Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

2

N APtö

1957 JÚNIUS f '

Az opszággynlés csütörtöki ülése

(Folytatás az 1, oldalról)

Mi büszkén kijelentjük, hogy a népi forradalom győzelme, a szocialista átalakítások, amelyeket a népi demokratikus országokban végzünk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatását jelentik. A Szovjetuniónak a szocialista táborbeli vezető szerepe nem

egyeseknek kívánságából, vagy nemkívánságából adódik, hanem a történelmi események alakulásával bizonyosodott be. A Szovjetunió az első szocialista ország a világom. A maga gazdag világtörténelmi jelentőségű tapasztalatával mintakép számunkra a szocialista építésben,

A testvéri magyar népnek mi teljes szívből új sikereket kívánunk a népi demokratikus rendszer további megerősítéséért, a Magyar Népköztársaság gazdasági és kulturális felvirágoztatásáért, a magyar nép boldogságáért vívott harcában — mondotta befejezésül.

Apró Antal elvtárs felszólalása

Az országgyűlés ezután folytatta az 1957. évi költségvetés és az 1957. évi népgazdasági terv tárgyalását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese kért szót,

Bevezetőben méltatta a bizottsági tárgyalásokon és a vitában elhangzott véleményeket és javaslatokat, majd hangsúlyozta:

A kormányt az a szándék vezette a népgazdasági terv kidolgozásánál, hogy olyan tervet készítsünk, amely szűkös anyagi viszonyaink között is reális, teljesíthető és elsősorban abból indul ki, hogy az iparban és a mezőgazdaságban növelni kell a termelést,* hogy elhárítsuk a nagyobb- arányú munkanélküliséget, megvédjük a forint vásárlóértékét, megakadályozzuk az ellátási zavarokat és helyreállítsuk — mindenekelőtt Budapesten — lehetőleg már ebben az évben az ellenforradalom által okozott károk jelentős részét, ugyanakkor eleget tegyünk külkereskedelmi kötelezettcégeinknek is.

Emlékeztetett a kormány Január 5-i nyilatkozatára, az országgyűlés elmúlt ülésszakára, szólott a testvéri országok

— mindenekelőtt a Szovjetunió —* által nyújtott támogatásról,

Először a dolgozók életszínvonaláról és egyes iparcikkek árának a kormány által végrehajtott felemeléséről beszélt;

— Közismert *— mondotta,

— hogy a párt és a kormány

nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is igen nehéz helyzetben vette át az ország vezetését. Számolt a nehézségekkel, az ellenforradalom által oíkozott hatalmas népgazdasági károkkal, and mintegy 22 milliárd forint,

A kormány számolt azzal te, hogy a gazdaságpolitikában elkövetett régi hibákat kijavítsa, s midezeket fi gyelembevéve

szilárd elhatározása:

a szocializmus építését a jövőben úgy kell folytatni, hogy a ma élő munkásnemzedék, az egész dolgozó nép munkáján keresztül, élvezze a szocialista rendszer előnyeit, politikailag és gazdaságilag egyaránt,

A kormány, az ország gazdasági talpraállítása mellett, a na'"' -^"«azdasági károk ellenére különös gondot fordított a dolgozók életszínvonalának javítására. Csaknem másfélmillió dolgozóra kiterjedő béremelést hajtottunk végre.

Ezután részletesen ismertette a kormány bérügyi intézkedéseit. Beszélt a gyermektelen- ségi adó és a békekölcsömjegy- zés megszüntetéséből fakadó jövedelemnövekedésről, majd a nyugdíjak rendezéséről,

A kormánynak a bér- és nyugdíjemelésre eddig tett intézkedései csaknem hétmil- liárd forinttal emelték a bérből élő munkások és alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok jövedelmét. Ez nagyobb összeg, mint amennyit a megelőző öt évben béremelésekre összesen fordítottunk.

1957-ben a dolgozók reálbére évi átlagban mintegy 15 százalékkal lesz magasabb, mint 1956-ban volt. Beszélt a dolgozó parasztságnak a beszolgáltatás eltörléséből, számos mezőgazdasági szerződéses termék árának rendezéséből előállt többletjövedelméről, amely meghaladja a négymdlllárd forintot;

Minden félreértés elkerülése végett szeretném mindjárt ezt is megmondani, — hangoztatta a továbbiakban — hogy a szocializmus építése során tizenkét év alatt — néhány év kivételével, ahogy erről az országgyűlés vitájában is szó esett már — nálunk évről-év- re emelkedett a dolgozók életszínvonala. Csökkenés, visszaesés kizárólag az 1951—53. közötti években volt, az ipar gyors fejlesztésének idején. Azért kell ezt világosan megmondani, mert az ellenforradalom, s az azt előkészítő Nagy Imre-féle csoport, a revizionisták, a demagógok, hazug rágalmakat terjesztettek arról, hogy nálunk a szocializmus építésének körülményei között, tehát az elmúlt 12 év alatt nem emelkedett az élet- színvonal, nem javultak a szociális körülmények. Ezután tényekkel ismertette, hogy az elmúlt tizenkét év során miként növekedett az életszínvonal,

1953 után az állami és társadalmi élet minden területén megkezdtük — ha lassan is — a törvényesség és a demokratizmus korábbi megsértésével elkövetett hibák kijavítását; A hibák kijavításának útját állotta az októberi ellenforradalom. Azóta saját erőfeszítéseink mellett a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió nagyarányú gazdasági, politikai támogatásával meggyorsítottuk a még meglévő hibák kijavítását. Ezután hangoztatta:

m felemelt életszínvonalat, a népjólétct fenntartani az elért szinten, sőt továbbfejleszteni, csak növekvő ipari és mezőgazdasági termelés útján lehet,

Fegyelmet, rendet kell teremteni egész gazdasági életünkben.

Meg kell szOntetifl a kifizetett bérek és a termelés közötti aránytalanságot Több és gazdaságosabb termelésre ösztönző bérrendszer nélkül nem tartható az elért életszínvonal.

Gondoskodni akarunk a következő években a városokban nagyobbméretű, de olcsóbb lakásépítésről, s arról, hogy az újonnan épülő lakásokba na* gvobb számban munkáscsaládok költözzenek be, illetékes szerveinknek i— elsősorban a tanácsoknak — jobban kell gondoskod niok a munkástelepülésekről, a túlnyomóan munkáslakta városrészek szociális, kulturális, kommunális jellegű fejlesztéséről, áruellátásáról.

A továbbiakban a fogyasztói árak alakulásával, a május 10-én. tett áremelési intézkedésekkel foglalkozott.

A kormány gazdasági helyzetünk gondos mérlegelése alapján rendelte el egyes iparcikkek és szolgáltatások árának felemelését. Szükségesnek tartom azonban újból leszögezni, hogy

a párt és a kormány politikájának alapelve változatlanul a termelés növelésével az árak csökkentése, s ezzej a dolgozók életszínvonalának emelése.

A május 10-i áremelések tehát átmeneti jellegűek, amelyeket az állam pénzügyi helyzete, a gazdasági egyensúly megteremtése tett szükségessé. Szólott arról, hogy egyes vállalatok kijátsszák az állami rendelkezéseket és drágábban hoznak forgalomba egyes ipar cikkeket, vagy mezőgazdasági termékeket.

Ilyen jelenségekkel találkozunk a szövetkezeti és kisipari termékeknél is. A kormány éppen ezért szigorú intézkedéseket léptet életbe az említett áremelések megakadályozására— mondotta. —Ugyanakkor megtalálja a módját annak is, hogy a piacokon is rendet teremtsen, az állami felvásárlási és fogyasztói árak betartásának széles körben érvényt szerezzen.

Beszélt arról, hogy az ellenforradalom egyik célja volt, hogy a gazdasági élet állami irányítását és ellenőrzését szétrombolja, azt követelte, hogy a párt, a kommunisták ne gyakoroljanak ellenőrzést, irányítást az állami szervekben, ne ellenőrizzék a vállalatok, üzemek gazdálkodását Hogy ezt a céljukat elérjék, eltávolítottak nagyon sok becsületes kommunistát a vezető posztokról. Az volt a tervük, hogy az állami élet parancsnoki posztjairól mindenütt eltávolítsák a kommunistáikat, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekelnek képviselőit. Hogy ez nem sikerült, az nem rajtuk múlott,

Szükség van személyzeti osztályokra

Á munkástanácsok sok helyen első kötelességüknek tartották, hogy a vezetők leváltása mellett feloszlassák a személyzeti osztályokat, hogy a burzsoá osztálypolitikát személyzeti vonalon bevezessék, s hogy ne legyen semmilyen nyilvántartás arról, melyik poszton ki dolgozik, hogyan került oda. Sok helyen az üzemekben szétzavarták a rendészeti osztályokat is, hogy a népvagy on őrzését lehetetlenné tegyék, utat nyissanak a szabad lopásnak.

A kormány első feladatának tartotta, hogy megsemmisítse az úgynevezett forradalmi bizottságokat, amelyeknek tagjai természetesen nem forradalmárok, hanem ellenforradalmárok voltak.

Ilyen volt a budapesti munkástanács is. Az említett ellen- forradalmi bizottságok megszüntetése után a kormány megerősítette az igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők jogait és felelősségét,

Intézkedéseket hoztunk, hogy a gazdasági vezető posztokra vissza kell állítani mindazokat a kommunistákat és nem kommunistákat, akik október 23-a előtt megállták a helyüket, s az ellenforradalom elleni harcban hűek maradtak a népi hatalomhoz.

Ez a legtöbb helyen megtörtént, de még mindig vannak olyan jelenségek is, hogy fehérre mossák az ellenforradalmárokat, hogy a vezetőik hamar elfelejtik a történteket.

A kormány nemrég határozatot hozott a személyzeti osztályok visszaállítására a közhivatalokban, üzemekben, minisztériumokban — kijavítva természetesen a személyzeti munka régi, bürokratikus hibáit

A pártnak és a kormánynak

az a véleménye, hogy ha valaha szükség volt arra, hogy tudjuk, milyen vezető posztokon kik és milyen emberek dolgoznak, akkor most, október után, nagyon nagy szükség van erre.

A személyzeti munkában a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a kisebb vagy nagyobb vezető posztokat betöltő személyeknél elsősorban azt nézzék: a javasolt személy az utóbbi tíz évben hogyan dolgozott, megbízható-e, hogy tudását, képességét a nép ügyének szolgálatára szentell-e, s a személyzeti osztályok ne a nagymamák családfájával törődjenek.

Ezután az állami fegyelem és a közerkölcs meglazulásáról, a közvagyon herdálásának elszaporodásáról beszélt Hangsúlyozta: itt is, mint az ellen- forradalom elleni harc más területein, kemény kézzel rendet fogunk teremteni,

A népi vagyont azonban nemcsak a tolvajokkal, sik- kasztókkal szemben kell megvédenünk. Sokszor a felsőbb államigazgatási szervek rossz, hanyag munkájukkal szinte hivatalosan is megkárosítják az államot

Nemcsak az árt a népi hatalomnak, aki izgat, agitál a

munkás-paraszt hatalom, a szocializmus ellen, hanem az

is, aki ilyen szűkös gazdasági viszonyok között nem tartja be a törvényeket, nem hajtja végre a kormány utasításait.

Ma sem a kormány, sem az országgyűlés számára nem ál. rendelkezésre olyan ellenőrző szerv, amely folyamatosan ellenőrizné az országgyűlés törvényeinek, a kormány rendeletéinek végrehajtását, időben felhívná a figyelmet a pazarlásra, a fegyelmezetlenségre. Ml annakidején létrehoztuk az állami ellenőrzés minisztériumát. Ez a minisztérium — bár sokrétű ellenőrzést végzett — több tekintetben nem tudta teljesíteni feladatát. A kormány fontos kötelessége most, hogy az állami, gazdasági szervek működésének ellenőrzését jobban figyelje, mint az elmúlt hónapokban, mert az ellenforradalom leverése után egész társadalmi életünkben jelentősen előtérbe kerül a gazdálkodás, az építő munka.

Meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy a kormány rendelkezésére álljon olyan kislétszámú ellenőrzési apparátus, amely hatékonyan működik közre a hibák felderítésében és megelőzésében. De ez kevés. Néhány ember ezt a feladatot nem tudja ellátni.

Nekünk olyan ellenőrzési rendszert kell kiépítenünk, amelybe a munkások, a parasztok, az értelmiségiek ezreit tudjuk bevonni.

Ezért a kormány mellett létre akarunk hozni egy olyan széleskörű társadalmi jellegű ellenőrző szervezetet, amely az üzemek, a vállalatok, a gazdaságok működését nemcsak hivatalos állami úton, hanem társadalmi úton is ellenőrizze. Nekünk a fegyelem, a közerkölas, a népi vagyon védelmére olyan közhangulatot kell kialakítanunk az országban, amely elítéli a népi vagyon megkárosítóit, amely olyan tömegeket mozgat meg társadalmi úton az állami ellenőrzési tevékenységben, akik elől a kárt okozó nem tud elbújni, mert a népi hatalom ellenőrei, megbízottai ott vannak a helyszínen.

Tehát társadalmivá, demokratikussá kell tenni az ellenőrzést — hangoztatta Apró Antai. Fokozottabban kell a tömegek bevonásával ellenőriztetni a vezetőket és a vezető szervek gazdálkodását. Egy ilyen széles, demokratikus törvény megalkotására gondolunk, amikor fokozott harcot hirdetünk a gazdasági életünkben megmutatkozó visszaélésekkel, törvénytelenségekkel szemben^

Minden félreértés elkerülése végett vagy azok számára, akik nem akarták, vagy nem akarják megérteni a proletár- diktatúra szerepét, szeretném kijelenteni, hogy

ml a párt Központi Bizottsága és a kormány részéről a kommunisták feladatát, a párt ellenőrző tevékenységét nem szűkíteni akarjuk, hanem kJ akarjuk szélesíteni társadalmi életünk minden területére.

Ha kevesebben is vannak a kommunisták, állami, gazdasági életünk egyes területein irányító, vezető szerepüket el kell látmdok helyileg, mint ahogy ellátja a Központi Bizottság országosan.

Természetesen ez az ellenőrzés és irányítás nem durva beavatkozást, adminisztratív módszereket jelent, hanem pártszerű eszközökkel, a vezető és a vezető szervekben dolgozó kommunisták beszámoltatásával, a párt, a kormány határozatai végrehajtásának megszervezésével kell történmtej

Minden pártszervezetnek, minden kommunistának meg kell értenie, hogy a gazdasági kérdések ma egyben politikai kérdések Is és fordítva.

A tizenkét év története bebizonyította, hogy laz ország gazdasági problémáit csak a kommunisták áldozatkész mun kájával, kezdeményezésével, a pártonkívüli tömegek, szakemberek támogatásával lehet megoldani. Éppen ezért állami, gazdasági életünkben a vezető hatalmi posztokra a

(Folytatás a 3. oldalon.)

A Francia KP és az MSZMP

közös közleménye

(Folytatás az 1. oldalról.)

A háborús, reakciós erők kudarcot szenvedtek a világ békéje elleni kísérletekben. Ezt bizonyítja az Egyiptom elleni agresszió kudarca és a magyarországi ellenforradalom leverése, amely az imperializmus szakadatlan gyengülésére mutat.

A két küldöttség egyetért abban is, hogy rendkívüli éberségre van szükség a háború megakadályozására. Egy sor tény igazolja az imneria- ’ista államok agresszív törekvéseit. A NATO léte, egy széles provokációs, diverziós és kémkedési vállalkozás, rendszeres és kormányszervek általi megszervezése a szocialista tábor országai ellen.

A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége helyesli a Francia Kommunista Pártnak az algíri kérdés békés rendezésére irányuló politikáját, amely megfelel az algíri nép és Franciaország érdekeinek.

A két küldöttség úgy véli, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének politikája megfelel a békeszerető francia és magyar nép érdekeinek, megfelel az egész emberiség érdekeinek és teljes mértékben megvalósítható a jogok egyenlősége, a bcl- iigyek tiszteletben tartása a be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió a leszerelésre, az európai biztonsági egyezmény megkötésére, a nukleáris kísérletek és atomfegyverek betiltására vonatkozó javaslatai ebből a szempontból szilárd alapot nyújtanak a kérdések he’yes megoldására.

A békéért, a szabadságért és a társadalmi haladásért nemzetközi síkon folyó harcukban a Francia Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt azt hangsúlyozzák, hogy ehhez a munkásosztály akciécgysége, a szocialisták és kommunisták akcióegységére van szükség.

A két párt teljes tudatában van a kommunista világmozgalom egysége parancsoló szükségességének, annak az egységnek, amely a marxizmus— leninizmus elveihez való törhetetlen hűség alapján jön létre. Kijelentik, hogy a Szovjetunió volt és marad a nemzetközi kommunista mozgalom központja, az összes kommunisták és munkáspártok számára a közös tapasztalatok gazdag forrása, a nemzetközi munkásmozgalom és a világszocializmus döntő ereMegkezdődtek a kormányközi

Csütörtökön délben megkezdőditek a tárgyalások a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányküldöttséged között.

A bolgár kormányküldöttséget Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikád Bizottságának tagja vezeti. A delegáció tagjai: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Rajkó Damjanov, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a BKP Központi Bizottsága Politikád Bizottságának tagja, Karlo Lu- kanov külügyminiszter, a BKP Központi Bizottságának tagja, Sztoján Tomcsev, a bolgár föld művesszövetkezetek igazgató tanácsának titkára, a Hazafias Arevonal Nemzeti Ta« nácsának tagja, város- és községgazdálkodási miniszter és Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete;

A magyar konmányfcQMött- ség vezetője Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kommány eSnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke. A delegáció tagjai: dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnök- helyettese, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Kiss Károly, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Horváth Imre, külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságaié. Helyes a nemzeti sajátos« ságok. a gazdasági és politikai viszonyok, valamint az egyes országok munkásmozgalma saiáto*. hagyományainak figyelembevétele, azonban a Szovjetunió tapasztalatai alap* vetően érvényesek.

A dicsőséges október! szo- ela’lsta forradalom 40 évfordulójának mé’tó megünn-^é* se novemberben annak - *ör- hetct'cn szolidaritásnak lesz bizonyítéka, amely a munkásosztályt és a vi1 á ■> öss'cs dolgozóit a Szovjet Szoc’n’is- ta Köztársaságok Szövetségér hez fűzi.

A két párt képviselői uv»g- állapodtaic abban, hogv -*«k- séges a köztük fenná'V •»—”‘t működés szorosabbá tét»’e. Ezért feltétlenül bIzto*Pini kell, hogy Franclaor*zá"*'in Ismertessék a magyar testvérpárt értékelését az okt*b—— novemberi események kü’ön* böző vonatkozásairól, va’a- mlnt tevékenységét, eredmé’ nyelt.

A Francia Kommunista Párt küldöttséget Indít ez év őszén Magyarországra, hogy tanulmányozza a Magyar Nénköz- társasá-nak az élet kü’ö*'v>ö- ző területein elért eredményeit.

A magyar népi demokrácia ellenségeinek a ..nyugat) na- radicsomról“ szóló hadjáratával szemben szükséges Magyarországon Ismertetni a *ő- kés rendszer dolgozóinak életét és nagyfokú ktzsákmánvn- lását, valamint a Francia Kommunista Párt következetes harcát az általános elnvo- morodás ellen, a francia dolgozók életkörülményeinek megjavításáért.

A két küldöttség egyetért abban, hogy megfelelő lépéseket kell tenni Magyarország és Franciaország kapcsolatainak fejlesztése érdekében politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális téren is. Egyetért végül abban, hogy erősíteni kell a két nép közötti barátság szálait a béke és a szocializmus ügye érdekében.

A közös nyilatkozatot * Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének megbízásából:

MAROSAN GYÖRGY a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja,

a Francia Kommunista Párt küldöttségének megbízásából: RAYMOND GUYOT a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, írta alá.

bolgár—magyar tárgyalások

nak tagja, Antos István pénzügyminiszter és Némethi Béla, a Magyar Népköztársaság bulgáriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A tárgyalások megkezdése előtt a magyar és a bolgár sajté, a rádió és filmhíradó munkatársainak lehetővé tették, hogy megismerkedjenek a tanácskozások színhelyével. A Minisztertanácsnak az Országház dunapartd szárnyán fekvő tanácstermében, a tárgyalóasztal két oldalán helyezkedett el a bolgár és a magyar küldöttség, illetve a delegációk szakértői és tanácsadói. Az asztalt a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival díszítették. A delegátusok a fotóriporterek és a filmesek „pergőtüzében" beszélgettek néhány percig, majd megkezdődtek a tárgyalások*

Megváltozik a lottó sorsolás időpontja

A 15-dk fogadási héttől megváltozik a lottósorsolás Időpontja. A sorsolás új Időpontja ezután csütörtök este helyett péntek délelőtt 10 óra lesz. A szelvények beküldési határideje továbbra is csütörtök déli 12 óra«