Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-07 / 158. szám
J957 JÚLIUS 7 NÄPtO A JÖVŐ ÚTJÁN Egy a tizenhat közül 1la, július 7-én ünnepeljük a nemzetközi szövetkezeti napot. Együtt tinnepel- nek falun és városb an a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek dolgozói. Figyelmeztető ez a mai nap: tartsuk mindenkor szem előtt — necsak az ünnepen —, hogy utunk, mind a három szövetkezeti forma útja egy és nekünk, bármelyik szövetkezetben is dolgozunk, célunk ugyanaz. Nemcsak hazánkon belül, hanem a nemzetközi szövetkezetek különböző formáival is közös úton járunk, még akkor is, ha a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe ennyi év után sem hajlandók felvenni Magyarországot, Nem tartozunk tehát a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe, ez azonban nem jelenti, hogy a mi szövetkezeteink nem jók. Sőt! Ez a néhány rövid cikk, amelyik a szövetkezeti mozgalom különböző magyar formáiról szól, olyan, mint egy gondosan összeválogatott mezei virágcsokor, amelyben harmonikusan és tetszetősen simul össze a búzavirág a margarétával, a margaréta a harangvirággal. Legyen mindig ilyen harmonikus a szövetkezeti formáink közötti kapcsolat, ne csak ünnepkor, hanem ünnep után is keressük egymás kezét. ■L Dunaszekcső most is példát mutat Tgen nehéz kérdés eldön- teni azt, hogy a megye 80 egynéhány földművesszövetkezete közül melyik a legjobb. Bál-milyen nehéz is a döntés, ebben az esetben mégis köny- nyű dolgunk van, mert takarékszövetkezetről van szó, ilyen pedig Dunaszekcső kivételével nincs több a megyében. Szö- dényi Istvánnal, a dunaszek- csői takarékszövetkezet vezetőjével beszélgettünk a napokban és ő mesélte el megalakulásuk történetéti Induláskor volt 122 tagjuk. Ez a 122 ember befizetett 8 600 forint részjegyet. Később azután, ahogy ez már lenni szokott, egyre többen jöttek rá, hogy a takarékszövetkezet jó dolog és ma már 310 tagot számlálnak, részjegyük pedig majdnem 24 ezer forint; A részjegyek mellett gyűltek a betétek is. 302 betevő 142 ezer forint sorsát bízta a takarék- szövetkezetre; Természetes, hogy az ilyen kis hitelszövetkezet-félébe bekopogtatnak a megszorult emberek is. Eddig 116 ezer forintot adtak ki rö- vidlejáratu hitelként. Valaki azt mondhatná, hogy istentudja, mennyit elkérhetnek a kölcsönért a megszorult emberektől. Megnyugtatásul közöljük, hogy a betét után 3—5 százalékos kamatot a hiteire pedig évi 12 százalékos kamatot számítanak. A dunaszekcsői takarékszövetkezetről szóié beszámolónkat biztosan sokan. elolvassák és a sokak közül nem kevesen gondolnak arra is, hogy mi történik, ha megbukik a „bank”, illetve a takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet meg nem bukhat. A részjegyek 100 százalékát és a betétek 50 százalékát hitelezik ki. Emellett az OTP állami szavatolásként, hogy a takarékszövetkezet soha ne jöjjön zavarba, — kölcsönadott 30 ezer forintot. A visszafizetést pedig (mór mint a kiadott kölcsönök visszafizetését) a betáblázott házak, földeik, jószágok; vagy ha ilyen nincs, az értékkel rendelkező kezesek biztosítják. Ahogy ez már lenni szokott, a dunaszekcső! kezdeményezés híre is hamar elterjedt vidéken. Többek között jöttek érdeklődni Somberekről és Bolyból is. Ahogy Szödényi elv- társ elmondja, Somberekén nem látja érdemesnek az önálló takarékszövetkezet meg alakítását, de Bolyban, már lenne értelme a dolognak. A takarékszövetkezet most új pénzügyi vállalkozásokhoz fog. Az egyik az. hogy heti betéteket gyűjt, aminek az a Ufta (nulladik a toívzUtinttoW Abaliget, mélyen bent fekszik a Mecsek hegyes-völgyes rengetegében; Sokan keresik fel, mert országoshírű, rendkívül szép cseppkőbarlangja van, amit szívesen néznek .meg a turisták; A barlang mellett még egy nevezetessége van a községnek. Környékén az erdős völgyekben és hegyoldalakon égették valamikor azt a meszet, amellyel fel építették a híres pécsi várat és a középkor neves pécsi egyetemét, nem ás beszélve magáról Pécs párosáról és; körnVéidjéif^áirak ról. A meálzégetés . tálbori kemencékben történt. Ezek elavultak és kiszorították őket a pécsi mészégető űzetnek, amelyek nagy kapacitásukkal elhódították a piacot. Azóta alig-alig próbálkozott egy-egy vállalkozó szellemű ember a tábori égetéssel. S ha próbálkozott is, egy-kettőre abbahagyta; Az elmúlt években aztán újra nagy lehetőségek nyíltak a mészpiacon és ismét előtérbe került a tábori kemencék problémája. Azaba- ligeti földművesszövetkezet vezetőd elhatározták, hogy helyreállítják a meglevő kemencéket; Megkezdik a mészégetést; Terveik megvalósítását könnyebbé tette az a tény, hogy a ■■ Tttéwkemencék kö- ’’ zcílében kőbánya működik és van vasútállomás is. Áprilisban állították helyre a két legjobb kemencét s már a hónap végén megkezdődött a kísérleti égetés. Azóta — bár sok időt raboltak el a javítgatások — már több, mint nyolcszáz mázsa meszet égettek ki; Az áru egy részét a MÉSZÖV irányításával eljuttatják a szőlősgazdákhoz, a többi mészért pedig még száz kilométeres távolságból is jönnek a közületi és egyéni vevők. Az eddigi számítások szerint a kezdeményezés nagyszerűen bevált; Ezért a földművesszövetkezet vezetői még néhány új kemencét készülnek beállítani. Hely bőven áll rendelkezésre, csak ki kell menni az erdőbe s szinte egymást érik a régi kemencék. A legalkalmasabb mészégetők beállításával lényegesen megnövelik kapacitásukat, ezzel együtt bevételüket is; lényege, hogy az illető takarékszövetkezeti tag minden héten betesz egypár fülért, vagy forintot, ehhez a pénzhez nem nyúl hozzá hanem évvégén kiveszi egy összegben. A másik kezdeményezés, "hogy az Országos Biz- tosító-nak bizománybán végzi a biztosítást és ezért százalékot kap. Csak június hónapban 2 ezer forint jutalékkal gazdagodott a szövetkezet, mert eddig kötöttek 90 jégbiztosítást, 70 tűzbiztosítást és 30 állatbiztosítást. Akárhogy is nézzük, a dunaszekcsői takarékszövetkezet nagyon ügyes intézmény, érdemes lenne követni példájukat minden nagyobb községben; így kezdődött Talán kevesen tudják, hogyan kezdődött el a világon a szövetkezés. Ezért pár szóban elmondjuk, hogy a roch- dalei takácsok szövetkezete volt az első 113 esztendővel ezelőtt, amikor 28 takács, 28 shilling alaptőkével szövetkezett egymás megsegítésére a nagytőke ellen. Ebből a magból nőtt ki az a szövetkezeti mozgalom, amely ma csaknem másfél száz millió tagot számlál a világon. Hogyan lehet ingyen üdülni? A megye egyik legügyesebb földművesszövetkezete a me- cseknádasdi. Sokszor oldottak meg már nehéz kérdéseket felsőbb segítség és hitel nélkül. Legutóbb arra a gondolatra jutottak, hogy megoldják az ingyen üdülés problémáját. Elhatározták, hogy lemondanak az ez évi jutalmazási keretről és ebből a pénzből, meg társadalmi munkából valahol a Balaton partján, Fonyód környékén fölépítenek egy kétszobás konyhás vikendházat. Az ötlet annyira egyszerű és bravúros, hogy bárki utánuk csinálhatja, ha egy kis kezdeményező erővel rendelkezik. Ezelőtt tíz esztendővel Baranyában egyetlen gépkocsival sem rendelkeztek a földművesszövetkezetek. Ma 16 gépkocsi és két vontató szállítja’ az árut. Képünkön a mohácsi földművesszövetkezet gépkocsija látható. Kisiparosok a szövetkezetben A szövetkezés gondolata nemcsak a mezőgazdaságban hódított az elmúlt években. Egyre több a kisipari szövetkezetek száma ás. Néhány évvel ezelőtt alig volt néhány kisipari szövetkezet, ma pedig több mint 2 ezer tagot számlál ez a mozgalom. Elsőnek Pécsett alakultak kisipari szövetkezetek, a kesztyűs KTSZ, a Faipari Szövetkezet, a Vasas Kisipari Szövetkezet, a szabók és sorba utána a többiek. A kesztyűs KTSZ 1948-ban alakult. Alapító tagja 17 szabász és kesztyűvarró volt. 1949-ben kezdték el a tényleges termelőmunkát 2 kölcsönigéppel. Ma van 210 tagjuk és 70 gépjük, összes saját értékük jóval meghaladja a 2 millió forintot. Pályafutásuk a piacon 1949-ben kezdődött, amikor resztvettek a moszkvai világkiállításon; Attól az időtől kezdve termelvényeik keresettek voltak a hazai és külföldi piacon. Ma 3 saját üzletük vgn. Készítményeik 75 százalékát viszik Belgiumba, Hollandiába, Angliába, Svájcba, Svédországba és a Szovjetunióba. Alapítótagjaik sorában olyan emberek szeretjeinek. mint Balázs Lajos jelenlegi elnök, Fische^ Dezső jelenlegi műszaki vezető, Kapás Jánosné jelenlegi varrodacsoportvezető, Szendrődi Sándor főkönyvelő és más régi szakemberek; De nézzük a Pécsi Faipari Szövetkezetei! 1949-ben alakult 15 taggal a Zólyom utcában. Induláshoz állami hitelt vettek igénybe és 8 gépet kölcsönkértek. 1954—55-ben üzemüket bővítették, emeletet 'húztak, visszaadták a 8 köl- csöngépet és vásároltak 22 saját gépet. Közben taglétszámuk 97 főre emelkedett; A Pécsi Faipari KTSZ az országban az első KTSZ a minőségi munka terén. Amellett, hogy országos hírük van, vagyonuk eléri a 3—3,5 milliót és egyre tovább gazdagodnak kitűnő bútoraik révén és minden remény megvan arra, hogy rövidesen országosan is számottevő kisipari szövetkezet lesz belőlük; Egyike a legfiatalabb szövetkezeteknek a Pécsi Vasas KTSZ. 1951-ben alakult 8 fővel és 5 géppel. Ma 86-an vannak és van 42 gépjük. 8 részlegükben csaknem 2 millió forint vagyonnal rendelkeznek. Ezek a mozaikok, amelyeket kiemeltünk a szövetkezeti moz gátam életéből, méltóan mutatják, hogy micsoda hatalmas erő rejlik a kisemberek összefogásában, kölcsönös mun kájában, közös tevékenységében. A pénz a földön hever Az ötlet Rubin Lajosé, a zengőaljai földművesszövetkezet igazgatósági elnökéé, Elgondolása, hogy más vállalatok vidékükön úgysem gyűjtik az erdei melléktermékeket, ezért a földművesszövetkezet vállalkozóként, vagy bizományba összegyűjt- hetné az erdei melléktermékeket, a páfrányt, a teaféleségeket, a mohát és az erdei gyümölcsöket, és ezeket értékesíthetné az illetékes vállalatokon keresztül. Ezenkívül ügy tervezik, hogy több ezer négyzetméternyi pinceterületen champion gombát termesztenének, amelyre Igen nagy a kereslet hazai és külföldi piacon egyaránt. Az ötlet megvalósításának számos akadálya van, de bizonyos tárgyalások után sikerülhet. A BOGDASAI fSZggS 1956. augusztusa. Megkétszereződött a tsz tagsága néhány hét alatt. Mintegy búcsújárás, úgy megindult a belépés a csoportba. Tizenegy új belépőt vettek fel. A belépések mögött riagy tervek húzódnak meg. A Bogdásától mintegy negyedórái járásra, a határ mentén húzódik meg Vörös puszta, az egykori Bíbor uradalom. Húsz méter hosszú juhhodályt terveznek ide. Kell a hely a 250 juhnak. Másik épületben ötven szarvasjószágnak készítenek szállást a kőművesek. Közben a vezetőség már felvette a banktól az 52 ezer forintot s azon mind állatokat vesznek. Távolabb, szinte ráépült a határra egy szép kőépület. Ide tyukászatot terveznek. ötszáz tyúk és valamivel kevesebb pulyka kap itt helyet. S mellette a tsz-tagok lakása lesz. A puszta körül tervezik « takarmánybázist. Már idén vetnek negyven hold baltacint és ezzel biztosítják a jövő évi jó legelőt, takarmányt. Gyorsan fejlődik a bogdásai termelőszövetkezet és az áldozatos munka belefullad az októberi ellenforradalomba. Mindenki visz mindent és üldözik a tsz elnökét. A csoport széthullik, mint a kártyavár. már a tervek sem tartják össze, mert a faluban az ellenforradalom csinálja e napok történelmét. 1957. júliusa. Bogdásán újra van tsz. Január 29-én minden ijesztgetés és megfélemlítés ellenére négy család nyolc taggal megalakítja az Uj Élet Tsz-t. Kicsiny csoport, de nagy az akarat, elszántság. Mire kitavaszodik és aratásra kerül a sor, már megkétszereződik a tagság. Jelenleg kilenc család 18 taggal műveli a közös földjét, a 141 holdat. Nem mind volt csoportban. Olyan is jelentkezett a közösbe, aki csak most ismerkedik a szövetkezeti gazdálkodással. Ilyen Balogh József és családja is. A kicsi csoport nagybn gazdag. Hatvan tehenük van s mellé húsz növendékállat. Húsz tehén ellés előtt áll. Tehát minden két és fél holdon nevelnek egy tehenet. Az ólakban 11 anyakocájuk. A kocák szaporulatát mind leszerződik, mert fokozatosan felszámolják a sertéstenyésztést és minta tehenészetet létesítenek a tszben. Ezért már most leszerződtek tíz sertést hizlalásra. Már szépek, megütik a nyolcvan kilót. A vetéstervük is azt bizonyítja, hogy az állattenyésztésre fordítják a legtöbb gondot. Búza hold 15 Árpa 15 Kukorica 25 Zab 17 Zabosbükköny 10 lAicema 6 Here 15 Burgonya 8 Már kora tavasszal megkezdték a zöldtakarmány etetését. Pillangóssal kezdték, majd zabosbükkönnyel folytatták, de már vágják a csa- lamádét. Két — egyenként száz köbméteres — silógödrük van. Ennyi állat mellett a haszon is magas. Hetenként osztanak előleget a csoportban. Minden pénteken egy-egy család 200—240 forintot kap, aszerint, hogy mennyi munkaegységet szerzett. A legtöbb és rendszeres hasznuk a tehenészetből van. Tejet és vajat készítenek házilag és a földművesszövetkezetnél értékesítik. Egy munkaegység értéke, papíron és a tervek szerint 47 forint 60 fillér lesz, de a valóságban jóval Jelülmúljáki 1958. májusa Korszerű és törzskönyvezett állományú tehenészetet létesítenek. Már megkezdték a jelenlegi tehénállomány fokozatos lecserélését. A napokban már eladtak három tehenet, 8,230 forintért. Ügy tervezik, hogy összesen 40 tehenük lesz s valamennyi törzsállat. Ezenkívül állandóan tartanak húsz tehenet hízóban és szerződésre. Ha egyet leadnak, már állítják is be a másikat helyébe, így akarnak állandó jövedelmet és előlegosztást hizííyjj^ ni a tagságnak. " Természetesen az istállói .1 bővíteni kell. A jelenlegi ötven férőhelyes istállót megtoldják, mégpedig úgy, hogy felszámolják d sertéstenyésztést és a meglévő épületeket istállókká alakítják át. Korszerűsítik a tejfeldolgozó üzemet is, mert a jelenlegi gépek nem győzik majd az egyre növekvő tejtermelés kiszolgálását. S végül tervük, hogy a tagságnak olyan jövedelmet biztosítanak, amilyent sem Bogdásán, sem másutt egy egyéni paraszt sem tud magának előteremteni. Az oldalt Gáldonyi Béla és Tenkely Miklós állította össze«
