskuh Éva, Westl Márta és Szigeti Edit. A fiú őrs tagjai: Kolta Péter, Pandur Béla, Schrem János, Révész János, Copf János, Makovicki József, Hegyi László, Mosgai Miklós, Kere­pesi Ernő stb. Utjelek jelezték az utat a Misina tetőig, onnan a Tubes kilátóig és a tubesi menedék­ház mellett elhaladtunk a Da­rázs-forrásig, ahol a rövid pi­henő alatt elfogyasztottuk a reggelit és tízórait egyszerre. Innen a Zsidó-völgyön keresz­tül eljutottunk a túra végpont­jához a Kőlyukhoz, ahol a pa­tak mellett felvertük sátrain­kat. Rövid sátorverési gyakor­lat után tüzet raktunk és ne­kiláttunk az ebédfőzésnek. A két bográcsban hamarosan gő- zölgött a finom gulyás, me­lyet Rab Jóska őrse, Száraz Erzsi és Biskuh Éva leánygár­dája főzött. Patonai Ottónak annyira ízlett az ebéd, hogy háromszor is kért a finom gu­lyásból. Ebéd után rövid fél­órás, csendes pihenő követ­kezett, amely alatt az úttö­rők lapozgatták az újoncpró­ba kiskönyvét, számítva a dél­utáni próbázásokra. A pihenő után forgószínpadon vala­mennyi úttörő letette az újonc próbát. Hazafelé a páfrányoson ke­resztül a Barátság forrása és az Anyák forrása mellett el­haladva, énekelve, dalolva, vi­dáman jött haza este 9 órára a kis csapat. Dalos társasjáték Mimivel, mimivel... /l - bi Bábif de be-lccj Ne«ne-^«-K a Leves/ ^ Mec^a Leaves papi't.ira, -b*-Qa-bi. bA-ti-lcas. f • 9 1 T« ól/, It ixólj! M- jó*) mej i2 cl i - LoJ c Egysoros vonalban álló gyerekek lakot, refr. és velük szembenálló egy kérő párbeszéde: Sor: Mit akar ez az egy em­ber, egy ember? Refrén: Mimivel, mimivei, ki­rály, király biztos. Kérő: Legszebb lányát akarom, akarom, refr. Sor: Legszebb lányom adom, nem adom, refr. Ser: Katonaságot hivatom, hi-a vatom, refr. \ Kérő Katonaságtól nem félek» (félünk), nem félek (félünk) refr. * »Előbbi rejtvényein!* »helyes megfeitései: ,1. Zrínyi Miklós 1664-ben halt mea. az alsó magyar nyelvű Lexi­kont. a Magyar Enciklopédiát Apáczai Cseri János adta ki 1653- ban. 2 A Kommunista Kiáltvány 184B-ban je’ent meg. Az első ro­tációson pedig már 1845-ben nyom­tak. 3. Jó testvérek. Az egyik IC és fél éves, a másik fél éves. 4. 12 egy tucat. Körbemennek. 5. Ha a légy repdesni kezd. ez egyensúly megszűnik. Ahhoz ugvanis, hogy a légy repüljön, a légynek e) kell magát taszíta­nia és ezáltal bár igen telentók- telen, mégis valamelyes nyomást kell .gyakorolnia a mérlegre. Ez a kis nyomás is megszünteti az egyensúlyi helyzetet. rQMjTvéHYUvAt Milyen színű a sapka ? Behozunk a szobába három fe­kete és két fehér sapkát. Hárman ülnek az asztalnál. A lámpákat leoltják és a három személy mindegyikének a fejére tesznek egy-egy fekete sapkát, a megmaradt két sapkát pedig ki­viszik a szobából. Ezután ismét kigyullad a vil­lany. A szobában tartózkodók természetesen látják, hogy mind­három játékos fején fekete sap­ka van. Az asztalnál ülők mind­egyike látja, hogy a másik két társán feketeszlnü sapka van, de a saját fején lévőt egyik sem láthatja. A feladat az, hogy a Játékosok logikus gondolkozással megálla­pítsák, hogy a saját fejükön mi­lyen színű sapka van7 Aki kitalálja, annak azonnal jelentkeznie kell! (Trükk, segédeszköz, beszéd, tükör, csalás nincs! Becsületesen kell kitalálni és indokolni!) Csendben ülnek mindhárman, majd pár perc gondolkodás után az egyik kijelenti: — RAJTAM FEKETE SAPKA VAN! Honnan tudhatja? A megfejtéseket Pécs, Cttörő ház, Szent István tér 17, sz. alá küldjétek. Az alább közölt kis elbeszélés szerzője mindössze 14 esztendős. Ezt azonban nem enyhítő kö­rülményként bocsátjuk előre, hiszen aki elolvassa, maga Is láthatja, hogy az írás máris megüti sok felnőtt toliforgatónk mércéjét."S éí egyúttal dicsére­tére válhat az Alkotmány' utcai iskolának Is, ahol úgylátszlk ko­moly súlyt helyeznek irodal­munk megszerettetésére s az ifjú tehetségek kibontakoztatá­sára Íz, Hajnálodlk. A falut rózsaszín fény ragyogja be, majd előbukkan az égi király és világos lesz a m.ég szunnyadó falu. Fehér házai vakí­tóan tündökölnek a reggeli fény­ben. De ni esakl Az egyik pajta mé­lyén megmozdul valami. A kiskon- dás álmos szemekkel ül fel a szál? maágyán. Ébresztő órája hűsége­sen ott áll mellette .. . Bundás ku­tya. a jó barát, meleg nyelvévet törölte ki gazdája szeméből az ál­mot. — De hamar reggel lett = pa­naszkodik barátjának, nagyot nyúj­tózva. Aztán lehajol a vackához és kis keresés után előhúzza onnan féltett kincsét: a kalendáriumot, amit minap kapott örzse nénitől. Zsebre vágja. A kerekes kút nyikorgására meg­indul az élet az ólak körül is. A disznók már várják, hogy indul­janak. Öcsöd falu poros utcáján kürtölve vonul végig a kis disznópásztor. Milyen rongyos szegény! És hogy fújja azt a kürtöt, hogy az ángya­Sorból az anya: Legszebb lá­nyom odadom, odadom, refr. A Játék menete a követkíio: az első verssor éneklése alatt a nem sorban álló gyermekcsapat té- , , . . pésben megindul a szembenálló Kérő: Betöröm az ablakot, ab- £érö {elé> a refrén eiső „ótac. .^jára erőset dobbantanak, eeyszer­0 re és hátrafelé lépkedve vissza- J mennek eredeti helyükre. A kO' \ vetkező szakaszt a kérő egyedül * énekli és lépked a sor felé. ö Is erőset dobbant a refrén első szó­1 tagjára és ettől kezdve* vissza­* felé lépKed hátrálva. Amikor a szövegnél odajutnak, hogy a sor­* ból az anya énekli: „Lerrs^obb lányom odadom” stb., akkor csak *» sor kőzenén álló egy gyev*r»ek, az „anya” lép előre (a sor <n st helybenmarad) és egy gv~ előmutat, akit a kérő ei fo­gad és megfogva a kézéi mr -*a mellé állnia, szemben a A iáték a fentiek szerint elölről kezdődik, a kérő ü- egy gyereket, tehát a sz lévő sor állandóan fogy. a ő mellett pedig új sor alakul akik mindig ugyanazt csín.-’ r, amit a kérő. A játék min ig ♦őrt re p osnk az anya n^rrt rrve d. amíg az anya kiadja [r- ■ xb fánvat”, t*-hát az utolsót. (Komtósl Sándorné gyűjtésé}, l.) al. '6*. ff Mambóknak“ Westl Márta, az úttörőház ta gja szép helyezést ért el a me­gyei modellező versenyen. Kül önben az NDK-ba menő úttö­rőcsapat-delegáció tagja. Az elvarázsol királyfi József Attila gyermekkoráról Elérkezett az iskolaév vége. Két hónapra búcsúztok egy­mástól. Amikor a jó pajtások elvál­nak, sok mindenfélét kötnek egymás lelkére és ezerféle ba­ráti Ígéretet tesznek. Gyakran fognak írni egymásnak, elme­sélik minden élményüket, az új' élet, a táborozás minden apró részletét. mék és a nénémék is meghallják, felébredjenek rá! Hiszen a Csorna gazda egész rokonságának disznó- őrzője ö. Fújja a kürtöt, teli tüdő­vel. — Hé Pistái Vigyázz, nehogy farkasalmát egyen a gäbe — fciálf oda egy kövér asszonyság a pitvar­ajtóból. — Ide figyel) te Pista! Ha nekem tilosba hajtod a disznót, kitekerem a nyakadat! Ilyen s hasonló útravalókkal lát­ják e! minden reggel a kiskondáét. S mindebből csak azt hallja, hogy őt Pistának szólítják, amikor 0 nem is az, hanem Attila. így ma­gában füstölögve érte el a fáin utolsó házát. Itt lakott örzse néni, az aranyszívű szegény asszony. O nem tartozott a gazda rokonságá­hoz, a kisfiú mégis mindig magá­val vitte az ő kis moslékfalóját is. Szívesen, titokban tette, mert na­gyon hasonlított az otthonhagyott Mamára, s mert olyan jóságosán beszélt vele. A kalendáriumot is tőle kapta. Most is ott állt már az ajtóban és várta malackájával a védencét. — Vigyázz az én állatomra is Pista! — Hajtsd jó legelő felé — adja a jó tanácsot. — Meglesz, örzse néni! — feleli a gyerek . és tovább megy, ostorát csattogtatva. A falut elhagyva, a kis pásztor a maga világába került. A tavaszi földeket, a rétet mind magáénak érezte. Itt nem szólítja senki Pis­tának, itt nem néznek rá olyan furcsán az emberek, itt a madarak neki dalolnak, a rét virágai neki bólogatnak. Mozdulatai egyszerre felfrissültek, és mint az igazi gyer­mek, játékosan szökdel a konda nyomában. Elérkeztek a legelőre. A disznók vidáman, röfögve keresték a jó falatokat. A gyerek azonban még nem eszik. Éhes nagyon, de a ke­vés tarisznyába való még az ebéd­re sem futotta. Gondolja, leheve- redik egy árnyas helyre, s étvá­gyát gondolkozással űzi el. így szokta ezt mindig. Tarisznyáját gondosan felakasztotta egy fára. a kalendáriumot maga mellé tette, s kezét feje alá téve leheveredett. Nézte a távolodó felhőket, amelye­ket tán a Mama is lát odahaza Pesten, hiszen ő is ilyen korán meqy munkába az úri házakhoz. Gondolkozott azon, miárt mond­ják neki itt mindig azt, hogy Pista, amikor őt Attilának hívják? Talán Attila név nincsen is, mint ahogy azt neki a gazduram mondta? De hát miért nincs? — Hát én már örökre Pista ma­radok? — sóhajt a felhők felé a képzelődő kisfiú. A felhők mintha meghallották volna a kis Pista panaszát, sóhaját, egyszerre szél­sebesen kezdtek vágtatni az égen. Mindig többen és többen lettek, tolongtak, szürkültek, feketedtek, sűrűsödtek. A gyerek nézi... nézt^ ... s látja, hogy váltják színüket, elöntik lassan az egész égboltot. .. Gondolataiból egyszerre a valóság­ra ébred . .. jön a vihar! Itt a vi­har! ... Jaj a disznók... Talpra- ugrik is terelgeti őket a gazda gondosságával... a tarisznyája után nyúl. S a féltve őrzött köny­vet a feltámadt szél elsodorta. Fut.1 fut utána ... s kövér cseppakben már hull is a zápor. — De magvanl a drága kincs . . . Símitqatja. va­salja a kezével a lapokat., s uram-' fia! megakadt a tekintete egy né­ven ... betűzni kezdi.. . először nem hisz a szemének. A papíron i periig ott álltak a meaváltö sorol::1 „Követje azonban keleti császár­nak^ I.On tiszteletére Attila királynak Ura üdvözlését gyors paripán hozta Társaival útján Ételét nyomozta". — Nem igaz. nem lehet igazig Vagy tán mégis létezik Attila? És még hozzá király?... És nem érezte, hogy az elvonuló zápor csuromvizesre áztatta ruháját. .. nem látta a vihartól félő, talkábaÁ verődött disznókat sem... csakT nézett maga elé, s ismételte a megváltó mondatot: Attila a hunok királya volt és énó is Attila vagyok. Érezte, hogy már különb, mint' pyermektdrsai, még ha nincs is szép ruháia, még ha korrog is y gyomra. Tudta, hogy neki valami nagyot, valami szépet kell csele­kednie, valami emberit, mert erre kötelezi a , neve. IFJ. CSF.THE ISTVÁN, Alkotmány utcai Általános Iskola, i Vili. osztályú tanulója. Ezeket az ígéreteket nagyin könnyű megtenni Juditka. .-Jé. meg is kell ám tartani. Fontold meg tehát, miéiül* Ígéretet teszel, akármilyen cse­kélységre, gondold meg eiöúb és ne ígérj olyat, amit nem tudsz megtartani. A vafcá !ó maga nagy öröm, amit az uia- zás még csak tetéz. De mint­hogy neked öröm, ne cs'ná’l belőle a szüleidnek, nevelőid­nek robotot. Ne akarj m n- -dent magaddal vinni a tábor­ba, az utazás alkalmával úgv- :s csak terhedre lenne, külö­nösen átszállás alkalmával A vonatban pedig legyen rá ?i- dod, hogy megtudják mi'yen jól nevelt úttörő kislány vagy. Ne hangoskodj és ne kérde­zősködj, ügyet sem vetve ar­ra, hogy nevelőidet ezzel ál­landóan zavarod. Bárhol van is az ember. Ju­ditka, mindenütt egyformán szépen, jó ízléssel kell visel­kedni. A tábor az a hely, ahol kü’önösen vigyáznod kell a ..jó modorra“. Itt nemcsak a pajtásaid látnak, hanem az ottani lakosság is. Ezek előtt ti képviselitek a város tokát, falutokat. A táborban ne ragaszkodj szokásaidhoz, hanem alkalmaz, kodjál az adódó helyzethez, igyekezz hasznosítani magad minden munkában. Ezzel kiér­demied a legjobb véleményt nevelésedről és segítőkészsé- gedről. Éva néni. AMÍG A SZÜLÖK FÁRADNAK A szentlászlói kultúrház hű­vös termében 38 apró legény és kislány alussza ebédutáni édes álmát. Piheg, mozog a sok apró gyermektest, de alusznak. Megszokták már az ebédutáni alvást, pedig csak elsején indult be a napközi otthon, s bár eléggé kezdetle­ges a berendezés — szívesen járnak ide a gyerekek. A kis Góbéi András kint fekszik a hűvös fa alatt. Ne­ki nem jutott hely a szobá­ban, mert elmúlt hatéves, de itt van a kishúga, vele jár a napközibe és ugyanúgy be­tartja a napirendet, mint a mindennapi lakók. Amíg a szülők kint izzadnak a tűző napon, nincs gondjuk a gyerekekre, mert vigyáznak rájuk, főznek a részükre és nevelik is. Nézzük a napiren­det. Kilenctől tíz óráig min­denki játszhat amit akar, majd elfogyasztjuk az ízletes tízórai­jukat és utána verseket tanul­nak, amíg el nem készül az ebéd. Kézmosás, ebéd, utána újból kézmosás és fél négyig alvás. Ezután úgynevezett al­kotójáték következik a gyere­kek érdeklődésének, ügyessé­gének kifejlesztése érdekében. Nagy segítség ez a szent­lászlói dolgozóknak, hisz ilyen sürgető munkák idején kinek lenne ideje arra, hogy minden nap ízletes ebédet főzzön a gyereknek? Elszakadnának a neveléstől, a szülői felügyelet­től, s ebből komoly bajok kö­vetkezhetnének. Miszlai Irén fiatal, pedagógus a napközi- otthon vezetője és Kolb Mag­dolna dada úgy vigyáznak az apróságokra, mintha, sajátjuk lenne valamennyi. Csupán az a baj, hogy rö­vid ideig áll fenn a napközi. Június végén kezdődik min­den évben és két hónapig tart. Az lenne a legnagyobb segít­ség, ha már május végén in­dulna a napközi, hisz ilyen­kor már sok munka van a mezőgazdaságban, s a szülők elfoglaltságuk miatt nem fog­lalkozhatnak megfelelően gyer­mekeikkel. A hosszabb ideig tartó nap­közinek eddig csak az az aka­dálya, hogy nem biztosítottak megfelelő helyiséget. A kul- túrházra érthető okokból szük­ségük van a fiataloknak is, ezt tehát nem rendezhetik be hónapokig napközi otthonnak. A tanácsnak kellene alkalmas helyiséget biztosítani a község dolgozói és a gyerekek érde­kében. A mozsgói gyerekek többsé­ge már megúnta az alvást. Egymásután bújnak ki kicsiny ágyacskájukból, s szokatlan hunyorgással lépkednek a sza­badba. — Lacika..-. Lacuk&m gye­re ide — szólítja magához egyik legényt Járányi László- né. — Mondjál szépen a bá­csinak egy verset..: Viseta Lacika kezdetben szé­gyenkezik, hiszen nem szavalt még idegen előtt, később még­is összegyűjti bártorságát, meghajol és elmondja Gazdag Erzsi Margaret című versét. Tizenöt szakasza van ennek a versnek és a hároméves kis Lacika úgyszólván hiba nélkül mondja el valamennyit- Spanerherger Marika a Kis gazdasszony vagyok én című verset szavalja, majd mások is kedvet kapnak és sorba sza­valnak kedves kis versikéket. Igaz, hogy ez a napközi már májusban kezdődött, volt idő a betanuláshoz. Ha odahaza el­szavalják a sok verset, mégis láthatják a szülők, hogy gyer­mekeik nem töltik haszonta­lanul a nyári napokat, amíg ők keresztekbe rakják a ke- nyérnekvalót. A szentlászlói. napközivel szemben itt már kiránduláso­kat is szerveznek. Nemrég el­ballagtak a Tinódi-völgybe, majd később az Almás-patak­hoz mentek fürödni. Lubic­kolt, pacskolta egymást a sok emberpalánta, hiszen ilyen rekkenő hőségben nekik is jól esik a friss víz. A gyalogolás, a fürdés után sokkal nagyobb étvággyal majszolták az uzson­nái tepertős kenyeret. Es a gondozásért, a nevelé­sért és kosztért csupán 1.60 fo­rintot kell fizetniök a szülők­nek, Levél a Kokssműből A kánikula ellenére is túlteljesítettük tervünket A kokszmű gyártelepére érkező különböző fajtájú ér- mi­nőségű szeneket emberi munkaerő segítségével, markolóval rakják ki. A szén azután részben a széntérre, részben elevá­torok segítségével a szénlepároló kamrák tölcséreibe, majd az átlag 1250 Celsius fokon izzó kamrákba kerül. Ilyen hőfokon válik a szénből jóminőségű koksz. A kamrakezelőktől erős fizikai munkát követel a munka­folyamat. A kamrafalra felsülő szénréteget 5—6 méteres szú­róvasakkal kell letisztítani a kamrafalról. Most, amikor a >za- badban is 34—36 fokot mutat a hőmérő, a kamráknál nem ritka a 75—80 fokos hőség. Emberfeletti munkát végeznek a hőségben a kamrakezelők mellett a kokszürítők és az üzem­lakatosok Is. A nagy nehézségek miatt éppen ezeknek a dolgozóknak jár köszönet azért, hogy üzemünk a június havi és a máso­dik negyedévi tervét is túlteljesítette. Az eredmények mögött azonban még találhatunk fegyel­mezetlenségeket Is. Főleg azoknál, akik még nem régóta dol­goznak nálunk. Többen az aratás ürügyén hiányoznak igazo­latlanul. Például Zsoldos János kozármislényi lakos is figyel­meztetés ellenére már több esetben maradt otthon igazolat­lanul. A hiányzók miatti kiesés természetesen a többi dolgozó rovására megy, hiszen nekik kell a hiányzók helyett is dcl- gozniok. Tervtúlteljesítésünk értékét növeli még, hogy a közel­múltban a kokszkamráknál nem fordult elő súlyosabb baleset. Égési baleset viszont a legnagyobb fokú óvatosság és a tech­nikai utasítások betartása mellett is fordult még elő. Természetesen a tervtúlteljesítésben nemcsak a kokszoló üzem, hanem a többi üzemrészek munkásai is részesek, hi­szen az ő munkájuktól is függ üzemünk összeredménye. HORVATH JÓZSEF, GÄL JANOSj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom