Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-21 / 117. szám

NAPLÓ 1951 MÄJTJS *1 II korszerű biztosítás hívei között Sohasem felejtem el, hogy amikor 12 évvel ezelőtt elő­ször indultam el Komlón az akkori Üj-aikna V. szintjének szállítófolyosóján, milyen sok­szor ütöttem be a fejem a tö­rött ácsolatokba. Meg kellett tanulnom kétrét görnyedve jár­ni, ha nem akartam, hogy há­tamra a törött fenyőfa ácsola- tok ezernyi szálkája karcoljon letörölhetetlen jelet, s hason- csúszva közlekedni az ereszke- szint légvágatain, ha tovább akartam jutni. Minit a vakon­dok, úgy túrva magumik előtt a szenet, húzva, magunk után a fát, a csövet, juthattunk csak be egy-egy fejtésbe. Persze azóta több. minit egy évtized telt el. Mégis amikor a III-as akna főmérnökével a IV. szinten kiszálltunk a szál- ÍHÓkosárból' s elindultunk a betonddomkővel kifalazott szál- litófolyosón, valami ilyesmire is számítottam, hisz szűk. vá­gatok, törött ácsolatok \ nélkül nehéz a bányát elképzelni, s ha ilyen van, akkor oda az újságírót biztosan „elviszik“, hogy meggondolja a legköze­lebbi bányalátogatását. Szá­mításom azonban nem vált be. Nem azért, ment III-as aknán nincs szűk lógvágat, tö­rött ácsolat vizes alapvágat. Van, de nem ez a jellemző. A korszerű biztosításnak, a betonidomkőnek, a TH gyűrű­nek s itt-ott a Moll-áesola- tokmak térhódításával talál­tam ma gam szemben. — A fejtések és gurftók ki­vételével, fával ma már csak ott ácsolunk — mondotta ve­zetőm. Jazbincsek Vilmos elv­társ — ahol nincs nagy nyo­más, vagy nagyon sürgős a munka. És erről meg is győ­ződtem. A negyedik szint egyes telepi keresztvágatában és a 9, sz. alapvágaton két csapatot is találtunk s mind­két, helyen TH gyűrűvel bizto­sítottak. Mivel a baranyai bá­nyászok általában idegenked­tek. s sok helyütt inég ma is idegenkednek á korszerű bdz- tosítóelemek használatától, megkérdeztem Ríszter Fülöpöt, ■ az egyik csapat vezetőjét, mi az ő véleménye a korszerű biz­tosításról: — A bányászatban ez a leg­szebb munka — mondotta. — A TH gyűrű nagyon tartós, érdemes használni. Máskülönben Riszter Fülöp csapata volt III-as aknán az első, amely TH gyűrűvel biz­tosított. ök Tatabányán sajá­tították el az ácsolásmak ezt a módját és nem is/1 rosszul. Munkájukon még a legkriti­kusabb szem sem talál kivetni valót Olyan pontosak, olyan egyformáik az eigymást köve­tő TH gyűrűk, mintha mű­szerrel állították volna be. Nem is véletlen, hogy Riszte- réknek a III-as aknai bányá­szokon kívül, még Kossiutih- bányán és az Aknamélyítő Vállalatnál is akad tanítvá­nyuk, hogy egyre több bá­nyászban ébr.d vágy e mód­szer elsajátításiára. oz üzem vezetői örülnek a bányászok részéről jelentkező érdeklődésnek, sőt az új, a korszerű biztosító- elemek al­kalmazására ösztönzik is őket. Azok, akik hajlandók TH gyű­rűvel biztosítani, a rendes szaíkmánybóren felül bérük 10 százalékát, úgynevezett tandíjat is kap­nak 2—3 hónapig, amíg az új módszert megfelelően elsa­játítják. Ilyen „tanuló" többek között Renner István csapata is. A szükséges fogásokat a Riszter csapattól tanulták s ha most még nehezen is, de már haladnak előre. Néhány hónap és ők is elérik a Risz­ter csapat havi 25—30 méte­res teljesítményét, és a vájár- kereset sem lesz kevesebb 3000—4500 forintnál. Ha volt valaha fejtésnek ideális légvágata, úgy a 7-es és 8-as telepi frontfejtéseknek -------------------------‘ m az van. A 150 méter hosszú vágat, 2,5 m. átmérőjű TH gyűrűvel van biztosítva, s se­hol még egy törött deszkát sem látni. Pedig — a főmérnök vé­leménye szerint — nagy a kőzetnyomás itt. E vágatra hamarosan újabb két front­fejtésnek lesz kijárata s ez meginkább igazolja: helyes volt a korszerű biztosító ele­mek alkalmazása. Az említetteken kívül több olyan alap- és szállítóvágaton jártunk, ahol TH, Moll, vagy betonddomlkő helyettesítette a bányafát. Mindez azt bizonyí­totta, -ogy a HI-as akna veze­tői és munkásai a korszerű biztosítás hívei, hogy nem fél­nek az újtól. Ma már csupán TH gyűrűvel 1000 méter vágat van biztosítva, s céljuk az, hogy a íőszóillító, fejtési és légvágatokat, ahol csak szük­séges, TH gyűrűvel lássák el. Éppen ezért havonta mintegy 100—150 folyóméter vágatot biztosítanak így, sőt ha a szükséges csavarok és egyéb anyag biztosítva lesz, még ennél is többet. A korszerűen biztosított vágatokat — a gyű­rűdet és a bélésdeszkát — meszeléssel tartósítják s az ilyen fehérre meszelt vágatok bizony nagyon mutatósak, fe­ledtetik az egykori err’ ékeket, mutatják a modem bányászat felé vezető utat. Jazbincsek Vilmos főmérnök szerint, öt év múlva III-as aknán kevés olyan vé«iat lesz, ahol íaácsolatot találnak. Mert a korszerű biztosítás előnyei­ről őket már nem kell meg­győzni — híved annak. Mesterfalvl Válaszolnak az illetékesek „Tanulni, tanulni, tanulni!" Lenin e szavai talán legidő­szerűbbek napjainkban. Mai ifjúságunk az alsóbbtól a fel­sőfokú iskoláig, egyetemeken, a szocializmust építő népünk új, a népből sarjadó értelmi­ségévé válik. Ma már azonban nem elég csak a szakma Jő Ismerete. Politikai, ideológiai tájékozottságunknak is nőnie kell, hogy a körülöttünk zajló élettel szerves egységben kap­csolatban lehessünk. Ezt a célt szolgálja az egye­temi és középiskolai KISZ- szervezet által megindított ta­nulmányi verseny is, amely a tanulók széles tömegeit vonja be ebbe a mozgalomba, mely­nek kiértékelése és jutalmazá­sa ez év szeptemberében tör­ténik a tanulmányi és a tár­sadalmi munka alapján. Fel hát a versenyre! Vegye­tek részt ebben mindnyájan. Felkérjük a középiskolák ta­nárait és igazgatóit, hogy a verseny kiterjesztésében és majd az értékelésben aktívan legyenek segítségünkre. A pártmunka hétköznapjai A munkaterv i Ritka, mint a fehér holló. Annál gyakoribb az ilyesféle panasz: — Kapkodunk ide is, oda Is, néha félbe hagyjuk. Azt még csak tudjuk, mit csinálunk holnap, de hogy mi törté­nik azután... Bizony, a pártszervezetek mostanában nagyon belete­metkeznek a napi gondokba, feladatokba és egy kicsit- meg­feledkeznek a holnapról. Pedig a jó gazda mindig előre te­kint, hetenkint vagy havonkint számvetést készít magának a legfontosabb teendőkről. Sokan viszolyognak a munkaterv készítésétől. De elv­társak: miért öntjük ki a fürdővízzel a gyereket is? A ter­vezés nem a bürokrácia szüleménye. A kommunista i'ap- szervezetek először: nem vitaklubok, másodszor: nem anar- hikusan cselekvő szervezetek. A ml tetteinket nem, elsősor­ban a napi feladatok szabják meg, ez már eső után köpö­nyeg. A kommunisták befolyásolni akarják az eseményeket, hatni akarnak rájuk, időben helyes irányba terelni az em­berek véleményét, a gazdaságot. Lehet -ezt kapkodva vé­gezni, azt sem tudva, mi lesz holnap és holnapután? Nem! A kommunista alapszervezeteknek minden nap tudniok kell, hogy mit akarnak tenni. A munkaterv a legfontosabb, egy-két hónapra szóló tennivalókat összegezi s erre összpontosítja a kommunisták figyelmét. Csak ezt az orvosságot lehet ajánlani a kapko­dás ellen..; Négy hír a Porcelángyárból A Dunántúli Napló május.5-1 számában tettük közzé ördög István, gödreszentmártoni la­kos írását, melyben bírálta a postát az újság rossz kézbesí­téséért. A Postaigazgatóságtól ezzel kapcsolatban a következő választ kaptuk: „Az írásban foglaltakat meg­vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a panasz jogos volt. A kézbesítő valóban egy esetben tévedésből a Dunántúli Napló helyett a szomszédos előfizető Somogyország-át kézbesítette ördög István részére. A kéz­besítőt utasítottam, hogy a jö­vőben az előfizetői példányok pontos kézbesítésé**, nagyobb gondot fordítson.< DR. HORVÁTH GYULA, igazgatóság forgalmi vez. h." Tökéletesítették a szigetelő-gyártást Többmillió deviza- forint értékben kö­töttek export-szállí­tási szerződéseket a Porcelángyár vezetői. A gyárból ma még csak nagyfeszültségű szigetelőket szállíta­nak külföldre, mégis nagy gondot okoz a mérnökök és munká­sok számára a gyárt­mány állandó töké­letesítése, A nagyfeszültségű távvezetéki szigete­lők egy része úgy ke­rült eddig beszere­lésre, hogy a porce­lán fészkébe egy acél csatlót építettek, hogy ennek segítsé­gével a szigetelő­elemeket a feszült­ség nagysága szerint, egymásba lehessen kapcsolni. Az utóbbi időben azonban ez a beerősítési mód már nem nyújtott teljes minőségi garanciát. Piáin vnlt.. hnerv a külföldi cégek nem adnak több rendelést. Ezért elhatározták, hogy gépesítik a szi­getelő-szerelést. A nagyfeszültségű szigetelők szerelésé­nek további gépesíté­sét állándó felada­tuknak tartják a porcelángyár: mű­szaki dolgozók. Ed­digi munkájukkal el­érték, hogy a gyár szigetelői tartják az európai nívót, ök azonban tovább akar jók tökéletesíteni a gyártást, hogy a ma­gyar szigetelők még keresettebbek legye­nek a nagyvilágban. Átépítik a kemen­réliet. Évente sok száz­ezer forintot takarít meg majd a gyár Beke László főmér­nök és Hantos Ká­roly műszaki osztály vezető nagyjelentő­ségű, közös újításá­nak bevezetésével. Újításuk lényege: le­vegő aláfuvatásával intenzívebbé tenni a kemencékben a por­celánégetést. A leve­gő aláfuvatásával az eddigi 42 óra helyett 26—28 órára csökken az égetési idő és a régi égetési módszer­hez szükséges szén- mennyiség 22—24 százalékát is megta­karítják. Két új őrlődobot állítanak fel Tavaly sokszor küzdöttek massza- hiánnyal a korongo­sok. ,A hiány oka az volt, hogy kevés őr­lődob működött, s ugyanakkor nagy volt a gyár termelési kapacitása. Ebben az esztendőben megelő­zik a bajt: június 30- ig két új őrlő-dobot állítanak fel a masz- sza-malomban. Ezzel a jelenlegi termelési kapacitást' figyelem- bevéve — elegendő masszát tudnak biz­tosítani. Emelkedik a terme­lés Azok, akik jól dol­goztak, s csak mun­ka hiányában volt kénytelen elbocsátani őket a vezetőség — már valamennyien visszatértek és régi helyükön vannak. — Rajtuk kívül már új munkásokat is vettek fel. A termelés ió kerékvágásban ha­lad. Az elmúlt év termelési átlagát már áprilisban elérték. De mivel tavaly több hónapon,ót nem tel­jesítették száz szá­zalékra a tervet, most újabb feladatot tűztek maguk elé a gvár dolgozói: má­jusban már azt a szintet szeretnék el­érni, amit a tavalyi terv szabott volna nékik. Bíznak ben­ne, hogy ez is sike­rülni fog. Október után, október ellen Irtai Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára II. Oz ellenforradalom tanulságai Október nem csupán magyar ügy, hanem nemzetközi ügy. A harc nemzetközi méretek­ben folyt. Ez az igazi háttere a magyar októberi események­nek, s' a Magyarországon át­meneti sikereket elért ellen- forradalom tényleges leverése a proletár internacionalizmus győzelme; Amikor az imperializmus, egyszerre az egész világon, koncentrált támadásba kezdett a kommunista pártok ellen, harcba lendültek az összes kom munista pártok Is, és ingadozás nélkül, keményen visszacsap­tak. Ki kell hangsúlyozni, hogy ott,, ahol a párt egységes volt, az ellenség nem tudott sikere­ket elérni. Nézzünk csak Csehszlovákiára, Németország­ra, Romániára, hogy csak a népi demokratikus országok­nál maradjunk. Amikor a ne­héz időkben nálunk járták ezen országok pártjainak ve­zetői, hogy segítséget hozzanak nekünk az ellentámadás si­keres harcához, elmondták, s ez így is volt, hogy a magyar ellenforradalmi eseményeknek az első és döntő hatása náluk az volt, hogy a párt és az osz­tály egysége olyan szilárd lett, amilyen még soha nem volt. Valósággal összekovácsolták őket és harcba Is lendítették. Ezek a pártok és vezetőik, és velük együtt az egész munkás- osztály, nem vitáztak, hanem cselekedtek. S mert így tettek, felmérhetetlen segítséget ad­tak nekünk. Nemcsak anyagit, bár ez is nagyon fontos, de túl ezen döntően fontos politikai támogatást. Ezekben az orszá­gokban az ellenség mesterke­dése, hírverése és provokáció­ja nem tudott eredményt elér­ni, mert egészségesen fejlődött a pártélet és a szocialista épí­tés. A Magyarországon bekö­vetkezett válság és katasztró­fa ezekben az országokban még szorosabbá tette a párt és az osztály egységét, még éberebbé a párt tagjait, harci készültségük állandóan fokozó­dott. Nekünk, magyar kommunis­táknak nagy figyelemmel kell tanulmányoznunk a pártépítés, a mozgósítás és harci készen­lét állapotát, ezekben az orszá­gokban. Nekik viszont tanul­mányozniuk kell tapasztala­tainkat, mert azokat felhasz­nálhatják pártjaik megerősíté­sére, hiányosságaik kijavításá­ra, helyrehozására. Az ellen- forradalom, amely rombolt és anyagi, politikai értékeket vert széjjel, nagy tanulságul szol­gál minden párttag és nem páttag számára. Világosan áll előttühk, hogy soha és semmi­lyen körülmények között nem engedhetjük meg mégegyszer egy olyan helyzet kialakulá­sát, amelyben a pártot támad­hatják, gyengíthetik bárkik, bárhol, bármilyen címen. Ezen a téren minden liberalizmust fel kell számolni. A pártra úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. A „nemzeti kommunizmus“ idepen a marxizmus- Ieninizmustól A mi esetünkben ismét be­bizonyosodott, hogy a párt, s a párt által vezetett munkás­osztály minden nehézségen, tá­madáson úrrá tud lenni, sőt ezek fölé tud kerekedni. Vi­szont párt nélkül, vagy gyenge párttal — én nem számszerű gyengeségről beszélek, hanem politikáról — csak veszélybe, vagy katasztrófába merülhe­tünk el. Minél kiélezettebb az osztályharc, hazai és nemzetkö­zi vonatkozásban, annál na­gyobb szükség van a pártra, annál fontosabb a párton belü­li egység. Vigyáznunk kell arra, hogy pártunk egysége ne látszategy­ség legyen, hanem szilárd, frakció, csoportosulások és el­lenséges irányzatok nélküli egység. El kell utasítani és össze kell zúzni minden olyan frakciós törekvést, minden olyan ellenséges irányzatot, amely gyengíti a párt erejét. Fel kell lépni minden olyan irányzattal szemben, amely gyengíteni akarja a proletárin- temacionalizmust. Fel kell lépni a párton belül minden nacionalista, soviniszta és olyan nézetek ellen, mint a „nemzeti kommunizmus”. A „nemzeti korómunlzmus” a burzsoá né­zetek irányzata a párton belül és a párton kívül is. Mi kom­munisták, marxisták-leninis- ták, internacionalisták és egy­ben a leghűségesebb patrióták a nemzet, a nép Igaz képvise­lői és harcosai vagyunk. A „nemzeti kommunizmust” pro­pagálja most minden kapitalis­ta ügynök. Ez nagyon tetsze­tős nekik, mert szétválasztja és nem erősíti a szocialista tá­bort, mert bomlasztja a prole- tárlntemaclonalizmus erejét, s nem tömöríti. Milyen nagy örömmel veszi tudomásul a nemzeti'kapitalizmus és impe­rializmus tábora, ha egyes or­szágokban Ilyen nézetek ütik fel a fejüket, vagy ilyen néze­tek talajra találnak. De a ma­ga részéröl is mindent elkö­vet, hogy ilyen nézeteket más országok pártjaira és népeire is propagandanyomással rá­erőszakoljon. Világosan kell látnunk eb­ben a kérdésbeit Ki kell je­lentenünk, érvényes az a régi igazság, hogy „ami jó az ellen­ségnek, vagy ami kell az el­lenségnek, az nekünk nem le­het jó és nekünk nem is kell”. Az ilyen igazság mindig egy­szerű és nem bonyolult, nem kell hozzá nagy filozófiai, köz- gazdasági és politikai képzett­ség. A munkásosztály ezt érzi, látja és tudja. Ha ilyen néze­tek felütik a fejüket a párt­ban, mérgezik és rombolják a pártéletet. Ezért rögtön felkeli lépnünk ellenük, harcba kell szállni velük és meg kell sem­misítenünk mielőtt gyengít­hetnék, vagy rombolhatnák a pártot. A Lenin alkotta Szovjetunió Kommunista Pártja történeté­nek tanulsága az, hogy a párt harcban erősödött meg és fej­lődött ki és vált legyőzhetet­len né. Kíméletlenül harcba- szállt minden olyan irányzat­tal, amely ellenséges áramlatot jelentett a proletárpárton be­lül. Revizionisták, opportunis­ták, trockisták, burzsoá nacio­nalisták és más osztályáruló nézetekkel szemben erősödött, fejlődött a Szovjetunió Kom­munista Pártja; A kommunisták próbaköve Nézzetek csak erre a pártra, több mint fél évszázada fo­lyik ellene a harc. Kíméletlen cs kegyetlen harc és töretle­nül állja. Rendületlenül, meg­ingathatatlanul vezeti a nem­zetközi szocialista tábor erőit a kapitalizmus, imperializmus ellen. Hányszor jósolták bukását, csődjét és elkövetkezendő ve­reségét, s most erősebb, mint valaha. Minden támadás után, minden támadásból ellentáma­dásba tad lendülni. A kom­munista pártok, amelyek hű­séges tanítványai, fegyver- és harcostársai a Szovjetunió Kommunista Pártjának, min­den vihart kiálltak. Változat­lanul, élesebben, mint bármi­kor, érvényes az a tétel, hogy a kommunisták próbaköve volt és lesz a jövőben is: milyen a viszonyuk a Szovjetunióhoz és annak vezető pártjához, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához. Aki, vagy. akik ettől a hűségtől eltávolodtak, vagy el­távolodnak, hamarosan az el­lenség karjai közt találják ma- mukat Az utóbbi évek eseményei és az októberi magyar események még élesebben húzták alá ezeket. Nálunk is voltak és vannak még olyanok, akik más irányba kacsintgattak és kacsingatnak most is. Emlé­kezzünk csak tavaly nyárra, amikor a harc a rádión és az újságon keresztül folyt, ott tartottunk már, hogy le sem írták a Szovjetunió eredmé­nyeit, vagy azt a szót, hogy imperialista vagy osztályharc. De helyt adtak mindennek, ami el akart távolítani a Szov­jetuniótól és nagy pártjától. Erőszakolták, élesítették ezen a téren a harcot. Független­ségről, önállóságról, külön utakról beszéltek. És hova ve­zetett ez? Kiérdemeltük a ka­pitalista világ elismerését. De ezeknek még ez is kevés volt, még többet akartak, még töb­bet követeltek és még tovább hajszolták őket, mígnem az árulás mocsarába süllyedtek. Az árulás már akkor bekö­vetkezett, amikor elkezdték la­zítani a szálakat és kapcsola­tokat, amelyek összekötöttek bennünket a nemzetközi szo­cialista tábor erejével, a Szov­jetunióval. Végleg el akarták szakítani a magyar kommu­nistákat a Szovjetuniótól és szembe akarták állítani az egész szovjet néppel, de uz egész szocialista táborral -s. Nekünk nemcsak a revizio­nista, jobboldali, ellenforra­dalmi irányzatok ellen kell kíméletlen harcot folytatnunk; Harcolnunk kell a múlt hibás, bűnös nézetei és módszerei, felfogásai ellen, mint pl. a személyi kultusz és a dogma- tizmus. A személyi kultusz és a dogmatizmus sok kárt idé­zett elő, nemcsak hazánkban, de más testvéri kommunista pártokban is. A személyi kul­tusz és a dogmatizmus ellen már jelentkezésekor fel kell lépni, nemcsak bírálni kell, hanem le is kell leplezni. Nem csak objektív, de szubjektív értelemben azokat is segítik és táplálják, kiváltképpen azo­kat, akik nem tanultak és nem akarnak tanulni a múlt hibáiból és a rossznak, a kár­tékonynak továbbra is hódolói, rabjai akarnak maradni. Ka­tegorikusam meg kell mondani, hogy a párt nem lehet és nem Is lesz egy ember, vagy egy kis csoport fegyvere, szubjek­tív érdekek és célok szolgá­latában: a párt a munkásosz­tályé, és a munkásosztály ér­dekeit és célját kell szolgálnia. Minden egyénnek — és ha ilyen van — csoportnak min­dig és mindenhol alá kell ren­delnie magát az osztály és a párt érdekeinek. A személyi kultusz, az önbálványozás le­nézi a tömegek alkotóképessé­gét, kétségbevonja a kollektív munka hatását. Aki tűri, csi­nálja, vagy csinálta a szeméivi kultuszt, lebecsüli a munkás- osztályt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt soha nem térhet visz- sza ts nem is tér vlsfza a dog- matlzmushoz és személyi kul­tuszhoz. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom