Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-30 / 177. szám
2 N A P t 0 1957 JflUTTS 3« Tudósítások a járási pártértekezletekről Dívik az ( Folytatás az 1. oldalról) Azt mon<4ják: „a műszakiak az ellenforradalom mellé álltak,“ Vagy: „a pedagógusok jó firmák’1..; Nem tudják és gyakran meg sem próbálják elválasztani a búzát a konkolytól. Ez sérti a becsületes műszakiakat, akik elhatárolták magukat az ellenforradalomtól. De ilyen alapon a pártban lévő műszakiak — jócskán vannak — is ellenségek..: Másrészt a tényleges ellenséggel együtt, az ellenforradalom táborába lökjük azokat is, akik készek dolgozni a szocializmus építésében. Szó sincs arról, hogy a bűnösöket mentegessük. A műszakiak, a pedagógusok között voltak, akik az ellenforradalom szekerét tolták, róluk a pártaktíván is beszéltek. Ezek a. bűnök ará-' nyában kapjanak büntetést. De a becsületes embereket, akik esetenként kételyekkel küszködnek, okos politikával, megértéssel, bizalommal állítsuk a roi oldalunkra. Ebben szerepet játszthat az a helyes szemlélet is, amelyet az országos pártértekezlet is megerősített: „hazáinkban párt- tisztség kivételével minden közfunkciót pártonkívüli is betölthet“, A. mércét becsüleáltalánosítás tesség, a szocializmus építésének támogatása. Néhány helyen azonban azzal a felkiáltással: „erősítjük a proletár- diktatúrát ...“ rendes, tisztességes műszakiakat ok nélkül leváltanak és helyükre kommunistákat állítanak. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy ezzel éppen gyengítik a proletár- diktatúrát, mert csökkentik tömegbázisát, a rendszer iránti bizalmat. „ i;. Egyes pártszervezetekben azt mondják: tizenkét évig agitáltunk, mégis ellenünk fordultak októberben..." — példázódott a beszámoló. Ez a Nincs miért A konzervatív, a szektás jelenségek egy tőről fakadnak: az önelégültségből. „Elég erősek vagyunk, mi diktálunk“ — mondják néhol. A komlói kommunisták minden dicséretet és elismerést megérdemelnek. Gyorsan talpraálltak, a bányaüzemek hónapról-hó- napfe teljesítik tervüket. Jelentősen csökkent az önköltség: Egyesek most aztán megint kezdik a régi nótát fújni: parancsolgatnak, pöffeszked- nek, általánosítanak és bizalmatlanul méregetik a párton- kivüíieket. Mindössze két elvPécs nézet tipikus kifejezője az elzárkózás indoklásának, nem is szólva arról, hogy nélkülözi az igazságot. Komlón a börtönből szabadjára engedett sikkasztók, gyilkosok, az ország minden tájáról összegyülekezett naplopók, csavargók játszották a prímet. Ideig óráig sokakat megtévesztettek, de a régi, becsületes bányászok zöme nem fordult szembe a proletárhatalommal. Igaz. hogy az ellenforradalmi demagógia összekuszálta a frontokat, nézeteket a bányászok fejében. Ezekkel nem békü- lünk ki, sőt, harcolunk ellenük. De nem szektás talajról, hanem bizalommal és türelemmel, meggyőzéssel. elbizakodni társ beszélt arról, hogy nincs miért elbizakodni. Senki sem szándékozik le- kicsínyleni az eredményeket. A komlói kommunisták azonban kissé megtorpantak, a dicsőség fényében sütkéreznek. S valóban: a beszámoló és a már említett mértékben a vita is rengeteg útmutatást, tanácsot adott ahhoz, hogy kijussanak ebből a helyzetből. Szívleljék meg mindenütt, akkor a pártaktíva-értekezlet — mint ez célja is volt — új sikerek, új eredmények forrása lesz. Meg kell javítani a pártpolitikai munkát a tömegssservesetekhen ! Szombaton tanácskozásra gyűltek össze a pécsi járás: kommunistái. A járási pártértekezlet Tálos László elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának beszámolója alapTöme"kapcsolat pártegység nélkül elképzelhetetlen A pártbizottság beszámolója ‘foglalkozott a pártegység, a revizionizmus, a szektásság kérdésével. Megállapította, hogy bár á szektásság is veszélyt jelent ‘ a pártegységre nézve, de a fő veszélyt mégis a revizionizmus jelenti. Mindkettő ellen fel kéll venni a harcot, mert míg a revizionisták meg akarják reformálni a marxizmust, tagadják a munkásosztály vezető szerepét, addig a szektánsok nem tudnak, vagy nem akarnak megszabadulni a régi hibáktól: parancsolgatnak, mindenképpen ragaszkodnak saját elképzelésükhöz, lebecsülik a párton- kívüliek hatalmas tömegei*. S ezek mellett nem lehet elHa egyedül, nem vagyunk képesek megoldani a feladatokat, akkor barátokat, segítő társakat, szövetséigeseket kell szereznünk, akik segítenek nekünk. Ilyen szövetségesek, segítőtársak szerzésére megvan minden lehetőség. A párt politikai és gazdasági irányvonala, egész sor gazdasági, bérügyi és felvásárlást szabályozó intézkedése kedvező politikai helyzetet teremt ehhez. Hatása máris érezhető a pécsi járásban is, ahol megnövekedett a házépítők száma, minden talpalatnyi földet megművelnek, növekedett a szőlőtelepítés, istállók építése, tehát olyan beruházásokat is eszközölnek, amelyek hatása csak évek múlva érződik. A jobb életkörülményeket jelentő szocializmus nem csak a kommunistáknak jelent jobb életet, hanem minden becsületes dolgozónak: munkásnak, parasztnak, értelmiséginek, aki résztvesz ebben a munkában, segíti a párt gazdasági és politikai útmutatásának gyakorlati megvalósítását. A tömeg kapcsol at megA párt tömegikapc6olatainak szélesítése »területén nagy jelentősége yan a különböző tóján megvitatta az ellenforradalom leverése után elért eredményeket, megjelölte az elkövetkezendő időszak feladatait; menni sző nélkül csakúgy, nem, mint az itt-ott felbukkanó intrika mellett, mert a párt egységét veszélyeztetik, de veszélyeztetik a párt tömegkapcsolatainak kialakítását is. Tömegkapcsolat pártegység nélkül elképzelhetetlen, mert amíg a pártonkívü- liek azt látják, hogy a párton belül a nézetek megoszlanak, marakodás van, addig nem igen közelednek a párthoz, nem igen segítik a pártot a feladatok megoldásában. Pedig a tömegek támogatására szükség van, mert a tömeg- kapcsolatok kiszélesítése nélkül képtelenek vagyunk megoldani az előttünk álló feladatokat; is, hogy a tavaly októberben kirobbant ellenforradalom meg mutatta: milyen sorsot szántak a becsületes munkásoknak, parasztoknak, haladó értelmiségieknek az ellenforradalmat vezető urak. Mindezek megkönnyítik a párt tömegkapcsolatának ki- fejlesztését, mégis a járás párt- szervezeteinek egy jelentős része nem ismerte fel ezeket a jelenségeket, nem gyümölcsöz- teti az eddig megtett gazdasági és politikai intézkedéseket a tömegkapcsolat kiszélesítése érdekében. Mi akadályozza a tömeg- kapcsolat eredményesebb ki- szélesítését? Mindenekelőtt az egyes pártszervezetek el- zárkózottsága, a tömegmunkától való idegenkedés. De akadályozza az elbizakodottság, egyes kommunisták fölényeskedő magatartása, parancsolgatása is. Egy kicsit mintha elfeledkeztünk volna arról a lenini tanításról, mely szerint a pártnak óráról-órára, nap- ról-napra újból és újból meg kell nyerni a dolgozókat célkitűzéseinek valóraváltásához. megszervezet éknek: a KISZ- nek, a nőtanácsoknak, a tanácsoknak ,i| Vannak pártszervezetek, mint például a vó- kányi, az újpetrei, a nagykő- zári, ahol felismerték az ifjúsági szervezet jelentőségét és segítik őket a szervezeti élet kialakításában, tanácsokat adnak, hogy milyen irányban tevékenykedjenek. De sajnos nagyon sok az olyan, pártszer- , vezet, ahol jóformán semmit sem tesznek az ifjúság megnyerése érdekében. A járás területén majdnem általános a nőmozgalom lebecsülése is. Nem ismerik fel a nőmozgalomban rejlő erőt, még mindig sok helyen az a nézet — igen helytelenül —, hogy a nők maradjanak a főzőkanálnál. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nők igenis megállták a helyüket a gyárakban, üzemekben, irodákban, földeken, de a politikában is. Közülük kerültek ki a legaktívabb békeharcosok, hisz mint anyák ösztönükből eredően is minden veszélytől féltik gyermekeiket. De aktív harcosai a jólét megteremtésének is, mert ki ne hallotta volna az anyjától: „Mindent elkövetek, hogy a gyerekemnek jobb legyen!“ Ha csak ezt a két dolgot vesz- szük figyelembe, akkor is nagy támogatásra találunk a nőmozgalmon belül, persze, ha kihasználjuk a lehetőségeket. A falun élő kommunisták nagyon jól tudják, hogy a különböző erdőbirtokosságokiban, legeltetési bizottságokban, földművesszövetkezetekben, —* termelési társulásokban, népfront-bizottságokban számos olyan ember van, aki nem ellenség, de jelenleg még távol áll a párttól. Ezekre az emberekre is szükség van a párt politikájának megvalósítása szempontjából, Ezért a tömegszervezetekben végzett párt- politikai munkáról nincs jogunk lemondani,- ellenkezőleg, ezekben a szervekben végzett felvilágosító munkát fokoznunk kell. A felszólalók A felszólalásokból is kiderült, hogy a pécsi járásban valóban hibák vannak e téren. Tehát a pártértekezlet nagyon helyesen jelölte meg az utat, amikor harcot hirdetett a még meglévő ellenforradalmi nézetek ellen, a szek- tarlanizmus, a revizionizmus ellen, de harcot, kemény harcot a tömegek megnyeréséért is, akikkel együtt, kéz a kézben valósíthatjuk meg a párt politikáját, amely ha néha göröngyös úton is, de a szebb és boldogabb jövőhöz vezet;A párt politikai és gazdasági irányvonala megkönnyíti a dolgozók megnyerését teremtését elősegíti még az Nem mondhatunk le a tömegszervezetek erejéről Siklós Harcot a további eredményekért! A siklósi járás kommunistáinak értekezletén Marenics János elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára mondott beszámolót. A pártbizottság beszámolója sokoldalúan elemezte az országos pártértekezlet útmutatása nyomán a járás helyzetét, eredményeit, fogyatékosságait, hibáit. Ezt tette a vita is, amely a beszámoló alapján meghatározta a legfontosabb elvi, politikai és gazdasági feladatokat. tottak és nem okoz nekik gondot az árdrágítás, a kupec- k-edés, különösen a takarmány árának mesterséges felhajtása,, hogy ezzel okozzanak zavart., Éberség ! Az eredmények biztatóak Az ellenforradalom leverése óta eltelt nyolc hónap eredményei biztatóak. Most alakul a 67. pártalapszervezet, új törekvés van termelőszövetkezetek alakítására, a járás üzemeiben csökken az önköltség, az állami gazdaságok nyereségesek lesznek, rekordtermésük van kalászosokból, de a tsz-ek termésátlagai is meghaladják az egyénileg gazdálkodókét. Mindinkább háttérbe szorul az ellenforradalom szellemi kártevése is a párt felvilágosító, leleplező tevékenysége nyomán, s mind többen fordulnak a párthoz, válnak segítőül, tevékeny részeseivé annak a munkának, amely a népi demokratikus hatalom további erősítését, a szocializmus építését segíti elő. E szép eredményekről szólva azonban figyelmeztet a beszámoló: nem szabad tűrni sehol az elbizakodottságot, mert jelei látszanak. A pártalapszervezetek egyrésze csak kevés, vagy semmi gondot nem fordít a tömegkapcsolat erősítésére. Abból a hibás elképzelésből indulnak ki ezeken a helyeken, hogy „akik akarják, úgy is megtalálják az utat maguktól is a párthoz.“ Emiatt gyenge még a nyílt, őszinte véleménycsere a pártonkívüliek- kel, sőt akadnak, akik adminisztratív eszközökkel próbálják a tömegkapcsolatot erősíteni. Ezt jellemezve, a KISZ számszerű gyarapodásáról szólva, nem kevés iróniával elmondta Marenics elvtárs, hogy politikai meggyőzés helyett egyes EEOSZ-szerveze- tei. * úgy válnak KISZ-szé. hogy a járási székhelyre még EPOSZ-titkárként érkezik X. falu Ifjúsági vezetője, de haza már KISZ-titkárként, majd formálisan kimondják a KISZ-szé való átalakulást. Ez hibás, kárt okozó gyakorlat, amelyet bírált és elvetett az aktíva. Elvetette azt a törekvést is, amely a vitában hangzott el, hogy a gazdasági életben lévő nehézségek megoldását, a gyorsabb előrehaladást adminisztratív eszközökkel próbálja elintézni. Ez a gabonafelvásárlás tennivalóinál jött egyértelműen felszínre. A javaslat az önkéntességet, a felvilágosító szót sutba dobva, adóbehajtási és zálogo- lási eszközökkel vélte elvégezni ezt a munkát, mondván, hogy „jön majd akkor a gabona’1. Erre semmi szükség, ilyen módszerhez nem nyúl és nem nyúlhat a párt, mert ez nem lenne más, mint a régebben előfordult hibák „új módon“ való felmelegítése, amely könnyen elharapódzhatna más területeken is. Így döntött e kérdésben a pártaktíva. Az ellenséges erők a háttérből igyekeznek zavart okozni Az ilyen gyakorlat a párt tömegkapcsolatainak gyengüléséhez vezetne, holott a minden helyes eszközzel való erősítés a feladat. E téren sok tennivaló van a siklósi járásban is. A pártszervezetek kevés gondot fordítanak még a nőmozgalomra, a tanácsok tömegkapcsolatainak erősítésére, helyenként lábrakapott olyan álláspont, hogy az ellenforradalommal már végérvényesen megtörtént a leszámolás és közben nem veszik észre, hogy különösen Siklóson a visszahúzódott reakció milyen alattomosan mérgezi a légkört, szórja a rágalmat a pártra, annak vezetőire. Tanulságos példája ennek a siklósi ellen- forradalmárok tárgyalása, amikor a hasonszőrűek olyan bátorságot vettek maguknak, hogy nyíltan is pártellenes kijelentéseket tettek és megpróbálták maguk mellé állítani a közvéleményt. Tehát, — legalábbis Siklóson — az ellenforradalmárok még nem vesztették el teljesen tömegbefolyásukat és igyekeznek a háttérből zavart okozni, gátolni a párt kétségtelenül szépen fejlődő kapcsolatait. Helyeslésre talált a vitában elhangzott, halogatást nem tűrő kérdés: Mikor lesz már vége az intrikának, mikor érjük meg, hogy a rágalmazók bíróság előtt felelnek tetteikért? Felelni fognak rövidesen — így határozott a pártaktíva, mert arra a meggyőződésre jutott, hogy ideje már véget vetni annak a szennyes hullámnak, amit egyesek erőt nem kímélve igyekeznek szélesíteni. Az ellenséges erők — mondta egyik felszólaló — egyik oldalon a rágalmazás fullánkjait igyekeznek a pártba, annak tagjaiba döfni, a másik oldalon pedig a jól jövedelmező beosztások felé lopakodnak és ezt elnézik a pártszervezetek. Példákat soroltak fel, hogy az ellenforradalomban tevékenyen résztvevők vagy osztályidegenek közül vendéglőhöz, cukrászdához, csapossághoz stb-hez juErre hívta fel a figyelmet a, pártaktíva. Éberséget az élet . minden területén, mert példák- mutatják, hogy az ellenséges ■ elemek a gazdasági életben próbálkoznak újabb károkat okozni, kisebb-nagyobb vezetőkké válni, ezáltal emberek felett rendelkezni és tüzelni - őket hazudozásaikkal a népi hatalom ellen. A tagfelvételnél is éberségre van szükségemért e téren két véglet tá- * lálható. Egyik, hogy (pl. Villányban) olyant vettek fel a- pártba, akinek felvételét a pártonkívüliek is helytelenítették. Másutt, az éberség jel- ' szava alatt a pártba jelentkező becsületes dolgozó parasz- ■ tok elé olyan követelménye- ' két állítanak, hogy megnehe-: zítik. vagy lehetetlenné té- szik felvételüket. Az ilyesfajta „éberség” ugyanazt a kárt okozza végső fokon, mint az éberség semmibevevése. A beszámoló, a vita sokat foglalkozott a párt egységének * további erősítésével, az e téren lévő tennivalókkal. A pártegység nemcsak azt jelenti, hogy a határozatok meghozatalában legyünk egységesek miután azt megvitattuk, — azt is jelenti, hogy a végrehajtásban is meglegyen az egység. Néhány alapszervezetben a siklósi járásban e téren gyenge a helyzet. A tennivalókat ugyan általában helyesen meghatározzák a vezetőségi üléseken, taggyűléseken, de azok • végrehajtásában már közel sincs ■ ekkora egység. - Akad olyan alapszervezet,, ahol a vezetőség tagjai sem-, mit sem tesznek a kitűzött célok valóraváltása érdekében, viszont a titkárt beszá- - moltatják, „hogy hajtotta vég-. re a határozatot?1’ Ezzel a gyakorlattal szakítani kell. a határozatok végrehajtásában az egész vezetőségnek, a párttagság egészének részt kell ■ venni és a pártszervezetek kollektív munkájává kell tenni a politikai felvilágosító munkát is. így határozott e - kérdésben az aktíva-értekezlet. A siklósi kommunisták, tanácskozása még számos, a tárás életében előforduló kérdéssel foglalkozott. Sokoldalúan megvizsgálta az okokat és ennek alapján állapította meg, hogy egy-egy kérdés'-';**! mi a teendő, mi a leghelyeT sebb, mi szolgálja legjobban, a további fejlődést, előrehaladást. A vita alapján minőén remény megvan, hogy a járás kommunistáinak vezetésével gyorsabbá válik min- ■ den területen az előrehaladás. Mohács A revizionizmus és a szektás hibák ellen! Mohácson vasárnap délelőtt a városi tanács termében tartották meg a járási pártértekezletet. A beszámolót P.aris István elvtárs, a járási párt- bizottság titkára mondotta. A pártépítés feladatain kívül ismertette a járás mezőgazdaságának helyzetét, majd a megoldásra váró problémákat, a soronkövetkező tennivalókat határozta meg. A beszámolót vita követte. • Legtöbb hozzászóló a pártegy- ség erősítésének kérdésével, valamint a part tömegkapcsolatával foglalkozott. Az értekezletből az csendült ki, hogy a járás kommunistái minden erejükkel és tudásukkal dolgozni kívánnak azért, hogy a tömegek még jobban megszeressék a pártot, hogy a párt a tömegekkel minél jobb kapcsolatot teremtsen; Kéífrontos harc A pártértekezlet helyesen ismerte feí többek között, hogy a pártépítésben egyik legfontosabb feladatunk: a marxiz- mus-leninizmus talaján állva harcolni mind a revizionizmus, mind a szektásság ellen. Földvári Józs»f elvtárs, járás: rendőrkapitány, a kétfrontos harccal kapcsolatban elmondotta, hogy mind a revizionizmus, mind a szektásság káros a pártra. Megemlítette azt a jelenséget, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy a revizionizmus ellen a szektásság talajáról lehet küzdeni, s viszont. Mindkettő hibás nézet s mindkettő ellen a marxizmus-leninizmus ideológiája alapján lehet és kell harcolni, A kétfrontos harccal kapcsolatban az értekezlet hozzászo-' lói számos jelenséget mondottak el. Többen említették például, hogy szektás nézet az, amelyik a tömegek nélkül akarja a munkát elvégezni. Lukics József elvtárs, a járási pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezető íe hozzászólásában elmondotta, hogy mind a revizioniznu s, mind a szektásság ellen csak akkor tudjuk a küzdelmet eredményesen folytatni, ha alaposan ismerjük az életet és felismerjük a hibákat. A szektásság elleni küzdelem egyik feladatául a tömegszervezetek megerősítését és azokkal váló szoros együttműködést jelölte meg. Számos hozzászóló ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy az alapszervek az eddigieknél többet foglalkozzanak a tömeg(Folytatás a 3. oldalon)
