Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-09 / 159. szám

2 NAPLÓ 1957. JÚLIUS ft A szovjet kormány jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához A szovjet kormány a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kormány- tárgyalások megtartásáról szó­ló válaszjegyzékében kijelenti, hogy a két ország kulturális kapcsolatai, valamint műszaki tudományos együttműködése fejlesztésének kérdéseit kez­detben diplomáciai úton lehet­ne megvizsgálni, figyelembe véve, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya jelenleg láthatóan nem hajlandó ezeket a kérdéseket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányküldöttségeinek tárgyalásain megvitatni. A szovjet kormány válasz­jegyzékét Szemjonov, a Szov­jetunió külügyminiszterhelyet­tese július 6-án nyújtotta át Haasnak, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetének. A jegyzék megállapítja, hogy érthetetlen a Német Szövetségi Köztársaság kormányának az a kísérlete, amellyel kisebbí­teni akarja a két ország kö­zötti kereskede’mi kapcsola­tok fejlesztésének jelentősé­gét. Annak a törekvésnek a hiányát, hogy az objektív le­hetőségek megléte esetén a kölcsönösség alapján, minden megkülönböztetés nélkül fej­lesszék a más országokkal való kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatokat, nem le­het másképpen értékelni, mint hogy ténylegesen nem kívánják elősegíteni az orszá­gok közötti ilyen kapcsolatok fejlődését. A válasz jegyzék rámutat, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya megpró­bálja a hazatelepítéssel kap­csolatos valamilyen feltétel előzetes elfogadásához kötni a Szovjetunió és a Német Sző* vetségi Köztársaság kormány- küldöttsége közötti tárgyalá­sok megtartását. A kérdés ilyen felvetésével a szovjet kormány természetesein nem érthet egyet; A jegyzék ismét kifejti a szovjet kormány álláspontját a német állampolgárok haza- telepi téssének kérdésében, töb­bek között rámutat, hogy a szovjet kormány teljesen be­fejezte az annakidején a szov­jet nép ellen elkövetett bű­nökért elítélt német állampol­gárok hazatelepítését. A szov­jet kormány kijelenti, hogy alaptalan az, a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányá­nak jegyzékében szereplő ál­lítás, hogy a Szovjetunióban „sokezer német állampolgár" van. A jegyzék befejezésül ezt mondja: Ez természetesen nem zárja ki, hogy felvetődhet néhány gyakorlati kérdés mind egyes német állampolgárok haza­telepítése közben, mindpedig a szovjet áttelepült személyek­nek a Német Szövetségi Köz­társaságból vaió hazatérésével kapcsolatban. Ezek a kérdé­sek a küszöbönálló tárgyalá­sok idején megfelelő vizsgá­lat tárgyát képezhetik. A Szovjetunió kormánya felteszi, hogy a fent említett kérdések megvitatásának rend­jét a két ország kormánykül­döttsége maga fogja ponto­san megállapítani. A Szovjet­unió kormánya közli a tárgya­lások megkezdésének számá­ra elfogadható időpontját. Lengyel szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Közalkalmazot­tak Szabad Szakszervezetének meghívására hétfőn öttagú lengyel szakszervezeti küldött­ség érkezett Budapestre. A vendégek két hétig tartózkod­nak hazánkban és tanulmá­nyozni fogják a magyar köz- alkalmazottak élet- és mun­kakörülményeit, a közalkal­mazottak szakszervezetének a munkáját; Örömmel fogadta a szovjet parasztság a háztáji gazdaság utáni beszo'gáltalás megszüntetését A Szovjetunió Kommunista Sokhelyütt gyűléseket ren- Pártjának és a Szovjetunió deztek a határozat megjelené- Minisztertanácsának határoza- se alkalmából, amelyen meg- ta szerint január elsejével ígérték, úgy válaszolnak a megszűnik az országban a rendelkezésre, hogy tovább és háztáji gazdaságok utáni be- gyorsabban növelik a mező­szolgáltatási kötelezettség. A gazdasági termékek hozamát. Kánikula-jelentés Reuter-tudósítók az alábbiak­ban számolnak be egyes euró­pai fővárosokból: PÁRIZS A párizsiak tíznapos kániku­la után az éjszakai zivatarok nyomán először lélegeztek fel. Vasárnap reggel a hőmérséklet 10 fokkal alacsonyabb volt a szombatinál. RÖMA Hosszú évek óta nem volt ilyen kánikula Olaszországban, mint az idén. Eszak-Olaszor- szágban 37—42 fokot mértek. Vasárnapig tizenöten haltak meg napszúrás következtében. OSLO Vasárnap enyhén felhős volt az idő és a hőmérséklet csök­kent. A meteorológia éjszakára Zivatarokat jósol. BONN Németországbkn is már má­sodik hete tart a hőhullám. A legmelegebb nap szombaton volt Münchenben: a hőmérő higanyszála 38 fokra emelke­dett, Nümbergben a rendőrség magasnyomású fecskendőjét, amelyet általában arra hasz­nálnak, hogy tömegeket szét­oszlassanak, ezúttal a rendőrök más célra vették igénybe: egy­mást locsolták vele. STOCKHOLM Svédországban vasárnap a hőmérséklet 15 és 25 fok kö­zött volt. BERLIN Mérsékelt nyugati szél fel­üdülést hozott Berlin lakossá­gának, bár a hőmérséklet még mindig 30 fok felett van. A kölni állatkertben egy jeges­medve hőgutában elpusztult. HÁGA A Hága közelében levő Scheveningen tengeri fürdő­helyet homokvihar söpörte vé­gig. A homok belepte a villa­mossíneket és megbénította a forgalmat. Az óránkint 112 ki­lométeres sebességgel tomboló szél fákat csavart ki tövestől és jelentős károkat okozott, az épületekben, BfiCS Az osztrák főváros kihalt vá­ros képét mutatja. Aki csak tudott, hűvösebb helyre mene­kült. Vasárnap reggel ár:iv ók­ban 38 fokot mértek. MEXIKO Az újabb rendkívüli hőhul­lám, amely két hete pusztít Mexikóban, 15 halálos áldoza­tot követelt az ország észak- nyugati részében, az Egyesült Államok határához közel, ahol a hőmérő 53 fokkal, minden eddigi rekordot megdöntőt*. A napszúrás és a hőség mntt mintegy száz személyt kellett orvosi kezelésben részesíteni.' Az ország többi részében, ne­vezetesen északon, a hőmérsék- let továbbra is 33 és 44 fok között ingadozik, az eső vi­szont, amely ebben az Időszak­ban általános szokott lenni, nagyon ritka és csekély. A szélsőséges hőmérséklettől csupán a központi fennsíkon levő Mexico-City vidéke men­tes, ahol csak 28 fok meleg van. Pályázati felhívás a Baranya meg-yei Pártbizottság- Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére Baranya megyei Pártbizott­ság felvételi pályázatot hir­det a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1957—58-as tan­évére. Az egyetem célja, hogy ér­telmiségi dolgozók (tudomá­nyos kutatók, orvosok, mérnö­kök, jogászok, írók, művé­szek, pedagógusok, stb.) párt, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető pro­pagandisták szervezett mar­xista—leninista oktatását egye térni színvonalon biztosítsa. A tanulmányi Idő: 3 év. A hallgatók a tanfolyam első évében: dialektikus és történelmi materializmust, a második évében: politikai gazdaságtant, a harmadik évében: a nemzetközi és magyar munkásmozga1 om történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból minden fél évben vizsgát tesznek. A ta- nu’mányi eredményekről, Il­letve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak, amely a főtantárgyakban egyetemi végzettségű képesítést bizto­sít. A tanév október 15-től jú­lius 15-ig tart. Hetenként egy­szer meghatározott napon dél­után 5 órától 9 óráig kötött foglalkozás (e’őadás, osztály­foglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint, ame’yet kél részletben kell kifiz“tni. Az egyetemre való fe’vétel fe’téteie: álta’ában egyetemi, főiskolai végzettség, vagy megfelelő szakmai és pMpiVal tapasztalat. Az egvel-irme pártonkívii'iek Is kérhetik felvételüket. A pályázatot a Pác«? Mar­xizmus—Leninizmus Esti temre kell beküldeni íT»é«s, József Attila u. 10. sz.) szep­tember 1-ig. A pályázathoz me1 lék élni kell: 1. részletes önéletrajzot, 2. pártszervezet ajánlását. 3. a vállalat, lntézm-ny ajánlását és igazolást jelen’egj munkaköréről. Baranya Megyei Pártb’zo“ *7 Á révfőkapit 'nyság ^elh'váso A szokatlanul erős meleg­ben nagy tömegek látogatják a nyílt vizek partjait. Az or­szág területén a természetes vizek — a Duna, a Tisza, a Balaton, stb. — azonban nem mindenütt alkalmasak fürdés­re. A révfőkapitányság csak ott jelöl ki fürdőhelyeket, ahol a víz. illetve a parti vi­szonyok nem rejtenek ve­szélyt. A kijelölt fürdőhe­lyeket minden község és város területén táblával jelölik meg, s ezeken a helyeken rpemtőcsómak is van. Amint a Reuter jelenti,1 az Egyesült Államok hadseregé­nek hivatalos lapja szerint a szovjet hadsereg az egyetlen a világon, amelynek „teljesen új, háború utáni fegyvertára van kialakulóban“, A révfőkapitányság f ?ye'~ meztetése, a különböző okta­tások és sok esetben a sza­bálysértési eljárások ellenére még mindig sokan fürödrvs tiltott helyeken, s ez az utób­bi napokban több embsrá’do- zatot követelt. A révfőkapitányság ezért ismételten, s nyomatékosan felhív mindenkit, hogy tiltott helyeken ne fürödjenek. s a gyermekeket szülői felügye­let nélkül ne engedjék a nyílt vizek partjaira. A lap szerint a szovjet had­erő „képes arra, hogy bármi­lyen éghajlat alatt és bármi­lyen területen akár nukleáris, ákár nem nukleáris háborút viseljen, akár kicsi, akár nagy ez a háború.“ / / Egy az életbenmaradoHak közül Hosszú, soványarcú fiatal­ember Holicza István rendőr­alhadnagy. Mélyenülő szemek­kel és elgondolkodó tekintet­tel. Szűkszavú ember. Csak akikor szól, ha érdeklődnek tőle, hogyan is volt akkor, a múlt év októberében, a Köz­társaság téren!? Mert Holicza István egyike azoknak, akik végigszenvedték az októberi ellenforradalom minden kín­ját és csak a tömeg közé ve­gyült becsületes embereknek köszönhető, hogy ma él és ta­núja lehet a gyalázatos tett­nek ; . ; Október 23-án a Bajcsy Zsi­linszky laktanyában teljesített szolgálatot, mint államvédelmi tizedes. Tanította a „kiskato- nákat" akik még csak azok­ban a hetekben ismerkedtek a Haza védelmének gyakorlati kérdéseivel. A békés hétköz­napok nyugalmát rladószerűen zavarta meg a parancs: Fel­szerelni! Indulás a Köztársa­ság téri párthájhoz, megvéde­ni! Az első napok elég csende­sen teltek el. Október 27-ig szovjet páncélosok állomásoz­tak a téren. S a hét harckocsi legénysége távoltartotta a pártháztól a fegyvereseket; Aztán felvirradt Nagy Imre áruló rendeletének napja; A szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről és a Köztársaság tér is védtele­nül maradit. Mindössze egy páncélautó segített a pártház védőinek a Kossuth tiszti is­koláról; A fegyveres bandák már 29- én megkísérelték a pártiház megtámadását, de véres fejjel kénytelenek voltak távozni. Az igazi, szervezett támadást így 30-ra halasztották; A pártház védői egyre több gyanús és fegyveres alakot vettek észre a téren. Fák mö­gé húzódtak, iőállást kerestek és megszállták a szemben lé­vő Erkel színház ablakait isi Aztán váratlanul húsz fős cso­port verődött össze a pártház bejáratánál és a védők pa­rancsnokát keresték. A hadnagy kiszólt: — Mit akarnak? >— Igazoltatni; r- Kiket? í— A pénzes ávósokat. Mert az egész városiban már napok óta az a hír járta, hogy az államvédelmi katonák napi ezer forintért védelmezik a pártiházat. A hadnagy az iga­zoltatást kemény hangon visz- szautasította és távozni ké­szült, amikor a fegyveresek utána törtek és elfoglalták az alsó épületrészt. A földszinti őrséget lefegyvereziték és az első emeletre igyekeztek fel­jutni. Vakító villanás, majd fülsi­ketítő robbanás rázkódtatta meg a pártházat. A második emeletről kézigránát köteget dobtak a banditákra. A hatás nem maradt el. Aki tehette, elhagyta a házat s látszólag újra csend lett a Köztársaság térem Fél tizenkettő volt, pontosan emlékszik rá, amikor újra erő­södött a tüzelés és a kézi fegy­verek mellett, sorozatlövő fegyverek csöve is a pártházra irányult. Golyószóróból, gép­puskából s nem tudni honnan, de páncéltörő ágyúból is süví­tettek a lövedékek az épület­re; Holicza tizedes egy első eme leti szobából nézte, mi törté­nik a téren. Kezében puska: A színház szemközti ablaká­ból golyőszóró veri a házat: Vaktában lő, minden ablakot megkeres. A tizedes pontosan irányoz, a nézőke felett jól látja a bandita eltorzult arcát. Lő. A golyószóró elhallgat s mögötte többé nem tűnik fel a marcona arc; A téren fehér köpenyes fér­fi és nő szalad át .A szomszéd szobában valaki elkiáltja ma­gát: — Ne lőjjetek rájuk, orvo­sok : ; , Holicza is leereszti fegyve­rét és figyel. A két febérkö- penyes alak eltűnik a színház egyik bejáratában s alig telik el néhány perc, már ott van­nak az előbbi golyószóró mel­lett. Az orvos fekszik a fegyver mellé és irányoz, és lő veszet­tül; — Az anyját.;; *— s Holi­cza kezében ismét emelkedik a fegyver csöve. Orvos, azért küldték, hogy gyógyítson, se­besülteknek nyújtson enyhü­lést. Helyette maga is gyil­kol, ártatlanokat és orvul te­szi. Mindezt a pillanat töredé­ke alatt gondolta át, közben szeme az orvost kereste a né­zőkén át. A puska most sem tévesztett célt. A golyószóró újra elhall­gatott. Holicza mellett két „kiska- tona" figyelte, mi történik alattuk. — Vigyázz, lőnek — kiál­totta az egyik s már hasalt is a fal mellé, oda, ahol a ti­zedes is guggolt. A páncéltörő okádta sorozatait és éppen a szobájuk falát verette. A mennyezet lassan elvált a faltól és az egész nagy robaj­jal, porfelhővel rájuk szakadt; — Élsz? i— Élek: — Akkor Jól van. Kisegítették egymást a tör­melékek alól és a sarokba hú­zódtak tanácskozni: *— Megvédjilk; ■— Meg; — Akkor az utolsó golyóig tüzelünk, de egyet megha­gyunk magunknak. — intézke­dett a tizedes, — Meg. A „kiisikatonákon“ látszott a fáradtság és félelem. Tűzpró- ba ez a számukra. Kettős tűz- próba. Ök nem párttagok, mint a tizedes, Ők csak az es­küben vállait kötelességüket teljesítik. S milyen nehéz tel­jesíteni, mikor élessel lőnek. Mégsem tágítottak. Fél kettőkor már elfogyott a lőszerük. Utánpótlás nincs. Segítséget is hiába kértek te­lefonon. A Parlament, a Hon­védelmi Minisztérium, a Bel- ügy mind csak azit válaszolta, tartsanak ki, ha tudnak külde­nek segítséget, de jelenleg nem áll módjukban. Az utca felől dübörgés hal­latszott. Három magyar harc­kocsi érkezett. Mint közben telefonon közölték a védőkkel a felmentésükre jöttek. A pán­célosok befordultak a térre, szemben a pártházzal tüzelő­állást foglaltak el és lőni kezdték az épületet. Tűz, füst, por és sebesültek jajgatása — ez jellemezte ek­kor már az egész épületet. A vezetők határoztak. Mező Im­re elvtárs és Asztalos János ezredes elvtárs fehér zászlóval a kezükben kimentek a térre. Gyalázat, ami ekkor történt. A tér közepén sorozat fogad­ta őket, a földre estek. A tizedes mindezt a szobá­ból nézte végig. Gyorsan ha­tározott. Nincs mást tenni, le a pincébe a hat sebesültért; őket kell most megmenteni; Ekkor már három szilánkkal a testében kereste az utat a romok között; A pincében egy öreg, het­ven éves felkelő is feküdt a sebesültek között. Tizenhat sebből vérzett, s a védők úgy ápolták. mint a sajátjukat, őt vitték ki előre, beszéljen a fegyveresekkel, hogy itt sebe­sültek vannak. Minden hiábavaló volt. Az öreget ketten félrevitték a többieket kihajtották az épület elé. Köziben kézigránát­tal, puskatussal verték és nem maradtak el a megszo­kott jelzőik: Pénzes ávósok! Alig három lépésre tőlük már sorakoznak a „vérbírák”. Géppisztolyból lőnek a védte­len, fegyvertelen hét államvé­delmi katonára. Halomra dől­nek a fal tövében. Holicza tizedest három go-' lyó éri. Kettő a combjába fú­ródik, egy a bokáját töri át. Azért áll, nem esik össze. Ek­kor kap a fejére egy ütést ké­zigránáttal, hogy két centi hosszan beszakad a feje. Még mindig él, még csak nem is ájult el. A többieket figyeli. Melyik mozdul, kiben, van még élet. Aztán a töme­get lesi, vajon most mit csi­nálnak velük. Két diák bontakozik ki a körülállók sűrű tömegéből. Le­hajolnak hozzá. A lány meg­szólal. — Csukd be a szemed, mint­ha halott lennél. Majd elvi­szünk a mentővel. így Is cselekednek. A mentőig simán megy a dolog. A tömeg szitkozódik, de utat ad a halottnak hitt ka­tonának. A kocsiban újra meg­szólal a lány; Ki maga? — Avós. *— Megmentjük, csak vi­gyázzon, a kórházban sok a felkelő. A Péterffi Sándor kórház hemzseg a fegyveresektől. Mi­kor meglátják a tizedest, a diákokat is megfenyegetik. — Benneteket is kinyí­runk. .. Úgy sem viszi el szá­razon ,; i A két fiatal siet. A liftbe szinte úgy dobják a sebesül­tet, hogy minél előbb a műtő­ben legyenek. Itt egy nagy orrú, idős orvos hajol a tize­des fölé: — Mi a bajod fiam? — Semmi. — Azt látom .:. csakhogy nyitva a koponyád. A 29-es szobába viszik, de itt sincs nyugodása. Állandóan zaklatják az ellenforradalmá­rok. A főnővér átviszi a 32-es szobába, s eldugják a fegyve­resek elől. A bújtatás mégsem sikerül. November 2-án egy hat tagú bizottság jön a szobába. — Ki vagy? — kérdezi n. egyik. — Ávós. — Mennyi volt a fizetésed'' — Mint tizedes 202 forinté! kiaptam havonta. — Csak? — és elfordul é* gúnyosan összenevet a töb­biekkel, mintha azt akarná mondani a szemével, hoav azért ugyan nem volit érde­mes így küzdeni. Aztán újra a tizedeshez fordult — N> próbálj szökni, hétfőn mául elviszíi nk. Hová, minek azt nem mond­ta, de mindenki sejtette, tud­ta. Kivégzésről beszélt. Aztán eljött november 4. é« a tizedes szobájába berohan* a főnővér helyettese: — Drága fiam, meg van mentve, itt vannak az oroszok S a zsebkendőjét a szemé­hez emelte.;; * Holicza István ismét visz- szanyerte egészségét s boldo­gan újságolja, hogy már hgt kilót hízott. Nagy szó ez. hi­szen az események után any- nyira elővette a gyomoride-' gesség, hogy nem tudott enj ni. S még egyet mond, ezt már komolyabban: — Ma sem cselekednék más­ként! Gáldonyi Béla Amerikai vélemény a szovjet haderőről

Next

/
Oldalképek
Tartalom