Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-30 / 177. szám

1957 JÜLIUS 30 NAPLÓ 3 (Folytatás a 3. oldalról) szervezetekkel, jobban vonják be a munkába, igyekezzenek együtt dolgozni. Nem egy alap­szervezetben ez a munka már számos eredményt is hozott. Tudósítások a járási pártértekexletekről Sósd Lánycsókon például a párt- szervezet segítséget nyújtott a Népfront és a Nőtanács meg­szervezéséhez és olyan konkrét feladattal bízta meg őket, mint például az augusztus 20-i ün­nepség előkészítése. Keményen kell eljárni as intrikusokkal szemben ! Hídvégi elvtárs, a pártköz­pont párt- és tömegszervezeti osztályának képviselője, felszó­lalásában foglalkozott a két- frontos harc mellett az intri­kával is. Elmondotta, hogy itt is kétfelé kell figyelni: külön kell választani a kommunista bírálatot és az intrikát. Bírálat nélkül, a hibákra való rámu- tatás nélkül nem fejlődhet, nem erősödhet a párt, ezért a kommunisták kötelessége a hibák elleni következetes harc; Amikor a bírálat szükségessé­géről beszélünk, egy pillanatig sem szabad tápot adni az intri- kusoknak — hívta fel a figyel­met Figyelmeztetett arra, hogy a vezetőszervek aktívabban járjanak el az intrikusokkal, a rágalmazóikkal szemben, mert azoknak nem a párt erősítése, hanem gyengítése a céljuk. A hozzászólók közül számo­sán említették, hogy nem min­den esetben tudják: mit ás ho­gyan kell cselekedni. Elmon­dották, hogy addig, amíg a pártszervezetek az ellenforra­dalom után igen aktívan tevé­kenykedtek a munka újbóli megindítása, az ellenforradal­mi elemek leleplezése terén, addig most számos kérdésben, mint például a tömegkapcsola­tok megerősítésének munkájá­ban nem mindig látják a he­lyes utat, a tennivalókat. A tö­megkapcsolat megerősítésének egyik útja az is, ha a páríszer- vezetek alaposan ismerik a községi tanácsok munkáját és azokkal szorosan együttműköd­ve igyekeznek a község prob­lémáját megoldani. A taná­csok pedig igénylik a pártszer­vezetek segítségét, azonban ez az összműködés még sokhe­lyütt korántsem kielégítő. Bor- jádon például már hónapok óta nem jön össze a pártszer­vezet, nem vitatják meg kö­zösen a feladatokat. így aztán nem csoda, ha a pártszervezet nem képes segíteni a tanácsot sem munkájában, a tanácsot magára hagyják; Használjuk fel helyesen leninizmus tanításait! a marxizmus A pártértekezlet kétségtele­nül legtöbbet a pártegység és a tömegkapcsolatok kérdésével foglalkozott. S valóban ez most a pártépítés soronkövetkező megoldásra váró feladata; Azonban elhangzott az értekez­leten olyan hozzászólás is, amely kereste azt az úgyneve­zett „új módszert”. Kérték pá­ran, hogy a járási pártbizott­ság adjon több módszerbeli ok­tatást az alapszerveknek. Ter­mészetesen helyes kérés az, ha az alapszervezetek igénylik a felsőbb szervek segítségét, ha tanácsért fordulnak hozzá­juk. Azonban ne gondolja azt egyetlen alapszervezet sem, hogy pártunk építésében most valami csodaszer az az „új módszer’’, s ha erre rátalálnak, egyszerre megoldódik minden problémájuk. A hozzászólók csaknem mindegyike elmondot­ta problémáit és azt is, miként kellene a hibán javítani. Nos, az „új módszerek” a hiba ki­javításának módjával már ad­va vannak, s ha a hibák ellen a marxizmus-leninizmus taní­tásait helyesen felhasználjuk, máris megtaláltuk az „új mód­szert”. Mert régebben kétség­telenül nem minden területen tartottuk be a marxizmus-le­ninizmus tanításait; A hozzászólásokra Baris Ist­ván elvtárs válaszolt. Megálla­pította, hogy a pártértekezlet elérte célját, tisztázta a soron­következő feladatokat. Egy fel­szólalónak arra a kérésére, hogy a járási pártbizottság he­tente, vagy kéthetente tartson egy fogadónapot, azt mondot­ta: a pártbizottság valameny- nyi munkatársának legfonto­sabb tennivalója lesz, hogy ne az íróasztal mellől, hanem a helyszínen adjanak közvetlen gyakorlati segítséget az alap­szervezeteknek. Az elkövetke- zőző időkben tehát meg kell hogy erősödjön a kapcsolat a járási pártbizottságok és az alapszervezetek között. A pártértekezlet a vita vé­geztével több elvtárssal kiegé­szítette a járási pártbizottsá­got. Erősítsük új tagokkal is a pártot! A pártbizottság tanácster­mében szombaton kilenc óra­kor kezdték meg tanácskozá­sukat a sásdi járás legjobb kommunistái. Február óta most először találkoztak így és a két pártértekezlet kö­zötti időszak megmutatta: jó úton haladnak. Február óta egységesebben, nagyobb erő­vel valósítják meg a párt ha­tározatait. Az ellenség re­ménykedett, hogy majd meg­bomlik az egység, most azon­ban azt láthatja, hogy ilyen egységesen még soha nem foglaltak állást a kommunis­ták, mint napjainkban. Szekeres elvtárs beszámoló­jában elmondotta, hogy a III. pártkongresszuson, úgyszól­ván vázlatot kellett készíte­niük a felszólalóknak, hogy miről akarnak beszélni. Sze­keres elvtárs vázlatát nem fogadta el a kongresszus szer­vezőbizottsága azzal, hogy van­nak külföldi vendégek is, akik előtt nem lehet úgy felvetni a vezetés problémáját. Ez a gyakorlat örökre eltűnt a párt életéből. A kommunistákat a bátor, nyílt őszinte szó jel­lemzi, amilyenek elhangzottak az országos pártértekezleten s annak szellemében a sásdi aktívaülésen is. A 19-es kommunisták 80 százaléka a pártban van Nagy többségben idős, régi kommunisták ülnek itt a te­remben. Alig akad egy-két fia­tal. A régi harcosok 80 szá­zaléka lépett a pártba, ami azt jelehti, hogy a tagság zö­me 89,5 százaléka 19-es, vagy 45-ös kommunista. Kevés a párttagok között az egyénileg dolgozó paraszt és az értel­miségi. A tagság 22,1 száza­léka egyéni paraszt. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a sás­di járás főleg mezőgazdasági járás — bizony kevés a 22,1 százalék. Az aktívaülés fel­adatul szabta, hogy nagy gon­dot kell fordítani a becsületes egyéni dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiség megnye­résére. Kulákra, ellenségre most sincs szüksége a párt­nak, pedig azok kapaszkod­nak a tagsági könyvért. Göd- reszentmártomban egy volt nyilas, horthysta őrmester kér te magát a pártba, akit már 1945-ben internált a rendőr­ség. Frömmer József köblényi párttitkár elmondotta, hogy községükben Dobai Adám ta­nító volt a „legnagyobb hang­adó" októberben, most meg jelentkezett tagfelvételre. Nőtt a pártszervezetek befolyása Szigetvár Fel kell lépni a pártegység, a pártfegyelem megbontáival szemben! A szigetvárt járási művelő­dési ház nagyterme zsúfolásig megtelt szombaton kommunis­tákkal. Azért jöttek össze, hogy tájékozódjanak az orszá­gos pártértekezlet anyagáról, a pártértekezlet határozata alapján megtárgyalják a já­rás legaktuálisabb politikai és gazdasági problémáit s a szer­vezeti szabályzat értelmében kibővítsék a járási vezetősé­get. Az egész pártaktíva-értekez- leten fő gondolatként vonult végig a pártegység, annak vé­delméért és további erősítésé­ért folytatott harc szükséges­sége. Ez tükröződött vissza Szabó József elvtársnak, a szi­getvári járási párt-végrehajtó bizottság titkárának a referá­tumából. És ez csendült kj a kishérságyi Gregor József elv­társinak, valamint Papp János elvtársnak, a megyei párt­végrehajtó bizottság munka­társának és több más elvtárs­nak a hozzászólásából is. Őszinteségre, tárgyilagosságra van szükség Arról szólották, hogy a párt­egységhez tartozik a vezetők és a tagok egysége. Ehhez pe­dig kölcsönös bizalomra, köl- f >önös tiszteletre, őszinteségre, nyíltságra és tárgyilagosságra van szükség. Tűrhetetlen az — ami a szigetvári járás terüle­tén is előfordult, — hogy bi­zalmatlanság legyen párttag és párttag, pártszervezet és a járási párt-végrehajtó bizott­ság között. A bizalmatlanság a szülőanyja az elvtelen intri­kának, amely nagyon sok kárt okózhat a pártnak. Éppen ezért a leghatározottabban fel kell lépni az ilyen megnyil­vánulások ellen! A demokratikus centralizmus elve alapján, érvényt keli sze­rezni a szervezeti szabályzat ama pontjának, amely előír­ja, hogy a párt felsőbb szer­veinek döntését az alsóbb szer­vek és a párt tagjai kötelesek végrehajtani, még akkor is, ha azzal nem mindenben érte­nek egyet. Ez is egyik bizto­sítéka a pártfegyelemnek, amely erősíti a párt szilárd egységét. Az országos pártér­tekezlet határozata alapján. ingadozás nélkül fel kell ven­ni a harcot a pártegység és a pártfegyelem megbontáival szemben. Szükség van arra is, hogy az alapszervezetek és egyenként minden kommunis­ta nagyobb figyelmet fordít­son a párt politikai és erköl­csi tisztaságára, egységére. Arra kell nevelni az elvtánsa- kat — amire beszámolójában Marosán elvtárs is utalt és a szervezeti szabályzat is köte­lez, hogy a kommunisták le­gyenek becsületesek, szeré­nyek, áldozatkészek, feddhe­tetlen elöéletüek; Minél több fiatalt a KISZ-be! i A pártegység megszilárdítá­sa, a revizionista és opportu­nista irányzat, a radikális bal­oldali, túlzó, dogmatikus, szek­tás nézet elleni harc, a pro­letárdiktatúra állandó erősí­tése, a szigetvári járás ipari és gazdasági problémáinak megtárgyalása és több más probléma mellett, a pártaktíva értekezlet középpontjában az ifjúsági szervezetekben és azokon kívül álló fiatalok kommunista szellemű nevelé­sének kérdése állott; Az ifjúság szervezése terü­letén a szigetvári járásban már vannak eredmények. A járás területén jelenleg ti­zennégy KISZ és tizenkét EpOSZ-6zervezct működik, ülnek ellenére a fiatalok po­litikai nevelése még nem ki­elégítő. A fiatalok még mindig fegyelmezetlenek, az időseb­bekkel szemben tiszteletlenek. Az ifjúság körében még min­dig tapasztalhatók zavaros né­zetek, mert az ellenforrada­lom komoly eszmei rombolást végzett. Zámbó István elvtárs és Gyenis Ilona elvtársnő hozzászólásaikban jogosan ve­tették fel az ifjúsággal szem­beni felelősség kérdését. Rá­mutattak arra, hogy az ifjú­ságért, annak politikai neve­léséért felelős a párt, a fel­nőtt nemzedék és a pedagógus gárda. De adós ifjúságunk is a párttag a népi demokrati­kus állammal és a felnőtt nemzedékkel szemben, amely korlátlan fejlődési lehetősége­ket biztosított számára. K fel­adat: minél több fiatal beszer­vezése a KISZ-be, az ifjúsági síervezet erősítése, hogy a szakszervezetek mellett egyik legerősebb tömegszervezet le­gyen. A. párt tömegkapcsolatának további fejlesztése és az ifjú­ság nevelése érdekében a pártaktíva-értekezleten több határozat született. így elhatá­rozták, hogy augusztus végéig Szigetvárott aktíva-értekezlet­re hívják az összes pedagó­gust és ismertetik velük a párthatározat, valamint a pártaktíva-értekezleten felve­tődött problémákat. Ugyanak­kor több üzem dolgozóinak összevonásával ugyancsak ak­tíva-értekezletet tartanak és velük is ismertetik a párt- határozat legfontosabb, a ter­meléssel kapcsolatos kérdése­ket. A szigetvári járási párf- aktíva-értekezletet általában lelkes hangulat, bátor, őszinte, harcos hang jellemezte. Tizen- kilences, régi kommunisták épp úgy síkra szállottak a párt ügye, a párt egysége, po­litikai és erkölcsi tisztasága, a tömegkapcsolatok kiszélesítése és az ifjúság politikai nevelése mellett, mint a fiatalabb kom­munisták. Táviratok A pártaktrva munkáját fi­gyelemmel kísérték azok is, akik az értekezleten nem vol­tak jelen. Együttérzésüket az­zal fejezték ki, hogy távirat­ban üdvözölték az aktíva-érte­kezletet és annak sikeres, jó munkát kívántak. így távira­tot küldtek a szigetvári kon­zervgyár dolgozói és KISZ- szervezetének tagjai, valamint a szigetvári vasutas dolgozók és vasutas fiatalok; Az aktíva-értekezleten ki­egészítették a szigetvári járási pártbizottságot. Utána a járás kommunistái azzal búcsúztak el egymástól, hogy egyetértve a pártértekezlet munkájával, harcolnak a párthatározat végrehajtásáért. Szekeres elvtárs beszélt a párt eredményeiről. Az új pártszervezetek, nagyot lép­tek előre megalakulásuktól. Nőtt tömegbefolyásuk és nagy részük van abban, hogy a já­rásiban elég jól halad az adó­fizetés, gyorsan végeztek az aratással, tíz termelőszövetke­zet újjáalakult és több köz­ségben vetődött fel a szövet­kezés gondolata. Legnagyobb eredmény azonban a járási ta­nács és a községi tanácsok megtisztítása a nem oda való elemektől. Ezt már rég meg kellett volna tenni, de a já­rási tanács egyes beosztottjai szemét-hunytak a tanácsokon meghúzódó ellenséges elemek felett, mert ők gyűjtötték a tömegeket a pártbizottság szét­szórásához. lefegyverzéséhez, a kommunisták üldözéséhez. Gerinctelen módon az ellen- forradalom oldalára álltak és lépésről-lépésre tolódtak jobb­ra. Becsületes embereket ítél­tek szobafogságra, meghurcol­tak kommunistákat a szemük láttára, de nem emeltek szót ellene.. Még márciusban is olyan elemek mentegetésén fáradoztak., akikről tudja az egész járás, hogy fő szervezői voltak az ellenforradalomnak. Többen bírálták a járási pártbizottságot azzal, hogy ke­vés segítséget ad az alapszer­vezeteknek. Szekeres elv­társ elmondotta: valóban se­gíthetnék jobban is. Ez azon­ban kétoldalú. A körzeti tit­kári értekezletek célja éppen az, hogy itt megbeszéljék a soronkövetkező feladatokat, párthatározatokat, — szóval, hogy segítséget kapjanak a titkárok munkájuk elvégzésé­hez. Ennek ellenére egyesek nem tartják kötelességüknek, hogy részt vegyenek az érte­kezleten. Közvetlen az ellen- forradalom után nagyobb volt a kommunisták aktivitása, mint jelenleg. Március 15-től, valahogyan elburjánzott a meg nyugvás, nemtörődömség és ma már van olyan párttag, sőt párttitkár, aki figyelembe sem veszi a párt határozatát. Nemcsak ideológiai egységre van szükség, hanem feltétle­nül kell a szervezeti egység i& Bármelyik elmarad, súlyos hi­ba következik belőle. Nem lehet elzárkózni az új belépők elől A tömegkapcsolat megerősí­téséért sokat tesznek a.,kom­munistáik, de még nem eleget» Eredmény, hogy sorra alakul­nak a KISZ- és EPOSZ-szer- vezetek. A községek kétharma­dában azonban nincs ifjúsági szervezet. Péter István me- csekpölösikei küldött elmon­dotta, hogy községükben ma­guk a fiatalok kérték az idő­sebb kommunistákat: segítse­nek megalakítani a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget; Ezek a fiatalok most legjob­ban dolgoznak a járásban. Megerősítették a Hazafias Népfront járási elnökségét, s ez most eredményesen kez­dett munkához. Sorra alakul­nak a községekben is népfront bizottságok és a párttagok többhelyütt helyesen segítik őket a kezdeményezésben. Ja­vítani kell azonban a nők között végzendő munkát. Ezt eddig eléggé elhanyagolták a járásban. Megalakult ugyan a járási nőbizottság, ez azon­ban egymagában nem oldja meg a problémát. Sokkal be­hatóbban keli foglalkozni a nők problémáival, nagyobb segítséget kell adni munkájuk­hoz, szervezeti életük megja­vítása érdekében. A feladatok között tehát a pártegység további erősítése mellett első helyen kell emlí­teni a tömegkapcsolatok fej­lesztését. Szükséges, hogy a KIOSZ-hoz hasonlóan más tömegszervezet is bizalommal forduljon a párthoz, kérje vé­leményét, tanácsát. Továbbra is erősíteni kel’ a párt sorait, .elsősorban 1945- ös kommunistákkal, akik még nem tértek vissza a pártba. A járás pártszervezeteinek többsége nem haladja meg a 15 főt. Ez mutatja, hogy szük­ség van új tagokra, s nem lehet elzárkózni az új belé­pők elől, mint ezt a vásáros- dombói elvtársak tették; Sellye Önállóan, felelősségtelj csen dolgozzanak a pártszervezetek! „Pártegységgel a szocializ­mus győzelméért!” — Ez a fel­irat fogadta a sellyei járási művelődési házba belépő elv­társakat. A járási pártbizottság be­számolóját Szűcs József elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondta el. A gondos, kollek­tív munkával készült beszá­moló ismertette a járásban le­zajlott ellenforradalmat, meg­dicsérte a jól dolgozó pártszer­vezeteket, megemlékezett a határőr-zászlóaljról, amely szi­lárdan ellenállt az ellenforra­dalom idején, végül a rendőr­ségnek is elismerését fejezte ki. A beszámoló a továbbiak­ban utat mutatott a munkához, a feladatok jó elvégzéséhez. A felszólalásokban megállapítot­ták, hogy a beszámoló nemcsak a jó munkát ismerte el, hanem érdem szerint mondott bírála­tokat is. őszinte hangját a fel­szólalók is átvették. A bírálat, önbírálat a fel­szólalók részéről sem hiány­zott. Elismerték, hogy az utób­bi hónapokban lankadt az a harci szellem, amely az ellen- forradalom után jellemezte a pártszervezetek munkáját. Olyan hibáról is beszéltek, hogy egyes pártszervezeteknél befeléfordulás tapasztalható, másoknál pedig a parancsol­gatás kezd lábrakapni. Egy-két pártszervezetben nem találják meg a maguk munkáját, te­endőket a párttagok s ebből fakadt az elbizakodottság. Ez a veszély mutatkozik meg a váradújpusztai és a petténdi pártszervezeteknél, ahol szólás­mondássá lett: „Miért tart­sunk taggyűlést, amikor nincs mit megbeszélni.” Pedig bizo­nyára lenne, ha egy kissé kö­rülnéznének a saját portáju­kon, hogy csak egyet említ­sünk, az őszi pártoktatásra való felkészülés. Igen.sok szó esett a pártegységről, a tömeg­kapcsolat fontosságáról, de a gazdasági kérdésekről is. A pártbizottság nem panasziroda A jelenlevők közül sokan mondtak köszönetét a járási pártbizottságnak az eddig nyújtott segítségért. Mások igényelték a támogatást, mondván, hogy nem bírnak megbirkózni egyes problémá­val. A felszólalásokból kide­rült, hogy. esxes űáít&aü'Vüéü­tefc nem eléggé önállóak, In­kább a segítségre szeretnek várni, minthogy maguk igye­keznének rendet teremteni egyes kérdésekben. Ez tapasz­talható a zalátai pártszervezet­nél, ahol különösen kirívó a helyzet. Szűcs József elvtárs clmQfldü.U%- öfifií-« aalátsü kommunisták kézfeltartással döntöttek arról, hogy a szó- banforgó személyek nem ellen - forradalmárok. Néhány nappal később a pártszervezet tagjai közül keresték fel a járási pártbizottságot. Itt már azt ál­lították, hogy az illetők ellen- forradalmárok. Ml ebből ; tanulság? Az, hogy mielőtt döntenek bárhol is arról, hogy ki az ellenforradalmár vagy ki nem, alaposan utána kell járni, hisz ezt azok tudják legjobban, akik a községben élnek. Nem helyes az olyan „elmélet”, hogy a járási párt­bizottság tegyen igazságot. Elsősorban a helybeli kommu­nistákra vár ez a feladat. Egy másik probléma. A já­rási pártbizottságot szinte el­árasztják levelekkel: hogy en­nek, meg annak az ügynek nézzen utána, vizsgálja ki. He­lyes a bizalom a járási párt­bizottsággal szemben,, de hely­telen olyan ügyekkel lekötni és elrabolni idejét, melyeket a helyszínen lehetne megoldani; A levelek között természete-- sen akad alaptalan rágalma­zás, intrika is. Ezért a járási pártbizottság elhatározta, hogy az intrikusakat felelősségre vonja. Némelyik elvtárs- ősz. szetéveszti a tanács feladatát a pártbizottságéval. Különböző lakáspanaszokkal fordulnak (fOkltatÜ '+Á oidolani

Next

/
Oldalképek
Tartalom