Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-30 / 152. szám
NAPLÓ 1951 JÜNTUS S« Á Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata k (Folytatás az 1. oldalról.) A párt újjászervezése során at párttagság számát és össze - tételét tekintve, általában egészségesen fejlődött. A párttagvág létszáma jelenleg 345133. Ez a volt az MD'Í>- tagsá^r 40,2 százalékát teszi ki. A párttagság társadalmi ösz- szetétele a következőképpen alakul: a párttagság 57,9 százaléka munkás. 16.7 százaléka paraszt, 6,9 százaléka értc’mi- ségi, 10,4 százaléka eredetileg alkalmazott és 8,1 százaléka egyéb kategóriákból tevődik össze. A párttagok 85.2 százaléka tagja volt az MDP-nek. A párttagság 32,1 százalékát olyan elvíársak teszik ki, akik 1945 előtt, illetve 1945. óta párttagok voltak. A pártszervezetek száma 12 985. A párt további erősítése érdekében mindenekelőtt a párttagok marxista-leninista neve'ősére és a pártmunkába való bevonására kell törekedni. A párttagság sorait elsősorban a termelésben közvetlenül részvevő munkás«*, dolgozó parasztok és az érte'miség legjobbjaival, új tagok és tagjelöltek felvételével kell ferősítenie. O A pártszervezetek előtt álló alapvető feladat a párt Ideológiai és szervezeti egységének megszilárdítása. A párt csak a marxista— leninista elmélet segítségével tudja helyesen meghatározni és megoldani azokat a feladatokat, amelyek a. szocializmus építése során előtte állanak. Ez elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy őrizzük a marxista—leninista elmélet tisztaságát, s erőíSítsük a párt elméleti alapjait. A párt elméleti és politikai tevékenységében ma az egyik alapvető feladat az elmúlt esztendőkben oda szélesen benyomult revizionista nézetek és az ezek nyomán lábra kapott megalkuvás és osztályárulás maradványainak megsemmisítése. A revizionista nézetek burzsoá és kispolgári nézetek, amelyek a munkásosztály eszmei és politikai lefegyverzését és a burzsoázia előtti behódoiást eredményezik. A revizionista nézet«* képviselőinek útja a marxista—leninista elméletet meghamisító ideológiai fellépéstől a frakcióharcon keresztül törvényszerűen az osztályáruláshoz, a burzsoázia táborába való átálláshoz vezet. Ezt az utat járta meg milliók szeme előtt Nagy Imre és csoportja. A revizio- nizmus, az úgynevezett nemzeti kommunista nézetek az osztályellcnséggel való megbékélés nézetei, éppen ezért az ellenforradalom erőivel szembeni harc első feltételeként eszmeileg Is, politikailag is meg kell semmisíteni e nézeteket, s képviselőiket pedig ki kell űzni a pártból, eszmei harcot kell folytatni a revizio- nizmussal szembeni békülé- kenység megnyilvánulásaival. Következetes harcot kell vívnia a pártnak a marxizmus— leninizmus dogmatikus kezelése és az annak következményeképpen jelentkező szektás politika újjáéledése eilen. Ez az elméleti és politikai torzulás a személyi kultusz éveiben nálunk nagy méretet öltött, cs súlyos károkat okozott a párt elméleti és politikai munkájában. Lazította a párt és a tömegek kapcsolatát, aláásta a proletárdiktatúra erejét. Az ilyen jellegű hibák klújulásának veszélye két okból is fennáll. Először azért, mert a dogmatlzmus és a szektás szemlélet bizonyos mértékig megmaradt sokak gondolkodásmódjában, Másodszor azért, mert a párt újjászervezésének sikerei, a párt jelenleg egészségesen fejlődő tömegkapcsolatai egyeseket máris elbizakodottá tesznek és a tömegek körében végzendő politikai munka lebecsülésére csábítanak. Márpedig szektás pozíciókból sem a tömegekért, sem a revizi«»nizmus ellen nem lehet sikerrel harcolni, A volt Rákosi—Oefő-féle vezetés dogmatikus és szektás hibái fontos tanulságok a párt számára. Ez a vezetés a korábbi években helyesen, a marxista-leninista elmélet alapján dolgozott a tömegek között és a tömegekért. E vezetés akkor nagy eredményeket ért el a párt és a nép javára. Az eredményes munka természetes következményeképpen e vezetés iránt erős bizalom, nagy megbecsülés és tisztelet fejlődött ki és ez sokféle formában megnyilvánult. A munkában sorozatosan elért sikerek és a tömegek körében élvezett rokonszenv a vezetést később elbizakodottá tette, egyes vezetők tévedhetetlennek tartották magukat. A gyakorlati munka tapasztalatainak marxista—leninista elemzését felváltotta a dogmák hangoztatása, a vezetés elbürokratizálódása s a tömegektől való elszakadás, ami súlyos károkat okozott a párt életében. Mind a revizionizmus elleni harcban, mind a dogmatikus irányzat kiűju’ásának lehetősége elleni harcban fontos fegyverünk a marxista ismeretelmélet. A szubjektív szemléleti módot ki kell fizni a párt munkájából, A revizionizmus és a dogmatlzmus szöges ellentétben állnak egymással, de közös vonásuk, hogy egyaránt kispolgári gyökerekből táplálkoznak. A marxista Ismeretelmélettel szembenálló hiba szubjektív szemléletre és gyakorlatra vezet és — amint ezt az élet nálunk bebizonyította — táplálja egymást: egyik a másiknak forrása Is. A párt valamennyi szervezetének érvényesítenie kell tevékenységében a marxista Ismeretelméletet, amely a valóságból Indul ki és a konkrét valóságra építi politikáját. A pártnak jelenleg az elmé- lctl és politikai munkában a harcot elsősorban a revizionista nézetek és az ellenforradalmár ellenséggel való mindenfajta megalkuvás ellen kell vívnia. Ezt a harcot azonban olymódon kell vezetni, hogy a párt egyben lehetetlenné tegye a dogmatikus és szektás hibák megismétlődését. 1953 nyara után a Pártvezetésben a hibák következetes felszámolása helyett szektás. Illetve revizionista végletekbe átcsapó politika folyt. Ez a mindkét irányban sokszor szélsőséges politika bizonytalanná tette a vezetést, s magát a párttagságot is. Ezért rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne enged ifik eltérni a pártot a helyes útról. A pártkonferencia elhatá-1 rozta: A párt kádereinek marxista-lenlnista nevelése, a párt eszmei tisztaságának megőrzése érdekében ismét létrehozza a különböző pártiskolákat és megszervezi a pártoktatást. l~\ Az állami szerveknek javasolja: az egyetemeken és a főiskolákon tegyék Ismét kötelezővé a marxizmus- lcnlnizmus oktatását, s ezzel is biztosítsák az egész fiatal magyar nemzedék marxista-leninista szellemben való nevelését. Az elmélet! munka elmélyítése érdekében a Központi Bizottság mellett elméleti munkaközösségeket hoz létre és ennek feladatává teszi, hogy a mindennapi életben felmerült elméleti kérdéseket vizsgálja és tisztázza. A Népszabadságban rendszeresen közölni kell elméleti kérdéseket tisztázó cikkeket. A Társadalmi Szemle színvonalát lényegesen meg kell javítani. Ismét meg kell jelentetni a Pártélet című folyóiratot. A folyóiratnak ismertetnie és elemeznie kell a pártélet új jelenségeit, a pártvezetés módszereit, a különböző helyeken szerzett tapasztalatokat és segítenie kell a párttagság elméleti fejlődését. Q A párt a népi demokratikus rendszer vezető ereje. Politikailag Irányítja az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek munkáját. Az októberi ellenforradalmi események előtt és alatt az ellenség főleg a párt vezető szerepe ellen Indított támadást. Széles körben terjesztette azt a revizionista nézetet, hogy az atomkorszakban nem a proletáriá- tus, hanem az értelmiség a vezető erő. A munkásosztály vezető szerepének tagadása viszont a proletárdiktatúra tagadását jelenti. Ugyanez volt a célja az ellenforradalomnak a többpártrendszer követelésével is. A pártértekezlet megállapítja: helyesen járt el pártunk Központi Bizottsága, amikor a többpártrendszernek a mi viszonyaink között reakciós követelését visszautasította. /f A pártnak az újjászer- vezés során kialakult számbeli nagysága és a munkásosztály tömegeihez viszonyított aránya a korábbi évek túlzottan nagy létszámához hasonlítva most egészségesebb. Az 1953 júniusa óta a pártot ért többszöri megrázkódtatás, de különösen az ellenforradalmi felkelés és az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesebb, ha a pártban a párt ügyéért aktívan dolgozni kész elvtársak tömörülnek és nincsenek a pártban a jóindulatú rokonszenvezők olyan százezrei, akik a nehézségek Idején ingadoznak. Az osztályellenség azonban megpróbál behatolni a pártba. Ezért a pártépítés további munkájában is nagy gonddal kell ügyelni arra, hogy távoltartsuk a párttól a karrierista és az ellenséges, kártékony elemeket. Nem engedhető meg az sem, hogy a pártnak olyan tagjai legyenek, akik nem értenek egyet a párt alapvető elvi kérdéseivel, politikai irányvonalával, s ezzel veszélyeztetik a párt egységét. E? A párt építésével szoro- san összefüggő kérdés annak az elvnek gyakorlati érvényesítése, hogy hazánkban a párttisztség kivételével minden közfunkciót — legyen az társadalmi vagy állami — legyen az a legalacsonyabb vagy a legmagasabb beosztás — pártonkívüll Is betölthet. Csak ennek az elvnek az érvényesítésével vehetjük elejét annak, hogy állás megtartása vagy elnyerése céljából olyan egyének is kérjék a pártba való felvételüket, akik számára a pártba való belépés nem elvi kérdés. fi A párt belső életének lenini alaptörvénye a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus elvét az elmúlt években egyfelől a személyi kultusz, másrészről a revizionizmus sértette, s mindkettő mérhetetlenül sok kárt okozott a pártnak. Ezért a párt valamennyi szervének, szervezetének, tagjának kötelessége őrködni a demokratikus centralizmus elveinek betartása fölött, Jelenleg a fő feladat a tagság jogainak teljes tiszteletben tartása mellett a pártfegyelem erősítése. A kérdések eldöntését megelőző, a most kialakult bátor és szabad vita megóvása' mellett, a legszigorúbban meg kell követelni a határozatoknak megfelelő egységes cselekvést. Teljes mértékben érvényt kell szerezni a párt szervezeti szabályzata azon pontjának, mely előírja, hogy a párt felső szerveinek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. A közelmúlt súlyos tapasztalatai arra Intik a pártot, hogy minden körülmények között biztosítsa az ideológiai, politikai és szervezeti egységet. A pártegység megteremtésének egyik alapvető feltétele a párt alapokmányának, a párt szervezett szabályzatának betartása és betartatása. A pártegység megbontóival szemben, bármely oldalról Jelentkezzenek is azok, ingadozás nélkül kell fellépni. A pártértekezlet utasítja a Központi Bizottságot, hogy a pártegység védelmében a legsúlyosabb esetekben a legszigorúbb rendszabályokat is alkalmazza, s inkább oszlasson fel a párt politikájával szembeforduló egyes pártszervezeteket, mintsem még egyszer megismétlődhessék az, hogy a párt ellenségei s az ingatag elemek belülről rombolhassák a párt egységét. A párt jelenlegi egysége és ereje részben abból táplálkozik. hogy jóvátéve a korábbi méltánytalanságokat, kellő megbecsülésben részesíti az első magyar proletárdiktatúra harcosait, a Horthy-Uorszak illegális pártmunkásait, a két világháború közötti idők szervezett munkásait, a spanyol polgárháború magyar harcosait, a partizánokat, a munkásosztályhoz, a párthoz hűnek bizonyult volt szociáldemokrata elvtársakat, az 1915-ös pártmunkásokat. Kellő megbecsülésben kell részesíteni azokat a kommunistákat Is, akik az októberi ellenforradalom napjaiban védték a pártot, a népi államhatalmat, s kommunista kötelességükhöz híven részt vettek az ellenforradalom leverésében, a párt újjászervezésében, s a proletárdiktatúra megszilárdításában. Ily módon összeforrott a pártban a munkásmozgalom mindhárom élő nemzedéke. A párttagságot arra kell nevelni, hogy ne csak a békés építőmunkában, hanem a nehézségek és a megpróbáltatások idején is megállja a helyét. *7 A párt munkájában fo• • kozott mértékben kell érvényesíteni azt a tanítást, hogy a párt helyes politikájának megvalósítása a kádereken áll, vagy bukik. A múltban a kádermunkára a személyi kultusz, a szubjektivizmus nyomta rá a bélyegét. Ma is tapasztalható olyan jelenség, hogy a párt helyes politikájának végrehajtását nehezíti a következetes kádermunka hiánya. Továbbra is kiizde- nünk kell a kádermunkában még ma is fellelhető szubjek- tivlsta nézetek, valamint a politikai megbízhatóság háttérbe szorításának gyakorlata ellen. Fel kell lépni a szakmai rátermettség lebecsülésének káros jelenségei ellen is. A káderek megítélésénél ne tévesz- szen meg bennünket egyesek formális önkritikája, sem a felelőtlen és intrikus vádaskodás. A káderek elbírálásának fokmérője a párt helyes politikájának végrehajtásában végzett konkrét munka. Gondot kell fordítani arra, hogy fontos területekre megfelelő élet- és párttapasztalattal rendelkező elvtársak kerüljenek. Ma a pártban az idősebb és fiatalabb párttagok egészséges együttműködése érvényesül, s a jövőben Is erre kell törekedni. Q Pártéletünk egyik új egészséges vonása, hogy egyre inkább érvényesül benne a kollektív vezetés lenini elve. Az MSZMP eddig elért eredményeinek egyik forrása, hogy a Központi Bizottság» s a párt más vezető szervei november 4-c után igazi kollektiv vezető szervekké fejlődtek. A múlttal szemben ez jelentős előrehaladást jelent, de még mindig komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy kialakítsuk a kollektiv vezetés legjobb formáit és módszereit. Komolyan törekedni kell arra is, hogy a kollektiv vezetés elve minél előbb teljes mértékben érvényesüljön a pártszervek munkájában minden fokon. Ezzel függ össze pártéletünk egészséges fejlődésének második pozitív vonása: a bátor kritika érvényesülése. Arra kell törekedpi, hogy a kritika mellett minden egyes pártszervezetben és pártszervben — a Központi Bizottság példáját követve — Jobban fejlődjék az önbírálat szelleme is, III. A párt és a tömegek kapcsolatai A párt és a tömegek kapcsolatának kérdése a proletár- diktatúra viszonyai között a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ha a párt és a tömegek kapcsolata gyengül, gyengül a proletárdiktatúra ereje is. A párt jelenlegi helyzetében, amikor a párttagság száma a munkásosztály számarányához mérten — helyesen — a korábbi évekhez képest kisebb, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a pártot nagyon erős kapcsolatok fűzzék egybe a pártonkívüll tömegekkel. A tömegkapcsolatok kérdésében a legfontosabb annak felismerése, hogy a párt az eszmei és politikai meggyőzés eszközével, valamint harcának, munkájának, tényleges eredményeivel nyerje meg és erősítse a tömegek bizalmát maga Iránt és mozgósítsa a tömegeket a szocialista építés feladatainak megoldására. A párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésének különböző területei vannak. A pártszervezeteknek tehát állandó szoros kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani az üzemek, állami gazdaságok, szövetkezetek, hivatalok, intézmények, stb. pártonkívüll dolgozóival. E kapcsolatok rendkívül fontos formája — a közvetlen párL rendezvények, gyűlések, megbeszélések, stb. mellett — a tömegszervezetek revén való kancsolat a tömegekkel. 1 A tömegszervezetek kö- x* zül a legfontosabbak a munkásság saját legnagyobb osztályszervezctel: a szakszervezetek. Maga az a fény, hogy a szakszervezeteknek közel kétmillió tagja van, mutatja a feladat nagy jelentőségét. Dolgozzanak a kommunisták azért hogy a szakszervezetek is segítsék a termelési feladatok minél Jobb megoldását, ugyanakkor jól betöltsék a dolgozók helyes érdekvédelmének szerepét. A szakszervezetekre nagy feladatok hárulnak a kulturális nevelőmunka terén Is. Mindezen területeken a magyar szakszervezeteknek már Jelentős tapasztalataik vannak. Vigyázni kell azonban arra, hogy a múltban a dolgozók érdekvédelme terén és más kérdésekben elkövetett hibák kijavítása ne vezwsen újabb hibákhoz, ahhoz, hogy elhanyagolják a termelés kérdéseivel való foglalkozást, a munkaverseny elősegítését. A szakszervezet nem válhat a termeléssel nem törődő, a munkafegyelemmel szemben a közönyös, bérdemagógiának teret adó szervezetté, mert akkor kárt okoz a népgazdaságnak, a munkások államának, tehát a munkásságnak magának is, amelynek érdekeit kell magasabb szinten képviselnie. A szakszervezetek nem lehetnek közönyösek a bürokratikus hibák, túlkapások, a dolgozók mindennapos ügyeivel szemben sem, mert az Ilyesmi is komoly kárt okoz, mind az egyes munkásnak, mind pedig a közösségnek. A szakszervezeti munkában különös gonddal kell foglalkozni a női dolgozókkal. Be kell őket vonni a, vezetésbe, messzemenően számolni kell a nők sajátos helyzetével a termelésben. Foglalkozni kell szociális és társadalmi problémáikkal. A szakszervezeteknek segítséget kell nyújtanlok az Ifjúság nevelésének Igen fontos munkájában Is. Egyetlen kommunista se felejtse el Lenin szavait: A szakszervezetok a kommunizmus iskolái. A kommunistáknak feladata, hogy a szakszervezeteken belül a meggyőzés eszközével biztosítsák a szakszervezetek Ilyen Irányú tevékenységét és fejlődését. A kommunistáknak jó munkájukkal kell elnyemlök a szak- szervezeti dolgozók bizalmát, és a legjobb pártonkívüll szak- szervezeti aktivistákkal együtt kell a szakszervezetek munkáját helyes Irányban fejleszteniük; Jó munkájukkal kell elnyernlök a szakszervezetek irányításához szükséges vezető tisztségeket is. A kommunistáknak az eszmei és politikai meggyőzés eszközeivel a párt politikáját kell a munkásosztály tömegei között népszerűsíteni, magyarázni, megértetni. A kommunisták jó munkájának eredményeképpen válnak a szakszervezetek a proletárdiktatúra rendszerében a munkás-állam egyik legfontosabb támaszává. O Az országos pártérto“• kéziét Jóváhagyta a Központi Blzottsáz kezdeményezését a KISZ megalakítására vonatkozóan. Üdvözli a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, melynek munkáidtól n'/rv eredményeket vár az egész ifjúság és az egész ország A KISZ-ben tömöríteni kell a szocializmus ügyét támogató, a párt célkitűzéseit magukévá tevő ifjakat és lányokat. A párt és az állam előtt Igen komoly feladatként áll az ifjúság nevelése. A fiatalok között, folytatott nacionalista-revizionista demagógia igen komoly eszmei rombolást végzett különösen a diákok körében. A fiatalság köreiben fellelhető eszmei zavar felszámolása az egész párt feladata. Ebben a munkában különleges kötelezettség hárul a kommunista pedagógusokra, úgyszintén x floioiok körében dolgozó ifjú kommunistákra, a kommunizmus odaadó fiatal harcosaira. Az Ifjúság nevelésében a fiataloknak a szocialista építésbe való aktív bekapcsolásában, internacionalista, hazafias neveiéoébau, éppen ezért kü’önösen fontos szerep vár a KISZ-re. A KISZ feladataihoz tartozik az is, hogy segítse a többi ifjúsági szervezet helves irányú vezetését, azok fe'vl’á- gositó munkáját. A KISZ-nek — viszonylag rövid idő alatt — a szakszervezetek mellett az ország legfontosahb tömén.- szervezetévé kell fejlődu'e és egyre növekvő szerepet kell betöltenie az ország társadalmi életében. Q A párt tömegkapcsola- tainak Igen fontos része az állami szervek útján a lakossággal fenntartott kapcsolat^. Ez mindenek előtt a tanácsak útján valósul meg. A tanácsok munkájának a tanácstagok, valamint a tanácsi állandó bizottságok vá'asz- tott és meghívott tagjainak széleskörű közreműködésére, s a lakossággal való állandó szoros kapcsolatra kell épü'nie. A tanácstagokkal, úgyszintén a tanácsi állandó bizottságik meghívott tagjaival való egviit tos munka a kommunls'-'* számára különleges Jelentőségű azért is, mert a megválasztott tanácstagok több mint 220 ezres létszámának nagyobbik fele és a meghívott államié* bizottsági tagok igen nagy része pártonkívüll. E testületek munkájában tehát a kommunisták és pártonkívü't'-U együttműködésének kell minél Jobban kifejlődnie az ország szocialista fejlődése érdekében. Olyan közös tevékenyrég ez, amely Igen hasznos a pá-t, az állami szervek és a lakosság tömegei közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlődésében. Minden kommunistának kötelessége, hogy figyelmes magatartást tanúsítson a dolgozó nép mindennapos ügye! Iránt. A tanácsokban do'g"’ó kommunistáknak sok lehetőségük van arra, hogy segítséget adjanak a dolgozók {levőinek gyors, pontos elintézésében és leküzdjék a lélekte’en bürokráciát. A A párt és a t8me""k közötti kapcsolatok fejlődésének Igen fontos terii’ete a Hazafias Népfront. A ynm- munlsták és pártonkiviii’ck együttmflködé«ének ezt a formáját széleskörűen ki k-M bontakoztatni mind a tanácsok, mind pedig a különb« ő gazdasági, kulturális és tudomány«» szervek munka iá"-k elősegítése, mind pedig az ország általános politikai é'-tőnek fejlesztése érdekében. a Hazafias Népfront-mtízga’-m lehetőségei nagyobbak, min* e lehetőségek klhasznáiásá"-k mértéke. A hazánkban sa'á- tos egypártrendszer nem »á-- ja ki, sőt az adott körfl’~*_ nyék között még fokozol*-’-! megköveteli, hogy a Hazof'-s Népfrontban a nárt |ránvf*-W alatt tömöritsük mlndazok-t a pártonkívü’leket és korábban más pártokban tevékenykedő, a népi hatalomhoz hű személyeket, a nemzet ö—-- haladó erőit, amelyek készek a közéleti, tudományos és k”'- turálls szakma! tovékeov«-s<riik kel az ország szocialista építésben részt vállalni. Eí A Magyar Nők Orszá- gos Tanácsa, valamint a megyei éa helyi nőtanácok feladata, hogy segttsézet uv*w- sanalt egyrészt a nőket érintő társadalmi, gazdagó-i íj e-T,’őb kérdések mezoldásában, másrészt a nők közötti felvl'ágo- sítő munkában. E’őseritheHk a nők fokozottabb beVguesolá* (Folytatás a 3. oldalon.)
