Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-07 / 158. szám

2 NAPLÓ 1957 JÜLTÜS 7 A pártegység kérdésében megengedhetetlen az alkudozás Marosán György beszéde a budapesti pártaktíván Sikerrel zárultak a belgrádi magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Marosán György, az MSZ MP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizott ság első titkára mondott be­számolót a budapesti kommu nisták pénteki aktívaértekez­letén. Az alábbiakban bőveb ben ismertetjük a beszámolót. — Az MSZMP országos párt- értekezletét — kezdte beszá­molóját Marosán elvtáps — nemcsak népünk kísérte nagy- figyelemmel, de érdeklődést keltett külföldön is. Külföldi barátaink, kommunisták és haladó szellemű emberek, akik a legnehezebb időkben, az ellenforradalom véres nap­jaiban szolidaritást vállaltak a magyar kommunistákkal, a magyar néppel, reménnyel te­kintettek felénk. Ezekben a napokban Is jél­eső érzéssel töltött el ben­nünket az a tudat, hogy ba­rátaink bíznak bennünk. Argus szemekkel figyelte ér­tekezletünket az ellenség is, a nemzetközi imperializmus valamennyi ügynöke és lakája, együtt a külföldre szökött hazaárulókkal. Az ellenség ve­resége ellenére sem mondott le a harcról, keresd hol fe­dezhet fel ingadozást, bizony­talanságot, ellentéteket, eset­leg repedéseket a párt falán, hogy ezeket saját céljai érde­kében felhasználja. Meg kell mondanunk, hogy értekezle­tünk ebből a szempontból újabb politikai vereség az el­lenség számárai A párt értekezlet kapcsán sok szó esik Révai elvtárs fel­szólalásáról és az azt követő vitáról. Mivel a sajté ezt nem részletezte, mindenféle mende­mondák járnak közszájon. Az ellenség természetesen igyek­szik ezt a vitát kitalálásokkal eltorzítani és kártékonyán ki­használni. Szükséges ezért megmondani, hogy Révai elvtárs felszólalásá­ban lényegében egyetértett a párt eddigi vonalvezetésé­vel és megszavazta la párt határozatát is. A szocializmust építeni kemény, küzdelmes harc elvtársnak sem lehet oka arra, hogy „belső emigráció­ban” éljen. Vannak azonban olyanok, akik sértődötten félreállnak, duz­zognak, nem vállalják azt a beosztást, amit a párt számuk­ra kellő megfontolással kije­löl. Ezeknek az elvtársaknak azt mondjuk, félre a sértődött­séggel, nincs joguk megsértőd­ni. A pártnak és a népnek több joga van megsértődni és mégsem játssza a sértődöttet. Belgrádi (MTI) Az MTI belgrádi tudósítója jelenti: E hó 4—6-a között magyar— jugoszláv gazdasági tárgyalá­sok folytak Belgrádban. A ma­gyar küldöttséget Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, a jugoszláv küldöttséget pedig Haszan Brkics, a külkereske­delmi bizottság elnöke vezet­te. A tárgyalások sikerrel zá­rultak. Megállapították, hogy megvannak a szükséges fel­tételek a két ország gazdasági kapcsolatainak az 1956. szep­tember 19-i jegyzőkönyv szel­lemében történő további ked­vező fejlődéséire. Véleményt cseréltek és egyetértésre jutottak arra vo­natkozólag, hogy a két or­szág javaslatot tesz hosszúle­járatú árucsereforgalmi egyez­mény megkötésére, a lehetőség szerint október közepén. Eszmecsere folyt az egyes iparágak közötti együttműkö­dés szükségességéről és meg­vizsgálták a kohászatban való különleges együttműködés le­hetőségeit. Megállapodtak ab­ban, hogy ezen iparág illeté­kes képviselői közvetlen tár­gyalásokat kezdenek. Megvizsgálták a villamos­energetikai együttműködés le­hetőségeit. A szakértők kö­zötti eszmecsere alapián leszö­gezték, hogy mielőbb hozzá kell látni a Söjtör—Varasd kö­zötti távvezeték építéséhez. Megállapodtak abban is, hogy a legközelebbi jövőben tárgyalásokat kezdenek Ma­gyarország fokozott részvéte­léről a fiumei kikötő bővítése munkálataiban és a kikötőn át lebonyolódó maeyar tran­zitforgalom növeléséről. Végül megál’apodtak ab­ban, hogy a két ország bank­jai közötti együttműködést a már korábban lerögzített el­vek alapján továbbfei1esztik. A két ország gazdasási meg­beszéléseinek eredményeiről készült jegyzőkönyvet szom­baton délben írták alá a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén.. A jegyzőkönyv aláírásánál többek között je’en volt Rob- rivoje Vidics, Dalibor Solda- tie és Cséby Lajos belgrádi magyar nagykövet. A jegyzőkönyvet magvar részről Incze Jenő külkereske­delmi miniszter, jugosz^v részről pedig Haszan Brk’os, a külkereskedelmi bizottság elnöke írta alá. Az országos pártértekez­let tanácskozásait közel nyolc- hónapos kemény, szívós küz­delem előzte meg a pártért, a munkáshatalomért, á szocialis­ta vívmányok megvédéséért. Az utolsó tizenkét esztendő­ben uralkodóvá lett az a né­zet, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás. Ezekben a hónapokban ta­nultuk meg, hogy nem így van. Kormányozni, a prole­tárhatalmat megtartani, a szocializmust építeni, ke­mény, küzdelmes hare. Mozgalmunk önök emlékei maradnák az utolsó hónapok százezreket megmozgató párt­napjai, a munkásgyűléseik* nagygyűlések, aktívaülések, melyeken magasan lobogott a kommunisták hand tüze, Bát­ran mondhatjuk, hogy amikor az onszágos pártértekezlet ösz- szeült, már egységesen állt mögötte 350 000 párttag aka­rategysége, s rajtuk keresztül a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a néphez hű ér­telmiség támogatása. — A pártértekezlet a parla­mentiben, az egykori felsőház helyén ülésezett. A folyosók­ról, a termekből a téli és a tavaszi viharok szele kihord- ta az ell.nforradalmi napok bűzét Eltűntek a külföldi „vendégek“ díszes ruhái, a Horthy-tlsztek naftaldnszagú mundérjai, eltűnt a tömjén- szagú Mindszenty is, az ellen- forradalom bajnoka. Most munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek vitatkoztak arról, ami volt, tanácskoztak arról, ami van és szót értet­tek abban, hogyan tovább, Felszólalásából inkább az de­rül ki, hogy bizonyos kérdé­sekben nem volt helyesen in­formálva. Kádár elvtárs a Ré­vai elvtárs által felvetett kér­désekre megadta a megfelelő választ. Megalapozatlan volt Révai elvtársnak az a meg­állapítása, hogy egyes régi kommunista funkcionáriusok b“’ső emigrációban élnek. Minden elvtárs szerepe a párt, az állami, társadalmi életben önmagán fordult meg, azon, hogy a régi hibákat ho­gyan ismeri fel és hogyan ja­vítja ki. Belső emigráció kommunis­ták között nincs és egyetlen Vegyenek példát az üzemek­ben lelkesen dolgozó munká­soktól, a földeken dolgozó pa­rasztoktól. Gondoljanak arra, hogy a pártért minden poszton, még a legkisebb beosztásban Is értékeset és sokat lehet ten­ni. Ha a régi hibákat kija­vítják, semmi sem zárja el elő­lük az utat, sem a párt, sem az állami, sem a társadalmi életben. Nem értettünk egyet Révai elvtárssal a régi hibák értékelésében. A pártértekez­let a Központi Bizottság érté­kelésével értett egyet. Elfogad­va a november óta követett politikai irányvonalat, amelyet igazolt az eltelt idő és az elért eredmények. Nem jöhet vissza a múlt Tisztán áll előttünk az út, amelyen haladni kell Az országos pártértekezletet az jellemezte, hogy már ré­gen beszéltünk ilyen nyíl­tan, őszintén, ilyen elmé­lyültem ennyire elvi alapon a párt, az állami élet ügyei­ről; Semmi sem korlátozta, semmi­lyen .kényes“ kérdés őszinte felvetését, megvitatását, a bá­tor kritikát. Ezt kívántuk elő­segíteni azzal is, hogy a párt- értekezletet zártan tartottuk meg. így sikerült a pártérte­kezletet munkaértekezletté tenni és biztosítani a nyugodt tanácskozásit. A vitázók hang­jából kicsendült a párt szere- tete, a dolgozó nép szeretete és a haza fc léméi kedéséért végzendő munka nagy fele­lőssége. Valamennyien hitben és bizalomban megerősödve, egységbe kovácsolódva hatá­roztunk és döntöttünk; Megszilárdítottuk a pártot; amely vezeti a harcot a haza és a nép üdvére. Tisz­tán áll előttünk az út, ame­lyen haladnunk kell előre. Egységesen erősítette meg az értekezlet a párt politikai vonalvezetését. Egységes volt a Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság megerősítésé­ben és kiegészítésében; Egy­ségesen sorakozott fel a párt- és a kormáinyvezetés mögött; Elismerte történelmi és politi­kai érdemét annak, hogy az októberi—novemberi esemé­nyek idején a munkás-paraszt forradalmi kormány megala­kításával és a párt újjászerve­zésével a magyar népi hata­lom érdekében új útra lépett; Ügy látta, hogy a dolgozó ma­gyar nép ügye jó kezekben van. Egységes volt az érte­kezlet abban, hogy az ellen­forradalmi erők elleni harcot a törvény minden eszközével továbbra is határozottan és következetesen folytatni kell; Egységesen állapította meg, I hogy a párton belül és a párton kívül változatlanul fő veszély a revizitmizmus, a .nemzeti kommunizmus”. Egységesen tartotta szüksé­gesnek az értekezlet a szek­tás „baloldali" hívek fel­számolását. Egyöntetűen fogalt állást az értekezlet abban, hogy a párt egységére úgy kell vi­gyázni, mint szemünk fényé­re. A párt egységét meg kell védeni minden módon és minden eszközzel -bárki ré­széről és bármilyen irányból jövő támadással szemben. A pártkonferencia az egység alatt nemcsak szervezeti, ha­nem marxista-leninista elvi politikai egységet ért Egységesen határozta Cl a pártértekezlet, hogy meg kell szilárdítani a párt- és állami életben a demokrati­kus centralizmus lenini el­vét Az egészségesen Hfejlődött demokratikus gyakorlatot és eredményeket megőrizve és továbbfejlesztve, a jelenlegi . szakaszban pártunk és álla­munk életében a centraliz­must is jobban kell erősíteni. Egységes volt az értekezlet abban, hogy a pártnak meg­győző nevelő munkával to­vább kell fejlesztenie tömeg- kapcsolatait. Nagy feladat vár a szakszervezetekre, a KISZ- re. a Dolgozó Nők Szervezeté­re, a Hazafias Népfrontra, az országgyűlésre, a tanácsokra; Egységes volt az értekezlet abban is, hogy a párt- és az állami élet vezetése és ve­zetői ezután Is nyíltan és őszintén beszéljenek. Mondják meg a népnek az igazat, mert a magyar nép ezt szereti A párt és a kormány bizalmát látja abban, ha ta­nácskoznak vele, ha tanácsát kérik és vele együtt oldják meg a felmerülő nehézsége­ket; Pártértekezletünk alaphang­ja az volt, hogy a pártegység kérdésében megengedhetet­len bármilyen alkudozás, bármiféle elvtelen egyezke­dés. Nem lehetünk tekintet­tel semmiféle személyi ér­demre, egyesek vagy csopor­tok érdekére. Keményeknek és határozottak­nak kell lennünk, még ha fáj is. Hogy mennyire szükséges ez, amikor az egység megvédé­séről van szó, arra ismét a Szovjetunió Kommunista Párt­jától kaptunk példamutatást. Mialatt pártértekezletünk ülésezett, váratlanul rendkívüli ü’ésre hírták össze az SZKP Központi Bizottságát. Jóllehet ez az ülés nyolc napon keresz­tül folyt, semmit sem tudott róla a világ. Ez is olyan dolog, amiből tanulni kell. A párt­titok megőrzése mindaddig kö­telező minden kommunistára, amíg a határozat meg nem szü­letik és nem hozható nyilvá­nosságra. A határozatot az elv­társak jól ismerik. Lényege az, hogy Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársak szembeke­rültek a XX. kongresszus Irányvonalával, amely a nép­gazdaság továbbfejlesztését, a pártélet lenini .normáinak vlsz- szaállítását, a törvényesség szi­gorú megtartását, a tömeg- kapcsolatok kiszélesítését, a szocialista demokrácia fejlesz­tését és a nemzetközi feszült­ség enyhítésére való törekvést tartalmazza. Az SZKP határozata azt mu­tatja, hogy a Központi Bizott­ság eltökélt szándéka teljes mértékben érvényesíteni a XX. kongresszus határozatát. Ettő! sem jobbra, sem balra nem hajlandó eltérni. A határozat azt jelenti, hogy nem jöhet vissza a múlt, a párt nem tűr meg semmi féle frakciózást. A határozat egyhangúan szüle tett meg, megszavazta azt Malenkov, Kaganovics és Sepi- lov elvtárs is, Molotov elvtárs azonban tartózkodott a szava­zástól. Az SZKP Központi Bízott' Ságénak határozata, a mi meg ítélésünk szerint feltétlenül a párt erejének hatalmas meg­nyilvánulása, egységének fé­nyes megnyilvánulása. Méltó a Nagy Októberi Szocialista For­radalom dicsőséges pártjához, Lenin pártjához, a szovjet nép vezetőjéhez, a világ kom­munista mozgalma vezető ere­jéhez. Nem kétséges, hogy az ellenséges sajtó és rádió ezt az eseményt igyekszik majd a tőle megszokott módszerek­kel a párt „válságává” nyil­vánítani. Mi kijelenthetjük, hogy bennünket a határozat megelégedéssel tölt el, mert abból mindenekfelett a párt sziklaszilárdságát, a lenini el­vekhez, a XX. kongresszus irányvonalához való töretlen hűséget érezzük kisugározni. Az ellenség csak saját ma­gát vezeti félre, ha az SZKP határozatából más következ­tetést von le, mint azt, hogy a párt mindenkivel szemben megvédi egységét és nem tűr elhajlást a maga alkotta irány­vonaltól: Teszünk róla, hogy ne legyen még egyszer október 23-a Lesznek olyanok Itt nálunk is, tűrik a határozatból megint a jobboldali nézetek, a revízió nisták Igazolását próbálják kiolvasni. Ezt a nézetet a leghatározottabban el kell uta­sítani, mert azonos azzal, amely bennünket október 23. felé sodort és hazánkat egy véres ellenforradalom marta­lékául dobta; Nyíltan figyelmeztetjük az Ilyen elemeket, hogy októ­ber megtanított bennünket, nincs kíméletnek helye az ellenséggel szemben. Nem fogjuk megengedni, hogy a pártban helyesen kibonta­kozó vitákat bárki is az el­lenségnek kedvező mederbe terelje. Kemények és kérlel- hetet’enek leszünk a nép bé­kés életéinek megvédésében. Az élelmezésügyi minisztérium közleménye Az élelmezésügyi miniszté­riumhoz az utóbbi napokban a kenyérgabona, a szemesta­karmány, a zöldség, a gyü­mölcs, a baromfi és a tojás felvásárlásával és forgalmá­val kapcsolatosan több kér­dés érkezett. Ezekre válaszol­va a minisztérium az alábbia­kat közli: A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 37/1957. (VI. 23.) számú rendeletével szabályozta a kenyérgabona és szemestakarmány forgal­mát. A rendelet értelmében kenyérgabonát és szemesta­karmányt továbbeladás cél­jára kizárólag a Terményíor- galmi Vállalat és az általa megbízott földművesszövetke- zeték vásárolhatnak. A ke­nyérgabona és a szemestakar­mányok forgalmának szabá­lyozása semmiben sem érinti a termelők szabad értékesíté­si jogát. A termelők termé­nyeiket — így kenyérgabonát és szemestakarmányt is — minden megkötöttség nélkül értékesíthetik. Saját fogyasz­tásra, szükséglete mértékéig bárki szabadon vásárolhat a termelőktől kenyérgabonát, vagy szemestakarmányt. A mezőgazdasági termékek­kel — főleg zöldség, gyü­mölcs, baromfi, tojás — foly­tatott spekulációs tevékenység meggátlása érdekében a kor­mány felszámolja azt a kiala­kult káros gyakorlatot. ho®y a felvásárló szervek és fő­ként magánkereskedők részé­re megbízottak (úgynevezett beküldők) vásárolnak fel. Elő­fordul, hogy egy-egy ipar- igazolvánnyal rende'kező ke­reskedőnek hét—nyolc felvá­sárlója is működik, ami spe­kulációra vezet és lényegében nagykereskedelmi tevékenysé­get jelent; Külföldi hírek PEKING Zsoíinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettes ve­zetésével magyar küldöttség érkezett pénteken a kínai fő­városba. A küldöttek részt vet­tek a kínai—magyar tudomá­nyos és technikai együttműkö­dési vegyesbizottság harmadik ülésén. FtJCSIEN A népi felszabadító hadse­reg légelhárító egységei csü­törtökön reggel a fucslenl part­vidék fölött lelőtték a Kuomin­tang egy amerikai gyártmányú vadászgépét, amely behatolt Kína léglterébe. A betolakodó repülőgép Vuzsu szigettől délre a tengerbe zuhant. RÓMA A hőhullám következtében hét ember meghalt. Olaszor­szág több helyén rekordhősé- get mértek. MOSZKVA N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára pénteken saját kérésé­re fogadta V. Mlcsunovtcs'1. « Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság moszkvai nagykövetét és megbeszélést folytatott vele. Senki se merjen arra számí­tani, hogy hazánk holmi kí­sérleti nyúl lesz. A bűnöseik­re lesújtunk. Ezt követelte a pártértekezlet, ezt követeli a nép. Pártunk megtanulta a leckét az ellenforradalmi ese­ményekből. Az SZKP határo­zata csak még jobban meg­szilárdított bennünket. Felké­szültünk arra is, hogy a kül­földi rádió a szovjetunióbeli eseményeket arra használja majd fel, hogy nyugtalanságot okozzon az országban; Ezt már meg is kezdték; Üzen­jük nekik: Nem engedjük, hogy még egyszer tüzet szít­sanak, melynek lángjánál meg akarják sütni a maguk pecsenyéjét,­A magyar nép nem akar még egy október 23-át. És ml teszünk róla, hogy ne is legyen. Népünk soha nem fogja el­felejteni, mit köszönhet a Szovjetuniór.pk, mely fiainak vére hullatásával kétszer sza­badított fel bennünket. Ezt a vérrel megpecsételt barátsá­got soha senki nem ingathat­ja meg. Biztosíthatjuk a szov­jet népet, a SzrwWnnió ve­tőit, hogy népünk részéről soha és semmilyen körülmé­nyek között nem fogja őket csalódás érni; Pártunk és kormányunk ve­zetése — fejezte be referátu­mát Marosán György — biz­tos kezekben van. A régi hibák nálunk épp­úgy nem térhetnek vissza, mint ahogyan az SZKP Köz­ponti Bizottságának hatá­rozata mutatja, hogy a régi hibákkal végleg leszámol­tak. Ha az MSZMP országos párt­értekezletét és az SZKP Köz­ponti Bizottságának ugyan­azon időben lefolyt ülését összevetjük, megállapíthat-1 juk, hogy mind a kettőnek sarkailatos pontja volt az egyj ség megvédésének kérdés® KözDonti Bizottságunk el van szánva, hogy az egység meg­védése érdekében semmilyen lépéstől se riadjon vissza; Révai elvtárs felszólalásáról Egységesen helyeselte a pártértekezlet, hogy a párt és az állam külpolitikáját a nem­zeti függetlenségre, a proletár- nemzetköziségre kell építeni. Egységesen foglalt állást a kommunista- és munkáspár­tok viszonyában az eddig el­ért eredmények mellett. A pártértekezlet elvi és politi­kai nézeteinek fenntartása mellett a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségével és a Ju- gószláv Szövetségi Népköztár­sasággal viszonyunk további javulását tartja szükségesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom