Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-30 / 177. szám

2 N A P t 0 1957 JflUTTS 3« ­Tudósítások a járási pártértekezletekről Dívik az ( Folytatás az 1. oldalról) Azt mon<4ják: „a műszakiak az ellenforradalom mellé áll­tak,“ Vagy: „a pedagógusok jó firmák’1..; Nem tudják és gyakran meg sem próbálják elválasztani a búzát a kon­kolytól. Ez sérti a becsületes műszakiakat, akik elhatárol­ták magukat az ellenforrada­lomtól. De ilyen alapon a párt­ban lévő műszakiak — jócs­kán vannak — is ellenségek..: Másrészt a tényleges ellenség­gel együtt, az ellenforradalom táborába lökjük azokat is, akik készek dolgozni a szocia­lizmus építésében. Szó sincs arról, hogy a bűnösöket men­tegessük. A műszakiak, a pe­dagógusok között voltak, akik az ellenforradalom szekerét tolták, róluk a pártaktíván is beszéltek. Ezek a. bűnök ará-' nyában kapjanak büntetést. De a becsületes embereket, akik esetenként kételyekkel küszködnek, okos politikával, megértéssel, bizalommal állít­suk a roi oldalunkra. Ebben szerepet játszthat az a helyes szemlélet is, amelyet az or­szágos pártértekezlet is meg­erősített: „hazáinkban párt- tisztség kivételével minden közfunkciót pártonkívüli is betölthet“, A. mércét becsüle­általánosítás tesség, a szocializmus építésé­nek támogatása. Néhány he­lyen azonban azzal a felkiál­tással: „erősítjük a proletár- diktatúrát ...“ rendes, tisztes­séges műszakiakat ok nélkül leváltanak és helyükre kom­munistákat állítanak. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy ez­zel éppen gyengítik a proletár- diktatúrát, mert csökkentik tömegbázisát, a rendszer iránti bizalmat. „ i;. Egyes pártszervezetek­ben azt mondják: tizenkét évig agitáltunk, mégis ellenünk fordultak októberben..." — példázódott a beszámoló. Ez a Nincs miért A konzervatív, a szektás jelenségek egy tőről fakadnak: az önelégültségből. „Elég erő­sek vagyunk, mi diktálunk“ — mondják néhol. A komlói kommunisták minden dicsé­retet és elismerést megérde­melnek. Gyorsan talpraálltak, a bányaüzemek hónapról-hó- napfe teljesítik tervüket. Je­lentősen csökkent az önkölt­ség: Egyesek most aztán me­gint kezdik a régi nótát fújni: parancsolgatnak, pöffeszked- nek, általánosítanak és bizal­matlanul méregetik a párton- kivüíieket. Mindössze két elv­Pécs nézet tipikus kifejezője az el­zárkózás indoklásának, nem is szólva arról, hogy nélkülözi az igazságot. Komlón a bör­tönből szabadjára engedett sikkasztók, gyilkosok, az or­szág minden tájáról össze­gyülekezett naplopók, csavar­gók játszották a prímet. Ideig óráig sokakat megtévesztettek, de a régi, becsületes bányá­szok zöme nem fordult szembe a proletárhatalommal. Igaz. hogy az ellenforradalmi de­magógia összekuszálta a fron­tokat, nézeteket a bányászok fejében. Ezekkel nem békü- lünk ki, sőt, harcolunk elle­nük. De nem szektás talajról, hanem bizalommal és türelem­mel, meggyőzéssel. elbizakodni társ beszélt arról, hogy nincs miért elbizakodni. Senki sem szándékozik le- kicsínyleni az eredményeket. A komlói kommunisták azon­ban kissé megtorpantak, a di­csőség fényében sütkéreznek. S valóban: a beszámoló és a már említett mértékben a vita is rengeteg útmutatást, taná­csot adott ahhoz, hogy kijus­sanak ebből a helyzetből. Szív­leljék meg mindenütt, akkor a pártaktíva-értekezlet — mint ez célja is volt — új sikerek, új eredmények forrása lesz. Meg kell javítani a pártpolitikai munkát a tömegssservesetekhen ! Szombaton tanácskozásra gyűltek össze a pécsi járás: kommunistái. A járási pártér­tekezlet Tálos László elvtárs­nak, a járási pártbizottság titkárának beszámolója alap­Töme"kapcsolat pártegység nélkül elképzelhetetlen A pártbizottság beszámoló­ja ‘foglalkozott a pártegység, a revizionizmus, a szektásság kérdésével. Megállapította, hogy bár á szektásság is ve­szélyt jelent ‘ a pártegységre nézve, de a fő veszélyt mégis a revizionizmus jelenti. Mind­kettő ellen fel kéll venni a harcot, mert míg a revizionis­ták meg akarják reformálni a marxizmust, tagadják a mun­kásosztály vezető szerepét, ad­dig a szektánsok nem tudnak, vagy nem akarnak megszaba­dulni a régi hibáktól: paran­csolgatnak, mindenképpen ra­gaszkodnak saját elképzelé­sükhöz, lebecsülik a párton- kívüliek hatalmas tömegei*. S ezek mellett nem lehet el­Ha egyedül, nem vagyunk képesek megoldani a feladato­kat, akkor barátokat, segítő társakat, szövetséigeseket kell szereznünk, akik segítenek nekünk. Ilyen szövetségesek, segítőtársak szerzésére meg­van minden lehetőség. A párt politikai és gazdasági irány­vonala, egész sor gazda­sági, bérügyi és felvásárlást szabályozó intézkedése kedvező politikai helyzetet teremt eh­hez. Hatása máris érezhető a pécsi járásban is, ahol meg­növekedett a házépítők szá­ma, minden talpalatnyi föl­det megművelnek, növekedett a szőlőtelepítés, istállók épí­tése, tehát olyan beruházáso­kat is eszközölnek, amelyek hatása csak évek múlva ér­ződik. A jobb életkörülménye­ket jelentő szocializmus nem csak a kommunistáknak je­lent jobb életet, hanem min­den becsületes dolgozónak: munkásnak, parasztnak, ér­telmiséginek, aki résztvesz eb­ben a munkában, segíti a párt gazdasági és politikai útmuta­tásának gyakorlati megvalósí­tását. A tömeg kapcsol at meg­A párt tömegikapc6olatainak szélesítése »területén nagy je­lentősége yan a különböző tó­ján megvitatta az ellenforra­dalom leverése után elért eredményeket, megjelölte az elkövetkezendő időszak fel­adatait; menni sző nélkül csakúgy, nem, mint az itt-ott felbukka­nó intrika mellett, mert a párt egységét veszélyeztetik, de veszélyeztetik a párt tö­megkapcsolatainak kialakítá­sát is. Tömegkapcsolat párt­egység nélkül elképzelhetet­len, mert amíg a pártonkívü- liek azt látják, hogy a párton belül a nézetek megoszlanak, marakodás van, addig nem igen közelednek a párthoz, nem igen segítik a pártot a feladatok megoldásában. Pe­dig a tömegek támogatására szükség van, mert a tömeg- kapcsolatok kiszélesítése nél­kül képtelenek vagyunk meg­oldani az előttünk álló fel­adatokat; is, hogy a tavaly októberben kirobbant ellenforradalom meg mutatta: milyen sorsot szán­tak a becsületes munkások­nak, parasztoknak, haladó ér­telmiségieknek az ellenforra­dalmat vezető urak. Mindezek megkönnyítik a párt tömegkapcsolatának ki- fejlesztését, mégis a járás párt- szervezeteinek egy jelentős ré­sze nem ismerte fel ezeket a jelenségeket, nem gyümölcsöz- teti az eddig megtett gazda­sági és politikai intézkedése­ket a tömegkapcsolat kiszéle­sítése érdekében. Mi akadályozza a tömeg- kapcsolat eredményesebb ki- szélesítését? Mindenekelőtt az egyes pártszervezetek el- zárkózottsága, a tömegmunká­tól való idegenkedés. De aka­dályozza az elbizakodottság, egyes kommunisták fölényes­kedő magatartása, parancsol­gatása is. Egy kicsit mintha elfeledkeztünk volna arról a lenini tanításról, mely szerint a pártnak óráról-órára, nap- ról-napra újból és újból meg kell nyerni a dolgozókat cél­kitűzéseinek valóraváltásához. megszervezet éknek: a KISZ- nek, a nőtanácsoknak, a taná­csoknak ,i| Vannak pártszer­vezetek, mint például a vó- kányi, az újpetrei, a nagykő- zári, ahol felismerték az ifjú­sági szervezet jelentőségét és segítik őket a szervezeti élet kialakításában, tanácsokat ad­nak, hogy milyen irányban tevékenykedjenek. De sajnos nagyon sok az olyan, pártszer- , vezet, ahol jóformán semmit sem tesznek az ifjúság meg­nyerése érdekében. A járás területén majdnem általános a nőmozgalom lebe­csülése is. Nem ismerik fel a nőmozgalomban rejlő erőt, még mindig sok helyen az a nézet — igen helytelenül —, hogy a nők maradjanak a fő­zőkanálnál. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nők igenis megállták a helyüket a gyárakban, üze­mekben, irodákban, földeken, de a politikában is. Közülük kerültek ki a legaktívabb bé­keharcosok, hisz mint anyák ösztönükből eredően is min­den veszélytől féltik gyerme­keiket. De aktív harcosai a jólét megteremtésének is, mert ki ne hallotta volna az anyjá­tól: „Mindent elkövetek, hogy a gyerekemnek jobb legyen!“ Ha csak ezt a két dolgot vesz- szük figyelembe, akkor is nagy támogatásra találunk a nőmozgalmon belül, persze, ha kihasználjuk a lehetőségeket. A falun élő kommunisták nagyon jól tudják, hogy a kü­lönböző erdőbirtokosságokiban, legeltetési bizottságokban, földművesszövetkezetekben, —* termelési társulásokban, nép­front-bizottságokban számos olyan ember van, aki nem el­lenség, de jelenleg még távol áll a párttól. Ezekre az embe­rekre is szükség van a párt politikájának megvalósítása szempontjából, Ezért a tömeg­szervezetekben végzett párt- politikai munkáról nincs jo­gunk lemondani,- ellenkezőleg, ezekben a szervekben végzett felvilágosító munkát fokoz­nunk kell. A felszólalók A felszólalásokból is kide­rült, hogy a pécsi járásban valóban hibák vannak e té­ren. Tehát a pártértekezlet nagyon helyesen jelölte meg az utat, amikor harcot hirde­tett a még meglévő ellenfor­radalmi nézetek ellen, a szek- tarlanizmus, a revizionizmus ellen, de harcot, kemény har­cot a tömegek megnyeréséért is, akikkel együtt, kéz a kéz­ben valósíthatjuk meg a párt politikáját, amely ha néha gö­röngyös úton is, de a szebb és boldogabb jövőhöz vezet;­A párt politikai és gazdasági irányvonala megkönnyíti a dolgozók megnyerését teremtését elősegíti még az Nem mondhatunk le a tömegszervezetek erejéről Siklós Harcot a további eredményekért! A siklósi járás kommunis­táinak értekezletén Marenics János elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára mondott beszámolót. A pártbizottság beszámolója sokoldalúan ele­mezte az országos pártértekez­let útmutatása nyomán a já­rás helyzetét, eredményeit, fogyatékosságait, hibáit. Ezt tette a vita is, amely a be­számoló alapján meghatározta a legfontosabb elvi, politikai és gazdasági feladatokat. tottak és nem okoz nekik gondot az árdrágítás, a kupec- k-edés, különösen a takarmány árának mesterséges felhajtása,, hogy ezzel okozzanak zavart., Éberség ! Az eredmények biztatóak Az ellenforradalom leverése óta eltelt nyolc hónap ered­ményei biztatóak. Most ala­kul a 67. pártalapszervezet, új törekvés van termelőszövetke­zetek alakítására, a járás üze­meiben csökken az önköltség, az állami gazdaságok nyeresé­gesek lesznek, rekordtermésük van kalászosokból, de a tsz-ek termésátlagai is meghaladják az egyénileg gazdálkodókét. Mindinkább háttérbe szorul az ellenforradalom szellemi kár­tevése is a párt felvilágosító, leleplező tevékenysége nyo­mán, s mind többen fordulnak a párthoz, válnak segítőül, te­vékeny részeseivé annak a munkának, amely a népi de­mokratikus hatalom további erősítését, a szocializmus épí­tését segíti elő. E szép ered­ményekről szólva azonban fi­gyelmeztet a beszámoló: nem szabad tűrni sehol az elbiza­kodottságot, mert jelei látsza­nak. A pártalapszervezetek egyrésze csak kevés, vagy semmi gondot nem fordít a tömegkapcsolat erősítésére. Abból a hibás elképzelésből indulnak ki ezeken a helye­ken, hogy „akik akarják, úgy is megtalálják az utat maguk­tól is a párthoz.“ Emiatt gyen­ge még a nyílt, őszinte véle­ménycsere a pártonkívüliek- kel, sőt akadnak, akik admi­nisztratív eszközökkel próbál­ják a tömegkapcsolatot erősí­teni. Ezt jellemezve, a KISZ számszerű gyarapodásáról szólva, nem kevés iróniával elmondta Marenics elvtárs, hogy politikai meggyőzés he­lyett egyes EEOSZ-szerveze- tei. * úgy válnak KISZ-szé. hogy a járási székhelyre még EPOSZ-titkárként érkezik X. falu Ifjúsági vezetője, de haza már KISZ-titkárként, majd formálisan kimondják a KISZ-szé való átalakulást. Ez hibás, kárt okozó gyakor­lat, amelyet bírált és elvetett az aktíva. Elvetette azt a tö­rekvést is, amely a vitában hangzott el, hogy a gazdasági életben lévő nehézségek meg­oldását, a gyorsabb előrehala­dást adminisztratív eszközök­kel próbálja elintézni. Ez a gabonafelvásárlás tennivalói­nál jött egyértelműen felszín­re. A javaslat az önkéntessé­get, a felvilágosító szót sutba dobva, adóbehajtási és zálogo- lási eszközökkel vélte elvégez­ni ezt a munkát, mondván, hogy „jön majd akkor a ga­bona’1. Erre semmi szükség, ilyen módszerhez nem nyúl és nem nyúlhat a párt, mert ez nem lenne más, mint a régeb­ben előfordult hibák „új mó­don“ való felmelegítése, amely könnyen elharapódzhatna más területeken is. Így döntött e kérdésben a pártaktíva. Az ellenséges erők a háttérből igyekeznek zavart okozni Az ilyen gyakorlat a párt tömegkapcsolatainak gyengü­léséhez vezetne, holott a min­den helyes eszközzel való erő­sítés a feladat. E téren sok tennivaló van a siklósi járás­ban is. A pártszervezetek ke­vés gondot fordítanak még a nőmozgalomra, a tanácsok tö­megkapcsolatainak erősítésére, helyenként lábrakapott olyan álláspont, hogy az ellenforra­dalommal már végérvényesen megtörtént a leszámolás és közben nem veszik észre, hogy különösen Siklóson a visszahúzódott reakció milyen alattomosan mérgezi a légkört, szórja a rágalmat a pártra, annak vezetőire. Tanulságos példája ennek a siklósi ellen- forradalmárok tárgyalása, amikor a hasonszőrűek olyan bátorságot vettek maguknak, hogy nyíltan is pártellenes ki­jelentéseket tettek és megpró­bálták maguk mellé állítani a közvéleményt. Tehát, — leg­alábbis Siklóson — az ellen­forradalmárok még nem vesz­tették el teljesen tömegbefo­lyásukat és igyekeznek a hát­térből zavart okozni, gátolni a párt kétségtelenül szépen fejlődő kapcsolatait. Helyeslésre talált a vitában elhangzott, halogatást nem tűrő kérdés: Mikor lesz már vége az intrikának, mikor ér­jük meg, hogy a rágalmazók bíróság előtt felelnek tet­teikért? Felelni fognak rövi­desen — így határozott a párt­aktíva, mert arra a meggyő­ződésre jutott, hogy ideje már véget vetni annak a szennyes hullámnak, amit egyesek erőt nem kímélve igyekeznek szé­lesíteni. Az ellenséges erők — mondta egyik felszólaló — egyik oldalon a rágalmazás fullánkjait igyekeznek a párt­ba, annak tagjaiba döfni, a másik oldalon pedig a jól jö­vedelmező beosztások felé lo­pakodnak és ezt elnézik a pártszervezetek. Példákat so­roltak fel, hogy az ellenfor­radalomban tevékenyen részt­vevők vagy osztályidegenek közül vendéglőhöz, cukrászdá­hoz, csapossághoz stb-hez ju­Erre hívta fel a figyelmet a, pártaktíva. Éberséget az élet . minden területén, mert példák- mutatják, hogy az ellenséges ■ elemek a gazdasági életben próbálkoznak újabb károkat okozni, kisebb-nagyobb veze­tőkké válni, ezáltal emberek felett rendelkezni és tüzelni - őket hazudozásaikkal a népi hatalom ellen. A tagfelvétel­nél is éberségre van szüksége­mért e téren két véglet tá- * lálható. Egyik, hogy (pl. Vil­lányban) olyant vettek fel a- pártba, akinek felvételét a pártonkívüliek is helytelení­tették. Másutt, az éberség jel- ' szava alatt a pártba jelentke­ző becsületes dolgozó parasz- ■ tok elé olyan követelménye- ' két állítanak, hogy megnehe-: zítik. vagy lehetetlenné té- szik felvételüket. Az ilyes­fajta „éberség” ugyanazt a kárt okozza végső fokon, mint az éberség semmibevevése. A beszámoló, a vita sokat foglalkozott a párt egységének * további erősítésével, az e té­ren lévő tennivalókkal. A pártegység nemcsak azt jelen­ti, hogy a határozatok meg­hozatalában legyünk egysége­sek miután azt megvitattuk, — azt is jelenti, hogy a vég­rehajtásban is meglegyen az egység. Néhány alapszervezet­ben a siklósi járásban e téren gyenge a helyzet. A tenniva­lókat ugyan általában helye­sen meghatározzák a vezető­ségi üléseken, taggyűléseken, de azok • végrehajtásában már közel sincs ■ ekkora egység. - Akad olyan alapszervezet,, ahol a vezetőség tagjai sem-, mit sem tesznek a kitűzött célok valóraváltása érdeké­ben, viszont a titkárt beszá- - moltatják, „hogy hajtotta vég-. re a határozatot?1’ Ezzel a gyakorlattal szakítani kell. a határozatok végrehajtásában az egész vezetőségnek, a párt­tagság egészének részt kell ■ venni és a pártszervezetek kollektív munkájává kell ten­ni a politikai felvilágosító munkát is. így határozott e - kérdésben az aktíva-értekez­let. A siklósi kommunisták, ta­nácskozása még számos, a tá­rás életében előforduló kér­déssel foglalkozott. Sokolda­lúan megvizsgálta az okokat és ennek alapján állapította meg, hogy egy-egy kérdés'-';**! mi a teendő, mi a leghelyeT sebb, mi szolgálja legjobban, a további fejlődést, előrehala­dást. A vita alapján minőén remény megvan, hogy a já­rás kommunistáinak veze­tésével gyorsabbá válik min- ■ den területen az előrehaladás. Mohács A revizionizmus és a szektás hibák ellen! Mohácson vasárnap délelőtt a városi tanács termében tar­tották meg a járási pártérte­kezletet. A beszámolót P.aris István elvtárs, a járási párt- bizottság titkára mondotta. A pártépítés feladatain kívül is­mertette a járás mezőgazdasá­gának helyzetét, majd a meg­oldásra váró problémákat, a soronkövetkező tennivalókat határozta meg. A beszámolót vita követte. • Legtöbb hozzászóló a pártegy- ség erősítésének kérdésével, valamint a part tömegkapcso­latával foglalkozott. Az érte­kezletből az csendült ki, hogy a járás kommunistái minden erejükkel és tudásukkal dol­gozni kívánnak azért, hogy a tömegek még jobban megsze­ressék a pártot, hogy a párt a tömegekkel minél jobb kapcso­latot teremtsen; Kéífrontos harc A pártértekezlet helyesen is­merte feí többek között, hogy a pártépítésben egyik legfon­tosabb feladatunk: a marxiz- mus-leninizmus talaján állva harcolni mind a revizionizmus, mind a szektásság ellen. Föld­vári Józs»f elvtárs, járás: rend­őrkapitány, a kétfrontos harc­cal kapcsolatban elmondotta, hogy mind a revizionizmus, mind a szektásság káros a pártra. Megemlítette azt a je­lenséget, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy a revizionizmus ellen a szektásság talajáról le­het küzdeni, s viszont. Mind­kettő hibás nézet s mindkettő ellen a marxizmus-leninizmus ideológiája alapján lehet és kell harcolni, A kétfrontos harccal kapcso­latban az értekezlet hozzászo-' lói számos jelenséget mondot­tak el. Többen említették pél­dául, hogy szektás nézet az, amelyik a tömegek nélkül akarja a munkát elvégezni. Lukics József elvtárs, a járási pártbizottság agitációs és pro­pagandaosztályának vezető íe hozzászólásában elmondotta, hogy mind a revizioniznu s, mind a szektásság ellen csak akkor tudjuk a küzdelmet eredményesen folytatni, ha alaposan ismerjük az életet és felismerjük a hibákat. A szek­tásság elleni küzdelem egyik feladatául a tömegszervezetek megerősítését és azokkal váló szoros együttműködést jelölte meg. Számos hozzászóló ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy az alapszervek az eddigieknél többet foglalkozzanak a tömeg­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom