Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-30 / 177. szám
1957 JÜLIUS 30 NAPLÓ 3 (Folytatás a 3. oldalról) szervezetekkel, jobban vonják be a munkába, igyekezzenek együtt dolgozni. Nem egy alapszervezetben ez a munka már számos eredményt is hozott. Tudósítások a járási pártértekexletekről Sósd Lánycsókon például a párt- szervezet segítséget nyújtott a Népfront és a Nőtanács megszervezéséhez és olyan konkrét feladattal bízta meg őket, mint például az augusztus 20-i ünnepség előkészítése. Keményen kell eljárni as intrikusokkal szemben ! Hídvégi elvtárs, a pártközpont párt- és tömegszervezeti osztályának képviselője, felszólalásában foglalkozott a két- frontos harc mellett az intrikával is. Elmondotta, hogy itt is kétfelé kell figyelni: külön kell választani a kommunista bírálatot és az intrikát. Bírálat nélkül, a hibákra való rámu- tatás nélkül nem fejlődhet, nem erősödhet a párt, ezért a kommunisták kötelessége a hibák elleni következetes harc; Amikor a bírálat szükségességéről beszélünk, egy pillanatig sem szabad tápot adni az intri- kusoknak — hívta fel a figyelmet Figyelmeztetett arra, hogy a vezetőszervek aktívabban járjanak el az intrikusokkal, a rágalmazóikkal szemben, mert azoknak nem a párt erősítése, hanem gyengítése a céljuk. A hozzászólók közül számosán említették, hogy nem minden esetben tudják: mit ás hogyan kell cselekedni. Elmondották, hogy addig, amíg a pártszervezetek az ellenforradalom után igen aktívan tevékenykedtek a munka újbóli megindítása, az ellenforradalmi elemek leleplezése terén, addig most számos kérdésben, mint például a tömegkapcsolatok megerősítésének munkájában nem mindig látják a helyes utat, a tennivalókat. A tömegkapcsolat megerősítésének egyik útja az is, ha a páríszer- vezetek alaposan ismerik a községi tanácsok munkáját és azokkal szorosan együttműködve igyekeznek a község problémáját megoldani. A tanácsok pedig igénylik a pártszervezetek segítségét, azonban ez az összműködés még sokhelyütt korántsem kielégítő. Bor- jádon például már hónapok óta nem jön össze a pártszervezet, nem vitatják meg közösen a feladatokat. így aztán nem csoda, ha a pártszervezet nem képes segíteni a tanácsot sem munkájában, a tanácsot magára hagyják; Használjuk fel helyesen leninizmus tanításait! a marxizmus A pártértekezlet kétségtelenül legtöbbet a pártegység és a tömegkapcsolatok kérdésével foglalkozott. S valóban ez most a pártépítés soronkövetkező megoldásra váró feladata; Azonban elhangzott az értekezleten olyan hozzászólás is, amely kereste azt az úgynevezett „új módszert”. Kérték páran, hogy a járási pártbizottság adjon több módszerbeli oktatást az alapszerveknek. Természetesen helyes kérés az, ha az alapszervezetek igénylik a felsőbb szervek segítségét, ha tanácsért fordulnak hozzájuk. Azonban ne gondolja azt egyetlen alapszervezet sem, hogy pártunk építésében most valami csodaszer az az „új módszer’’, s ha erre rátalálnak, egyszerre megoldódik minden problémájuk. A hozzászólók csaknem mindegyike elmondotta problémáit és azt is, miként kellene a hibán javítani. Nos, az „új módszerek” a hiba kijavításának módjával már adva vannak, s ha a hibák ellen a marxizmus-leninizmus tanításait helyesen felhasználjuk, máris megtaláltuk az „új módszert”. Mert régebben kétségtelenül nem minden területen tartottuk be a marxizmus-leninizmus tanításait; A hozzászólásokra Baris István elvtárs válaszolt. Megállapította, hogy a pártértekezlet elérte célját, tisztázta a soronkövetkező feladatokat. Egy felszólalónak arra a kérésére, hogy a járási pártbizottság hetente, vagy kéthetente tartson egy fogadónapot, azt mondotta: a pártbizottság valameny- nyi munkatársának legfontosabb tennivalója lesz, hogy ne az íróasztal mellől, hanem a helyszínen adjanak közvetlen gyakorlati segítséget az alapszervezeteknek. Az elkövetke- zőző időkben tehát meg kell hogy erősödjön a kapcsolat a járási pártbizottságok és az alapszervezetek között. A pártértekezlet a vita végeztével több elvtárssal kiegészítette a járási pártbizottságot. Erősítsük új tagokkal is a pártot! A pártbizottság tanácstermében szombaton kilenc órakor kezdték meg tanácskozásukat a sásdi járás legjobb kommunistái. Február óta most először találkoztak így és a két pártértekezlet közötti időszak megmutatta: jó úton haladnak. Február óta egységesebben, nagyobb erővel valósítják meg a párt határozatait. Az ellenség reménykedett, hogy majd megbomlik az egység, most azonban azt láthatja, hogy ilyen egységesen még soha nem foglaltak állást a kommunisták, mint napjainkban. Szekeres elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy a III. pártkongresszuson, úgyszólván vázlatot kellett készíteniük a felszólalóknak, hogy miről akarnak beszélni. Szekeres elvtárs vázlatát nem fogadta el a kongresszus szervezőbizottsága azzal, hogy vannak külföldi vendégek is, akik előtt nem lehet úgy felvetni a vezetés problémáját. Ez a gyakorlat örökre eltűnt a párt életéből. A kommunistákat a bátor, nyílt őszinte szó jellemzi, amilyenek elhangzottak az országos pártértekezleten s annak szellemében a sásdi aktívaülésen is. A 19-es kommunisták 80 százaléka a pártban van Nagy többségben idős, régi kommunisták ülnek itt a teremben. Alig akad egy-két fiatal. A régi harcosok 80 százaléka lépett a pártba, ami azt jelehti, hogy a tagság zöme 89,5 százaléka 19-es, vagy 45-ös kommunista. Kevés a párttagok között az egyénileg dolgozó paraszt és az értelmiségi. A tagság 22,1 százaléka egyéni paraszt. Ha figyelembe vesszük, hogy a sásdi járás főleg mezőgazdasági járás — bizony kevés a 22,1 százalék. Az aktívaülés feladatul szabta, hogy nagy gondot kell fordítani a becsületes egyéni dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiség megnyerésére. Kulákra, ellenségre most sincs szüksége a pártnak, pedig azok kapaszkodnak a tagsági könyvért. Göd- reszentmártomban egy volt nyilas, horthysta őrmester kér te magát a pártba, akit már 1945-ben internált a rendőrség. Frömmer József köblényi párttitkár elmondotta, hogy községükben Dobai Adám tanító volt a „legnagyobb hangadó" októberben, most meg jelentkezett tagfelvételre. Nőtt a pártszervezetek befolyása Szigetvár Fel kell lépni a pártegység, a pártfegyelem megbontáival szemben! A szigetvárt járási művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt szombaton kommunistákkal. Azért jöttek össze, hogy tájékozódjanak az országos pártértekezlet anyagáról, a pártértekezlet határozata alapján megtárgyalják a járás legaktuálisabb politikai és gazdasági problémáit s a szervezeti szabályzat értelmében kibővítsék a járási vezetőséget. Az egész pártaktíva-értekez- leten fő gondolatként vonult végig a pártegység, annak védelméért és további erősítéséért folytatott harc szükségessége. Ez tükröződött vissza Szabó József elvtársnak, a szigetvári járási párt-végrehajtó bizottság titkárának a referátumából. És ez csendült kj a kishérságyi Gregor József elvtársinak, valamint Papp János elvtársnak, a megyei pártvégrehajtó bizottság munkatársának és több más elvtársnak a hozzászólásából is. Őszinteségre, tárgyilagosságra van szükség Arról szólották, hogy a pártegységhez tartozik a vezetők és a tagok egysége. Ehhez pedig kölcsönös bizalomra, köl- f >önös tiszteletre, őszinteségre, nyíltságra és tárgyilagosságra van szükség. Tűrhetetlen az — ami a szigetvári járás területén is előfordult, — hogy bizalmatlanság legyen párttag és párttag, pártszervezet és a járási párt-végrehajtó bizottság között. A bizalmatlanság a szülőanyja az elvtelen intrikának, amely nagyon sok kárt okózhat a pártnak. Éppen ezért a leghatározottabban fel kell lépni az ilyen megnyilvánulások ellen! A demokratikus centralizmus elve alapján, érvényt keli szerezni a szervezeti szabályzat ama pontjának, amely előírja, hogy a párt felsőbb szerveinek döntését az alsóbb szervek és a párt tagjai kötelesek végrehajtani, még akkor is, ha azzal nem mindenben értenek egyet. Ez is egyik biztosítéka a pártfegyelemnek, amely erősíti a párt szilárd egységét. Az országos pártértekezlet határozata alapján. ingadozás nélkül fel kell venni a harcot a pártegység és a pártfegyelem megbontáival szemben. Szükség van arra is, hogy az alapszervezetek és egyenként minden kommunista nagyobb figyelmet fordítson a párt politikai és erkölcsi tisztaságára, egységére. Arra kell nevelni az elvtánsa- kat — amire beszámolójában Marosán elvtárs is utalt és a szervezeti szabályzat is kötelez, hogy a kommunisták legyenek becsületesek, szerények, áldozatkészek, feddhetetlen elöéletüek; Minél több fiatalt a KISZ-be! i A pártegység megszilárdítása, a revizionista és opportunista irányzat, a radikális baloldali, túlzó, dogmatikus, szektás nézet elleni harc, a proletárdiktatúra állandó erősítése, a szigetvári járás ipari és gazdasági problémáinak megtárgyalása és több más probléma mellett, a pártaktíva értekezlet középpontjában az ifjúsági szervezetekben és azokon kívül álló fiatalok kommunista szellemű nevelésének kérdése állott; Az ifjúság szervezése területén a szigetvári járásban már vannak eredmények. A járás területén jelenleg tizennégy KISZ és tizenkét EpOSZ-6zervezct működik, ülnek ellenére a fiatalok politikai nevelése még nem kielégítő. A fiatalok még mindig fegyelmezetlenek, az idősebbekkel szemben tiszteletlenek. Az ifjúság körében még mindig tapasztalhatók zavaros nézetek, mert az ellenforradalom komoly eszmei rombolást végzett. Zámbó István elvtárs és Gyenis Ilona elvtársnő hozzászólásaikban jogosan vetették fel az ifjúsággal szembeni felelősség kérdését. Rámutattak arra, hogy az ifjúságért, annak politikai neveléséért felelős a párt, a felnőtt nemzedék és a pedagógus gárda. De adós ifjúságunk is a párttag a népi demokratikus állammal és a felnőtt nemzedékkel szemben, amely korlátlan fejlődési lehetőségeket biztosított számára. K feladat: minél több fiatal beszervezése a KISZ-be, az ifjúsági síervezet erősítése, hogy a szakszervezetek mellett egyik legerősebb tömegszervezet legyen. A. párt tömegkapcsolatának további fejlesztése és az ifjúság nevelése érdekében a pártaktíva-értekezleten több határozat született. így elhatározták, hogy augusztus végéig Szigetvárott aktíva-értekezletre hívják az összes pedagógust és ismertetik velük a párthatározat, valamint a pártaktíva-értekezleten felvetődött problémákat. Ugyanakkor több üzem dolgozóinak összevonásával ugyancsak aktíva-értekezletet tartanak és velük is ismertetik a párt- határozat legfontosabb, a termeléssel kapcsolatos kérdéseket. A szigetvári járási párf- aktíva-értekezletet általában lelkes hangulat, bátor, őszinte, harcos hang jellemezte. Tizen- kilences, régi kommunisták épp úgy síkra szállottak a párt ügye, a párt egysége, politikai és erkölcsi tisztasága, a tömegkapcsolatok kiszélesítése és az ifjúság politikai nevelése mellett, mint a fiatalabb kommunisták. Táviratok A pártaktrva munkáját figyelemmel kísérték azok is, akik az értekezleten nem voltak jelen. Együttérzésüket azzal fejezték ki, hogy táviratban üdvözölték az aktíva-értekezletet és annak sikeres, jó munkát kívántak. így táviratot küldtek a szigetvári konzervgyár dolgozói és KISZ- szervezetének tagjai, valamint a szigetvári vasutas dolgozók és vasutas fiatalok; Az aktíva-értekezleten kiegészítették a szigetvári járási pártbizottságot. Utána a járás kommunistái azzal búcsúztak el egymástól, hogy egyetértve a pártértekezlet munkájával, harcolnak a párthatározat végrehajtásáért. Szekeres elvtárs beszélt a párt eredményeiről. Az új pártszervezetek, nagyot léptek előre megalakulásuktól. Nőtt tömegbefolyásuk és nagy részük van abban, hogy a járásiban elég jól halad az adófizetés, gyorsan végeztek az aratással, tíz termelőszövetkezet újjáalakult és több községben vetődött fel a szövetkezés gondolata. Legnagyobb eredmény azonban a járási tanács és a községi tanácsok megtisztítása a nem oda való elemektől. Ezt már rég meg kellett volna tenni, de a járási tanács egyes beosztottjai szemét-hunytak a tanácsokon meghúzódó ellenséges elemek felett, mert ők gyűjtötték a tömegeket a pártbizottság szétszórásához. lefegyverzéséhez, a kommunisták üldözéséhez. Gerinctelen módon az ellen- forradalom oldalára álltak és lépésről-lépésre tolódtak jobbra. Becsületes embereket ítéltek szobafogságra, meghurcoltak kommunistákat a szemük láttára, de nem emeltek szót ellene.. Még márciusban is olyan elemek mentegetésén fáradoztak., akikről tudja az egész járás, hogy fő szervezői voltak az ellenforradalomnak. Többen bírálták a járási pártbizottságot azzal, hogy kevés segítséget ad az alapszervezeteknek. Szekeres elvtárs elmondotta: valóban segíthetnék jobban is. Ez azonban kétoldalú. A körzeti titkári értekezletek célja éppen az, hogy itt megbeszéljék a soronkövetkező feladatokat, párthatározatokat, — szóval, hogy segítséget kapjanak a titkárok munkájuk elvégzéséhez. Ennek ellenére egyesek nem tartják kötelességüknek, hogy részt vegyenek az értekezleten. Közvetlen az ellen- forradalom után nagyobb volt a kommunisták aktivitása, mint jelenleg. Március 15-től, valahogyan elburjánzott a meg nyugvás, nemtörődömség és ma már van olyan párttag, sőt párttitkár, aki figyelembe sem veszi a párt határozatát. Nemcsak ideológiai egységre van szükség, hanem feltétlenül kell a szervezeti egység i& Bármelyik elmarad, súlyos hiba következik belőle. Nem lehet elzárkózni az új belépők elől A tömegkapcsolat megerősítéséért sokat tesznek a.,kommunistáik, de még nem eleget» Eredmény, hogy sorra alakulnak a KISZ- és EPOSZ-szer- vezetek. A községek kétharmadában azonban nincs ifjúsági szervezet. Péter István me- csekpölösikei küldött elmondotta, hogy községükben maguk a fiatalok kérték az idősebb kommunistákat: segítsenek megalakítani a Kommunista Ifjúsági Szövetséget; Ezek a fiatalok most legjobban dolgoznak a járásban. Megerősítették a Hazafias Népfront járási elnökségét, s ez most eredményesen kezdett munkához. Sorra alakulnak a községekben is népfront bizottságok és a párttagok többhelyütt helyesen segítik őket a kezdeményezésben. Javítani kell azonban a nők között végzendő munkát. Ezt eddig eléggé elhanyagolták a járásban. Megalakult ugyan a járási nőbizottság, ez azonban egymagában nem oldja meg a problémát. Sokkal behatóbban keli foglalkozni a nők problémáival, nagyobb segítséget kell adni munkájukhoz, szervezeti életük megjavítása érdekében. A feladatok között tehát a pártegység további erősítése mellett első helyen kell említeni a tömegkapcsolatok fejlesztését. Szükséges, hogy a KIOSZ-hoz hasonlóan más tömegszervezet is bizalommal forduljon a párthoz, kérje véleményét, tanácsát. Továbbra is erősíteni kel’ a párt sorait, .elsősorban 1945- ös kommunistákkal, akik még nem tértek vissza a pártba. A járás pártszervezeteinek többsége nem haladja meg a 15 főt. Ez mutatja, hogy szükség van új tagokra, s nem lehet elzárkózni az új belépők elől, mint ezt a vásáros- dombói elvtársak tették; Sellye Önállóan, felelősségtelj csen dolgozzanak a pártszervezetek! „Pártegységgel a szocializmus győzelméért!” — Ez a felirat fogadta a sellyei járási művelődési házba belépő elvtársakat. A járási pártbizottság beszámolóját Szűcs József elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondta el. A gondos, kollektív munkával készült beszámoló ismertette a járásban lezajlott ellenforradalmat, megdicsérte a jól dolgozó pártszervezeteket, megemlékezett a határőr-zászlóaljról, amely szilárdan ellenállt az ellenforradalom idején, végül a rendőrségnek is elismerését fejezte ki. A beszámoló a továbbiakban utat mutatott a munkához, a feladatok jó elvégzéséhez. A felszólalásokban megállapították, hogy a beszámoló nemcsak a jó munkát ismerte el, hanem érdem szerint mondott bírálatokat is. őszinte hangját a felszólalók is átvették. A bírálat, önbírálat a felszólalók részéről sem hiányzott. Elismerték, hogy az utóbbi hónapokban lankadt az a harci szellem, amely az ellen- forradalom után jellemezte a pártszervezetek munkáját. Olyan hibáról is beszéltek, hogy egyes pártszervezeteknél befeléfordulás tapasztalható, másoknál pedig a parancsolgatás kezd lábrakapni. Egy-két pártszervezetben nem találják meg a maguk munkáját, teendőket a párttagok s ebből fakadt az elbizakodottság. Ez a veszély mutatkozik meg a váradújpusztai és a petténdi pártszervezeteknél, ahol szólásmondássá lett: „Miért tartsunk taggyűlést, amikor nincs mit megbeszélni.” Pedig bizonyára lenne, ha egy kissé körülnéznének a saját portájukon, hogy csak egyet említsünk, az őszi pártoktatásra való felkészülés. Igen.sok szó esett a pártegységről, a tömegkapcsolat fontosságáról, de a gazdasági kérdésekről is. A pártbizottság nem panasziroda A jelenlevők közül sokan mondtak köszönetét a járási pártbizottságnak az eddig nyújtott segítségért. Mások igényelték a támogatást, mondván, hogy nem bírnak megbirkózni egyes problémával. A felszólalásokból kiderült, hogy. esxes űáít&aü'Vüéütefc nem eléggé önállóak, Inkább a segítségre szeretnek várni, minthogy maguk igyekeznének rendet teremteni egyes kérdésekben. Ez tapasztalható a zalátai pártszervezetnél, ahol különösen kirívó a helyzet. Szűcs József elvtárs clmQfldü.U%- öfifií-« aalátsü kommunisták kézfeltartással döntöttek arról, hogy a szó- banforgó személyek nem ellen - forradalmárok. Néhány nappal később a pártszervezet tagjai közül keresték fel a járási pártbizottságot. Itt már azt állították, hogy az illetők ellen- forradalmárok. Ml ebből ; tanulság? Az, hogy mielőtt döntenek bárhol is arról, hogy ki az ellenforradalmár vagy ki nem, alaposan utána kell járni, hisz ezt azok tudják legjobban, akik a községben élnek. Nem helyes az olyan „elmélet”, hogy a járási pártbizottság tegyen igazságot. Elsősorban a helybeli kommunistákra vár ez a feladat. Egy másik probléma. A járási pártbizottságot szinte elárasztják levelekkel: hogy ennek, meg annak az ügynek nézzen utána, vizsgálja ki. Helyes a bizalom a járási pártbizottsággal szemben,, de helytelen olyan ügyekkel lekötni és elrabolni idejét, melyeket a helyszínen lehetne megoldani; A levelek között természete-- sen akad alaptalan rágalmazás, intrika is. Ezért a járási pártbizottság elhatározta, hogy az intrikusakat felelősségre vonja. Némelyik elvtárs- ősz. szetéveszti a tanács feladatát a pártbizottságéval. Különböző lakáspanaszokkal fordulnak (fOkltatÜ '+Á oidolani
