Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! t DÜNANUJI! NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957 JŰNIUS 7 A bolgár kormány- és párt­küldöttség as orssággyűlésen Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Czottner Sándor, Csergő János, ár. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Fe­renc, Révész Géza, Tausz Já­nos, Troutman Rezső ® kor­mány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke^ Jelen volt az ülésen a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja; A csütörtöki ülésen részt vett a Bolgár Népköztársaság kor­mány- és pártküldöttsége. Az Országház épületébe érkező'de- legációt a kupolacsarnokban Kádár János, a kormány elnö­ke, az MSZMP Központi Bi­zottságának elnöke, dr. Mün­nich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Intéző Bi­zottságának tagja, Kiss Károly, az MSZMP Intéző Bizottságá­nak tagja, Horváth Imre kül­ügyminiszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, An­tos István pénzügyminiszter, Némethi Béla, a Magyar Nép- köztársaság bulgáriai nagykö­vete és Kádas István, az or­szággyűlés jegyzője fogadta. Az ülésterembe érkező bolgár vendégeket a képviselők me­leg tapssal üdvözölték, majd Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Az országgyűlés és a magyar dolgozó nép nevében köszöntötte a megjelent bolgár kormány- és pártküldöttséget, a baráti bolgár nép képvise­lőig Anton Jngov elvtársnak, a bolgár Minisztertanács elnökének üdvözlő beszéde Ezután Anton Jugov elvtárs, a bolgár Minisztertanács elnö­ke üdvözölte az országgyűlést — Ma a bolgár és a magyar nép szabad. Marxista—leninista pártjaik vezetése alatt, ideigle­nes nehézségeik ellenére ma­gabiztosan haladnak előre a szocializmus és a szocialista tá­bor országaival való barátság útján, élükön a mi közös, hű barátunkkal és szövetségesünk­kel, a nagy Szovjetunióval. Átalakítják országaikat, együtt építik a boldog, szocialista je­lent és jövőt. Adva vannak mindazoik a feltételek, amelyek a bolgár—magyar barátság to­vábbi virágzásához, az orszá­gaink közti, a bolgár és a ma­gyar nép érdekét és boldogsá­gát szolgáló minden irányú együttműködéshez szükségesek — mondotta többek között A bolgár kormány- és párt­küldöttség nagy örömmel fo­gadta a meghívást az ország- gyűlés jelen ülésszakára, amely azután ült össze, hogy a ma­gyar nép a Szovjetunió segít­ségével megsemmisítette az el­lenforradalmat és megőrizte szocialista vívmányait, meg­mentette a Magyar Népköztár­saságot. őszintén örülünk an­nak, hogy az állami és pártve­zetés helyes és ,következetes politikája következtében, az el­lenforradalom elleni határozott fellépés eredményeként gyor­san szertefoszlott az a nagy zavar, amit az ellenség oly ügyesen ültetett el a dolgozók egyes köreiben, hogy a munká­sok és a dolgozó parasztok5, egyre szorosabban tömörülnek , a Magyar Szocialista Munkás- , párt és vezetősége körül, gyor- ( san áthidalják az ellenforrada- ( lom által okozott nehézségeket, i biztosítják szocialista orszá- $ gukban az új gazdasági és kul- \ turális felemelkedést és fejlő-' dést. Mi, bolgárok, már az ellen­forradalmi lázadás első napján világosan meghatároztuk ál­láspontunkat, s határozottan és fenntartás nélkül a magyar i> nép egészséges, hazafias erői­nek oldalára, a Kádár János elvtárs által vezetett forradal­mi munkás-paraszt kormány oldalára álltunk. A Szovjet­unió által nyújtott testvéri se­gítséget mi, a magyar nép irán­ti internacionalista kötelesség méltó teljesítéseként értékel- 1 tűk, amikor a szocialista Ma­gyarország léte forgott halálos veszedelemben. Az októberi események nem­csak az önök számára jelen­tettek tanulságot, hanem vala­mennyiünk számára. Férhet-e kétség ahhoz — mondotta a továbbiakban —, (( hogy népeink legnagyobb vív- * mánva. amit marxista—leni- \ demokratikus rendszer; a szo­cializmus útján elért hatalmas sikerek. Kétségtelen, hogy né­peink számára nincs drágább ezeknél a vívmányoknál, s e népi vívmányok elleni merény­gár testvérednek személyében mindenkor hű barátokkal és szövetségesekkel bir. Nincs olyan erő, amely szétválaszt­hat, amely elszakíthat minket őszinte barátunktól és szövet­(Folytatás a 2. oldalon.) letekkel minden erővel és esz- ségesünktől, a nagy Szovjet­közzel szembe fognak szállni a uniótól és a szocializmus hatal- dolgozók, más táborától. Mi nem egyszer aláhúztuk és ismételten hangosan ki akar­juk jelenteni az Önök ország- gyűlésének szószékéről is, hogy f a mi országaink békeszerető f országok, hogy népeink drága kívánsága, hogy békében ' élje­nek minden közeli és távoli országgal. Országaink senkit sem fenyegettek és senkit sem fenyegetnek. Jelenlegi találko­zóinkon és megbeszéléseinken is az első helyen szerepelnek a két ország közötti barátság és együttműködés kérdései ar­ról, hogyan járulhatunk hozzá minden békeszerető ország és ember erőfeszítéséhez a nem­zetközi helyzet felélénkülé­séért, a teljes vagy részleges lefegyverzésért, a nukleáris fegyverek betiltásáért és a vi­lágbéke megerősítéséért, A Magyar Népköztársaság­gal mi, bolgárok, életre-halálra össze vagyunk kötve. Orszá­gaink, a bolgár és a magyar nép sorsa, két szocialista or­szág, két szocialista nemzet sorsa — egy sors. Szilárdan el­A Francia Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt közös nyilatkozata 1957. május 31. 'és június 4. között tárgyalások folytak a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi- zottságának küldöttsége kö­zött. A tárgyalásokon francia részről Raymond Guyot és Gustave Ansart, a Politikai Bizottság tagjai, Juliette Du­bois, Fernand Grenier, Lu- cien Lantcmier és Georges Marchais, a Központi Bizott­ság tagjai; magyar részről: Marosán György, dr. Münnich Ferenc és Apró Antal, az In­téző Bizottság tagjai. Fock Jenő a Központi Bizottsd- titkára. Tömpe István és Aczcl György, a Központi Bi­zottság tagjai vettek részt, A Francia Kommun ir- la Párt Központi Bizottsága kül­döttségének tagjai magyaror­szági tartózkodásuk alatt Budapesten és vidéken több nagyüzemet látogattak meg. E látogatások alkalmából ba­ráti beszélgetéseket folytattak a dolgozókkal cs a helyi párt­munkásokkal. Ugyancsak ba­rátságos beszélgetésre került sor írók, művészek és t”»ó- sok részvételével. A delegá­ció tagjai a fővárosban és vi­déken rendezett nagygyűlése­ken is részt vettek. A két küldöttség a barát­ság és a testvéri szolidaritás szellemében megtárgyalta a két pártot érdeklő valamennyi lényeges kérdést. A tanácsko­zásokon teljes nézetazonosság jött létre az 1956. október- novemberi események, a nem­zetközi helyzet, népeinknek a béke megőrzéséért folytatott harca, a nemzetközi munkás- mozgalom, a Francia Kommu­nista Párt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt közötti kapcsolatok fejlődése értéke­lésében. Munkában a vasbetonszerelő brigád A két küldöttség hangsú­lyozta a magyarországi ellen- forradalom leverésének nem­zetközi jelentőségét. Kádár János elvtárs vezet­te forradalmi munkás-paraszt kormány mcgalaku'ása. hatá­rozott fellépése és a Szovjet­unió fegyveres segítségének kérése megmentette Magyar- ország nemzeti függetlenségét és felbecsülhetet'en szolgála­tot tett a szocia’ izmus és a világbéke ügyének. A szovjet hadsereg felvette a harcot- a dühödt támadást indító, a magyar nép legjobb fiait állati módon gyilkoló fa­sisztákkal, megmentette a szo­cialista forradalom vívmá­nyait és a békét. A két küldöttség úgy véli — hangzik a közös nyilatko­zatban —, hogy a Francia Kommunista Párt határozott és helyes állásfoglalása elő­segítette a magyar népnek a szocializmus megőrzéséért és a Magyar Szocialista Mun­káspárt megerősítéséért foly­tatott harcát; ugyanakkor a francia dolgozók felvilágosítá­sával hozzájárult a Francia Kommunista Párt tekintélyé­nek növeléséhez. A Francia Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt meghajtja a kö­zös harc vörös zászlóit azon elvtársak sírja előtt, akik a fasiszta kísérlet elleni harc­ban életüket vesztették. Meg­hajtjuk zászlónkat a szovjet harcosok és tisztek sírja előtt, akik a magyar nép segítségére sietve, a népek szabadságáért, a béke és szocializmus ügyéért folyó harcban estek el. A Francia Kommunista Párt nagyra értékeli azokat a je­lentős sikereket, amelyeket a magyar dolgozók értek el az ellenforradalom leverése óta. Hangsúlyozza, hogy az ellen- forradalmi erők elleni szaka­datlan harcával, a Magyar ^Dolgozók Pártja régi vezetése , által elkövetett súlyos hibák ( folyamatos kijavításával, a \ több mint háromszázezer ta­got számláló Magyar Szocia* lista Munkáspárt kiérdemli a magyar nép, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom megbecsülését. Ezután az ideológiai harc, amelyet a revizionista, anti- marxista. szovjetellenes né­zetek — mint például a „nem­zeti kommunizmus“, a „ma­gyar sem’egcsség", stb... — különböző ihegnyilvánulásal ellen, valamint a dogmatiz- mus ellen folytat és az októ­ber—novemberi események he­lyes értékelése megerősíti a párt ideológiai cs politikai egységét. E pártegység nélkül lehetetlen megvalósítani azo­kat a nagy feladatokat, ame­lyek a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség előtt állanak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt harcol mind a prole­tárdiktatúra következetes gya­korlásáért. mind a demokrá­ciának a népi tömegek rész­vételével történő kiszélesíté­séért. Ezután az MSZMP vezetése alatt az elmúlt hat hónapban végzett sikeres munkát is­merteti a közös nyilatkozat. A Francia Kommunista Párt ezeket az örvendetes té­nyeket, amelyeket a francia sajtó és rádió elhallgat, a francia dolgozók tudomására hozza a köztük és magyar elvtársaik között fennálló szo­lidaritás további fejlesztése érdekében. A két küldöttség miután megvizsgálta a nemzetközi helyzetet, megállapítja, hogy az utóbbi hónapok eseményei igazolták a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusának helyes értékelését: Léteznek és fejlődnek olyan erők, amelyek képesek az agresszorokkal sikeresen szem beszállni; ilyen az egyre erő­södő szocialista világrendszer; ilyen a mind jobban szélese­dő nagy békeövezet és a béke hatalmas világmozgalma. (Folytatás a 2. oldalon.) 1A közös gazdálkodásért £------------------------ szaktanács fl .tszjjgk Mm ven >. iSáS2S»i Az újhegyi erőmű építésénél dolgozik Abel Imre tizen- héttagú vasbetonszerelő brigádja. Hét szakmunkásból és tíz határoztuk, hogy örökre együtt, segédmunkásból álló brigád h avonta átlagosan kéz a kézben haladunk mind < mázsa vasat szerel be. ök tizenheten végzik az öröm, mind a nehézségek f építkezés összes vasszerelési munkáit. Képünkön napjaiban. A magyar nép bol-f gyító födémének szerelése közben láthatók. fó'C’kC’S'C'fó O' íjfi'Obl' WOS'Ok’O’fo mánya, amit marxista—leni­nista pártjaik vezetésével, a Szovjetunió felbecsülhetetlen1 Amikor november végén barátommal végigjártam az Üllői utat, s láttam azi aknavágta sebeket a háztetőkön, a le­szakadt falakat, a klórral leöntött holt­testeket, a harckocsik maradványait, s láttam a bizalmatlanságot és félelmet áh emberek arcán, magam is azt mond­tam: Fél éven belül nem lesz iát rend. Barátom, kollégám az egyetemen rám­nézett akkor s valami számomra telje­sen érthetetlen tudással, hittel vála­szolt: •—< Nagyobb bajokat is átvészeltünk. Egy fél év sincs... Nem fejezte be a mondatot. Ez a mondat itt fejeződött be a napjainkban megnyílt ipari vásáron. Egy fél év és talpra állt az ipar. Egy fél év és újra van erőnk, sőt erkölcsi ala­punk is. Kiállni a nép és a nagyvilág elé a nemzet újjászületettségének és felerő­södésének bizonyítékával. Mert annak bizonyítéka ez a hatalmas reprezentatív kiállítás. Eljöttek ide a pécsi üzemek is. A Kossuth pavilon egy kis utcájának végében szerény tábla: Sopiana Gép­gyár, Pécs. S alatta a gyár két ismert, keresett gépe, a húsdaráló és pacaltisz­tító. Kicsit meghatódtam. Annakidején még én adtam először hírt gyártásuk . bevezetéséről. Elkerültem Pécsről s most testvéri és önzetlen segítségé- . itt a vásáron találkozom egy régi ri- wel valósítottak meg, a népi" portom, »hőseivel", Elbeszélgetünk a gyár kiküldöttével, Ambrusics János diszpécserrel. — Nagy az érdeklődés — már voltak itt jugoszlávok, s a szovjet küldöttség is kért prospektusokat, — S hazai részről? — A vágóhidak igazgatói nagy érdek­lődéssel nézegették konstrukcióinkat. Ért­hető is, hiszen a húsdaráló például órán­ként 6000 kilogramm tvús feldolgozá­sára képes, *-! Űj gépeket nem hoztak a vásárra? — Sajnos csak nagyon kicsi helyet kaptunk. Talán ez a kevés hely az oka, hogy a Pécsi Kesztyűgyáron kívül más bara­nyai üzemmel nem is találkoztam a ki­állításon. Pedig alaposan és többször is végigjártam. Hát a szigetvári cipők csak külföldre jók? A belföldi közönség nem láthatja őket? Vagy a Porcelán- gyár világkészítményei, edényei, eozin és porcelántárgyainak szégyenkeznie kellene? Nem hiszem. De mondom, a Kesztyűgyár eljött a kiállításra, s a pesti dlszműbőrgyárral közösen állított ki. Olyan zergebőrkesz- tyűket láttam, hogy a pénztárcám rög­tön viszkedni kezdett — Mennyibe kerül egy pár? s-s lépt tem oda. — Mi, kérem, nem árusítunk, ti Hogy-hogy? A palotafoozsoki gépállomá­son már eddig is sok hasz* nos talajvizsgálatot és talaj­térképet készítettek a kör­nyék termelőszövetkezetei szá­máras Nagy keretre kifeszítve tér­kép mutatja, hogy a tsz táb­lái milyen földeken vannak; Hol kell több műtrágyát és főleg milyen műtrágyát al­kalmazni, de azt is kimutat­ja a térkép, hogy milyen mennyiségben szórják el a ta­lajjavító sókat; Azonkívül hasznos tanácsokat olvashat­nak le a térképről a szövet­kezetek vezetői. Például meg- I * tudhatják, hogy melyik táb­lában milyen növényt érde­mes termelni, mert az na- *1 gyobb jövedelmet biztosít a s jött egy hosszú ma- (• közösnek; Sőt, azt is kimu- arrál, hogy a gyár csak é tátják a gépállomás láborá tó­Megyónkfoen már négy gép* állomáson — Szigetvárott, Bólyban, Mágocson és Palota- bozsokon — működik korsze­rűen felszerelt talajlaborató­rium. Az állam nagy összeget költött a laboratóriumok fel­szerelésére. Van itt korszerű, szovjet gyártmányú jégszek­rény és különféle talajmérő műszer, lombikok százai és--------— kémcsövek erdeje, ami csak 11 00—1200 ('szükséges ahhoz, hogy a ta- a hatalmas < laj minőségét pontosan és a a víziá- < gazdaságok számára haszon­énál megállapíthassák; «ä Hát, y. gyarázkodás kiállít, s ma már én vagyok az 1001-ik kérdező. — Pedig a kereskedelem nem látta volna kárát annak, ha párszáz darabot itt áruba lehetett volna bocsá­tani. A jó öreg bürokrácia lám itt is fel­ütötte a fejét. Nem baj, a külföldiek azért vásárol­hatnak. Persze a megfelelő exportmű útján. De az irániak egy kicsit drágál- ják az árát. Azt mondta az ügynökük, hogy Prágában olcsóbban vehet. — De biztos gyengébb a minősége is annak — nyugtatták meg a messziről jött üzletemberek. Szóval nem kell csodálkozni, ha ha­marosan Iránból is rendelés érkezik Pécsre. Aki szereti a szépet, az szíve­sen ad pár fillérrel többet azért, ami szebb. S a pécsi kesztyűgyáré pedig — mondhatjuk bizton — a legszebb, Ahogy megyek kifelé a kiállítási vá­rosból, a hangszóró a Honvágy dalt játssza. Azt hiszem a rádió közvetíti. És tőlünk száz meg ezer kilométerek­re sok-sok csüggedtfejű magyar hall­gatja. Akik nem hittek és elszöktek. Akik nem hittek és megtagadták a ha­zájukat. A kételkedőknek, a gúnyoro- saknak, a vádaskodóknak, nekik s min­denkinek felelet ez a vásár. O, GY, riumában, hogyan célszerű a nagyüzemi gazdálkodáshoz át­alakítaná a táblákat, hogy az egytípusú talajrészek egy táb­lában legyenek, Az öntözéses kertészet kia­lakítása, megtervezése is a gépállomási talajlaboratórium munkakörébe tartozik. Leg­utóbb a bári Uj Élet Terme­lőszövetkezet földjén létesítet­tek a palotabozsokiak 10 hol­don öntözéses kertészetet. Úgy megkedvelték a tsz-ta- gok, hogy most még 10 hol­don kívánnak kertészkedni. Hogyne kívánnának, mikor a gépállomási szakemberek úgy kitervelték a kertészet öntöző rendszerét, hogy az > öntöző­vízzel együtt jut a talajba a műtrágya ist S mindezt teljesen ingyen végzi a gépállomás talaj-labo- ratóriüma. Csak elgondolás és a tagság beleegyezése kell hozzá és máris két forint te­rem ott, jahol eddig csak egyet arattak; (Gáldonyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom