Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-04 / 129. szám
NAPLÓ 1957 JCNIÜS 4 Megkezdődött az országgyűlés új időszaka (Folytatás az 1. oldalról) tógazdasági termelés, de az egész népgazdaság szempontjából is, bár az 1957—58-as gazdasági évre jelentős problémát okoz, mert — ha csak egészen kiváló termeléseredmények nem lesznek — jelentős kenyérgabona importra lesz szükség. Rámutatott az előadó a kialakult vetésszerkezet negatív vonására: A tipikusan intenzív gazdálkodást jelentő cukorrépa termesztésünk 1957-ben jelentősen, mintegy 55 000 holddal csökkent a tavalyihoz képest. Ezen változtatni kell. A szőlő- és gyümölcstermesztésben joggal várhatunk kedvező eredményeket. Fejlődés tapasztalható a gyümölcs- és szőlőtelepítéseknél is. Növénytermesztési terveink megvalósítását segíti a mezőgazdaság javuló műtrágya ellátása. Az állatállomány összetétele és nagysága 1957-ben előreláthatóan nem változik lényegesen. Kisebb fejlődéssel számolhatunk a szarvasmarha, ezen belül a tehén és a juhállománynál. Az idei sertés vágóállat termelés viszont elég jelentősen, mintegy 14 százalékkal csökken. A mezőgazdaság ez évi feladatát ismertetve, beszélt az előadó termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítésének fontosságáról és a beruházások kérdéséről. A beruházási és költségvetési keretek elosztásánál a szűk lehetőségek ellenére jelentős összeget, mintegy 260 millió forintot fordítunk vízügyi beruházásokra. Ezekből a beruházásokból mintegy 206 milliót az árvíz, illetve a belvíz-veszély elhárítására és vízrendezésre fordíthatunk, ami nagyrészben ugyancsak mezőgazdasági célokat szolgál. Ezután Kiss Árpád arról beszélt, hogy a kormány által elhatározott bérügyi intézkedések, amelyeknek összege meghaladja az ötmilliárd forintot, valamint a kötelező beadás rendszerének megszüntetése igen jelentősen — közel 14 százalékkal emeli a lakosság vásárlóerejét. A terv biztosítja a megnövekedett vásárlóerő lekötéséhez szükséges árualapokat, s ezen kívül mintegy négymilliárd forint összegben előirányozza a kereskedelmi készletek feltöltését is. Az életszínvonal előirányzott emelkedése következtében az iparcikk-kereslet nagyobb mértékben nő, mint az élelmiszereké. A kiskereskedelmi élelmiszerforgalom kismérvű növekedése mellett is biztosított a lakosság jó élelmiszerellátása. A tervek szerint javulás várható a lakosság gyarmatáru ellátásában is. Az iparcikk-csoporton belül a ruházati kiskereskedelmi áruforgalom 1955. évhez képest a tervek szerint 23,5 százalékkal, a múlt évi szokatlanul magas forgalomhoz viszonyítva körülbelül két százalékkal emelkedik. Vas- és műszaki cikkekből a belkereskedelem beszerzése a terv szerint a múlt évhez képest mintegy 38 százalékkal, 1955-höz képest pedig 57 százalékkal emelkedik részben a baráti államokból való behozatal segítségévek A terv szerint a kereskedelem 35 százalékkal több építőanyagot hoz forgalomba, mint 1956-ban A megnövekedett életszínvonal anyagi megalapozása — azzal a követelménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát veszi igénybe, ezért felhalmozásra csak igen kis összegek jutnak. Az elmúlt évek átlagánál mintegy 30 százalékkal alacsonyabb felhalmozása alapból beruházási célokra a terv kereken 8,2 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az összegből mintegy 3300 millió forintot, negyven százalékot tesz ki a lakás, kommunális, szociális és kulturális beruházás. Állami eszközökből a terv szerint 21100 lakást kell 1957-ben átadni, többet, mint 1953-ban és 1954-ben együttvéve. Ezenkívül mintegy húszezer lakás felépítésé hez az állam hosszúlejáratú kölcsönt és építőanyagellátást biztosít. A lakásépítések maéas elő-' irányzata sokat vesz el az amúgyis alacsony beruházási összegből. így mindössze 4880 millió forint jut az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem fejlesztésére. Ebből 3200 millió forintot az ipar és mintegy 1700 millió forintot a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereákedelem számára irányoztunk elő. Minthogy beruházási lehetőségeink igen korlátozottak és mivel állóeszközeink eléggé leromlottak, a felújítások, a meglévő állóeszközök pótlása, a korszerűsítés fokozott biztosítása érdekében az 1957. évi terv a 8,2 milliárd forint összegű beruházáson felül 4,6 milliárd forintot szán felújításokra. A fogyasztási alap magas aránya miatt csak lényegesen alacsonyabbra Irányozhattuk elő a könnyűipari és a mezőgazdasági exportot, mint az elmúlt években. ~ Ugyanakkor az ipar működtetéséhez szükséges anyagimport színvonalát fenn kellett tartani, sőt jelentősen emelni kellett a mezőgazda- sági és a fogyasztási cikkek behozatalát is. Az 1957. évi külkereskedelmi tervről szólva meg kell még mondani, hogy az előző évekhez képest bizonyos pozitív vonást is tartalmaz. A csökkentett kiviteli előirányzatoknál már arra is törekedhettünk, hogy a népgazdaság számára előnyösebb áruszerkezetet alakítsunk ki, a forgalomból kizárjuk a kevéssé gazdaságos cikkeket, ezáltal kevesebb anyagi ráfordítással valósítsuk meg feladatainkat. A külkereskedelmi áruforgalom eddigi tényszámai azt mutatják, hogy/ a kiviteli előirányzatokat túl lehet teljesíteni. Ezek az 1957. évi terv előirányzatai és problémái. Az 1957. évi terv csak reálisan megvalósítható célokat tűz' ki, számol a népgazdaság valóságos lehetőségeivel és kedvező körülmények között lehetővé teszi a túlteljesítést is. Az ipari termelés előirányzatának alapja a feltétlenül biztosítható energia- és nyersanyagforrás, Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a mezőgazdaság a tervet túlteljesíti, Az 1957-ben kialakult élet- színvonal stabilizálása nehéz feladatok elé állít bennünket a következő években. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy nem rendezkedhetünk be tartósan a baráti országok anyagi támogatására, hanem mindent el kell követnünk, hogy mielőbb saját lábunkra álljunk és ne kényszerüljünk további áruhitelek felvételére. Ez azt jelenti, hogy a következő években növekvő termelésünknek az ideinél nagyobb részét kell exportálni. Hároméves tervünk fő (feladata előreláthatóan az lesz, hogy a lehető leggyorsabb mértékben csökkentse a fizetési mérleg hiányait és növelje a népgazdaság további fejlődését, valamint a lakosság szociális cs kulturális színvonalának emelését szolgáló beruházásokat. Minden ténykedésünknek arra kell irányulni, hogy az 1957. évi terv teljesítésével, az erőforrások ésszerűbb felhasználásával tartalékokat gyűjt- sünk a következő és a későbbi évek gazdasági egyensúlyának megteremtéséhez. Éppen ezért igen fontos feladat szigorúan takarékoskodni a nyersanyagokkal és biztosítani, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból vállalataink csak a tényleges szükségletre termeljenek. Az ipar egyes ágaiban feleslegessé váló munkaerőt át kell csoportosítani részint a mezőgazdaságba, részint a helyi iparba. Fontos feladat a szűkre korlátozott beruházási keretek helyes felhasználásának megszervezése; Az egyensúly megteremtésében döntő jelentősége van a külkereskedelemnek. Ezért már 1957-ben is arra kell törekednünk, hogy a kivitel és a behozatal közötti egészségtelen arányt megjavítsuk és hogy ezt főként a kiviteli terv túlteljesítésével érjük el. A gazdaságpolitika korábbi hibáiból létrejött nehézségek, és az ellenforradalom által okozott rendkívül súlyos károk ellenére — a Szovjetunió és a többi baráti állam segítségével — lehetővé vált olyan terv kialakítása, amely ebben az évben biztosítja népgazdaságunk egyensúlyát. Az 1957. évi terv reális, megalapozott, éppen ezért módot ad a kitűzöttnél jobb eredmények elérésére. Ezt a lehetőséget a jövő érdekében úgy kell kihasználnunk, hogy a terv megvalósítása közben feltáruló tartalékokkal az idén létrejött egyensúlyt fenntartsuk és megszilárdítsuk 1958- ban és az azt követő években is. Ilyen módon kell biztosítani, hogy az 1957. évi terv sikeres végrehajtásával szilárd alapot teremtsünk készülő hároméves tervünk, jövő fejlődésünk számára. (Taps) Fejezte be Kiss Árpád előtérjesztését, f • forinttal csökkennek. Ugyanakkor szociális, egészségügyi és kulturális feladatokra kereken 900 millió forinttal többet irányoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására az előző évi kiadásoknál 12 százalékkal több, nyolc milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább növekednek a kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék és egyéb gyermek- védelmi intézmények fenntartását és fejlesztését szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési intézmények, a tudományos kutatóintézetek, a színházak, valamint a testnevelési intézmények fenntartására négymilliárd 67 millió forintot fordítunk. A szocialista törvényesség megszilárdítása, a társadalmi és a személyi tulajdon, a köz- biztonság fokozott védelme nagy feladatot ró rend- és jog- biztonsági szerveinkre. E feladatok megvalósítására a költségvetés mintegy 2 milliárd forintot- irányoz elő. Az állam- igazgatás kiadásairól szólva megemlítette, hogy az igazgatási költségeknél az 1956. évihez viszonyítva ebben az évben 356 millió forint megtakarítás jelentkezik. A költségvetés kiadási előirányzatainak áttekintése után rátért a bevételek legfontosabb tételeire. Többek között Ismertette, hogy ebben az évben rendezzük a juttatott földek megváltási árát. Meghosszabbítjuk a fizetési határidőt, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy jelentős kedvezményt kapjanak azok, akik határidő előtt megfizetik a megváltási árat. A volt mezőgazdasági cselédek és munkások 35 százalék, a többiek pedig 20 százalék engedményt kapnak, ha a nieg- váltási árat ez év végéig kiegyenlítik. Egyébként a fennálló tartozásból annyiszor három százalék kedvezmény jár, ahány évvel a megállapított határidő előtt fizetik 3d tartó* zásukat a tulajdonosok. Ez az intézkedés összefügg a föld adás-vétel korlátozásának megszüntetésével. Az erre vonatkozó rendelkezések a megváltási ár megfizetése esetén természetesen vonatkoznak a juttatott földekre Is. A végleges megváltási ár kataszteri koronánkint 60 kilogramm búza, vagy pedig annak a hivatalos felvásárlási áron számított pénzbeli ellenértéké. A költségvetés bevételei között szerep>el 4.3 milliárd forint: a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott segélyek pénzértéke. A proletárintemaciona- lizmus nagyszerű megnyilvánulásaként nyújtott támogatás két Vonatkozásban is alapvetően érinti pénzügyi mérlegeinket. Egyrészt ez a támogatás tette lehetővé, hogy 1957- ben a kormány szilárd egyensúlyban levő, 800 millió forin: felesleget mutató költségvetést terjeszthet az országgyűlés elé. Másrészt az e támogatás pénzértéke mögött rejlő hatalma« árutömegek és nagyösszegű devizahitelek Idei Importunknak több mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az ellenforradalom okozta rendkívül súlyos gazdasági nehézségek leküzdésében, egyúttal lehetővé tették nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának megteremtését Is. A magyar dolgozó nép sohasem felejtheti el azt a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet barátaink bajba jutott hazánknak a legnehezebb időszakban nyújtottak. (Taps.) Ezután arról szólt, hogy a tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzata 7,4 milliárd forintot tesz ki, A tanácsok fokozott önállósága is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsi költségvetésekben nagyobb mértékben érvényesültek a gazdaságosság és a célszerűség követelményei. A költségvetés legfontosabb kiadásai és bevételi tételeinek ismertetése után Antos István részletesen ismertette népgazdaságunk helyzetét. Népgazdaságunk gazdasági helyzete Antos István pénzügynumszter expozéja Ismertette azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kellett venni az 1957. évi állami költségvetés összeállításánál. Az 1957. évi költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban elsősorban azt a célt szolgálja, hopr a szilárd pénzügyi egyensúly megteremtésével alátámassza a kormánynak a lakosság anyagi helyzetének megjavítása érdekében hozott intézkedéseit; Az 1957. évi állami fegieség- vetés 52,6 milliárd forint bevételt, 51,8 milliárd forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege nyolcszáz millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés kiadásai között a legnagyobb összeget a gazdasági feladatok pénzügyi szükségleteire előirányzott 33,7 milliárd forint teszi ki. Ebből az összegből kell fedezni minde- nékelőtt a beruházásokat. A 8,2 milliárd forint összegű beruházásra a költségvetésben mintegy ötmilliárd forint előirányzat szerepel. A különbözet pénzügyi forrásául a vállalatok amortizációs befizetései, a hosszúlejáratú bankhitelek, valamint az szövetkezetek saját eszközei szolgálnak. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem céljaira 4,9 milliárd forint szolgál, 3,3 milliárd forint pedig a lakásépítés, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházások kerete, Az erősen korlátozott anyagi lehetőségek miatt elkerülhetetlen volt egyes beruházások ideiglenes leállítása. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete megkívánja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk elsősorban a fűtőanyag és energia- termelés folyamatban lévő beruházásainak mielőbbi befejezésére; A termelési költségek növekedésének legfőbb tényezője a bérek emelése. Növeli az ipari termelés költségeit egyes iparágak kapacitásának kedvezőtlen kihasználása. A kohászat ez évi termelése 25 százalékkal, a gépgyártásé 24 százalékkal lesz alacsonyabb, az elmúlt évre tervezettnél. Ezekben az iparágakban a termelés színvonalától független költségek jelentősen emelik az önköltséget; Mindezt egybevetve, 1957- ben az iparban a száz forintra eső termelési érték költsége 10.70 forinttal több, mint az elmúlt év három negyedében. A költségvetés kiadásai között fontos helyet foglalnak el a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági termelés nagyarányú emelése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján következhetek be, Csak a modern technikát alkalmazó, hazánk természeti adottságainak megfelelő, belterjes gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek biztosíthatják a termékeknek azt a mennyiségét, amely kielégíti a lakosság emelkedő fogyasztását, az ipar mezőgazdasági nyers anyag-szükségletét és a mezőgazdasággal szemben támasztott exportigényeket, Az 1957. évi költségvetés előirányzatai az adott lehetőségek között biztosítják a mezőgazdasági termelés fejlődését. A szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését; A kormány ugyanakkor támogatást nyújt a dolgozó parasztságnak is ahhoz, hogy az egyéni gazdaságokban rejlő fejlődési lehetőségeket az egész népgazdaság és a saját javára is kihasználhassa. A költségvetés a termelő- szövetkezetek részére beruházási célokra 300 millió forint közép- és hosszúlejáratú hitelt biztosit. A gépállomások szolgáltatásait a szövetkezetek kedvezményes áron vehetik igénybe. E célra a költségvetés 115 millió forint állami támogatást irányoz elő. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság anyagi helyzetét nagymértékben javítja a kötelező beadás eltörlése. Ami természetesen jelentősen terheli a költségvetést. Minőségi vetőmagakciókra 162 millió forint, növényvédelemre 84 millió forint előirányzat szerepel a költségvetésiben, Az állattenyésztés színvonalának emelését szolgálja az apaállatok beszerzésére és a községi legeltetési bizottság támogatására előirányzott 225 millió forint; Mindezeket figyelembe véve, az 1957. évi' költségvetés a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelentő® összegekkel segíti a metóga'zdaság fejlődését; A gazdaság! feladatokra előirányzott kiadási összegek fedezetet nyújtanak a közlekedés és a kereskedelem szükségleteire Is, Az 1957. évi költségvetés közületi kiadásai 1,7 milliárd forinttal alacsonyabbak a tavalyi előirányzatnál. A védelmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval nagyobb ösz- szeggel, mintegy 2,6 milliárd Az ellenforradalmi események következtében súlyos gazdasági helyzet alakult ki. Szocialista gazdasági rendszerünk ezt a- rendkívül nehéz próbát is sikerrel állta ki, A kormánynak azt a bonyolult gazdasági problémát kellett megoldania, hogy a kisebb nemzeti jövedelemből biztosít- a — a bérek emelése és a begyűjtés eltörlése következtében — jelentős mértékben megnövekedett fogyasztás árufedezetét és megteremtse a feltételeit annak, hogy a lakosság megnövékedett jövedelme ne csupán névleges, hanem valóságos, ne csupán átmeneti, hanem tartós legyen, Számos előfeltétele volt és van annak, hogy ez a cél maradéktalanul megvalósuljon. A forradalmi munkás-paraszt kormány e feladatok megvalósítását szolgáló intézkedései közül a legfontosabbak a következők: jelentősen csökkenteni kellett a beruházásokat, Ez lehetőséget nyújtott a fogyasztási alap növelésére. Jelentős mennyiségű építőanyagot juttathatunk a lakosság részére és a gépipar is fokozhatja a fogyasztási cikkek, a me tógazdasági gépek és szeráruk termelését. Csökkenteni kellett a közületi kiadásokat és az így felszabaduló anyagi erőt is a fogyasztási alap növelésére kellett fordítani. Az egyensúly helyreállításában döntő tényezőt jelentettek a baráti országok segélyszállítmányai.és hosszúlejáratú hitelei, Az árualap és a megnövekedett vásárlóerő között azonban még feszültségek mutatkoztak. Ezért került sor a közelmúltban egyes árucikkek árának felemelésére. Szükséges és elkerülhetetlen volt ez, mert a vásárlóerő és az árualap mérlegében csak így állíthattuk helyre az egyensúlyt, most már szilárdan és biztonságosan. Mindezt figyelembe véve, és feltételezve, hogy a tervet mind a mennyiségi, mind a gazdasági mutatók tekintetében maradéktalanul végrehajtjuk, a kormány határozottan leszögezi, hogy a továbbiakban nem kerül sor fogyasztási cikkek árainak emelésére, Ma már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy népünk feje felől elhárult az inflációs veszély és ha jól dolgozunk, az nem is tér vissza többé. Ezután az előadó hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy Jelentősége van annak, hogy minél eredményesebben feltárjuk és hasznosítsuk a népgazdaságunkban bőven meglévő tartalékokat s így már most mindent megtegyünk a jövő fejlődése érdekében is. A terv teljesítéséről és túlteljesítéséről szólva, hangoztatta: -* A terv mennyiségi túlteljesítése csak ott engedhető meg, ahol ez nem fokozza anyagellátási nehézségeinket. Az érti meg helyesen feladatát és az képviseli a dolgozók (Folytatás a 3. oldalon^
