Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-16 / 140. szám

2 NAPLÓ 1957 JÜNIUS 1* A pártmunka hétköznapjai Ne legyünk fecsegek! Béta-akna vezetői és dolgo­zói a III. negyedévtől egy na­gyon régi s nagyon súlyos problémájuk, a vízellátás meg­oldását is várják. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy gyakran még annyi vizük sincs, amennyi a kulacsokba kellene. Bíztató azonban, hogy a koszonyai mélyfúrásnál egy mészkőrétegben olyan meny- nyiségű ivóvizet találtak, hogy abból a Béta-aknai szükségle­tet bőven fedezni lehet s nem­csak ivóvizük lesz elegendő, hanem a vizesfúrás alkalma­zásának sem lesz semmi aka­dálya. A szükséges csővezeté­kek a bányában már megvan­nak. A III. negyedévi műszaki intézkedési, gépesítési, feltá­rási tervek tehát tartalmazzák mindazt, ami a terv teljesíté­séhez feltétlenül szükséges. Az akna vezetői bíznak abban, hogy ebben a negyedévben már méltó versenytársai lesz­nek mind a Kossuth-bányai, mind az István-aknal bányá­szoknak, sőt reménykednek, hogy mindkét versenytársukat meg is előzik a munkában. Mindez természetesen csak akkor sikerül, ha Béta­akna bányászai is így akarják, ha a lehetőségeket kihasznál­va valóban jól dolgoznak. M. Gy. A nemzetközi munkásmoz­galom történetének krónikása már több olyan esetet feljegy­zett, amikor a fecsegés a párt elárulásává fajult. Klasszikus példája ennek Zinovjev és Ka- menyev cikke 1917 őszén a „Novaja Zsizny“-ben. Legtöbb párttagunk tanult erről a példáról a pártiskolá­kon. vagy a különböző tan­folyamokon, mégis többször hallani olyan panaszt, horv a taggyűlés, illetve vezetőségi ülés zártkörű határozatát egye­sek kifecsegik. Természetesen meggondolatlanságból teszik, mégis sok kárt okoznak párt- szervezetüknek, tehát saját maguknak is. így volt a vasasi Petőfi-aknán is, ahol az egyik vezetőségi ülésen az akna el­lenforradalmárairól beszéltek, azzal a gondolattal, hogy a taggyűlésen majd folytatják. Mielőtt azonban a taggyűlésig jutottak volna, a faluban igen sokan tudtak a vezetőségi ülés határozatáról. Az ellenség ter­mészetesen akcióba lépeit, s olyan híreket terjesztett, mintha az ellenforradalom ide­jén megtévedt, de egyébként becsületes dolgozókat is. sőt az októberi események idején teljesen csendben maradt dol­gozókat is el akarnának távo­lítani. Meglehetősen rossz han­gulatot keltett a hír, s éppen elég munkájába került a párt­tagságnak. mire eloszlatta. A Petőfi-aknai eset tehát ismét azt bizonyítja, hogy óva­tosabbnak kell lennünk a tag- gyű’ések és vezetőségi ülések után. Vannak olyan határo­zatok. amelyek egyenesen a ■széles közvélemény elé kíván­koznak, amit népszerűsíteni kell, hiszen elképzelhetetlen például a termelést emelni, vagy az önköltséget csökken­teni a dolgozók aktiv részvéte­le és támogatása nélkül. De ami a párt belső ügye vo’t ,iz az is marad, azt nem lehet nagydobra verni, mert külön­ben sokszor megismétlődik a Petőfi-aknai eset, s nem kom­munisták leszünk, hanem tere­ferélő kávénénikék, tápot adunk mindenféle ellenséges rágalomnak és rákok módján haladunk kitűzött célunk felé. A rehabilitációról fl KISZ k>#i í Ma négy községben tartanak# járási ifjúsági VIT találkozót.# Sásdon, Sellyén, Szigetvárott# és Harkányban jönnek összeg a járások fiataljai. Felvonulás* és ünnepi beszédekkel kezdő-1 dik a nap. Szigetvárott, Sely-' lyén és Harkányban a hazánk­ban tanuló koreai fiatalok 1st megjelennek. < * Megyeszérte nagy előkészü-J letek folynak a KISZ-szerve-\ zetekben a június 23-án meg-\ rendezendő Megyei Ifjúsági Találkozóra. Mintegy 10 000 a fiatalt várnak Pécsre. A fel- \ vonulók a vasútállomástól in­dulnak a szabadtéri színpad-a hoz. Komócsin Zoltán elr>tdrs,A a KISZ KV első titkára tartja a az ünnepi beszédet. Ugyanitt rendezik majd meg a megye nemzetiségi kultúrcsoportjai-A nak szereplését. Így fellép a\ felsőszentmártoni délszláv, oi villányi német, az alsószent-A mártoni román és a hcsszi-i hetényi magyar népi együttes, i * # A napokban számos helyen# alakult KISZ-szervezet. így a# Sörgyárban hét taggal, azj Élelmiszer Kiskereskedelmi J Vállalatnál 23 taggal. \ * í A Megyei KISZ-Bizottság i KISZ-zászlót készít ajándékba i a szovjet elvtársaknak. A 2dsz-i lót az alapszervezetek kist zászlócskáiból állítják össze esi a megyei KISZ-küldöttek) nyújtják át Moszkvában a# vendéglátóknak. ( ...nem kell cégér! Vagy mégis? A beremendi# földművesszövetkezet úgy gon­dolja, hogy akármilyen jó bort, sört, és pálinkát mér, azért elkél a cégér. S nem Is akármilyen cégtáblát csinál­tat Egyenesen a falra írja italáruit. Akkora betűkkel, hogy már a klstapolcal ka­nyarból látni. Talán mégis jobb lenne a falat meghagyni fehéren és a szép „Italboltja" felirat mellé csináltatni egy ^ áru-táblát is. Adjunk valamit a jóízlésre is. A Központi Bizottság egyik határozatának lényege ki­mondja, hogy azok, akiket 1956 október 23-lg igazságta­lanul kizártak a pártból, a re­habilitálásukat kérhetik. A ké­relmet annál a szervnél kell benyújtani, ahol a kizárást megerősítették, illetve megtör­tént. így például, ha a komlói Béta-aknán történt a kizárás, akkor az aknán és a komlói városi pártbizottságon lehet a rehabilitálást kérni. (A városi pártbizottság a döntő.) Ha a kizárási határozatot végső fo­kon a megyei pártbizottság hozta meg, akkor a megyei pártbizottsághoz lehet fordul­ni. A határozat megjelenése óta aránylag szép számmal jelent­keztek a Pécsi Porcelángyár­ból, a Baranya megyei Építő­ipari Vállalattól és az Urán­ércbánya Vállalattól. Az álta­lános helyzet azonban mégsem ez. A statisztikai adatok sze­rint elsősorban is a hivatalok­ból érkezik a legtöbb rehabili­táció® kérelem. És szép szám­mal szeretnék magukat tisz­tára mosni olyanok is, akiket teljesen Igazságosan zártak ki annakidején, akik börtönben ültek csalásért, lopásért, vagy sikkasztásért. Sőt mi több: az egyik kérelmező vaskeresztet kapott a második világháború idején a német fasiszta had­vezetőségtől, szovjetunióelle­nes „érdemeiért." Nyíltan kimondjuk, hogy ezek hiába jönnek. Nem fáj a fejünk a volt csalók, tolvajok, sikkasztok és vaskeresztesek után, akkor örülünk, ha tá­vol maradnak tőlünk. Mi a munkásokat várjuk. Ezért fur­csálljuk, hogy a pécsi aknák­tól eddig írd és mondd — ket­tő — kérelem érkezett be, s hogy a fent felsorolt három üzem kivételével alig kap a városi pártbizottság kérelme­ket az üzemekből. Ennek az állapotnak a hiányos tájékoztatás az oka, ezt mutatják a porcelángyári és urániumbányai tanulságok is. Ezért az üzemi pártszerve­zeteknek ismertetniük kellene a Központi Bizottság határo­zatát, s módot kellene nyúj­tani arra, hogy a valóban Igaz­ságtalanul kizárt becsületes munkáselvtérsak visszatérhes­senek a pártba, vagy elismer­jék régi párttagságukat. DAKŐR Kössünk szerződést lucernára és vörösherére Előzzük meg a ragadós száj- és köröm­fájás behurcolását megyénkbe A kötelező terménybeszol- gáltatás eltörlése folytán más értelmet kapott a szerződéses vetőmagtermeltetés. A terme­lők zöme azért kötött terme­lési szerződést, hogy ezáltal földjeinek nagyrészét mente­síthesse a beszolgáltatást kö­telezettség alól. Mivel ezen anyagi érdekeltség megszűnt, kormányunk új, magasan fel­emelt árakon biztosítja a ter­melők anyagi érdekeltségét a szerződéses vetőmagtermelés­ben. Ezt az intézkedést Bara­nya megye dolgozó parasztsá­ga megértette. Valamennyi megye közül elsőnek Baranya megye a részére biztosított szerződéses tervet 100,2 szá­zalékra lekötötte. A szerződéses növények szépen fejlődtek, általában jó termés ígérkezik. A herefélék dús virágzásban vannak, ha a magkötés sikerül, bő termést ígérnek és nagy jövedelmet, az új felemelt árakon. Fehér- herénél minden mázsa leadott magnál 1000,— Ft többletjö­vedelmet jelent a termelőnek az új felemelt ár. Szépen fej­lődnek a termelőszövetkezetek­nél és állami gazdaságoknál lévő különböző fajta- és hib­ridkukoricák is, amely me­gyénk területén mintegy 4000 kh-at tesz ki. Igen bő termést ígér a mint­egy 2500 kh. borsó, amely dús virágzásban van és néhol már a korai vetésnek hüvelybe mentek. Ha az időjárás foly­tán elemi csapás nem éri, re­kordtermés ígérkezik borsóból. Megkezdte a megyei vállalat az 1957. évi lucerna és vörös­here szerződések kötését, amely kedvezd magkötés ese­tén igen magas jövedelmet biztosít a termelőknek a 3500 Ft-os mázsánként! áron. Ugyancsak megkezdődtek az őszi növények szerződtetés! munkálatai Is, amely szintén lényegésen kedvezőbb az új árakon a termelőknek, mint eddig volt. Biborherénél pld. 500 forintról 900 forintra, őszi borsónál 250 forintról 300 fo­rintra, pannonbükkönynél 280 forintról 370 forintra, káposz­tarepcénél 270 forintról 340 fo­rintra emelkedett a mázsán- kéntl ár. A munkás-paraszt kormány mindig szem előtt tartja a termelők érdekeit és kívánságait. Alig hangzott el néhány nappal előbb a parlamentben Kaszapovics András ország­gyűlési képviselő felszólalása, amelyben a termelők régi kí­vánságait hangoztatta, hogy az a vállalat gyűjtse be és szá­molja el a termelővel a szer­ződéses növényt, amelyik meg­termeltette és ne egy második vagy harmadik szerv közbeik­tatásával történjek a begyűj­tés. Ez részben már megvaló­sult. Az idei begyűjtésnél a termelőszövetkezet és állami gazdaságok egytétclben át­adásra kerülő terményeit a termeltető vállalat veszi át és számolja el. Az 1957. évi szerződéses magvak termelésének sikeres begyűjtéséhez most már a gép­állomásoknak kell megadni azt a segítséget, hogy a csép- lés mindenkor zavartalanul megtörténhessék. Ehhez a gépállomásoknak megvan a lehetőségük, a szükséges csép­lőgép rendelkezésükre áll és az ő felkészülésükön múlik, hogy mindenhol hiány nélkül elvégezzék azt. SOÓS JENŐ, Baranya megyei Magtermelte- tö és Vetőmagellátó Vállalat igazgatója Az európai országokban nyugat—keleti irányban újabb száj- és körömfájás járvány- hullám lépett fel az idei ta­vasz folyamán. Az utolsó hé­ten hazánk határait Is átlép­ve, a Dunántúlon is és az Al­földön is néhány községben fellépett. Jelenleg megyénk és a velünk szomszédos me­gyék a járványtól mentesek. Fel kell azonban a leggyor­sabban készülnünk arra, hogy a veszedelmes betegség be­hurcolását elkerüljük, illetve ha fellép, azt azonnal a leg­erélyesebben el tudjuk fojta­ni. A betegség felbecsülhetet­len népgazdasági, egyben egyéni kárt tud okozni, a fo­gékony állatállományban. A betegséget megkaphatják a szarvasmarhák, juhok, kecs­kék, sertések (hasítottkör- műek), továbbá a hasítottkör- mű vadak, például őz, szarvas stb. és ezt elterjeszthetik. A betegség ragályanyaga iránt fogékony az ember Is, azonban Igen korlátolt és eny­he mértékben. A száj- és körömfájás ra­gályanyaga szűrhető, úgyneve­zett virus. MIRŐL ISMERHETŐ FEL A száj- es körömfájásban beteg Állat? # Minden háziasszony (i hogy a jó legelő füveitől és a levágott, gondosan szárított szénáktól, valamint a gabona­félék magvaitól kellemes Ízű # lesz a tej. (I Kellemetlen ízt kap a tej I* azonban, ha sok savanyú füvet I* etetünk s elrontják a tej izét a I* hagymafélék, valamint az er- I > nyősvirágú növények is. I* íztelen lesz a te), ha kllúgo- 0 zott takarmány!élékből, szol­imából, répaszeletből, megázott A betegség kezdetén az ál­lat bágyadt, étvágytalan, csak immel-ámmal eszik. Óvatosan lép, vagy sántít, ezért inkább szívesebben fekszik. Később gombostűfejtől mogyorónagy­ságig terjedő hólyagok kelet- í köznek a szájban, leggyakrab- 11 ban a foghúson és nyelven. ii Egyidejűleg az állat feltűnően i* nyúlósan nyálazni kezd. Hó- i1 iyagok keletkeznek a lábvé- i'geken, a körmök felett, rit­kábban a tőgyön is. A hólya- i1 gok felfakadnak és helyükön ('seb keletkezik, a ragályvirus tudja, szénából állítjuk össze a fejős- <' igen töményen van a hólya- tehenek takarmány adagját. At-(i gok falában és azok tartalmá- veszi a tej, dohos, penészest*ban, a nyálban és a lázas idő- takarmányok szagát is, hat szakban a vérben is. belőlük nagyobb mennyiségett* etetünk a jószággal. ('HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A kifejt tej is könnyen dt-ú A BETEGSÉG ELLEN? veszi az istállószagot, főként <1 pedig az istállóban felhalmo-11 Idegen állattartó udvarba, zott silótakarmány savanyú i'vagy Istállóba a Járványve- szagút, ha fejéskor, illetve fe- i'szély elmúltáig egyelőre ne jés után huzamosabb ideig ('menjünk. Ne engedjünk ide- érivtkezik az istálló levegőié-11 "en embert vagy ál’atot üd­vei. varunkba, istállónkba. Gazda­ságokban a nagytömegű ál­lattartás miatt erre különösen kell vigyázni. Helyes, ha az istálló elé úgynevezett láb- fertőtlenítőket helyezünk eh Ne kössük be állatainkat ide­gen Istállóba, vagy udvarba.. Ne etessünk, vagy itassunk idegen helyen. A betegséget mindenfajta állat terjesztheti, (még ló, kutya, madarak 6tb. Is!) — terjesztheti azonban az ember is ruhájával, láb­belijével és egyéb ragályvlvő eszközökkel, takarmányokkal. Veszélyes a fogékony állatok­ra a fertőzött nyershús, hús­hulladék, húsmosóvíz. Alkal­mas a betegség terjedésére külföldi, belföldi csomag, csomagolóanyag, sőt levél is. FIGYELJÜK MINDENNAP HASITOTTKÖRMÜ Állatainkat! A száj- és körömfájásban beteg állat állatorvosi vizsgá­lata és gyógykezelése minden állattartó számára díj tálán! Az állattartó kötelessége AZONNAL BEJELENTENI a helyi tanácsnak, vagy az ál­latorvosnak, ha állatán száj- és körömfájásra gyanús meg­betegedést észlel. Ezért a be­jelentési kötelezettség elnur lasztása vagy a betegség el­titkolása súlyos büntetést is von maga után. A hatóság csak akkor tud a betegség tovaterjedése és általa okozott egyéni és egy­ben népgazdasági súlyos ká­rok ellen eredményesen vé­dekezni, ha a betegségről azonnal tudomást szerez. A munkahelyi szállítás meg­könnyítése érdekében ugyan­akkor a gépesítést is megkez­dik Béta-aknán. A III-as kör­letben az 534-es csapat fejtési íőpásztájába egy kaparószala­got szerelnek be. Ettől az in­tézkedéstől lényeges teljesít­ményemelkedést várnak és egyben tapasztalatot is a to­vábbi gépesítési terveikhez. Érdemes még megemlíteni, hogy e gépesítési tervek kö­zött a végtelen kötéllel tör­ténő szállításról a mozdony­szállításra történő áttérés is szerepel. A III. szinten már meg is kezdték az előkészüle­teket, a vágatok korszerű biz­tosítását, mert ez a mozdony- szállítás bevezetésének legfon­tosabb feltétele. Ügy számíta­nak, hogy a III. szinten most beépítésre kerülő TH-gyűrűk legalább tíz évig biztosítják az alapvágatok épségét, De nemcsak a III. szln­======= ten, hanem általában egész Béta-aknán egyre több korszerű biztosítási elemet használnak fel. Jelen­leg 17 csapat használ TH-gyű- rűket s a 13-as telepi irány- vágatot betonidomkővel falaz­zák ki. Sőt Béta-akna vezetői az eddigi gyakorlattól eltérően nemcsak az alap- és szállító vágatokat, hanem a gurítókat és a vastag 18-as telepben a köziét is TH-gyűrűvel biztosí­tották. — — ~ ~ — —- —— —— — — — — A IlL negyedévben napi 80 vagon szenet kell szál- lítaniok a Béta-aknai bányád Bzoknak. Napi nyolc vagonnal többet, mint az előző negyed­évben s ez komoly feladatot ró a műszaki és fizikai dolgozók­ra. A műszakiaknak ‘ elsősor­ban elegendő széntermelő munkahelyet kell biztosíta- rtiok. Ezért elhatározták, hogy megnyitják a 13-as telepet s itt egy hónap alatt 3 guritót hajtanak ki. Mivel Béta­aknán főként, álló telepek vannak, a 13-as telepben is kamrafejtéseket létesítenek. A telep fejtésre való előkészíté­sét már meg is kezdték. Ehhez nagyon nagy segítséget nyúj­tott nekik a tanbánya, mivel 24 vizsga előtt álló fiatal vá­járjelöltet a rendelkezésükre bocsátott. Az akna vezetői a szükséges felügyelet mellett, minden fiatal számára képes­ségüknek megfelelő munkát biztosított s minden tekintet­ben igyekszenek segítségükre lenni. „Nagyon szeretem őket — mondotta Móka István elv­társ, az üzem vezetője —-mert rendes gyerekek.” A terv teljesítéséhez szük­séges munkahelyek tehát, biz­tosítva lesznek. Az akna veze­tő! azonban másra is gondol­tak. Mivel nem tartják meg­felelőnek a szállítószemélyzet jelenlegi bérezését, mert nem ösztönöz jobb munkára, kidol­goztak egy premizálási rend­szert, melynek lényege: az el­végzett munka alapján bérezni a szállítókat, ösztönözni arra, hogy felesleges létszámot ne tűrjenek meg. A Béta-aknai bányászoknak már eddig is sok gondot oko­zott a kitermelt szén elszállí­tása. Most, hogy növekedik a termelés, egyre sürgetőbbé válik a talicskázás megszünte­tése s helyette termelékenyebb szállítóberendezések beszer­zése. Béta-akna vezetői már korábban is kérték a trösztöt, hogy biztosítson számukra mintegy 2000 folyóméter 5 kilo­gramm súlyú vasúti sínt, hogy a talicskák helyett úgyneve­zett oldalbuktatós „kutyá­kat” használhassanak. A hasz­nálatos 14 kg-os sínek ugyanis olyan nehezek, hogy erre a célra nem alkalmasak. Remé­lik, hogy most már a tröszt ve­zetői sem késnek a segítséggel. Béta-aknán Új széntelepet tárnak fel Megkezdik a gépesítést A gurítókat is TH-val ácsolják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom