Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-04 / 129. szám
MSI JÚNIUS 4 NAPLÓ 3 Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka ■ {Folytatás a 2. oldalról) valódi érdekeit, aki úgy telje- sí tá túl a tervet, hogy újabb tartalékokat tár fel és növeli a népgazdaság erőforrásait. Foglalkozott Antos István a •tartalékok feltárásának, a gazdaságosság növelésének, az önköltség csökkentésének kérdésével, majd rámutatott: Az ország erőforrásainak igen nagy tartalékai vannak a mezőgazdasági termelés fejlődési lehetőségeiben. A kormány intézkedései nyomán erre kedvezőek a feltételek. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az árutermelés gyors fokozásával járulhatnak leginkább hozzá a gazdasági nehézségek leküzdéséhez. A kötelező begyűjtés eltörlése után méltányos, hogy a felvásárlási árak a múlt évi piaci árakhoz képest ne emelkedjenek, sőt — ahol az általános mezőgazdasági árszínvonalhoz képest az elmúlt években indokolatlanul magas árak alakultak ld —* ott csökkenjenek. Parasztságunk azzai járulhat hozzá a lakosság ellátása biztosításához, a kormánynak a kötelező beadás eltörlésére vonatkozó határozata alátámasztásához, hogy időben és reális árakon kínálja fel a mezőgazdasági termékeket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek és gondosan Ügyel arra, hogy a városi lakosság élelmezését szolgáló termékek ne kerüljenek spekulációs kezekbe. Szólott Antos István a továbbiakban arról, hogy jelentős lehetőségeink vannak a külkereskedelmi munka megjavítására is. Ebben az évben jelentős lépést tettünk előre a termelőüzemek és a külkereskedelmi apparátus érdekeltsé- , gének" megteremtésében — — mondotta, A mezőgazdaság területén is számos olyan gazdaságos exportlehetőségünk van, amelyeket a belső ellátás sérelme nélkül fejleszteni lehet Az éghajlati és talajviszonyainkban rejlő adottságok kihasználásával, a felvásárlási árra rakodó forgalmi költségek csökkentésével a mezőgazdasági exportnak is olyan tartalékait lehet feltárná, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez. Foglalkozott ezután az előadó a beruházásokra előirányzott összegek helyes, takarékos felhasználásával,- Rámutatott, hogy a költség- vetés eredményes végrehajtásánál jelentős szerepe van az állampolgári fegyelem megszilárdításának, elsősorban az adózás terén. A kormány intézkedései nyo mán jelentősen növekedett a kiskereskedők és kisiparosok jövedelme is. Megjavult anyagellátásuk, szélesült a közületiek és állami szervek felé történő munkavállalási lehetőség. Méltányos és igazságos, hogy ez a réteg is jövedelme arányában járuljon hozzá az állami kiadások fedezéséhez és pontosan fizesse adóját. Ezután beszélt arról, hogy széles körben viták folynak arról, milyen módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formákkal lehet legjobban biztosítani a gazdaság eredményes vezetését. A szocialista népgazdaság irányítását szolgáló eszközök, módszerek és új szervezeti formák kialakításához hosz- szabb időre van szükség. Már csak azért is, mert az anyagi ösztönzés széleskörű alkalmazásához egy sor előfeltételt kell megteremteni. Ezek közül ki kell emelni a termelői árrendszer kérdését. Ha javítani akarunk gazdaságvezetési módszereinken, helyes termelői árrendszert kell kialakítani. A népgazdasági tervezés és irányítás módszereiben már ez évben is jelentős változások történtek. Csökkentek a kötelező tervmutatók, megnövekedett a minisztériumok hatásköre, szélesedett a vállalatok önállósága. Az önköltségcsökkentés megvalósítását az ipari, építőipari és mezőgazdasági vállalatoknál elsősorban a nyereségrészesedés rendszerének bevezetésével kívánja a kormány előmozdítani. ) Antos István előterjesztését e szavakkal fejezte be: A népgazdasági terv és az állami költségvetés megszabja azokat a feladatokat, amelyek megoldásával biztosítható szocialista társadalmunk egészséges fejlődése, a korábbi gazdaságpolitikai hibák és az ellenforradalom okozta súlyos károk fokozatos felszámolása, a dolgozó nép jólétének szilárd megalapozása. A kitűzött cél megvalósítása az üzemekben, a munkapadoknál, a földeken milliók tevékenységén múlik. Néhány hónappal ezelőtt — az ellenforradalmi támadást követően — rendkívül súlyos körülmények között vette át az ország sorsának irányítását a forradalmi munkás-paraszt kormány. Ma egész népünk büszkén tekinthet vissza a megtett útra, a gazdasági konszolidáció terén bekövetkezett kétségtelenül nagy eredmények döntő részben a bányászok, a munkások, az egés2 dolgozó magyar nép mindennapos, szorgos munkája nyomán jöttek létre. Ez a növekvő lendület és áldozatkészség, amely pártunk helyes politikája nyomán egyre szélesebb rétegeket fog át, egyúttal biztosítéka annak is, hogy a terv és a költségvetés maradéktalan végrehajtásával fokozatosan úrrá leszünk gazdasági nehézségeinken ég kedvező feltételeket teremtünk hároméves tervünk megindításához. Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az 1957. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatát fogadja cl. (Taps) Ezután ebédszünet követke-' zett. A költségvetés vitája Olt Károly beszámolója Szünet után napirend szerint következett az 1957. évi állami költségvetés. A költség- vetési törvényjavaslat és az 1957. évi népgazdasági terv együttes tárgyalása. A költség- vetés előadója Olt Károly képviselő, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Olt Károly bevezetőben elmondotta, hogy az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága megvizsgálta a 'beterjesztett 1957. évi állami költségvetést és megállapította, hogy az megefelel az 1957. évi népgazdasági tervnek és előirányzatai a népgazdasági tervet tükrözik vissza. A korábbi évektől eltérően a költség- vetést nemcsak a terv- és költségvetési bizottság vitatta meg, hanem az országgyűlés csaknem valamennyi állandó bizottsága szakágazatonként is megtárgyalta a költségvetés előirányzatait; A terv- és költségvetési bizottság azt is megállapította, hogy az idei népgazdasági terv és a költségvetés összeállítása nem volt könnyű feladat, mert népgazdaságunkat az ellenforradalmi események igen súlyos helyzetbe sodorták. Részletesen ismertette az előállott helyzetet és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nehézségek leküzdésére tettünk; Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság egyensúlyát csak a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió hatalmas segítségével biztosíthattuk, A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által az országgyűléshez benyújtott népgazdasági terv és költségvetés egyensúlyát a baráti segítség mellett a kormány körültekintő intézkedései, a népgazdasági tervben reálisan megtervezett termelési előirányzatok, az eszközök takarékos felhasználása biztosítja. Ez a terv és költségvetés azonban mindenekelőtt munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk és néphez hű értelmiségünk odaadó szorgalmára épül, amely ennek számos tanújelét adta hónapról-hónapra a termelési eredmények növelésével; Ezután rámutatott, a terv- és költségvetési bizottság megállapította: a költségvetés bevételei összhangban vannak a népgazdasági tervben előírt termelékenységnövekedéssel, tsszhaogiban vannak az előirányzott önköltségcsökkentéssel, megfelelnek a takarékosság fokozott követelményeinek, a kiadási előirányzatok pe- dik minimális felhalmozás mellett — biztosítják a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának a tervben előírt mértékét. A bevételi források felsorolása utáin a kiadási előirányzatokat ismertette. Elmondotta többek között, hogy a kulturális célokra előirányzott összeg lehetővé teszi az óvodai férőhelyek számának növelését, új tantermek létesítését, ami némiképp enyhíti az alsófokú oktatás jelenlegi zsúfoltságát. Több, mint hetvenezer iparitanuló képzését is biztosítja a költségvetés. A középfokú oktatási intézmények kiadási előirányzata 3 800 középiskolai tanuló- csoport, továbbá 30 000 középiskolai tanuló diák-otthoni elhelyezését, biztosítja. A felsőfokú oktatási intézményekben 38 000 hallgató oktatási költségeit fedezd a költségvetés. A kormány intézkedéseket hozott a felsőoktatási intézmények túlzott széttagoltságának a megszüntetésére és biztosította a miskolci, a veszprémi és a budapesti műszaki egyetemek bővítését. Az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka részesül ösztöndíjban. Az elmúlt évhez képest — folytatta — jelentős mértékben csökkennek a védelmi, a rend- és jogbiztonsági, továbbá az igazgatási kiadások. A honvédelmi célokra előirányzott kiadások a tavalyi 4 085 millió forintról 1912 millió forintra csökkennek. A kiadások jelentős csökkenése ellenére hazánk határainak biztonságát, valamint a nyugodt építőmunkát, a belső rend védelmét fokozott mértékben tudtuk biztosítani. A terv- és költségvetési bizottságban — mondotta — a költségvetés egyes előirányzatainak megvitatása során néhány módosító indítványt terjesztettek elő. E módosítások szükségessége elsősorban a mezőgazdasági területre vonatkozik. Szükségesnek tartja a terv- és költségvetési bizottság, hogy az országgyűlés a tanácsok felújítási keretét tizenkét millió forinttal felemelje, ami elsősorban az országszerte elhanyagolt állapotban levő, ivóvizet szolgáltató kutak rendbehozását kell, hogy szolgálja. Az egészségügy ellátásának minőségi emelésére, az orvosi műszerek pótlására és az egészségügy létszámhelyzetének javítására további tízmillió forint megszavazását javasolja az országgyűlésnek, Friss István felszólalása Ezután Friss István emelkedett szólásra. A fő cél, amelyre tekintetünket irányítanunk kell változatlanul a szocializmus felépítése, annak a társadalmi rendnek a megteremtése, amely végleg megszünteti^ az embernek ember által való kizsákmányolását; Nem elég azonban ezt a fő célt magunk előtt látni. Látnunk kell azokat az eszközöket is, amelyek egy adott helyzetben — egy adott pillanatban leginkább hozzájárulnak ahhoz, hogy e fő cél eléréséhez közelebb jussunk; Ezt a fő célt szolgáló legfontosabb eszköz a párt és és a kormány meggyőződése szerint a maximálisan elérhető életszínvonal biztosítása már ma, a mai körülmények között. Nehogy félreértés legyen, itt nem a szocializmus gazdasági alaptörvényének alkalmazásáról van szó. Az életszínvonal emelésére irányuló törekvés állandó vezérfonala gazdaság- politikánknak. Most azonban különleges helyzetről van szó, arról, hogy ilyen nehéz körülmények között sem engedhetünk az elért életszínvonalból, hogy minden erőnket megfeszítve, tartani akarjuk ezt az életszínvonalat; Ehhez a fő eszközhöz igazodott a terv és a költségvetés is. De ugyanakkor látnunk kell, hogy ennek a problémának a megoldása igen sok nehézséggel jár. Friss István ezután arról beszélt; ahhoz, hogy a jelenlegi a korábbihoz képest felemelt életszínvonalat biztosíthassuk a jövő évben is, amikor nem számíthatunk a baráti országoknak az ideihez hasonló mértékű segítségére, úgy kell előkészíteni az 1958-as évet, hogy akkor lényegében már saját lábunkon állva, lényegében a saját erőnkből tadjuk megoldani a problémákat. A nehézségeket elsősorban az okozza — folytatta —, hogy a magyar ipar termelése mesz- szemenően a külföldi behozataltól függ; Termelésünk színvonalát tehát nagyrészt az szabja meg, hogy mennyi nyersanyagot tudunk behozni külföldről; Ezekért a nyersanyagokért kivitellel kell fizetni; És ha jövőre valóban külföldi segély nélkül akarjuk nehézségeinket megoldani, akkor a behozatalért legalábbis túlnyomórészt már a saját kivitelünkkel kell fizetnünk. A fogyasztás mai színvonala mellett azonban nem tudunk ugyanannyi ellenértékű terméket kivinni, mint amennyit a jelenlegi termeléshez és fogyasztáshoz be kell hoznunk. A párt és a kormány itt igen nehéz választás előtt áll. Ha most akart volna olyan kivitelt elérni, mint amilyen értékű behozatalra szükség van, akkor az életszínvonal igen jelentősen csökkenne. De ha erre az útra léptünk volna, akkor ellentétbe kerültünk volna éppen az alapvető eszközökkel, amellyel fő céljaink irányában . haladni akarunk. Erre az útra nem léphetünk rá. Ezért a párt úgy döntött — és ez igen nagymértékben fokozza ma a párt és az állam vezetőinek, de egyúttal az öntudatos dolgozók felelősségét is, hogy nem közvetlenül a kivitel és a behozatal különbözeiének teljes pótlására, nem a nehézségek teljes abszolút megoldására törekszik, hanem olyan körülményeket igyekszik teremteni, amelyek mellett a dolgozók együttes munkája megteremti a ma még hiányzó feltételeket; Vagyis a dolgozókhoz fordul, a munkásokhoz, a parasztokhoz, a műszaki értelmiséghez, a közgazdászokhoz, s feltárjuk előttük, hogy igen nagy lépést kell tennünk előre tartalékaink feltárásában. Friss István ezután a nép- gazdasági tartalékok messzemenő kihasználásának fontosságáról beszélt, s hangsúlyozta: az esetek többségében nem egyszerűen a termelés emeléséről van szó, hanem a termelésnek csakis olyan műveléséről, amely külkereskedelmi helyzetünket javítja. Ezután a gazdasági életünk egyensúlyának biztosításához szükséges további feladatokról szólt. Itt beszélt a takarékosságról, arról. hogy szigorúan vigyáznunk keli a fogyasztás alakulására. Ezzel összefüggésben, a bérfegyelemről — továbbá beszélt új kiviteli lehetőségek feltárásáról. Különböző alkalmakkor sok szó esett már — folytatta — a gazdaságvezetés . terén a múltban elkövetett hibákról. Ezekről a hibákról sok bírálat hangzott el, közöttük sok vitatható bírálat is, vagy olyan, amely már többé-ke- vésbé ki is hullott az idő rostáján. Vannak azonban a vitának ma már általánosan elfogadott és vitathatatlan megállapításai is. Időtállók- nak bizonyultak többek között & Magyar Dolgozók Pártja 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülésének döntő megállapításai is a gazdaságpolitikában és a gazdaságvezetésben elkövetett hibákról. Friss István ezután elmondotta, hogy a leglényegesebb hibák: az ipari fejlődés túlzott, erőltetett üteme, a mezőgazdaság erőszakos eszközökkel, túlzott ütemben történt kollektivizálása és a nemzeti jövedelem olyan elosztása, amely az életszínvonal átmeneti csökkentésére vezetett; ■ Miben kereshetjük ezeknek a súlyos hibáknak az okait, gyökereit? Az egyik ilyen ok kézenfekvő. Azok az elhatározások, amelyeknek megvalósítása ezeket a hibákat jelentette, olyan időben születik, amikor a párt és az ország vezetői biztosra vették, hogy igen rövid idő, valószínűleg csak néhány év választ el bennünket egy új világháború kirobbantásától. Ez kétségkívül túlméretezett fegyverkezésre vezetett, és a beruházások nagyrésze is alapvetően olyan természetű volt, amely közvetve, vagy közvetlenül a fegyverkezést szolgálta. Főképpen ezzel függött össze az életszínvonal átmeneti csökkenése is. De nemcsak erről volt szó. Az egyik komoly hiányosság az volt, hogy mereven, sematikusan alkalmaztuk a szocializmus építésének a Szovjetunióban jól bevált módszereit. Elfelejtkeztünk arról, hogy ott olyan körülmények között építették a szocializmust, amikor még csak egyetlen szocialista ország volt a világon és pedig egy világméretű birodalom, egy minden nyersanyaggal rendelkező hatalmas ország, amely kapitalista környezetben élvén, igen nagy áldozatok árán, erőltetett ütemben- építette fel a maga sokoldalú, sőt azt mondhatnám, minden oldalú iparát. Nálunk Magyarországon egészen más volt a helyzet. Hatalmas szocialista tábor részeként építettük a szocializmust, tehát a nehézipar túlsúlyának elve mellett kitartva is gondolkozhattunk volna azon, hogy milyen iparágakat kell elsősorban fejlesztenünk, ez helytelen, úgynevezett autar- ohiás irányra vezetett. Részben abból a másolásból következnek különböző, a kollektivizálás terén elkövetett hibák is. . A továbbiakban hangoztatta: talán felesleges is mondani, hogy a párt és az állam vezetői által elkövetett minden hiba, tehát a gazdasági hibák is, nem kis mértékben rontották a párt és a munkásosztály, a párt és a tömegek, a kormány és a nép viszonyát és így bizonyos fokig hozzájárult a hangulatnak a kialakításához, amely az ellenforradalom kezdeti, átmeneti sikereinek egyik feltétele volt De, mert már az ellenforradalom előkészítésének idején nem kevés történelemhamisítás, gazdaságtörténet-hamisítás is előfordult, és mert ennék eredményeképpen még ma is nem egy téves nézet, van elterjedve, azt hiszem, helyes néhány tényt leszögezni; Először: a hibák felismerése a párt Központi Vezetőségének 1953. júniusi ülésére nyúnk vissza. Azóta a bérből és fizetésből élők, tehát a munkások és az alkalmazottak reálbére és a parasztság reáljövedelme egyaránt következetesen, megszakítás nélkül emelkedik. 1956. őszén a fogyasztás, az életszínvonal valójában olyan magas volt, mint korábban soha. Bár az életszínvonal a mi helyzetünkből kifolyólag alacsonyabb volt, mint akár Csehszlovákia, akár a Német Demokratikus Köztársaság, akár jó konjunktúrában, jó foglalkoztatottság mellett a leggazdagabb kapitalista anyaországok dolgozóinak életszínvonala — a mi körülményeink között ez mégis hatalmas élctszínvonalemelkedést jelentett a korábbiakhoz képest. Másodszor: a hibák kijavításában és az életszínvonal emelésében is tovább juthattunk volna 1956. őszén, ha 1953. júniusát követően egységes, következetes, az 1953. júniusi határozatnak megfelelő gazdaság- politika érvényesült volna. Ez- */.el szemben sole kapkodás, valóságos cikk-cakíkvonal érvényesült a gazdaságpolitikában. Hogy- ez így történt, annak ugyan nem Nagy Imre az egyedüli oka, de kétségkívül igen nagy része volt benne a Nagy Imre által és befolyása alatt elkövetett jobboldali, opportunista hibáknak, annak, hogy ellenkező előjellel ugyanolyan voluntarista, a tényekkel és viszonyokkal nem számoló politikát folytattunk, mint 1953. júniusa előtt Harmadszor: 1955. és 1956. sok egészséges kezdeményezése után 1956. júliusában a párt lényegében a helyes gazdaság- politika és gazdasági vezetés mellett szögezte le magát. Olyan célok mellett, amelyeket ma is helyesnek, követendőnek kell tartanunk. Ezenkívül nagyszabású munka folyt a termelői árak rendezésére — mondotta és hangsúlyozta —, ha nem jött volna közbe az ellenforradalom, hosszú évek után. ..először sikerült volna nemcsak aktív külkereskedelmi, hanem aktív fizetési mérleget is elérni; A mezőgazdasági problémákról szóivá hangoztatta: Nem mondtunk le a mező- gazdaság szocialista átalakításáról. De meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel termelőszövetkezeteinket szocialista nagyüzemekké tehetjük, amelyek vonzzák és követésre csábítják a paraszti lakosságot. Pártunk legnagyobb sikereinek biztosítéka eddig mindig az volt — mondotta befejezésül — hogy olyan célokat tűzött maga elé, amelyek az egész nép érdekét fejezték ki és ezért, csak ezért sikerült ezeknek a céloknak szolgálatában az egész népet mozgósítani. Gazdasági életünk céljai is az egész nép érdekét fejezik ki, s ezért nem lehet kétséges, hogy ha jól dolgozunk, sikerül ezeknek a céloknak az elérésére ismét mozgósítani az egész magyar népet, s az egész magyar nép munkája, lelkesedése, találékonysága, szorgalma, kitartása a biztosítéka annak, hogy mindezeket a feladatokat sikeresen meg fogjuk oldani; Mivel a terv és a költség- vetés ugyanezeket a célokat szolgálja, azt pártom és a magam nevében elfogadom. — (Taps) Ezután Varga Károly országgyűlési képviselő szólalt fel a vitában, aki a maga és a Somogy megyei képviselő- csoport nevében elfogadta a beterjesztett népgazdasági tervet.Bognár József képviselő a tervjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Juhász Itnréné képviselő a belügyi és az igazságügyi tárca költségvetéséhez szólt hoz- zá. Az elnöklő Vass Istvánná ezután javasolta, hogy az ország- gyűlés következő ülését kedden délelőtt tíz órakor tartsák és a napirenden az 1957. évi költségvetés és népgazdasági terv együttes tárgyalásának folytatása szerepeljen; Az ország- gyűlés a javaslatot elfogadta, majd Vass Istvánná bezárta az ülést«
