Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-06 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 JÚNIUS 6 luunHiiiMHiiiimiiHimiNiiiimnmiiiuiinHii Mai számunkban: Bolgár kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba A pécsi 6-os katonai lázadás Veszélyes rágalmazások Az országgyűlés szerdai ülése Ä« országgyűlés szerdai ülésén folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az idei népgazdasági terv együttes tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. HOSNYÄNSZKI JÁNOS? A gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva désnek a megnyugtató rendezése új szakaszt jelenthetne tsz- mozgalmunk életében és mielőbbi megszilárdulására vezetne. A mezőgazdasági bizottság nevében javaslom — mondotta —, hogy az országgyűlés hívja fel a Minisztertanács figyelmét a legkedvezőbb megoldás kidolgoztatására és végrehajtására. A földművelésügyi minisztérium ' 1957. évi költségvetését, minthogy mezőgazdaságunk fejlődését és népgazdaságunk megerősödését szolgálja, a mezőgazdasági állandó bizottság által javasolt módosításokkal elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom: A szerdai vitában először Hosnyátuszki János országgyűlési képviselő szólt a földművelési tárca költségvetéséhez. Bevezetőben a Tolna megyei dolgozó parasztság helytállásáról, a . megye mezőgazdaságának helyzetéről beszélt, javasolta, hogy a kormány ’ az adókedvezményen kívüli Ipari takarmányt is juttasson a borjúnevelőknek, ezenkívül szervezze újjá a tejfelvásárlást, mert jelenleg a parasztság nem kapja vissza a tejtermék utáni másodrendű tejet, amit vár és ami szükséges volna a borjúneveléshez is. Javasolta azt is, hogy a téli hónapokban a mező- gazdasági szakemberek, ag- ronómusok, valamint a pedagógusok legalább két-há- rom hónapot foglalkozzanak a parasztfiatalokkal. Az esti iskolákon különösen nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés fortélyainak megismertetésére. Javasolta, hogy az esti iskolákon a 15— 16 éves falusi fiatalok vegyenek részt, A termelőszövetkezetek helyzetéről szólva kifogásolta, hogy egy sor termelőszövetkezetben nincs könyvelés és a járási tanácsok nem hangsúlyozzak eléggé a termelőszövetkezetek előtt a könyvelési rendszer fontosságát. * A gépállomásoknak is jobban kell segíteniök a termelőszövetkezeteket. Mi szövetkezeti tagok — mondotta — úgy véljük, hogy a gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva. Ma a gépállomás elsősorban akkor dolgozik szívesen a szövetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin sokat lehet keresni; Befejezésül javasolta, hogy az állattenyésztés területén működő két felvásárló szervet helyezzék a földművelésügyi minisztérium irányítása alá, mert nem egészséges, ha e két szervet két minisztérium irányítja. A földművelésügyi tárca költségvetését a maga és a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadj mert ez minden évben jelentős exportot biztosít az országnak. Kaszaipovics András országgyűlési képviselő is a földművelési tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A növénytermesztés egyes kérdéseit taglalta. Helytelenitette, hogy a Magtermeltető Vállalat által termeltetett szerződéses magvakat a Terményforgalmi Vállalat veszi át. Szükségesnek tartja, hogy a földművelésügyi minisztérium rendet teremtsen a vetőmagtermelés körül és véleménye szerint a magterme- lés minden fázisát — szerződés, begyűjtés, .tisztítás, stb. — egy vállalatinak kell irányítani. A korai zöldségtermesztést fejlesztenünk kell, Ezután számos Baranya megyei problémát sorolt fel, amelyek megoldása előbbre- vlheti mind a zöldség-, mind a gyümölcstermesztést. A mezőgazdaság 1957. • évi költségvetése — mondotta végül — a párt- és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtását általában biztosítja- és megadja a mezőgazdasági belterjes irányú fejlesztésének, a termésátlagok növelésének, a termelékenység fokozásának lehetőségeit. Az 1957. évi költségvetést elfogadom. lésével jobban kivennénk részünket a nemzetközi hajózási szállításiból. Beszéde további részében arra figyelmeztet, hogy a következő években nagyobb gondot kell fordítani úthálózatunk karbantartására és tökéletesítésére. A közlekedési tárca költség- vetésével kapcsolatban szeretnék még egy kényes kérdést felvetíti — folytatta felszólalását. — Ez pedig a földalatti vasút dolga. Ahogy én tudom, a földalatti vasúiban csaknem egy milliár- dunk fekszik. Az az előirányzat, amely elsősorban az állagmegóvást szolgálja, annak csak több-kevesebb tényleges megóvására elegendő. A földalattit tehát évről-évre óvjuk, építését nem folytatjuk, pedig nyolcvan millió forint értékű tübbdng-anyag is rendelkezésünkre áll. Miután az állagmegóvás időről-időre vissza, térő feladat és kiadós, anélkül, hogy hasznot hozna, úgy gondolom, itt volna az ideje annak, hogy kormányunk állást foglaljon a tekintetben, mi történjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha annak építését anyagierőnkhöz mért ütemben folytatnánk, még mindig jobban járnánk, mivel a mér beépített milliárdos beruházás lassankint értékét veszti, semmivé válik. Látjuk azt is, hogy a felszíni közlekedés túlzsúfoltságát csak alig-alig tudjuk enyhíteni. Mindennek figyelembevételével tehát bármilyen kényes is. a földalatti vasút kérdése, előíbb vagy utóbb, foglalkozni kell vele, meg kell találnunk a helyes megoldást, amely nemcsak a közvéleményünket nyugtatná meg, de az amúgyis nehézkes közlekedésünk megjavítását szolgálná. Mindent összegezve és ismerve tényleges gazdasági helyzetünket, a magam részéről a költségvetést elfogadom, Trautman Rezső építésügyi miniszter felszólalása BOROS GERGELY MÉSZÖLY GYULA*. A földművelési költségvetés néhány fontos kérdése Mészöly' Gyula, országgyű- Végezetül termelőszövetke- lési képviselő az országgyűlés zeteink hitel-visszafizetésének mezőgazdasági állandó bizott- ügyéről beszélt. Ennek a kórságának megbízásából szolt földművelési költségvetés né-; hány fontosabb kérdéséhez; Az 1957. évre előirányzott ü népgazdasági beruházások ösz-i» szege az ellenforradalmi cse-# Két autóbusz lelemények, illetve az okozott |> ============ károk miatt lényegesen ke ve-11 .sebb, mint az elmúlt évben, i1 Ezért természetesen a . mező- # gazdaság részesedése is keve- # sebb — mondotta. — A me-# zőgaadasági bizottságnak ala-r pos mérlegelés után az a vé-l| leménye, hogy ez az összeg a# mezőgazdasági1 termelés volu-f ménéhez, illetve a közel négy-# ven zúzalékos nemzeti jövea közlekedés- és postaügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá A két törvénytervezetben lefektetett célok elérése nagy feladatot ró az építésügyi minisztérium, az építőipar és az építőamyagipar minden dolgozójára is. Az építőipar alapvető feladata —*• többi -népgazdasági ágazat építési igényeinek kielégítése, így feladatkörét és nagyságrendjét lényegében a többi szakágazat tervszerű fejlesztésének irányvonala határozza meg. A jövő terveit reális haRészletesen Joglalkozbtt "a vasút feladataival. Beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és megállapította, hogy az autóbuszállomány nem tart lébést a megnövekedett igényekkel. Hiányok vannak a vidéki városok taxiközlekedésénél is. Tökéletesítenünk kell a gépkocsi javítq.' üzemek munkáját iS. A magyar hajózásról szólva elmondotta: helyes volna, ha hajóparkunk megfelelő nővey^fairufLekif zqijiittej naqqiikej'il dein- t biztosító termelési Produkt mhoz mérve kevés. A áruházáéi keret bizonyos mériikű emelését az évek óta elhanyagolt belvízkárok elleni véd kezes, valamint export- leh tőségeink kibővítésének kö sége is indokolják. Ezért ki em az országgyűlést, hogy a mezőgazdasági bizottság ja-. Y slatát fogadja el, vagyis aj : ezőgazdasági beruházások J . )57. évi részletezését 8,6 százalék helyett körül- \ belül tíz százalékban hagyja# jóvá, \ — mondotta, majd részlete-# sen indokolta a javaslatot, á A beruházások koncentráld- (i sára — folytatta — a jövőbeni» nagyobb gondot kell fordítani.^ A hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfontosabb és a leggazdaságosabban kihasználható területekre kell irányítani. Ezután a gyümölcs- és sző- lótermesztés speciális gépesítésének fontosságát hangsúlyozta, majd az értékesítés jó megszervezésére hívta fel a 'figyelmet. Foglalkozott a belvizek ren- lezésének kérdésével is. A munkálatokhoz szükséges összeget a kővetkező # évekre elö kell Irányozni, # hogy a belvizek okozta ter- # méskiesést elkerülhessük, ' hozta a Pjatnyickij ...........— Együttes tagjait városunkba. A Nádor Szállóban a párt és tömegszervezetek képviselői üdvözölték a kedves vendégeket. Az üdvözlő szavakra P. M. Kazmin elvtárs, az együttes művészeti vezetője, az OSZFSZK népművésze válaszolt. _ N agy örömmel jöttünk városukba, melyről már korábban sokat hallétünk. Az út Krim és Ukrajna legszebb vidékeire emlékeztetett bennünket. Nagyon szeretnénk ha most ének és tánc- számaink utat találnának az önök szivéhez. Ez erősíti barátságunkat. Megérkezésük után felkerestük P. M. Kazmin elvtársat, aki baráti beszélgetésen válaszolt kérdéseinkre. _ Együttesünket 1911-ben alapította Pj atnyickij, aki a zene nagy barátja volt. Különös előszeretettel gyűjtötte a népi előadóművészek dalait és táncait. Nagy gondot fordított arra, hogy minden dalt és táncot úgy örökítsen meg, ahogyan azt a falvakban énekelik és táncolják. Ehhez a munkájúihoz a falvakban keresett előadóművészeket, táncosokat és népi énekeseket. — Pjatnyickij áldozatos munkája új volt a cári Oroszországban és ezért már akkor felhívta magára a figyelmet. Sajnos azonban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig nem kapott segítséget az akkori vezetőktől. Mindent saját erejéből kellett létrehoznia. Az Októberi Forradalom után azonban megváltozott az együttes helyzete is. 1918 szeptemberében maga Lenin is meghallgatta a Pjatnyickij együttest és másnap magához kérette a népi zene nagy barátját. Vlagyimir Ujics közölte vele, hogy folytassa a megkezdett munkát. Ehhez a népi hatalom minden támogatást megad. — Az együttesnek ma 120 tagja van. pedig valamikor 18—20 előadóművész tolmácsolta a népi hagyományokból gyűjtött műsort. Magyarországi vendég- szereplésünkre 85 művész jött el. — Milyen élményeket szerzett Magyarországon? — Nem elsőizben járunk szép hazájukban. 1950-ben már vendégszerepeltünk itt. Akkor azonban csak vonaton kerestük fel a vidéki városokat és legtöbbször éjszaka utaztunk. Így nem tudtunk megismerkedni a vidék szépségeivel. Most azonban autóbuszt bocsátottak a rendelkezésünkre és így gazdagabb élményekkel térhetünk majd haza. Ellátogatunk olyan városokba is, ahol annakidején nem szerepeltünk. Így Pécsre, Egerbe és a Balaton melletti városokba szándékozunk ellátogatni. A fogadtatásról csak annyit, hogy mindenütt nagy szeretettel várnáik és érezzük a magyar nép szeretőiét. — Milyen művészeti tapasztalatokkal térnek haza? — Igen kedveljük és érdeklődünk a magyar népi zene és tánc iránt. Ezért Debrecenben részt vettünk a Népi Együttes főpróbáján, ahol táncosaink megismerkedtek a magyar művészek munkájával és művészetével. A Nemzeti Múzeumban dokumentum filmeket néztünk meg, ahol különösen a népi táncokat mutatták be számunkra. Különösen tetszett a Magyar Lakodalmas _című tánckép. Megismerkedtünk két tapasztalt előadóművésszel is. Műsorunk is azt bizonyítja, hogy figyelmünk középponttárok között keH kialakítani, el kell kerülni a gyakori változtatásokat és azt, hogy az építési feladatokat a megépítés évében határozzék meg. Egyes kisebb építőipari fel” adatok ellátáséiba műszaki fel- kéltségének arányában továbbra k be kell vonnunk a kisipari. Ügyelnünk keH azonban arra, nehogy emiatt kivitelező nélkül maradjon az egyre nagyob arányokban jelentkező magánépítési igény. Ezen kívül közszállftási szabályzatot kell alkotnunk, amely intézkedik arról, hogy a kisiparosok állanti feladattal történő megbízását versenytárgyaláshoz kössék. Bejelentette a miniszter, hogy egyes építkezéseken — egyelőre csak kísérletképpen — már idén rátérünk az úgynevezett rögzítettáras szerződéskötésekre. jában áll a magyar népi művészet. Hat magyar számot adunk élő. Ebből két kórus-szám, négy művet pedig két szólistánk tolmácsol. — Valamit a művészegyüttes terveiről is szeretnénk hallani? — Ha visszautazunk hazánkba, részt- veszünk az Orosz Irodalmi és Művészeti Dekádon. Majd a Világifjúsági Találkozóra készülünk, ahol a külföldi vendégek szórakoztatásáról gondoskodunk. Azután Csehszlovákiába utazunk vendégszereplésre. Novemberben és decemberben pedig az össz-szövetségi Színházi és Zenei Fesztiválon lépünk fel. Programunk gazdag, és a műsort igyekszünk változatossá, kellemessé tenni. Zsúfolásig telt a szabadtéri színpad s ez bizonyította, hogy érdeklődéssel jött el Pécs város müvészetkedvelő közönsége megtekinteni az együttes műsorát. Az együttes híréhez métió rátermettségről és művészi tudásról adott bizonyságot. A gazdag műsor a lírikus daloktól a humoros énekszámokig és nagyszerű táncokig az orosz népi ének- és tánckultúra legszebb gyöngyszemeiből adott olyan ízelítőt, amely szinte felejthetetlen élménye marad annak aki a műsort megnézte. A sikert bizonyítja, hogy csaknem minden számukat meg kellett ismételni. Daloltak a szovjet ifjúság 1 ( Ennek az a lényege, hogy a életéről. Dallal mondották el, hogy a kivitelező az építkezés befeje- szép hazában akár merre járnak, ott- gzésekor csak a költségvetésben hont, zöld mezőt találnak és a fiatalság megállapított végösszeget kap- előtt minden út nyitva áll. Dalukon ér- ' t hatja meg Ez a megoldás ződött, hogy a dal őszinte, hiteles, igaz. ( nemcsak arra ösztönzi majd a Minden ének- és zeneszámukat átszőtte kivitelezőt, hogy ne lépje túl a nép igazi hangja, a nép művészete s V az engedélyezett költségvetési kicsendült a nép humora, bánata, örö- (összeget, hanem arra is. hogy me. A táncegyüttes műsorából a lendií- ', terven felüli megtakarítást érlet, az erő áradt és olyan fergeteges né- jen el, annak minden elonyé- pi táncot roptak, hogy szűnni nem aka- vei együtt. ró tapsra verődtek össze a tenyerek. A , ... , , , . tapsvihar akkor érte él a tetőpontját, i , továbbiakban a lakasepn- amikor magyar szöveggel magyar (^ezes ■ problémaival foglalko- népdalokat énekeltek. Szinte minden /jOtU számuk káprázatos szépségű volt. A Annak ehernere — mondot- gyönyörű hímzésű népi öltözetek gaz- ta —, hogy a kormány az el- dag pompáját mutatták be s ezek a , j múlt években és az idén is, színpompás ruhák méltó keretbe foglal- (i nagy erőfeszítéseket tett a látók produkcióikat. Melyik számuk tét- i kásépítés ütemének fokozásá- szett a legjobban? Nehéz erre válaszol- i rí, ni, mert mindegyik kiváló volt a maga i . . nemében. Az ,,Északi kendőtánc“ csodá- , a lakásépítés nem tart !e- latos szépségű élőadása, a koreográfia P®^ a szükséglettel. finomsága, egyik ámulatból a másikba | \ meglévő lakások állapota az ejtette a közönséget. Az ötletes, színek- ^ i elmúlt négy óv alatt különöse« és térformákban változatos tánc a (isen az októberi ellenforradal- népf művészet egyszerűségében is meg- események következtében, kapó gyönyörködtető és teremtő erejet i t0vább romlott. Elsőrendű népmu atta meg. , . „ gazdasági érdek a mielőbbi jaA közönség kirobbanó tapssal juta-.- vítás ^ tatarozás mert e2ek. mazta nerácsak a táncosok^ zenesze- nek a muTlkáknak az elhúzó_ két, énekkart, hanem a különböző hang- (> d- t0vább fokozza a lakásmtÍölMZketkJ^ámZ 5 Poémát és mtoél később ke- osszevahogatott szólóénekesek számait ( rÁ a ^ arM1ál többe k<3_- .< • rül majd. Mind a tatarozás! A Pfafnyickii együttes fele j the- 1 feladatok, mind a lakáshiány. —tetten estét szer- < szükségessé teszi, hogy mielőbb zett, igazi, művészi élményt nyújtott, új felmérjük az ország teljes lasztiméi gazdagította a város kulturális J káshelyzetét; Ezzel párhuzamétól, a pécsi ünnepi heteket. Az est J mosan behatóan meg kell nagymértékben hozzájárult a népeink vizsgálná, hogy milyen lehe- közötti barátság elmélyítéséhez. (CARAY—rGALDONYfj (Folytatás s 3| oldalon) . , KASZAPOVICS ANDRAS a növénytermesztés egyes kérdéseit taglalta
