Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-30 / 152. szám
▼ILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI * ma »■■»»■* i m*«** A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1951. JÉNIUS 30 Teljes egységben a párt határozatainak megvalósításáért! ■ iviiii■■■■■■ ■■■•Maiaai A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT országos értekezletének határozata Az MSZMP országos ér tekeri ete a Központi Bizottság beszámolója feletti vita után a következő határozatot hozta: 1 A nemzetközi hnperia- * lista erők, élükön az amerikai imperialistákkal, fokozzák a nemzetközi feszültséget, fegyveres összetűzéseket provokálnak. A szocialista tábor és az egész béketábor ellen irányuló terveik érdekében az ENSZ-ben továbbra is igyekeznek napirenden tartani és felhasználni az úgynevezett „magyar kérdést”, hogy támogassák az ellenforradalmi erőket hazánkban és beavatkozzanak a Magyar Népköz- társaság belső ügyeibe. Á múlt év októberében az imperialisták által támogatott, a magyar munkás-paraszt hatalom megdöntésére tőkésföldesúri fegyveres ellenforradalmi felkelés tört ki hazánkban. E felkelés leverése a fasiszta-klerikális ellenforradalom uralmától mentette meg a magyar népet, biztosította a dolgozó nép hatalmát és elhárította egy 4) háború közvetlen veszélyét- Az ellenforradalom leverésére a múlt év november elején megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. A* országos pártértekezlet megállapítja: a munkás-paraszt kormány megalakulása a forradalom védelmére történelmileg szükségszerű volt. A kormány óriási érdeme, hogy megszervezte és győzelemre vezette a munkásosztályt, a forradalmi erők ellentámadásától megvédte a népi állam- hatalmat, helyreállította a közbiztonságot és a> ország gazdasági életét, A forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozása a magyar kommunisták hazafias tette volt. E tett helyességét a történelem gyorsan igazolta. A munkás-paraszt kormány létrehozásával egyidőben alakult meg a párt újjászervezésének irányítására az új, ideiglenes Központi Bizottság, amely körül a kommunisták, a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjai tömörültek. A párt újjászervezése az ellen- forradalom leverésének döntő jelentőségű tényezője volt. Az országos pártértekezlet megállapítja azt is, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar nép legszentebb ügyének, szabadságának védelmében, valamint a szocializmus és a béke általános érdekében járt el, amikor a varsói szerződés alapján fegyveres segítséget kért a Szovjetunió kormányától, hogy mielőbb leverje az ellenforradalom katonai erőit, megmentse a népet egy hosszabb polgárháború bekövetkezésétől és elhárítsa az ország kettésza- kitásával is fenyegető háborús veszélyt, A Szovjetunió a magyar nép tgari barátjaként cselekedett, és a proletárin- temacional izmus élveiből fakadó kötelességét teljesítette, amikor megadta a kért támogatást. Ezzel nem csupán a belső ellenforradalmi erők leverését segítette elő, hanem biztosította az ország nyugati határait a fegyveres beszivárgással és a katonai betörés veszélyével szemben. A Szovjetunió, Kína és a szocialista tábor többi országa nagyértékű politikai és morális segítséget és messzemenő anyagi támogatást is nyújtottak Magyarország forradalmi erőinek, a magyar népnek. E segítség egyik elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a forradalmi erők — melyeknek sorait az ellenforradalmi támadás a régi vezetés súlyos hibáinak kihasználásával, különösen pedig a szocializmus ügyét hitványul hátbatámadó Nagy Imre—Loeonezy-frakcló segítségével, egy időre demoralizálta és dezorganizálta — gyorsan megszerveződjék, ellentámadásuk kibontakozzék és győzelmet arassanak a politikai harcban is, A szocialista tábor országaitól kapott messzemenő anyagi támogatás egyben azt is lehetővé tette, hogy elkerüljük a fenyegető inflációt és biztosítsuk az ország gazdasági életének helyreállítását és fejlődését. A munkáshatalmat megvédő forradalmi erők magyarországi harcát mély együttérzéssel kísérte és támogatta az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, A magyarországi események messzemenő tanulságok levonására késztették az egész nemzetközi kommunista mozgalmat. E tanulságok közül egyik legfontosabb; meg kell szilárdítani a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és meg kell védeni mindenféle támadás és aknamunka ellen. E tanulság eredményeként lényegesen fejlődött a kommunista erők nemzetköri egysége, Az ellenforradalom cl akarta szakítani Magyarországot a szocialista tábortól és vissza akarta rántani az imperializ- mus táborába. A forradalom erői a szocialista tábor és mindenekelőtt a Szovjetunió támogatásával győztek. A szocialista népekkel való szilárd, testvéri összefogás szabadságunk és fejlődésünk döntő feltétele volt és marad. A magyar kommunisták feladatai az előállt helyzetben saját népükkel és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal és az egész nemzetközi békemozgalommal szembea egyaránt megnövekedtek. Az elmúlt tizenkét év nagy vívmányaira támaszkodva és ezeket az eredményeket minden becsmérlő támadással szemben megvédve kell kijavítani a régi vezetés által elkövetett súlyos hibákat, így kell leküzdeni és megsemmisíteni az ellenforradalom még meglevő erőit, eloszlatni az ellenforradalmi támadás, különösen a revizionista fertőzés által keletkezett eszmei zavar még meglévő jelentős maradványait, így kell biztosítani az ország adottságainak megfelelő és a szocialista országok együttműködésének óriási lehetőségeit hasznosító szocialista Magyarország felvirágzását. A magyarországi ellen2. maga mellé állítani: a földesúri kulák-reakció gyom jelentkezése a parasztok körében mély aggodalmat és sok helyen aktív ellenállást váltott ki, különösen a tsz-parasztok akik cselekményeik népellenes és a volt agrárproletár-kis- voltát felismerve és megbánva parasztok körében. tói és irányítói a nyugati imperialista körök voltak. Ezek évek óta nyílt uszítást folytatnak a szocialista országok ellen és a magyar ellenforradalom segítségével akartak Kö- zép-Európáhan új háborús tűzfészket teremteni. A hazai ellenforradalmi erők vezetők a fegyveres felkelés közvetlen szervezői és irányítói a megdöntött tőkés-földbirtokos osztály képviselői és kiszolgálói voltak. Jelentős szerepet játszottak a népi demokrácia elleni felkelésben a régi. horthysta vezetőkörők képviselői, herceg Eszterházy, gróf Takács Tolvaj stb., a klerikális reakció, élén MindszentyveJ, a népi demokrácia szerveibe ál- nok módon befurakodott hor- thysták. Király Béla és társai, a jobboldali szociáldemokraták és más volt koalíciós pártok jobboldali vezetőkörei. Az ellenforradalmi blokk lét- kenységét néhány lényeges új re jöttében és befolyásának ki- vonás jellemzi — nem új párt, bandákra támaszkodva, számos helyen átmenetileg hangadókká is váltak. Befurakodtak az üzemek vezetésébe, a munkástanácsokba, dezorgani- zálták a termelést és sok zavart meg kárt okoztak. A munkásosztály alapvető tömegeinek magatartását azonban az határozta meg, hogy a párt harcba hívta-e és harcba tnd- ta-e vezetni a munkáshatalom megmentéséért. Az ellenforradalmi erők taktikájához tartozott az is, hogy felbomlassza a munkásosztály és a többi dolgozó osztályok szövetségét, szembefordítsa a proletárhatalommal a kispolgári osztályokat és azokat a tőkés-földbirtokos restauráció számára használja fel. A nacionalista-revizionista támadás és a régi vezetés hibái következtében a városi kispolgárság nagy része és az értelmiség jelentős rétege elszakadt a munkásosztálytól, részben a polgári restauráció, az ellenforradalom erői mellé állt és annak tömegbázisát alkotta. A proletárdiktatúra elleni lázadásban résztvevő kispolgári tömegek képviselője, szószólója és nyűt politikai vezetője a magyar írók és újságírók bizonyos csoportja volt. Az ellenforradalmi támadás kiterjedt a falura is, mozgósí- elfelejteni az ellenforradalom tóttá a kulákságot és egyéb október—novemberi gaztetteit, falusi reakciós elemeket: akik amelyeket kész ismét, még na- az ellenforradalom idején gyor- gyobb mértékben elkövetni, san szerveződtek. Az ellenfor- A munkásfiatalom további radalom a parasztok alapvető erősítése megköveteli, hogy kí- tömegeit azonban nem tudta mélctlenül megbüntessük azoA pártértekezlet megállapítja, bogy az elelnforradalom elleni harcban •— bár döntő sikereket értünk el —, de a harc még távolról sem ért véget. Az imperialisták mostani vereségük után nem mondtak le sem hódító háborús terveikről, sem a népi demokratikus országok, közöttük a Magyar Népköztársaság törvényes rendje elleni aknamunkáról. A hazai ellen- forradalmi erők még nem semmisültek meg teljesen; támogatást kapnak a nyugati imperialistáktól, a nyugati rádiók támogatásával és nyugati irányítással folytatják az ideológiai és politikai zavartkeltést, igyekeznek beépülni a pártba, az államapparátusba, a gazdasági és kulturális szervekbe, a tömegszervezetekbe. Rágalmaznak, intrikálnak, hogy zavarják és lassítsák további fejlődésünket. Nagy szükség van tehát az egész párt, az egész munkásosztály, a néphatalom minden igaz hívének éberségére, kérielhetetlenségére és aktív fellépésére az ellenséges elemekkel szemben. A párt nem engedheti meg, hogy teret kapjon az éberséget elaltató hangulat, olyanféle illúzió, mintha nem nyolc hónappal, hanem nyolc évvel ezelőtt lett volna ellenforradalmi felkelés hazánkban. Nem lehet kát, akik bűncselekményeket követtek el és akik ma is aktívan harcolnak a népi hatalom ellen. Más elbírálásban kell azonban részesíteni azokat, készek és képesek segíteni az II. imperialisták és a hazai ellen- forradalmárok népellenes törekvései elleni harcban. A pártértekezlet elítéli azt a helyenkint tapasztalható káros gyakorlatot, hogy a kisebb hibát elkövető dolgozókkal szemben is úgy lépnek fel, mint a tudatos ellenforradalmaira] szemben. A jószándékú, de megtévesztett dolgozókkal szemben nem a megtorlás, hanem a megnyerés módszerét kell alkalmazni. A párt szilárd elvi politikáján nyugvó türelmes felvilágosító munkával el kell érni, hogy a munkásosztállyal való szövetségtől eltávolodott kispolgári és értelmiségi rétegeket újra megnyerjük e szövetség és így a szocialista építés számára. A pártnak ma nagy tekintélye van, amit az ellenforradalom elleni sikeres küzdelmével és a régi vezetés hibáinak kiküszöbölésével vívott ki a tömegek előtt. De önmagunkat csapnánk be és ártana az ügynek, ha azzal áltatnánk magunkat, hogy az ellenforrada- dalom már egyáltalán nem tud becsületes embereket befolyásolni és most már minden jó- szándékú ember követi a pártot. A párt és a munkás-paraszt állam erős, szabad az út a szocialista társadalom továbbépítése számára. Viszont ahhoz, hogy ezen az úton gyorsabban haladjunk előre és hogy az ellenség kevésbé tudja fejlődésünket zavarni és fékezni, szükség van a párt tömegkapcsolatának állandó szélesítésére és szilárdítására. Az ellenséggel szembeni kérlelhetetlenség és a megtévesztett, jószándék ú emberek felvilágosítása a néphatalom további erősödésének egymással szorosan összefüggő alapvető fontosságú feladata. és a párt fejlődése további feladatok 1 A Magyar Szocialista A* Munkáspárt, bár tevészélesítésében, az ellenforradalmi támadás előkészítésében, kifejlesztésében és végrehajtásában, s mindenekelőtt a párt erőinek megbénításában, különösen nagy szerepe volt a Nagy Imre—tLosonczy-féle árulő csoportnak. Az ellenforradalmi erűk azért támadtak a munkásosztály forradalmi pártjára, hogy megfosszák a munkásságot vezető erejétől, s ezáltal képtelenné tegyék hatalmának megvédésére. A nacionalista- revizionista demagógia, a párt erőinek bénultsága idején behatolhatott a munkásság egyes elmaradottabb rétegeibe, főleg ott, ahol egykori tőkés elemek, fasiszták, volt csendőrök, stb. is tömörültek. A párt sorainak dezorganizálása következtében a munkásság politikai vezetés nélkül maradt. Az előállt helyzetben szervezett fasiszta csoportok, kispolgári anarchista és jobboldali szociáldemokrata elemekkel közös blokkot alkotva és fegyveres terrorista hanem a munkásosztály újjászervezett marxista—leninista pártja, élcsapata, amely az MDP volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti. Az az elvileg és politikailag helytelen és káros határozat, amely kimondta a párt feloszlatását és az MSZMP-nek megalakítását, mint teljesen új, a Magyar Dolgozók Pártjától független pártnak létrehozását, a párt erőinek a legkritikusabb Időpontban való teljes megbénítását eredményezte. Ez a határozat a legsúlyosabb időben dezorganizálta a forradalom erőit. Nagy Imre és csoportja revizionista pártot akart létrehozni, amely a „nemzeti kommunizmus” hamis jelszavával a burzsoá nacionalizmus alapjára helyezkedett volna. Nagy Imréékkel szorosan együttműködve, a magyar munkásosztály egységét próbálták megbontani a jobboldali szociáldemokraták, a küiöu Szociáldemokrata Párt megalakításának kezdeményezésével. A munkásosztály pártja és egysége ellen intézett támadás a munkáshatalom elleni támadás szerves része volt. Az MSZMP első Intéző bizottságának november 4-e előtt hozott határozatait, mint a marxizmus—leninizmussal ellentétben álló határozatokat, az országos pártértekezlet elvett. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésében a munkás- osztály forradalmi elmélete és politikája attól az időtől kezdve érvényesült, amikor november 2-án a párt egészséges elemei új ideiglenes központot szerveztek, kirekesztve abból az osztályáruló Nagy Imre— Losonczy-csoport tagjait. Az országos pártértekezlet helyesli a Központi Bizottság döntéseit, amelyeket a munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezéséről, vezető szerepének érvényesítéséről és a párttal szemben álló antl- marxlsta nézetek és politikai támadások visszaveréséről hozott. Helyes volt szembeszáll'’ ni azokkal az ellenforradalmi nézetekkel és törekvésekkel, amelyekkel a párt üzemi szervezésének feladását akarták elérni. Helyes volt szembeszállni a párt vezetőszerepét tagadó azon nézetekkel is, ame lyek a szakszervezeteket függetleníteni akarták a munkás- osztály forradalmi pártjától. Ugyancsak helyes volt, hogy visszautasították a jugoszláv vezető elvtársak által felvetett antllenrnista nézeteket, amelyek alapján javasolták a magyar kommunistáknak, hogy a párt újjászervezése helyett a munkástanácsokat tegyék meg a politikai vezetés szerveivé. Az országos pártértekezlct megállapítja, hogy a párt újjászervezése az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban sikerrel befejeződött. Az újjászervezett párt eszmei és politikai vezetése biztosítja ma ismét a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életébek kommunista irányítását, a proletárdiktatúra erejét, (Folytatás a 2. okimon.) A. A népi demokratikus rend további erősítése és as ellenforradalom erői elleni követkesetes harc
